Az autonómiáról lehet nagyokat és szépeket mondani a legkülönbözőbb konferenciákon, lényege azonban nem a román politika fölötti állandó sértődöttségen, hanem különösképpen Székelyföldön a jól működő helyi közösségeken múlik. Amennyiben az egyén jól érzi magát, „akkor nem rábeszélésre és nemzetmentő közhelyek miatt marad a szülőföldjén”. Az önálló megélhetés modellje nem igényli semmiféle, teljesen más gazdasági, társadalmi és földrajzi környezetben született „kisebbségi minták amúgyis lehetetlen átmásolását”. A helyi közösségek működését meghatározza, hogy ki vezeti ezeket a településeket. A külső tényezőkben és feltételrendszerekben keresni a bajok okozóit mindig egyszerűbb, mint önállóan gondolkodni, írta a lap munkatársa. /Székedi Ferenc: Küszöbök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Göncz Kinga külügyminiszter nem lát kapcsolatot a két, különböző igényekkel fellépő népcsoport hasonló tőről fakadó törekvései között. Koszovó nem Székelyföld, a fegyveres erőszak nem egyenlő a békés autonómiaköveteléssel. A magyar külpolitikai kurzussal ellentétben Szerbia meglehetősen radikálisan kezeli a kérdést. A magyar külpolitika Szlovákiával kapcsolatban „langyos” magatartást mutat. A felvidéki magyarok elleni atrocitások miatt régóta megfontolandó lenne a pozsonyi magyar nagykövet hazarendelése. Mindenekelőtt egy gyors reagálású, kezdeményező típusú, határozott nemzetstratégia kimunkálása szükséges, hangsúlyozta cikkében Papp Attila Zsolt. /Papp Attila Zsolt: Jelzésérték. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Romániai magyar szakértők, politikai és civil szervezetek szerint átfogó lépésekre van szükség a magyar betegellátás biztosítása érdekében. Románia területén magyar nyelven is igénybe vehető a 112-es egységes sürgősségi hívószám, amelynek országos rendszere működéséről sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány. Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, a rendszert koordináló országos bizottság elnöke elmondta: nyolc erdélyi megyében immár 41 magyar nemzetiségű vagy a magyar nyelvet ismerő alkalmazott fogadja a sürgősségi bejelentéseket, amelyek többségét a székelyföldi megyékben rendszeresen magyarul kezdeményezik. Bónis István korábban Kerekes Károly képviselőtársával törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kötelezővé tenné a kisebbségek nyelvén is beszélő orvosok biztosítását ama romániai települések kórházaiban, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Az RMDSZ-es képviselők kezdeményezésének előírásait tételesen tartalmazza a Románia által nemrég ratifikált regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, tervezetük a képviselőházban mégis elbukott, de bekerült egy önálló törvénycsomagba, amely hamarosan ismét napirendre kerül a parlamentben. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) civil szervezet nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz, kérve: kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás biztosítására az erdélyi egészségügyi intézményeket. A fiatalok kezdeményezése mögött az áll, hogy az utóbbi években Erdélyben rendkívül lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma. Országos szinten a legaggasztóbb orvoshiány Fehér, Kovászna és Szilágy megyében tapasztalható. Az EMI szorgalmazza, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, ugyanakkor kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. Az EMI szerint a magyarlakta településeken nyelvtanfolyamokat kell indítani román orvosok és nővérek számára, a gyógyszergyártó cégeket pedig kötelezni kell, hogy termékeikhez magyar nyelvű gyógyszerleírásokat és mellékhatásokról szóló tájékoztatót is csatoljanak. /Rostás Szabolcs: Betegpanasz anyanyelven. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Baróton járt a Szent István Egyetem Ybl Miklós építéstudományi kara népi építészeti tudományos diákkörének vezetője, Fülöp István, hogy az idén nyárra tervezett, Erdővidék épített örökségét feltérképező munkatábort előkészítse. Egyetemükön kisebb-nagyobb megszakításokkal 1912 óta végzik ezt a munkát. A határon túli magyarság körében 1989 előtt is megfordultak, de csak a változások után tudták rendszeresíteni, hogy minden második évben egy-egy erdélyi, kárpátaljai, vajdasági tájegységet is górcső alá vesznek. Székelyföldön először 1994-ben Gyergyószentmiklóson jártak, majd 2004-ben Gyergyócsomafalvára látogattak. A másod- és harmadéves