Zilahon középiskolák ballagása június 11-én kezdődött, a tanítóképző végzős osztályainak búcsúztatásával folyatódott. Bejelentették: ősszel újraindul a három éve megszűnt magyar tannyelvű pedagógiai osztály. Legalább három-négyévenként magyar tanítóképzős osztályokat is indítanak. /Józsa László: Zilah. A megmaradás alapfeltétele az erős iskola. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Három nyelvű – román, magyar, német – versantológiát adnak ki Zilahon, a Hagyományőrző Megyei Művelődési Központ gondozásában. A szerzők a negyedik alkalommal tartott román–magyar költőtalálkozó résztvevői, ketten magyarországi vendégek. A szilágysági és magyar költők vesei román fordításban, illetve a román szerzőké magyar nyelven is megjelenik a kötetben, mindenkitől egy-egy vers németül. Az antológia bemutatójára Bécsben, a Román Kulturális Intézetben kerül sor, szilágysági képzőművészek kiállításával egy időben, július elején. /Versek három nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A helyhatósági kampány idején nacionalista szórólap jelent meg, amely az RMDSZ zilahi szervezete szerint a Demokrata Párt Szilágy megyei szervezetének alkotása. A párt zilahi polgármesterjelöltje, Radu Capalnasiu szerint ha nem ő győz, akkor a románság az SZDP–RMDSZ közötti titkos egyezmény értelmében elveszti a Silvania főgimnázium (volt Wesselényi kollégium) épületét. A Demokrata Párt Szilágy megyei vezére, Viorel Stanca azt nyilatkozta, hogy inkább levágatja a jobb kezét, semhogy aláírjon egy olyan határozatot, amely a megyeközpont két- vagy háromnyelvű helynévtáblájáról szól. Sarmaságon ezt a pártot képviseli a helyi tanácsban Szentkirályi István, aki polgármesterjelöltként is indult az RMDSZ jelöltje ellen. A liberálisok Szilágy megyei vezetője pedig bejelentette, hogy ha az RMDSZ a megyei tanácsban továbbra is az SZDP-vel egyezkedik, akkor összefognak a Nagy-Románia Párttal, és kiütik a megyeközpont városvezetéséből a számukra oly gyűlöletes két párt közösségét. /Józsa László: Felerősödő nacionalizmus a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Ünnepélyesen felavatták az észak-erdélyi autópálya építőtelepét. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, ez alapvetően megváltoztatja Erdély közeljövőjét, illetve azoknak a régióknak a jövőjét, amelyeken az autópálya áthalad. Ez 2,5 milliárd eurós terv a legnagyobb erdélyi beruházás. Markó szerint a sztrádaterv valóra váltása az RMDSZ kitartó munkája nélkül nem lett volna lehetséges, sikerre vitelében a magyar és a román kormány szerepe is nagyon fontosnak bizonyult. Az útvonal kifejezetten szerencsés, mert Erdély fő ütőerén – Nagyvárad–Zilah–Kolozsvár–Marosvásárhely–Segesvár–Brassó – halad át. A sztráda madjnem érinti a Székelyföldet, de nem szeli át, tehát ez a lehető legjobb változat. /T. Sz. Z.: A sztráda megváltoztatja Erdély jövőjét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Júl. 4-11-e között tartják meg Szilágycsehben a harmadik Zsibói Nemzetközi Népzene- és Tánctábort. A szervezők: a házigazda Berekenye Ifjúsági Társaság mellett idén a budapesti Zene-Tánc- Mozgás Kulturális Egyesület, a csehországi Brünnből a Kazinczy Ferenc Diákklub, a szlovákiai Rozsnyóból a Gömöri Ifjúsági Társaság együttműködésben a Zilahi Hagyományőrző Művelődési Központtal. A szilágysági népdalok, néptáncok tanulása mellett elhangzanak majd más erdélyi tájegységek dalai, táncai is. /Fejér László: Nemzetközi népzene- és tánctábor Zsibón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Minden negyedévben Fejér László újságíró leteszi az olvasók asztalára a szilágysági művelődési folyóiratot. A Hepehupa /Zilah/ ezévi második számában Wesselényi Miklós személyiségét és a tavaly márciusban Zsibón felállított impozáns Wesselényi-szobor történetét Kovács Kuruc János tanár ismertette. Az alkalomhoz illő történelmi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból dr. Egyed Ákos tanulmányát közlik. László László történelemtanár a zsibói kastélyban történteket idézte fel drámájában, ugyancsak ő emlékezett meg a 175 éve született Orbán Balázs életéről és