Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. január 31.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a vele készült beszélgetésben kifejtette, a nyolc miniszter feljelenése azt jelenti, hogy az államfő sakkban akarja tartani a kormányt. Az államfő ezzel azt a látszatot kelti, hogy itt már egyfajta bűnözői csoportról, a nyolcak bandájáról van szó. Holott a nyolc esetnek nincs köze egymáshoz. Markó a Székelyföldről szóló vitát fontosnak tartja. Mi az RMDSZ szándéka az erdélyi magyar ellenzékkel: tárgyalás, kiegyezés, együttműködés vagy verseny? Markó szerint néhányan, akik valamikor az RMDSZ-en belül és most ezen kívül politizálnak, nem azért kerültek kívülre, mert másképpen gondolkodnak, hanem mert összeférhetetlenek. Velük nehéz megegyezni. Markó kifejtette: aki jelöltetni szeretné magát, iratkozzon be az RMDSZ-be. Tőkés Lászlónak ott a helye a néppárti frakcióban, de ne várja senki Markótól, hogy sajnálja, amikor Tőkés még most is dicséri az államelnököt. „Ha ő ennyire szereti az államfőt, akkor intézze el, hogy bekerüljön a frakcióba. ” /Simon Judit: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ideje lenne kijózanodni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./
2008. január 31.
,,Milyen Székelyföldet akarunk?” ― ezt a kérdést ma sokaknak meg kell válaszolniuk, Csutak István vitaindítója /Székek földje – Székelyföld, Háromszék, 2008. jan. 8./ után. Zsombori Vilmos szerint az erős székelyföldi régió alapja csak az erős család lehet. A piacgazdaság, a szerkezeti átalakulás az elmúlt tizennyolc esztendőben hatalmas terhet rakott a családok vállára! Sokak számára nehéz a lakást fenntartani, a közköltséget kifizetni. Olyan Székelyföld kell, ahol erős, gyarapodni tudó családok vannak. Ehhez csökkenteni kell a családok terheit. Jogszabályok megváltoztatásával, fejlesztési és segélyprogramok kiterjesztésével, az életkörülmények és a szolgáltatások javításával. Hiányosság, hogy a közéleti-politikai elit ma nem mutat társadalmi érzékenységet, nem figyel a bérből élőkre. Olyan Székelyföld szükséges, ahol nem mondanak le egyetlen magyar településről sem. Székelyföldnek saját intézményekre van szüksége. A térséget átszövő hálózatok, szervezetek valóságos térségi szerepet töltenek be. Jó példát jelentenek a kistérségi együttműködések. Az egyházi támogatással létrejött karitatív és más szolgálgató intézmények más szerveződések számára példaértékűek lehetnének. Még nem kap elég nagy hangsúlyt a térségi innovációs, modernizációs szerepét betöltő egyetem. A legnagyobb feladata a Sapientiának van. /Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács volt elnöke: Családoktól a régiókig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2008. február 1.
