Együttműködési megállapodást kötött Heves és a Kovászna megye — az erről szóló dokumentumot márc. 10-én Detken látta el kézjegyévek Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés, valamint Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A felek segíteni kívánják a Kovászna és a Heves megyei könyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkatársainak közös munkáját, és kezdeményezik a kovásznai kulturális és művészeti csoportok bemutatkozását Hevesben, illetve hevesi előadók, művészek fellépését a székelyföldi megyében. /Magyarok egymás között. Határon átívelő megyeközi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Márc. 18-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar kifejtette: az RMDSZ propagandája miatt attól tart, a székelyek magyaroknak fogják vallani magukat. Funar kérni fogja, hogy az olyan települések, mint Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely kapják vissza dákkori nevüket, mivel a jelenlegiek már nem felelnek meg a valóságnak, ideértve az RMDSZ vezetői által használt Székelyföldet is. Kolozsvárra vonatkozva a cigányokért aggódott, akik közül sokan magyarnak vallhatják magukat. Ha ez kiderül, Funar kérni fogja a miniszterelnököt, hogy a városban ismételjék meg a népszámlálást. /Ö. I. B.: Székelyféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Kovács Lajos, a Romániai Református Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette: 1992 óta az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) évente megszervezi a vallásismeretfelmérő versenyeket. A tíz évvel ezelőtti szerény keretek közt indult vetélkedő egyre terebélyesebb és az egész egyházkerületre kiterjednek. Ehhez hasonló vetélkedők Maros megyében, a Székelyföldön vannak. Az országos vetélkedő megszervezését akadályozta az utazás és szállás költsége. /Bibliai-ismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Mi, romániai magyarok születésüknél fogva "szélsőségesek" vagyunk, annak mondható — sőt egyes politikusok szerint "terrorista" szervezet az RMDSZ is, írta Fodor Sándor. Az egyik, legálisan működő romániai politikai pártnak nyíltan kimondott törekvése, hogy Székelyföldet katonasággal, csendőrséggel telepítse be, mert "nincs szükség idegen enklávékra" az országban! Az "idegen enklávé" szerintük a tömbmagyarság. A Nagy-Románia Párt egyszerűen felszámolná — elűzné vagy beolvasztaná — a hazai magyarságot. Azonban ez a párt a "szélsőséges" jelzőt mélységes felháborodással utasítja el magától."Ugyanakkor, szinte egész Európa "szélsőséges"-nek tekinti Csurka István magyarországi pártját, a MIÉP-et, amelyik egyetlen magyarországi kisebbség létét, létjogosultságát, hagyományos jogait se kérdőjelezi meg, de az ország életében minden intézkedést a magyarság érdekeinek kíván alárendelni, bel- és külpolitikában egyaránt." – szögezte le Fodor. Ez a párt szélsőséges. De mihez képest? Fel kíván számolni egyes magyarországi kisebbségeket? Veszélyezteti ezek iskoláit, vallási, művelődési, gazdasági intézményeit? El akar űzni valakiket az országból nemzeti-faji alapon? Fel akar számolni valamiféle nemzeti-faji-vallási kisebbséget? Nem. Csupáncsak — állítja — a magyarság, Magyarország sajátos érdekeit tartja szem előtt. Ám ez az európai integráció keretében, szerintem igencsak nehezen képzelhető el. - A magam részéről nem is vagyok a MIÉP híve, jelezte Fodor Sándor. Ha a magyarországi pártot joggal szélsőségesnek mondja a művelt és demokratikus Európa — miért tesz különbséget két csatlakozni kívánó ország "szélsőséges" politikai erői között, amelyek még az erőszak értelmezésében és (elméleti) alkalmazásában se pendülnek épp "egy húron"? – tette fel a kérdést. /Fodor Sándor: Szélsőségek — és szélsőségesek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