művéről. Kovács Miklós történész a zilahi kollégium 1646–1918 közötti diáknévsorának dokumentumait kutatta fel. /J. L.: Megjelent a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Szilágy megyei költők, képzőművészek mutatkoztak be a Román Kulturális Intézetben a bécsi közönségnek. Bemutatták a Caiete Silvane és a Hepehupa című művelődési folyóiratokat, valamint a június végén megjelent három nyelvű Poeme/ Versek/Gedichte című versantológiát. A jelen levő szerzők között voltak magyarok is /Kiss Lehel, Simonfi István/, továbbá magyarországiak, akiket több szál fűzi a Szilágysághoz. Három zilahi képzőművész: Ilea Gheorghe, valamint Szabó Vilmos és Szabó Attila (apa és fia) munkáiból nyílt tárlat. /Fejér László: Szilágysági szerzők Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

A Bonus Pastor Alapítvány szenvedélybeteg emberek segítésével foglalkozik. Horváth Levente református lelkész, felesége, Horváth Mari, és Bartha Éva, az alapítvány munkatársa számolt be a mentőmisszió munkájáról. Horváth Levente elején csak egyhetes táborokat szervezett. Nemsokára jelentkeztek az első eredmények, voltak, akik a tábor után nem estek vissza. Időközben tőlük függetlenül hasonló kezdeményezések indultak Marosvásárhelyen, és Székelyudvarhelyen. Ezeket a kezdeményezéseket összehangolták. A misszió a református egyház keretén belül működik. 1996-ban létrehoztak egy háttérintézményt, a Bonus Pastor Alapítványt. Jelenleg tizenegy csoport működik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Zilahon, Nagyváradon, Magyarózdon, Mezőpaniton, Vajdakamaráson és Felsősófalván.  A csoportok közti kapcsolatot a negyedéves országos találkozó adja, ahol körülbelül száz ember szokott összegyűlni, ahol a szabadultak találkoznak egymással, megbeszélik gondjaikat. A kapcsolattartás másik módja a körlevél, amit évente öt-hat alkalommal küldenek ki kb. 700 személynek. Sokakban, főleg akik közelében nem működik csoport, ez tartja a lelket, tudják azt, hogy gondolunk rájuk.     Az egyes segítőtáborokat meghirdetik az újságokban, rádióban és a körlevélben. Főleg magyarok jönnek el, de voltak románok is, a feleség magyar volt, és folyamatosan fordított a férjének. Most már egyre több drogos vagy játékfüggő ember is jön közéjük. – Megjelent egy kötet Mi az, hogy csodálatos? címmel. Szűcs Teréz beszélgetett szabadultakkal és munkatársakkal. Ezt románra is lefordították. /Szentes Szidónia: Betegekből asszisztensek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 20./  

A Zilahon élő László László tankönyvszerző, publicista a történeti mondák gyűjteményét A nándorfehérvári diadal /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel adta ki. Szintén a székelyudvarhelyi könyvkiadónál látott napvilágot az Erdélyi fejedelmek című munkája 1999-ben. A jelzett kiadónál megjelenés előtt áll László László újabb munkája: Kis magyar- és erdélyi történelemkönyv címmel. /(Fejér László): Történeti mondák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A zilahi Huszár Lajos Akiknek kicsengettek címmel a volt Wesselényi Kollégium utóbbi fél évszázadban búcsúzó diákjainak kicsengetési /ballagási/ kártyáit összesítette kronológiai sorrendben. Ezeket fénymásolta és összefűzte. Az 50 esztendő csak töredéke annak a történetnek, amely a zilahi oktatás történetéhez tartozik, ugyanis a város 1620 körüli kollégiumi szintű iskolája volt az őse az Erdélyben jól ismert Wesselényi Református Kollégiumnak. 1950 és 2000 között mindössze két magyar igazgatója volt a középiskolának – Moldován János és Székely László –, 1950 és 1960 között, ugyanis az iskolák egyesítése mindenkori román vezetővel járt az oktatási intézményben. A jelenben sincs másképp. 1950-ben a kicsengetési kártyákon feltüntetett 2. számú Elméleti Líceum elnevezést az Ady Endre Középiskola váltotta fel 1954-től 1962-ig. 1965-ben és 1996-ban a hatalom nem engedélyezte kicsengetési kártyák nyomtatását, kézzel írottakat küldözgettek az akkori maturandusok. 