"Megjelent a Helykeresők? Roma lakosság a Székelyföldön című könyv a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja és a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó közös kiadásában, a Helyzet-könyvek sorozat tizenegyedik kötete. A könyv a kulturális antropológia eszközével vizsgálta a roma-kérdést. A csíkszeredai szellemi műhely a budapesti Open Society Institute anyagi támogatásával létrejött Az önmeghatározás kérdése. A roma identitás változása a posztkommunista időszakban elnevezésű kutatási program keretében végzett vizsgálatot ebben a témakörben. Bodó Julianna, a kötet szerkesztője kifejtette: eddig a magyar közösség oldaláról közelítették meg a kérdéskört, most megpróbálták a romák szemszögéből világítani rá a dolgokra. /Sarány István: Helykereső romák. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./"

"Déván, a könyvkiállításon Balog Zoltán, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub marketing igazgatója elmondta, örül, hogy szórványba is hozhat magyar könyvet. A csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub csak magyar nyelvű könyvek kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. Kiadványaikat katalóguson keresztül lehet megrendelni. Nagykereskedelemmel is foglalkoznak, van egy könyvesboltjuk Marosvásárhelyen, de fő irányzatuk mégis a klubtevékenység. Közel harmincezer tagjuk van, közel nyolcszáz településen. Legtöbben a Székelyföldön vannak, de egész Erdélyben van olvasójuk, sőt Csángóföldön, Bukarestben, Jászvásáron, Galacon, Pitesti-en is vannak klubtagok. Olyan településekre is szállítanak, ahol eddig soha sem volt magyar nyelvű könyv. A klub támogatásokkal segíti az erdélyi magyarságot. Például az "Erdély képes története" eladásából származó bevétel 10%-ával, 32 millió lejjel támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. /Chirmiciu András: Magyarságot összetartó szerepünk is van. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./"

"Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld-konferencián elmondta, nincs kizárva, hogy az Iliescu által megszervezett decemberi hatalomátvétel megtervezésénél az is benne volt a forgatókönyvben, hogy csupán egy magyar szervezetet engedélyeznek. Két nap alatt egységesen megalakult az RMDSZ egész Erdélyben, Szász szerint elképzelhetetlen, hogy kétmillió magyar ilyen rövid idő alatt egy sorba álljon. Felkérte a teremben lévő Domokos Gézát, hogy nyilatkozzon feltételezéséről. Domokos cáfolta az állítást, elképzelhetetlennek tartotta azt. Viszont Domokos Géza elmesélte, hogy 1989. december 23-án reggel négy úriember kopogtatott a bukaresti lakása ajtaján, Verestóy Attila, Tüdős István, Lányi Szabolcs és Demény Lajos. Ő csak az utóbbit ismerte. Egy kiáltványt hoztak, mely bejelenti az RMDSZ ideiglenes bizottságának megalakulását, s kérték, hogy írja alá, mivel közismert személyiség. Ő ezt megtette, s így került be két évre a romániai magyarság újkori politizálásba. Január 10-én megtörtént a kolozsvári első küldött-tanácskozás is a színház próbatermében. Ezt követően Iliescu mondta, hogy hallotta, pártot alakított. Ezt Domokos kiigazította azzal, hogy nem pártot, hanem szövetséget. Elképzelhető, hogy Iliescu a Magyar Népi Szövetség története után feltételezte: a kisebbség a hatalom oldalán fog állni ezúttal is. Talán ezért döntött úgy, hogy minden kisebbségnek legyen három képviselője az előparlamentben, a Nemzeti Egység Tanácsában. Tehát ennek a feltételezésnek lehet valamilyen reális alapja - hangsúlyozta Domokos -, de az akkori vezetőséggel nem folytak ilyen előtárgyalások. Talán a majdani történetírás erről a titokról is lerántja a leplet. /Gazda Zoltán: Iliescu utasítására alakult meg az RMDSZ? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./"

"Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem létrejöttével fokozatosan beszüntetik tevékenységüket a magyarországi egyetemek erdélyi távoktatási tagozatai. Erről tárgyalt a Sapientia vezetése a gödöllői Szent István Egyetem és a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem vezetőivel. A Szent István Egyetem, illetve elődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tizenkét éve, a Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki kara pedig 1993 óta működtet távoktatási tagozatot Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján. A távoktatási rendszerben agrárközgazdászokat, gépészmérnököket, erdőmérnököket és pedagógusokat képeznek. György Antal docens, a csíkszeredai alapítvány elnöke szerint a távoktatási formákban diplomát szerzett székelyföldi fiatalok száma meghaladta a hétszázat, s a jövőben létszámuk meghaladja majd az ezret. A soproni egyetem a környezetmérnöki kar letelepítése mellett az élelmiszer-tudományi kar beindításához is segítséget kíván nyújtani a Sapientia Egyetemnek, szerepet vállalnának a doktori képzésben is. /Fokozatosan megszűnnek a távoktatási karok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./"

"Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai címmel számolt be kutatása eredményéről. Tófalvi számbaveszi az 1956-os megtorlás időszakának pereit, a történteket, a mártírokat és a súlyos börtönbüntetést elszenvedetteket. /Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17. /folytatásokban/ - okt. 29. - A Székelyföld októberi számából/"

"Székelyudvarhelyen október 24-27-e között a helyi pedagógusképzés 75 éves évfordulóját ünnepelték. Megkoszorúzták Benedek Elek szobrát, majd tudományos-kulturális programok következtek. Az előadások központi témája a pedagógusképzés történeti, politikai, gazdasági problémája a századelőtől napjainkig. A hallgatóság összehasonlíthatta a pedagógusképzés helyzetét Székelyudvarhely, Nagyenyed, Marosvásárhely, Sopron, Kecskemét, Nyitra, Szatmárnémeti intézményeit illetően, képet kapva a kárpát-medencei magyar pedagógusképzés helyzetéről. Ki mit tud a magyar neveléstörténetből? címmel vetélkedő is volt. A rendezvény székelyföldi kirándulással zárult. Az évforduló alkalmából emlékkönyvet is kiadtak. /Bálint Eszter: Hetvenöt generáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ "

"A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ "

"Kovászna és Hargita megyei iskolások számára a sepsiszentgyörgyi Eufónia Kulturális Egyesület Tiszta forrásból címmel hirdetett népdalvetélkedőt. A Művészeti Líceumban (Sepsiszentgyörgy) okt. 18-án tartott vetélkedőre a székely megyékből népviseletben érkezett közel százötven diák. A többórás versenyt hangkazettára rögzítették, amelyből széles körben használható énekeskönyvet szerkesztenek. /(Ferencz): Székelyföldi népdalvetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ "

"Csernakeresztúr megmaradt magyarnak a környező román tengerben. A település közel 1700 lelket számlál, kétharmad részben magyar. Követendő példa lehet ez Erdély és az egész Kárpát-medence magyarjainak. Lakói a madéfalvi veszedelem elől elmenekült bukovinai székelyek, akiknek egy csoportja érkezett 1910-ben mai lakhelyére, főleg a régi, bukovinai Andrásfalváról. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 1994 májusában alakult meg. Szabó Julianna, az egyesület alelnöke elmondta: a hagyományőrző csoport rendszeresen tart néptáncot és népszokásokat bemutató előadásokat itthon és külföldön is. Kolozsváron szinte minden évben fellépnek, Székelyföldön is, és persze Déván, Vajdahunyadon, Pusztakalánon még gyakrabban. A mintegy 40 tagú egyesületben minden korosztály képviselteti magát. Az egyesület teljesen amatőr, saját kezűleg készítik öltözéküket. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület minden évben részt vesz a Bukovinai Székely Fesztiválon, amely jövőre a vajdasági Székelykevén lesz. Ugyanis a csernakeresztúriak tagjai a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Egyesületnek, amely az Erdélyben és Magyarországon, de még Jugoszláviában is szétszóródott bukovinai székelységet tartja össze. Sokszor léptek fel Bonyhádon. A magyarországi támogatás fontos a külföldi turnék költségeivel kapcsolatban, de a Dévai Polgármesteri Hivatal is támogatja az önképző csoportot. A lelkes keresztúriak 1995-ben bukovinai székely tájházat nyitottak meg. A tájház az eredeti, 1910 körüli telepesek életmódját és házberendezését tükrözi. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./"

