"Két esztendeje jelent meg Kádár Zsombor Erdő és nyelv című kötete, amelyben szinte minden benn van, ami az erdőhöz kapcsolódik. Kádár Zsombor /sz. Barót, 1923. júl. 31./ erdőmérnök, erdészeti szaktanár, szakíró. A másik könyve: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok /Budapest, 1999/. A Marosvásárhelyen élő szerző két könyve egy-egy példányát ajándékozta az egyik székelyudvarhelyi szakközépiskola erdőgazdálkodást tanult végzős diákjainak. /Oláh István: Szerző és öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"A hargitai megyenapok Csíkszereda központúak voltak. Jún. 22-én a szeredaiakat fúvószenekar ébresztette, majd a Szabadság-téren felállított kertészeti kiállítást tekinthették meg. Zsombori Vilmos megyei önkormányzati elnök hivatalosan is megnyitotta a megyenapok első rendezvénysorozatát, hangsúlyozva: hagyományt szeretnének teremteni ezzel. A Mailáth Károly-tér és a Petőfi utca két napon át a mesteremberek főhadiszállása volt. Itt kapott helyet a Míves Emberek Sokadalma. A színpadra több tucat együttes hozta el táncait, népdalait a megye minden tájáról. Somogy megye képviselői a színpadon is remekeltek a palotás tánccal. A Hargita Megyéért díjat első ízben adták át, a kitüntetett Kányádi Sándor volt. A Hargita szállóban tartották az első székelyföldi bált. Jún. 23-án a színpadon a népzene hódított. /Daczó Dénes: Mozgalmas megyenapok - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"1989 után román képzőművészek nem szívesen rendeztek tárlatot Székelyudvarhelyen, és a székelyföldiek sem állítottak ki túl gyakran román városokban. Az udvarhelyi Kusztura Galéria változtatni akar ezen: Florin Morun iasi-i képzőművésszel román-magyar vegyes alkotócsoportot készülnek alapítani. Kusztura Szabolcs, a Kusztura Galéria vezetője szeretné, ha kialakulna egy vegyes, román-magyar művészcsoport. Más városok magyar képzőművészeire is számítanak. A baráti közeledés első lépése Morun kiállítása a Kusztura Galériában, amely jún. 29-én nyílik. /A művészet nyelvén beszélnek. Román-magyar közös alkotócsoport alakul. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./ "

"Zsidó Ferenc munkája /Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000/ újabb kötettel gazdagítja az Orbán Balázs nyomába eredt kutató Székelyföldről is kiadott munkáit. Ezúttal a Felső-Nyikó mentéről, pontosabban annak négy falujáról, Firtosváraljáról, Székelypálfalváról, Csehétfalváról és Tordátfalváról hozott felszínre ismereteket. A népi helynévmagyarázatokból a múltját elfogulatlanul, reálisan néző népi történelemszemlélet bontakozik ki. Az itteni lakosság már a magyarok előtt ittlévőnek véli magát. Ez erős nemzetiségi és jogfolytonossági tudatukat bizonyítja. Székelyeknek tartják magukat, Csaba leszármazottainak, akik "egyféle magyarok", csupán abban különböznek az utóbbiaktól, hogy határvédők voltak. /Csőgör Enikő: Firtos vára alatt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./"

"Magyarországi és szlovákiai testvértelepülések meghívására tett látogatást a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jún. 22-25. között. A szlovákiai Zselízben a Csíkszeredával való testvérkapcsolatot, míg a magyarországi Boldogon a csíkszentdomokosi testvérkapcsolatot képviselte az együttes. Zselízben fesztivál keretében számos szlovákiai magyar és szlovák, szlovén, magyarországi és olaszországi táncegyüttes, zenekar képviseltette magát. A csíkszeredai táncegyüttes díszvendégként vett részt a fesztiválon. A Hargita együttes a Boldogi Falunapok rendezvényen a csíkszentdomokosi polgármester felkérésére képviselte Székelyföldet, Erdélyt színvonalas előadásával. Meghívást kapott a csíkszeredai együttes a Budakalászon másodjára megrendezett Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán való részvételre is. /Kerekes Boglárka, Csíkszerda: Testvérkapcsolatok ápolása néphagyományok révén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Megnyugtatni kívánván a közvéleményt, a prefektus kijelentette, a Lábas Házat megkapja a megye vagy Sepsiszentgyörgy, ha eljött az ideje. A határozattervezet szövegét azért nem lehetett eddig elkészíteni, mert amíg a levéltár el nem költözik, korai lenne. Elkészült viszont annak a kormányhatározat-tervezetnek a fogalmazványa, mely a Keleti-Kárpátok Múzeumának tulajdonába adja székhelyül a művelődési felügyelőséget. /Lábas Ház-hír. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./A Keleti-Kárpátok Múzeuma román múzeum, célja a székelyföldi vidék román jellegének bizonyítása."

