Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. március 2.
"Léstyán Ferenc atyát 90. születésnapján, február 12-én budapesti tisztelői nem a szokványos formában köszöntötték. Az Arcanum Adatbázis Kft. megjelentette a monumentális Megszentelt kövek című munkáját CD-n. A cég azt tervezi, hogy a korábban megjelent erdélyi monográfiákat valamint az előkészületben levőket egy korongra tegyék rá. Már megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása. Tervezik Bunyitay Vince A nagyváradi püspökség története, Kádár József Szolnok-Doboka vármegye története című munkák CD-formájú megjelentetését. Léstyán atya munkájának szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hasonló munka CD-n adatbázisként az erdélyi egyházmegyében nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./"
2003. március 3.
"Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./"
2003. március 3.
"Kovászna megyében, de máshol is, elszabadultak az indulatok a kongresszuson megválasztott Markó Béla elnök és csapata, de általában az RMDSZ ellen. Puskás Attila szerint ez a következőkre vezethetők vissza: az egész romániai táradalom elégedetlensége az elszegényedés miatt, ez hatványozottan sújtja a kisebbségi magyarságot. Fontos Székelyföld felemelése Erre a kongresszus hozott határozatot, de elkésett vele, szögezet le a cikkíró. Az RMDSZ tagság tehát joggal követel határozottabb és akár az egyezség felbontásával járó kiállást. Az autonómia a román társadalom visszautasítása miatt nem valósítható meg. Viszont megvalósítható szívós törekvések révén, az önkormányzatiság ténylegessé válásával. A kongresszuson az indulatok Tőkés László eltávolítására összpontosultak. Tőkés László hibát hibára halmozott, írta Puskás. Hozzátette: Szász Jenő mindenütt ott van, ahol gyalázni lehet az RMDSZ-t. /Puskás Attila: Elszabadult indulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"
2003. március 4.
"Szomorú, hogy ma magyar-magyar viták zajlanak Erdélyben, és ezzel az a látszat teremtődik, mintha nekünk nem a románokkal lenne vitánk, hanem egymással, adott esetben Magyarországgal - jelentette ki márc. 4-én Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Számos lakossági fórumot szerveztek a Székelyföldön, elsősorban Kovászna megyében. Ezeken a fórumokon hevesen bírálták az RMDSZ vezetőségét, olyan elképzelések fogalmazódtak meg, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke vezetésével a székelyföldi magyaroknak új szervezetet kell létrehozniuk. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés Lászlótól senki nem vette el a lehetőséget, hogy véleményét kifejtse. Markó szerint a jóhiszeműség a provokációval keveredik és aggasztónak tartja, hogy ezeken a fórumokon egyre több olyan ember tűnik fel, aki az 1989 előtti rendszer kiszolgálója volt. Markó Béla mindenkit figyelmeztetett: sem az RMDSZ-nek, sem az egyházaknak, sem az erdélyi értelmiségnek nem érdeke a közösség megosztása. /Markó Béla a Szövetségen belüli vitákról. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 4., 2404. sz./ "
2003. március 4.
"Székelyföld részére egy valamirevaló jövőképet nem tudott kialakítani az RMDSZ az elmúlt évtizedben. A megyékre, tájegységekre feldarabolt népcsoportnak és nemzetrésznek még egész lakterületén terjesztett saját sajtója sincs, össz-székely politikai nyilvánosságról vagy egységes közvéleményről pedig beszélni sem lehet. Az elmúlt időszakban örökösen védekezni kellett az ún. románüldözés vádja ellen. Az ellenőrzés-sorozatot szinte bénítja a helyi intézmények és a választott helyhatóságok munkáját, "állandósítja azt a szükségállapotot, melyben a székelység - idestova és kis szünetekkel - nyolc évtizede él. A lap munkatársa, B. Kovács András hangsúlyozta, hogy az állami intézmények vezető tisztségeinek elosztásában érvényesíteni a részarányosság elvét, hasonlóképpen járván el a hivatalnoki állomány kialakításában is. /B. Kovács András: A székelység ,,eltérítése" és ennek ellenszerei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./"
2003. március 4.
"Tavaly aug. 18-22. között Magyarországon, Csongrádon nemzetközi költői fesztivált rendeztek Globalizáció és lokalizáció a költészetben címmel. Eszteró István temesvári költőt is meghívták, a fesztivál után szerepelt egy antológiában. Eszteró egy szeptemberben közzétett pályázatra beküldte verseit. Örömmel értesült a hírről: díjazták versét. Eszteró István magyar nyelvet tanít a temesvári Bartók Béla Líceumban. Megállapította, hogy a magyarországi kezdeményezés segítségével a szórványban élők is teret kaptak. Magyarország lépett, nem Marosvásárhely, nem a Székelyföld vagy Kolozsvár. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi díj Eszteró István költőnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"
2003. március 5.