"A száz éve született Illyés Gyulára emlékezett a napilap, részleteket közölve 1956-os székelyföldi úti jegyzeteiből és Egy mondat a zsarnokságról című versének újraközlésével. Erdélyben a diktatúra utolsó szakaszában Illyés Gyula minden könyvét betiltották. Mindhiába. Példája hatott, lelket öntött a csüggedőkbe. /Száz éve született Illyés Gyula. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./"

"Nov. 2-én megemlékezés keretében az 1944/45-ben a 2-es számú fogolytáborba hurcoltak és ott elhunytak emléke előtt Földváron. Bálint László brassói református lelkész emlékeztetett: a hírhedt haláltáborba hurcoltak elsöprő többsége észak-erdélyi magyar polgári személy volt, akikre a kollektív bűnösség pecsétjét sütötte rá az 1944 őszén berendezkedő új hatalom. "Nem szabad felednünk Szárazajtát, Földvárt, Lügetet, Foksányt, Tigyinát és a többi székelymagyar, múlt századi Golgotánkat" - fogalmazott a lelkipásztor. A koszorúzás után Hídvégre, a református parókiára mentek az emlékezők, ahol szeretetvendégség keretében könyv- és filmbemutató volt. Ungvári Barna András helybéli református lelkész ismertette Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyvét, amelyben a szerző a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar és sváb polgári személyek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak visszaemlékezéseit közölte. Végezetül a gyülekezet megtekintette Somogyi Csaba, Bartók Emese és Benkő Levente közös alkotását, a Megbocsátás című filmet, amelyben székelyföldi túlélők és tanúk szólalnak meg. /(ajtai): Megtartó emlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a vele készített interjúban hangsúlyozta: veszedelmesen fogy a magyarság. Az RMDSZ-t a jelenlegi szűk baloldali elit mintegy kisajátította magának. A székelységre gondolva, ha valamit el szeretnének érni, Szász Jenő szerint annak külön keretet kellene adni. Az RMDSZ mai politikai elitje gátat szab a belső kibontakozásnak, nem tartotta meg a belső választásokat. Első lépésként a külön keret akár civil szerveződésként is létrejöhet, amely székelyföldi magyarság jövőképéről indít vitát. Ha szükség lesz rá, Szász Jenő nem zárkózik el új politikai mozgalom indításától. Székelyföld lehetne egy eurorégió is. Tizenkét éve az RMDSZ a vélt szórványérdekeket tartja szem előtt. Szász Jenő szerint ezentúl a Székelyfölnek nevezett természetes eurorégiót kell előtérbe helyezni, mert itt képes az erdélyi magyarság a legnagyobb eredményt elérni. A magyar közösség küldetése, hogy kiharcolja magának a jogot saját dolgai intézéséhez. /B. Kovács András: A belső és külső ellenzékről. Interjú Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./ "