A Szentegyházi Bútorfestő Tábor értékteremtő kaláka - jelentette ki Haáz Sándor szervező. A rendezvényre a Gyermekfilharmónia Alapítvány finanszírozásával március 19-24. között került sor. Az ötödik alkalommal megrendezett táborba idén több mint 40 személy érkezett. Ebben az évben a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri múzeumok festett bútorkiállítását tekintették meg a résztvevők, majd az énlaki és siklódi festett bútorhagyatékból igyekeztek ihletet meríteni a tábor résztvevői. /(kovács kinga): Értékteremtő kaláka a Székelyföld szívében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

A Magyarok Székelyföldi Társasága a több mint hétszázezres székelység életérzését kívánja most megfogalmazni, hogy biztatásul szolgáljon abban a küzdelemben, amelyet a Fidesz–Demokrata-Fórum Kormányzata folytat egy gyarapodó, sokasodó, erős, független és szabad haza megteremtéséért, amely az idegenbe szakadt és az országban élő magyarok közös otthona lesz itt a Kárpát-medencében – írta Beder Tibor, a társaság elnöke. /Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke: Üzenet a jövendő magyar kormánynak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Lőrincz György író szintén kiállt Orbán Viktor miniszterelnök mellett: "szavazzanak arra a pártra, amely nyolcvan év után szót emelt a kisebbségbe szakadt magyarságért, vállalt minket és kiállt értünk..." –írta. /Lőrincz György: Van nekem is "még egy érvem"... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

Márc. 15-én Kolozsváron, Temesváron, Udvarhelyen és más székelyföldi városokban olvasták fel a Magyar Ifjúsági Tanács tizenkét pontos kiáltványát. Többen kifogásolták az RMDSZ-t támadó nyilatkozatot, amely megosztja az erdélyi magyarságot. A kiáltványról Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: a kiáltvány első részében olyan pontok szerepelnek, mint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, önálló magyar egyetem, erdélyi magyar bank, alternatív katonaság bevezetése. Az igénylés a román hatóságok irányába történik, ugyanakkor az erdélyi magyarságnak is szól, jelezve, hogy ezek az ügyek mind megoldatlanok. A MIT szerint az RMDSZ érdekvédelmi szervezet formát próbál ölteni, de a politikában való részvétel fontosabb. Jakab szerint a MIT-et kitaszították az RMDSZ-ből.Az RMDSZ országos szervezete saját ifjúsági szervezetet kezdett szervezni, ez lett a MIÉRT. /-máté-: Mit kíván a MIT? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ keretében működő Palló Imre Kamarazenekar egyre többet hallat magáról. Ez a kamarazenekar képezi a magját a Kelet-Európai Fesztiválzenekarnak, valamint a létrehozandó Székelyföldi Szimfonikus Zenekarnak. A Palló Imre Kamarazenekar márc. 22?27. között Nyíregyházán a ?Pro Archi" vonószenekari versenyfesztiválon vett részt. Hét ország képviseltette magát zenekarokkal, a Palló Imre Kamarazenekar első díjat szerzett a professzionális (zenei pályán működő) ifjúsági kategóriában. /Zsidó Ferenc: Komolyzenei fészek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

A Romania Libera napilap ápr. 5-i száma egész oldalas összeállítást közölt az RMDSZ udvarhelyszéki szenátoráról, Verestóy Attiláról, akinek viselt dolgai immár a román közvéleményt is kezdik megdöbbenteni. A lap beszámolója szerint a székelyföldi szenátor "karrierje" tizenévesen kezdődött egy betörőbanda tagjaként: több udvarhelyszéki épületet rámoltak ki, mígnem megnövekedett étvágyuk Konstancára is elkalauzolta őket, itt azonban a társaság lebukott. Szerencséjére a tengerparti "bevetésben" a 17 éves fiatalember nem vett részt, azonban miután megtudta, hogy társait a milícia letartóztatta, hamarjában beutaltatta magát a marosvásárhelyi elmegyógyászati klinikára. Az újság szerint itt kezdődött el a fiatal Verestóy szoros kapcsolata a Szekuritáté tisztjeivel, amely későbbi életét is meghatározta. Az újság