Tizennyolc évet kellett várni ahhoz, hogy az erdélyi magyarok számára a politikai pluralizmus kézzelfoghatóvá váljon. A Magyar Polgári Párt bejegyzésével lehetőség nyílik arra, hogy azok is a politikai közélet hivatalos színpadára léphessenek, akik az RMDSZ-t már nem tartják az erdélyi magyarok következetes képviselőjének, kiszorultak vagy elüldözték őket, írta összegzésében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke2004-ben már megvolt a változás esélye. Akkor a Reform Tömörülés belső ellenzéki platform hálózatára építő Magyar Polgári Szövetség sikerrel gyűjtötte össze a törvény által megkövetelt 25 ezer aláírás több mint kétszeresét. Az RMDSZ akkor a román szociáldemokrata párt és az ellenzék segítségével olyan törvényt fogadtatott el, amely megakadályozta a lehetséges alternatíva választási részvételét. 2004-et, hathatós bukaresti segítséggel, az RMDSZ vezetői „megúszták". Az emberi jogokra és a demokrácia megsértésére oly érzékeny baloldali értelmiség szó nélkül elment a diszkrimináció választási törvényben legalizált formája mellett. Az erdélyi magyar kistársadalom jelenleg politikailag az egypártrendszer állapotában van. Egyetlen párt és annak szűk vezetése uralja a politikai képviselet majd teljességét, és ennek a szűk pártvezetésnek a kezében van mind a fontos politikai döntések joga, a magyar és román költségvetésből származó és az erdélyi magyarok számára biztosított anyagi alapok döntő hányada. Az ellenőrzési formáktól szinte teljes mértékben mentes az a tucatnyi erdélyi magyar vezető, aki a döntéseket birtokolja. A tavalyi év európai parlamenti választási eredményei, Tőkés László és a nemzeti tábor sikere bebizonyította: az egypártrendszer immár nem tartható. Székelyföldön és ott, ahol a magyarok többségben élnek, hasznos lehet a politikai verseny. Mindkét oldalról kompromisszumot igényel a differenciált stratégia: – Az RMDSZ vezetői részéről annak elfogadását, hogy a pártérdeknél fontosabb a közösségi érdek. – Az MPSZ részéről annak elfogadását, hogy a verseny nem totális. /Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke: Szavazás vagy választás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./
2008. február 2.
Az idén esedékes önkormányzati és parlamenti választások erdélyi vonatkozásairól, nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével február 1-jén Budapesten. A találkozó után Szász Jenő hangsúlyozta: a romániai önkormányzati választásokon kell a versenyhelyzet, de amíg a magyarság számára fennáll az ötszázalékos választási küszöb, az rákényszerít minden politikai felet, hogy párbeszéd útján alakítsa ki a romániai magyarság parlamenti képviseletét. A Fidesz részéről a tárgyaláson részt vevő Németh Zsolt elmondta: a Fidesz, az EMNT és az MPP delegációja a magyar nemzetpolitika helyzetét tekintette át. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg. A külügyi bizottság elnöke központi kérdésnek nevezte a MÁÉRT újraindítását és Székelyföld területi autonómiájának ügyét pártja Erdély- és Románia-politikájában. Ha a határon túli magyarok számára van létjogosultsága a területi autonómiának, akkor Erdély esetében ezt Magyarországnak hosszú távon támogatnia kell – jelentette ki Németh Zsolt. /Ferencz Csaba: Támogatni kell az autonómiát (Magyar–magyar párbeszéd). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./ Olyasmit tudtunk kiharcolni, sajnos az RMDSZ akaratával ellentétesen, amit Magyarországon 1989-ben már elértek – fogalmazott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A Fidesz nem egy pártot vagy személyiséget támogat, hanem világos nemzetpolitikai elvek alapján tárgyal. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. /Egyeztetés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2008. február 4.
Rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy a Fidesz-MPP „magyarországi mintára próbálja megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó az erdélyi magyar írott és elektronikus média főszerkesztőivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésen kijelentette: a frissen bejegyzett Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor Fidesz-elnök és Traian Basescu román államfő egyaránt eszköznek használja fel. „Basescu kapcsán látni kell, hogy ő semmivel sem szereti jobban az MPP-t, mint az RMDSZ-t, pusztán a közösség megosztásának és meggyengítésének lehetőségét keresi. Az MPP bizonytalan társaság, amely Bukarestben és Budapesten próbál támogatást szerezni, mások vállán próbál magasabbnak tűnni: rángatja Orbán Viktor köpenyét, és akkor is dicséri Traian Basescut, amikor erre senki nem kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó Orbán „rövidlátásáról”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./ Üdvözölte a Székelyföld helyzete, jövője kapcsán kibontakozott vitát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője úgy vélte, megfeneklett a Székelyföld-vita, ,,intellektuálisan siralmasnak" nevezte az RMDSZ-es politikusok eddigi megnyilvánulásait. Markó kifejtette, a Magyar Polgári Párt bejegyzését sokan úgy értelmezik, mint a reform beindulását a romániai magyar politikai életben, pedig ez éppen az elkezdődött reform leállításának kockázatát hordozza. Szerinte az a jó út, amelyen az RMDSZ jár. /Farkas Réka: Szükség van a Székelyföld-vitára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2008. február 5.