"A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Takács Péter, a debreceni egyetem professzora értékes kiadvánnyal gazdagította a Csíki Székely Múzeum könyvtárát, az általa szerkesztett és gondozott Székelyföldi urbárium öt kötetével, melyet Cziráky-féle urbáriumként is ismernek a történészek. E kiadvány eddig csak a budapesti és a marosvásárhelyi levéltárakban volt hozzáférhető. Immár kötetekbe szedve az 1820-ból származó, a jobbágyok földesuraikkal szembeni kötelezettségeit tartalmazó iratanyag szélesebb körben is ismertté válhat. /Kristó Tibor: Értékes ajándék a csíki múzeumnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Nov. 7-én Kolozsváron, Bulgakov kávézóban mutatták be Fekete Vince-Balázs Jóisten a hintaszékből /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetét. A szerző, a Serény Múmia és a Székelyföld folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője Kézdivásárhelyen él. /B. T.: Új verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Marosludas magyarjai meghívták a Kárpát-medencében található két hasonló nevű - a Heves megyei és a vajdasági - település küldöttségét. Nov. 7-én mindkét településről megérkeztek a vendégek. Másnap Marosludason a Magyar Házban előadást hallhattak a város és a környező falvak nevezetességeiről, majd Marosvásárhelyre, Székelyföld fővárosába látogattak. Nov. 9-én a művelődési házban ünnepi közgyűlést tartottak. Marosludast Szekeres Adél, míg a másik két települést a polgármesterek mutatták be. A vajdasági Ludason jelenleg 1400-an élnek, a lakosság 90 százaléka magyar, a Heves megyei település mindössze 880 lelket számlál, a lakosság 6 százaléka roma nemzetiségű. Marosludason 4500 magyar él. /Mezey Sarolta: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Egy ideje megszokott kórus fogadja Bukarestben a csíkszeredai vagy gyergyószentmiklósi jégkorongozókat. Változatlanul ugyanaz: "Kifele a magyarokkal az országból!" Replikaként a Székelyföldön a "cigányok, cigányok" skandálás dívik. Így a sportág egyre inkább etnikai háborúskodás színezetét kapja, mert a két bukaresti együttes mellett két - többnyire magyar játékosokból álló - székelyföldi együttes van jelen. Románia színeiben az évek folyamán számos magyar nemzetiségű sportoló indult a nemzetközi versenyeken, s nagyon sokszor hoztak dicsőséget hazájuk sportjának. Amikor belföldön, főleg Bukarestben próbálnak helytállni a magyar sportolók, akkor mindjárt ellenségnek számítanak, és az agresszív magatartás áldozatai. Néhány hete egy bukaresti szuperliga-mérkőzésen a házigazdák vezetője megtiltotta a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi asztaliteniszezőknek, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Az ügyben az RMDSZ is tiltakozott a szakminiszternél, s a szakszövetség is kivizsgálást ígért, de nem siet vele. November 9-én Bukarestben, a Dinamo-Csíkszereda találkozón a vendégcsapat két játékosát baseball-ütőkkel felszerelt bűnözők tízfős csoportja verte agyba-főbe. /Szurkoló: Baseball-ütős tolerancia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Nov. 9-én az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ-platformja tartott közönségtalálkozót