"A Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén dr. Balázs Lajos, a román-angol szak megbízott előkészítője leszögezte, hogy reális szükségletből indultak ki a kar létrehozásakor. Megoldatlan Székelyföldön a román nyelv és irodalom célravezető tanítása. A tanterv, a tankönyv nem megfelelő, de a személyi feltétel sem biztosított. Valahányszor ellenőrzés jött, a végkonklúzió az volt: nem tudnak a magyar gyerekek románul. 1989 után az idehelyezett tanárok zöme hazament. Belőlük lettek az úgynevezett elüldözettek. A megüresedett román tanári állásokat érettségizettek foglalták el. 445 román nyelvtanári állás üres a három székely megyében. Ráadásul az elkövetkező hat esztendőben háromszáz, jelenleg működő tanító-tanár megy nyugdíjba. Ez indokolja a szak indítását. Balázs az oktató személyzet 80-85 százalékát a bukaresti egyetem bölcsész karáról hívta meg. Ugyanakkor a Székelyföldről származó fiatal, induló szakemberek közreműködésére is számítanak. Az egyetem módszertani központ is kíván lenni, mivel kutatni fogja e nyelv tanítását sajátosan a magyar iskolában. Ugyanazon a szinten fogják tanítani a magyar leíró nyelvtant. Bevezetik a román-magyar kontrasztív nyelvtan megnevezésű tantárgyat. Fordítástant is fognak tanítani. A tanszék létrehozásával párhuzamosan a könyvtár létrehozatalán is fáradoznak. Az angol nyelv tanulásához egy nyelvi laboratórium is szükséges, ehhez Magyarországról várnak támogatást. /Daczó Dénes: Minőségi oktatás és kutatási rendszer. Nem diplomagyárba hívjuk a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"A Falufüzetek tizedik darabjaként adta ki az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a fiatfalvi unitárius egyházközség a falu rövid történetét az udvarhelyi Litera Könyvkiadónál. A falufüzet szerzője Derzsi Domokos. Előkészületben van a Székelyszentmihályról szóló kiadvány is. Fiatfalva közigazgatásilag 1952-től Székelykeresztúrhoz tartozik, nemcsak az Ugron család kúriájáról ismerik a környékbeliek és távolabbiak, hanem a vallási türelem példájáról is. Az unitáriusok és reformátusok 1726 óta közösen használják a műemléktemplomot. Fiatfalva és Keresztúr határában, Sóskúton évente pünkösdkor rendezik az ifjúsági folklórfesztivált. /pbá: Fiatfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./ A Falufüzetek sorozat eddig Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka és Siménfalva monográfiái láttak napvilágot. - Sok település, kis tájegység, erdélyi műemlék leírása jelent meg az elmúlt évtizedben. A Partiumi Füzetek sorozatban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványai emlékezetesek, és két tucatnál több füzet szilágysági, belső erdélyi, székelyföldi várról, templomról, kastélyról az Erdélyi műemlékek sorozatban az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány gondozásában. /Fejér László: Fiatfalva a tizedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

" Dr. Kardalus János Utcatér-díszítés a Homoródok mentén /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve az asztalosok, famegmunkálók kézikönyvévé válhat, hiszen bemutatja az összes olyan motívumokat, amelyek ismeretesek a Kis- és a Nagyhomoród mentén, de gyakorlatilag az egész Székelyföldön is. A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések: Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Homoródújfalu, Székelyzsombor, Kápolnásfalu, Abásfalva, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd, Városfalva, Lókod, Remete, Kénos, Bágy, Jánosfalva építészetének jellegzetes épületei a csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók. "Akárcsak 1995-ben Budapesten megjelent kötetében, A székely festett bútorokban, a szerző nemcsak a kijelölt tájegység anyagának összegyűjtésére, hanem a kompozíciót alkotó elemek leírására, a tájegységben való megnevezésre és a díszítés alkotta kommunikációs rendszer magyarázására is vállalkozik" - írta a könyv előszavában Mihály Zita múzeológus-építész. /Fülöp D. Dénes: Homoródmenti formaleltár. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./"