1982, 1983, 1984 – vegyes, román–magyar osztályoknak szólt a búcsúcsengő. Az 1987-ben érettségizettek egyharmada jelenleg Magyarországon, Kanadában, az USA-ban és Izraelben él. /Fejér László: Kártyás sulitörténet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A 2004-es év eltelt és hátralévő időszakának kulturális eseményeit vette számba az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége. Sok jól sikerült esemény volt, így a zsibói Wesselényi-szobor avatása és a szilágyperecseni hősöknek állított Turulmadár-emlékmű felszentelése, mindkettő a zilahi Sepsi József szobrászművész munkája. Sok szilágysági település tervezett falunapokat, de támogatás hiányában le kellett mondaniuk tervükről. (A napokban többen kaptak az Illyés Alapítványtól elutasító választ pályázataikra.) Szilágysomlyón a Báthory Alapítvány szeptember 24–26. között rendezi a Báthory-napokat, ez alkalommal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tart ünnepi misét a felújított római katolikus templomban. Krasznán Petőfi-szobrot fognak avatni. /Gáspár Attila: Szilágy megye. Turulmadártól a Báthory-napokig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Ismeretlen tettesek román és angol nyelven sátánista szövegeket és gyalázkodó szimbólumokat, horogkeresztet festettek aug. 2-ra virradóra Zilahon belvárosi református templom falára. /Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Szilágy megye legnagyobb községeként tartják számon Váralmást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2853 lakosa van. A község kilenc települést ölel fel: a Zilahtól 51 kilométerre fekvő Váralmás mellett Farnas, Zsobok, Sztána, Kispetri, Bábony, Kiskökényes, Almásnyíres és Cold falvakat. A Kalotaszeghez tartozó falvakat 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez. A község útjai évszázadnyira elmaradtak az úgynevezett európai normáktól. Zsobok lehet a példa a község többi nyolc településének, ősszel jubilál a zsoboki gyermekotthon, ahol árva vagy elhagyott gyermekeken kívül szórvány települések gyermekei magyarul tanulnak. Az intézmény kivitelezője a helybeli lelkész Molnár János és felesége, Molnár Irma. Zsobokon 444-en élnek. /Fejér László: Kilenctelepüléses község. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Somosd Nyárád menti falu református gyülekezete immár negyedik alkalommal adott otthont az egyházzenei tábornak. Az egyhetes táborban a helybeli és meghívott zenekedvelő gyerekek, ifjak vettek részt, olyanok, akik már jártasak a furulyázásban. Botos Csaba református lelkész és Erzsébet tiszteletes asszony minden évben gondoskodik az otthonos hangulatról. A zeneoktatást Gáspár Attila vállalta. A zilahi zenetanárnak nemrégiben a kolozsvári Ábel Kiadónál Mint a rozmaring a jó földben címmel jelent meg 270 magyar népdalt tartalmazó kötete. /(mezey): Ismét muzsikaszótól volt hangos Somosd. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Augusztus 28-án egyházmegyei tisztújító egyházkerületi tisztségekre történő jelölő közgyűlésen vettek részt a Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló gyülekezetek küldöttei Lugoson, a református templomban. Újraválasztották Fazakas Csaba esperest és Pataki Károly főgondnokot. Az egyházmegye új lelkészi főjegyzője Czapp István (Igazfalva), az új lelkészi aljegyző Bódis Ferenc (Szapáryfalva). A Királyhágómelléki  Református Egyházkerület püspöki székére többen tartanak igényt. Az egyházmegyében három ellenjelölt van: Csernák Béla bihari, Csűri István nagyvárad-őssi és Fazakas László margittai lelkészeké. Az egyházkerületi főgondnoki székért is lesz harc, mert Tolnay István ellenében Seres Dénes zilahi szenátor sem esélytelen. /Szakmáry Károly: Három püspökjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Szept. 