"Gyarmath János főszerkesztő Márton Árpád képviselővel készített interjút. Gyarmath megkérdezte: Kovászna megyében a lakosság nem élhet a szólásszabadság jogával? Márton Árpád ezt túlzásnak tartotta, a Háromszék c. napilapban főleg indulatosabb hangnemű és keményebb szavakat használó cikkek jelentek meg. Kovászna megyében az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, az emberek rosszul élnek, egyre aggasztóbb az etnikai diszkrimináció. Márton Árpád szerint az ottani fórumon elhangzott célkitűzéseknek legalább nyolcvan százaléka szerepel az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán elfogadott programban. A fórum zárónyilatkozata szerint érvényesíteni kell a dr. Csapó József által kidolgozott autonómia-tervezetet, ki kell harcolni a Székelyföld egységes régióként való megjelenítését, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, a Bolyai Egyetem újraalakítását, az ingó és ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását, az anyanyelv használatát a közintézményekben, a bíróságokon, a rendőrségen... Márton szerint viszont Székelyföld egységes régióként megjelenítéséről az RMDSZ kongresszusa határozatot fogadott el. Az anyanyelv használata az RMDSZ progjamjában és a kormánypárttal aláírt egyezményben prioritásként szerepel. Márton szerint dr. Csapó József hármas autonómia tervezete lényegében benne foglaltatik az RMDSZ programjában. Sőt Márton azt állította, hogy Csapó József tervezete nem több szándéknyilatkozatnál. Gyarmath tendenciózus kérdése: mi történne akkor, ha a fórumon elhangzottak hatására, és éppen Király Károly felhívására esetleg tíz- vagy százezrek mennének ki az utcára? Újabb "vásárhelyi március" lenne? Márton szerint Király Károly 1990. márciusában, az akkori véres események idején "kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." /Gyarmath János: Hírzárlat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"
2003. március 6.
"A kilencvenes években jelentős szociológiai és szociolingvisztikai vizsgálatok indultak annak feltárására, hogy milyen az országhatárokon kívül rekedt magyar nemzeti közösségek helyzete. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek a demográfiai-etnikai viszonyokra, a jogi, politikai és gazdasági helyzetre, az identitástudatra és az identitás változására, a nemzeti és történelmi tudatra, az iskolázottságra, a műveltségi szintre, a nyelvi helyzetre, a nyelv állapotára, a nyelvhasználatra stb. Az egész magyar nyelvterületre kiterjedő A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című összehangolt kutatási program eredményeit összegező sorozat kötetei sorra jelennek meg. /Csenicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában /Kárpátalján/, Budapest, 1998; Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban), Budapest-Újvidék, 1999; Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában, Budapest-Pozsony, 2000./ A vizsgálat egyértelmű megállapítása, hogy a magyar nyelv a környező országokban alárendelt státusban van. Használata emiatt csak szórványos a hivatalos szférában /magyar többségű önkormányzatokban/, jelentős mértékben korlátozott nyilvános fórumokon és munkahelyen. A korlátozással együtt jár a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés, a megfélemlítés és a megszégyenítés. Ennek a függő, kiszolgáltatott helyzetnek Szlovákiában és Jugoszláviában nyomatékot ad a hatályos nyelvtörvény. Az utódállamok az offenzív, sőt néha agresszív nyelvpolitikához csatlakoznak. A cél az elszigetelés az anyaországtól, a szándékos szétszórás, néha a kollektív bűnösség vádjával, a kiszorítás a társadalom fontos területeiről, pozícióiból. A román hadseregben továbbra is gyakori a magyar fiatalok megszégyenítése, megalázása, a nyelvi tiltás. A magyar többségű régiók igazgatása, többségi felügyelete egy belső gyarmati rendszernek felel meg /kizárólagos államnyelvi igazgatással, fokozottabb katonai és rendőri felügyelettel, például 1990 után szinte minden székelyföldi faluban csendőrlaktanya épült, de iskola vagy tanári lakás nem/. A kilencvenes évek elején egyes nyelvészeknek az volt a véleménye, hogy a kisebbségi nyelvváltozatok szétfejlődnek, eltávolodnak a magyarországitól. A terepkutatás azonban igazolta, hogy a magyar nyelv megőrizte viszonylagos szerves egységét. A nyelvi különbségek pedig áthidalhatók a nyelvi kodifikáció kiterjesztésével. A külső régiók nyelvhasználata archaikusabb, mint a centrumé. Ez sok esetben tartósabb nyelvi hagyományt, nyelvi értéket jelent. A hiányzó vagy töredékesen meglevő szint éppen a közéleti-szakmai szint. Az egyetemi szakoktatás hiánya eredményezte, hogy a szaknyelvi terminológiák különfejlődtek és leépültek. Székelyföldi szakiskolákban például magyar anyanyelvű tanárok tagadják meg szakmájuk magyar nyelvű oktatását arra hivatkozva, hogy nem ismerik a magyar szaknyelvet. Sürgető feladat az intézményteremtés és a szaknyelvi rehabilitáció és képzés. A kisebbségi kétnyelvűség