Tavaly körülbelül 1,7 millióan utaztak Romániába, közülük több mint egymillió Székelyföldet is meglátogatta. A szakemberek szerint ez a szám idén 20–25 százalékkal nagyobb lesz. A magyar turisták korábban a biztosat nyújtó csoportos kirándulásokat részesítették előnyben, ma már egyre többen saját szervezésben, autóval látogatnak Erdélybe. /Egyre több turista érkezik Magyarországról Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megkapott a Kovászna Megyei Tanács a Székelyföld-táblák felállításához, most már csak az önkormányzat döntésén múlik, hogy hol helyezik el a következőt. A megyei RMDSZ-elöljárók a választási kampányok idején Kökösön kétszer is próbálkoztak a kétnyelvű Székelyföld-táblával, de a hatóságok mondvacsinált okokkal eltávolíttatták azt. /Demeter J. Ildikó: Jöhet a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Egymást okolja a két magyar párt amiatt, hogy a Hargita megyei választókerületek kialakításakor Gyergyóditrót a zömében románok lakta Maroshévízhez csatolták. Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem elégedett a Hargita megyei választókerületek felosztásával. Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, a felosztás kedvezőtlen a magyarság számára, csökkenti az esélyeit a parlamenti választásokon. A politikus szerint az RMDSZ felelőssége, hogy megengedte ezt, ezáltal két körzetről mondva le: Gyergyóditróról és Orbaiszékről. „Ma két körzetet veszítünk el, holnap az egész Székelyföldet” – mondta. Szász remélik, hogy az RMDSZ meggondolja magát, és mégis sor kerülhet a két párt közötti koalícióra. Borboly Csaba RMDSZ-es tanácselnök sincs megelégedve a felosztással, ő viszont úgy látja, az RMDSZ megtette, amit tehetett, nem rajtuk múlott a döntés. /Székely Zita: Egymásra mutogatnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Markó Béla meghozta a bölcs döntést: NEM! Nem közösködik senkivel, az RMDSZ önállóan indul a választásokon. Mi, székelyföldi magyarok másképp gondoljuk ezt, írta Gazda Árpád. Történelmi lehetőség adatott a székelység önálló parlamenti képviseletére. Autonómiát a Székelyföldnek! – ezt az RMDSZ is mondta már, kizárólag a kampányokban, s kampány után mindent megtett, hogy az autonómia-gondolat ne kerülhessen többet előtérbe. Most: itt a történelmi lehetőség. A Magyar Polgári Párt ölébe hull a lehetőség, hogy kiálljon népünk képviseletéért. Kiálljon az autonómiaharc megvívására, az autonómia ügyének győzelemre vitelére, hangsúlyozta a cikkíró. /Gazda Árpád: Történelmi lehetőség (Önálló parlamenti képviselet a Székelyföldnek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Tordátfalván, az udvarhelyszéki településen van a legrégebbi, ma is álló és használatban lévő székely kapu. 1800-ban állították fel, ma már csak főbb elemei a régiek. A kapu nincs festve és faragva. A székely kapuk legjelesebb kutatója, a máréfalvi Kovács Piroska adatai (Elődeink hagyatéka – udvarhelyszéki öreg székely kapuk katasztere című, 2006-ban kiadott CD-jén az összes székelyföldi kapu adatai megvannak) szerint ez a tordátfalvi kapu a legrégebbi Udvarhelyszéken. A legrégebbi faragott kapu Oklándon található, azt 1809-ben állították. A közigazgatásilag Siménfalva községhez tartozó Tordátfalván jelenleg körülbelül százan élnek, többségükben idős emberek. Itt született Boros György, aki 1928 és 1938 között unitárius püspök volt. /Katona Zoltán: Tordátfalván áll a legrégebbi székely kapu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 8./

Fából készült borvíztároló gyűrűket helyeztek el a Venczel József Faipari Szakközépiskola diákjai és mesterei a Hosszúaszó völgyében található Puskaporos és Adorján borvízforrásoknál. Megtisztították a borvízforrások környékét is. A programban partnerként részt vettek a Zöld SzékelyFöld Egyesület tagjai is. – Igyekszünk támogatni a helyi értékek megóvását, népszerűsítését célzó programokat – mondta Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. /Felfrissült borvízforrások Hosszúaszó völgyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Az elmúlt hét végén Gyergyószentmiklóson zajlott