egyetemisták munkájuk során a tanulmányozásra érdemesnek minősített lakóházakról és gazdasági épületekről rajzokat készítenek, majd dokumentációt állítanak össze. Az elkészített dokumentáció kiállítási anyaggá, sőt, kiadvánnyá is válik. /Hecser László: Épített örökségünk feltérképezése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Tőkés László független európai képviselő NATO támogatásától várja a Székelyföld autonómiájának megvalósulását, a lap szerint ez eléggé naiv gondolat. Tőkés a koszovói precedensre hivatkozik és „fenyegetőzik. ” Szőcs Levente a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot gittegyletnek nevezte, Tőkés László felhívását pedig kampányfogásnak. Tőkés „az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, vagyis éppen a békés jogkövetelés lehetőségét aknázza alá. Más szóval bort iszik, s vizet prédikál. ” /Szőcs Levente: NATO-tól autonómiát? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Hetek óta folyik az egymásnak üzengetés az MPSZ vezetői és Demeter János megyei tanácselnök között. Gazda Zoltán, az ellenzéki szervezet sepsiszéki elnöke több ízben számon kérte a megyei önkormányzat általa eredménytelennek ítélt munkáját, költségeit, Demeter János nyílt vitára hívta politikai ellenfelét. A vitára március 26-án került volna sor, de Gazda Zoltán levelében azt javasolja, hogy vitatkozzanak a kampányban, ne befolyásolják a hétvégi RMDSZ-előválasztásokat. Demeter János erre adott válaszát közölte a lap. Kovászna megye számára a megyei tanács kidolgozta a fejlesztési stratégiát, továbbá az Agenda 21 nevű tényfeltáró dokumentumot, amely összegzi mindazon problémákat, amelyekre a következő időszakban önkormányzati eszközökkel lehet megoldást találni. Külön turizmusfejlesztési stratégiát is készítettek. Ezek a dokumentumok nyilvános vita tárgyát képezték. Gazda Zoltán és csapata egyikhez sem járult hozzá. Székelyföld fejlesztési koncepciójához létre kell hozni regionális és közjogi szempontból Székelyföldet. Gazda Zoltán és az MPSZ szerint pénzpazarlás, ha a megyei tanács képviseleti irodát szeretne nyitni Brüsszelben. Demeter szerint az EP-képviselők parlamenti munkát végeznek Brüsszelben, nem mást. Az MPSZ-nek és az MPP-nek nincs Kovászna megyét fejlesztő stratégiája, nincs elképzelése Székelyföld fejlesztéséről. /Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke: Egy elmaradt vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

Európai Unió, nemzetek és nemzeti kisebbségek címmel nemzetközi konferenciát szervezett Kolozsváron a Sapientia EMTE Európai Tanulmányok Tanszéke, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politológia Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Központja és a Kisebbségkutató Intézet. A március 27-i ünnepélyes megnyitót követően másnap elkezdődött a tudományos ülésszak, amelyen jeles magyar, román és külföldi szakemberek, diákok kisebbségvédelmi kérdésekről értekeztek. Európa 47 államában 353 nemzetiségi csoport, etnikai, nemzeti kisebbség él, az unióban pedig nincs egységes álláspont a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Christoph Pan egyetemi professzor, a Dél-Tiroli Népcsoportok Intézet igazgatója szerint elképzelhető, hogy az Európai Unió kisebbségi kérdésekben is kompetenssé váljon. A szakember szerint a kulturális autonómia nem elégséges, ennek területi autonómiával kell kiegészülnie például a Székelyföldön. A professzor nem érti, miért ne lehetne a Székelyföld Románia Dél-Tirolja? /Kerekes Edit: Miért ne lehetne Székelyföld Románia Dél-Tirolja? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Kuszálik Péter kiállt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett, elítélve, hogy Magyarországon elsöprő többségben szavazták meg a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését, mondván: „majd megnézhetjük, mit tesz az ellenzék, ha kormányra kerül, honnan fogja előbányászni az ilyen-olyan intézmények fenntartásához szükséges összegeket?” Szerinte ugyanígy könnyedén kérdés tárgya lehet a székely autonómia: Székelyföldön megkérdezett 200 ezer ember több mint 99 százaléka önrendelkezést akar. 1992 októberében a parlament magyar tagjai (12 szenátor és 27 képviselő) a kolozsvári Szent Mihály-templomban ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy harcolni fognak a belső önrendelkezésért. A cikkíró szerint életképtelen, alkotmányellenesnek nyilvánított autonómia-tervezetekben nem volt