azt is tudni véli, hogy a magyar szenátor azért nem igényli a magyar igazolványt, mert talán meg sem kapná, hiszen az igazolványok odaítélése előtt a magyar belügyminisztérium is belepillant saját adatbankjába... A bukaresti napilap szerint Verestóy számos vállalkozása összfonódott sógorával, Ferenczy Károllyal, akivel közösen aprópénzért vásároltak meg sok tízmilliárdot érő több székelyföldi állami vállalatot, illetve az udvarhelyi kábeltévés cégeket különféle zsarolásos módszerekkel. Verestóy Attila összesen 11 kereskedelmi társaság kisebbségi vagy többségi tulajdonosa, amelyek az újság szerint napjainkban (legalábbis a könyvelési mérlegek szerint) sok profitot nem hoznak, azonban RMDSZ-forrásokra hivatkozva az újság úgy tudja, a magyar szenátornak csillagászati jövedelmei vannak, amelyek nyilván nem jelennek meg a könyvelésben. Mivel Udvarhely polgármestere nem volt hajlandó belemenni Verestóy Attila törvénytelenségeibe, kegyvesztetté vált, és elindult ellene a hajtóvadászat, közéleti ellehetetlenítése. Az újság szerint Verestóy számos megkérdőjelezhető ügyletét a legmagasabb kormányszinteken támogatják, személyesen jó barátja, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Az újság szerint az RMDSZ-be befolyó pénzek, különféle támogatások "főkurátora" is Verestóy Attila. A pénzek elköltését feszegető kérdésekre azonban a kérdésfeltevők rendszerint nem kapnak választ. /Górcső alatt a Verestóy család. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A romániai magyar református egyházban vita folyik arról, hogy a jelenlegi két egyházkerület mellett jöjjön létre egy harmadik is, amely a székelyföldi egyházmegyék fennhatóságát vállalná. Az átszervezés kezdeményezője, Kató Béla háromszéki lelkész, egyházkerületi főjegyző rámutatott arra, hogy a romániai magyar református egyház mai formájában Trianon után jött létre, azt követően, hogy a Partiumot leszakították a Tiszántúli Református Egyházkerületről. A zsinat a református egyház legfontosabb testülete, azonban az erdélyi zsinat nehézkesen működött. A királyhágómelléki egyházkerület a kisebb, az erdélyi a nagyobb, így 6:4 arányos képviselet van a zsinatban, a kolozsváriak javára. A kisebb gyakran érezte azt, hogy a többség elutasította akaratát. Székelyföld és környéke képezné a harmadik egyházkerületet. A Székelyföld mind a romániai magyarság, mind a reformátusság, mind a hazai gazdasági, geopolitkikai helyzetben egyre fontosabb szerepet tölt be. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy az ortodox egyház, amelynek itt soha nem volt püspöksége, létrehozott egy püspöki hivatalt. - Ezzel párhuzamosan Kolozsváron létrehoznánk egy állandó zsinati irodát ? ez lenne a romániai magyar református egyház "kormánya", a zsinat pedig a törvényhozói feladatokat látná el. A tervezetet a székelyföldi egyházmegyék már beadták a zsinathoz. Az elképzelést a két egyházkerület vezetősége támogatja. /Makkay József: Átszervezés előtt a református egyház? Kolozsváron püspökségek fölötti zsinati iroda működne. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Ápr. 15-én a Polgári Összefogás Budapesten, a Kossuth téren tartott nagygyűlésével egy időben Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház is megtelt érdeklődőkkel, akik két óriáskivetítőn követték nyomon a budapesti eseményeket. A Fidesz MPP-vel szolidaritást vállaló székelyudvarhelyi és más székelyföldi polgárok üzenetét Szász Jenő, a város polgármestere tolmácsolta. A szónok többek között hangsúlyozta: ?Együtt vagyunk a nemzettel ezekben a lélekpróbáló időkben, itt állunk, mert másként nem tehetünk. A polgári szolidaritás napján mi, a keleti végek emberei sem maradhattunk némák. Valljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Nem csak a magyar kormány a határon túli magyarokért, hanem mi is felelősek