Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /

A Tőkés László európai parlamenti jelöltségét támogató hat szervezet által június 30-án, Marosvásárhelyen szervezett fórumon jelentette be Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy július elején Marosvásárhelyen is megkezdik a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazást. Hozzátette, hogy az előzetes felmérések alapján számíthatnak az egyházak és néhány szervezet támogatására. Külön kiemelte annak fontosságát, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi körzetei is kifejezték támogatási szándékukat. /Mózes Edith: Fodor Imre legalább 40 ezer igen szavazatra számít Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Székelyföld első plázáját építi meg Csíkszeredában a közeljövőben a Plaza Centers, az izraeli vállalkozás mintegy 16 millió eurót fektet be a megyeszékhelyen. Az izraeli cégcsoport Csíkszereda mellett Temesváron és Bukarestben is építkezni készül. 1996-ban ez az izraeli vállalkozás építette a budapesti Duna Plázát. Az elmúlt tíz év alatt intenzív közép-kelet-európai terjeszkedés jellemezte a céget, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, valamint Görögországban több mint húsz nagy kereskedelmi és szórakoztató-központot nyitottak meg. /Bálint B. Eszter: Pláza épül Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Egy 2001-es felmérés szerint Székelyföldön 450 betöltetlen romántanári állás volt. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humán Tudományok Kara Humán Tudományok tanszékének vezetője, dr. Balázs Lajos docens szerint ezt az űrt hivatott – többek közt – betölteni az egyetem csíkszeredai campusának román és angol nyelv és irodalom szakja. A harmadik román–angolos generáció is túl van az államvizsgán. Idén a huszonegy államvizsgára jelentkezőből tizenkilencen jelentek meg a bizottság előtt. Mindenkinek sikerült a vizsga, a hallgatók eredményei kiemelkedőek. /Kozán István: Kiváló munka kiváló oktatókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Székelyföldi önkormányzatok, kulturális központok, alapítványok és egyesületek alkalmazottainak körében gyakran találhatók a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara Társadalomtudományi tanszékén végzett szociológusok. Pár napja államvizsgáztak az első kommunikáció szakos hallgatók is, jelezte dr. Biró A. Zoltán professzor, kari kancellár. A 38 kommunikáció szakosból 26 minden vizsgáját letette és 24 jelentkezett államvizsgára. Mindannyian nagyon jó eredményt értek el. A négy év alatt tanítottak többek között eseményszervezést, weblapkészítést, protokollt, reklámtárgyakat, médiaszövegek szerkesztését, sorolta a professzor. Napjaink Székelyföldjén a sikeres kommunikálás az egyik legfontosabb szakmai tudást jelenti. A végzettek el tudtak helyezkedni. Ősszel indul a szociológia-vidékfejlesztés szak akkreditációja. Amennyiben három szak sikeres hitelesítése megtörtént, következhet majd az egyetemé is. Szakmai hátterüket egy kutatóintézet, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – is segíti. /Kozán István: Társadalomtudományi képzés, mint húzóágazat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Július 11-én Gyergyószentmiklóson lépett fel a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. A fiatal művészek a Székelyudvarhelyen zajló VIII. Kárpát-medencei Fesztivál-zenekari Tábor résztvevői, akik egyhetes intenzív képzés után kisebb turnén mutatkoznak be. „Tíz éve született meg az ötlet, hogy jó volna Székelyföldön is létrehozni egy szimfonikus zenekart” – mondta el Bodurian János, a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója, a tábor főszervezője. Ennek szolgálatában jött létre a tábor, amely a kezdetekkor csak erdélyi magyar fiatal zenészeket fogadott, mára Kárpát-medenceivé bővült: szinte minden évben érkeznek kárpátaljai, felvidéki és magyarországi résztvevők is. /Jánossy Alíz: Fiatal fesztiválzenekar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

„Székelyföld legkeletibb bástyáján”, Ojtozban a hét végén tartották a hagyományos faluünnepet. A rendezvény térzenével kezdődött, a délelőtti órákban a futballpályán már megjelentek a sörsátrak és a lacikonyhák. A kulturális programok idén elmaradtak. A remek hangulatért Demeter Elemér és háromtagú zenekara felelt, óriás-tábortüzet gyújtottak sötétedéskor. /Gyergyai Csaba: Ojtozi ünnep tábortűzzel= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