Csíkszeredán. Katona Ádám, a platform elnöke vázolta az elmúlt 12 év autonómia-törekvéseinek kérdéskörét. Véleménye szerint az EU- csatlakozás előtt újra aktuálissá vált a problémakör. Az RMDSZ feladata lett volna, hogy tiltakozzon Románia régiós felosztása ellen. Katona szerint a stratégiákban szereplő hét régió nem felel meg a romániai magyarság érdekeinek, épp ezért most jött el annak az ideje, hogy a történelmi régiók: Székelyföld, Partium és Bánság is harcoljanak érdekeinek megjelenítéséért. /(Daczó Dénes): Az autonómia kérdésköréről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Mostanáig a Romániában élő magyar nemzetiségűek valamivel több mint egyötöde igényelt magyar igazolványt, eddig 315 060 igénylést nyújtottak be. Az idei népszámlálás ideiglenes adatai szerint a romániai magyarok 21,96 százaléka kért magyar igazolványt. Több mint 31 százalékos volt az érdeklődés Szilágy megyében és a székelyföldi csíki területeken. Beszterce-Naszódban 28 százalék kért magyar igazolványt. Temes, Szeben, Krassó-Szörény, Arad és Hunyad megyékben az igénylők száma az itteni magyarok 11-13 százalékát tette ki. Diákigazolványra 23 549, pedagógus igazolványra 3412, oktatói kártyára pedig 213 kérelmet adtak be. /A magyarok egyötöde kért igazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nagy port kavart a román pártokba belépő magyar fiatalok esete. Nem csak tíz, Demokrata Pártba beiratkozó politológus hallgatóról van szó. Herédi szerint egy egész magyar szervezet, a Magyar Politológus Hallgatók Szövetsége testületileg csatlakozott e párthoz. Azóta a tagok már nem magyar szervezetként vannak jelen a DP-ben. A DP-ben legalább ötven magyar fiatal van Vizsgálni kellene, hogy az RMDSZ-ben biztosított-e a ranglétrán való emelkedés lehetősége? A fontosabb politikai pozíciók többnyire telítettek, és eléggé be vannak "betonozva". A romániai magyar sajtó egyedüli sztárjai a politikusok. Az élvonalban lévő néhány politikus mögött viszont az alacsonykeresetűek vagy ingyen dolgozók egész hada áll. Ez különösen érvényes az RMDSZ-re, amely kevesebb embert tud elhelyezni a különböző kormányhivatalokban. Jelenleg a magyarok Erdély minden nagyobb településén, számarányukhoz képest, messzemenően alul vannak képviselve a közigazgatásban. Székelyföldön sok magyar, akit a helyi RMDSZ vezetői nem láttak szívesen, Székelyudvarhelyen például önálló szervezet (UPE) színeiben indultak a választásokon. Egyetlen román párt sem foglalkozik programjában a kisebbségek gondjainak kezelésével. Sőt, a román pártok szerint Románia már rendezte a kisebbségek problémáit. Erről az RMDSZ segítségével sikerült a Nyugatot is meggyőzniük. Egyetlen gond, a cigányság kérdése. A román pártokba lépett magyar ifjaknak egy adott szint után már el kell határolódniuk a magyar igényektől. Volt már a Nagy-Románia Pártnak is magyarnak kikiáltott képviselője, Iuliu Furo személyében, aki még a nevében is elhatárolódott az eredetétől, és pártjának eszméivel azonosulva magyargyűlölő lett. /Herédi Zsolt: Miért jelentkeznek magyar fiatalok a román politikai pártokba? A tévhit és a túlkínálat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt.: nov. 20./"