"Vegyes érzelmekkel fogadta a "székelyföldi információs társadalom" elérhető közelségű megvalósításáról, a "kistelepülések térinformációs rendszerének kialakításáról és elérhetőségéről", a "Hargita megyei ipari agglomerációk vizsgálatáról" a "tudáscentrikus megye megteremtéséről" szóló írásokat Székedi Ferenc újságíró. A KAM-Regionális Antropológiai Kutatások Központja egyik munkacsoportjának vizsgálata szerint ugyanis a Csíki-medencében az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmiféle életképes helyi stratégiát, emiatt Székelyföld visszafordíthatatlanul a peremvidékre sodródhat, felzárkózásképtelen marad. A régió családi háztartásainak nagyobb része stagnálásra, kivárásra, szintentartására rendezkedett be. Az iskolázottság és a szakképzés szintje a régióban ma komoly problémaként vetődik fel, az iskolarendszernek a piaci rendszerhez igazodása késik. Feltételezhető, hogy a fiatalok egy igen jelentős csoportja a térségen kívül fog megélhetési lehetőséget keresni - állítja a KAM jelentése. Sok konferenciát rendeztek már, anélkül, hogy megvizsgálták volna: vajon hol vannak azok a területek, ahol 89 után leginkább megindult az élet. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Földközelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A Marosvásárhelyi Napok idején a középkori vár kapubástyájában kiállítás nyílt, melynek egyik része vándorkiállításként a Székelyföld felé indul. Bónis Johanna marosvásárhelyi múzeológus bemutatta az anyagot. A helytörténeti részt 1997 óta minden évben megnyitják. Négy évvel ezelőtt ezt Fodor Imre akkori polgármester segítségével sikerült megvalósítani. Megérkezett a sárospataki anyag is, melyet itt azon a címen állítottak ki, hogy II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely. Idén - mivel kezdődik a Rákóczi nevéhez fűződő eseményekkel kapcsolatos megemlékezés-sorozat - Erdélyben vándoroltatják az anyagot. Áprilisban Szatmárnémetin és Nagykárolyban tartottak tudományos konferenciát, és ott mutatták be először a kiállítást. Onnan érkezett Marosvásárhelyire, a következő állomás: Sepsiszentgyörgy. - A Rákóczi-kiállítás ékessége a Zsolnai-porcelánból készült Rákóczi-címer is, ez régebben a helyi Városháza (mai prefektúra) épületében volt, ahol az erdélyi fejedelmi címerek mind ott sorakoztak az előcsarnokban az erdélyi címer, a magyar címer és a város címere társaságában. Mindegyik Zsolnai kerámiából készült 1907-ben, amikor a palotát építették. 1965-ben tüntették el ezeket, amikor a pártbizottság költözött az épületbe. A Városháza gyűléstermében pedig egyes vitrail-okat azért pótoltak közönséges üveggel, mert magyar történelmi személyiségeket, jeleneteket ábrázoltak. Az anyag a múzeumba került. /Máthé Éva: Erdélyi múlt - a kapubástyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A Kisküküllő menti Térségi Társulás (KTT) a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület közreműködésével pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál. Céljuk: Gyulakuta, Kelementelke, Rava és Makfalva községekben közösségfejlesztő programokat szerveznek, aktivizálják a fiatalokat (és nem csak), hogy saját erőforrásaikat felhasználva megoldásokat találjanak a helyi problémákra. A program keretében a szakmunkát a székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének vezetője Balla Zoltán végzi, bevonva a helyi fiatalokat, egyetemistákat és a közösségi problémák iránt érdeklődőket. /Régiós közösségfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"

