Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

15. alkalommal szervezték meg Zilahon, Ady Endre hajdani iskolájában, a költő születési évfordulójának szentelt versmondó-versenyt. 1990 óta hagyomány, hogy a volt Wesselényi Kollégiumban minden november vége előtt a költő nevével jelzett megyei versmondó- versenyt tartanak. Idén a vetélkedő rajzversennyel és énekműsorral bővült. A hagyományokhoz híven Szilágy megye középiskoláin kívül részt vettek testvértelepüléseinek versmondói, felvidékiek is. /Ady iskolája a nyertes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Nemrég Nagybányán megjelent két könyv. Rajcsányi István „Valahol Oroszországban” című könyvében hadifogságának éveire emlékezett. Kaszta István „Hontalanság”-a önéletrajzi jellegű családi krónika 1950-től napjainkig. Története Kolozsváron, Hadadon, Nagybányán, Zilahon és Jászvároson játszódik. /Id. Markó Gábor: Két új könyv üzenete a Várakozás nehéz napjaiban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

A magyarországi népszavazás keserű szájízet hagyott sok-sok szilágyságinak. Zilahon egyetlen magyar igazolványt sem adtak vissza, sőt éppen most igényelte valaki. Az újságíró a piros–fehér–zöld színek mellé gondolatban sem illesztene gyászszalagot, a himnusz pedig a nemzet imája minden magyarnak. /Fejér László: Nem adják a Magyar Igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Rangosnak számító népdalgyűjteménnyel ajándékozta meg a zeneszerető közösséget a zilahi művelődési élet jeles szervezője-éltetője, Gáspár Attila, írta Angi István. A „Mint a rozmaring a jó földben” kötetet szerkesztő, népdalgyűjtő, zeneszerző, újságíró és könyvkiadó Gáspár Attila munkáját ajánlja minden, „gyermekeink zenei anyanyelvi neveléséért, identitástudatunk elmélyítéséért felelősséget érző romániai magyar (pedagógus, könyvkiadó, politikus és szülő) figyelmébe”. /Angi István: Mint a rozmaring a jó földben – legújabb népdalkötetünk köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az 1883 és 1945 között megjelent Szilágyság jogutódaként másfél évtizeddel ezelőtt, 1990. január 5-én jelent meg először a Szilágyság című hetilap Zilahon, akkoriban Szilágysági Szó névvel. Józsa László, a Szilágyság főszerkesztője /aki egyben riporter, fotós, szerkesztő, korrektor, olvasószerkesztő is/ kifejtette: „Szilágy megye magyarságának 1990-ig nem volt magyar nyelvű lapja. Akkor alakult a Szilágysági Szó szerkesztősége, amelyet Fejér László újságíró a jó íráskészségű emberekből állított össze. Még abban az évben átadta a lap szerkesztését Kui János tanár úrnak, de mind a mai napig a lap alapembere maradt, aki mindig segít, ha valami baj van.” A szerkesztőségi gárda is sokat változott azóta, néhányan külföldre, vagy más városba költöztek (Kovács Miklós, Kerekesné Forró Irénke, Farkas László), néhányan elhunytak. Meghalt Kovács Sándor levéltári kutató, továbbá Wagner Ernő, Sipos László és Kerekes Irénke, a lap első tördelőszerkesztője. /15 éves a Szilágyság hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Az elmúlt hétvégen, illetve a hét elején Zilahon és Szilágy megye városaiban nem forgalmazták a Romániai Magyar Szót az újságárusok. Az elmúlt évben is többször volt hasonló mulasztás. /Magyar Szó nélkül maradtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Január 17-én kinevezték Végh Sándor mérnököt Szilágy megye alprefektusának, akit az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján a magyarság érdekképviseleti szervezete jelölte erre a funkcióra. A Szilágy megyei MADISZ alapító tagja a kormánybiztosi feladatkört Csóka Tibor, illetve Fekete Szabó András után látja el. Végh Sándor 1964. október 30-án született a Szilágy megyei Kisdobán. 