Magyar mondákra épül az immár kilencedik Cimbora-kaláka tábor, és e mondák alakjait maguk a gyermekek készítették el. A Benedek-mezőn a Szatmárból, Szilágyságból, Brassóból és a Székelyföldről érkező 38 diák élvezhette kedvenc folyóiratának jutalmát. Nemcsak rengeteg játékot, bábkészítést és népi mesterségekben való jártasságot tanultak, hanem előadások is voltak. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Kodály Zoltánról mesélt, Farkas Árpád költő az irodalomban barangolt a gyermekekkel, Köllő Zsolt és Béres Károly pedig az erdőben, lábbal is, meg képzelettel is. A táborozást a Cimbora Alapítvány biztosította. /Demeter J. Ildikó: Az ördöggel is cimborálnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Július 15-én rajtolt Felsősófalván a tizenharmadik Székelyföldi Tánctábor, ahol naponta táncoktatások folynak. A táncoktatás mellett népdalokat is lehet tanulni, továbbá naponta előadásokat lehet hallgatni, és minden este táncház zárja a napot. /(bágyi): Tánctábor tizenharmadszor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 16./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) július 16-án Marosvásárhelyen is megkezdte a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazás lebonyolítását. 60 mozgóurnával indultak el Marosvásárhelyen az SZNT önkéntesei. A kétnyelvű szavazólapon – a román ajkú lakosságot is megkérdezik –, amint a mintán is látható, egyetlen kérdés van: Ön, mint Marosvásárhely lakosa, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése ehhez tartozzon? Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint 60-90%-os részvételre számítanak, ezen belül pedig 98-99% lesz az IGEN szavazatok száma. A marosvásárhelyi referendum lebonyolításába az RMDSZ is besegít. /Mózes Edith: Az SZNT hétfőn Marosvásárhelyen is elindította a referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

A július 17-én zárult Munkácsy-kiállításnak 62 ezer látogatója volt, közölte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója Életkortól és társadalmi státustól függetlenül zarándokoltak a magyar emberek Csíkszeredába, Besztercétől Temesvárig, Belső-Erdélytől a Partiumig, de eljött Ploiesti és Bukarest szórványmagyarsága is, meg a gyimesi és moldvai csángók. Többszázan voltak azok a látogatók is, akik életükben először jártak Székelyföldön. A zárás után a képek útnak indulnak Kárpátaljára, Munkácsra, hogy a mester (valamint a gyűjteményt birtokló Pákh Imre műgyűjtő) szülőhelyén is bemutassák azokat. /S. B. Á. : Sikeresen zárult a Munkácsy-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Hatvanéves lenne Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. – Marosvásárhely, 2000. febr. 19./ grafikusművész, festő, tanár, a fametszet-grafika egyik jeles képviselője. Marosvásárhelyen végezte a Képzőművészeti Középiskolát 1966-ban, majd 1975-ben a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát. 1975–1990 között Marosvásárhelyen grafikatanár. Koholt vádak alapján koncepciós pert indítottak ellene, ami évekig eltartott. Mikor ez befejeződött és visszatérhet újból a katedrára, súlyos betegsége miatt már alig taníthatott. Élete utolsó éveiben a Maros Megyei Kultúrtanácsnál tevékenykedett. 53 éves korában hunyt el. Több mint 75 egyéni tárlata volt az országban és külföldön, s ezenkívül számtalan csoportos kiállításon vett részt. Így vallott önmagáról 1997-ben: „A sorozatok embere vagyok. Sorozatokban tudok gondolkozni, és így próbálom legyőzni ezt a felületességet, ami a sok ötletem miatt előállhat. ” Leghíresebb sorozatai: a Székelyföld képírása (fametszetek, rézkarcok), Csillagképek, templom-sorozatok, Zodiákus-sorozat, vár-sorozat, ex libris-sorozat, Salto mortalis, aktok. Több mint 40 albumban örökítette meg a Ceausescu által elrendelt falurombolás templomait azzal a céllal, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Erdély és a történelmi Magyarország legfontosabb várainak is elkészítette a metszetét, háromnyelvű várlustrát mellékelve minden egyes albumhoz. Molnár Dénes kitűnő szervező volt: 1971-75 között, főiskolás korában a bukaresti Szőnyi István Képzőművészeti Klub elnöke, 1975–80 között a marosvásárhelyi Apollo Ifjúsági Alkotókör elnöke, 1977-től 1994-ig 18 országos humorgrafika szalon szervezője. Halála előtt egy hónappal 32 darab alkotását (Zodiákus-sorozat, fametszetek, színes grafikák) adományozta szülőfalujának, Vadasdnak, amelyek megtekinthetők a helybeli Általános Iskolában berendezett Molnár Dénes-képtárban. /Székely Ferenc, a vadasdi Molnár Dénes-képtár vezetője: A sorozatok embere. Hatvanéves lenne Molnár Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

A székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett állapította meg a hét végén Maroshévízen Theodor Stolojan, a Liberális-Demokrata Párt elnöke, ezzel indokolva látogatását. „Nem tudom, mennyire alkotmányos, hogy a Hargita és a Kovászna megyei románoktól elvárják a magyar nyelv ismeretét” – fogalmazta meg Theodor Stolojan a kérdést, amely kivétel nélkül foglalkoztatja a Székelyföldre látogató román politikusokat. Stolojan „úgy hallotta”, hogy az itteni románság képviselői nem találnak munkahelyet, ha nem beszélnek magyarul. Stolojant bármelyik székelyföldi polgármesteri hivatalban felvilágosíthatták volna, hogy az új közigazgatási törvény elfogadása óta a kisebbségek saját nyelvükön kommunikálhatnak a helyi hatóságokkal, a 2003-as alkotmányreform pedig nemcsak megerősítette ezt az jogot, hanem az igazságszolgáltatásra is kiterjesztette. Ahhoz, hogy a kisebbségek élhessenek a nyelvhasználat jogával, a hatóságoknak olyan személyeket kell alkalmazniuk, akik maguk is beszélik az illető népcsoport nyelvét. Kevéssé hihető, hogy a PLD elnöke ezt nem tudja. /Sz. L. : Románok a „határon” túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke a tusványosi szereplését azzal egészítette ki, hogy a Fidesz a román Demokrata Párttal való kapcsolatát elmélyítse, s az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodjon meg Sorin Frunzaverdével, a párt főtitkárával. Németh szerint tekintettel arra, hogy a Demokrata Párt már az Európai Néppárt tagja, a Fidesz számára kézenfekvő feladat, hogy „legjelentősebb európai néppárti román testvérpártjával” szorosabbra fűzze a viszonyt. A fideszes politikus elítélte az RMDSZ-t, hozzátéve, Románia fél az olyan alapvető európai kisebbségvédelmi intézmény létrehozásának még a mérlegelésétől is, mint a területi autonómia, holott ez a kisebbségi lét elemi feltétele. A Népújság emlékeztette Németh Zsoltot, hogy a Demokrata Párt szintén ellenzi az autonómiát. Németh Zsolt bizonyára nem tudja, írta Mózes Edith, hogy Traian Basescu elnök kijelentette „Székelyudvarhelyen, a Fidesz közeli székváros Fidesz közeli polgármestere jelenlétében, hogy a Székelyföldnek pontosan annyi autonómia jár, mint az olténiai Craiovának, egy szemernyivel sem több. ” /Mózes Edith: Törököt fogott a Fidesz. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Dr. Garda Dezső gyergyói RMDSZ-képviselő július 21-én tárta nyilvánosság elé Famaffia a Székelyföldön címmel a kivizsgálássorozat összefoglalóját. Garda kifejtette, a kitermelési kvóták rendszerének fenntartását sérelmezik az erdészetek, azok országos szövetsége, leginkább maguk a tulajdonosok, akik emiatt jogos jövedelemtől esnek el. Garda törvénytervezetébe annak idején bevette a kvótakiosztás megszüntetését is. Itt korrupcióról van szó, a kvótákat eurókért vásárolták, mégpedig három-öt euró csúszópénzt adtak egy köbméter kivágható fáért. Amikor a törvényt meg kellett szavazni, egyes RMDSZ-es honatyák is Garda tervezete ellen voltak. Nem első eset, sajnos, állapította meg. Garda Dezső szerint a székelyföldi erdőirtás legalább akkora figyelmet érdemlő vészhelyzetet idézhet elő, mint a verespataki ciántechnológián alapuló aranykitermelési terv. Garda emlékeztetett, az 1995-ös rendkívüli széltörés kapcsán indult meg a székely erdőségek hatalmas kifosztása, ezt vizsgálóbizottsági tagként alaposan dokumentálni tudja. Hargita megyében négymillió köbméter fát döntött ki a viharos szél, s ebből csak 1,6 milliót jelentettek a minisztériumnak és az Országos Erdőügynökségnek, a többit elhallgatták. A nagyfokú elégedetlenség miatt a parlamentben megalakult vizsgálóbizottság, a szakemberek kiderítették, hogy Hargita megyében 2,4 millió köbméternyi faanyagot elhallgattak. El lehet képzelni, mekkora hasznot hajtott ez azoknak a hegyen túli vállalkozóknak, akik