14-én Szilágypaniton, a Zilah melletti, többségében magyar településen átadták az egyházi összefogással felépített I–Vlll. osztályos, új általános iskolát, amely lényegében világi iskola. A felekezeti iskolák státusát is rendező új egyházi törvény elfogadásától függ majd, hogy ez az iskola lesz-e az első református iskola. Az iskola a falu magyarságának összefogásával, magyarországi alapítványok finanszírozásával, illetve a hollandiai támogatással épült fel. Tőkés László püspök a gyülekezeti összefogással megvalósult iskolát Isten valóságos csodájának nevezte. Szilágyi Zoltán, a szilágypaniti református gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy a munkában oroszlánrészt vállalt Tőkés Erzsébet tanárnő, aki egykoron Szilágypanitban tanított, az építkezés során pedig sokat segített a pályázatírásban, a szükséges pénzek megszerzésében. /Makkay József Új református iskola Szilágypanitban. Erdélyre kisugárzó gyülekezeti összefogással épült. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szilágysági Polgári Lap címen új kiadvány látott napvilágot. Beköszöntő írása szerint 5000 példányszámban jelenik meg, havonta nyolc oldalon, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére. A kiadvánnyal háromra bővült a Zilahon megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványok száma a Szilágyság (1990) és a Szilágysági Vidéki Napló (2000) hetilapokat követően. /Szilágysági polgári lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke jelenlétében avatták fel szept. 19-én Zilahon a zilahligeti református templomot. A mintegy félezer férőhelyes templom a felszentelés alkalmából zsúfolásig megtelt. A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnöke a magyar nemzet újraegyesítéséről beszélt, kijelentette, hogy a polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: az elmúlt 14 esztendőben a Kárpát-medencei magyarság létszáma egymillió lélekkel apadt. Tőkés építkezésre buzdította a híveket, rámutatott: az erdélyi magyarság nem az embert és embert, népet és népet elválasztó falakra, hanem Istennek tetsző, békés építkezésre vágyik. A templom építését 1998-ban kezdték, tájékoztatott Oláh Mihály helybeli lelkipásztor. A Galvácsy László zilahi műépítész által tervezett templom többmilliárd lejbe került. Orbán Viktor kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha e két város szinte összekeveredik. A felszínen valóban az látszik – fejtegette -, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett – hangoztatta Orbán. Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik, jelentette ki Orbán Viktor. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti – mondta. Ünnepi beszédet mondott többek között Erdélyi Géza felvidéki püspök, Oláh Mihály házigazda lelkipásztor, Molnár Kálmán leköszönő zilahi esperes, Bogdán Zsolt újonnan választott zilahi esperes és Kovács Zoltán, a királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka. /Borbély Tamás: Készülő nemzetstratégiáról beszélt Orbán Viktor. Felszentelték a zilahligeti református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Orbán Viktor otthon felejtette útlevelét. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője így nyilatkozott: „A pimaszság nem ismer határokat.” /Útlevél nélkül jött Orbán Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ A Romániai Magyar Szó nem ismertette Orbán beszédét, csak Nyakó István /MSZP/ reagálását: „A pimaszság nem ismer határokat, így útlevél nélkül is közlekedik, most éppen az erdélyi Zilahon tartott előadást.” Nyakó István közölte: Orbán Viktor „nemzeti egységről beszél, de előtte aláaknázta a romániai magyarság egységes politikai érdekképviseletét, az RMDSZ-t”. /Bukarestből intézkedtek, hogy Orbán Viktor útlevél nélkül is beléphessen Romániába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

A 15 milliós magyarság már emlék, a legfrissebb magyarországi összesítés szerint a Kárpát-medencében 1 millió lélekkel vagyunk kevesebben. A demográfiai helyzetről, illetve a kivezető utak megtalálásáról kérdezte Makkay József, a lap munkatársa zilahi látogatásán Orbán Viktort, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökét, illetve Tőkés László református püspököt. Orbán Viktor családi élete akár személyes példa is lehetne a gyerekvállalásra, hiszen nemrég született ötödik gyerekük. Kifejtette: "Kevesen látják be, hogy a XXI. században a legfontosabb tényező a demográfia lesz. A fogyatkozó nemzetek alulra kerülnek, amelyek gyarapodnak, viszont felemelkednek." A határon túli népességfogyás okait Orbán Viktor egyes szomszédos