vagyunk a nemzetért. Mivel az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért mi nem szavazhatunk. De a választás rólunk is szól ? megmaradásunk, felemelkedésünk, az anyaországgal való kapcsolatunk függ tőle. (...) A jövő vasárnapi választás ezért a mi sorsunkról is szól. Megerősödni vagy beolvadni! Felemelkedni vagy visszasüllyedni! Gyarapodni vagy kivándorolni! Mi, határon túli magyarok folytonosságot akarunk! (...) Arra kérjük a velünk azonos módon gondolkodó polgárokat, Magyarország valamennyi választópolgárát, hogy értünk is szavazzanak, és ne ellenünk!" ? hangzott befejezésül az üzenet. /Szolidarizáló Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

Februárban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyi Élőnyelvi Központja, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kolozsváron. A központ szakmai-intézményi hátterét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke biztosítja neves nyelvésztanárai révén, a régió peremvidékeinek - így Székelyföldnek is - nyelvi kérdéseivel a Sepsiszentgyörgyön működő iroda foglalkozik. Az intézet a következő funkciót kívánja betölteni: demográfiai, jogi, szociológiai és oktatási adatbázis kialakítása, folyamatos pótlása; élőnyelvi kutatás és nyelvi tervezés; szolgáltatás a magyar intézmények és magánszemélyek számára. A szolgáltatás: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.) valamint az önkormányzati intézmények részére, közérdekű fordítási szövegek lektorálása. Az Intézet kínálta lehetőségek a magyar közigazgatási nyelv erdélyi térhódításához járulnak hozzá. /Nyelvi Intézet Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./"

Az Udvarhelyért Polgári Egyesület versus RMDSZ botrányról írt Kelemen Endre Dénes. Elsősorban legitimációs vagy bizalmi válság van. A Székelyföldi Fórum kiáltványa és petíciója (2001. nov. 22., www.transindex.ro) szerint: "A demokrácia védelmében hívjuk fel minden erdélyi magyar figyelmét, hogy a most kialakult udvarhelyi helyzet egy város és közösség akaratának lábbal tiprása, hiszen néhány önjelölt RMDSZ-politikus eljutott oda, hogy saját érdekeit a közösség érdekei fölé helyezi, és kormánypárti politikai szövetségeseit arra használja, hogy egy magyar közösség vezetését erőszakosan kisajátítsa". A szembenálló fél ugyanígy beszélt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a következőképpen fogalmaz egy interjúban: "Ön hogyan határozná meg erkölcsileg azokat, akik azért, hogy tanácsosok lehessenek, az egységbontást is vállalják, ellenszervezetet hoznak létre Székelyudvarhelyen, és közben az UPE fő-fő alapítója azzal tetszeleg, hogy ő továbbra is RMDSZ-tag?" (www.transindex.ro). Ugyanilyen szellemű cikkeket közöl az RMDSZ-t támogató helyi sajtó is: "?arról van szó, hogy az UPE létrehozta a hatalom megragadásának eszközét, önmagát. Az UPE mindenáron politikai elit akart lenni, és saját hatalmi érdekeinek védelmét programszerűen közösségi érdekvédelemnek álcázta" (Udvarhelyi Híradó, 2001. aug. 21.). A következmény: a lakosságnak megrendül a vezetőibe vetett hite. A feszültség feloldását segítené, ha a politikacsinálók a rájuk szavazó polgárok érdekeit próbálnák előmozdítani, és nem csak saját jólétük maximalizálására törekednének. Együttműködésen alapuló hosszú távú stratégiát kell kidolgozni. /Kelemen Endre Dénes: Még egyszer az UPE?RMDSZ-botrányról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./ Helyi referendum kiírását kéri a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület Szász Jenő polgármester leváltása érdekében. A szervezet közleménye szerint az elöljáró menesztésére az egyre több lakossági panasz miatt van szükség. Az aláírásgyűjtés elkezdése utáni napokban a városban található összes postaládába Ha Orbán megbukik, Szász Jenőnek is vége? címet viselő ívet dobtak be a polgármester