"A magyarság ma egyféle "szigettengeren" él, írta tanulmányában Pomogáts Béla. A szigettenger kontinentális központja a jelen Magyarországa, illetve azok a kisebb területek, amelyek a trianoni ország határai mentén /Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, Csallóközben, Mátyusföldön és Gömörben, végül Vajdaság északi felében és a Tisza mentén/ etnikai tekintetben az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el. Vannak azután nagyobb magyar többségű területek, de más népek által lakott vidékekbe ékelve: ilyen a Székelyföld területe, amelyen vagy nyolcszázezer magyar él, ilyen a kalotaszegi magyar falvak füzére Kolozsvártól nyugatra, és ezzel vége. Minden más magyar, így Kolozsvár, Temesvár, Újvidék, Ungvár vagy Kassa magyarsága is valójában szórványban él, Természetesen diaszpórában élnek a nyugati világban szétszóródott magyarok. A jelenleg érvényesnek tekinthető statisztikai adatok szerint Erdélyben legalább hét-nyolcszázezer, az egész Kárpát-medencében /Szlovákiában, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában és Burgenlandban/ nagyjából további négyszázezer, a nyugati világban pedig körülbelül 1,2 vagy 1,3 millió magyar él szórványban. Ez együtt közel 2,5 millió ember, vagyis minden hatodik magyarnak idegen nyelvű népesség között kell leélnie életét. Ez a szórványmagyarság folyamatosan ki van szolgáltatva az asszimiláció hatásának, csak töredékesen vannak magyar intézményei, a kétnyelvűség körülményei között él. A magyarság közép-európai tévesztésében nagy szerepet játszott a máig folyamatos népszaporulatbeli deficit. Vagy másfélszáz esztendővel ezelőtt nagyjából egyforma nagyságú nép élt, úgy nyolcmilliós lélekszám körüli: a magyarság a maga országterületén és a románság több államban /a két román fejedelemségben, Magyarországon, az Ausztriához tartozó Bukovinában és a cári Oroszország tartományát alkotó Besszarábiában/. Azóta a Kárpát-medencei magyarság létszáma, amely az első világháborúig erősen emelkedett, nagyjából mindössze hatvan százalékkal növekedett, a románságé pedig /Romániát és a Moldvai Köztársaságot tekintve/ nagyjából megháromszorozódott. A népszaporulatban folyamatos deficit, az ugyancsak folyamatos szórvány magyar beolvadás, /és az állandósult kivándorlás és emigráció/ nélkül a románok lélekszámához hasonlóan ma mintegy huszonnégymillió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében. Ehelyett tovább halad a szórványosodás. A szórványmagyarság kérdésének felvetését nem lehet időszerűtlennek tekinteni. A magyarországi politika a magyar kisebbség védelmét célzó stratégiáját szinte kizárólagosan a magyarság etnikai tömbjeinek gondozására alapozták. Nem volt erőteljes érdeklődés a szórványgondozás iránt a kisebbségi magyarok politikai életében sem, kivéve talán a moldvai csángók kulturális gondozását, ahol mindig gyülekezett néhány intézmény és önkéntes még Magyarországon is /például Beke György író, Halász Péter néprajztudós vagy Atzél Endre jogász./ Erdélyben működik Vetési László református lelkész irányításával egy egyházi jellegű szórványalapítvány, melynek a Kárpátoktól délre is vannak eredményei. Azonban a szórványmagyarok helyzetének puszta felmérésre sem történtek kísérletek. Ezért jelentős, hogy az Anyanyelvi Konferencia /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával hozzáfogott egy szórványgondozási program kidolgozásához. A magyar "szigettenger" igen veszélyeztetett. A történelmi erők a szórványmagyarság lassú eltűnését készítik elő. A szórványmagyarság helyzetével, jövőjével foglalkozni kell. A szórványmagyarság kiszolgáltatott az integrációs folyamatoknak. Az integrációból kimaradott országokban minden bizonnyal erősödni fog az etnokratikus gondolat és az idegengyűlölet. Az integrációs folyamat később kiterjedhet Szerbiára, Ukrajnára azonban csak hosszabb idő elteltével. Felvetődik tehát a gondolat, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyar szórványokat miként lehet szülőföldjükön megtartani. Nem lesz könnyű feladat, továbbá számolni kell azzal, hogy mind a Vajdaságból, mind Kárpátaljáról folyamatos a Magyarországra történő áttelepülés. A szórványmagyarság megtartása alapos stratégiai felkészülést igényel. Ennek a stratégiának a valós helyzet felmérésére kell épülnie. Az elmúlt évtizedben nagy társadalomtudományi, demográfiai kutató- és elemzőmunkára került sor, ennek ellenére csak töredékes képünk van a magyar diaszpóráról. A szórványmagyar vidékek nagy részén nincsenek szervezett magyar iskolák, esetleg csak elemi iskolák. Ezeket az iskolákat tankönyvekkel, tanítási eszközökkel kell támogatni, emellett létre kell hozni a hétvégi magyar iskolák átfogó rendszerét. Leghasznosabb volna ezeket egyházközségekben megszervezni. A szórványban volna elsőrendű szerepe a magyar rádiós és televíziós adásoknak, ezen belül a távoktatásnak. A szórványvidéken élő gyermekek számára új tankönyvcsaládokat kellene kidolgozni. A kisközösségek anyanyelvmegtartó ereje mindennél fontosabb lehet. /Pomogáts Béla: Magyarok a szórványban. = A Hét (Bukarest), nov. 21./"

