Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Székelyföld
8675 tétel
2003. május 30.
"Máj. 28-án Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában megnyílt Fodor Sándorné Nagy Éva akvarell kiállítása. Képein a tájak, virágok, emberek, a Székelyföld és Kalotaszeg színei a harmónia keresését szolgálják. /Ö. I. B.: Fodor Éva szépség-kultusza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2003. június 2.
"Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2003. június 2.
"Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2003. június 3.
"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus jún. 2-án állást foglalt Tőkés László néhány kijelentésével kapcsolatban. Arról, hogy a református püspök szerint Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségét vezetőjét félrevezették, Mircea Dusa kijelentette: Scheele találkozott mind a románok, mind a magyarok képviselőivel, és tájékozódott "a megye realitásairól, a kisebbségi problémákról és megoldási módjairól". A Sepsiszentgyörgyi Fórumon Tőkés arról is beszélt, hogy az ortodox egyház a románok Székelyföldre betelepítését célzó politikát folytat. A prefektus szerint "Tőkés tájékozatlan, mivel a statisztikák mást mutatnak. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Hargita megye lakosságának 14,5 százaléka román, a 2002-es statisztikák szerinti 14,06 százalék alapján a román lakosság számaránya viszonylag változatlannak tekinthető". Mircea Dusa kifejtette, "a Kovásznai és Hargitai Ortodox Püspökséget 1994-ben hozták létre, hogy helyreállítsa a horthysta időszakban lerombolt templomokat azokban a magyar falvakban, ahol ortodox román közösségek élnek". A püspök kifejtette, Románia kilencven éve félrevezeti a Nyugatot, és szükség van e hamis nyilatkozatok megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: nem a betelepülő románok ellen beszél, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen. /Hargita megye prefektusa Tőkés kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés Lászlónak a sepsiszentgyörgyi fórumon elhangzott nyilatkozataiban és a szövetség vezetésével kapcsolatos bírálataiban "nincs újdonság", ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a püspök megnyilvánulásainak. "Nem hiszem, hogy feladatunk lenne Tőkés László nyilatkozatainak kommentálása, sem az, hogy vitába bocsátkozzunk", nyilatkozta Markó a Mediafaxnak. Ticu Dumitrescu parasztpárti alelnök dicséretesként értékelte a sepsiszentgyörgyi fórum azon javaslatát, hogy november 15-ét nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Markó a székelyföldi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Egyöntetűen negatív visszhangot kapott a jún. 2-i román sajtóban a Tőkés László református püspök által vezetett fórummozgalom legutóbbi, Sepsiszentgyörgyön tartott gyűlése. - Tőkés László szélsőségesei magyar enklávéval akarnak lyukat ütni Románia térképén - írta az Adevarul című napilap. - Tőkés radikálisai a székelyföldi anyaország létrehozásához kérik a szórványban élő magyarok támogatását - hangsúlyozta a Curierul National. A Curentul című lap kommentárja szerint mindenféle magyar szélsőségesek hatvan éve próbálják az ortodox egyházat eltávolítani a térségből, hogy az egyházzal együtt távozzon az utolsó román is. A Cronica Romana című lap szerint Tőkés László egyenesen zendülésre buzdította a magyarokat azzal, hogy kijelentette: "itt az ideje, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunkat". A lap hírt adott arról, a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet kíván benyújtani, amely úgy változtatná meg Románia jelenlegi közigazgatási beosztását, hogy egyetlen romániai megyében se haladja meg a magyar lakosság aránya az ötven százalékot. A Cotidianul című lap a "szélsőség magvetéséről" írt a fórum kapcsán. Ugyanakkor Dan Pavel politológus nem osztotta ezt a véleményt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiók kérdését a Markó Béla vezette RMDSZ is napirendre tűzte, a területi autonómiát pedig nemcsak a magyarok, hanem a románok is támogatják Erdélyben. /Negatív sajtóvisszhang a sepsiszentgyörgyi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 3.
