A Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szinte örömmámorban úszik. Az RMDSZ létezésének legsúlyosabb válságában kénytelen volt beadni a derekát párbeszédre. A polgári szövetség ugyanis egyszerűen nem alternatíva! – szögezte le Chirmiciu András, a lap munkatársa Szerinte az MPSZ makacsul ragaszkodik a székelyföldi ló-szemüveghez. Jóllehet a másfél milliós erdélyi magyarság csak körülbelül fele él a három székely megyében, míg a másik fele – vegyes lakosságú vidékeken, vagy szórványban. /Chirmiciu András: Alternatíva? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Azt rótták fel az útügyisek a Kovászna Megyei Tanácsnak, hogy nem tartotta tiszteletben azt a szabályt, miszerint legkevesebb hét méterre lehet csak ilyen reklámtáblákat elhelyezni az országutak mentén. A technikai hibán túl azonban nyilvánvaló politikai színezete is van az ügynek, ugyanis a Kovászna megyei prefektúra felszólította az önkormányzatot: távolítsa el a plakátot. Ion Ursache alprefektus bocsátotta ki a megyei önkormányzatnak szánt felszólítást, mivel György Ervin prefektus szabadságon van. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a plakát elhelyezése Románia alkotmánya elleni sértésnek minősül. Az ellenzéki pártelnök bírálta Traian Basescu államfőt, aki szerinte egy hét székelyföldi látogatás után éppen egy ilyen táblát érdemelt. /B. T. : Várhatóan ma szerelik le a múlt héten elhelyezett Székelyföld-táblát. A közlekedési miniszter és Geoana is támadásba lendült. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A hét végén nem mozdították el a helyről a Székelyföld határát jelző táblát, azonban nagy valószínűséggel augusztus 20-án erre sor kerül. Ludovic Orban közlekedési miniszter kiadott egy rendeletet, miszerint el kell távolítani helyéről a Kökösnél elhelyezett reklámpannót, amelyet augusztus 16-án helyezett el a Kovászna megyei RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében. A minisztérium műszaki hibákra hivatkozva akarja elmozdítani a táblát. /Eltávolítják a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Székelyföldet reklámozó táblánál több tévés stáb, újságíró, fotós jelent meg, hogy a tábla ledöntését rögzíthesse. A rendőrség is készenlétben állt. Mint ismeretes, a regionális útgondnokság egy nappal korábban felszólította a megyei tanácsot: a kért és engedélyezett helyre költöztesse a táblát, ellenkező esetben kénytelenek lesznek lebontani. A lebontásra vonatkozó végső döntést a szakminisztériumban hozták meg. Az útgondnokság helyi vezetője közölte: semmilyen hivatalos utasítást nem kapott, így a tábla maradt a helyén. /Ferencz Csaba: A lebontás réme (Táblaháború). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Véget ért a gyulafehérvári főegyházmegyei Családpasztorációs Szolgálat harmadízben szervezett családos tábora. A 65 gyermek, közel 100 felnőtt, és a gyermekprogramokat felügyelő mintegy húsz segítő részvételével tartott egyhetes programra a legtávolabbról érkezők egy Kanadából hazatelepülő család tagjai, a Kárpátalján szolgáló előadó házaspár, valamint egy-egy kaposvári- illetve Bukarestben élő család. Legtöbben Székelyföld különböző településeiről érkeztek Szovátára, a táborba, de a nyelvi és felekezeti szórványból is jelentős volt a családok képviselete. A lelkigyakorlatos tábor témája a „Családi életünk válasz Jézus Krisztus hívására”. /Családok a családokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 20./

Egyszerre szerveztek világtalálkozót a románok és a háromszékiek. Előbbiek marosfői összejövetelén bőven hangzott el utalás a szomszédos megyében zajló rendezvényekre, elsősorban a Székelyföld feliratú reklámtáblára, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok hátrányos megkülönböztetésére. A magyarok 500 évre előre terveznek, miközben a román kormánynak nemcsak semmiféle stratégiája nincs a határon túli románokat illetően, de teljes mértékben semmibe veszi őket – a kritika a románok marosfői világtalálkozóján hangzott el. Magunkra hagytak bennünket – panaszkodtak a románság különböző szervezeteinek képviselői. A találkozóra ugyanis hiába hívták meg a kormány és más állami intézmények képviselőit. A legmagasabb rangú vendég az államfő egyik tanácsadója volt, rajta kívül a demokraták (PD), illetve a nagy-romániások (PRM) egy-egy képviselője utazott Marosfőre. Dan Vasiliu, a Határon Túli Románok Alapítvány alelnöke és Daniela Soros, a szervezők egyike a külképviseletek személyzetének magatartására