A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletére jött létre. Képviselői között különböző pártállású és meggyőződésű emberek tevékenykednek. A Székely Nemzeti Tanács nem párt, nem állít jelölteket, és nem vesz részt a választásokon. A politikai élet szereplőinek kell színt vallaniuk a választók előtt az autonómia kérdésében, és számon kérhető jövőképet kell vázolniuk egész Székelyföldön. A közélet szereplőinek, a szavazati joggal rendelkező polgároknak tudniuk kell, hogy történelmi felelősségük van Marosvásárhely jövőjét illetően. Marosszék Székely Tanácsa, a hagyományoknak megfelelően, a létrehozandó autonóm Székelyföldön belül képzeli el Marosvásárhely jövőjét Marosszék székhelyeként. Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Nem lép vissza a jelöléstől Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ európarlamenti képviselőjelöltje, reagált a Magyar Polgári Egyesület (MPE) felhívására. Az MPE szerint Sógornak nem csupán elhatárolódni kellene Frunda György és Kelemen Hunor Orbán Viktor elleni „kirohanásától”, hanem „egyházi emberként, tanúk előtt adott becsületszavának megfelelően visszalépni”. A „becsületszó”-üggyel kapcsolatosan elmondta: álláspontját majd november 25-e után fejti ki. Ami pedig azokat a sajtóban megjelent véleményeket illeti, miszerint korábban az autonómiáról, a kampány megkezdése óta viszont már csak egységről, nyelvi jogokról beszél, a szenátor kifejtette: az erdélyi magyarság nem csak a Székelyföldből áll, azokon a szórványtelepüléseken, ahova a kampánykörút alkalmával eljutott, értelmetlen területi autonómiáról értekezni. /SZ. K. : Sógor nem lép vissza. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Papp Z. Attila augusztus óta a Miniszterelnöki Hivatal /MeH/ székelyföldi származású felsőoktatási szakreferense, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi helyszínein fogja vizsgálja az egyetem akkreditálásához szükséges körülményeket. Hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Kolozsváron a Sapientia Egyetem a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Papp Z. Attila a megállapodást biztató első lépésnek tartja. Az egésznek akkor van értelme, ha az intézmények közös pályázatokban vesznek részt. Az aktív együttműködéshez közös és rendszeres projektek tömkelege szükséges. Ha ez megvalósul, akkor lehet beszélni közös felsőoktatási térségről. Az intézményközi együttműködés még nem igazán honosodott meg. A magyar állam évente Sapientia működtetésére folyósított támogatásának összege még nem végleges. Egyrészt a magyar költségvetési törvényben egymilliárd forint szerepel a MeH fejezeti keretében. Másrészt nemrégiben született a döntés, hogy a Sapientia EMTE-t bevették a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, és onnan garantáltan három vagy több évre évente kap még kétszázmillió forintot. Ezen kívül rendelkezésre állnak más pályázati források is – többek között a Szülőföld Alap. A Sapientia egyes vezetői nehezményezik, hogy a magyarországi finanszírozónak nincs átlátható stratégiája a Sapientia létéről. Papp Z. Attila kifejtette, a magyar kormányzat képviselői többször elmondták az egyetem vezetőinek, hogy a magyar költségvetésből a jelenlegi helyzetben is rendelkezésre fognak állni az egyetem mindennapi működéséhez szükséges források. Ez az összeg csökken. A finanszírozónak koncepciója van a támogatásra vonatkozóan. A jövő évtől áttérnek a normatív finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy hallgatói létszám alapján fogják a finanszírozási összeget meghatározni. Az egyetem vezetőségével egyeztetve fogják eldönteni, melyik szakokon hány helyet támogat majd a magyar állam. A finanszírozási koncepció jelenleg készül, melyet az egyetem vezetésével egyeztetnek. A finanszírozó az újonnan felálló kuratóriumba delegálni szeretne tagokat, jelenleg nincs képviselőjük. Jó lenne, ha a kuratóriumban az úgynevezett munkaadói oldal és a közoktatási szféra képviselői is megjelennének. Készítenek egy koncepciót Budapesten, és Papp Z. Attila feltételezi, hogy az egyetem is elő fog állni egy koncepcióval. A két verzióból fog megszületni a végleges forma. Papp Z. Attila emlékeztetett, tavaly a Magyar Kisebbségben (2006/1–2) megjelent a vitaindítója erről. Jelenleg annyi változás történt, hogy a finanszírozó szakmai, akkreditálással