bevezeti a nyelvi asszimilációt. Meghatározó az iskolai oktatás nyelve, a szűkebb családi környezet nyelve, valamint a munkahelyi környezet. A jövőt tekintve negatív tényező a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása, a vegyes családok számának növekedése, a nagyvárosokba költözés. Az etnikai arányok megváltoztatásának szándéka ma is fontos eleme minden szomszédos ország nemzetpolitikájának. Rontja a nyelvmegtartás esélyeit a magyar nyelv alárendelt jellege, az etnicista oktatáspolitika, a helyi önkényeskedés, a magyarellenes közhangulat, a publikusan és intézményesen megnyilvánuló magyargyűlölet, az elfogult döntések az igazságszolgáltatásban, a magyar nyelv, a magyar kultúra megbélyegzése. Általában aggasztóan csökken az iskolázottsági és műveltségi szint a magyar közösségekben, nagyobb arányú a tehetséges gyermekek elkallódása. Erdélyben ma mintegy ötvenezren államnyelven, románul végzik tanulmányaikat. Vannak ortodox magyarok, magyarul már nem tudó protestánsok, illetve katolikusok. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor gyarapodtak a nyelvhasználat alkalmai és színterei: létrejöttek magyar intézmények. A sajtó és tömegkommunikáció erősítette a nemzeti kapcsolatot. Bővültek az anyanyelvi oktatás intézményes keretei. A Magyar Tudományos Akadémia újra a magyar nyelv fő intézményévé vált, szervezi, támogatja a kisebbségi szellemi műhelyeket, irányítja a közös nyelvi tervezést. /Péntek János: A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapot és esélyei. = A Hét (Bukarest), márc. 6./"
2003. március 8.
"Markó Béla RMDSZ-elnök márc. 6-án néhány órát hívei körében töltött Sepsiszentgyörgyön.Albert Álmos területi elnök szerint a Polgári Kör, az ASIMCOV, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az alsó-háromszéki polgármesterek, falusi RMDSZ-vezetők amúgy is találkozóra, megbeszélésre készültek. Puskás Bálint szenátor, a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke szerint az egységet meg kell őrizni. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ most sokkal erősebb, mint valaha, figyelemre méltó egyezményt sikerült tető alá hozni idén a kormánypárttal, jó úton haladnak a tulajdonjog rendezése, az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaszolgáltatása terén, az anyanyelvi oktatás kiteljesítése ügyében, elérték, hogy kormányprioritásként kezelik az Erdélyt átszelő autópályát, s rögzítették a Nastaseékkal aláírt paktumban, hogy bármilyen fajta területi, adminisztratív átszervezés csak az RMDSZ támogatásával történhet meg. Vannak, akik szerint egy szűk érdekcsoport kezébe került a szövetség, amely már rég nem követi a közösség hasznát, hanem önös célok nyomában halad. Markó mindezt nem így látja. Úgy véli, az RMDSZ-nek nincs szüksége tiszteletbeli elnökre, a civil társadalomnak, az értelmiségieknek, az egyházaknak, a sajtónak kell ellátnia az ellenőrző funkciót. A Magyar Nemzeti Önkormányzatot deklaráció szintjén létre lehet ugyan hozni, de haszna kevés lesz. Markó arról beszélt, hogy az aggodalom, a rossz közérzet indokolt például Kovászna megyében. Igen magas a munkanélküliség, a prefektúra és a kormánypárt által ellenőrzött intézmények megbénítják az önkormányzatokat, és bizonyíthatóan ellenünk dolgoznak. Olosz Gergely alprefektus leszögezte, hogy a Romániában érvényes törvények Kovászna megyében érvénytelenek, itt nem lehet közös erdőgondnokságokat létrehozni, az egykori állami gazdaságok földjét valós tulajdonosaiknak visszaadni, nem mozdul a magánerdészetek ügye. Demeter János, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2003. év folyamán az uniótól igen nagy pénzek érkeznek Romániába, sajnos, Bukarestben azon dolgoznak, hogy Moldva, Havasalföld felé irányítsák azokat. Háromszéken nagy mennyiségű földet, erdőt, telket, házakat vásárolnak fel brassóiak, bukarestiek. Ki kell dolgozni Székelyföld regionális fejlesztési politikáját. Szőke György vállalkozó szerint a csúcsvezetésnek lépnie kellene Verestóy szenátor ügyében, akinek rossz híre Focsani-tól Csíkszentsimonig, Bukaresttől Martonosig terjed. Megkérdezte: hogyan harcolnak az RMDSZ-es tisztségviselők a magyar vezetők kinevezéséért, miközben Verestóy szenátor Hungastro nevű sepsiszentgyörgyi cégében mind az igazgató, mind az aligazgató román. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese az RMDSZ értékrendjét firtatva azt kérdezte, melyik lenne az a három feltétel, melynek nem teljesítése a szövetséget partnerével való szakításra bírná. (Markó végül a tulajdon-visszaszolgáltatás megtorpanását, az egyetemi oktatásban kitűzött célok elmaradását, a 2004. évi állami költségvetésnek a magyarlakta vidékekre hátrányos voltát jelölte meg szakítópróbaként.) Tamás Sándor képviselő a megvalósult autonómia szeletének nevezte a 90 000 hektár visszaszolgáltatott erdőt, melynek értéke 400 millió dollár. /(simó): Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"
2003. március 8.