szimpatizánsai ennek tudta nélkül. Az ív kérdéseket sorol, melyek révén a magukat udvarhelyi polgárokként azonosító kezdeményezők szembesíteni próbálják a népszavazás kiírását esetleg aláírásukkal támogató udvarhelyieket Szász megvalósításaival. "Milyen politikai és gazdasági szereplőknek lehet érdeke Szász Jenő polgármester leváltása?", "(...) kinek volt érdeke az Udvarhelyért Polgári Egyesület tanácsosainak meghurcolása és kizárása a helyi és megyei tanácsból?" - tették fel a kérdést a szórólap szerzői. /Zilahi Imre: Leváltanák a polgármestert. Népszavazás kiírása érdekében gyűjt aláírásokat egy egyesület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

A Ditróban tanuló 17 óradnai középiskolást és óradnai mentorukat, Bauerné Madarász Ilona tanárnőt felszólította a Puskás Tivadar Középiskola igazgatósága, hogy május 1-jéig fizessék ki a bentlakási és ellátási költségeket, különben kénytelenek felmondani a tanulóknak. Az eddig alapítványi ösztöndíjjal anyanyelven tanuló diákok kénytelenek lesznek átköltözni más iskolába, vagy egyszerűen visszamenni Óradnára, mert a megígért támogatás ? még ki nem derített okokból ? nem érkezett meg. Óradnán 1965-ben szűnt meg minden szinten az anyanyelvi oktatás. A rendszerváltás után a római katolikus egyház, valamint néhány lelkes önkéntes, élen a Bauer családdal, újraindította a magyar oktatást és civil szervezetek működését. Elkezdték a fakultatív magyar nyelvű oktatást az I?VIII. osztályosoknak, ami jelenleg is folytatódik. Mindez Bauerné Madarász Ilona tanárnő magánkezdeményezésének és önkéntes munkájának eredménye. 1999-ben megalakították 1999-ben a Reményik Sándor Művelődési és Nevelési Központot. Az épületet ugyanaz év májusában avatták fel. Az intézményes magyar nyelvű oktatás a 2000?2001-es tanévben indult be óvodai szinten, a római katolikus plébánia épületében. Az anyanyelvű fakultatív oktatás eredménye, hogy 1994-től az óradnai magyar családokból származó gyermekeket a tömbmagyarság oktatási központjaiba sikerült küldeni, ahol anyanyelven tanulhattak, az ellátásukhoz szükséges ösztöndíjakat alapítványok vagy külföldi magántámogatók jóvoltából biztosították. Jelenleg 48 óradnai diák tanul magyar tagozaton Gyulafehérváron, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Gyergyóditróban, Borszéken és Szászrégenben. - Közvetítve Bauerné Madarász Ilona kérését, felhívást intéztek az összes magyar civil szervezetekhez, találjanak minél előbb megoldást az ösztöndíjak folyósítására. ?Több mint tíz éve önkéntesen dolgozok a szórványmagyarság ügyéért. Nagy felelősséget vállaltam, amikor olyan magyar gyerekeket küldtem a Székelyföldre magyarul tanulni, akik alig tudtak anyanyelvükön beszélni. Ezek közül kettő már egyetemen tanul; a lányok közül többen a Székelyföldön mentek férjhez; az ott tanulók nagy része nem is akar hallani arról, hogy visszajöjjön, ezekből biztosan magyarok lesznek. Ne szakítsuk meg ezt a folyamatot bizonyos kuratóriumi elgondolások miatt. Vagy akkor mondják meg nyíltan, hogy nem érdekel a szórvány. Mi akkor sem állunk le, de kell tudnunk, hogy milyen felelősséget vállalunk" ? mondta Bauerné Madarász Ilona tanárnő. /Kresz Béla: Veszélyben a Ditróban magyarul tanuló 17 óradnai középiskolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja ápr. 28-án Kolozsváron tartotta partiumi és székelyföldi választmányának együttes ülését, az RT Kolozs megyei képviselőinek és koordinációs tanácsának jelenlétében. A sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, az RT elnöke elmondta: az RT választmányai nemrég alakultak, ez az ülés pedig jó alkalom volt a felgyűlt tapasztalatok kicserélésére. A találkozó célja a magyarországi választások után kialakuló helyzet értékelése volt. Jogos az a félelem, hogy abban a nemzetpolitikában, amelyet a polgári kormány fogalmazott