panaszkodott, arra, hogy nem tartják a kapcsolatot a diaszpórával. Az elfogadott nyilatkozatok egyike kérte, hogy a határon túli románok ügyeinek kezelése kerüljön át a külügyminisztériumtól az államfői hivatalhoz. Daniela Soros szerint a kormány képviselői előzőleg fedezetlenül ígérgettek, ezért kerülték el most Marosfőt. A marosfői összejövetel résztvevői nyilatkozatban ítélték el a Brassó és Kovászna megye határán felállított táblát – a négynyelvű Székelyföld felirattal -, amelyet a román állam területi egysége elleni merényletként értékeltek. Kérték, hogy üljön össze a Legfelsőbb Védelmi Tanács, és „állítsa meg a magyar szervezek provokatív, az alkotmányos rendet és nemzetbiztonságot fenyegető szélsőséges-szeparatista akcióinak elterjedését”. Hosszú távú stratégia kidolgozását is igényelték, hogy biztosítsák Hargita, Kovászna és Maros megye megmaradását a román állam keretein belül. Felhívták a figyelmet, hogy a kistérségi társulások révén a területi autonómia előkészítése folyik, ezért ezeket be kell tiltani. A mintegy száz résztvevő nagyobbrészt az anyaországból érkezett a Hargita megyében évente megrendezett összejövetelre, holott például a Határon Túli Románok Alapítvány elnevezés ennek az ellenkezőjére utalna. Ezzel magyarázható, miért nem veszi komolyan a rendezvényt a kormány. A határon túli románok gyakran panaszkodnak arra, hogy román diaszpóra gyakorlatilag nem létezik. A különböző szervezeteket összefogni próbáló, Los Angeles-i Románok Világtanácsa (Consiliul Mondial Roman – CMR) valójában egy bukaresti alapítvány, s mindössze egy fiókintézményt működtet az Egyesült Államokban. Kéttucatnyi egyéni tagja, valamint – saját nyilvántartásuk alapján – 11 tagszervezete. Ezek közül kettő Amerikában, hét Romániában, a többi a Moldovai Köztársaságban működik. A Románok Világtanácsa a májusi referendumot megelőző kampányban „10–12 millió határon túli román nevében” Traian Basescu elnök mellé állt. /Szőcs Levente: Világtalálkozók párbaja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az elmúlt évszázadokban sokan próbálták lerombolni a magyarok által megteremtett hazát, itt, a Kárpát-medencében, itt, a Székelyföldön, de ezt a tartós államberendezkedést a valóságban, a lelkünkben, a szellemünkben sohasem sikerült lerombolni, és ezután sem fog sikerülni – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök augusztus 19-én, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának központi rendezvényén, az Óriáspince-tetőn, az emlékműavatáson. Az elmúlt napok eseményeire utalva Markó kijelentette: egy ártatlan táblát tettünk fel, és rögtön ellenkezők serege támadt ránk, tagadva azt, amit nem lehet, a tényt, a valóságot, hogy ez a föld, ahol élünk, ez a Székelyföld. „Szükségesek a szimbólumok, de nekünk a valóságot kell olyanná tennünk, hogy a következő évszázadokban is tartós otthonunk legyen ez a föld” – hangsúlyozta Markó Béla. /Markó: Tartós otthonunk legyen ez a föld! = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Mintha a szimbolikus „státusegyetem” fontosabb lenne, mint a kellő figyelem azok iránt, akikért létezik az intézmény. A romániai magyarok viszonylag szűköcske értelmiségi rétege, amikor az RMDSZ a programpontjait fogalmazni kezdte, az egyetem szót főként olyan politikai stratégiai összefüggésben forgalmazta, amelyben ez a tudományos és oktatási intézményfogalom elvesztette eredeti jelentését, az „universitas” szóban rejtezőt, és az erdélyi magyarság autonómiájának folyamatosan üresedő jelképévé vált. Szakmai-funkcionális értelemben nagyon felhígult ennek a szónak az eredeti értelme, írta Cs. Gyimesi Éva. A magyar költségvetési támogatással viszonylag korán megalakult a Partiumi Keresztény Egyetemnek, majd a Sapientiának (EMTE) a diplomák állami elismertetésének nehézségeivel kell folyton szembenézniük. A Babes-Bolyain nyolcezer hallgató tanulhat magyarul (az idéntől hatvan szakon), és csupán ez utóbbi létszám is az egykori Bolyain évente tanuló hallgatóknak több, mint a négyszerese. Ennek örülni kellene, azonban a nyilvánosságban még mindig az egyetem jelképértékét részesítik előnyben a valóságos feladatokkal szemben. Foglalkozni kellene a kolozsvári diáknyomorral, a tanár–diák viszony romlásának okaival, a tanári felületességből és olykor korrupcióból is adódó igazságtalanságokkal. Kevés az érdeklődés az iránt, hogy mennyire hatékony a területileg kiterjedt magyar „egyetemi” oktatás. „Mekkora lehet itthon a munkapiacuk