"Nagyenyeden a vártemplom udvarában található leányotthon Berde Mária nevét viseli. A Bethlen Gábor Kollégium 25 diáklánya kapott benne szállást. Pásztori-Kupán István Gergő nagyenyedi lelkipásztor és Turzai Melánia, a Bethlen Gábor Kollégium református tagozatának vezetőtanára elmondták, hogy sok diáklány tanul Enyeden, elsősorban a Székelyföldről. Az otthon lakói között vannak a reformátusok mellett katolikusok és unitáriusok is. 1998-ban nyitotta meg kapuit, a hollandiai OGO Alapítvány támogatásával, számító-központot is létrehoztak. Segített a gummersbachi gyülekezet is, amely Werner Rabenau vezetésével gyűjtött e nemes célra A leányotthon az államtól semmilyen támogatásban nem részesül, segítséget nyújt a berlin-biesdorfi gyülekezet, ahonnan postázzák a rezsiköltséget. /Berde Mária Református Leányotthon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./"
2003. március 10.
"Kovászna megye és a magyarországi Heves megye közös történelmi múltját, a két régió közös jövőjét szimbolizáló Európa-kaput avattak márc. 9-én a Heves megyei Detken. A kapuszárnyak között keresztet formázó köztéri szobrot, sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotását közösen leplezte le Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés vezetője. Az emlékműállításra az szolgáltatott alkalmat, hogy éppen egy éve írt alá a két régió testvérmegyei szerződést. Az Egri Nemzetközi Vásáron kovásznai üzletembereket és cégeket láttak vendégül, illetve Heves megye bemutatta turisztikai lehetőségeit a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Turisztikai Expón. /Európa-kapu a közös jövőért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"
2003. március 11.
"Közelednek a helyhatósági választások, és vele nem foglalkoznak eléggé Funar kolozsvári polgármesterrel. Hiányoznak a botrányos beidézések, rendőri elővezetések, prefektusi fenyegetőzések a felfüggesztéssel stb., amelyekből mindig győztesen került ki. Most nem Funar megfékezését kéri a román kormány leghűségesebb szövetségese, az RMDSZ, hanem a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterét, írta Nits Árpád. Kolozsváron a magyarsága 20 százalék alá csökkent. A magyar veszély elmúlt. Bezárult a vastag gyűrű, amely a Székelyföldet elhatárolja a magyar határtól. Nits szerint az erdélyi magyarság vezérei (állítólag legitim vezetői) fújtak takarodót, és vonultak önként a sziget belseje felé főhadiszállásaikkal, villáikkal, dzsipjeikkel. A Bolyai Egyetem feladása azt az érzést keltette a kolozsváriakban, hogy itt a vég kezdete. Kolozsvár polgármestere tehát munkanélküli lett, a homogén nemzetállam megteremtésének arcvonalát kétszáz kilométerrel keletebbre tolták, jelezte az újságíró. /Nits Árpád: A mórnak befejezték a küldetését. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"
2003. március 12.
"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester leváltását vagy megerősítését célzó referendumkiírási javaslatot terjesztett a Közigazgatási Minisztérium elé. Döntését a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület által gyűjtött, a polgármester leváltását szorgalmazó 8253 aláírással támasztotta alá. Az egyesület 2002 tavaszától kezdve egy éven át gyűjtötte a Szász Jenő leváltását kérő aláírásokat. A kampány során az egyesület ügynökei majdnem minden udvarhelyi lakásba bekopogtattak, és kérték a referendum kiírását szorgalmazó ívek aláírását. A Krónika úgy értesült, hogy az aláírást megtagadó személyeket több ízben felkeresték az ügynökök. A dokumentumban többek között azzal vádolják az udvarhelyi polgármestert, hogy lassú a tulajdonjogi bizonylatok kiállításának folyamata a városban, rossz az utak és járdák állapota, a lakosságot nem tájékoztatják a 10-es földtörvény alkalmazásáról, valamint az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A prefektúra február elején ellenőrizte az aláírások hitelességét. A két ellenőrt több esetben elkísérte Ferencz István, a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület tagja is. Hárman tiltakozó beadvánnyal fordultak a prefektúrához azzal, hogy az aláírásgyűjtők háromszor is zaklatták otthonukban, ennek ellenére egyikük sem támogatta aláírásával a referendumot kérő listát. Nevük mégis ot t szerepel. Egyikük kifejtette azt is, hogy megtévesztő az egyesület