kapcsolatos elvárásokat fogalmaz meg az egyetemmel szemben. /Gergely Edit: Finanszírozói vizit az EMTE-nél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nagyváradi sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség EP- képviselőinek egyik prioritása a régióátszervezés, és az egyik új régió Székelyföld lesz. Hozzátette: a brüsszeli fogadtatáson múlik majd román politikusok magatartása is az RMDSZ tervezetével kapcsolatban. „Brüsszelből nem lehet diktálni Romániának, hogyan szervezzük át a régiókat. A döntést itt, Romániában kell meghozni. Így a romániai politikusokat is meg kell győznünk az intézkedés hatékonyságáról” – mondta Markó. /Markó: az új régiók egyike Székelyföld lesz. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, független európai parlamenti képviselőjelölt háromszéki kampánykörútját Torján indította, ahol november 5-én a zsúfolásig telt templomban előbb istentiszteletet tartott, majd a Székely házban lakossági fórumon vett részt. A püspököt Torjára elkísérte többek között Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Gazda József kovásznai közíró és Sánta Imre református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A püspök kifejtette, ha megválasztják, Brüsszelben a közösségi önrendelkezést, a Székelyföld területi autonómiáját fogja képviselni. Tőkés László kemény hangon ítélte el az RMDSZ csúcsvezetőségét, mely ma már nem annyira a magyarok, hanem inkább a román és saját politika érdekeit képviseli Bukarestben. Az RMDSZ-nek két-három éve már ott van Brüsszelben három képviselője, s nagyon kevesen mondanák meg, kik ők, és mit csinálnak. Ozsdolán helyi fiatalok műsorral, verssel és dallal köszöntötték a romániai forradalom fáklyáját – ahogy Kónya Ádám nevezte a püspököt. Tőkés arra emlékeztette a jelenlevőket, az RMDSZ szenátorai és képviselői 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői előtt esküdtek meg, hogy hűségesek lesznek nemzetünkhöz, és megvalósítják a Székelyföld területi önrendelkezését. Esküjüket hamar elfelejtették – mondta Tőkés László. A nagy célok – az önálló magyar oktatási rendszer, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a Székelyföld területi autonómiája – nem valósultak meg. A püspök közölte: Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő felhatalmazta arra, hogy elmondja, nemrég felfedezte, négymillió köbméter fának kelt lába hatmillió euró értékben, s hiába jelenti az esetet, konkrét bizonyítékokat is felsorakoztatva, a politikai és gazdasági érdekek összefolyása miatt szinte tehetetlen. A fás maffia erősebbnek bizonyul, és ebben a nagy lopásban, sajnos, RMDSZ-es politikusok is benne vannak. Tőkés László még Csernátonban és Kézdivásárhelyen vett részt lakossági fórumon. /Iochom István: Tőkés László Torján és Odzsolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

Dan Voiculescu konzervatív pártelnök személyében, románságot mentő hazafiban az 1920-as évek derekán hírhedt Anghelescu reinkarnációját láthatjuk, írta Sylvester Lajos. A román képviselőház elfogadta Voiculescu pártjának két módosító törvényjavaslatát, amely azt is tartalmazza, hogy az óvodai előkészítő csoportokban románul kell tartani a foglalkozásokat. Az iskolában a románokéval egységes tanterv és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. Ennek célja a magyar oktatás megnyomorítása, az erőszakos románosítás újabb kivándorlási hullámokat indít majd el. Voiculescu Hargita és Kovászna megyékben dolgozó nemzettársainak egy havi nettó bérkiegészítést is ígér, amennyiben Székelyföldön vállalnak missziós megbízatást. Szellemi elődje, Anghelescu, az országos bérezés háromszorosát juttatta a két világháború között a románosítást vállaló hazafiaknak. Anghelescu nevéhez fűződik a kultúrzónák kialakítása is. Háromszék – ugye milyen természetes? – Ploiesti-hez tartozott. Az egész románosítási folyamat alkalmazásában az abszurdum az, hogy hazai magyar honatyáink az európai parlamenti választásokban az ,,Új honfoglalás” jelszavával kampányolnak. Ennél még abszurdabb, hogy a magyar kormány a nemsokára sorra kerülő harmadik közös kormányülésen meg sem említi az erdélyi magyar egyetem vagy az autonómia kérdését. Ilyen körülmények között nem csodálkozunk, ha a szlovákok szorongatják az ottani magyarokat, Délvidéken a szerbek telepednek rá a