hiány. Kuszálik szerint nem érdemli meg az autonómiát az, aki nem tud élni a lehetőségekkel! /Kuszálik Péter: Visszapillantás és meditáció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Csíkszeredában a városnevet mutató tábla egyik feliratát lefújták valakik. Szokatlan, hogy ezúttal nem a magyar felirat zavart valakiket, hanem a román, azaz „Miercurea Ciuc” fölé került festék. Az elmúlt évtizedekben az esetek 99 százalékában a magyar feliratokat mázolták össze, törték szét, verték le olyan tettesek, akik kilétére nem derült fény. Amennyiben megvalósul Székelyföld területi autonómiája, a megyeszékhely román kisebbségének akkor is járnak majd a román feliratok, olyan jogok, melyeket például Kolozsvár magyar lakosságától megtagadnak. /Szondy Zoltán: Összemázolt Csíkszereda-táblák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

A vita eszmecserévé mélyítésére hívott fel a minap Csutak István, akinek a Székelyföld modernizációja kapcsán közzétett provokatív írása termékenynek bizonyult. Csutak István azt javasolta, a fejlesztési régió fogalmából kiindulva folytatódjék a székely jövőkép felvázolása. B. Kovács András hozzászólásában felvetette, a székely lakta területek és települések összevonása révén olyan, viszonylag homogén közeg és közigazgatási keret alakítható ki, mely kihúzná a méregfogát az etnikumközi konfliktusnak. A mai három megyén kívüli székely és magyar lakta települések csatlakozásával sok mesterségesen szórványhelyzetbe juttatott néptöredék jogi-nyelvi emancipációja is elősegíthető. /B. Kovács András: Nyelv és fejlesztés (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./ Az eddigi vitát összefoglalta Csutak István: Székelyföld-vita: Miért „hogyan tovább?” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18. folyt. 19./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett a hét végén Szovátán Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről szóló, az RMDSZ és az Európai Néppárt közös rendezvényén. A Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is. Azonnali decentralizációt és mielőbbi közigazgatási átszervezést tart szükségesnek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett: jelenleg Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Az elnök szerint meg kell erősíteni a történelmi régiókat. Cristian Diaconescu, a PSD szóvivője hangsúlyozta, gazdasági kritériumok alapján fogják kialakítani az új fejlesztési régiókat, nem az etnikai kritériumok alapján. Galeote Gerardo felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát újból lebontsa a nemzeti szintekre. Nem fogják támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás. /Markó: decentralizációt, új régiókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Az EU regionális politikája olyan lehetőségeket biztosít Erdély és a Székelyföld, egyben Románia modernizációjához, amelyeket kihagyni nem szabad, meg kell ismerni a regionális politika által nyújtott lehetőségeket a közösségek számára” –mutatott rá Winkler Gyula europarlamenti képviselő. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök elképzelésében a majdani régióknak, ha működni akarnak, törvényhozói szerepet is kell kapniuk. /Lokodi Imre: Globalizációtól a „glokalizációig” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A romák mindig a megélt autonómia példái voltak az olvasói levél írójának, Nagy Attilának. Náluk nem érvényesül az állandó öntisztázó magatartás, hogy jaj, mi nem akarunk koszovónyi függetlenséget, mi békések vagyunk, hogy már élni sem akarunk, mi székelyek, erdélyi magyarok. A szakértők mindig az autonómiatervezeteknél tartanak. Valójában azt kell nézni, hogy mire van szükség a fennmaradáshoz. A románoknak miért sikerült Erdélyt elvenniük? Mert még a Tiszáig sem szégyelltek követelni. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök az anyagiakban látja a területi autonómia alapját. A területi autonómia alapja nem az anyagiak, hanem a vitalitás, amely, majd képes megteremteni az anyagiakat is. A magyarság megmaradásának alapja, a Kárpát-medencében, a Székelyföld területi autonómiájának alapja, a láthatatlan lélek ereje. /Nagy Attila, Kökös: Székely autonómia – roma autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke április 9-én Romániába látogatott. A Magyarország és Románia közötti gazdasági kapcsolatokról, az infrastrukturális fejlesztéseket érintő kérdésekről, valamint a határon átnyúló regionális együttműködésről tárgyalt Kóka Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában. A találkozón kitértek a román és magyar úthálózatok összekapcsolásának lehetőségeire is. Markó Béla a találkozót követően elmondta, a regionális együttműködésről beszélve Székelyföldre is kell gondolni, ahol nagy szükség van a beruházásokra. Kóka János és Markó Béla tájékoztatták egymást a két politikai szervezet helyzetéről is. Kóka János Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is találkozott. /Gazdasági együttműködést szorgalmaz Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kóka János az ÚMSZ-nek elmondta, a román gazdaság azért is példaértékű Magyarország számára, mert érdemi belpolitikai konfliktus nélkül sikerült a gazdasági reformokat végigvinnie a liberális-RMDSZ-kormánynak. „Az igazi cél, hogy hazavigyük magunkkal azokat a tapasztalatokat, amiket a román kormány magáénak tudhat az egyszázalékos adókulcs bevezetéséből származó gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően” – fogalmazott a magyar politikus a Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, valamint Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszterrel való találkozása után. Kóka Jánost Szent-Iványi István EP-képviselő és Eörsi Mátyás, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának SZDSZ-es elnöke kísérte el. /Oborocea Mónika: Tanulni jött Kóka. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Az MPP megnyitotta székhelyét Kézdivásárhely főterén. Fekete Károly, a kézdivásárhelyi szervezet elnöke elmondta, várnak minden érdeklődőt. Ugyancsak az MPP székházában minden csütörtökön fogadóórát tart Kulcsár Terza József, Tőkés László európai parlamenti képviselő székelyföldi irodavezetője, és Furu Székely Imola, az MPP jogi tanácsadója. /Iochom István: Új székházban az MPP Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

A Kolozsváron egyetemet végzett magyar fiatalok többsége a városban telepedne le. Kolozsvár az utóbbi években az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városának számít, ahol minimálisra csökkent a munkanélküliség. Az emelkedő lakásárak okoznak problémát, a lakásárak magasabbak, mint más erdélyi városban. Kiss Tamás szociológus szerint amennyiben valamiféle „letelepedési támogatást” kaphatnának, az nagy segítséget jelentene. Állást lehetne biztosítani számukra. Veres Valér szerint a városban a magyarok aránya 19 százalék körüli, de a fiatalkorúak körében ez a szám változó, 13–15%. Székelyföldről nagy arányban vándorolnak el a fiatalok. /Vonzó a fiatalok számára a dinamikusan fejlődő Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Több mint 150 ezren vettek részt az RMDSZ által megszervezett előválasztásokon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Csíkszeredában, az RMDSZ Székelyföldi Regionális Konferenciáján kijelentette, nem egy politikai szervezet listájáról van szó, hanem az egész magyar közösség akaratát tükrözi. A tanácskozáson mintegy 120 polgármester, alpolgármester, valamint az RMDSZ számos kormányzati és parlamenti tisztségviselője tekintette át a programokkal kapcsolatos kérdéseket és a közelgő helyhatósági választások feladatait. Markó Béla szerint az RMDSZ-nek jó önkormányzati csapatot sikerült kialakítania. A Székelyföldi Regionális Önkormányzati Konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentumban az önkormányzatok megerősítésére, az európai uniós pályázati lehetőségek kihasználásának lehetőségeire és Székelyföld modernizációjára vonatkozó elveket és célokat sorolják fel. /RMDSZ: Együtt az erős Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Az infrastrukturális fejlesztésben látja Markó Béla annak egyik kulcsát, hogy Székelyföldön is letelepedjen a finn Nokiához hasonló nagytőke. A konferencia résztvevői elfogadtak egy tízpontos zárónyilatkozatot is, amely célul tűzte ki többek között Székelyföld modernizációját, közösségi fejlesztési társulások létrehozását, valamint a decentralizációt. /Horváth István: Erős Székelyföldet – de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Az előválasztások veszteseinek nincs okuk a bűntudatra. Az ÚMSZ szerint a Magyar Polgári Párt bűntudatra és egyéni elégedetlenségre játszik, megkörnyékezi azokat a polgármester- vagy tanácsosjelölteket, akik az RMDSZ előválasztásán nem jutottak be, és szeretné meggyőzni őket, hogy MPP-listán induljanak. Az RMDSZ-színekben tevékenykedő székelyföldi polgármesterek és tanácsosok