szinte ingyen jutottak akkor hozzá, de árán adtak túl rajta. Megvannak a nevek is, akik felelősek e rablásért. Az akkori megyeitanács-elnök és a prefektus akkor jelentette be, hogy Hargita megyében nincs korrupció, amikor Garda képviselő a Hargita Népében kezdte közölni az ellenkezőjét bizonyító aktákat. Ezek a személyek azonban politikai védettséget élveztek, és miután a Szociáldemokrata Párt hatalomra került 2000-ben, ezeket az ügyeket ,,megoldották” úgy, hogy nyomást gyakoroltak az ügyészségre, bíróságokra, és a kártevőket nem vonták felelősségre. Még nagyobb kárt okoztak a nehezebben megfogható törvénytelen árverések. Garda a két megyében /Háromszéken és Hargita/ négymillió köbméter fa elhallgatását látja bizonyítottnak. Garda Dezső szerint a törvénytelen kitermelés, az eddig soha nem tapasztalt mértékű fa-, sőt, erdőlopás összefüggésben van az erdővisszaadásért kezdődő harccal. 1997 őszén, kezdődött, de csak 2000. január 12-én fogadták el a törvényt. Ezután is mindent elkövettek, hogy a visszaadást hátráltassák. Garda számára fájdalmas volt, hogy akik ellen kivizsgálás indult, azok azzal vádolták őt, hogy magyar ember támad magyar embert. Arról viszont hallgattak, hogy ezek az emberek akadályozták azt, hogy a magyar közösségek visszakapják jussukat. Hargita megyében csak azoknak akarták kiadni jussukat, akik az állami erdészettel kötnek szerződést. A megyében már 2000-ben létrehozták a Csíki Közbirtokossági Uniót és a Libán Uniót, mely Udvarhely és Gyergyó vidékét foglalta magában, ezek tagjai magánerdészeteket állítottak fel, a többiek az államnál maradtak. Azt a három erdészt, akik az erdőket visszaadták – Fodor Györgyről, Sanduly Tamásról és Mező Józsefről van szó –, állásaikból kitették. Sanduly és Mező végül kegyelmet kapott, de Fodor nem. Ő volt az, aki Zetelakán vállalta a magánerdészet alapítását, Csíkban pedig Rafain Zoltán és Tőke István voltak azok, akik e harcot vállalták a közbirtokossági unió, illetve a magánerdészet szintjén. /B. Kovács András: A kvótarendszer kulcsa (Vágják a fát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Dr. Péntek János professzor, kolozsvári egyetemi tanár házigazdája volt a tíznapos Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amelyet immár másodszor Setétpatak néven ismert völgy hasonló nevű nyári táborhelyén szerveztek meg. Dr. Péntek János professzor Nyelvi tájak Erdélyben, regionalitás, nyelvjárások címen tartott előadást. Beszélt arról is, hogy mekkora lehet a magyar nyelv életkora. Becslése szerint a magyar nyelv – az a históriai időszak, amelytől magyar nyelvről lehet beszélni – körülbelül Róma alapításával egyidős, azaz mintegy 2750 éves. Ezzel nyelvünk az európai és a világnyelvek között ősnyelvként is tekintélyes helyet foglal el. A magyar nyelv szállásterülete azonos a magyarságéval, azaz a Kárpát-medence. Apad a magyarság létszáma, s ezzel együtt bizonyos térségekből visszahúzódik vagy eltűnik a magyar nyelv. Egy becslés szerint 1982–2002 között kétmilliónyival apadt a magyarság száma. Jelenleg a Kárpát-medencében több a magyar anyanyelvű, mint a magyar. Ez a vegyes házasságok, a többségiekhez igazodás, az identitásvesztés, a szórványok beolvadásának következménye. 1990 óta a nyelvhasználat lehetőségei bővültek a Kárpát-medencében, s ennek következtében csökkennek a különbségek a tájnyelvek között. Ezt az időszakot megelőzően a szétfejlődés, a divergencia volt jellemző, az utóbbi két évtizedben a konvergens jelenségek érvényesülnek. A nyelvi egységesülés irányában hat a rádió és a tévé is. Már Mátyás olasz humanistái is észrevették és feljegyezték, hogy a magyarok, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, megértik, értik egymást. Péntek János bemutatta az erdélyi nyelvi tájakat. Az erdélyi Mezőség a leginkább lepusztult nyelvi és kulturális táj. Péntek János a csodával tartja határosnak azt, hogy a mezőségi nyelvjáráshoz tartozó Déva környéki négy falu – magyar nyelvjárássziget –, Lozsád, Rákosd és a többiek még őrzik magyarságukat és magyar nyelvüket. Hitele lehet László Gyula elméletének, miszerint az avar-magyar azonosság ebben a térségben feltételezhető. A moldvai magyarság északi tömbje és szórványa, az ,,esszelő” csángók mezőségi kirajzásból származnak, a déli, székelyes csángók Székelyföldhöz