államok által tudatosan támogatott beolvadással, a Magyarországra történő kitelepedéssel, illetve a kevesebb gyerek vállalásával magyarázta. Kivezető út az egész Kárpát-medencében a magyar családokat támogató adó- és gazdaságpolitika lenne. Orbán Viktor szerint egy ilyen össznemzeti program elfogadása és finanszírozása megvalósítható a magyar költségvetésből. Mint fogalmazott "minden egyes állami forint kiadásakor azt kell megfontolni, hogy mennyi annak a megtérülése. Én jó lelkiismerettel mondom azt, hogy a határon túli magyar területeken a magyar népesség megtartására, a családtámogatásra, az iskoláztatásra, a határon túli magyar területeken történő beruházások támogatására elköltött forintok nagyon gazdagon megtérülnek. Ezek valójában nem kiadások, hanem befektetések". Tőkés László püspök rámutatott: "Ha feltételezzük, hogy a sorvasztó politikai kurzus, ami a mai Magyarországra jellemző, megváltozik, akkor el tudom képzelni, hogy például egy határon átívelő magyar nemzetpolitikai program keretében akár egy magyar Marshall-terv szülessen." /Makkay József: Gazdagon megtérülnek a ránk költött forintok. A népességfogyás megállításának Kárpát-medencei esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Takáts Sándor a legmagyarabb századnak nevezte a XVI. századot, ezzel az időszakkal foglalkozik a Hepehupa /Zilah/ folyóirat legújabb, 3. száma /július-szeptember/. László László Bocskai-összefoglalója mellett ugyanazon szerző Heltai, a tipográfus című drámája is olvasható. /Szabó Csaba: (Folyóirat)vágta a legmagyarabb században. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Cigányi községben, Zilah tőszomszédságában okt. 10-én szentelő ünnepséget tartanak az elmúlt években épített református templomban. Igét hirdet Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A cigányi református közösség szórvány gyülekezet, lélekszáma a száz alatt marad. /Templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Elhunyt Kovách Géza /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22. – Arad, 2004. okt. 10./ tudós történész, tanár, nemzedékek közkedvelt és köztiszteletben álló “Gazsija”. Néhány nappal azután halt meg, hogy megemlékeztek az aradi vértanúk mártíriumáról, melynek történetét oly átfogóan írta meg Az emlékező városban. /Az emlékező város – október 6. Arad, 1999/ Dr. Kovách Géza Zilahon a Wesselényi Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetem történelem-földrajz szakát 1948-ban végezte el. Több évig Jakó Zsigmond professzor tanársegédje volt, s ha nem jönnek a diktatúra évei, bizonyára fényes egyetemi karrier várt volna rá. Aradra került és 1951-től 1986-ig történelemtanárként több iskolában, de állandó jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelődjében tanított és nemzedékek kedvence volt. A nagy szellemi központoktól távol eső, vidéki kutatóként dr. Kovách Géza meglepően sokat tett le az asztalra: tucatnyi könyvet, falumonográfiát, tanulmányt, tudományos értekezést. Erdélyi és közép-európai levéltárakban búvárkodott, hogy aztán hangyaszorgalommal és a történelmi tények iránti alázattal feldolgozza kutatásait. Publikált itthon és külföldi tudományos szaklapokban. Nemzetközi konferenciákon vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Köztestületének tagsága mutatja, hogy az anyaországban is kellőképpen értékelték fáradozásait. Nyáron még részt vett Kisiratosról, majd Majláthfalváról írt monográfiájának bemutatásán, aztán egyre fogyatkozott ereje és életkedve. Fő kutatási területe a gazdaság- és településtörténet volt. /Puskel Péter: In memoriam Kovách Géza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Legutóbbi könyve: Eltűnt települések Arad megyében (2004) – néhány munkája: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei – Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771-1848. A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után (1718-1828), 1995 Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ egyik szerzője A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, (1716-1848), Csongrád Megyei Levéltár, 1999 – monográfia.