A külföldi krumpli térhódítására panaszkodnak a háromszéki termelők. A törvénytelenül behozott, olcsó külföldi krumpli ellehetetleníti a helyi termelőket, és ezért a román hatóságok is felelősek – vélte Fazakas Tibor sepsiszentgyörgyi közgazdász. Adatai szerint a szárazság miatt Romániában tavaly összesen 2,3 millió tonna burgonya termett, egymillió tonnával kevesebb, mint a korábbi években. Ezért a termelők arra számítottak, hogy a piac átveszi a krumplit, de a székelyföldi termelők hiába várták a korábbi rendszeres felvásárlókat, azok inkább a behozatalból származó olcsó krumplit forgalmazzák. A krumplitermesztők szövetsége már tavaly ősszel meghúzta a vészharangot, amikor a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari szakbizottságának elnökéhez, Kelemen Atilla képviselőhöz intéztek beadványt. Fazakas Tibor szerint az állami intézmények nem teszik a dolgukat, hogy megvédjék a helyi termelők érdekeit. /Kovács Zsolt: nem védik az őshonost. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 6.
Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./
2008. február 6.
Székelyföldi terjeszkedést tervez a Libri könyvhálózat, jelezte John Holm, a Libri könyvesbolt ügyvezető igazgatója. Az ország jelenleg legnagyobb könyvesboltja mintegy három hónappal ezelőtt a kolozsvári Pólus Center bevásárlóközpontban nyílt meg. John Holm, a Libri romániai ügyvezető igazgatója akkor elmondta, erdélyi könyvüzletüket egyfajta bázisnak tekintik, ahonnan tovább terjeszkedhetnek. A magyar nyelvű könyvek, kiadványok iránt mutatkozó nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat, hogy a jövőben a Libri Székelyföldön is terjeszkedni fog. A magyar könyveknek helyet adó polcok fölé kikerült a „Magyar nyelvű könyvek” felirat. Hamarosan megjelennek a Libri magyar, román, illetve angol nyelvű könyveit tartalmazó katalógusok. /Burus János Botond: Vásárlók alakította könyvpiac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2008. február 7.
Az európai parlamenti választásokon Tőkés Lászlóra adott szavazatok egy része a temesvári hősnek szólt, más részük viszont az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenséget fejezte ki – vélte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban megjegyezte,. 2004-ben ugyanezek az emberek indultak az RMDSZ ellen egy román párt listáján. Az RMDSZ az európai parlamenti választások előtt az utolsó pillanatig abban bízott, hogy sikerül közös listát összehozni. A székelyföldi önkormányzatok munkája nem olyan rossz, mint amilyen esetleg az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségből kiderül. Amivel baj van a Székelyföldön – s ez a Székelyföld-vita tárgyát képezi –, az együttműködési készség, az egyeztetési képesség. A két székely megye vagy a harmadik félig székely megye nem nagyon dolgoz ki közös elképzeléseket, nem hangolja össze a terveit. A területi szervezetek léte bizonyos értelemben pozitív, mert kifejeznek egy hagyományos régiót, ezért is alakultak ki a székek. Tehát ez nem törzsi csökevény, hanem egyszerűen ezek az érdekek teszik Gyergyóvá a Gyergyói-medencét, Csíkká a Csíki-medencét és Udvarhellyé Udvarhelyszéket. A rossz viszont az, hogy van egy megyei érdek, egy megyei közigazgatás, és ebbe nem tudnak ezek az entitások beleilleszkedni. Az lenne a kívánatos, ha a megyei berendezkedésnek politikai szinten is lenne megfelelője. /Sarány István: Nem a szavazatokért kell utat javítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2008. február 7.
Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP) Szász Jenő, az MPP alapító elnöke készül az új kihívásokra és a párbeszédre. Kifejtette, az egypártrendszer helyett most politikai pluralizmusról lehet beszélni. Az MPP az RMDSZ-szel ellentétben nem a magyar–magyar testvérharcban látja első számú prioritását. Hívják az RMDSZ vezetőit, hogy üljenek le megbeszélésre. A Székelyföldön az emberek 70–80 százalékban az RMDSZ álláspontjával ellentétesen szavaztak. Most meg akarják bélyegezni az MPP-t, mert a román államfővel párbeszédképes szervezet. Igenis találkozni kell vele és el kell mondani neki a romániai magyarság törekvéseit. Az MPP szerint intenzívebb párbeszédre van szükség a román politikai szereplőkkel. /Szüszer-Nagy Róbert: A versenyhelyzetre szükség van. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2008. február 8.
,,Azt szeretném elérni, hogy a Romániáról szóló következő országjelentésben ne csak a korrupcióról, ne csak az igazságszolgáltatásról és ne csak a cigánykérdésről legyen szó, hanem a kisebbségi kérdésről és a magyarság védelméről is. Már az nagy eredmény volna, ha nemzetközi szintre tudnánk emelni az erdélyi magyarság, Székelyföld-ügyét" – fogalmazott február 7-én Tőkés László székelyföldi EP-irodája hivatalos megnyitóján. Kifogásolta, hogy az RMDSZ EP-képviselői továbbra is ,,csatolt áruként" próbálják felvetni Brüsszelben az erdélyi magyarság ügyét, úgy vélte, nem ez a helyes út. Tőkés kitért arra, hogy a román nacionalizmus próbálja gátolni a magyar ügy érvényesítését, szálka a szemükben mindazért, amit képvisel, és kényelmes számukra az RMDSZ, mert politikusai nem okoznak gondot nyilatkozataikkal.,,Szimbolikus jelentőségű, hogy Tőkés László EP-irodái közül a székelyföldi készült el elsőként. Székelyföld többet érdemel, Székelyföld esélyt nyert az EP-választásokon arra, hogy az integráció kínálta lehetőségeket a maga hasznára fordítsa" – fogalmazott Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli irodavezetője. /Farkas Réka: Nem csatolt áru a magyar ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2008. február 8.
Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2008. február 9.
Szórólapot terjesztenek Marosvásárhelyen: "Egységes akaratnyilvánítással magyarságunk sorvadása megállítható”. Az is olvasható rajta, hogy Marosvásárhely Székely Tanácsa és az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete együtt szervezi meg a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazást Marosvásárhelyen. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint ez politikai kalózkodás, visszaélnek az RMDSZ nevével. Kelemen hangsúlyozta: „A megyei RMDSZ ilyesmit nem kért. Mi az erdélyi autonómiáról nagyjából tudjuk az emberek véleményét. Ezért is minősítettem ezt az akciót politikai kalózkodásnak. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Politikai kalózkodás az MSZT akciója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2008. február 9.
Borbély László minisztert jelöli Marosvásárhelyen polgármesternek az RMDSZ. A fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter korábban elvesztette a csatát a szövetség helyi szervezetében, de végül egyezséget kötött kihívójával, Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármesterrel. Korábban a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet Csegzi Sándort jelölte Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Ezt a döntést megkérdőjelezte a megyei szervezet, végül a felek kiegyeztek. A megállapodás értelmében Borbély a polgármesteri tisztségre pályázik, Csegzi lesz az alpolgármester. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Csegzinek biztosítva van az alpolgármesteri széke. Nem így a Borbély polgármesteri széke, ugyanis a Demokrata Liberális Párt színeit képviselő Dorin Florea jelenlegi polgármester vezet a közvélemény-kutatásokban. A legélesebb versengés minden bizonnyal Székelyföldön zajlik majd. Egyrészt az RMDSZ-en belül lesznek majd nagy csaták, másrészt pedig az RMDSZ és az MPP jelöltjei között is versenyre kell számítani. /B. T. : Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 9.