névválasztása, hiszen a "Székelyudvarhelyért biztosan érdemes" Szász Jenő választási jelmondata volt. A prefektus - bár hamis aláírásokról tudott - mégis továbbította a referendumkérést a minisztériumnak. A Krónika megkereste Ferencz Istvánt, ő azonban elzárkózott a beszélgetés elől. A prefektus munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrizték az aláírások hitelességét. Összesen 62 aláírás hitelességével kapcsolatosan merültek fel kétségek, ezek közül hat esetben bizonyultak egyértelműen hamisnak az aláírások. Mindennek ellenére Mircea Dusa szerint az összegyűlt aláírások száma így is magasabb a referendum kiírásához a törvény által előírt aránynál, azaz a felnőtt lakosság 25 százalékánál. Szász Jenő több ponton is kifogásolta a prefektus álláspontját. "Bírósági végzéssel tudom bizonyítani, hogy Székelyudvarhelyen 33 192 szavazópolgár van, tehát a referendum-kezdeményezéshez nem elegendő az összegyűjtött aláírások száma - mondta a Krónikának a polgármester. - Azt is érthetetlennek tartom, hogy miért csak 62 gyanús aláírás esetében vizsgálódott a prefektúra, holott egyetlen kétség felmerülésekor is ellenőriznie kellett volna valamennyi aláírás hitelességét. Erre törvény kötelezi." /Zilahi Imre: Hamis aláírások, prefektusi kifogások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ / Mircea Dusa prefektus szerint a polgármester bizonyos rendeleteivel túllépte hatáskörét, nem készítette el a város vagyonleltárát. A rendőrség és az ügyészség vizsgálatot indított a hamisított aláírások ügyében - tette hozzá. - Engem erről nem értesített senki - jelezte Szász Jenő -, habár tegnap találkoztam a prefektussal, de ő erről egy szót sem mondott. A polgármester a maroshévízi példát hozta fel. Ott, amikor a függetlenként polgármesteri tisztséget nyert Baciu esetében hamis aláírásokat találtak, megsemmisítették a szavazás eredményét. Szász szerint Udvarhelyen is úgy kellene eljárni, mint Maroshévízen. Igaztalannak tart minden olyan állítást miszerint az ő polgármestersége idején nehezült volna az élet Udvarhelyen. Szász szerint működik az SZDP-RMDSZ paktum. Biztosan zavart néhány embert, hogy a Székelyföldön mostanában tartott lakossági fórumokon bírálják az RMDSZ csúcsvezetését. /Haáz Sándor, Szüszer-Nagy Róbert: Leválthatják Szász Jenőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./ Ferencz István a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület nevében válaszolt erre a cikkre, melyet alaptalan vádaskodásnak nevezett. Szerinte aláírás-hamisításról csak abban az esetben lehet beszélni, ha létezik egy elmarasztaló végleges törvényszéki határozat. /Ferencz István, Székelyudvarhely: Alaptalan vádaskodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"
2003. március 12.
"Tőkés László református püspököt meglepte a Március Fórummal kapcsolatos ellenvetés, miszerint szembeállítaná március 14-ét 15-ével. Rámutatott, hogy összeillik március 15-e szellemével a fórum tárgya, a magyar szabadság vagy az önkormányzatiság elve március 15-i forradalmi és szabadságharcos eszmék. A Szent Mihály-templomban ökumenikus ünnepi alkalom vezeti be a fórumot a négy magyar történelmi egyház részvételével. A püspök hangsúlyozta: "be akarjuk vonni a fórum munkálataiba" a teljes erdélyi egyházi, polgári és politikai élet képviselőit. A romániai magyarság nemzeti ügye az 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozatban kimondott belső önrendelkezés, az 1993-as brassói kongresszus által programba iktatott háromszintű autonómia. Az RMDSZ-hez való viszony, mondotta, a kiegészítőlegesség, a másik az együttható jelleg, a komplementaritás és a konvergencia. Nem kell kettéosztani a magyarságot RMDSZ-en belüli és kívüliekre. Markó Béla szövetségi elnök szerint csupán négyszázezerre tehető az RMDSZ-tagok száma. Ha csak a választásra jogosult, felnőtt lakosságot vesszük figyelembe, még vannak legalább hatszázezren, akik nem tagjai az RMDSZ-nek. A politikai pluralitás, sokszínűség jegyében próbálják bevonni Székelyföldtől a Partiumig az egész magyarságot. /Papp Annamária: Összefogni a nemzeti célokért. A Szent Mihály-templomtól a Farkas utcáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"
2003. március 12.
"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"
2003. március 17.