meg, törés fog bekövetkezni, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Megnövekszik az érdekvédelmi szervezet, ezen belül a tömörülés felelőssége is, mint olyan alternatívát megfogalmazó és felmutató csoportosulás, amely rokon azokkal a törekvésekkel, amelyeket a jelenlegi magyar kormány képviselt. Az RT megrökönyödve vette tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében többségben vannak azok, akik nem a közösség által elfogadott értékrendet vallják magukénak, hanem a baloldali alternatívát érzik közelebb magukhoz, és ezt meg is fogalmazták. A tanácskozáson az RT eldöntötte, hogy az RMDSZ Polgári Szárnya által megfogalmazott programját kívánja kiszélesíteni. /Köllő Katalin: Reform Tömörülés: kiállni a polgári értékek mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Ápr. 27-én nyolcadik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen Éneklő ifjúság címmel a magyar gyermek- és ifjúsági kórusok seregszemléjét. A székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány által szervezett Bárdos Lajos- Palló Imre Éneklő Ifjúság Kórusfesztivál az évek során egyre gazdagabbá vált. A hangversenyen elsősorban székelyföldi kórusok léptek fel, mellettük az anyaországot négy együttes képviselte. A fesztivál hangversenye az emlékplakettek, emléklapok átadásával zárult. /Kovács András zenetanár: Éneklő ifjúság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Harmadszor szervezik meg a Székelyföld Konferenciát Csíkszeredában, amely méltó módon emlékezik a 100 évvel ezelőtti, tusnádfürdői Székely Kongresszusra is. Az októberre tervezetett konferenciát megelőzően máj. 3-án, a színházi alszekció ülésezik, témájuk: "Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régiófejlesztésben. Lehetséges jövőkép(ek)." A színházi tanácskozásra meghívták a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat, a csíkszeredai Csíki Játékszínt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatot, valamint a Színművészeti Egyetem képviselőit. /(Daczó Dénes): Színházak szerepéről a székelységben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében - ezt a címet viseli az a felmérés, amit a határon túli magyar fiatalok helyzetéről készítettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetben. A felmérés a 15-19 éves korosztályról készült 4450 fiatal megkérdezése alapján. A kutatók Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették, Erdélyt két régióra osztották - Székelyföldre és Belső Erdélyre. Az oktatási helyzetre négy régióban általánosan jellemző, hogy az alap- és általános iskolák magyar nyelvűek: a Felvidéken a megkérdezettek 85 százaléka, Ukrajnában és Erdély két régiójában a fiatalok háromnegyede járt magyar nyelvű iskolába. A Vajdaságban pedig párhuzamos tannyelvű az általános iskolai képzés, tehát a magyart és a többségi nemzet nyelvét is tanulják a fiatalok. A továbbtanulási szándékról: a vajdasági fiatalok kétötöde szeretne első iskolában továbbtanulni - egyötödük Magyarországon. A kárpátaljai fiatalok fele akar továbbtanulni, a szlovákiai fiatalok háromtizede. A székelyföldiek többsége nem kíván tovább tanulni, akik viszont igen, azok 37 százalékban egyetemre, főiskolára törekszenek, egyhetedük Magyarországon képzeli el továbbtanulását. A belső erdélyieknek csaknem a fele tanulna tovább. A "célintézmények" itt is magyarországiak, vagy otthoni magyar nyelvűek. Az életmódbeli szokások körében elgondolkoztató a vajdasági fiatalok állítása, miszerint 40 százalékuk kipróbált valamilyen drogot és 93 százalékuk már italozott - fiúk-lányok vegyesen. A székelyföldieknek 72 százaléka fogyasztott alkoholt, de a leányok aránya itt jóval kevesebb és közülük is a székelyföldiek ítélik meg legszigorúbban a családon belüli alkoholizmust. Mindössze 1 százalékuk tűrne meg a családban alkoholistát. A