"Egy 1998-99-ben elvégzett, Erdélyt átfogó empirikus kutatás alkalmából tapasztalta Szakáts Mara nagyváradi szociológus, hogy az erdélyi magyar közvélemény az emigrációt már nem utasította el olyan indulatosan, mint közvetlenül a romániai változást követő években, de a nemzetiségi közösséget elhagyók erkölcsi elítélésének hagyománya ugyanakkor továbbra is jelen van. Szakáts kutatása szerint Erdélyben egyre inkább egy új modus vivendi alakul ki az elmentek - de azóta gyakran hazajárók - és az itthon maradottak között. Arra vonatkozóan, hogy van-e Erdélyben olyan elvárás, hogy a hazalátogató kivándoroltak valamilyen módon segítsék az otthoni magyar közösséget, a válaszolók relatív többsége (40 %) úgy vélte, ez nem várható el. Harmincöt százalék viszont /főleg az értelmiségiek/ elvárná a folyamatos segítségadást. A többség (58 %) úgy véli, az eltávozottak leginkább azért segítenek időnként az otthoniaknak, hogy saját fontosságukat fitogtathassák. - A kivándoroltak hazalátogatásaik alkalmával gyakorta részt kívánnak venni az erdélyi magyar közéletben. A válaszolók többsége (59 %) ezt elfogadhatónak ítéli meg, ellenben 36 százalék szerint ez a jelenlét a közösség szempontjából elfogadhatatlan. Erdélyben majdnem egységesen (90 %) azon a véleményen vannak, hogy a kinti magyar szervezetekkel az erdélyi magyarok hivatalos intézményeinek kellene kapcsolatokat teremteni. Egységesek abban, hogy a hivatalos kapcsolatok kétirányúak legyenek. Székelyföldre inkább jellemző a patriarchális, szoros személyközi kapcsolatokban való élés. Ezt az egymásrautaltságot, a kölcsönösséget felismerik Erdélyben, számolnak is vele, mint lehetőséggel, de azt nem fogadják el, hogy az itthoni közösség problémáiról a kívülállók is teljes értékűnek szánt értelmezést fogalmaznak meg. /Szakáts Mara: Együtt vagyunk? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Székelyföld több településén tartottak falunapokat. Felsősófalván a Szász házaspár kezdeményezte. A férj református lelkész, az asszony községi tanácsos. Nyíres fesztivál volt Homoródszentmártonban. - Még 1941-ben Dunavecse járás nyolc települése kötött testvértelepülési szerződést az akkori oklándi járás nyolc településével Erdélyben. A kapcsolat megszakadt a második világháború után, majd 1991-ben újrakezdjék. /Oláh István: Falunapok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Júl. 15-én Felsősófalván megkezdődött a júl. 22-ig tartó VII. Székelyföldi Tánctábor. Mintegy 150-160-an jelezték részvételüket, ami megfelel a sokévi átlagnak. A programban tánc-, népdal- és népzeneoktatás szerepel. A táncokat Bajkó László, Bodó- Bán János, László Csaba és Mátéfi Csaba tanítja táncospárjaikkal, a népdalokat Bartha Ildikó és Papp Zsuzsa, a zenészeket Sinkó András. Meghívottak Barabás László, Pávai István, Szász Tibor. /VII. Székelyföldi Tánctábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Zsók Béla Én mindig itthon voltam. Néprajzi írások Déváról /Kriterion/ című kötetében a Bukovinából Hunyad megyébe áttelepült székelyek hányatott múltját, életét, népi kultúráját örökítette meg. A szerző a múltat idős emberek visszaemlékezéséből, továbbá népi tollforgatók feljegyzéseiből ismerte meg. Közülük László János, a dévai gazda emlékezett, írását a Székelyföld folyóirat idei számai közölte. Az öt bukovinai falu (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva) túlnépesedett lett. Az első kivándorlóhullám, a magyar kormány segítségével, az Al-Duna mellé történt, ahol három települést (Hertelendyfalva, Székelykeve és Sándoregyháza) hoztak létre. 1883-ban mintegy négyezren vándoroltak a Bánságba. A következő hullámban Dévára, majd Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúrra mentek, ezenkívül Gyorokra, Magyarnemegyére, Vicére és máshova is települtek. A bukovinai székelyek 1941-ben hazatértek, Bácskába, ahonnan 1944 őszén a Dunántúlra kellett menekülniük. /Szőcs János: "Mikor Csíkból elindultam..." = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Valahányszor fölmerül az erdélyi magyarság helyzete, a román politikusok kijelentik, hogy az erdélyi magyarság több joggal bír, mint Európa bármely kisebbsége, sőt mint a többségi nép. Lőrincz György néhány példát hozott arra, hogy mi a valóság. Az