"Több száz ünnepi rendezvényen emlékeztek meg Erdélyben márc. 15-ről. Az RMDSZ idén Marosvásárhelyen rendezte központi ünnepségét, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök is beszédet mondott. Markó kifejtette: a leszegényedett Erdélyt fel kell emelni, ehhez pedig befolyásra kell szert tenni a román politikai életben. Ehhez minden itt élő magyarra szükség van, s az Erdélyt elhagyók a maradók esélyeit is gyengítik. Kijelentette: az egységesülő Európában néhány éven belül megvalósulhat az, ami nemrég még hihetetlennek tűnt: magyarok és magyarok között nem lesz határ. - Magyarországtól is azt várjuk, úgy segítsen eljutni a határok nélküli Európába, hogy közben ne tegyen különbséget magyar és magyar között - mondotta az RMDSZ elnöke. Kovács László beszédében leszögezte: Magyarország történelmi lehetőséget kapott az euroatlanti csatlakozással, és ebben osztozni szeretne a határon túli magyarsággal. Hangsúlyozta: a magyar kormány szigorúan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a határon túli honfitársakat érintő döntéseket velük egyeztetve hozza meg. Biztosította az ünneplőket, hogy a kedvezmények köre nem szűkül, s hogy a határon túliaknak nyújtott segítség, az átlátható támogatási politika az uniós csatlakozás után sem változik. Kijelentette: nem szabad megengedni a magyarországi politikai indulatok behatolását a romániai magyar közösségbe. Kovács beszédét helyiek kisebb csoportja próbálta megzavarni. A Fidesz-MPP politikusai a Székelyföldön rendezett ünnepségeken szólaltak fel. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Kézdivásárhelyen hangsúlyozta: nem igaz, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak súlyos támadás érte - mondta. Kövér László Székelyudvarhelyen mondott a magyar kormány politikáját bíráló beszédet. A Fidesz-alelnök elismerte: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az EU tagjai legyenek. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az ünnepségen bejelentette a székelyföldi polgári körök létrehozását, majd felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. A mintegy hatvan romániai városban rendezett ünnepségeken felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. /Erdély-szerte méltóságteljesen ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"
2003. március 17.
"Verestóy Attila RMDSZ-szenátusi frakcióvezető erélyes fellépése nyomán a Brassó megyei RMDSZ vezetői úgy döntöttek, Répás Zsuzsa, a Fidesz - Magyar Polgári Párt külügyi tanácsadója nem olvashatja fel azt a beszédet, amit Németh Zsolt Fidesz-alelnök készült a brassói közönség előtt elmondani. Répás Zsuzsa elmondta, Németh Zsolt a délelőtt folyamán részt vett a kézdivásárhelyi és kovásznai ünnepségeken. Nem készült azonban a székelyföldi márciusi télre, és estére lebetegedett. Ezért kérte fel Répás Zsuzsát, hogy olvassa fel beszédét. "Amikor a színházba értem, Verestóy Attila szenátor kivörösödött fejjel kezdett kiabálni, hogy nem fogjuk tönkretenni az ő ünnepségüket, és hogy én nem fogok semmit felolvasni - idézte a történteket. - Én nem vagyok hozzászokva, hogy velem artikulálatlanul ordítozzon valaki. Ez nálunk nem stílus. Pláne nem ordítoznak egy nőre." Répás Zsuzsa elmondta, azt kérte, hogy a brassói meghívók döntsék el: igényt tartanak-e meghívottjuk, Németh Zsolt beszédére akkor is, ha a politikus nem tudja azt személyesen felolvasni. Verestóy szenátor többszöri üvöltözése nyomán a nemleges döntést végül Szakáll András ügyvezető elnök hozta meg. A szenátor kiabálása az előadást is megzavarta. "Nagyon sokan voltak a teremben, ezért az ajtókat nyitva hagyták, s így a terem fele végighallgathatta az egész veszekedést - jelentette ki kérdésünkre Márk Attila előadóművész. - Ez rányomta a bélyegét az egész műsorra. A színpadon is érződött a politikusok által kreált feszültség. Még Vikidál Gyula is azt mondta, ilyen méretű ünneplés esetében ilyesminek nem szabad előfordulnia." Verestóy Attila telefonon felhívta Gazda Árpád újságírót, közölve, nevetségesnek tartja azt a vádat, hogy ő akadályozta volna meg Német Zsolt beszédének elhangzását. "Németh Zsolt eljött Brassóig, de nem jött el a színházba. Utólag pedig elég érthetetlen módon beküldte a titkárnőjét a szöveggel. Nyilván a rendezők döntötték el, hogy Németh Zsolt üzenetét nem olvashatják fel. Ezt a döntést én nagyon helyesnek találtam" - jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Botrány Brassóban. Verestóy Attila letiltotta Németh Zsoltot? = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Brassóban, márc. 15-én, az 1848-as megemlékezések keretében nem engedték meg az ünnepségről rosszulléte miatt távolmaradt Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság alelnöke kolléganőjének, hogy felolvassa annak beszédét. Későbbi nyilatkozatában Németh Zsolt elmondta, Verestóy Attila volt az, aki megtiltotta a beszéd felolvasását, az RMDSZ szenátora viszont úgy nyilatkozott, Németh személyes felszólalására várt, hiszen szeretett volna reagálni az abban foglaltakra. /Betiltott Németh Zsolt-beszéd Brassóban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./"
2003. március 17.