A Székelyföld-vita gyakorlatilag meghódította a romániai magyar írott és elektronikus sajtót. A vitához hozzászólók számos olyan helyi, térségi belső erőforrást említenek példaként, amelyek a helyi szintű fejlesztések kiindulópontját képezhetik. Mindeddig nem került sor sem helyi, sem tájegységi, sem pedig székelyföldi léptékben az erőforrások módszeres, fejlesztéspolitikai jellegű számbavételére. Elsősorban a kistérségek és az egyes települések vezetőiben kell tudatosulnia, hogy nagyon fontosak a helyi szintű fejlesztési stratégiák. Foglalkozni kell a térség egészére kiterjedő fejlesztéspolitikai feladatokkal is. Térségi, országos és nemzetközi szakmai kiadványokban, folyóiratokban kell közzétenni a székelyföldi térséggel kapcsolatos fejlesztési programokat. Jelentős tényező, hogy a csíkszeredai Sapientia Egyetem keretében vidékfejlesztés szakos hallgatók is végeznek. (A szerző vidékfejlesztési szakértő.) /Biró A. Zoltán: Székelyföld, fejlesztés, szakmaiság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2008. február 11.
Február 8-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban is bemutatkozott a nagyváradi Várad című kulturális folyóirat. Szűcs László főszerkesztő örömmel újságolta, hogy a Várad havilappá válik. A köszöntőt követően Herman Ferenc színművész Svejk című előadását mutatta be huszonötödik alkalommal, majd a szerkesztők kötetlen beszélgetést folytattak az olvasókkal. Február 9-én székelyföldi körutat tett a folyóirat: Sepsiszentgyörgyön ismertették, este pedig nyolckor a kézdivásárhelyi érdeklődők ismerkedhettek a hatodik éve működő Váraddal. /Horváth István: „Svejkes” Várad Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2008. február 12.
Február 9-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség egyleteinek vezetői Csíkszeredában tartott zártkörű ülésén a szövetség idei teendőit tárgyalták meg. Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke elmondta, megalakulásuk óta immár tizenhetedik alkalommal gyűltek össze, ez alkalommal is Csíkszeredában. Újból találkozhattak a székelyföldi, valamint Erdély más régióiban működő egyletek vezetői. Számos előadás hangzott el. Megteremtették a feltételeit annak, hogy szövetségük a Magyarországi Népművészek Szövetségének társszervezete lehessen a jövőben. A találkozón dr. Kardalus János özvegye átvehette a néhai néprajzkutató munkásságát elismerő legnagyobb kitüntetést, a Kós Károly Érdemérmet. Őt megelőzően csupán a székelyudvarhelyi Tankó Albert népművész részesült e magas elismerésben. /Kristó Tibor: Ülésezett a népművészek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2008. február 14.
Történészek nehezményezik, hogy menten a rendszerváltás után kontárok siserehada lepte el a székely falvakat. Kirámoltatták a jóhiszemű háziakkal a sifonért, felkutatták a padlást, felforgatták a régi iratokat rejtő ládákat. Bagó áron felvásárolják – még most is – a régi iratokat: korabeli számvetési aktákat, peres iratokat, frontkatonák szeretteikhez írt levelezőlapjait. Minősíthetetlenek az olyan esetek, melyeknek szereplői határainkon túli történész kollégák. Értékes dokumentumok tűntek el a paplakokból. A „tudós emberek” továbbra is régi iratok után „kutatnak”, hogy megírják történelmünket, írta Kristó Tibor. A régi iratokat, dokumentumokat magukkal viszik, szívükre tett kézzel megígérik, hogy azokat áttanulmányozásuk után visszaszolgáltatják tulajdonosaiknak. Azután könyveket adnak ki, mintha eddig nem jelentek volna meg, szakavatott erdélyi történészek, néprajzosok tollából tudományos munkák. Tisztelet a kivételnek, mert igazi szakavatott tudósok is megfordulnak mifelénk. Viszont az ő megközelítési módszerük egészen más. Az anyaországban egyáltalán nem, vagy alig ismert, középszerű törtetők turnéznak a Székelyföldön, itt próbálnak nevet szerezni maguknak. Könyvbemutatókat szerveznek drága áron forgalmazva a könyveket, brosúrákat, egyéb kiadványokat. Közben eltűnnek a tárgyi emlékek s mindaz, ami” ittlétünk igazi kordokumentuma” – írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Írott örökségünk kufárai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2008. február 14.