"Alulról támogatott, nagy tömegbázissal rendelkező építkezéssel kívánja elérni a fórummozgalom, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ csúcsvezetésével elégedetlen magyar tömegek összefogását. A magyar nemzet Romániában élő része önmagát 1992-ben - a Kolozsvári Nyilatkozatban - autonóm nemzeti közösségként határozta meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatának legfelsőbb döntéshozó testületeként alakul meg. Ez több szakaszban valósul meg. Az előkészítő szakasz (,,belső alkotmányozó nemzetgyűlés"): a közösségi önkormányzat elvét, szerkezetét és működését tartalmazó kerettörvények tervezeteinek kidolgozása és elfogadása, majd az elfogadott tervezetek benyújtása a román parlamentnek. Átmeneti szakasz: a jogszabálytervezetek benyújtása és azoknak elfogadása közötti időszak. Ebben a szakaszban a Nemzeti Tanácsot - közjogosítványok hiányában - a közösség legmagasabb integratív szerveződési kereteként kell működtetni. Alapvető feladata: a jogszabályok elfogadtatási folyamatának rendszeres monitorizálása és nyilvánossá tétele (Erdélyi Monitor), ajánlások megfogalmazása a magyar politikai érdekképviselet (parlament, települési önkormányzatok), valamint a civil társadalom számára. Végül a törvények által szavatolt közjogosítványok gyakorlása. Az EMNT kezdeményező testületének (KT) alapvető feladata az EMNT létrehozása. Ehhez szükséges az elméleti-jogalkotói műhelymunka. Az autonómia befogadására alkalmas politikai-társadalmi környezet megteremtése a kommunikációs munkacsoport feladata. A szervezési keret megteremtése - regisztrációs-demográfiai munkacsoport feladata. A Sepsiszentgyörgyi Fórum állásfoglalásában megerősítette, hogy szükséges Székelyföld területi autonómiája. Kérik a Románia-szerte szórványban élő nemzettársakat, hogy segítsék őket ennek kialakításában. A területi autonómia azt a célt is szolgálja, hogy a Székelyföldön létrehozott anyagi javak legnagyobb része itt élő honfitársaink javát szolgálja, és ne tűnjön el az állami költségvetés feneketlen zsákjában. A Székelyföldön létrehozandó sem sérti Románia állami egységét, a román nemzeti érdekeket. A Sepsiszentgyörgyi Fórum felhívást adott ki a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében, hivatkozva a Csoóri Sándor által gyűjtött több százezer kárpát-medencei magyar aláírására. Az RMDSZ Operatív Tanácsa a törvény módosítására vonatkozó álláspontja kialakításában nem konzultáltak sem a politikai képviselet, sem a civil társadalom szerveződéseivel, így az nem tekinthető az erdélyi magyar közakarat megjelenítésének. - A kollektív bűnösség Isten- és emberellenes elve alapján a kommunista rezsim kegyetlenkedései nemegyszer tömegméreteket öltöttek, sőt, tömeggyilkosságokba torkollottak. A nacionalizmussal párosuló ateista államideológia következményei a szintén osztályellenségnek tekintette a kisebbségi magyarságot és a magyar történelmi egyházakat. A Sepsiszentgyörgyi Fórum javasolja, hogy a parlament november 15-ét, az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsa a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Mit akar a Sepsiszentgyörgyi Fórum? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./"
2003. június 3.
"Máj. 31-én zárta kapuit a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett ötödik, Erdély újrafelfedezése elnevezésű alkotótábor, ezúttal Málnásfürdőn. Az egy hétig tartó riporttábor témája a székelyföldi gyógyfürdők múltjának és jelenének bemutatása, a borvizek forrásának helyzete. Az előző táborok (Kőhalom, Nyárádmagyarós, Barót, Kalotaszeg) tapasztalatait kötetek őrzik, remélhetően ezúttal is lesz kötet. /Adamovits Sándor: Riporttábor Málnásfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./"
2003. június 4.
"A Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykórusa norvégiai turnéról érkezett haza a múlt héten. Orosz Pál József karnagy, zenetanár elmondta, hogy a helyi ifjúsági énekkar és egy londoni egyetemi kamarakórus társaságában léptek fel. Négy nap utazás oda és vissza autóbusszal a bergeni Santa Suniva énekkar meghívására, mert egy Udvarhelyen végzett diák nem felejtette el az egykori tanítóképzőt és kijárta, hogy meghívják a székelyföldi lányokat. Norvégiában összesen öt hangversenyt adtak, egyet még Hamburgban, ahol Wass Albert író Endre fiának a vendégszeretetét élvezték. /(haáz): Erdélyi dallamok Norvégiában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"
2003. június 5.