vajdasági magyarokra. Az Új honfoglalás egyes erdélyi kieszelői azzal vannak elfoglalva, hogy a volt magyar kormányfőt, Orbán Viktort kikergessék az országból. /Sylvester Lajos: Kultúrzónás gyarmatosítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Az “Üdvözöljük a Mócvidék (tara motilor) fővárosában” című tábla jelzi a régióhatárt Campeni helyiségben, ez a tábla nem zavarta az Országos Útügynökséget, ellenben a Székelyföld táblát augusztusban eltávolították – hívta fel a figyelmet november 5-i parlamenti politikai nyilatkozatában Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Ez a körülmény arra mutat rá, hogy Romániában egyesek egyenlőbbek, mint mások – sommázott a honatya, aki egyben felkérte Ludovic Orban szállításügyi minisztert, sürgősen menessze tisztségéből a Székelyföld tábla eltávolításáért felelős Cristian Duica igazgató-helyettest. /Krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Nem az a kérdés, hogy mit tud Tőkés László az Európai Unióról (EU), hanem az, hogy az unió kit ismer, kinek a szavára figyel oda” – állapította meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Magyarfenesen a kultúrházban, Tőkés László kampányrendezvényén. Tőkés László elmondta, nem maga számára, hanem az általa képviselt ügynek kér támogatást a szavazóktól, az Európai Unió ugyanis „Isten után a legmagasabb fóruma az erdélyi magyarságnak. ” Szilágyi Zsolt kampányfőnök azt hangsúlyozta, Tőkés Lászlónak fele annyi szavazatot kell összegyűjtenie, mint az RMDSZ-nek, ezért arra buzdított: aki biztos akar lenni abban, hogy nem marad brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság, az szavazzon Tőkésre. Az RMDSZ jelöltjei egy időben járták a szórványt és a Székelyföldet. Winkler Gyula a szászvárosi református és evangélikus egyházközösségei közös istentiszteletén szólalt fel, a restitúció ügyében tett erőfeszítéseket említvén. Maroshévizen Frunda György a felújított, magyar tannyelvű Kemény János Líceumot és az újonnan megépített tornatermet látogatta meg. „Ha nem lennénk jelen a kormányban, nem tudtunk volna támogatást juttatni a magyarlakta településeknek. Azért van szükség az önök támogatására, hogy ezt a munkát folytathassuk” – hangsúlyozta. Markó Béla udvarhelyszéki településeken találkozott a választókkal. /Winkler a templomban, Tőkés a kultúrházban kampányolt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Aeropolisz Egyesület közös szervezésében első alkalommal ülték meg a Magyar Tudomány Napját Székelyudvarhelyen. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997 óta a magyar tudomány napjaként tartják nyilván november 3-át. A rendezvényen a székelyföldi tudományos műhelyek kaptak teret a bemutatkozásra. Tudományos konferenciát, illetve műsoros ünnepséget tartottak. A konferencia nyitányaként a jelen lévő sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi, kolozsvári, baróti, valamint székelyudvarhelyi különböző szakterületek, múzeumok, alapítványok képviselői kutatásaik eredményeiről tartottak előadást. A rendezvény második felében az utóbbi években megjelent tudományos kiadványaikat, tanulmányköteteiket ismertették. Hermann Gusztáv Mihály, a Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta, a rendezvény elérte célját, hiszen sikerült felleltározni és összefogni a Székelyföldön működő tudományos műhelyeket. Az alkotóműhelyek többsége társadalomtudományokkal foglalkozik. A rendezvény keretében első alkalommal adták át az Udvarhelyszéki Tudományért díjat. A díjazott, Dávid László művészet- és egyháztörténész már nem vehette át a kitüntetéssel járó díjat, Sánta Csaba szobrászművész alkotását a kitüntetett hozzátartozóinak adták át a szervezők. Dávid László életének és tudományos munkásságának egy kisfilm segítségével adóztak. A záróünnepséget a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak zenés műsora színesítette. /Szász Emese: A Tudomány Napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