1989-ben, a kolozsvári Műszaki Főiskola elvégzése után, a zilahi csőgyárba nevezték ki. /Józsa László: Szilágy megye. Végh Sándor a megye új alprefektusa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Zilahon is létrehozta irodáját a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása monitorizálásáért. Marosvásárhelyen kívül mindeddig Szatmárnémetiben működött a PEL fiókszervezete, újabban több erdélyi megyében alakult iroda. László László a zilahi iroda vezetője. László László Zilahon tanár, történész, tankönyvszerkesztő. A következőkben ingyenes tanácsadással szolgál az iroda azoknak a személyeknek, akik jogsérelmet szenvednek a hatóságtól. /Pro Európa Liga iroda Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Döntött a városi tanács: visszakapja nevét a Zilahi Wesselényi Református Kollégium. A tanács 23 tagjából csupán három magyar, a határozattervezetet ellenszavazat nélkül fogadták el. A Wesselényi család mindvégig anyagilag támogatta a kollégiumot, amelyet segítségükkel sikerült a Partium egyik legtekintélyesebb iskolájává fejleszteni. A kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi nevet, és e név alatt működött az államosításig. 1991-ben a református egyház kezdeményezésére újraindult az iskola, Református Kollégium név alatt. A zilahi kollégium jelenleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a szatmárnémeti iskola után a második legnagyobb református kollégium. Az iskola saját bentlakása megfelelő körülményeket nyújt az itt tanuló diákok számára. /Józsa László: Újra Wesselényi nevét viseli a zilahi kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Zilahon a megyei könyvtár idén folytatja a szilágysági személyiségekről tavaly ősszel megjelentetett kis lexikonát. Az első kötet az A–K betűkkel kezdődően több mint 200 író, tanár, művész, illetve kiemelkedő teljesítményt nyújtott személyiség életrajzát, munkásságát mutatta be az Oameni de seama ai Salajului című könyvében Lucia Balas és Bódos Ottilia összeállításában. A kötet adatai 1700-tól kezdődően román, magyar, zsidó, német, örmény nemzetiségű személyeket sorol fel napjainkig, forrás megjelöléssel. Ady Endrének több mint nyolc oldalt szenteltek a lexikon összeállítói; nem maradt ki Budai Ézsaiás (1766–1841) szilágypéri születésű író, filológus, püspök, illetve Cserey Farkas (1773–1842) botanikus, műfordító sem. /Fejér László: Szilágyságiakról érdeklődnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Még áll a ház Zilahon, ahol a diák Ady lakott, homlokzatán két emléktáblával. A ház eladó. Hajdani iskolája már nem viselheti a költő nevét. 1945 után a költő kéziratai is eltűntek szeretett iskolájából. Az eladó házat összefogással, gyűjtő akcióval meg kellene venni. /Fejér László: Eladó a ház, ahol Ady lakott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Szilágy megye és Zilah beiskolázási tervét ismertette Ioan Driha. Csökkent a 2005/2006-os tanévre tervezett osztályok száma Zilahon. Mintegy 30 román tannyelvű első osztály indul az ősszel, emellett öt magyar és egy német tannyelvű. A gimnáziumban szintén öt magyar tannyelvű osztály indulna 32 román osztály mellett. A tervek szerint a líceumi oktatás is beszűkül. Zilahon marad két-két osztály abban a három középiskolában, amelyben eddig magyar nyelven tanultak. Szilágy megyében összesen 12 magyar líceumi osztály lesz a következő tanévben. Csökkent a lakosság – különösen a magyar anyanyelvű –, mert zömmel a fiatalok kerestek új hazát és megélhetést. /Józsa László: Szilágy megye. 12 magyar líceumi osztály indul ősszel. Háromezerrel csökkent az általános iskolások száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Az Ipp Art művészcsoport tavaly nyáron, a kárásztelki táborban készült képzőművészeti alkotásaiból rendezett vándorkiállítás helyszíne ezúttal Szilágysomlyón a Magyar Ház. A kiállítást Szabó Vilmos, az alkotótábor vezetője méltatta. A vándorkiállítás előző állomásai voltak: Kolozsvár, Szilágycseh, Kraszna és Zilah. /Az Ipp Art Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ negyedfélszáz tagot számláló Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya február 22-én tartotta Kolozsváron éves közgyűlését, az elmúlt év eredményeit értékelték. A dr. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök és Nagy Mihály Zoltán szakosztályi titkár által elkészített beszámoló öt konferenciáról számolt be. Vándorgyűlést szerveztek Baróton az EME és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, valamint Zilahon és Szilágysomlyón az EME, valamint Zilah és vidéke fiókszervezetének közös szervezésében. Egyed Emese kezdeményezte és szervezte meg a Variánsok címet viselő irodalom- és színháztörténeti konferenciát. Az Erdély a magyar középkorkutatásban konferencia a hazai és a magyarországi szakemberek találkozását tette lehetővé. Az EME és a Pósta Béla Egyesület közösen szervezte a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, amely harminc szerző kutatási eredményeinek bemutatását tette lehetővé. Az egyesület legnagyobb méretű rendezvénye az immár hagyományossá és népszerűvé vált, kétnapos, többszáz előadót felvonultató őszi rendezvény, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A 2005-ös tervben szerepel a Haáz Rezső Múzeummal és Alapítvánnyal közösen, Székelyudvarhelyen szervezendő vándorgyűlés, a Zilahon és Szilágysomlyón sorra kerülő, a szilágysági kutatásokat, a Tordán sorra kerülő, az Aranyosszék-kutatás eredményeit bemutató konferencia, a szótárszerkesztés elméletéről és gyakorlatáról szóló nyelvészeti és két irodalomtörténeti rendezvény, Olvasás, színház, értelmezés, és Az emlékezet helyei címmel a III. erdélyi régészeti, egy, a kora újkorra összpontosító történész-konferencia, valamint egy interdiszciplináris rendezvény, Emberek, életek, élettörténetek címmel. Az EME tagjai az év során József Attilára, Orbán Balázsra, Mikó Imrére és Bocskai Istvánra emlékeznek. /(F. E.): Eredményes évet zárt az EME I. szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

A Tövishát Kulturális Társaság tisztújító közgyűlését tartották meg február végén Zilahon. Közművelődési rendezvényeik közül kiemelkedik a Tövisháti Napok megszervezése, amelyeknek keretében tudományos előadásokra került sor. A Tövishát Kulturális Társaság újabb mandátummal ruházta fel a hét tagból álló kuratóriumot, amelynek elnöke Gyalay György /Szilágycseh/ lett, titkárává Vida Katalint újraválasztották. /Tövisháti tisztújítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Dr. Újvári Ferenc közölte, mi az, amit nem mondhatott el dr. Eörsi Mátyásnak. Újvári emlékeztetett olyan történelmi személyiségekre, akiknek jövőképük volt Erdélyről, és azt bátran közölték a nyilvánossággal is. Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspök, Fodor Pál, csíkszeredai mérnök, Lakatos István, az Erdély című lap főszerkesztője, Kertész Gábor, zilahi ügyvéd, akit a román börtönökben halálra kínoztak. Márton Áron püspök a bukaresti katonai törvényszéken közölte vészbíróival: „Ami a második vádpontot illeti – mely szerint indítványoztam a magyar–román határ rendezését is (ha már annyi ország határait újrarendezték) – az megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Ugyanis egy közös tulajdont nem lehet úgy megosztani, hogy odaadom az egészet az egyik társtulajdonosnak. 1910-ben a románok 43%-ban voltak jelen Erdélyben. Ennyi jár nekik és nem az egész Erdély két millió magyarral, akiket a franciák, mint juhnyájat, odaajándékoztak Romániának csak azért, mert átpártolt hozzájuk. – Emlékiratomban valóban indítványoztam, hogy egész Erdély csatoltassék vissza a Szent Korona közjogi fennhatósága alá, minden nemzetiségi kisebbségnek teljes autonómia biztosításával. Ha ezt sem akarják, akkor osszuk ketté, és az Észak-Erdélyi románok cseréljenek helyet a Dél-Erdélyi magyarokkal.” 