A HírTV Ősök tere műsorában: Stefano Bottoni és Vincze Gábor kisebbségkutatók a Magyar Autonóm Tartomány ellentmondásos históriáját boncolgatták. A szovjet tanácsadók tervei alapján létrehozott MAT 1952–1960 között létezett, és területe nagyjából egybeesett Székelyföld tradicionális határaival. Amíg az erdélyi magyarság véleményformáló rétege a két világháború között a román államra való felesküvés megtagadásával, passzív rezisztenciával, magyarországi irányultságával a revízióban reménykedve szervezte életét, addig Erdély egészének újbóli Romániához csatolása után a hatalmi pozícióba jutott magyar vezető réteg maga vállalkozott a román államkeretbe való beilleszkedés végrehajtására. A Bottoni–Vincze-beszélgetés újrafogalmazta azokat az érveket és ellenérveket is, amelyek a MAT születésének pillanatában keletkeztek. A MAT létrehozását a legtöbben azért marasztalták el, mert ezzel úgymond elárulták a Székelyföldön kívüli szórvány- és a határzóna tömbmagyarságát, s elősegítették Kolozsvár végleges elrománosítását, ellehetetlenítették magyar kulturális központi szerepét. Sylvester Lajos szerint ezt az aspektust túlhangsúlyozzák: ha nincs MAT, akkor sem szűnik meg az erdélyi magyarságra nehezedő nyomás, az etnikai összetétel fellazítása, s bizonyosra vehető, hogy Székelyföldnek a MAT idejére eső lélegzetvételére sem került volna sor. A szabad anyanyelvhasználat, az anyanyelvi iskolahálózat kiépítése, a hagyományokra alapozott közművelődés széles körű gyakorlása ábránd marad. Ebben a kérdésben tökéletesen eligazít az, ami a MAT felszámolása (1960) után bekövetkezett: Kádár János romániai látogatása után megszüntették a Bolyai Egyetemet, a Brassó által bekebelezett Háromszék magyar lakossága brutális és nyílt elnemzetlenítésre ítéltetett, beindult a tanügyi reform (1948) és a MAT idejében kialakított magyar iskolahálózat románosítása. És tetőzött az erdélyi magyarság elárulása a magyarországi vezetés részéről: elkezdődtek az 1956 miatti leszámolások. Hiba lenne, ha a MAT-ban csak a felszámolását indokoló hatalmi érveket mondanák, voltak-vannak az autonómiatörekvésekben ,,használható" elemei is. /Sylvester Lajos: Autonóm tartomány – autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2008. február 14.
Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2008. február 14.
Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2008. február 15.
A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2008. február 15.
A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap munkatársai olvasótalálkozókat szerveztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Csíkszeredában elmondták, jó volna megfogni a fiatalokat, de senki sem tudja valójában, hogy mi érdekli őket. Sepsiszentgyörgyön szemükre vetették, hogy túl egysíkúak, nem adnak teret az ellenvéleménynek. Az is megfogalmazódott, hogy tulajdonosi kezek vezetik a tollukat. Erre a szerkesztők megkérdezték, van-e létjogosultsága Erdélyben a baloldali gondolkodásnak? Kézdivásárhelyen megkérdezték a közönséget, mi izgatja őket jobban: a helyi gondok megoldása, vagy a Székelyföld jövője? Utóbbit jelölték meg fontosabbnak. /Kinde Annamária: A sablon nem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2008. február 16.