Anyagi támogatás hiányában kétéves kihagyás után tartották ismét meg – immár harmadszor – a gyergyócsomafalvi csángó találkozót. Frumószáról 27 diák, Máthé Kriszta, 190 magyarul tanuló frumószai gyermek anyanyelvtanára, illetve Nyisztor Ilona és Nyisztor Mihály érkezett november 10-én Csomafalvára. A műsoros délutánt követően köszöntötte Antal Teréz iskolaigazgató a moldvai vendégeket. A népviseletbe öltözött gyermekek büszkén jelezték, valahányszor Lakatos Demeter-verset vagy -mesét mondtak – kórusban –, hogy „Lakatos Demeter csángó költő verse”. Nem maradt el a táncház sem. A találkozó a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) egyik kísérőrendezvényének is tekinthető, mert a székely települések és a moldvai magyar települések közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről is szó esett a Borsos Miklós Emlékházban, a CSÉF tanácskozásán. Egyszer olyan székelyföldi csángó találkozó kellene, ahova az ide telepedett vagy itt dolgozó csángó magyarokat is meghívják a szervezők, hogy a műsor végén ők is énekelhessék a szereplőkkel: „Moldováról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél el, csángó magyarokról. ” /Bajna György: Moldováról, édes hazánkról… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

A Konzervatív Párt nagyszabású akciót tart november 15-én Marosvásárhelyen a Székelyföldön kisebbségben élő, s szerintük magyar elnyomás alatt nyögő románok érdekében. A rendezvényen a székelyföldi románok státusáról fognak tárgyalni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, a Konzervatív Pártnak már a léte is bizonyítja, hogy milyen súlyos problémák vannak a román politikai életben, hiszen ennek a pártnak sem programja, sem céljai, sem ideológiája nem tisztázott. A magyarellenességbe kapaszkodva próbálnak szavazatokat gyűjteni. Észre sem veszik, hogy milyen ostobák, mert ha valaki szerint az erdélyi románok helyzetét külön kell szabályozni a többi románokétól eltérően, az azt jelenti, hogy Erdélynek külön státusa van. Ebből logikusan következik tulajdonképpen az, hogy a románok státusát is szabályozni kell és más közösségekét is. Ez végső soron feltételezi Erdély külön státusát Románián belül, illetve Erdély autonómiáját. A történelem kereke visszafordítható. /Mózes Edith: Markó Béla: A Konzervatív Párt valójában Erdély autonómiáját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Össze sem lehet hasonlítani a Maros Megyei Múzeum régészeti részlegének új kiállítótermeit a régiekkel. A Kultúrpalota második emeletén látszik az igazgatóváltással történt szemléletváltás. Feltárt szkíta és kelta sírok az üvegfedél alatt. Végre háromnyelvű feliratok vannak. Az első állandó kiállítás Maros megye régészeti leleteinek jó részét bemutatja a kőkorszaktól egészen Attila hunjainak betöréséig. Soós Zoltán, a múzeum igazgatója jelezte, hamarosan jön a középkort bemutató is, az már rázósabb ügy lesz. Két héten belül megnyitják a ferences kolostor feltárását és anyagát bemutató tárlatot. A várbeli kolostor Székelyföld eddig feltárt legjelentősebb középkori lelőhelyévé vált. /Nagy Botond: „Mi azt mutatjuk be, ami van... ” = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke marosvásárhelyi gyűlésén „Erdély román föld!”; „A román az állam hivatalos nyelve!”; „Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensekkel kampányolt. „A Konzervatív Párt nem szélsőséges, nincs senki ellen, de a helyzet ismeretében szükségesnek tartja megalkotni és a parlamenttel elfogadtatni az erdélyi románok státustörvényét. Képtelenség, hogy a román államban külön státustörvényt kell alkotni az erdélyi románoknak” – jelentette ki Dan Voiculescu. Voiculescu szerint az erdélyi románok státustörvényére azért van szükség, mert Erdély bizonyos részein, túlnyomórészt a Székelyföldön, a többségben élő magyarság gazdasági és kulturális szempontból fokozatosan háttérbe szorította az ott élő románságot. Bejelentette, hogy a román nemzeti ünnep erdélyi központjának Sepsiszentgyörgyöt látná alkalmasnak, de ha az RMDSZ polgármestere megakadályozná, akkor Csíkszeredát javasolja. Ha viszont a magyar többségű csíkszeredai önkormányzat is akadályokat gördítene, akkor legyen Marosvásárhely a románok nemzeti ünnepének centruma. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Voiculescu kijelentéseire reagálva azt mondta, alaptalan a PC státustörvénykező kezdeményezése, mindössze választási propagandát szolgál. /Lokodi Imre: Erdélyi románok státustörvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Gyurcsány Ferencnek a román–magyar közös kormányülésen tett egyik kijelentése érthetetlen. Bejelentette, hogy Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román munkaerő előtt, ez még a román kormány tagjait is meglepte. Őket azért, mert a magyar miniszterelnök javaslata akár pofonként is értelmezhető, lévén, hogy nem vennék jó néven, ha az egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küszködő Romániából a helyi szakácsokat, kőműveseket, ácsokat, vagy akár pincéreket importálna a szomszéd ország. Az erdélyi magyarokat Gyurcsány 2004. december 5-e utáni pálfordulása ejtette gondolkodóba. 