"A belső választási folyamat több mint 85 SZKT-képviselői mandátum megújítását eredményezte. A zömmel közvetett módon, tisztújító közgyűlések mintájára megszervezett "belső választások" az ellenzék meggyengülését hozták. Ellenzékinek számító RMDSZ-politikusok a mostani SZKT-ban is vannak, de szervezett ellenzékként való fellépésük minden bizonnyal elmarad. A Reform Mozgalom jelöltjei nem indultak, jóllehet ezt megtehették volna, és a Székelyföldön lett is volna esélyük pozíciókat szerezni. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) Felső-Háromszéken rendelkezik 2-3 képviselővel, másutt azonban nem jutott SZKT-mandátumhoz. A Nemzetépítő Platform csak vezetője, Vekov Károly parlamenti képviselő révén van jelen az SZKT-ban. Az ifjúsági szervezetek számára elkülönített 11 helyet "az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket" tömörítő Miért kapta meg. Az SZKT a lényegi politikai döntések meghozatalában eddig sem játszott fontos szerepet, az RMDSZ döntéshozó centrumai néhány éve már az Operatív Tanács, a parlamenti frakciók és a Szövetségi Elnöki Hivatal. Az SZKT-nak egyetlen fontos politikai szerepe maradt: a belső politikai nyilvánosság fenntartása. /Bakk Miklós: Egyszínű az RMDSZ politikai térképe. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"
2003. június 5.
"Barátok, ellenségek egyetértenek azzal, hogy Orbán Viktor karizmatikus vezető. Orbán Viktor itt lesz Csíkszeredában. Sokat beszéltek tíz évig a magyar egyetemről, erre jön egy fiatal politikus és megcsinálta. Azután a státustörvény. A spontán szeretet ezer és ezer bizonyítéka hatotta meg a Székelyföldre rendszeresen ellátogató akkori magyar kormánytagokat. A státustörvényt miért kívánja módosítani egy másik magyar kormány? Jött egy magyar vezető. Orbán Viktor és visszaadta a hitet. Azt megint elvenni nehéz. A hétvégén Csíkszeredában lesz Orbán Viktor volt magyar kormányfő, elmondható: "jó úton járt, miniszterelnök úr! Tudjuk, ugyanezen az úton fog járni a jövőben is." - írta Szondy Zoltán. /Szondy Zoltán: Folytassa, miniszterelnök úr! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./"
2003. június 5.
"Dálnokot műemlék templomáért és Dózsa-emlékéért keresik fel a turisták. Ma sem önálló, ma is Maksa község népes faluja. 1976-ban a főtéren felállították Szobotka András monumentális Dózsa-szobrát. A közeli református templomban a Székelyföld egyik legutóbb feltárt rovásírásemlékét őrzik, harangtornyában műkincs értékű harang található. Más látnivalók: millecentanáriumi emléktábla és a negyvennyolcas dálnoki hősök emléktáblája a templom cintermében. A parkocskában áll a két világháború 86 dálnoki áldozatának emléktáblája. Idevaló családból származott az író és költő Gaál József (1811-1866), valamint a két magyar neves katonatiszt, a vezérezredes Dálnoki Veress Lajos (1889-1976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), az I. hadsereg parancsnoka, volt magyar miniszterelnök. Itt él ma is a nyugalmazott mezőgazdasági mérnök Beczásy István, aki Bekerített élet című könyvében (Nagyvárad, 1995) megírta családja múlt rezsimbéli meghurcoltatásának történetét. /Kisgyörgy Zoltán: Dózsa György faluja: Dálnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"
2003. június 6.
"A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői kérték, a román parlament nyilvánítsa november 15-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Remek ötlet. Mi pedig kérhetjük az RMDSZ platformjait, a bejegyzendő Magyar Polgári Szövetséget, az SZKT-t, a SZET-et, mindenféle fórumot, ahol magyarul beszélnek, nyilvánítsák 2003-at a szórvány kihalása évének. Ha már a tulipán kettészakadt, s a szirmok egyik fele Tőkés László, a másik fele Markó Béla kezében ragadt, állapította meg Irházi János. Szerinte a fórumosok fő célja a belső anyaország területi autonómiája, a Székelyföld teljes függetlenségének elérése. De mi lesz a szórvánnyal? - kérdezte.A mi szórványbéli sajátos problémáink megoldására megvalósítható terv kellene, sürgette Irházi. /Irházi János: Szórvágy. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./"
2003. június 9.