kötődnek. Az Erdélyi Fejedelemség hivatalos nyelve a magyar volt, elsőként a magyarság történetében. Erdélyben a magánlevelezéstől a világi tudományok nyelvéig a magyar nyelv volt használatos. A török portával például a román fejedelemségek is magyar nyelven leveleztek. A 17. században Erdély volt a magyar nyelvű művelődés központja. A levéltárakban több a magyar nyelvű levél, okmány, mint a Kárpát-medence egészében együttvéve. (Ily módon érthető meg, hogy a Szabó T. Attila és munkatársai által egyberakosgatott Erdélyi Szótörténeti Tár anyaga miért olyan páratlanul gazdag.) /Sylvester Lajos: Setétpataki világosság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Békülékeny hangnemet ütött meg Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője azt követően, hogy az általuk vezetett küldöttségek tárgyalóasztalhoz ültek Kolozsváron. Mindkét erdélyi magyar vezető kerülte a nyilatkozatokban való konfrontálódást, s megpróbálták a lehető legszélesebben tárva hagyni a párbeszéd kapuját. Tőkés László először jelentette ki: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon, de erről csak azt követően dönt, ha augusztus 24-ig a felek által felállítandó munkacsoportnak sikerül kompromisszumra jutnia. A párbeszéd folytatásáról egyezett meg július 30-án Kolozsváron a két küldöttség. Markó Béla és Tőkés László közös sajtótájékoztatón bejelentették: munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják majd augusztus 24-ig egyeztetni a két fél által benyújtott javaslatokat. Tőkés szerint az EMNT „radikálisabb” csomagot terjesztett elő. Ennek egyik pontja a rendszerváltást sürgeti az erdélyi magyar közéletben. Többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését javasolják. Emellett teljes politikai és logisztikai támogatást kérnek az RMDSZ-től a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás tekintetében. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a romániai párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását. A tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, Tőkésék szerint a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek szerint a román és a magyar állami támogatások esetében a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék. Markó Béla szerint nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Ezt követően Tőkés megjegyezte, kompromisszum tárgyát képezheti, hogy milyen mértékű változásra van szükség, majd úgy értékelte: önmagában is nagy dolog, hogy sikerült találkozniuk. Az RMDSZ elnöke úgy gondolja, hogy a két elképzelésben sok olyan javaslat található, amelyek egybeesnek vagy hasonlítanak egymásra. /Borbély Tamás: Egyelőre csak a párbeszéd folytatásáról született egyezség. Elvi konszenzus esetén Tőkés elfogadná az RMDSZ által felkínált helyet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

A napokban találkozott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület vezetőségi tagjaival Sepsiszéken Iluis Maria de Puig európai parlamenti biztos Katalóniából, akit elkísért Komlóssy József, az európai tanács magyar delegációjának szakértője. Iluis Maria de Puig biztos látogatásának célja: anyaggyűjtés, egy, ez év szeptemberében előterjesztendő helyzetjelentéshez, amely a romániai gazdasági fejlesztési régiókról szól. Puig biztosnak az volt a meglátása, hogy a legjobb időben kezdődtek el a tárgyalások, mivel a szeptemberi jelentésében már megfogalmazódik a Székelyföld ez irányú érdekeltsége, és az Európai Parlament 2010-ben tűzi napirendre a gazdasági régiók helyzetét, és születik döntés. A beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a székelyföldi autonómia megteremtésének egyetlen járható útja a székelyföldi gazdasági régió megteremtése. A mozgóurnás népszavazások még nem elegendőek. Meg kell győzni a Székelyföldön élő román értelmiségieket, hogy mindenki javára szolgál egy ilyen gazdasági régió. Puig biztos ígéretet tett, hogy kapcsolatot épít ki Katalónia és a Székelyföld között. /Márton István vezetőségi tag: Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének hatodik törvényszéki elutasítása után. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/ a következő célok megvalósításához kér együttműködést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól, a Székely Nemzeti Tanácstól és más romániai magyar politikai vagy civilszervezetektől: 1. A magyar nemzeti közösség jogállásának és intézményrendszerének bármely jelentős változásához elengedhetetlen az erős politikai képviselet biztosítása Brüsszelben, Bukarestben és az önkormányzatokban. Ennek érdekében választási együttműködést kell kialakítani, beleértve szükség esetén olyan közös lista elfogadását, amely megfelel a magyar választók akaratának. 2. A különböző autonómia-formák létrehozásához már most meg lehet állapodni egy közös cselekvési tervben: a) A kisebbségek jogállásáról szóló, az RMDSZ által kidolgozott, majd a román kormány által elfogadott törvénytervezet támogatása, beleértve természetesen a kulturális autonómia intézményeinek létrehozásáról szóló rendelkezéseket; b) A székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének támogatása; c) A romániai közigazgatás általános decentralizációjának további szorgalmazása, egy valós helyi autonómia megteremtése végett; d) A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ-tervezet támogatása; e) A területi autonómiára vonatkozó közös koncepció kialakítása. 3. Az anyanyelvű oktatás és a nyilvános nyelvhasználat további bővítése, beleértve új önálló elemi és középfokú oktatási intézmények létrehozását, elsősorban a szórványban. Az állami magyar felsőoktatás bővítése, az önálló karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és az önálló állami magyar egyetem visszaállítása. A magyar nyelvű egyházi vagy alapítványi felsőoktatás megerősítése. 4. A jogtalanul államosított egyházi, közösségi és magántulajdon további restitúciója, a restitúciós törvény alkalmazásának felgyorsítása. 5. Az Erdély infrastrukturális fejlesztésére és modernizációjára vonatkozó RMDSZ-program közös vállalása, az RMDSZ ezirányú kormányzati és önkormányzati tevékenységének támogatása. 6. A fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviselete és érvényesítése. 7. Közös megoldások kialakítása a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítésére, beleértve a jelenlegi nyugdíjreform támogatását. 8. Egyeztető fórumok kezdeményezése, ahol a romániai magyar értelmiségiek, civilszervezetek és egyházak véleményt cserélhetnek a vitás kérdésekben. 9. A parlamenti és önkormányzati demokrácia megerősítése. Olyan választójogi törvény támogatása, amely ezután is biztosítja a magyar közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban. /Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács álláspontja az RMDSZ-szel való tárgyalásról. Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés, • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása, • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben, • konszenzus-orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában. Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be. Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet. A nemzeti összefogás programja I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások • a kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben • a Székelyföld területi autonómiájának támogatása • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ- szervezetek által, • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által • az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet • A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan • az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása) • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása • a PKE akkreditációs törvényének támogatása • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása. • a megtisztulás folyamatának elindítása: • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. • A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete: • anyanyelvi misék • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon. • Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása. • Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása. • Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Ehhez szükséges: • A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére. • A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon. • Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani. • Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg. • A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor: • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján, vagy • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben). • Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze. • Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról. III. A támogatási rendszer reformja • Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni: • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civilszervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása. • A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt alelnök, Toró T. Tibor alelnök; Székely Nemzeti Tanács: Fodor Imre elnök. Kolozsvár, 2007. július 30./Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

A Gyergyóalfaluban 70 évvel ezelőtt született és Csíkszeredában 25 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékeztek kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent, visszaemlékező írásokat, valamit Sövér-képeket tartalmazó kötetet ismertetve művészettörténészek és képzőművészek idézték Sövér Elek emlékét. A Nagy István, Nagy Imre és Márton Ferenc alkotta székelyföldi festőiskola első nemzedékét leginkább követendőnek tekintő Sövér Eleket a képek költőjének és a szív portréfestőjének nevezte Bucur Nicolae művészettörténész. Itthon maradását és megmaradását hangsúlyozta Balázs József festőművész. Alkotásaiban a 60-as, 70-es évek művészeti törekvései is berezegnek, és sejtetik a különböző irányzatok beszűrődését – tette hozzá Banner Zoltán művészettörténész. Sövér táj-, portré- és életképei a Mikó-várban szeptemberig láthatók. /Sövér Elek-kiállítás és -kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egy év elteltével sem kapott választ az államfői hivatalnak, a kormánynak és a parlamentnek elküldött levelére, amelyben Székelyföld autonómiájáról szóló tárgyalások elkezdését javasolta. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a román politikai osztálynak az autonómiával szembeni magatartását tükrözi az a tény, hogy eddig nem érkezett válasz a levelükre. /Nem kapott választ az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Kovászna megyébe látogatott augusztus 4-én Traian Basescu államfő, egyebek mellett megtekintette a Kovászna fürdővárosban működő szívkórházat. Az államfő élesen bírálta az ottani közutak állapotát. Traian Basescu egységre szólította fel a székelyföldi románokat és magyarokat, hogy közös erőfeszítéssel járuljanak hozzá régiójuk fejlődéséhez. Az államfő másnap, vasárnap folytatta a Kovászna megyében kezdett magánlátogatását, hangsúlyozta: nincs külön üzenete az itt élő magyaroknak és románoknak. Így egységes üzenetet továbbított, amelyben az etnikumok közötti kapcsolatok pozitív alakulásának kulcsaként a gazdasági fejlődést jelölte meg. Basescu megállapította: mindkét megye lemaradt Románia többi megyéihez képest, főként a közutak állapota tekintetében, amit – mint fogalmazott – nehéz magyarázni bármiféle politikai vagy gazdasági szempontból. Az államfő részt vett Kommandón egy helyi ünnepségen is, ahol megígérte, hogy gyakrabban ellátogat majd Kovászna megyébe, mivel az itteni táj nagyon szép, az emberek pedig rendkívül vendégszeretők. Azt is megígérte, hogy a jövő évi kommandói ünnepségre néhány szót magyarul is megtanul. /Kovászna megyében járt Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

„Igyekeztem minden fontos mondandónkat előadni, legalábbis amennyi negyven percbe belefért” – mondta Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az elnöki látogatás idején éppen a Kommandói Napok rendezvénysorozatán részt vevő Vajda négy háromszéki polgármester kíséretében kapott lehetőséget a rövid beszélgetésre az államfővel. „Azt kértem Traian Basescutól, hogy kapjunk erőteljesebb jelzéseket Bukarestből a székelyföldi megyék idegenforgalma fellendítésének ügyében. ” – mondta. /Cs. S. : Államfői ígéret. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Van pozitív hozadéka Traian Basescu államfő székelyföldi látogatásának. A Konstancán született, így a magyarokkal sokat nem érintkező államfőnek eddig jogosan rótták fel, hogy nagyon keveset tud a romániai magyarság problémáiról, ahogy a kisebbségpolitika iránt sem mutatott a mindenkori román államfőtől jogosan elvárt empátiát. Székelyföldi kiruccanása nyomán végre Basescu maga szembesülhetett azzal, amit az RMDSZ vezetői 1990 óta hangsúlyoznak: egész Erdélyt, de főként Székelyföldet elhanyagolta a mindenkori román hatalom, amely tudatosan elszegényítette a régiót. Basescu továbbra is kerüli, hogy a romániai magyar közösség helyzetének hosszú távú és megnyugtató rendezését etnikai szempontú megközelítésbe helyezze. Ennek még a látszatától is tartózkodik. /Borbély Tamás: Basescu Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Kivételes adottsága bizonyos embereknek, hogy mindig mindent úgy tudnak beállítani, hallgatóságuknak – közéleti személyiségek esetében a közvéleménynek – eladni, hogy az számukra kedvező legyen. Ehhez a ritka emberfajtához tartozik Traian Basescu román államelnök is. Emlékezetes az olyan korrupciós ügy, mint a román tengeri flotta kiárusításának ügye. Traian Basescu hozzájárult ahhoz, hogy a Székelyföld útjai olyanok maradjanak 1989 után is, mint voltak. Most pedig képes a régióba látogató államelnökként sajnálkozni, hogy a Székelyföld útjai olyanok. /Salamon Márton László: Óda a feledékeny választónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

„Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig nem hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt” – reagált Tánczos Barna, a közlekedési tárca államtitkára az államfő székelyföldi látogatása kapcsán. Tánczos Barna tájékoztatása szerint ezeknek az országutaknak a modernizálása, illetve rendben tartása kizárólag a minisztérium hatáskörébe tartozik. Az államtitkár képtelenségnek tartja, hogy ilyen esetekben az önkormányzatokat szidják. Rávilágított arra, mit jelent egy székelyföldi, erdélyi projektre pénzt szerezni, majd példaként emlegette azt az egymilliárd eurós beruházást, amelyet múlt hónapban sikerült sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyni, és amely egyébként, több mint fél évet hevert a pénzügyminisztérium valamelyik fiókjában. /Illyés Judit: Tánczos örvend az elnöksirámnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezési ügye kisebb-nagyobb intenzitással hetek óta téma főleg a csíki közéletben. Az önmagukat keresztény-demokratának címkézők megpróbálták az elvi síkon mozgó vitát sárdobálásra váltani s az érveket ocsmánykodással helyettesíteni. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy kik akarják Gergely István maradását, most már az is kiderült, kik akarják eltakarítani őt a Székelyföldről. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gyakorlatilag nem létezik – az RMDSZ ernyője alatt megbúvó csoportocska tagjai ismerős arcok. A Tisztit durván letegező levelükről elegáns véleményt mondott maga Potyó Ferenc pápai káplán, a Gyulafehérvári Érseki Hivatal irodaigazgatója: – „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd”. A két aláíróból az egyikről köztudott, hogy a Ceausescu-rendszerben beszervezési nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak. Ugyanezen körből pattant ki az a hírhedt s szintén botrányt kiváltó levél, mely Tőkés Lászlót vádolta besúgással, s a püspököt igazi keresztény-demokrata hévvel a következő címkékkel látta el: „ördög szolgája”, „gátlástalan puhány” és „hűtlen kezelő”. A platformocska csíki tagjai szerényen elbújtak az állásfoglalás távoli aláírói mögé. /Szondy Zoltán: Ismerős árnyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./; Előzmény: Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./; Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 30./

Augusztus 8-án folytatta székelyföldi körútját a Kovászna megyébe magánlátogatásra visszatérő Traian Basescu államfő. Kijelentette: a magyar gyerekeknek speciális tanrend szerint, idegen nyelvként kellene tanítani a román nyelvet. Ezt a magyarság és az RMDSZ évek óta követeli. Tamás Sándor képviselő elmondta, látogatásai során az elnök nem győzte dicsérni a környezet szépségeit, hevesen bírálta ugyanakkor az utak minőségét. A jelek szerint Basescu magánlátogatásának programjában nem szerepel a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) való egyeztetés. A tanács nyílt levele szerint az elnök székelyföldi látogatása jó alkalmat jelenthet arra, hogy az SZNT vezetői és Basescu végre konkrét tárgyalásokat folytassanak Székelyföld autonóm státusát illetően. /Sz. K. : Az államfő kezdi érteni igényeinket? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./