"A Reform Tömörülés nov. 30-i kongresszusa után kiderült, az RMDSZ nincs válságban, a Tömörülés viszont annál inkább. Miközben az RT Toró-féle vezetése kidolgozott egy olyan alternatív programot, amely egyszerre visszatérés az RMDSZ autonómia-tervéhez, alkalmazkodás a "polgári kihíváshoz" és tárgyalási alap Markóék felé, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester székelyföldi támogatással ki tudta kényszeríteni a konfrontáció és a kiválás útját. /Bakk Miklós: Program és diagnózis. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"A hétvégén ötödik alkalommal került sor a Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozóra a Human Reform Alapítvány szervezésében. A rendezvényen székelyföldi bábosok Marosvásárhelyről, Lövétéről, Barótról, Csíkszeredából, Szászrégenből, Székelykeresztúrról és Udvarhelyről vettek részt. /Székelyföldi bábostalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./"

"Dec. 2-án ifjúságkutatási konferenciát tartottak Csíkszeredában, melyen Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy százmillió forintról 136 millióra növelik 2003-ban a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek juttatott normatív támogatás összegét. Új szakaszába érkezett a budapesti Nemzeti Ifjúságkutatási Intézet által tavasszal kezdeményezett, a Kárpát-medencei magyar fiatalok élethelyzetéről, értékítéleteiről és céljairól szóló, Mozaik 2001 kutatási program. A tervezet első részeredményeit kötetbe foglalták. Az eredményeket most ismertették először a nyilvánossággal. Ocsovai államtitkár szerint dicséretes, hogy a kutatás eredménye szerint a székelyföldi magyar fiatalok értékítéletében központi szerepet kapott a családszeretet, a vallásosság, de gond van az olyan világias értékekkel, mint a továbbtanulás, az egészség, a sport. Az első részletes összehasonlító eredmények közzététele 2003 tavaszára várható. A kutatás során Magyarországon, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, valamint Belső-Erdélyben és a Székelyföldön végeztek felmérést. /Rédai Attila: Ocsovai: nő a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/"

"Sógor Csaba szenátor jelen volt a Székelyföld-konferencián. Ez a harmadik székely konferencia, 2000-ben volt a második, az első pedig száz évvel ezelőtt. A legutóbbin megállapíthatták, hogy a száz évvel ezelőtti gondok a mai napig fennállnak. A gazdasági élettől a társadalomszervezésig, egyháztól a kultúráig ugyanazok a problémák léteznek. Sokan gondolják úgy, hogy az egyház nemigen tud válaszolni a társadalom kihívásaira. Az egyház hármas küldetése: megmaradjon egyháznak, eleget tegyen a missziós feladatának és végezze a diakóniát. Sógor Csaba politikusként is úgy látja a világot, mint lelkészként. Ha fennáll a szakadás veszélye az RMDSZ-ben, mindannyian felelősek vagyunk a helyzetért, jelentette ki Sógor Csaba. - Székelyföldet gyarmatként kezelik. Elég csak végignézni Székelyföld útjain, mintha e vidék a világ végén lenne. Amíg nem a helyi közösségek döntenek a saját sorsukról és bejövő adóikról, addig lassan fog valami is javulni. Sógor Csaba egy évvel ezelőtt kimondta, hogy dec. 1. nem lehet a magyarság ünnepe. "Ha tudatosítjuk a román társadalomban, hogy egy olyan napot ünnepelnek, amikor semmit nem ők döntöttek el, hanem a nagyhatalmak, és elmondjuk a helyi hatalmasságoknak, hogy nem ildomos kihívni a hadsereget, a tankokat e napon egy olyan országrészbe, ahol legfeljebb a Gyulafehérvári Kiáltvány pontjairól emlékezhetünk meg, és a régi módszerekkel nem szabad a gyerekeket felvonulásra kényszeríteni, s ezt megértik, akkor csend lesz. /Román Győző: Gondterhelt szavak a százéves gondokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"