2004-ben ugyanis azt mondta, hogy az állampolgárság feltétel nélküli kiterjesztése súlyos terhet rakna a magyar gazdaságra. Továbbá: nem tudni, milyen következményekkel járna, ha a határon túli magyaroknak megadnák a kettős állampolgárságot, mivel erről még nem készült hiteles tanulmány. Ugyanakkor azzal riogatta országa népét, hogy egy esetleges sikeres népszavazás után az erdélyi magyarság fejvesztve rohanna hozzájuk, elvéve ezáltal a tisztességes adófizető magyarok elől a kenyeret. Gyurcsány elhihetné, hogy nem áll szándékukban elhagyni Székelyföldet, írta a lap. A szocialista vezér szebeni közös fotó és eszem-iszom előtti bejelentése híres kijelentéseinek, beszédeinek, javaslatainak lajstromába tökéletesen beleillik, de a balatonőszödi gyászbeszéde továbbra is a dobogó legfelső fokán van. /Kozán István: Mókás pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök, független EP-képviselőjelölt november 15-én kritikával illette a román–magyar együttes kormányülésen megvitatott témákat, kifejtve: az RMDSZ lemondott arról, hogy a romániai magyar közösség alapérdekeit képviselje. Kijelentette: az RMDSZ a felelős azért, hogy kihagyták a magyar közösséget foglalkoztató fontos problémákat, többek között a Székelyföld autonómiájának kérdését, a kulturális autonómiát, a csángók helyzetét, a Bolyai Egyetem ügyét, az egyházi javak visszaszolgáltatását, a Sapientia – EMTE akkreditálásának, illetve a román állam által való finanszírozásának kérdését. /Tőkés László bírált. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

A hét végén megtartott Székely ház a Székelyföldön című faipari szemináriumon a székely ház szabadalmaztatását szorgalmazza az Arbor Famegmunkálók Szövetségének elnöke, Szilágyi Imre, hogy ezáltal is megmutatkozhassanak a famegmunkálók az Európai Unió előtt. A márkanévvé nemesítés során visszatérnének azokhoz a hagyományokhoz, amelyek még őrzik a sajátos technológia sajátosságokat, és ezeket egységes rendszerbe foglalva védetnék le. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a rendezvény társszervezője szerint a famegmunkálók klaszterekbe tömörülve, összefogással tudnák ezt megvalósítani. Molnár Judith, a csíkszeredai Certop Certification Services ügyvezető igazgatója a minőségirányításról, mint szervezetfejlesztési eszközről tartott előadást. Romániai pályázati lehetőségekről és az eddigi tapasztalatokról Schönberger Krisztián, a kolozsvári Civitas Alapítvány tanácsadója, valamint Pásztor Andrea, a Consact Consulting Kft. tanácsadója számolt be. Köllő Miklós műépítész ismertette a székely ház történeti vonatkozásait. /Jánossy Alíz: Márkanév: Székely ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

„Tőkés Lászlón kívül nincs még egy olyan ember a Kárpát-medencében – beleértve Kis-Magyarországot is –, aki e térség magyarságának egységét tudná képviselni” – jelentette ki november 19-én Baróton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt magyarországi miniszterelnök elkísérte a november 25-i európai parlamenti választásokon független jelöltként induló református püspököt kampányzáró körútjára. Ennek első állomása a székelyföldi Barót volt. Délután Kovásznára mentek, majd Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkoztak a helyi lakosokkal. Orbán Viktorral a Székelyföldre érkezett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, velük együtt részt vesz a körúton Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. Baróton kétezer ember fogadta nagy ovációval és az Erdővidék népi táncegyüttes műsorával Tőkést és Orbánt. Az Erdővidékre először látogató Orbán Viktor megállapította: sohasem értette, hogy miért támadják őt azért, mert Tőkés mellett áll. „Miért kell félni Tőkés Lászlótól?