2. Meg van írva a Szentírásban: „A jó pásztor életét adja a juhaiért. Ha csak egy is elkóborog, elmegy, megkeresi és visszahozza juhai közé.” Dr. Újvári Ferenc leszögezte, nem igaz, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia rossz pásztor volt, ezért 1920. június 4-én egy „jobb pásztorra” bízták a Kárpát-medencei népeket. Románia akkor bizonyult volna „jobb pásztornak”, ha az erdélyi szászok, zsidók létszáma megduplázódik, ha a szászvárosi Református Árvaház mellé még egy másikat is építettek volna, vagy a szászvárosi Református Kollégium – ahol dr. Petru Groza is érettségizett és ahol a véndiák-találkozóit rendezte – magyar főiskolai rangra emelkedik, s ha a kolozsvári Hunyadi-téri Magyar Színház, a Farkas utcai Egyetem, a Mikó utcai Klinikák épületei stb. stb. mind a birtokunkban maradhattak volna. „Erdélyben nyolcvanöt éve vagyunk háborúban földi fegyverek nélkül, de az Úristenbe vetett hit kardjával védjük és megtartjuk 1100 éven át jogelődeinktől reánk hagyott javainkat” – írta Újvári. /Dr. Újvári Ferenc: Amit nem mondhattam el dr. Eörsi Mátyásnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A nőnap megünneplése alkalmával lépett először színpadra Zilahon a Muresul Együttes nyolc magyar táncosa és négy zenésze. Az együttes korábban a Szilágy megyei Hagyományőrző Művelődési Központ keretében működött, román néptáncokat és népdalokat adtak elő. Csóka Tibor, a megyei önkormányzat alelnöke lobbizott, hogy magyar tagozata is legyen az önállósult egyesületnek. Szilágy megye 1968-ban történt újraalakítása óta a megyében nem volt hivatásos magyar együttes. A magyar tagozat vezetői: Matyi István koreográfus és Szilágyi Pityu prímás. A jövőben az együttest roma táncosokkal is bővíteni fogják. /Magyar tagozat a Muresul Együttesben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról emlékeztek meg Zilahon március 13-án, vasárnap. Az ünnepi műsort a Kálvineumban, jelenleg városi művelődési házban tartották meg. Verses–énekes összeállítást mutatott be a Katicabogár Együttes. Színre lépett az Anonymus vegyes kórus, amelyet a városban tanító magyar zene pedagógusok és baráti körük tagjai alakítottak. /(Fejér László): Három nemzedék ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Zilahon a főtéri Wesselényi szobornál kezdődtek az ünnepi megemlékezések március 15-én. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke két nyelven is elmondta üdvözlő szavait, majd felolvasták Markó Béla üzenetét, Gémesi Ferenc külügyi államtitkár pedig tolmácsolta a magyar miniszterelnök üzenetét. A közönséget köszöntötte Andrei Todea prefektus, aki magyarul is szólt néhány szót. A magyar konzulátus képviselői és a megye vezetői ezután Szilágynagyfaluban ünnepeltek együtt a helyi közösséggel. Délután Zilahon a Szakszervezetek Művelődési Ház nagytermében ünnepi műsoron vettek részt a zilahiak. Szilágysomlyón fáklyás felvonulással indultak a református templomba, ahol az ünnepi istentisztelet után koszorúzás következett a templom udvarán. Szilágycsehben délután Fábián Dániel honvédtiszt – későbbi szilágycsehi lelkész és esperes – emléktáblájánál kezdődött a megemlékezés. /Józsa László: Forgalomelterelés a márciusi ünnepség miatt. Magyarul is beszélt Andrei Todea prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Nagy Zsolt, a távközlési és informatikai miniszter Zilahra látogatott az elmúlt hétvégen. Először a helyi postaigazgatóságon járt, és jó tapasztalatokat szerzett. A tárcavezető közölte, Szilágy megyében a vezetékes hálózatban a telefonellátottság 16%-os, elmarad az országos átlagtól. A tárca támogatja a fejlesztést, teleházak létesítését. /(Fejér László): A román kormány magyar minisztere Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Az első osztályba beiratkoztak a gyerekek, Kolozsváron a külvárosi iskolák többségében van üres hely. Úgy tűnik, a Szilágyságban stabilizálódott a gyereklétszám. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: elsősorban Zilahon tapasztalható fogyás, ezt azonban ellensúlyozza a falusi iskolák gyereklétszámának lassú emelkedése. A magyar tanszemélyzet létszámát idén nem szeretnék csökkenteni. Faluvégi szerint biztató a falusi gyereklétszám növekedése, ami azt jelzi, hogy többen hazatelepedtek, illetve a fiatalok vidéken alapozzák meg jövőjüket, itt vállalnak családot, gyereket. Lényeges változásra Kolozs megyében sem kell számítani, átlagosan itt is hatszáz magyar elsősre számítanak. Szabó Gábor, a magyar tanítók Kolozs megyei tanfelügyelője bízik benne, hogy a meghirdetett első osztályok ősszel beindulnak. /Makkay József: Magyar gyerekeket várnak a külvárosi iskolák. Ugyanannyi első osztály indul, mint tavaly? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Hajdu Attila (Szilágysomlyón élő orvos, prózaíró, képző- és fotóművész) Képes mesék című 36 elbeszélést, valamint a szerző ugyanannyi grafikáját tartalmazó kötetét mutatták be a napokban Zilahon, Barabás Dénes (marosvécsi orvos) terakotta kisplasztikáival együtt. /Képes mesék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Zilahon is beindult az emberi jogok betartását monitorizáló iroda /Pro Europa Liga Emberi Jogok Irodája/, ahova heti két alkalommal panasszal fordulhatnak a jogaikban sértett személyek, illetve eligazítást kapnak az érintettek László László irodavezetőtől. A liga részéről Haller István programvezető tartott sajtótájékoztatót. A Pro Europa Liga független civil szervezetet 1989 decemberének végén hozta létre Marosvásárhelyt értelmiségiek csoportja. Tevékenysége központjában álló célkitűzés a civil társadalom újjáépítése, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartatása, az erdélyi interkulturális kapcsolatok kiépítése. /Fejér László: Megfigyelik az emberi jogok tiszteletben tartását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Másodszorra került sor április 23-án Kolozsváron a Református Kollégium által szervezett Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciára Diákok olvasták fel pályamunkáikat. A Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből és Zilahról érkező csapatok mellett kolozsvári diákok is megméretkeztek a környezetvédelem terén szerzett ismeretekből. /(köllő): Környezetvédelmi diákkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Szégyellik Cigányi magyar nevét a lakosok? A Zilah melletti Cigányi polgármesteri hivatalának homlokzatán kétnyelvű felirat áll, ám a település magyar nevét „Criseni község” formában tüntették fel. A Szilágy megyei Cigányi lakóinak 38 százaléka magyar nemzetiségű, a település ezzel a névvel szerepelt nemcsak az 1880–1910 közötti keltezésű nyilvántartásokban. A Criseni nevet 1966-ban vette fel a szilágysági község, azelőtt románul is Tigani-nak nevezték. A helyi tanács döntése volt, hogy ne írják ki ebben a formában a község valódi magyar nevét. /Dák Zoltán: Inkább románul írták ki. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Szilágysomlyón és Zilahon Szilágyság-kutatásnak szentelt tudományos ülésszakot tartottak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Zilah és vidéke fiókszervezete, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület, a somlyói EMKE és a Hepehupa művelődési folyóirat szervezésében. A fő előadó dr. Egyed Ákos akadémikus volt, aki az EME-alapító Mikó Imre tevékenységét méltatta. Mikó Imre születésének idén szeptemberben lesz a 200. évfordulója, ezért a 2005-ös esztendőt Mikó-évnek nyilvánították. Horváth József, a sarmasági középiskola történelemtanára Kemény Jánosra, az emlékíró erdélyi fejedelemre emlékezve a Sarmaság 850 éves történetét vázolta. Bejelentette, hogy a közösség mellszobrot szándékozik állítani a fejedelemnek. Varga Réka egyetemi hallgató idős Wesselényi Miklós színházkoncepcióját mutatta be, Oláh Miklós krasznai tanár a 800 éves Kraszna helytörténetét összefoglaló dolgozatát olvasta fel, Kiss Zoltán szilágypaniti tanár a krasznai, magyarkeceli és a szilágysomlyói református egyházközségek vagyonfosztásáról beszélt, Joikits Attila szilágysomlyói helytörténész a város Trianon utáni történelmét foglalta össze, Fejér László a földvári haláltábor szilágysági túlélőinek vallomásait ismertette, dr. Széman Péter orvos pedig a 20. századi Erdély és Szilágyság demográfiai változásait mutatta be. Az ülésszak végén az EME Zilah és vidéke fiókszervezete Petri Mór-díjat adományozott dr. Egyed Ákosnak és Major Miklós szilágynagyfalui néprajzkutatónak, aki több tudományos munka társszerzője, illetve monográfiák írója. /Fejér László: A Szilágyság-kutatás napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./