erdélyi magyarság tíz éve kéri a román államtól egy erdélyi magyar állami egyetem létrehozását. Romániában ma több mint 50 állami egyetem van, ezek között egy sincs magyar. A magyarságnak - számarányának megfelelően - 3-4 erdélyi magyar egyetem járna. Ugyanez a helyzet a külföldön tanuló ösztöndíjas román egyetemisták helyzetével is: 15 000 román egyetemista tanul román állami ösztöndíjjal a különböző európai s nem európai egyetemeken. Ha az egyenlőség működne, közülük 1500 magyar etnikumú diák lenne. "Kérem, mutassanak egyet"- írta Lőrincz. - Székelyföldön sem a tavalyelőtti üzemanyagjegyeket nem kapta meg a falusi lakosság a legtöbb helyen, sem az egy megművelt hektárra beígért 1 millió lejes támogatást. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz nyújtott kedvezményes kölcsönöknél is. Konstanca megye 1500 traktorvásárlásra kapott kölcsönt. És Hargita megye? Hargita és Kovászna megye úthálózatának helyzete szintén beszédes példa. /Lőrincz György: Egyenlőbbek az egyenlők között... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Júl. 20. és 22. között tartják meg Székelyudvarhelyen a II. Míves Emberek Sokadalma rendezvényt. A szervező az Artera Alapítvány, mely szűkebb értelemben a Székelyföld, tágabb értelemben egész Erdély hagyományainak ápolását és őrzését tűzte ki célul. A három nap alatt az oda ellátogató megtekintheti több mint harminc népi mesterség bemutatóját. A rendezvényen ezenkívül fellépnek különböző hagyományőrző együttesek, táncosok, valamint hivatásos zenekarok, zenészek. /II. Míves Emberek Sokadalma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Értékes kiadvány az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve a 2000-2001-es iskolai évről (megjelentette az aradi Alma Mater Alapítvány, közzéteszi: Éder Ottó igazgató). Olvasható benne az iskola történetéről, a most véget ért tanévről, a diákkörök és tantárgyversenyek eredményeiről is. Ugyancsak Aradon jelent meg az ARART 2001 című füzet, amelynek alcíme: Csoportkép, és amely - indítványozója és szerkesztője, Hevesi (Mónár) József orvos, közíró, költő szerint - az idei Simonyi-évforduló kapcsán a Simonyi Imre Emlékbizottság által meghirdetett képzőművészeti alkotóverseny hozadékát mutatja be (alkotókat és műveiket). - Közbirtokossági Hírvivő ("minden székelyföldi erdőtulajdonos lapja", Kézdivásárhely) júniusi számában található például dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő helyzetelemzése, Garda Dezső tanulmánya /A székely közbirtokosságok a XVI-XIX. században. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"A magyar-román turistaforgalom fejlődésére számítanak a szakemberek- közölte Biró Gáspár igazgató Kolozsváron, a hivatalában. Az elmúlt évben Magyarországra irányuló forgalom körülbelül 15 százalékkal emelkedett, a valós adat ennél 50 százalékkal is nagyobb lehet, a magyar statisztikai rendszer ugyanis nem követi a magánszállások és az 1-2 csillagos szállodák forgalmát. Románia jelenlegi turisztikai trendje 10-15 évvel követi a magyarországi divatot, tehát most az utazások zömét a 6-8-10 napos nyugat-európai autóbuszos utak teszik ki. Ezek a turisták Nyugat-Európába utaznak, s menet a nyugati magyar országhatár mellett, jövet pedig Budapest vagy Szeged környékén töltenek egy-egy éjszakát. Ez a bevásárló turizmusnak köszönhető. A romániai turisták már tudják, hogy ugyanazokban az áruház-láncokban Magyarországon olcsóbban lehet vásárolni, mint Ausztriában vagy Németországban, s ez jelentős forgalomnak számít. A romániai turisták egyre gyakrabban vásárolnak Budapesten és a főváros környékén is programokat. A turisták zöme román nemzetiségű. Biró Gáspár e programok kapcsán tízezres nagyságrendről beszélt. - Nőtt az utóbbi években az Erdélybe és a Kárpátokba látogató magyar turisták száma is. A Székelyföld a fő úti cél. Itt már jó minőségű faluturizmus működik. Közkedvelt Szováta és környéke, Csíkszereda, Tusnád, de más helyek