"Az etnikumközi kapcsolatok kutatásának helyzete Romániában címmel tartottak tudományos konferenciát a hét végén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Előadásokat tartott többek között Gabriel Andreescu, az APADOR-Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója közölte, a kutatóközpont tíz éve alakult meg, egyik célja pedig összefoglalni a szociológiai kutatásnak azokat a részterületeit, amelyek eddig egymástól szinte függetlenül léteztek. A nyelvszociológiai kutatások terén érdekes eredmények születtek a kétnyelvűség működéséről. "Megtudhattuk, hogy a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok 60 százaléka fogadja el azt, hogy udvariatlanság magyarul beszélni olyan társaságban, ahol magyarul nem tudó, román személy is jelen van, míg a székelyek körében ez az arány alig 30 százalékos.".Gabriel Andreescu, az APADOR-CH emberjogi szervezet vezetője a politikai megrendelésre készült, értéktelen kutatások veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a moldvai csángókról készült román kutatómunkát hozta fel példaként. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter válaszában elmondta, valóban létezik Romániában a politikai harcban elkötelezett, militáns szociológiai kutatás, ám ez Magyarországra is ugyanúgy jellemző. /Salamon Márton László: Kutatás és politika. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 10.
"Rácz Sándor, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Csapó József volt RMDSZ-szenátor kíséretében kéthetes körútján számos székelyföldi települést látogat meg. A tervek szerint mindenhol történelmi és aktuális politikai témákat felvető, nyilvános találkozókon vesz majd részt. A maga is földműveléssel foglalkozó Rácz egyben a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke is, és ebben a minőségében fejti ki álláspontját a magyar föld és a magyar földműves jövőjéről Magyarország EU-csatlakozása után. A körút első, jún. 9-i állomása Székelykeresztúr. A Munkástanács volt elnöke első ízben utazik Székelyföldre, és összesen kilenc településen szeretne a helyiekkel találkozni, hogy az 56-os forradalom, az autonóm magyar gondolkodás és a székelyföldi önkormányzatiság témáiról beszélgessen el velük. Jún. 10-én Gyergyószentmiklóson, másnap Kovásznán, 13-án Kézdivásárhelyen, 14-én Baróton, 17-én Sepsiszentgyörgyön 18-án Székelyudvarhelyen, és végezetül 19-én Csíkszeredában lesz a három személyiségből álló csoport. /Z. I.: Székelyföldön, magyar földről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"
2003. június 10.
"Jún. 12-én kezdődik a 74. Ünnepi Könyvhét Budapesten. A Vörösmarty tér központtal zajló fővárosi esemény mellett több mint ötven magyarországi városban kezdődnek párhuzamos rendezvények. Tíz erdélyi magyar kiadó mutatja be könyvújdonságait. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, a hazai kiadók két standdal jelentkeznek: a székelyföldi kínálat (Charta - Sepsiszentgyörgy, Pallas-Akadémia és Pro-Print - Csíkszereda) a Corvina Könyvposta magyarországi kirendeltsége, a Kájoni Bt. forgalmazásában jelenik meg, míg a partiumi, közép-erdélyi kiadók (Koinónia, Kriterion, Komp-Press, Glória, Polis - Kolozsvár, Mentor - Marosvásárhely, Literator - Nagyvárad) könyvei a Mentor kiadó standján tekinthetők meg. A hivatalos katalógusban mintegy háromszázötven kiadvány szerepel, közülük hetvennyolcat határon túli könyvesműhely gondozott. A Mentor kiadó hat, a Polis kiadó négy könyvcímmel gyarapítja a listát. Az erdélyi kiadók - az ünnepi könyvhétre tervezett kiadványok mellett - régebbi könyveikkel is jelentkeznek. /Rostás-Péter Emese: KAF-kötet versenyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ "
2003. június 12.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) RMDSZ-platform elnöksége /Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Ujvári Ferenc/ állásfoglalásában tiltakozott Székelyföld etnikai jellegének megváltozatása ellen. A XIII. századtól máig a Székelyföldön mintegy négyszáz kisebb-nagyobb településen élnek magyarok, románok, a történelmi Háromszék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Marosszék területén, jelenleg mintegy 700-750 ezer magyar és mintegy 100 ezer román lélek. Központilag irányított betelepítéssel történő románosítás folyik, aminek gyökerei - erdélyi vonatkozásban - a két világháború közötti időkbe nyúlnak. Akkor ez a folyamat köztisztviselők, hadsereg, tanítók-tanárok, illetve román egyházi intézmények személyzetei betelepítésével, továbbá a magyar-román határ melletti telepes falvakban ókirálysági román földművesek importálásával zajlott. A kommunizmus évtizedeiben folytatódott Erdély etnikai képének átrajzolása - a román nemzetstratégia jegyében. 1989 után az egymást követő román kormányzatok legegyértelműbb románosítási akciósorozata a Székelyföldön bontakozott ki. A tömbmagyarság régióinak vegyes lakosságúvá, a vegyes lakosságúak szórvánnyá (azaz 10 százaléknál kevesebb magyar által lakott településekké, térségekké) sorvasztása a bukaresti nemzetstratégia pontos menetrendje szerint folyik. Az 1989-es fordulat óta az ortodox és görög katolikus román egyházi intézmények és az állam erőszak-szervezetei (hadsereg, csendőrség, rendőrség) szervezése útján folytatódik a románosítás. Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen kaszárnyamonstrum-építések folynak, amikor a NATO-követelmények miatt Romániának nagyságrendekkel kell csökkentenie hadserege állományát, amikor az ország tömbrománság lakta vidékein jelentős katonai egységeket számolnak fel. Sajátságos megoldásként a betelepített katonai egységek "támogatnak" egyes székelyföldi "civil" román tanítási nyelvű iskolákat, így például Székelyudvarhelyen, olyan iskolákat, melyek tanulóinak többsége román vidékekről importált román fiatal.Ugyanígy folyik a román egyházi intézmények székelyföldi létrehozása. Ilyenek: Székelyudvarhelyen a csereháti görög katolikus akció és Csíkszeredában az ortodox püspökség, Marosfőn a kolostoregyüttes stb. Ez a románosítási folyamat ellentétes a Románia - mely alkotmányos demokrácia - alaptörvényei közé sorolt seregnyi nemzetközi jogi dokumentummal. /EMK-állásfoglalás a Székelyföld etnikai jellegének megváltozatása ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./"
2003. június 12.
"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ bölcsészeti szakosztálya máj. 23-24-én Gyergyószentmiklóson tartotta vándorgyűlését. Az elhangzott 42 előadás változatos képet nyújtott mindabból, ami a szakosztály kutatói műhelyeiben zajlik. A megnyitón dr. Egyed Ákos, az EME elnöke beszédében kiemelte, hogy Székelyföld történelme része az egyetemes magyar történelemnek, amely gazdagította a magyar történelmi hagyományokat. Kitért arra, hogy a tudományművelés terén új helyzetben vannak: 1990 után öt alkotóműhely létesült. AZ EME tehát nincs monopolhelyzetben, mint régen, ezért feladatának tekinti, hogy együttműködjön a többi tudományos műhellyel. Különösen fontos, hogy Székelyföld együttműködjön Kolozsvárral. A vándorgyűlés szervezője, dr. Garda Dezső képviselő, az EME gyergyószentmiklósi fiókegyesületének elnöke elmondta, hogy a vándorgyűléssel az EME helyi fiókegyesületének egyéves fennállását ünnepelték. 2002. máj. 23-án megszervezték a gyergyói népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját, amelyen akkor is jelen volt Egyed Ákos. Garda Dezső Egyed Ákos rokonszenves törekvése, hogy véget vessen a Kolozsvár-központúságnak, és bekapcsolja az EME munkájába Székelyföldet is. Garda Dezső már régóta javasolta, hogy az EME rendezzen vándorgyűléseket Székelyföldön. Ezt a javaslatát az EME előző elnöke nem fogadta el, de Egyed Ákos elnök örömmel fogadta a kezdeményezést. /Barabás István: "Mentsük és fejlesszük tovább értékeinket". Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyószentmiklósi vándorgyűlése. = A Hét (Bukarest), jún. 12./"
2003. június 13.