Erdély legnagyobb befogadóképességű református templomában, Zilahon okt. 10-én az újjáépített templom alapkőletételének századik évfordulójáról emlékeztek meg. Az igét hirdető Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a 2003-ban a zilahi Wesselényi Református Kollégium építésének 100. évfordulóján gyűlt össze az itteni közösség, idén pár héttel ezelőtt szentelték fel az Észak-Liget lakótelep új templomát. /Fejér László: Református centenáriumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ közleményben foglalta össze bejegyeztetésének eddigi történetét. Az MPSZ okt. 19-én benyújtotta a Központi Választási Irodához a mintegy 26 000 aláírást. Másnap   a Szilágy megyei RMDSZ vezetői Seres Dénes RMDSZ-szenátor irodájából telefonon hívni kezdték az aláírókat. Több személyt nagyenyedi RMDSZ-vezetők munkahelyük elvesztésével fenyegettek meg. A Központi Választási Iroda az ügyészségre utalta az MPSZ aláírásainak ellenőrzését. A Központi Választási Iroda szóvivője, Victor Pascu-Camenita szerint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az aláírók milyen nemzetiségűek. A kormánypárt bizottsági tagja, Dan Matei Agaton szerint nemcsak az aláírók nemzetiségét kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy ezen személyek a legutóbbi népszámláláson magyarnak vallották-e magukat. (A 2001/680-as népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálás adatai titkosak, és csakis statisztikai célokra használhatók.)  Az MPSZ a Központi Választási Irodánál írásban tiltakozott amiatt, hogy az aláírási íveket kiszolgáltatták az RMDSZ-nek. Szilágyi Zsolt független képviselő képviselőházi sajtótájékoztatón bejelentette: politikai megfélemlítés történik az ügyészség és a rendőrség bevonásával. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót felkeresnek, és az aláírásokról faggatták őket.  Sipos Imrét például munkahelyén kereste meg Fodor István, az RMDSZ megyei tanácsosa, valamint Kerekes Edit, Zilah város RMDSZ-elnöke. Mindketten azt kérték tőle: vonja vissza aláírását, és adjon írásos nyilatkozatot arról, hogy nem írta alá az MPSZ íveit. Horvát Beáta tanárnőt a "státusziroda" munkatársa, Csillag Alpár kereste meg, és azzal fenyegette, hogy falura helyeztetik, ha nem áll kötélnek.  Az RMDSZ irodájába hívatott vagy telefonon felkeresett polgárok közül néhányan magyar nyelvű nyilatkozatban állították, hogy nem írták alá az íveket. Ezeket a személyeket a rendőrség is felkereste. A rendőrség a jelek szerint az RMDSZ-től kapott információk alapján járt el. Okt. 23-án  Orbán Mihályt, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségi tagját két civil ruhás rendőr kereste fel otthonában. Elmondásuk szerint Király András Arad megyei RMDSZ-elnök feljelentése alapján járnak el. Nyilatkozatot követeltek Orbán Mihálytól, amelyben kijelenti, hogy az általa gyűjtött aláírások hitelesek. Papp Lajost, a Magyar Polgári Szövetség Szilágy megyei elnökét beidézték a zilahi rendőrségre. Másnap újra kihallgatták.  Az Arad megyei rendőrség több aláírót és aláírásgyűjtőt keresett föl az aláírások hitelessége után érdeklődve. Vajon hogyan jutottak az aláírások az RMDSZ-hez?   /A Magyar Polgári Szövetség bejegyeztetésének eddigi története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