A Nyíregyházára áttelepült, tasnádi születésű Petkes József festőművész egyéni tárlattal ünnepelte a budapesti Vármegye Galériában 80. születésnapját. Akárcsak Erdélyben, Magyarországon, sőt Európa számos városában is ismerik. Mostani kiállításán székelyföldi pályatársa, Gaál András festőművész köszöntötte a művészt, akinek akvarell kiállítása március 14-ig tekinthető meg. Jó tanár, jó kolléga, jó barát mindenütt, mondta róla Gaál András. Néprajzi gyűjtéseit erdélyi napi- és hetilapok közölték, majd két önálló kötete jelent meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke kiadásában. Festői kifejezési módja az akvarell. 1986-ban elhagyta szülőföldjét, de nem szűnt meg a vele való lelki-szellemi kapocs: szoborállításokat kezdeményezett és szervezett, kopjafát faragtatott az 1944-es Úz-völgyi hősi halottak emlékére. Jótékonysági kiállításokat szervezett erdélyi és kárpátaljai magyar iskolák megsegítésére. /Gaál András: Petkes József 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2008. február 18.
Az ifjúsági szervezeteknek nem a nagypolitikával kell foglalkozniuk, hanem inkább a közösségi munkával – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Székelyföldért felelős alelnöke azon a konferencián, amelyet a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) szervezett. A beszélgetés célja az ifjúsági hálózatok működéséről szóló információcsere volt. Gáj Nándor HÁRIT-elnök bevallotta: tanulni nem szégyen, éppen ezért hívták meg az immár többéves múltra visszatekintő Csíki Területi Ifjúsági Tanács /CSTIT/, illetve a Miért vezetőit. Szabó Kázmér arról beszélt, miként vált a CSTIT egy kis rendezvényeket szervező ifjúsági szervezetből immár intézményszerűen működő, befolyással rendelkező ifjúsági tanáccsá, amely a legutóbbi választásokon is megmutatta erejét, hiszen jelentős számú képviselőt sikerült küldenie a helyi önkormányzatokba. /Farcádi Botond: Nagypolitika helyett közösségi munka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2008. február 19.
Majdnem százötven euróra bünteti meg a Kolozs megyei csendőrség a kolozsvári Koszovó-flasmob két résztvevőjét. A megbírságolt személyek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) vezetője. Több erdélyi magyar civil szervezet február 17-én, vasárnap este Mátyás király szülőháza előtt húszperces néma tüntetést szervezett. A résztvevők az úgynevezett flashmobra feliratokkal érkeztek, amelyen kifejezték szimpátiájukat Koszovó függetlensége mellett, illetve Székelyföld autonómiáját követelték. A csendőrök azért büntetik meg csak Patrubányt és Sándor Krisztinát, mert róluk biztosan tudják, hogy jelen voltak a tüntetésen. A megyei csendőrség vezetője elmondta: a közrendháborítást szabályozó törvény alapján büntetik meg őket. Sándor Krisztina értetlenségét fejezte ki a csendőrök eljárásával szemben, ugyanis szerinte a flashmobokat nem szokás előre bejelenteni a hatóságoknál. Ez a nemzetközileg elterjedt megnyilvánulási forma azt jelenti, hogy emberek egy csoportja előre megbeszélt helyen és időpontban találkozik, véghezvisz egy előre megbeszélt cselekményt, majd utána gyorsan távozik. A szervezés általában interneten keresztül zajlik. Patrubány hangot adott annak a félelmének, hogy a Koszovóból esetlegesen elmenekülő szerbeket a Vajdaság magyarok lakta területeire irányítják, ami súlyos etnikai konfliktusokhoz vezethet. /Megbüntetik a Koszovó-flashmob két résztvevőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2008. február 19.