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Valószínűleg nem is a püspöktől félnek ellenfelei, hanem attól, amit képvisel. „Az autonómia ügyéről van szó” – mondta. Szerinte ugyanis vannak, akik a kampány közeledtével azonnal az autonómia híveivé válnak, de amikor cselekedni kellene, nagy hirtelen ölükbe esik a kezük. Tőkés László kiemelte: Orbán Viktor volt az a vezető, aki évtizedek megalázottsága után visszaadta a hitet a romániai magyaroknak. Tőkés visszautasította azokat a támadásokat, amelyeket Orbán Viktor ellen intéznek „egyes fejüket vesztett és a földet talpuk alól kicsúszni érző, magyar nemzetiségű román vezetők”, és azt mondta: „A hallgatás falait ledöntöttük, most a hazugság falával állunk szemben, de nem hátrálhatunk meg”. /Orbán: Tőkés a magyarságot képviseli. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Az RMDSZ európai parlamenti jelöltjei székelyföldi kampánykörútjukon november 20-án Székelyudvarhelyet is érintették. „Még nem tettünk meg mindent, de úgy érezzük, hogy amit elkezdtünk, az jó irányba viszi közösségünket” – mondta Verestóy Attila szenátor a lakossági forumon. /Karaván a székely anyavárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nem fért be a Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselőjelölt kampányrendezvényére kíváncsi tömeg november 20-án Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház nagytermébe, sokan a koncertteremben, illetve az előcsarnokban elhelyezett kivetítőkön követték az eseményeket. Szász Jenő polgármester arra buzdítva a megjelenteket, hogy „a posztkommunista struktúrákba betagozódott” RMDSZ helyett november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. „Tőkés László az erdélyi magyarság számára az, aki Orbán Viktor a magyarországi és kárpát-medencei magyarságnak” – jelentette ki a székelyudvarhelyi polgármester. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke azt fejtegette, hogy az RMDSZ-es honatyai státus nem összeegyeztethetetlen az autonómia és Tőkés László támogatásával. „A megalkuvó politika nem visz semmire. Csak a határozott politizálás, az a fajta határozottság, amely Tőkés Lászlót jellemzi” – tette hozzá Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke színpadra lépését „Viktor!” „Viktor!” skandálás és hosszas taps fogadta. Az anyaországi politikus hangsúlyozta, az autonómia a legfontosabb magyar ügy a 21. században, amely nélkül nemcsak a nemzeti megmaradás, de a jólét is elképzelhetetlen. „Tőkés László nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarság szószólója lesz” – mondta Orbán Viktor. Tőkés László kifejtette, a Székelyföldnek az egész erdélyi magyarság számára meghatározó szerepe van. – A püspök elmondta, a Partiumban olyan mérvű a közösségek romlása, hogy ott már elképzelhetetlen egy ilyen családias rendezvény egy polgármester szervezésében. Udvarhelyről Csíkszeredába tartva Tőkés László és Orbán Viktor megkoszorúzta a máréfalvi világháborús emlékművet. A független képviselőjelölt kampánystábja szerint a helyi RMDSZ-es polgármester mindent megtett ennek megakadályozására: lakattal záratta be az emlékműhöz vezető kaput, a másik bejáratot pedig építőanyaggal torlaszoltatta el. A sebtében odahordatott betontéglákat a vendégeket fogadó máréfalviak eltávolították, a kisiskolások által bemutatott rövid műsort azonban így is megkísérelték megzavarni egy közelben várakozó erőgép segítségével. A helybéliek elmondták: Dávid Lajos polgármester utasítására már előző este is emberek járták a falut, megkísérelve lebeszélni a máréfalviakat Tőkés és Orbán fogadásáról. Máréfalva polgármestere nem kívánt nyilatkozni erről. /Összefogásra buzdít Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Dávid László /Marosvásárhely/ egyetemi tanár, a Sapientia-EMTE rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, a kezdet kezdetétől élete központjában állt a magyar egyetem ügye. Eleinte sokan tagadták a hálózatos egyetem létjogosultságát, de a Székelyföldnek szüksége van egyetemre, amely egyrészt értelmiségieket termel, másrészt megtartja ezeket az értékeket a régiónak. Az egyetem vezetése egész embert igényel, hiányérzetet jelent neki a szakmai gyakorlat takaréklángra helyezése. A Sapientia nem egyik vagy másik egyetem ellenében jött létre, hanem annak kiegészítéseként. Ezt mindenkinek el kell fogadnia. A bolognai folyamatnak van egy jó oldala is: az egyetemek közötti átjárhatóság biztosítása. A hagyományos Kolozsvár és Marosvásárhely közötti