azoknak, akik például a Székelyföldön nem tanulhattak meg románul, s az egyetemen azt is elfelejtik, ami esetleg grammatikai ismeretként még megmaradt?” – minősítette a Sapientia Egyetemet a cikkíró. /Cs. Gyimesi Éva: „Státusegyetem” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Augusztus 20-án a brassói regionális útügyi hatóság munkatársai eltávolították azt a plakátot, amely Székelyföld határát jelezte Kökösnél. Ludovic Orban közlekedési miniszter elmondta: a hétvégén rendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára és a rendezvény mintegy 700 meghívottjára való tekintettel, a magyarországi televíziók stábjának jelenléte miatt döntött úgy, hogy az útügyi igazgatóság munkásai csak augusztus 20-án lépjenek közbe. Előzőleg a Belügyminisztérium a legfőbb ügyészséghez fordult, hogy vizsgálják meg, nem sérti-e a tábla az alkotmányos rendet. Vajda Lajos, a tábla kihelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy nyilatkozott, hogy újra felállítják a táblát, miután ismét beszerzik a szükséges engedélyeket. /Eltávolították a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Eltávolították a Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú pannót, lángvágóval. A levágott nagytáblát Brassóba szállították. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, hamarosan visszaállítják a pannót, az útügyesek nemcsak elköltöztették, hanem meg is rongálták a létesítményt. Vajda Lajos megyeitanács-alelnök szerint a rétyi útkereszteződésénél két kőolajtársaság hasonló pannója is képezhetné a törvényességi vizsgálat tárgyát. /Domokos Péter: Lángvágóval a Székelyföld-pannó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A román nacionalisták mindig a szívükhöz kapnak, ha a Székelyföldön valami történik. Elszakadás lesz, mondták – hogy ez itt, az ország közepén miként volna lehetséges, nem lehet elképzelni, de népbutításra alkalmas. Olguta Vasilescu nagy-romániás képviselő asszony harsogta: akár háromszáz feldühített emberrel is érkezhetett volna, mert a románok nagyon nem szeretik a magyarok effajta megnyilatkozásait. Hátuk mögött állnak a hatalmas erőszakszervezetek, rendőrség, csendőrség, titkosszolgálatok. Sokat tenni-venni a szómenésben szenvedő többségi politikusok viselkedését nem érdemes. Amíg tartott a világtalálkozó, míg féltek a nagyvilágba kivitt rossz hírüktől, vártak. Hazudtak, csaltak most is. A táblát eltávolította a szélsőséges román politikusok nyomására a jelenlegi liberális kormány, ez komoly kételyeket ébreszt politikai hovatartozásukat illetően. Ráadásul gyávák, semmibe veszik koalíciós partnereiket, mert most végül is az RMDSZ-t döngölték a földbe, s gondolkodhatnak Markóék, érdemes volt-e oly hűséges odaadással szolgálni, írta a lap munkatársa. Meddig kell még ezt a primitív, durva, önérzetünket, múltunkat, jelenkori életünket sárba taposó román politikát elviselnünk? /Simó Erzsébet: Még meddig? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Helyes és jó ötlettől vezérelve, az RMDSZ kezdeményezésére, Székelyföld határát hirdető pannót helyeztek el Kökösnél, Kovászna és Brassó megye határánál. Az eseményről az RMDSZ elnöke, Markó Béla kijelentette: „Itt az ideje, hogy ilyen szimbolikus eszközökkel is kifejezést adjunk annak, hogy Székelyföld hagyományos egység. Én magam javasoltam, hogy Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – ilyen közös szimbólumokkal is kifejezzük, ez a régió összetartozik. Ha valaki belép Székelyföldre, lássa, hogy egy sajátos régióban van”. Az acsarkodókat országos, sőt európai hírűvé avatta ezt az eseményt. Olguta Vasilescu nagy-romániás képviselő képes volt Olténiából Kovásznára utazni, hogy megkérdezhesse Markó Bélától, mi a jó a többnyelvű pannóban, mert ő nem érti. Miután a Hargita Megyei Románok Civil Fóruma drámai hangon ecsetelte a veszélyt, maga a belügyminisztérium rendelt el kivizsgálást az ügyben. Még sincs olyan ideális harmónia azon a tájékon a románok és magyarok között, mint amit egy héttel korábban Traian Basescu próbált bebeszélni a közvéleménynek, miközben ígéretekkel ámította a „tekintélytől félájult székely imádóit”. /Mózes Edith: Székelykapu. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Óriási baklövésnek tartja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását, akik azt hitték, hogy kedvére kell tenni a román közvélemény nacionalista részének. Közölte: már az elhelyezés előtt beszélt Ludovic Orban közlekedési és Cristian David belügyminiszterrel, megmagyarázta, hogy miről van szó, arra kérte őket, ne avatkozzanak bele. Markó szerint nevetséges, hogyan keresték az ürügyet a tábla eltávolítására. Jelezte: az RMDSZ nem hőköl vissza, és Székelyföld más bejáratánál is kitesznek majd hasonló jelzéseket, ugyanis a régiónak szimbólumokkal is minél nagyobb súlyt kell adni. Felhívta a figyelmet arra a „nagy” ellentmondásra, hogy Romániában már léteznek olyan vidékek – a Barcaság, az Avas vidéke vagy Hátszeg –, ahol megjelölik a hagyományos tájegységeket. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke bejelentette, hogy hatósági engedélyt kértek a Székelyföld-tábla visszahelyezésére. /B. T. : Markó: Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Előre tudni lehetett, hogy néhány nappal felállítása után el fogják távolítani a kökösi híd mellett elhelyezett reklámtáblát, mely három nyelven hirdeti, hogy e részen itt kezdődik Székelyföld, csak az nem volt biztos, hogy katonák lesznek-e, esetleg rendőrök vagy szabadcsapatok éppen, s a lerombolás mely formáját fogják választani – írta Magyari Lajos. A román hatalom az útügy embereit rendelte ki táblarombolásra. Reklámtáblák ezrével állnak Románia országútjai mentén, elsöprő többségük nincs hét méterre az úttesttől. – Románia új, fényes bizonyítványt állított ki magáról, a tolerancia nevében. /Magyari Lajos: A rontás kényszere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Véget ért a kilencedik alkalommal megrendezett Szent István-napi néptánctalálkozó, a szervezők már a jövő évi székelyföldi programokról is beszélnek. Pillich Balázs fesztiválszervező elmondta, jövőre lesz tízéves a fesztivál, s ezt nagyszabású rendezvényekkel kívánják majd megünnepelni, további országrészeket is bevonnának a rendezvénysorozatba. „A székelyföldi régió felé szeretnénk terjeszkedni, ott is szerveznénk programokat” – nyilatkozta. /Erdős Zsófia: Terjeszkedő néptáncnépek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Traian Basescu elnök elment a Székelyföldre üdülni magánemberként, hazatért államfőként. Elutazott Konstancára elnökként, s a visszafelé átváltozott hajóskapitánnyá. Legutóbb augusztus 21-én alakult át látványosan, amikor a külföldi román fiatalok nyári egyetemén Románia elnökéhez intézett kérdést: mit tesz az állam a határon túli románokért? Válasz helyett Traian Basescu kikérte magának a „provokációt” mondván, nem politikusként van jelen. Traian Basescu a határon túli románok jogairól mond tanítómesét a szomszédos államok vezetőinek, közben itthon megtorpedózza a kisebbségi törvényt. Azután ugyanaz a Traian Basescu szorgalmazza az állampolgárság megadását valamennyi külföldön élő románnak, de ellenez mindenfajta pozitív diszkriminációt. /Szőcs Levente: Minőség, váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

György Ervin kormánybiztos nem ért egyet a Kovászna megyei prefektúra által a Székelyföld-tábla kapcsán elküldött figyelmeztető levél teljes tartalmával. A napokban a Kovászna megyei prefektúra is felszólította a megyei önkormányzatot, hogy a diszkriminációra vonatkozó kormányrendelet értelmében távolítsa el a Kökös határába elhelyezett Székelyföld bejáratát jelző reklámpannót. A Ioan Ursache alprefektus által jegyzett levél szerint a háromnyelvű tábla kimeríti a diszkriminációellenes kormányrendelet előírásait, a tábla nacionalista és soviniszta propagandát szolgál. „Telefonon hívott Ioan Ursache alprefektus, és értesített a felszólító levélről, viszont nem ismertette velem annak tartalmát. Csak később ismertem meg, és egyáltalán nem értek vele egyet” – nyilatkozta György Ervin, aki éppen szabadságát töltötte abban az időszakban. /Kovács Zsolt: Ellentmondások a prefektúrán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Nagy sikernek örvendett a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, amelynek eredményeképpen a több ezer résztvevő megértette: nagyon komoly összefogás szükséges ahhoz, hogy a székelyföldi magyarság megfelelő életminőséget teremtsen magának. Az eseményre a világ számos országából hazalátogattak a történelmi Háromszékről elszármazott székelyek, akik az otthon maradottakkal együtt, az esemény záróakkordjaként látványosan fejezték ki összetartozásukat: a hajdani lármafák mintájára láncban gyújtottak tüzet, amely körülbelül ötven településen égett egyszerre. A legalább 425 programot felsorakoztató rendezvény csúcspontjának bizonyult a háromszéki magyarok emlékparkjának a felavatása, illetve az azt követő színpadi bemutató: Szörényi Levente Egy a nép, egy a magyar című rockoperája, amelyet több mint százezren tekintettek meg. /Nagy sikernek örvendett a háromszéki magyarok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