is. - Romániába a Moldova Köztársaság után Magyarországról érkezik a legtöbb látogató, s a fogadott vendégek mintegy 40 százaléka magyar. Ennek tudatában Románia rászánta magát arra, hogy a kétoldalú egyezményt kitöltve, ezen a nyáron turisztikai információs irodát nyisson Budapesten. - Ma már a romániai turisztikai vásárokon hatalmas az érdeklődés a magyar turisztikai termékek iránt. /Tibori Szabó Zoltán: Megtört a jég? Növekszik a magyar-román turistaforgalom, magyar cégek erdélyi beruházásokba fognak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Júl. 23-án megkezdődtek a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai kirendeltségén. A székelyföldi városba agrárközgazdaság, könyvelési és gazdasági informatika, vidékfejlesztés, valamint román nyelv és irodalom, továbbá angol nyelv és irodalom szakokra várták a jelentkezőket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az erdélyi magyar egyetem rektora elmondta: a meghirdetett 175 helyre összesen 487-en jelentkeztek. Szinte minden szak esetében, kivéve az agrárközgazdaságot, amelyre 50 helyre 53-an iratkoztak be, túljelentkezés van. A vidékfejlesztési szakon 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket, a könyvelési és gazdasági informatika szakon az 50 helyre 116-an jelentkeztek. A vidékfejlesztési szak vezetésével megbízott Rostás Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, tanszékvezető elmondta: tudatos döntés eredménye volt a vidékfejlesztési szak beindítása a Székelyföldön, mivel a vidék helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos kérdések előtérbe kerültek. - Javában zajlanak az egyetemi felvételik a Kolozsváron is. A Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Karán 50 helyre 63 diák versengett. Az eredményhirdetésre július 28-án kerül sor. A tanszék hitoktató-magyar szakán július 27-én kezdődik a vizsga. A néprajz tanszéken 20 helyre 45 diák jelentkezett. /Papp Annamária: Először tartottak felvételit az EMTE-n. Legtöbben a vidékfejlesztési szakra iratkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Nemrég leváltották a Szatmár megyei rendőrség teljes vezérkarát. Közülük nem található egy magyar sem. Szatmár megyében a magyarság aránya megközelíti az összlakosság 40 százalékát, a megyeközpontban pedig meg is haladja, ennek ellenére nincsenek magyar rendőri vezetők. Alig jobb a helyzet a közhivatalokban. Jó, ha öt-tíz százalék azon tisztviselők száma, akik magyarnak vallják magukat, és húsz-huszonöt százalék azoké, akik megértik, netán beszélik nyelvünket. A prefektúrán és a megyei tanácsnál azóta módosult valamelyest, hogy Riedl Rudolf volt a megyefőnök (ma alprefektus), az önkormányzat megyei elnöke pedig Szabó István lett. Továbbra is égbekiáltó az a hátrány és diszkrimináció, ami az állami köztisztviselők kinevezése tekintetében éri a magyarságot. A magyar többségű lakosságú Székelyföldön is a román rendőrök, fináncok, ügyészek, bírók, felügyelők vannak többségben. Az önálló magyar egyetem (mármint a román állam által a hazai magyar adófizetők pénzéből fenntartott egyetem!) hiánya, vagy a magyar történelmi egyházaktól elkobzott vagyonok visszaadásának késleltetése mellett a közéletben elszenvedett hátrányainkat is nagyobb súllyal említhetné fel a magyar kormány, amikor a románnal a státustörvénynek a "román lakosság számára diszkriminatív" kitételeiről tárgyal, írta Sike Lajos. A határon túli románokkal kapcsolatos kedvezménytörvényt is hangsúlyosabban kellene említeni. Nem is csak azt, hogy már több százezer moldáviai román kapott kettős állampolgárságot (amiről a vonatkozó magyar törvényben szó sincs), hanem azt is, hogy a több tízezer moldáviai fiatal a romániai magyar adófizetők pénzén is tanul Romániában. /Sike Lajos: Na és a mi hátrányaink? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