fiatalok csaknem minden régióban diszkóban múlatják az időt, ha szórakozni vágynak, csupán a belső erdélyiek járnak nagyobb arányban könyvesboltba, - 41 százalékban - és 27 százalékuk könyvtárba, viszont alig egyötödük volt filmszínházban a vizsgálatot megelőző egy hónapon belül. A belső erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el - a kötelező irodalmon kívül - a felmérést megelőző esztendőben, a partiumiak két kötetet, de egynegyedük 2001-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A kárpátaljai fiatalok egynegyede egyáltalán nem olvas könyvet — egyet sem olvasott el az elmúlt évben. A székelyföldi magyarok pedig - állításuk szerint - csak magyar nyelvű könyveket hajlandók olvasni. A fontossági skálán, - melyen a család, a pénz, a kultúra, a vallás és a barátság is szerepelt, - a vallás és a politika csaknem mindenütt az utolsó helyek egyikén szerepelt, a két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt jelölték meg a fiatalok. A maguk módján vallásosnak vallotta magát Erdélyben és Kárpátalján a fiatalok egynegyede, a Vajdaságban 10 százaléka. Érdekesség, hogy a többségi nemzetet megillető tolerancia csaknem mindenütt szerepel a fiatalok állásfoglalásában. Általában optimisták a jövőjüket illetően, legkevésbé a felvidékiek. A többségi nemzethez való viszony javulásában nem nagyon bíznak a Székelyföldön és a Szlovákiában élő magyar fiatalok. /(Leopold Györgyi): Magyar fiatalok a Kárpát- medencében. Egy generáció tükörképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Székelyföldi Önkormányzati Színházak Szövetsége elnevezéssel szervezetbe tömörülnek a marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi színházak. Erről döntöttek a Székelyföld Munkacsoport színházi alszakosztálya által szervezett tanácskozáson. A Székelyföld Munkacsoport októberben szervezi meg a harmadik Székelyföld Konferenciát. Ennek előkészítéseként a munkacsoport tanácskozást szervezett máj. 3-án Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régió fejlesztésében. Lehetséges jövőképek címmel, amelyen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának képviselői vettek részt. Az elmúlt 12 évben ez az első olyan találkozó, ahol mindhárom fél, a színházak fenntartói, a munkaadók és a munkavállalók, így az önkormányzatok, a színházak vezetősége és a színészek is jelen voltak. Középtávú célkitűzéseik között szerepel a bérletcsere-rendszer koordinációja, a vidéki bérletszervezési rendszer kidolgozása, tanácsadás és koordináció a színházak műsorpolitikájának a kidolgozásában, egységes pályázási rendszer felállítása, pályázatfigyelés, színész-szakszervezet létrehozása és működtetése, nyári előadások létrehozása, fesztiválok szervezése, színházi szaklap működtetése, a színházi menedzser-képzés szorgalmazása. /Kiss Edit: Szövetségbe tömörülnek a színházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

A magyarországi Somogy megye és Lengyelország volt a díszvendége a Szabad idő - Utazás 2002 címmel Székelyudvarhelyen rendezett nemzetközi idegenforgalmi szakvásárnak. A máj. 5-én befejeződött vásáron valamivel több mint 30 magyarországi illetve székelyföldi magyar idegenforgalmi cég, képviselet illetve utazási iroda vett részt. /Nemzetközi idegenforgalmi vásár Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Henning László, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség osztályvezetője közölte: évente 200-300 gyermekkel csappan a beiskolázási szám, a tanfelügyelőség is kénytelen lépéseket tenni. Elkerülhetetlen, hogy az igen kis beiskolázási létszámmal működő tanintézményeket előbb-utóbb fel kell számolódni. A líceumokban 25-ről 28-ra emelték az osztálylétszámot, az ipari iskolákban pedig 30-ra. Az utóbbiban gond, hogy nincs meg az anyagi háttér, Kézdivásárhely kivételt képez, mivel a Gábor Áron Szakközépiskolára ez biztosított. Ösztönözni próbálják a diákokat, hogy továbbtanuljanak (Székelyföldön 2001-ben a diákok 5 százaléka (!) vizsgázott sikeresen felsőoktatási intézetbe), ezért a beiskolázási tervben az induló osztályok majdnem fele líceumi oktatásban van. Az összevonások miatt a megyében 140 pedagógust kell leépíteni szept. 