73 esztendős korában, Trelleborg kórházában elhunyt Erdős Irma /Nyárádkarácsonyfalva, 1929. szept. 8. - Trelleborg, Svédország, 2002. máj. 2./, a marosvásárhelyi, erdélyi, majd a nyugati szórványmagyarság egyik legjelentősebb színművésze. A magyar versmondás apostolaként szolgálta nemzeti kultúránkat a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt, férje, dr.Bartha István oldalán és támogatásával. Sok kortárs magyar költőt ő szólaltatott meg először a szórványmagyarság színpadain, nemegyszer Erdélyben is. Ravatalánál Molnár-Veress Pál, a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közösségének lelkésze szolgált a feltámadást hirdető igével. Hamvait a nyár folyamán a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra. Erdős Irma a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a marosvásárhelyi Székely Színház tagja és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola beszédtechnika tanára lett. 1973-ban házasságkötése révén került ki Svédországba, ahol "egyszemélyes színházat" alapított, azaz versműsorokkal, esszékkel, elbeszélésekkel kereste fel a nyugati szórványmagyarság közösségeit, sok-sok verset, esszét, elbeszélést vitt el a magyarok elszórt szigeteire. Így jutott el 1997 során Erdély több településére, többek között Zilahra is, ahol hosszasan ünnepelte közönsége. /Gáspár Attila: Erdős Irmára emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Etnikai szeparatizmus vádját tartalmazó írást közölt a zilahi Magazin Salajean c. napilap jún. 10-i száma: a marosvásárhelyi Bolyai középiskola ügyében lezajlott események megismétlődésével riogatott Szilágysomlyón. A szocdemek és az RMDSZ helyi együttműködési protokollumára vezette vissza, hogy a somlyói 1-es sz. általános iskola magyar nyelvű iskola lehet a következő tanévben. Az önálló magyar iskola ellen nyilatkoztak többen, valamennyi többségi szeretetteljesen óvott a szétválástól. /(Fejér László): Bolyai-szindróma Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

A szilágysomlyói önálló magyar tannyelvű iskola újraindításával kapcsolatban a helyi román sajtó olyan iratok tartalmát közölte, amelyekről nem tudni, hogyan kerültek a sajtó birtokába. A Graiul Salajului napilap a beadvány fénymásolatát is közli a kezdeményező bizottság tagjainak saját kezű aláírásaival. Vida Gyula képviselő elmondta, hogy az említett iratot még egyetlen hivatalos szerv felé sem továbbították. Egyelőre nem tudják, hogyan jutott hozzá ehhez a román nyelven megjelenő zilahi napilap. /Kovács F. Lajos: Szilágysomlyó: Tovább gyűrűzik az iskolabotrány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Végleges ítéletet hozott az egyház javára a Kolozsvári Táblabíróság: immár végérvényesen a református egyháznak ítélte a művelődési házként működtetett zilahi Kálvineum épületét. Tőkés László püspök kijelentette, az épületet az eredeti céloknak megfelelően kívánják felhasználni. /Gazda Árpád: A reformátusoké a Kálvineum. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Murádin Jenő kötete /Fadrusz – két szobor 100 éve, Gloria Kiadó és Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ a tragikusan fiatalon elhunyt szobrászművésznek, Fadrusz Jánosnak állított emléket, aki a közismert, részben világhírű munkák alkotója, többek között a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor és a pozsonyi Mária Terézia-emlékmű. A szobrok utóéletéről is szó esik a kötetben, így a szétzúzott zilahi Tuhutum-obeliszk történetéről is. /(németh): "Szívekben égjen a láng..." A Fadrusz-szobrok 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/ A pozsonyi Mária Terézia-szobrot 1921-ben felrobbantották, a zilahi turulmadaras millenumi emlékművet beolvasztották. A zilahi Wesselényi-emlékművet először bedeszkázták, majd 1935-ben szétfűrészelték és raktárba vitték. 1942-ben újra felállították.