" A Napi Gazdaság /Budapest/ napilap szerint Románia a napokban szigorította a parlagterületek tulajdonosainak adózását, ami igencsak nehéz helyzetbe hozhatja az itt termőföldet birtokló, azt azonban nem művelő magyar vállalkozókat. Romániában a magyarok lakta területeken nem egy esetben több száz hektáros földterületekre tesznek szert a magyarországi magyarok - állította a lap. Ezt az adatokkal alá nem támasztott információt addig egyetlen hazai hírforrás sem erősítette meg. Ellenkezőleg: Székelyföldön regáti románok próbálkoznak földekre szert tenni a magyarlakta területeken, s ennek érdekében egyes esetekben helybéli magyarok strohmannként nyújtnak segítséget. /Kitől féltsük földjeinket? Spekulációs céllal vásárolnak földet a magyarok Romániában, vagy pedig regáti románok igyekeznek megszerezni az erdélyi magyarok földjeit? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Júl. 26-án Budapesten megállapodást írt alá az RMGE és a magyar Földművelésügyi Minisztérium. A megállapodás a romániai magyar gazdák, kis- és középtermelők versenybe hozását, a kétoldalú gazdakapcsolatok kialakítását, a szaktanácsadói hálózat létrehozását, közös információs rendszer megvalósítását, közös regionális programok beindítását tűzte ki célul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: a magyar-magyar gazdakapcsolatok és intézményi együttműködési lehetőségek kialakítása, szaktanácsadási, szakképzési hálózat megteremtése, a falusi turizmus fellendítése már a két fél között tavaly létrejött keretmegállapodásban is szerepel ugyan, ám konkrét lépések megtételére csak mostantól nyílik lehetőség. Jelenleg főként olasz és osztrák befektetők vásárolnak Romániában mezőgazdasági területet. Sebestyén szerint Székelyföldön a lehetőségekhez képest egyelőre kevés termőföld van magyarországi gazdasági társaságok tulajdonában. A föld ára alacsony, hektáronként átlagban négymillió lej - negyvenezer forint - körül mozog. A Romániában bejegyzett külföldi jogi személyek által is megvásárolható földekre jelenleg ideiglenes birtokba helyezési jegyzőkönyvet adnak ki a román hatóságok, hivatalos elidegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. Kékkői Zoltán politikai államtitkár közölte, hogy a szaktárca hasonló együttműködést tervez Kárpátaljával, Felvidékkel és Vajdasággal is. /S. M. L.: Várják a magyarországi földvásárlókat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: az együttműködést segíti a gazdaegyesület Magyarországra delegált referense is. Az RMGE 156 éves múltra tekint vissza, 14 megyei szervezete 11.000 tagot tömörít. Sebestyén Csaba a romániai földvásárlási lehetőségekről elmondta: Romániában jogi személyek is vásárolhatnak földet, hektáronként négymillió lejért, azaz 40.000 forintért. Magyarok azonban keveset vásároltak, a földek jelentős hányadát osztrákok és olaszok vették meg. A romániai gazdák megfelelő termelési eszközök és pénz hiányában el akarják adni területeiket, ezért Sebestyén földvásárlásra biztatta a hazai termelőket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Romániában meglehetősen rendezetlenek a birtokviszonyok, szinte állandó a 2000/1-es földterületek visszajuttatásáról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében magánszemély 50 hektárig kaphat vissza földet. Vásárláskor azonban ideiglenes birtokbahelyezési jegyzőkönyvet állítanak ki, ami szavatolja a terület új tulajdonosának jogait. /Romániai agrárképviselet az FVM-ben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./"

"Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Pro Agricultura Hargitae és a Pro Agricultura Hungariae Alapítványok szervezésével a székelyföldi magyar fiatalok egyetemi képzése. Az évforduló alkalmából találkozóra kerül sor a végzettekkel aug. 10-én Csíkszeredában. Előadást tart dr. Molnár József egyetemi tanár, a Szent István Tudományegyetem dékánja és dr. György Antal elnök, egyetemi docens, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. /Találkoznak a végzettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./"