A madéfalvi Olti Ágoston, a budapesti ELTE doktorandusz-hallgatója tavaly az államfő által létrehozott, kommunizmust vizsgáló Tismãneanu-bizottság szakértői csoportjának tagjaként kutatásokat folytatott a Román Kommunista Párt és az Állambiztonsági Szolgálat (CNSAS) levéltáraiban. A bukaresti levéltárak a kilencvenes években szinte hozzáférhetetlenek voltak a magyar kutatók számára. A 2000-es években történt egy elmozdulás, és bizonyos anyagok kutathatóvá váltak. Csak személyekről szóló dossziékat lehet kérni, és minden újabb dosszié áttanulmányozására heteket kell várni. Jó példa erre a katolikus egyház működése. Meg kell nézniük az összes, Márton Áron körül lévő pap vagy későbbi püspök anyagát, csak akkor lehetne látni, hogyan alakult az állam-egyház, állam-szekuritáté, állam-szekuritáté-egyház viszony. Ez nagyon időigényes munka, mert egy kérés leadásától, amíg választ kaptak a CNSAS-tól, minimum két hónap telt el, így nagyon kitolódik a kutatási idő. – A szekuritáté a saját besúgóin lemérte, hogy megbízhatóak vagy nem. Olti Ágoston úgy látja, hogy mindig csak besúgókról beszélnek, de a tisztekről nem szólnak. Senki nem beszél arról, hogy mi történt, miután a szekuritáté begyűjtötte az anyagokat: hogy azokat összegezték, elemezték, és kidolgoztak egy cselekvési tervet. Végül a harmadik, a cselekvési szint, hiszen ezeket az információkat azért gyűjtötték, hogy felhasználják. A szekuritáté azért tartott fenn egy hatalmas besúgói és tiszti hálózatot, hogy a társadalmat terror, ellenőrzés alatt tartsa. És a cselekvési terveket végrehajtották. A végrehajtás pedig rendkívül változatos, nagyon sokrétű lehetett, ezek közé tartozik a félreinformálás, bizonyos szervezetek befolyásolása, bizonyos személyek vakvágányra helyezése. Tudni kell, hogy a székelyföldi tisztek nem voltak románok, ők is a magyarság soraiból kerültek ki. A rendszeren belül egy elitet jelentettek. Léteztek fedett ügynökök is, akik gyárakba, szerkesztőségekbe kihelyezve, álcázva dolgoztak. Nagy Imre csíkszeredai festőművészt például hosszú időn keresztül figyelték, az ő dossziéjában egy egész értelmiségi csoportot megfigyeltek. Nagyon gazdag anyag található róla a dossziékban, amely még feldolgozásra vár. Ő nagyon jól tudta, hogy követik, lehallgatják, elviselte, és ennek megfelelően viselkedett. A hírneve és a festészete védettséget biztosított számára. – Éltek olyan papok, akik nem voltak ügynökök, besúgók, de mivel köztiszteletnek örvendő személyiségek voltak, próbálták lejáratni őket. Magyarán, a megpróbálták elhitetni, hogy az illető ügynök. Ennek ellentéte, amikor mártírkép van festve valakiről, akiről majd kiderül, hogy teljesen orcátlanul a környezetét besúgta, jelentette. /Daczó Katalin: Besúgók, tisztek, dossziék. Csíki Hírlap. /szekelyhon. ro, aug. 24./

Az ellenzéki román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana, a párt elnöke augusztus 24-én Budapesten, miután tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, az MSZP elnökével, magyar miniszterelnökkel. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát – közölte Mircea Geoana. Kijelentette: Romániának hozzáértő, stabil kormányra van szüksége. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tart-e egy koalíciót az RMDSZ-szel, Mircea Geoana közölte: pozitívak a tapasztalataik az RMDSZ-szel való együttműködést illetően, de még frissek azok a sebek, amelyeket 2004-ben szerzett a PSD, amikor többségbe került a parlamentben, de az RMDSZ hirtelen úgy döntött, mégis Traian Basescu pártjával köt koalíciót. Mircea Geoana szerint az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalása nagyban függ attól, hogyan rendezi viszonyát a Nemzeti Liberális Párttal. A közös sajtótájékoztatón a két pártelnök elmondta: a megbeszélésen a román belpolitikai kérdéseken túl szó volt a regionális együttműködést célzó programokról, Koszovóról, az európai uniós forrásokról, a közelgő román európai parlamenti választásokról. A sajtóértekezleten Gyurcsány Ferenc – Traian Basescu székelyföldi látogatását kommentálva – annak az álláspontjának adott hangot, miszerint magyar részről kellő figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába. „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik” – mondta Gyurcsány Ferenc, majd így folytatta: „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar kisebbség számára döntő fontosságú, hogy meg tudja-e őrizni egységét, vagy sem. Gyurcsányt a székelyföldi autonómiatörekvésről is kérdezték. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. Gyurcsány Ferenc szerint sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómia törekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. „Óvok mindenkit attól, hogy úgy egyszerűsítse le ezt a kérdést: támogat-e egy autonómiatörekvést, vagy nem” – mondta a szocialista politikus. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan a politikus úgy foglalt állást: a párt politikáját általában támogatja, de nem akar tanácsokat osztogatni a romániai magyar érdekképviseletnek. /Román szociáldemokraták vizitben az MSZP-nél. Geoana–Gyurcsány találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, Traian Basescu román köztársasági elnöknek a nyár folyamán Székelyföldön tett látogatásáról. Mircea Geoana Budapestre látogatott. A magyar miniszterelnök Mircea Geoanával, a román Szociáldemokrata Párt elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik. ” „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva-akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana Budapesten. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát. /Geoana Budapesten járt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint Budapestnek nem ajánlott támogatnia az önrendelkezési törekvéseket. Értetlenségre és elutasításra talált az erdélyi magyar szervezetek körében Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentése, miszerint nem használ, hanem árt a határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseknek, ha Magyarország támogatja ezeket. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét is betöltő miniszterelnök Mircea Geoana, a román Szociáldemokrata Párt elnökének budapesti látogatása alkalmából, közös sajtótájékoztatón mutatott rá az autonómiatörekvések esetleges veszélyére, ezáltal mintegy azonosulva a kisebbik magyarországi kormánypárt vezetőjének álláspontjával. Néhány nappal ezelőtt Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke az Új Magyar Szó napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyarság számára az autonómia és a kollektív jogok nem igazán időszerűek. Gyurcsány Ferenc a székelyföldi önrendelkezési törekvésekről nyilatkozva úgy fogalmazott: az anyaországi kormány a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. Gyurcsány kijelentette: ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. A Kereszténydemokrata Néppárt vehemensen támadta Kóka Jánosnsk, az SZDSZ elnökének kijelentéseit, felszólítva Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el ettől. „Kóka János segítette azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezőket, amelyek minden módszerrel megpróbálják megakadályozni a magyarság jogos igényeinek érvényesítését” – jelentette ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Kóka János és Gyurcsány Ferenc kijelentései kapcsán a Krónikának elmondta, nyolcvan éve alig volt olyan állítás, amely jobban bizonyítaná: a magyarországi hivatalos vezetés mennyire hozzá nem értő módon kezeli a határon túli magyarság problémáit. „Mindkét politikus nyilatkozata minősíthetetlen, káros és rossz, ráadásul tudatlanságról és rosszindulatról árulkodik” – vélekedett Marosvásárhely volt polgármestere. Fodor szerint riasztóan negatív hozzáállást sugall a magyar kormány képviselőinek az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontja. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a 2004. december 5-én a kettős állampolgárság tárgyában rendezett népszavazás során kifejtett állásfoglalás után nem meglepő, hogy Kóka János és Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen foglal állást. Szilágyi úgy véli, mindez az erdélyi magyarság megmaradásáért meghirdetett program feladásaként minősíthető. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke pozitívnak értékelte, hogy a Geoana–Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, illetve mindketten reagáltak az ehhez kapcsolódó kérdésre. Ami a magyar miniszterelnök álláspontját illeti, Markó fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ álláspontját az autonómia kérdésében mérvadónak tartják. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit. /Nagy B. István: Gyurcsány nem autonómiapárti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Táblával kívánjuk jelezni, hol kezdődik a Székelyföld – hát felállítjuk a táblát. Szabad-e az RMDSZ elnökének szerepet vállalnia ilyen akcióban? Helyes-e közönségét – derék szurkolóit – az élmények hasonló hullámzásának kitennie? Kívánatos-e, hogy az, amitől dagad a magyar kebel, sok románt foga csikorgatására késztessen? – tette fel a kérdést Horváth Andor. /Horváth Andor: A tábla margójára. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Bíró Béla nem ment el a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára, Firenzében nyaralt, de a Duna Televíziónak köszönhetően részesei lehetett a történéseknek. Bíró Béla most is hangoztatta tárgyilagosságát: megdöbbentette, hogy a Kovászna Megyei Tanács által kihelyezett táblát egy szomszéd megye útügyi hivatala eltávolította, az is, hogy a Demokrata Párt a székely megyét egyoldalúan román földnek minősítette, tekintet nélkül annak történelmi múltjára és aktuális demográfiai viszonyaira. Azonban a cikkíró felfigyelt arra is, hogy a tévében egy erdélyi ifjú borízű hangon bejelentette a nézőknek, hogy Székelyföld nem Romániában van. Bíró Béla megmagyarázta, hogy Székelyföldet önmagukat székelyeknek is tekintő magyarok lakják, a területet többségükben románok /nem mindig legitim módon betelepített románok/ által lakott területek veszik körül, s a székely megyékben is számottevő román népesség él. Bíró szerint a csőlátásról van szó, az ősi román föld fanatikusait a Demokrata Párt bukaresti vezetői, az ősi magyar föld fanatikusait pedig – az általában tárgyilagos – Duna Tévé vezetése nem intette le. /Bíró Béla: A csőlátás kockázata. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága Fodor Imre elnök aláírásával közleményben reagált Kóka János, az SZDSZ elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, magyar miniszterelnök kijelentéseire:„Az autonómia nem időszerűtlen kérdés, hanem különféle formáinak alkalmazása éppen a székelység és az egész határon túli magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége. Példa erre a számos EU-tagországban létező autonóm régió, melyek elérésében partner volt az anyaország és nem ellenség. Közhely az, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy számukra mi a jó. A magyar miniszterelnöknek meg az SZDSZ elnökének ismernie kell, hogy Székelyföld lakói népszavazáson nyilvánították ki az autonómia iránti igényüket. Felelős, az alkotmányt tisztelő politikusoknak ilyen esetben tudniuk kell, hogy ez számukra is milyen kötelezettségekkel jár. Ne tévesszen meg senkit, hogy Magyarország mellett ma már Románia is az EU és a NATO tagja. Mindezen tények ellenére a székelység asszimilálása, életterének ellehetetlenítése napjainkban is folyik. Éppen ezért a székelyek azt várják el Magyarország mindenkori kormányától, hogy valódi anyaországként gyakorolja az őt megillető védőhatalmi státust” – olvasható a közleményben. /Az autonómia nem időszerűtlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Nyeregben és nyeregből szállva a Nagy Háború címmel könyv készül a m. kir. marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezred történetéről. Az egyetlen erdélyi honvéd huszárezredet Marosvásárhelyen és Szamosújváron helyezték el. Az ezred és tisztikara figyelemre méltó társadalmi tényező volt a két város életében a 20. század első évtizedében. A könyv emléket kíván állítani többnyire a Székelyföldről, de Belső-Erdélyből is származó ezrednek levéltári források, visszaemlékezések, naplók, szemtanújelentések segítségével, korabeli illusztrációs anyag, fényképek közlésével, valamint a fellelhető névlajstromok közreadásával. Munkájához a szerző, Koszta István köszönettel vesz minden segítséget, visszaemlékezést. /Koszta István: Nyeregben és nyeregből szállva a Nagy Háború... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