"Csíkszeredán Csedő Csaba polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségsorozat Gál Sándor honvédezredes köztéri szobránál kezdődött, majd az ünneplő tömeg átvonult a Vár térre, ahol a Petőfi- és Balcescu-szobroknál folytatódott a megemlékezés. Este a Szakszervezetek Művelődési Házában gálaműsort mutattak be. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bírálta a magyar kormány politikáját, majd biztosította hallgatóságát, rájuk továbbra is számíthatnak. Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön, és felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. Gyergyószentmiklóson Rokaly József, a városi és területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád polgármester és dr. Garda Dezső képviselő mondott beszédet. Székelykeresztúron a főtéri Petőfi-szobornál került sor a megemlékező ünnepségre. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte a résztvevőket. Végül Verestóy Attila szenátor szólt az ünneplőkhöz. Szentegyházán Rus Sándor polgármester, Herczeg Ferenc helyi RMDSZ-elnök és Antal István parlamenti képviselő ünnepi beszédekben méltatta az évfordulót. Jelen volt Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott az ünnepség az 1849 augusztusában elesett több mint 200 székely szabadságharcos emlékművénél. /Közös felelősségünk a szülőföld megtartása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"
2003. március 18.
"Németh Zsolt Fidesz-alelnök, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Krónikának kijelentette: elvárja a román kormánytól, hogy lépjen fel az alapvető emberi és kisebbségi jogok csángóföldi megsértése ellen. Elmondta, betegsége miatt nem tudott eleget tenni a brassói magyarok meghívásának. Meglepte, hogy Verestóy Attila annak ellenére szerepelt a brassói megemlékezés szónokai között, hogy az előzetes programegyeztetés során fel sem merült a neve.Német Zsolt minősíthetetlennek tartja azt a hangnemet, amit a munkatársammal szemben Verestóy megengedett magának. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Verestóy megakadályozta Németh Zsolt ünnepi beszédének felolvasását. Németh Zsolt érthetetlennek tartja, hogy a szocialista kormány egyetlen vezetője sem jutott el az elmúlt tíz hónapban Székelyföldre. "Egy éve próbálják szétcincálni a státustörvényt, a kedvezménytörvény végrehajtására szükséges pénzösszegeket nem biztosították, 2003-ban 30 százalékkal csökkent a határon túli támogatások költségvetési volumene az előző évhez viszonyítva." Németh Zsolt mostani útján azt látta, hogy az erdélyi magyarság úgy érzékeli, az anyaország elfordult tőle. "Biztosítottam a különböző helyszíneken a hallgatóságot arról, hogy az anyaország nem azonos az aktuális kormánnyal. Az anyaország a maga eszközeivel akkor is támogatta a határon túli magyarságot, amikor kommunizmus volt, és ma is él a közösségvállalás a határon túli magyarokkal. Ha a kormány nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak." A határon túli egyházi körök azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat. Németh Zsolt volt a magyar kormány első képviselője, aki ellátogatott a moldvai csángókhoz. Kijelentette: "Elvárjuk a román kormánytól, hogy hathatós intézkedésekkel akadályozza meg az alapvető emberi és kisebbségi jogok sérelmét. A magyar kormánytól pedig azt, hogy egyértelműen kérjen magyarázatot Bukaresttől a külsőrekecsini magyarellenes hangulatkeltés ügyében." /Gazda Árpád: "Van anyaország" Interjú Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 19.
"A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"
2003. március 21.
"Erdélyi viszonylatban csak a háromszéki és csíki RMDSZ-szervezet döntött a belső választás mellett. Mint ismeretes, a szövetség VII. kongresszusa elfogadta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának helyi tagjait a szervezetek döntése alapján válasszák közvetlenül vagy elektoros (kijelölt választók általi) módszerrel. Háromszék és Csík közvetlen, állóurnás szavazásról döntött, a többi székelyföldi szervezet elektorokkal választ képviselőket az SZKT-ba. Az elektoros módszer mellett döntött egyebek mellett Udvarhelyszék és Gyergyó is. A választásokra május közepén kerül sor. /Csak két RMDSZ-szervezet rendez belső választást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"
2003. március 24.
"A sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 14-i rendőrségi razzia kapcsán tartott számon kérő ülése után Horia Grama prefektus közleményt adott ki, mely szerint a kormány területi megbízottjaként fenntartja a rendőrség álláspontját: az akciónak nem a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. Az akció törvényes volt. Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke márc. 23-ai sajtótájékoztatóján ironikusan mondta, a rendőrségnek egyetlenegy jóváhagyása hiányzott akciójához, mégpedig ,,a Székelyföld Autonóm Tartomány igen tisztelt RMDSZ-es vezetőihez címzett alázatos kérvény, engednék meg őuraságaik, hogy a rendőrség végezhesse a dolgát". A politikus kijelentette, nem történt semmiféle visszaélés. Rákérdeztünk: honnan tudja, beszélt-e érintettekkel? Nem, a megyei rendőrfőkapitánnyal tárgyalt - válaszolta. /(sz.): Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./"
2003. március 24.