"A Magyarok Világszövetsége és az Erdélyi Kezdeményező Tanács szervezte fórumsorozat jún. 10-én kezdődött és jún. 21-én végződik. A fórumon Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, dr. Csapó József volt szenátor, Rácz Sándor magyarországi politikus vettek részt mint vendégek. Csapó József az európai autonómiaformákról beszélt, az ötvenhatos veterán Rácz Sándor szerinte az anyaország képtelen segítséget nyújtani, mert épp a határon túliaknak kell észhez téríteni a jelenkori hatalmat, hogy a helyes útra térjen. Hajdó István főesperes bírálta a nemrég megválasztott helyi RMDSZ-vezetést, amiért távol maradt a fórumtól. Patrubány Miklós arra ösztökelte a megjelenteket, hogy a székely falvakban mindenütt tartsanak falugyűléseket, amelyeken állítsák vissza a történelmi székely székeket, s a helyi tanácsok után válasszák meg a Székely Nemzeti Tanácsot is. /Székelyföldi körutazás autonómia-ügyben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"
2003. június 14.
"Új néven kíván választási lehetőséget nyújtani az erdélyi magyarságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - jelentette be Kiss Kálmán, a romániai választások idején színre lépő romániai magyar ellenpárt vezetője. Kiss Kálmán elmondta, hogy pártját Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon. Közölte, hogy az új párt alapításához szükséges 25 ezer támogató aláírásból már 20 ezret összegyűjtöttek, s a párt bejegyzése hamarosan megtörténhet. Az 1993-ban alakult magyar ellenpárt eddig még nem tett sokat az RMDSZ vezetésének kemény bírálatán kívül, de a 2000-ben tartott helyhatósági választáson már "emlékezetes tettet" hajtott végre - írta pénteki számában az Adevarul című román napilap. A tekintélyes újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi romániai helyhatósági választások idején Kiss Kálmán pártja saját jelöltet állított az RMDSZ jelöltjével szemben Marosvásárhelyen. A magyar ellenjelölt csak 797 szavazatot kapott, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város addigi magyar nemzetiségű polgármestere az első fordulóban 168 vokssal kevesebbet kapott az újraválasztáshoz szükségesnél. A második fordulóban aztán a marosvásárhelyi románok összefogásának eredményeként közel 3 ezer szavazattal többet kapott a román jelölt - írta az Adevarul. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a közelmúltban jelentette be, hogy Erdélyi Polgári Szövetség néven politikai szervezetet hoznak létre az RMDSZ-szel elégedetlen magyarok számára, s a szövetség saját jelölteket indít Székelyföldön. Időközben a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga magyar nemzetiségű képviselője arról biztosította az erdélyi magyarokat, hogy akkor sem maradnak parlamenti képviselet nélkül, ha a megosztottság miatt az RMDSZ nem lépné át a következő törvényhozási választásokon a parlamenti küszöböt: képviseletüket vállalja majd Sabin Gherman pártja, ha sikerül azt bejegyeztetni a román bíróságon. /Régi-új magyar ellenpárt? Hamarosan bejegyzik az új pártot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"
2003. június 16.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke jún. 13-án Kézdivásárhelyen bírálta a budapesti kormányt, mivel szerinte az nem védelmezi a határon túli magyarok érdekeit. Patrubány szerint a Medgyessy-kabinet eltávolodott a határon túli magyaroktól és az MVSZ által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban benyújtott módosítási javaslatoktól. "Senki ne gondolja, hogy csak Bukarestben művelnek balkáni politikát - ez Budapesten is így van", fogalmazott az MVSZ elnöke. Patrubány Miklós úgy véli, a jelenlegi magyar kormány "kiherélte" a kedvezménytörvényt. "Az egygyerekes családoknak juttatott 20 000 forint nem egyéb könyöradománynál, és nem csodálkoznék, ha a magyarok többsége visszautasítaná", fogalmazott. Kijelentette, három évvel korábbi elnökké választásáig a MVSZ a magyar kormány eszköze volt titkosszolgálati akciók végrehajtásában. Szerinte a térségbeli magyarság jövője a Székelyföld autonómiája, amelyet alulról kell építeni, a rendőrségtől kezdve az önkormányzatig. /Patrubány a magyar kormányt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"
2003. június 20.
"Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"
2003. június 21.
"Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság munkatársa, a Restitúciós Kormánybizottság elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: az összehangolt nyomásnak köszönhetően a kormány elszánta magát és zöld utat adott a restitúciós folyamat tényleges beindításának. A folyamat legelején vannak még és nagyon jelentősek azok az erők, amelyek mindent megtettek azért, hogy ne történjen jelentős elmozdulás az ügyben. A romániai vallásfelekezetek összesen mintegy 7500 ingatlanukat kérik vissza. Ebből mintegy kétezer a görög katolikus, kb. ugyanennyi a zsidó közösség által letett igény és csak a harmadik helyen van a négy magyar történelmi egyház a maga közel 1500 kérésével. A törvény alkalmazása szempontjából a legkényesebb a görög katolikus ingatlanok ügye, mivel azokat az ortodox egyház használja és sok településen már híveik sincsenek. A visszaadandó első 35-ös listán 22 magyar egyházi ingatlan szerepel: 13 római katolikus, 5 református és 4 unitárius. Ezeken kívül két evangélikus szász, három zsidó és nyolc ortodox ingatlanról született döntés. Jún. 27-én újabb döntéseket fog hozni a kormánybizottság. A már visszaítélt ingatlanok közül megemlíthető a jelenleg a zeneiskola által elfoglalt kolozsvári ferences kolostor, egy nagyszebeni iskolaépületet, amelyben jelenleg egy orvosi fakultás működik, a ferences nővérek petrozsényi iskolaépülete vagy a kolozsvári Monostor úti református Kakasos-templom parókiaépülete, amelyet egy kisegítő iskola használ. Székelyföldről Hármasközség (Csókfalva), Nagyajta, Kökös, Bölön, Angyalos... iskola, óvoda, művelődési otthon működik bennük. Minden egyes visszaigényelt ingatlan ügyében egy kérdőívet küldött ki a kormánybizottság titkársága, az ingatlan jelenlegi helyzetéről és adatairól érdeklődve. Ezeket - sajnos - egyes polgármesteri hivatalok nem nagyon sietnek kitöltve visszaküldeni. Ezek hiányában pedig nem kerülhet a bizottság elé a visszaigénylési kérés. /Borbély László: Valami megmozdult. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./"
2003. június 25.
"Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "
2003. június 25.
"Az idén a Cserhalom Emlékműtől indul június 25-étől a Lármafa-találkozó Nagyvárad felé, majd a szlovákiai Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádelloi-völgy, Borka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent Lászlóforrás, Debrőd végül Kassa városa következik, egészen 30-áig. A rendezvény szervezői a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület és a CSEMADOK. A rendezvény fő támogatója a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. A rendezvény védnökei az EMKE, dr. Kötő József elnök és a CSEMADOK, Köteles László elnök, parlamenti képviselő. A résztvevők, a szervezők által meghívott, a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselői, ahol a Szent László legenda templomi freskókban még megvan (26), illetve bizonyíthatóan megvolt (22) és velük együtt a Szent László nevét viselő települések képviselői (17). Cegőtelkéről, a honalapítás 1100 évfordulója jegyében, a Cserhalmi ütközet emlékére felavatott, Erdély legnagyobb szoborkompozíciójától indul a Lármafa Találkozó, élőben elevenítve fel a Szent László legendát. A Szent László király által alapított Nagyvárad felé veszi az útját a karaván. /Kresz Béla: IV. Lármafa találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "
2003. június 26.