1-jéig, ez a tanfelügyelőség reményei szerint nem érinti majd a szakképzett tanerőket, mivel elsősorban a megszűnő, összevont elemi iskolákban tanítókat megpróbálják más tanintézményekbe irányítani. - Ősztől 16-tal kevesebb kilencediket kezdő osztály indul a háromszéki közép- és szakiskolákban, mint tavaly. A beiskolázási terv szerint a háromszéki középiskolák nappali tagozatán 66 kilencedik osztályt indítnak, összesen 1848 diáknak biztosítva helyet. Az esti tagozaton csupán két kezdő osztályt engedélyezett a tanügyminisztérium, ami 56 helyet jelent. A szakiskolák első évfolyamán 42 osztályban összesen 1260 helyre várják a jelentkezőket. Rossz hír az "estisek" számára, hogy az ősztől nem indítanak XI. és XII. osztályokat. /Gazda – Némethi: 140 tanügyi állást kell megszüntetni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Kézdivásárhelyen a tanítóképző immár 10 éve viseli Bod Péter református lelkész és polihisztor nevét. Az idei Bod Péter napok /máj. 10-11/ gazdag műsort kínáltak: rendhagyó órák, előadások, kiállítások, tolmács- és szónokverseny, játszóház, sportrendezvények, s táncház. A Pro Hungaris Alapítvány, valamint a városi tanács jóvoltából könyvjutalmakkal és oklevelekkel tüntették ki a tantárgyversenyek díjazottjait. Két nagyobb kiállítás volt Ady és a világ, valamint Múlt, jelen és jövő Székelyföldön címmel. Ezzel egyidőben zajlott le a Kossuth-szónokverseny és az immár negyedik alkalommal megrendezett tolmácsverseny. Megkoszorúzták a Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán lévő Bod Péter-szobrot, majd a nevezetes református lelkész szülőhelyén elhelyezett kopjafát. /(dimény): Kétnapos rendezvény a Tanítóképzőben. Bod Péter Napok – 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Mirk László Az ember ott a legfájóbb magyar című csángó-antológiáját mutatták be Budapesten. A szerző elmondta, hogy évekig kutatott e versek után székelyföldi és anyaországi könyvtárakban. A bemutatón jelen volt a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület számos tagja, ott volt Domokos Pál Péter lánya, jelen volt Demse Márton somoskai születésű népi költő, valamint a lábnyiki születésű dr. Laczkó Mihály nyugalmazott ezredes, a Zrínyi Katonai Akadémia volt tanára. Demse Márton olvasott fel verseiből, szólt keserűségeiről, Laczkó Mihály pedig moldvai csángó balladákat adott elő. Rá egy napra Győrben mutatták be a könyvet. Jáki Teodóz bencés szerzetes, gimnáziumi énektanár csángó népdalokat és balladákat adott elő, a jelenleg Magyarországon orvostanhallgató Timpu Tatiana is fellépett a rendezvényen. Tatiana ma már több, csángó népzenét játszó együttes elismert szólistája, sikeres fellépéseket tudhat maga mögött Európa-szerte. Pünkösd vasárnapja hajnalán olyan csodálattal nézik a moldvai csángómagyarokat, akik Csíksomlyóban, a Kissomlyó hegyén áhítattal várják a napfelkeltét. /Sarány István: Csángókról, csángók közt Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Farcádi Sándor Levente /sz. Farcád, 1967. dec. 9./ jelenleg is Farcádon él és alkot. Húsz egyéni és nyolc csoportos kiállítása volt Székelyudvarhelyen, Szovátán, és gyakran jelentkezik tárlattal Budapesten is. Több műve svájci gyűjtők tulajdonában van. Állandó tárlata Székelyudvarhelyen a Gondűző étteremben tekinthető meg. Szinte megszállottan keresi fel festőállványával Székelyföld legszebb tájait. /Fekete B. Zoltán: "A farcádi remete". Az alkotás megszállottja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./