csíkszeredai önkormányzati konferenciáján „levadászásnak” nevezték ezt a módszert. /Székedi Ferenc: Lehalászás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke április 14-én megismételte az RMDSZ-hez intézett ultimátumát: április 16-ig kész tárgyalni közös választási listákról azokban a megyékben, ahol veszélyeztetett a magyarság jelenléte az önkormányzatokban. A politikus elsősorban a Székelyföldön kívül, Maros, Szilágy, Szatmár, Kolozs megyében szorgalmazza az együttműködést. Szász szerint Markó Béla megtiltotta a területi RMDSZ-szervezeteknek az egyeztetést. „A tiltás ellenére mi bátorítjuk az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy keressék meg az együttműködés lehetőségét” – mondta az MPP elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint sehol sem tiltották meg az egyezkedést az MPP-vel. „Sőt, bátorítjuk az együttműködést, különösen ott, ahol rezeg a léc. Így például Marosvásárhelyen” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint az MPP-nek nincsenek jelöltjeik. Ahol nem tudnak saját listát indítani, inkább az RMDSZ-hez fordulnak segítségért. Tőkés András, az MPP országos alelnöke, Maros megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, Marosvásárhelyen eddig nem jött létre MPP–RMDSZ találkozó, de Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje várhatóan leül tárgyalni a polgáriakkal. Az MPP Borbély támogatását ahhoz köti, hogy az RMDSZ Tőkés Andrást támogassa a megyei tanácselnök-választáson. Kolozs megyében is leül tárgyalni a megyei RMDSZ-szervezet az MPP-vel. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy az MPP nem kereste meg őket. Listájuk végleges. Bihar megyében szinte nullával egyenlő annak az esélye, hogy az RMDSZ és az MPP egyezségre jut. /Együttműködnek, ahol rezeg a léc? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Ingyenes orvosi szűrővizsgálat helyszíne Székelyvarság: ezen a héten tizenhárom magyarországi orvos végez ingyenes kivizsgálást és nyújt szaktanácsadást a tanyavilág lakóinak. Nem először járnak Székelyföldön a kecskeméti doktorok: tavaly négyszázötven kobátfalvit vettek górcső alá. Ott nagyon sok cukorbeteget és magas vérnyomásban szenvedő helybélit szűrtek ki, akik nem is tudtak betegségükről. A kecskemétiek nem jöttek üres kézzel: ajándékba hoztak egy-egy újraélesztő gépet, vérnyomásmérőt, EKG-készüléket, defibrillátort és laptopot. /Kozán István: Tucatnyi fehérköpenyes a tanyavilágban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

Szécsi Antal, a vargyasi iskola egykori igazgatója, ma székelyudvarhelyi nyugdíjas tanár Falu a Látóhegy alatt címmel kiadott Vargyas-monográfiája után pedagógus életútjának stációit Kapuállítók hitével (Székelyudvarhely, 2007). címmel egy iskolai katalógus aprólékosságával jelenített meg. A könyvben helyet kapnak a tanító- és tanárkollégák, felettes felügyelők, az iskolai kisegítő személyzethez tartozók is. A szerző Galacon született (1938), a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – után Budapestre költöztek, majd Székelyföldön kötöttek ki. A könyv tipikus példája a túlélésre, csendes hasznosságra és alkotó munkára berendezkedő pedagógusnak. /Sylvester Lajos: Szécsi Antal iskolai katalógusa (A túlélés esztendei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Egymás felé forduló régiók címmel szervezett április 16-án közös konferenciát Nagyváradon a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Bihar Megyei Tanács. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a két ország előtt álló lehetőségeket ismertette, hangsúlyozva, hogy a „szimbolikus politizálás” és a „szenvedéstörténetek” helyett a kistérségek és a határ menti régiók együttműködése a realizálás új dimenzióit képviseli. „A mai Európában nem a térségeket kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni” – hangsúlyozta. Törzsök szerint a határon átnyúló együttműködések stratégiai modelljeinek célja a határ két oldalán levő régiók új logisztikai térképének kialakítása. Konkrét példákat is említett: a Bihar–Bihor régiót a megszerezhető források hatékony közös felhasználásához, Brassót mint Székelyföld elszigeteltségből való kitörési pontját, az Interreg program határon átnyúló egészségügyi együttműködési modelljeit, illetve a Közép-Erdélyre vonatkozó foglalkoztatás- és versenyképesség-javító programot. Néhány, határ menti együttműködésre rendelkezésre álló európai uniós forrás:– Európai Területi Együttműködés: 386 millió euró – az egymással szomszédos határ menti megyék fejlesztésére;– Magyarország–Románia Területi Együttműködési Program 2007–2013: 230 millió euró;– Magyarország–Románia–Szlovákia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Program: 68 680 millió euró – az egyelőre unión kívül maradó partnerországok határ menti régióinak fejlesztésére. /Domján Levente: Közeledő régiók. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ A maratoni hosszúságú fórumon javarészt magyarországi előadók és meghívottak vettek részt. Gémesi Ferenc szakállamtitkár kifejtette, a határon átnyúló fejlesztések során csupán lehetőséget kell adni az együttműködésre, aztán félreállnak, hogy a dolgok a maguk természetes rendje szerint menjenek. A jó kormányzati politika tehát az, amely összehozza a szereplőket. Gémesi szerint az uniós tagság óta a magyar–román kapcsolat új dimenziót kapott. Bara Gyula a román régiópolitikát mutatta be. Törzsök Erika kifejtette, a regionális együttműködések a 21. század esélyét jelentik a határ menti, olykor „fejlődési zárványoknak” is tekinthető területek számára. Az etnikai viszályok, a „mikro teremtéstörténetek” helyett ideje a realitások felé fordulni. Törzsök Erika a térségben lévő egyetemek szerepének átgondolásáról is beszélt. Majdnem minden nagyvárosban működik valamilyen felsőoktatási intézmény, ugyanakkor egyre kevesebben vannak a frissen érettségizettek. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szakmunkások képzésére. /Fikó László: Egy út kezdete. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 18./

Számos erdélyi meghívott részvételével zajlik április 19-én Csíkszeredán vita a székelyföldi térség meghatározó jellemzőiről. A tanácskozás szervezeti-intézményi keretét a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Intézete biztosítja. A rendezvényre Csutak István Székek földje – Székelyföld? című, széles körű vitát gerjesztő írása alapján kerül sor. A közel negyven meghívott névsora arra utal, hogy a Székelyföld-vitának csíkszeredai stációján elsősorban az eddigi hozzászólók véleményét óhajtják mederbe fogni és összegezni, a Hogyan tovább? kérdéskörre válaszokat fogalmazni. Csutak István jelezte, amennyiben az egyeztetések ezt lehetővé teszik, a tanácskozáson bejelentik a Székelyföldi Fejlesztési Intézet létrehozását. /Sylvester Lajos: A székelyföldi térség fejlesztéspolitikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Április 19-én Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője Székek földje – Székelyföld /Hargita Népe, jan. 8./ című vitaindító írása alapján konferenciát rendeztek Csíkszeredában. A Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak épületében tartott, Székelyföld-vita című szakmai vitán azok vettek részt, akik korábban a sajtóban már hozzászóltak a cikkíró által felvetett kérdésekhez. A konferencián elsősorban a székelyföldi régiók jellemzőit próbálták meghatározni a résztvevők. „A Sapientia–EMTE szociológia és társadalomtudományi karának keretében működő Társadalomtudományi Intézet partnerkapcsolatba lép egy hasonló sepsiszentgyörgyi vidékfejlesztési intézménnyel” – jelentette Bíró A. Zoltán, a kar dékánja. /Horváth István: Székelyföld-vitazáró Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Egységes felmérésre, az intézmények és a politikum összefogására van szükség Székelyföld gazdasági fejlesztése érdekében, hangzott el Székelyföld-vitán. A közeljövőben létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely többek között az egységes felmérés elkészítését is felvállalná, jelentette be Biró A. Zoltán, az EMTE Társadalomtudományi Intézetének professzora. /Székely Zita: Székelyföld fejlesztéséről vitáztak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./ A csíkszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja. Számolni kell Brassó vonzáskörével is. A KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs. /Farkas Réka: Milyen Székelyföldön élünk, és milyent akarunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Sok-sok év várakozás után végre munkához látnak a szakértők, és elkészítik Székelyföld fejlesztéspolitikai stratégiáját. Szociológusok, politológusok, antropológusok, közgazdászok, jogászok vállalták a munka rájuk eső részét. A sikerhez szükség van a politikum támogatására és a közakaratra is. /Farkas Réka: Érvényesülnie kell a közakaratnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./