A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

"A zsibói Wesselényi Társaság és a zsibói Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának március 20-án tartott közös gyűlésén elhatározta, hogy szobrot állíttat ifj. Wesselényi Miklós emlékének. A szobrot Zsibón, a nagy Wesselényi szülőföldjén, a református templom kertjében, a főbejárat mellett állítanák föl. Alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Támogatást kérnek a szobor felállításának költségeihez. A szobor felavatására 2002. október 13-án kerül sor. /Wesselényi-szobor Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"

"A statisztikai igazgatóság előzetes adatai szerint Szilágy megye állandó lakossága 248 407 lélek. A tíz évvel ezelőtti 266 308 lakoshoz képest ez 6,9%-os csökkenést jelent. Ebből megyei szinten magyar nemzetiségűnek vallotta magát 57 312 személy, a megye lakosságának 23,1 %-a (1992-ben 63 147 magyar volt. Nem egyezik a magyar anyanyelvűek és a magyar nemzetiségűek száma. Magyar anyanyelvét 57 552 személy jelezte. A megyében a román lakosság létszámcsökkenése tíz év alatt 8,1%-os, a magyar lakosságé viszont 9,2%-os. Zilahon a tíz évvel ezelőtti 13 636 magyarral szemben most 11 085-öt számoltak. Zilah lakosságának száma 68 404-ről 63 305-re csökkent. Zilahon 1992 a magyarság számaránya 19,93% volt, a mostani adatok mindössze 17,51%-ot jelentenek. /Józsa László: Húsz százalék alatt Zilah magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ "

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Júl. 9-én Budapesten Asztalos Ferenc, a román parlament oktatásügyi bizottságának alelnöke és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke tárgyalt Zilahi László határon túli magyar oktatásért felelős osztályvezetővel, Medgyes Péter nemzetközi államtitkárral, valamint dr. Hiller István politikai államtitkárral. A tárgyalás célja a jövőbeni rendszeres együttműködési stratégia kialakítása volt. /Bágyi Bencze Jakab: Eredményes politikai és szakmai tárgyalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"Gyetyaláng címmel adott ki havilapot a Szilágysomlyói Református Egyházmegye a lompérti Szőnyi Levente lelkipásztor szervezésében. Az első évfolyam első száma júliusban jelent meg a zilahi ColorPrint nyomdában kétezer példányban. /Gyertyaláng. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Végleges döntést hozott a kolozsvári ítélőtábla a zilahi Kálvineum épületének ügyében. Eszerint az ingatlant visszaszolgáltatják tulajdonosának, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Az ingatlan visszaszolgáltatása ügyében 2000-ben két kormányhatározat is született, a zilahi városháza azonban nem hajtotta végre Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint már megtörténtek az előkészületek arra, hogy a megyeszékhely művelődési otthonában - az egykori Kálvineumban - működő műkedvelő társulatokat a városháza tulajdonában lévő Transilvania épületébe költöztessék át. /Deák Zoltán: A reformátusoké a Kálvineum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság júl.20-án emlékülést tartott 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum címmel Nagyváradon, a Református Püspöki Palota dísztermében. Neves magyarországi és hazai szakemberek tartottak előadásokat többek között a magyar muzeológia kezdeteiről, a néprajzi múzeumok történetéről, a Szatmár megyei muzeográfia múltjáról és jelenéről, múzeumalapítási törekvésekről, továbbá az aradi és a nagyváradi múzeum történetéről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./ Megemlékeztek a 130 éve alakult első Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egyletről is. Portik Imre helytörténész a város első múzeumáról beszélt. A történelmi Magyarország múzeumi áttekintőjét tartotta meg dr. Bodó Sándor, a budapesti Történelmi Múzeum főigazgatója. Külön beszélt az erdélyi múzeumokról, amint kifejtette 1914-re már majdnem 100 bejegyzett múzeumuk volt. A szilágysági muzeológia múltját és jelenét a Zilahról érkező Hegyi Éva, hasonlóképpen a Szatmár megyeit Németi János Nagykárolyból. /Emlékülés a magyar muzeológia tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"A zilahi városnapokon a testvérváros Szentendre és Paks képviselte Magyarországot. A szentendreiek szerint a kapcsolatokat a különféle intézményeknek, civil szervezeteknek kell kiépíteniük. Erre példa, hogy a sportiskolások már jártak ott, a két város zeneiskolája a kapcsolatfelvételt követően most készül együttműködni. Lehetőség van a partnerségre különösen a két város képzőművészei között. A paksiak visszajelzést várnak Zilahról konkrét támogatási igényt illetően. /Fejér László: Magyar-magyar találkozó Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Az egyháznak kötelessége lett volna megadni a jóváhagyásokat a Wesselényi Kollégium állásaira sikeresen vizsgázó tanároknak - állította Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, noha a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megtagadta a jóváhagyásokat a tanároktól, a tanfelügyelőség nem fogja tanárok nélkül hagyni a tanintézményt. Szükség esetén a helybeli lelkészekhez fordulnak majd az egyházi jóváhagyásáról. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi osztályának tanácsosa kijelentette, szó sincs arról, hogy ne adnának jóváhagyásokat a sikeresen vizsgázott tanároknak, amennyiben hozzájuk fordulnak. /Deák Zoltán, Lukács János: Kompromisszumra kész...Nem marad tanárok nélkül a zilahi Wesselényi Kollégium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./"

"A reformátusok szept. 18-án, az RMDSZ pedig okt. 12-én koszorúz Zilahon. Tekintettel a zilahi RMDSZ és a Zilahi Református Egyházmegye közötti nézeteltérésre, a Wesselényi-szobor 100. évfordulóját kétszer is megünneplik a zilahiak. A zilahi városháza nekilátott, hogy felújítsa a szobor környezetét. A református egyház egyébként Egyházmegyei Napot is tart, amelyen Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját is megünneplik. /Deák Zoltán: Kétszer ünneplik Wesselényit. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye szept. 18-i ünnepségére a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti alapkőletételét ünneplő gyülekezetből a kollégium tanárai és diákjai is hiányoztak. A szervezők minden érdekelt félnek idejében elküldték a meghívót. A tanév elején szokásos templomi istentiszteleten sem az igazgató, sem a hozzá közel álló tanárok nem vettek részt. A diákok igazgatói tiltás ellenére is szép számban eljöttek a templomi tanévnyitóra. Az ünnepelt fél, a Wesselényi Kollégium tüntető távolmaradása megbotránkoztató, szögezte le Makkay József, a Szabadság munkatársa. Ez az intézmény 1991-ben a református egyház anyagi és erkölcsi támogatásával jöhetett létre, majd RMDSZ-politikusok nyomására elhatárolódott attól az egyháztól, amelynek az iskola létét kellene megköszönnie. Miért akarta a helyi RMDSZ szenátorfeleség, aki az egyházkerület tiltakozása ellenére a kollégium igazgatói feladatait látja el, egy már létező egyházi iskolát az egyház és a szülők tiltakozása ellenére világivá alakítani, oly módon, hogy az újraállamosított magyar tanintézmény egyháztól kapott óriási értékű felszerelését világi célokra fordítsák? Mindez megmérgezte a zilahi magyarság életét, hogy egyház és RMDSZ szinte hermetikusan elzárva, külön él egymástól. Ilyen körülmények között a közösségi célok a viszály áldozatává válnak. /Makkay József: Zilahi önfeladás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Négyes ünnepet ültek nemrég Zilahon: arra emlékeztek a református Egyházmegyei Napon, hogy a város főterén száz éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, ugyancsak kereken száz esztendeje tették le a Református Wesselényi Kollégium alapkövét, 125 éve született a kollégium egykori jeles diákja, Ady Endre, és emlékeztek arra is, hogy 200 éve született Kossuth Lajos. A rangos ünnepséget a zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és a Presbiteri Szövetség szervezte. A zilahi négyes évforduló kapcsán létrejött ünnepségnek mégsem lehetett örülni felhőtlenül. Kettészakadt a közel hetvenötezer lakost számláló Zilahon a húszszázaléknyit kitevő, azaz majdnem tizenötezer fős magyarság. Olyannyira, hogy a minapi ünnepségen éppen az ünnepeltek nem vettek részt: a kollégium tanárai és az IKE-sek kivételével a diákok sem, sőt bejelentették, hogy ők majd külön ülik meg a négyes évfordulót. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület külföldi támogatással saját kollégiumot hozott létre a kilencvenes évek elején. Új igazgató került az iskola élére, egy RMDSZ-es szenátor felesége. Közben a román állam továbbra sem adta vissza az egyháznak a Református Wesselényi Kollégiumot, következésképpen az egyháznak ma sincs saját felekezeti iskolája. A vita annyira elmérgesedett, hogy a helyi RMDSZ és az egyház között immár semmilyen együttműködés nincs. Kinek jó ez? Kinek jó az, ha magyar marja a magyart? /Benkő Levente: Vigyázó szemetek Zilahra vessétek! = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és az RMDSZ Zilah városi szervezetének elnöksége határozottan visszautasította Makkay József félretájékoztató írásának állításait /Zilahi önfeladás?, Szabadság, szept.20./ Szerintük az újságíró súlyosan