rivalizálás kezelése nem egyszerű. Dávid László /sz. Csíkszereda, 1956/ 1981-ben szerzett diplomát Temesváron, automatizálás és számítástechnika szakon, majd 1997-ben doktori fokozatot Brassóban. Tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak, az MTA köztestületének, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaságnak és a Román Automatika és Informatika Társaságnak. Több könyv és számos tudományos cikk szerzője. Részt vett a Sapientia-EMTE megalapításában, a villamosmérnöki tanszék vezetője, majd rektor-helyettes volt. Jelenleg az egyetem rektora /Szucher Ervin: Állandó szakmai készenlétben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Példásan szerepelt a romániai magyarság, a székelyföldi és Szilágy megyei részvétel szinte tíz százalékkal haladta meg az országos átlagot. A magyar választók bebizonyították, hogy az RMDSZ már nem az egyedüli képviselője a romániai magyarságnak. Az oly sokat kárhoztatott megosztottság, mozgósító erőként hatott. A jövőben tárgyalóasztalhoz kell ülniük, tető alá kell hozniuk az erdélyi magyar–magyar koalíciót. /Farka Réka: Győztek a magyar választók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

A romániai magyarok majdnem 12 százalékkal nagyobb hányadban vettek részt a vasárnapi európai parlamenti választáson az országos részvételi arányhoz képest. A Tőkés Lászlóra szavazók nagy része Kovászna, Hargita és Maros megyei. Szilágy megyében az RMDSZ 23 százalékkal még a román pártokat is legyőzte. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozása után a 29,12 százalékos részvételű európai parlamenti választáson a PD a voksok 28,78 százalékát szerezte meg. A második helyezett az ellenzéki PSD 23,14 százalékkal, ezt követi a PNL 13,45 százalékkal. A liberális pártból korábban kivált PLD 7,78 százalékot szerzett. Az RMDSZ 5,52 százalékot kapott, Tőkés László pedig 3,43 százalékot mondhat magáénak. Abszolút értékben az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. Az RMDSZ és Tőkés összesen 458 666 szavazatot kaptak, ami az 1 millió 100 ezer potenciális romániai magyar szavazóhoz képest 41 százalékos részvételi arányt jelent a közösségen belül. Tőkés és az RMDSZ Székelyföldön éles csatát vívott. Kovászna megyében Tőkés Lászlóra közel 12 ezerrel többen szavaztak, mint az RMDSZ-re. Hargita megyében az RMDSZ a szavazatok 43,8 százalékát, míg Tőkés a 43,1 százalékát szerezte meg. Hargita megyében Udvarhelyszéken Tőkés 25 ezer szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 18 ezret. A Gyergyói-medencében a felek holtversenyben végeztek, a Csíki-medencében viszont az RMDSZ-re 23 500-an voksoltak, Tőkésre pedig csak 15 500-an. Maros megyében az RMDSZ megszerezte a szavazatok 33,4 százalékát, Tőkésre a szavazók 12,1 százaléka voksolt. A magyarok által jelentős mértékben lakott Hargita, Kovászna és Maros megyében gyűjtötte össze Tőkés László szavazatainak többségét, körülbelül százezer voksot. Hargita megyében közel 50 ezret, Kovászna megyében 32 ezret és Maros megyében 20 ezret. Az RMDSZ a három megyében körülbelül 125 ezer szavazatot kapott, Hargita megyében 50 ezret, Kovászna megyében 20 ezret és Maros megyében 55 ezret. Szilágy megyében az RMDSZ győzött, a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, Tőkésre a szavazók 6,78 százaléka voksolt. Kolozs megyében az RMDSZ pedig a voksok 14,2 százalékát szerezte meg, Tőkés László pedig a 6,27 százalékát kapta. /Borbély Tamás: Tizenkét százalék szavazattöbblet magyar oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Hargita megyében az RMDSZ 50 469 (43,87 százalék), Tőkés László 49 680 szavazatot (43,18 százalék) kapott. – Közel egyforma támogatottságot szerzett Csíkszeredában az RMDSZ és Tőkés László. A kiegyensúlyozottságért köszönet illeti a város lakosságát –mondta Ráduly Róbert Kálmán polgármester /Tőkés László 6696 szavazatot (46,08 százalék), az RMDSZ 5952 szavazatot (40,96 százalék) kapott a 14 530 érvényes voksból. / A két tábornak együtt kell működnie. Ugyanakkor Székelyföldet nem lehet megkerülni – vonta le a következtetést a polgármester. Az RMDSZ becsületét Csíkszék mentette meg – mondta Borboly Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, utalva arra, hogy Udvarhelyen és Gyergyóban Tőkés több szavazatot kapott, mint a szövetség. /EP-választás – Kiegyensúlyozott eredmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette: „Tőkés László a Székelyföldön tartja a legjobban azt a tizenhét évvel ezelőtti legendás alakját, amit a temesvári forradalom kölcsönzött neki, az emberek úgy emlékeznek rá, mint Temesvár hősére, vagyis ők nem a mai Tőkést ismerik. ” Kelemen nem számított Tőkés püspök bejutására. Szerinte Székelyföldön az RMDSZ kormányon volt, sok esetben a hatalommal azonosították, ezért a szövetség ebben az erdélyi térségben kopott meg a leginkább. A székelyek előtt népszerű Orbán Viktor a Székelyföldön erősen mitikus Tőkés püspök mellett kampányolt. Toró T. Tibor képviselő, arra számítva, hogy valami megváltozik a RMDSZ politizálásában. /Lokodi Imre: „Megint le fogunk ülni tárgyalni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Legalább tízéves vitára adott választ Székelyföldön az EP-választás. Az 1996-os helyhatósági választások óta leárulózták azokat az embereket, akik független jelöltként indultak a helyhatósági választáson. Az RMDSZ nem értette meg, hogy ott, ahol a magyar önkormányzati mandátumokat nem fenyegeti veszély, hagyni kell, hogy verseny rostálja ki az alkalmatlan jelölteket. Most a versenyhelyzet legitimitást nyert Erdély-szerte. Erdélyi léptékben az RMDSZ és Tőkés László támogatottsági aránya 60:40 százalék, Székelyföldön pedig közel azonos mértékű. A polgári oldalnak nem árt tudni, hogy a sikert elsősorban nem önmagának, hanem Tőkés Lászlónak köszönheti. /Benkő Levente: Legitimált esély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazataikkal európai parlamenti képviselővé választották, továbbá a megválasztatását támogató szervezeteknek és személyiségeknek, egyházának, valamint a Szilágyi Zsolt vezette kampánycsapatnak. Megválasztatását az erdélyi magyarság közös győzelmének tekinti. Nem lett igazuk azoknak, akik a magyarság megosztásáról, valamint a magyar európai parlamenti képviselet létrejöttének kudarcáról jósolgattak. Orbán Viktor politikai tisztánlátását igazolták az eredmények. Az EP-választásokon az erdélyi magyarság politikai nagykorúságáról tett bizonyságot. A választás véget vetettek az RMDSZ által megtestesített romániai magyar egypártrendszernek. Ezzel az ún. Markó-doktrína is megdőlt, melynek értelmében az erdélyi magyar közösség azonos volna az RMDSZ-szel. Tőkés László elsőrendű feladatának tekinti Románia tényleges integrációját, Erdély európai integrációját a romániai magyarság közösségi önrendelkezése, Székelyföld területi autonómiája – a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. Önvizsgálatra, megújulásra van szükség, valamint a 2008. évben sorra kerülő választásokra tekintő összefogásra, ezért javasolja a 2007. szeptember 6-án félbeszakadt tárgyalások újrakezdését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. /Tőkés László EP-képviselő: Nyilatkozat az európai parlamenti választások tárgyában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Antal Árpád, Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint az EP-választások Kovászna és Hargita megyei eredményei azt mutatják, hogy “a magyar választók megbüntették az RMDSZ-t a Székelyföldet illető politikája miatt”. A képviselő szerint az RMDSZ-nek határozottabban ki kell állnia a területi autonómia ügyében. Antal Árpád úgy véli, hogy az RMDSZ vezetősége előtt két lehetőség áll: vagy bezárul, vagy megnyílik a másik tábor előtt. Antal Árpád hozzátette: jelenleg az a legfontosabb, hogy a felek leüljenek tárgyalni, és megegyezésre jussanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Mit kezdenek majd az RMDSZ vezetői a vetélytárs kampányában szorgoskodó embereikkel? Mivel is magyarázható, hogy a különböző magyar lakta vidékek szavazóinak ennyire eltérő a politikai beállítottságuk? A székelyföldi eredményt nem szabad kizárólag az ellenfél negatív kampányával magyarázni, vizsgálni kell a helyi RMDSZ-tisztségviselők elkötelezettségét, figyelmeztetett a lap főmunkatársa. „Kizárásuk nyilván kockázatos”, tette hozzá. Úgy tűnik, a kormányzati részvétel inkább visz, mint hoz, az eredmények alacsony hatásfokú kommunikációja miatt. A romániai magyar politizálás biztosan nem mentesül a külső befolyásoktól. Jó lenne időben tisztázni, ki kivel, ki ellen játszik. /Szűcs László: Ki kivel, ki ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./