Gazdasági helyzetfelmérést készített Székelyföldön a Cotidianul bukaresti napilap. Hargita megyében az egy főre eső GDP 4023 eurót ér el, ez közel van az országos átlaghoz (4500 euró), és ezzel országos szinten a 18. helyen áll. A havi átlagjövedelem az országos átlag alatt van, csupán 186 euró a 246-hoz képest. Bevétel szempontjából az ország 27. megyéje, az elosztott pénzek szempontjából a harmincötödik, azaz többet fizet be az államkasszába, mint amennyit kap. A helyzet hasonló Kovászna megyében is. Hargita megye gazdasága krónikus pénz- és befektetőhiányban szenved. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, hogy a magyarországi befektetők többsége Bukarestben és az ország nyugati részében található, /Milyen gazdagok a székelyek? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Székelyföld mindig román föld volt, és az is marad! Csatlakozz a magyar szeparatizmus ellen, a nemzeti egységért vívott harcunkhoz! – az Új Jobboldal mozgalom felhívását röplapokon terjesztik, többek között Brassóban, ahol parkoló, elsősorban Kovászna megyei rendszámú gépkocsik szélvédőjére tűzik ki. A 2000-ben alakult szervezet évente megemlékezik Corneliu Zelea Codreanuról, a Vasgárda atyjáról, idén megünnepelték a román legionárius mozgalom 80. évfordulóját, a magyarországi Karpatia együttes kolozsvári koncertje után pedig büntetőjogi feljelentést tettek az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete ellen. Tavaly március 15-én Bukarestben Székelyföld autonómiája ellen tüntettek. 2005-ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szemben, tiltakoztak a Kovászna megyei magyar prefektus ellen. /Szekeres Attila: Szórólapos mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Vita van a Szerbiához tartozó, de nyolc éve ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány, Koszovó jövendő státusát illetően. A második világháború utáni európai történelemben precedenst jelenthet a nemzetközi jog egy alanyának, jelen esetben Szerbiának a megcsonkítása. Az első világháborút lezáró béketárgyalásokon a többséget alkotó albán népesség akarata ellenére Koszovó Szerbia része lett. A két világháború között a koszovói albánok nem rendelkeztek kisebbségi jogokkal, Belgrád szerbek betelepítésével próbálta módosítani az etnikai arányokat. 1945 után népességrobbanás ment végbe az albánok körében: 1981-ben a koszovói lakosság 80, tíz évvel később pedig már 90%-át tették ki. A lakossági arányok 1999 óta még inkább felborultak: a 2,1 milliós népességen belül a szerbek ma már legföljebb 80 ezret tesznek ki. A NATO 1999 tavaszán végrehajtott katonai csapásai nyomán Koszovóban megszűnt a szerb közigazgatás és katonai-rendőri hatalom, és az albánok úgy érzik: eljött az ideje, hogy jogilag is elszakadjanak a gyűlölt Szerbiától. A nemzetközi közösség egyelőre tanácstalanul figyeli a kötélhúzást. Az államok túlnyomó többségét hidegen hagyja szerbek és albánok perlekedése. Van azonban két kormány, amely másképpen viselkedik, feltehetően azért, mert országuk területén is jelentős lélekszámú kisebbség él. Szlovákiában 550 ezer, Romániában 1,5 millió magyar él. A magyar kisebbség pártjai évek óta napirenden tartják az autonómia gondolatát, amelyről azonban sem a pozsonyi, sem a bukaresti kormány nem akar hallani. A szlovák kormány szerint Koszovó nem válhat függetlenné. Románia ellenzi Koszovó függetlenséget és a határok megváltoztatását. Az RMDSZ, illetve más erdélyi magyar szervezetek 1989 óta 12 tervezetet dolgoztak ki a magyarság autonómiájára vonatkozóan, ezek közül csak öt került a bukaresti parlament elé. Az RMDSZ első kormányzati szerepvállalásának (1996-ban) az volt az ára, hogy a párt háttérbe szorítja az autonómia-követeléseket; cserében a román politikai elit hajlandó kisebbségi jogokat biztosítani. A 2000-ben újból kormányzati pozícióba került RMDSZ kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét (benne az ötödik autonómiatervezettel), a tervezet azóta is a házbizottságoknál van, elfogadását főleg a Demokrata Párt és az államfő akadályozta. Basescu elnök érzi látványos mosolyoffenzívát kezdett Székelyföldön. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen – alig két héttel Basescu székelyföldi látogatása után – magyar és német nyelvű táblák jelentek meg. Olyan táblák, amelyekhez hasonlóknak tavaly novemberi kihelyezése után az egyetem (román többségű) szenátusa leváltotta a táblákat kiszögező két magyar adjunktust. /Belgrádnak „szurkol” Pozsony, Bukarest. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A népművészeket tömörítő Bokréta Kulturális Egyesület szeptember 7-9. között a Régiók Találkozója keretében ünnepli meg a születésnapot, közösen a Romániai Magyar Népművészek Szövetségével, az Alterával, a Palóznoki Hímzőkörrel és az Erdélyi Kézmíves Céhhel. A vásáros kiállítással egybekötött háromnapos rendezvény Mákófalván zajlik, Kalotaszegi csillagok elnevezéssel. A kalotaszegi kézművesek mellett székelyföldi és magyarországi mesterek is érkeznek Mákófalvára. /Ötéves a Bokréta Kulturális Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./