megrágalmazta a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselőit. Valótlan, hogy az évfordulós ünnepségre a zilahi és a Szilágy megyei szervezet tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A cikkíró viszont az évek óta mesterségesen szított iskola-ügyet az RMDSZ nyakába varrta. Makkay "egy különutas rendezvény ürügyével, képtelenséget állít, miszerint Zilahon az egyház és az RMDSZ szinte hermetikusan elzárva él." /A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa. A Zilah városi RMDSZ elnöksége: Képzelt önfeladásról a válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Makkay József válaszolt erre: az ottani RMDSZ nem fogadja el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségnek a beleszólását a zilahi Református Kollégium ügyébe. Egy olyan iskolának az életébe, amely normális körülmények között az egyház és a minisztérium közös fennhatósága alá kellene hogy tartozzon. Makkay írásával nem bomlasztani akart, hanem figyelmeztetni egy olyan jelenségre, amely hosszabb távon önfeladáshoz vezet. /Makkay József: Zilahon a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Az elmúlt hét végén Szilágycsehben is megemlékeztek Fadrusz János szobrászművész Wesselényi szoborkompozíciója leleplezésének 100., a Zilahi Református Wesselényi Kollégium alapkőletételének 100., Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségre a szilágycsehi református templomban került sor, ahol a helybeliek mellett részt vett Budapest kőbányai református gyülekezetének egy csoportja is. Molnár Kálmán esperes fájlalta, hogy a helyi román és magyar tudósítók többsége politikai ügyet csinált az egyházi megemlékezésből. /K. Zs.: Szilágycseh is megünnepelte Wesselényi emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"A Fadrusz-napok rendezvénysorozata okt. 12-én Zilahon, a Wesselényi-szoborcsoport előtt rendezett koszorúzási ünnepséggel ért véget. A viharos sorsú Fadrusz-alkotást megtisztították, a környékét kitakarították. A szobor előtt magyar és román politikusok, egyházi és világi vezetők, cserkészek, néptáncosok és nagyszámú ünneplő hallgatta végig a román és a magyar himnuszt. A mintegy kétezer résztvevő előtt Csóka Tibor Szilágy megyei alprefektus Marc Tiberiu prefektus üzenetét olvasta fel. Kiemelte: báró Wesselényi Miklós úttörő szerepet játszott Európa e részén, ahol a feudális törvények korában még rendkívüli módon hatottak. Emlékezetes cselekedete a birtokain élő magyar és román jobbágyok felszabadítása volt. Gondolkodása korát jóval meghaladta, s műveiben a szabad piacon, a parasztság felemelésén és a nemzetiségi egyenlőségen alapuló társadalom létrehozását szorgalmazta. Wesselényi alakja Fadrusz Jánosnak köszönhetően él ma is a szilágyságiak emlékezetében, akik számára a művész a múlt század legnagyobb szobrászainak egyike - mutatott rá az üzenet. A magyar kormány nevében Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter mondott beszédet. Mint fogalmazott, Fadrusz János báró Wesselényi Miklóst ábrázoló szobra előtt a Magyarország határain túl élő magyarok több évszázados áldozatos munkájára emlékezünk. - Mind Magyarország, mind Románia belátható időn belül csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Nekünk sikerülni fog az, amire Wesselényi és társai egy mostohább korszakban csak törekedhettek. Ehhez azonban még számos tennivaló vár ránk. Otthoni dolgainkban és az itt élő magyarok megsegítése terén - szögezte le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a zilahi Wesselényi-szobor sorsa is hányatott volt, hiszen 1935-ben eltávolították, majd 1942-ben újra felállították. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében utalt arra, hogy a Fadrusz-napok kolozsvári és zilahi ünnepségei - mint egyébként a Szilágylompérton avatott Ady-szobor, a bihardiószegi Kossuth-szobor visszaállítása, vagy pedig az aradi október 6-i emlékünnepségek - azoknak a közelmúltban tartott erdélyi és partiumi megemlékezéseknek a sorába tartoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság képes visszaszerezni történelmét. A koszorúzás után a megyei tanács épületében tudományos ülésszakot tartottak. /Tibori Szabó Zoltán: Méltóságteljesen ünnepelték Zilahon Fadruszt és Wesselényit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Megjelent Szabadság Évkönyv 2003, a Szabadság napilap kiadványa. Található benne a helytörténet, szemelvények Zilah város történelméből, Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyei magyar szólások gyűjteménye, kalotaszegi népi mondák stb. /Megjelent a IV. Szabadság-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"