Bár Maros megyében még nem ért véget a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt felmérő népszavazás, a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács február 16-án sajtótájékoztatóján ismertette az eddig elért eredményeket. Marosvásárhelyen 22500-an adták le voksukat, a szavazatok pedig 97 százalékban foglaltak állást az autonómia mellett. A megye további 48-50 településén szavazó 12-13 ezer állampolgár 99 százalékban adott pozitív választ a referendumra. Valószínű, hogy a Székelyföld többi részéről származó szavazatokkal összeadva elégséges lesz arra, hogy alátámassza az autonómiaigényt az illetékes törvényhozó hatóságok előtt – jelentette ki Kelemen Ferenc, a Székely Nemzeti Tanács kampányfőnöke. /Nagy Székely Ildikó: Küldöttgyűlésre készül az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2008. február 19.
Székelyföld modernizációjának kérdéskörében gerjesztett vitát Csutak István miniszteri tanácsos, vitaindítója nyomán többen is megfogalmazták véleményüket a kérdésben. E vélemények közül újabb vitákat generált a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester által felvetett ötlet: egyesíteni kell a székely megyéket. Ráduly az Erdélyi Riport hetilap kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, ezt ismertette a Hargita Népe. Ráduly Róbert Kálmán nem nevezné vitairatnak Csutak István felvetését. Szerinte az írás felületes, továbbá tévesek a kiindulópontként szolgáló premisszák, így aztán helytelenek a következtetések is. Csutak István „nem ismeri kellőképpen sem a Székelyföldet, sem a székelységet”. Ráduly megjegyezte, hogy az elmúlt években több komoly szakmai vitairat is született a Székelyföldről, ezek közül néhány a Magyar Kisebbség hasábjain látott napvilágot. Ráduly szerint „nincs három székely megye, sőt, egy sincs, csak három megye létezik, amely többé-kevésbé magában foglalja a Székelyföld területét, minden megyében egy-egy megyei tanáccsal". „A három megyei tanács, szándékosan nem használtam az önkormányzat szót, háromfelé húzott és fog húzni" – vélte Ráduly, aki szerint „ma is ők képezik a gyenge láncszemet, erre is jó megoldás lenne az egyesítés". Ráduly szerint a „Csapó, Birtalan, Garda, Antal vagy Ráduly típusú székely képviselők nemcsak Bukarestben voltak kellemetlenek, hanem az SZKT-üléseken is". /Az autonómia eszköz a megmaradáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2008. február 20.
A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant – hangsúlyozta Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő február 18-án az EP strasbourgi ülésén. Tőkés a koszovói albán közösség iránti szolidaritásának adott hangot. Kifejtette, hogy „számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ”. /Tőkés László Koszovóról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Becsey Zsolt magyarországi néppárti képviselő az esemény esetleges hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet, a szerb menekültek vajdasági betelepülése vonatkozásában. Tőkés László felszólalásának szövege: „Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmából mindenekelőtt elismeréssel adózom Ibrahim Rugova albán vezető emlékének. Ugyanakkor osztozom a koszovói albán közösség örömében, és szolidaritásomat fejezem ki iránta szabadsága kivívásának sikerében. A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant. A Carrington-terv, a Daytoni-egyezmény, a Rambouillet-i tárgyalások és az Ohridi-egyezmény sorába illő Ahtisaari-terv megvalósulása is azt mutatja, hogy térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak – nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található. Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ” /Nemzetközi együttműködéssel minden kritikus helyzetre megoldás található. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./
2008. február 20.
Székelyszenterzsébeten február 7-én bemutatták a falu szülöttje, Szabó Kálmán Attila tanár Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből című gyűjteményét. A könyv összefoglalja 1777-től 2000-ig, Aradtól Zilahig – 22 erdélyi magyar városban működött vagy akár ma működő óvó- és tanítóképző történetét. Február 21-én lesz a következő könyvbemutató, amikor a székelydályai református templom megmentésére kiadott könyvvel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Fényhozók – székelyföldi falfestmények az Igazság Napjának megvilágosításában című könyvet Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkipásztor mutatja be. /Veress Margit tanítónő, Székelyszenterzsébet: Könyvbemutató Székelyszenterzsébeten. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./