Kertész Gábor 1928-ban, Vajdakamaráson született. Édesapja ott volt lelkipásztor. 1946-ban az életére emlékező Varga Lászlóval együtt került a Bolyai Egyetem jogi karára, és jó barátok lettek. 1948-ban a régi professzorokat kiutasították az országból. Helyüket analfabéta zugügyvédek foglalták el, és tanítottak jog helyett évenként változó marxista ideológiát. A harmadév végén meglepetésszerűen a közgazdászoknak diplomát adtak és elbocsátották őket az egyetemről. Ott maradtak körülbelül tizenöten, negyedéves jogászok, közülük három átállt kommunistának. Januárban minden előkészítés nélkül kipécéztek négy hallgatót, Pásztori Ildikót, akinek édesapja, a Szociáldemokrata Párt egyik köztiszteletben álló vezetője már börtönben ült, Nagy József földbirtokos fiút, Kertész Gábort és Varga Lászlót. Ez volt az első koncepciós per Kolozsvárt. Demeter János dékán, aki később Budapesten díszsírhelyet kapott az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezéséért, vezette a megbeszélést, elsorolva a legképtelenebb vádakat. Hárman megpróbálták védeni igazukat. Kertész Gábor viszont minden ráolvasott bűnre csak a vállát vonta meg. Az eredmény: hármukat kicsapták az ország valamennyi főiskolájáról. Kertész Gábornak megkegyelmeztek. Elvégezte az egyetemet. Egyetem után behívták munkaszolgálatos katonának. Bányában, vasútépítésnél dolgoztatták. Pár hónap múlva szabadon engedték. Amint valami állásféléhez jutott, újra behívták. Ezt háromszor is megismételték vele. Végre súlyos mellhártyagyulladással lett ügyvéd Zilahon. Közben folytatta komoly tanulmányait, tartotta a kapcsolatot Dobai István nemzetközi jogásszal és Varga Lászlóval. Kertész Gábor fedezte fel Wesselényi Miklósnak egy 1846-ban írt levelét, melyben azt fejtette ki, hogy a magyar nemzet a különböző nemzetiségek közötti szétszórt állapotában fel fog szívódni. Vonuljon össze a magyarság akkora területre, melyet be tud lakni a baráti nemzetiségekkel, a németekkel és a zsidókkal, a többi területet ürítse ki és adjon ott teljes autonómiát az ellenséges hangulatú nemzetiségeknek, vallotta Wesselényi. Ez a levél vezette Kertész Gábort a lakosságcsere tervezésére, megosztva gondolatait Dobai Istvánnal. A másik elmélete: minden kérdésben döntő joggal kell felruházni a szakértőket. Ez lenne az általa gerontokráciának nevezett társadalmi rend, mely, amint azt az ötvenhatos magyar forradalom megfogalmazta a pártfeletti, azaz pártatlan közhatalom igényével. Az 1956 magyar forradalomért Kertész Gábor is lelkesedett. 1957 márciusában letartóztatták, a Dobai per fővádlottaival egy napon. Kertész Gábor nem védekezett, önmagáról mindent nyugodtan vallott, de ha mások bűneiről kérdezték, azokat is mind magára vállalta. A tárgyaláson vallotta: egész Erdélynek Magyarországhoz kell tartoznia. Ezzel a magatartásával érdemelte ki Kertész Gábor nemcsak a 25 évi kényszermunkát, hanem az iratcsomóján a jelet, hogy nem hagyhatja el élve a börtönt. A börtönéletet különben is nehezen bírta. Akiket megjelöltek, azok nem kaphattak orvosi kezelést. Gábornak betegdiéta járt volna, soha nem kapta meg. Beteg tüdejére nem kapott gyógyszert. Összezárták egy félkegyelmű besúgóval, aki naponta verte őt. Kertész Gábort tudatosan, következetesen meggyilkolták. Rákos lett, leírhatatlan kínok között halt meg. Így gyilkolták meg a kommunisták Kertész Gábort, Erdély egyik legkiválóbb, legtehetségesebb emberét. /Varga László: Kertész Gábor emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1., 3./

Nov. 5-én kezdődött a Királyhágómelléki Református Gimnáziumok Találkozója, melynek ezúttal a szatmárnémeti Református Gimnázium ad otthont. A vendégül látott zilahi és nagyváradi diákok közös áhítaton vettek részt a Láncos–templomban. /Gimnazisták találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./