"A kolozsvári Korunk júniusi számának kiemelkedő anyaga Tófalvi Zoltán dolgozata: Fodor Pál és az erdélyi kérdés. A Magyar Népi Szövetség a trianoni határokat állíttatta volna vissza, az erdélyi értelmiségiek egy jelentős csoportja - Márton Áron római katolikus és Vásárhelyi János református püspökök, az erdélyi gazdasági egyesületek, szövetségek elnökeinek vezetésével - memorandumot készített, térképpel, melyen vázolták, hogy az észak-erdélyi román többségű megyéket csatolják Romániához, ugyanakkor a Székelyföldet egy Marosvásárhely- Dicsőszentmárton-Torda-Kolozsvár-Nagyvárad mentén húzódó "bővített korridorral" csatolnák Magyarországhoz, s ezzel 1.350.000 magyar és mintegy 850.000 román kerülne magyar fennhatóság alá. Tófalvi ismertette azt a programot is, melyet dr. Dobai István dolgozott ki a magyar-román viszony megoldására. Fodor Pál, csíkszeredai út-, vasút- és hídépítő mérnök Márton Áronhoz fűződő baráti viszonynak köszönhetően - két évtizedes adatgyűjtést követően - kidolgozta a román-magyar lakosságcserére vonatkozó részletes tervét, s készített hozzá térképvázlatot is, melynek alapján (elképzelése szerint) végre mindkét nép számára megnyugtatóan lehetne rendezni az erdélyi kérdést. Fodor Pált azért az elképzeléséért 1957. július 7-én társaival Csíksomlyón letartóztatták, vallatták, kínozták, s egy év múlva 25 évi kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A vád: állam- és társadalomellenes szervezkedés. Az általános kegyelmi rendelet után, 1964. július 28-án helyezték szabadlábra. Vajdahunyadon telepedett le, ott tudta meg, hogy felesége már 1959-ben elhunyt. Újranősült, újrakezdte az életét. Véletlen baleset következtében hunyt el, 1966. augusztus 11-én. Sohasem rehabilitálták. Csíksomlyón nyugszik. Újabb jelentős részét olvashatjuk hát a sorozatnak, amely az erdélyi mártír szabadsághősök, bebörtönzöttek küzdelmét és kálváriáját tárja fel. Valójában a tanulmány könyvként olvastatja magát. "Ma, amikor az európai uniós kihívások törvényszerűen teszik szükségessé a föderalizmusra, a közép-európai fragmentumokra, régiókra vonatkozó, az ötvenes évek második felében született tervek, elképzelések alapos ismeretét. A levéltári dokumentumok, Szoboszlay Aladár föderalizmusa és a Keresztény Demokrata Párt létrehozására vonatkozó tervezete azt bizonyítják, hogy ezeket az elképzeléseket nem lehet a fantazmagóriák kategóriájába sorolni." Fodor Pál egyik gyermeke az Imre nevet viseli, és történetesen Marosvásárhely alpolgármestere. /B.D.: Fodor Pál és az erdélyi kérdés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./"
2003. június 30.
"Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"
2003. július 1.
"Jún. 20-án Pál Árpád polgármester Cegléden járt, ahol a ceglédi székely falu megvalósítási lehetőségeiről tárgyaltak az érintett önkormányzatok. A ceglédi önkormányzat öt székelyföldi testvérvárosával (Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Szentegyház és Csíkszereda) a Cegléden létesítendő Termálfürdő és Szabadidő Központ mellett egy látvány-néprajzi székelyfalu létrehozását tervezi, melynek a megvalósításához Cegléd városa biztosítja a területet, és a háttér- infrastruktúrát, míg a székely testvérvárosok városonként egy-egy, az illető vidékre jellemző autentikus székely ház terveit, és a megépítéséhez szükséges, eredeti környezetből származó építőanyagokat. /A ceglédi székely falu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
2003. július 1.
"Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
2003. július 2.
"Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnökségének közleménye az RMDSZ-ben elmélyült politikai-erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán (1995. május 26.) elfogadott három szintű autonómiakoncepció a szövetség 1996 óta tartó kormányzati szerepvállalása óta megfeneklett, holott éppen most az EU-igények folytán napirendre került regionalizálási folyamat reményt kelt a tömbmagyarság számára kialakítandó területi autonómia létrehozására. Az EMK vezetősége nagy jelentőségűnek tartja Tőkés László február elsejei kezdeményezését a három szintű autonómiaprogram valóra váltására, a majdani Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozása révén. A székelyföldi területi autonómia megteremtése véget vethetne annak a román nemzetstratégiai folyamatnak, mellyel a bukaresti kormányzatok a központilag irányított, megtervezett betelepítés révén e régió etnikai jellegének megváltoztatására, elrománosítására törekszik, áll az EMK közleményében, amely a határon túli magyarságnak alanyi jogon járó kettős állampolgárság és a védőhatalmi státus biztosításának igényét is hangsúlyozta. /Elszabotált három szintű autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"