"A Kovászna és Hargita megyei Román Ortodox Püspökség egyházkerületi gyűlésének több mint kétszáz papja, a parlament, az elnöki hivatal, a kormány és a két megye prefektusi hivatalának képviselői a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetéről tárgyalt márc. 22-én Csíkszeredában. Az egyházkerületi gyűlés tagjai és a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának képviselői arra kérték a központi vezetést, szenteljen nagyobb figyelmet a térségben kisebbségben levő románság problémáinak és az etnikai szegregáció megállításának. Kérték a román nyelvű rádió- és tévéstúdiók létrehozását, valamint a választási törvény módosítását úgy, hogy a jogszabály biztosítson önkormányzati képviseletet a székelyföldi románoknak. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke szerint új megközelítésmódra van szükség a közösségi problémák rendezésére, amelyben a románok többé nem a múltra, hanem a jelenre összpontosítanak. A Hargita és Kovászna megyei románok képviselői kérték a központi vezetést, lépjenek fel határozottan a szélsőséges akciók megakadályozása érdekében, melyeknek célja egy etnikai alapon szerveződő régió létrehozása, a szegregáció és a két megye enklavizációja. /Kisebbségi románok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"
2003. március 25.
"Vekov Károly képviselő, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja vezetője kifejtette: éppen a Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus hibás lépései miatt szabadultak el az indulatok. A tiszteletbeli elnöki cím törlése közfelháborodást váltott ki Erdélyben. A belső választások megtartása olyan formában, amiként azt a kongresszus meghatározta, az erdélyi magyarság bizonyos hányadának kirekesztését jelenti. Szükség van egy olyan átfogó szervezetre, amely megtestesíti a magyar nemzeti közösség önkormányzatát. Főleg Székelyföldön egy fórum létrehozására komoly lépések történtek. /Román Győző: Ki szelet vetett, vihart aratott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"
2003. március 25.
"A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 25.
"Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"
2003. március 26.
"Sorozatos támadásba kezdett a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) néhány radikális törvényhozója az RMDSZ ellen. Adrian Paunescu szenátor "politikai vádbeszédben" ítélte el a szenátusban az RMDSZ radikális és mérsékelt szárnyát, amelynek fellépése - véleménye szerint - egyáltalán nem idegen egymástól. Paunescu értetlenségét fejezte ki, hogy a román hatóságok tétlenek, miközben Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke kezdeményezéseket tesz a magyarok alkotmányellenes és a román nemzet egységét veszélyeztető autonómiájának megteremtésére. A szenátor hevesen támadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is a Hargita-Kovászna-Maros megyékből álló regionális fejlesztési ügynökség terve miatt. Adrian Casunean Vlad kormánypárti képviselő, aki egyben az SZDP Kovászna megyei szervezetének elnöke is, a héten a képviselőházban kíván politikai nyilatkozattal tiltakozni a székelyföldi románok etnikai diszkriminációja ellen. A képviselő nyilatkozatának alapját egy sepsiszentgyörgyi középiskolában történt eset képezi, ahol egy román anyanyelvű tanár a tantestület ellenkezése miatt nem lehetett az intézmény igazgatója. Casunean szerint a középiskolában a román osztályok száma 30 százalékot tesz ki, ezért román anyanyelvű igazgatója is lehet az intézménynek. /Kormánypárti támadás az RMDSZ ellen. Paunescu Markót és Tőkést vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"
2003. március 26.
"1999-ben alakult meg Sepsiszentgyörgyön a László Kálmán Gombászegyesület. Az egyesület most folyóirat-formátumú évkönyvvel rukkolt elő, címe: Moeszia, alcíme pedig: Erdélyi Gombász. A kiadvány a székelyföldi mikológiai kutatást 1929-es könyvével (Gombák a Székelyföldről) megalapozó szakember, Moesz Gusztáv családnevéről kapta elnevezését, felelős szerkesztői Pál-Fám Ferenc (Kaposvári Egyetem) és Zsigmond Győző (Bukaresti Tudományegyetem), célja az, hogy "a székelyföldi, erdélyi témájú mikológiai kutatások publikálására megfelelő fórumot biztosítson". /Piacra kerül az Erdélyi Gombász. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"
2003. március 29.
"Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"
2003. március 31.
"Két és fél éves program zárult márc. 29-én Szovátán a Teleki Oktatási Központban. Négy ország öt közösségépítő szervezete, a szlovákiai VOKA, a lengyelországi CAL, a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesülete, a Román Közösségfejlesztők Egyesülete valamint a SZEKE (Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) ugyanis 2001-ben elhatározta, hogy közösen próbál meg egy mindannyiuk számára érthető közös szaknyelvet meghatározni, majd ezt követően közös régiófejlesztési koncepciót dolgoznak ki. A program keretében szervezetenként négy-négy tréner kiképzésére is sor került, akik majd lakóhelyükön egyéves programot vállaltak fel. Most ezeknek a programoknak a bemutatása mellett a kétéves munkát kiértékelték. Balla Zoltán, a SZEKE vezetője szerint a minőségi munka folyamatokat generál, közösségi döntéseket készít elő. A cél pedig az volt, hogy az emberek jobban érezzék magukat, életminőségük javuljon, de ezt mérni nem tudják. /Korondi Kinga: Közösségépítők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./"