EMI-tábort, valamint a nemrég véget ért Székelyföldi Rockmaratont figyelemmel követők szerint erősödik a Magyarországról importált nacionalizmus. Gyergyószentmiklóson magyar és Árpád-sávos zászlók lengnek az esti koncerteken, rovásírásos pólókban voltak többen. Az EMI-t nem tartom szélsőjobboldali szervezetnek, mondta a fiatal édesapa. Semmiféle szélsőjobboldali túlzásokba nem esnek az emberek, állította a tábor főszervezője, Soós Sándor. Veres Valér szociológus szerint nem lehet székelyföldi jelenségről beszélni. Szerinte az ottani fiatalok magatartása „kisebbségre jellemző, de nem lényegesebben románellenesek”. /Barabás Márti, Mihály László: Kárpátia – szűrő nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Bihar megyében egyelőre nem támadják egymást a pártok. Az RMDSZ politikusai szerint nem a legkedvezőbb a magyarok számára a Bihar megyei választókerületek kialakítása, a kerületek nagyjából megegyeznek a történelmi tájegységekkel. Az RMDSZ részéről Lakatos Péter képviselő volt az első, aki bejelentette: indul az őszi választáson. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások során a székelyföldi, befutónak számító kerületek mellett a bizonytalannak minősített észak-bihari választókörzetet is kérte. Az MPP országos vezetőségének kell döntenie a parlamenti választásokon való indulásról, mondta Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke, ezt követheti a Bihar megyei szervezet döntése az esetleges jelöltekről. /Készülnek, nem latolgatnak. Bihar megye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Nem csak önkéntesekkel szervezte tavalyelőtt télen és tavaly tavasszal a székelyföldi autonómiáról szóló „belső” népszavazást a Székely Nemzeti Tanács, hanem honoráriumot is ígért a segédkezőknek, amelyet mai napig nem fizettek ki – állítja marosvásárhelyi orvostanhallgatók egy csoportja. Fodor Imre, az SZNT széki elnöke elismerte: valóban tartoznak a diákoknak, rendezni fogják adósságaikat. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a szervezet cégtámogatásokból és magánadományokból tud törleszteni. Az egyetemisták a magyar és a román médiához fordultak felhívással, amiért az SZNT elfelejtette kifizetni az adósságát. „Vezérünk, Adam Valerian próbálkozásai, hogy beszéljen Izsák Balázsal és Fodor Imrével, válasz nélkül maradtak” – áll a gyatra helyesírással megfogalmazott felhívásban, amelyet három magyar egyetemista írt alá. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs diverziónak nevezte a sajtónak elküldött „panaszlevelet”. Elmondta, Ádám Valeriannal a helyhatósági választások idején találkozott utoljára, de az orvostanhallgató nem tett még utalást sem a felhívásban megfogalmazottakra. „Tekintettel arra, hogy a levél írói közül senki sem keresett meg, szerintem kitalált dologról van szó” – mondta Izsák. Fodor úgy tudja, Valerian a pénzéért eddig sem jelentkezett a SZNT-nél, mert Magyarországon tartózkodik, így másokat küldött maga helyett. /Antal Erika, Lokodi Imre: Adós maradt az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Romániában tucatjával találhatók olyan pártszékházak és állami intézmények, amelyek homlokzatára valami okból nem tűzték ki a román zászlót. Székelyföldön azonban rögtön a román–magyar dominanciaharc szimbolikus terébe kerül a történet. Ha a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét is befogadó épület homlokzatán nincsen román zászló, az román értelmezésben azt jelenti, hogy a székelyek nem ismerik el a román fennhatóságot. A Székelyföld határait jelző pannók kifüggesztése esetén is a szimbolikus tér birtokbavétele a tét. Ezek a táblaállítási kísérletek négyévente ismétlődnek: mindig a választási kampányban. Kárt okoz a közösségének az az önkormányzati vezető, aki nem a felújított infrastruktúrával, a létesített ipari parkokkal büszkélkedik, hanem a ki nem tűzött zászlókkal, vagy éppen a kibiggyesztett határtáblákkal próbál népszerű maradni. /Gazda Árpád: Zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Székelyföldet járja és jelenleg Gyergyószentmiklóson állomásozik a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotó vándorkiállítása. A több mint száz fotográfiát bemutató sikeres sorozatnak eddig valamennyi helyszínen több mint kétezer látogatója volt. Egy piros-kék papírszemüvegen keresztül a nézők – a különleges technikával készült fotók háromdimenziós hatása – valósággal időutazásra készteti a látogatót. Ötven év óta ez az első kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból eljutott Székelyföldre is, jelezte Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A sztereófotó vándorkiállítás székelyföldi turnéja Csíkszeredában kezdődött, majd Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron folytatódott. /Barabás Márti: Dimenziókba zárt pillanat. Budapestről Székelyföldre érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számában jelent meg először nyomtatásban a Kossuth-díjas Benedek Marcell író, műfordító, esztéta, szabadkőműves nagymester A zongora című színdarabja. Berényi Zsuzsanna Ágnes történész az 1997-ben kiadott A nagymester című, Benedek Marcell szabadkőműves tevékenységéről szóló könyvében még csak a darab címét ismertethette, de időközben az addig kiadatlan kézirat is előkerült a szerző hagyatékából. A szabadkőműves Benedek Elek elsőszülött fia, Marcell szabadkőműves szellemben nevelkedett, 1910-ben a budapesti „Deák Ferenc, a Testvériséghez” című páholy tagja lett. 1949-ben kezdődött a magyar szabadkőművesség Benedek Marcell nagymesterségével fémjelzett rövid korszaka. Nagymesteri székfoglalójában Benedek kifejtette, hogy a kommunista önkényuralom keretében a magyar szabadkőművesség egyedüli működési területe a kultúra lehet. A Kelet című, belső terjesztésű szabadkőműves lap számolt be az összes páholy részvételével 1950. január 14-én megrendezett nővérestről, amelyen Supka Géza megnyitója és Jancsin Ferenc hegedűjátéka után A zongora címmel Benedek Marcell nagymester erre az alkalomra írt „kis színdarabját” mutatták be. A magánipar államosításáról szóló mű humort és vígjátéki jeleneteket is becsempészve az egyén, a közösség és az erkölcs tragédiáját mutatja be. /Megjelent Benedek Marcell eddig kiadatlan műve. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Az újonnan megalakult önkormányzatok és a Székely Nemzeti Tanács képviselői között párbeszéd kezdődött a hivatalos autonómia-népszavazások kiírásáról. Ezt Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha az egyeztetés nyomán egy bizonyos hónapra tennék a népszavazások kiírását. Ferencz Csaba szerint a kérdésben nyitottság tapasztalható az önkormányzatok részéről, tény, hogy elindult egyfajta egyeztetés. Az SZNT képviselői biztosítékot kaptak, hogy a székely szimbólumok használatának vonatkozásában is előrelépések lesznek. Az autonómia szempontjából az SZNT biztatónak tartja, hogy az öt székelyföldi megyei jogú város szövetségben kíván egyesülni. /Hivatalos autonómia-referendumokat szorgalmaznának. Egyeztetés az SZNT és a székelyföldi önkormányzatok képviselői között. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Szent István, első királyunk a magyar nemzetet bevezette a kontinens konszolidáltabb népei sorába, s országából olyan modern államot formált, mely sikerrel kelhetett versenyre verseny- és vetélytársaival. Őt mindmáig a legnagyobb országvezetőként tiszteli a nemzeti köztudat. Minden magyar őrá gondol, őhozzá fohászkodik, ha gondban és bajban a nemzet, írta Magyari Lajos. Nevét számtalan település őrzi a Kárpát-medencében. Székelyföldön minden székely székben van Szentkirály nevű falu, község. Moldvai csángómagyarjaink körében tisztelete még ennél is nagyobb. Újra megteremtetett a lehetőség arra, hogy legalább a maradék államterületen egy új, valóban szuverén, gazdag, önérzetes és erős államot teremtsen a magyarság, de a széthúzás, a nyegleség, az idegen érdekek szolgai fölvállalása újra akadályozza a magyarságot ebben. /Magyari Lajos: Országalapítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Szent István napján háromszéki kulturális intézmények rangos rendezvényeken mutatkoznak be a magyarországi közönségnek. A Székely Nemzeti Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban vesz részt az Ünnepek és találkozások II. című néprajzi ikerkiállításon. A sepsiszentgyörgyi és a veszprémi múzeum közös kiállításának különlegessége, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze. További program: Székely ízek – Incze Fejér Anikó irányításával gulyásfőzés és kürtőskalácssütés a sepsiszentiváni kürtőskalács-készítők részvételével, mesterségbemutatók és foglalkozások – Kecskés József kálnoki tojáspatkoló, Farkas Magda kézdivásárhelyi mézeskalácsos, Haszmann Gabriella csernátoni bútorfestő, Haszmann László csernátoni fafaragó, Vízi Jenő csíkdánfalvi fazekas. Az Ünnepek és találkozások néprajzi ikerkiállítást jövőre a sepsiszentgyörgyi múzeum látja vendégül. A veszprémi kiállítás kísérőrendezvénye az Európa kicsinyben program, melyen a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaival könyvsátorban képviselteti magát. A rendezvényt táncbemutató zárja, amelyen a Veszprém Táncegyüttes, valamint Zabola táncosai és zenészei lépnek fel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az M-Stúdió augusztus 20-án Budapesten a Nemzeti Táncszínházban lép fel az Ölelésben ― Ady-szerelmek című közös táncszínházi produkcióval. /Páljános Mária: Háromszékiek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Ismét hibát találtak a háromszéki Nagyajta területén májusban elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla felállítása körül. A Kovászna megyei prefektúra a közigazgatósági bíróságon támadta meg a nagyajtai önkormányzat határozatát, amely a Kovászna Megyei Tanács számára ingyenes használatba adta azt a földdarabot, amelyen a pannó áll. Két önkormányzat nem adhat át egymásnak ingyenesen területet. György Ervin prefektus szerint felszólították a nagyajtai tanácsot, hogy rendezze a problémát, de az nem tett eleget a felkérésnek. Demeter János megyei tanács-alelnök kifejtette: el szerette volna kerülni a nézeteltéréseket; mint mondta, nem tudott a prefektúra felszólításáról, mert azzal a nagyajtai önkormányzatot keresték fel. /Kovács Zsolt: Új táblaháború Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Gyergyószentmiklós hívei templomot építettek, Szent István védelmébe ajánlva azt. – A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni lelkileg annyi, mint országot építeni – fogalmazott Balázs József festőművész. Hosszú tervezés előzte meg a 2005 decemberi alapkőletételt. Már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni – mondta Hajdó István. 1993-ban változtattak a méreten és az elképzelésen, Anthony Gall tervezte újra a templomot. Anyagiak hiánya miatt nem indulhatott meg a kivitelezés. Köllő Miklós főépítész újabb tervet készített. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes, akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas. Téglajegyeket nyomtattak ki, sokan adakoztak, nyugaton élők, hagymakupolás honfoglalás miatt aggódók egyaránt, hogy magyar földön katolikus templom épülhessen. Nagy ünnep volt 2006 pünkösdje, amikor a gyergyószentmiklósiak az első magyar király koponyájának egy darabját a Szent Korona hiteles másolatába építve – kapták örökségül. /Balázs Katalin: Templom Szent István tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes tizedik alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsváron. Az 1995-ben alapított Szarkaláb néptáncegyüttes több külföldi turnén vett részt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, emlékezett Pillich Apor Balázs, az együttes vezetője a kezdetekre emlékezett. 1999-ben két együttes – a dél-bánsági Maroknyi néptáncegyüttes és az észtországi Noome Noortemaia néptáncegyüttes – jelezte: szívesen fellépnének Kolozsváron. Elhatározták, hogy a néptáncfesztivált az államalapító szent királyról, Szent Istvánról nevezik el. Az első rendezvényt 1999-ben a hóstáti Virágos együttessel közösen szervezték. A rendezvény lassan olyan fesztivállá fejlődött, ahova nagyon sokan jelentkeznek. A második évtől kezdve céljuk volt, hogy rangos európai kisebbségi néptáncfesztivállá növeljék rendezvényüket. A kisebbségi néptánccsoportok kiszorulnak a nemzetközi fesztiválokról, mivel oda általában a többségi nemzet néptánccsoportjait hívják meg. A dél-bánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult barátság régi keletű. Pancsován laknak, s a hajdan odatelepült bukovinai székelyek utolsó leszármazottai. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. A kolozsvári magyarság még nem követi kellő figyelemmel e Szent István-napi rendezvényt. Sokkal fogékonyabbak voltak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják. Azt szeretnék elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonják Székelyföldet is. /Nagy-Hintós Diana: „Nem magunknak, hanem a magyar közösségnek szervezzük a fesztivált” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő alapítvány – ugyanaz, amely belügyminisztériumi vizsgálatot kért, amiért a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházán nincs kitűzve a román zászló – számvevőszéki ellenőrzést követelt a Kovászna Megyei Tanácsnál a Nagyajta és Apáca között felállított Székelyföld-táblára elkülönített pénzalap ügyében. Érvelésük szerint a tábla elhelyezése törvénytelen volt, így az arra szánt összeg is kidobott pénznek számít. Egyúttal felszólították Demeter Jánost, a megyei önkormányzat volt elnökét, hogy saját zsebéből térítse meg az összeget. Demeter János elmondta: a megyei önkormányzat megszavazta az összeg elkülönítésére vonatkozó határozatot. /Farcádi Botond: Kérik a pénz visszafizetését (Székelyföld-tábla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Önszerveződés közművelődési (kulturális) területen. Többek között e címmel olvasó tanulmány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványának, Civil Fórum folyóiratnak az április-júniusi összeállításában. Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kultúrára várva címmel jegyzi: „így értelmezem a közművelődést: lehetőségteremtés olyan kulturális együttlétre, amely felemel, megnyugtat, örömmel tölt el. (...) Azok mellett kívánunk kiállni, akik napi tevékenységük által bizonyítják: tudják, látják, teszik. Mármint a kultúra közvetítését". Csáki Rozália, a lap főszerkesztője Magasba emelő mélység címmel summázta a lap tartalmát. Érték és minőség a közművelődésben címmel dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi oktató fejtette ki gondolatait. Interjú olvasható Balla Zoltánnal, a Székelyföldi Közművelődésszervezők Egyesületének elnökével, valamint Péter Orsolyával Fiatalon a közművelődés szolgálatában címmel. Dr. Balázsi Károly a népfőiskolai mozgalom éveit elevenítette fel. /Az önszerveződést átfogó Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

„Nem egy helyet akarunk a törvényhozásban, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyt, közös cselekvést a közélet minden olyan szereplőjével, aki az autonómia ügyének elkötelezte magát. Nem egy, hanem a Székelyföldnek kijáró összes parlamenti helyet akarjuk, de nem a magunk, hanem az autonómia javára” – olvasható a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében. Izsák Balázs elnök leszögezte: az SZNT nem indul sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon, nem állít jelölteket, és nem támogat pártokat, csoportokat, vagy személyeket a választási kampányban, de nem is kér a maga számára helyeket egyetlen párt vagy szervezet jelöltlistáján sem. Nem mond le viszont Székelyföldön belüli önkormányzásáról, ezért arra ösztönzi „székely testvéreit”, állítsanak saját soraikból képviselőjelölteket, a kampány során pedig kérdezzék meg tőlük: vállalják-e, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy Székelyföld Autonómia Statútuma törvényerőre emelkedjen, és csak akkor szavazzanak rájuk, ha ezt megígérik. /SZNT: Nem csak egy helyet akarunk! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

A háromszéki gazdák arra panaszkodnak, hogy a piacot elárasztó, olcsó külföldi krumpli miatt nem tudják értékesíteni termésüket. Az elmúlt évben külföldről hatalmas mennyiségű, dömpingáron kínált étkezési burgonya érkezett a piacokra. A kormány nem védi a belföldi termelőket. Romániában Moldva és a Székelyföld számít a krumplitermesztés fellegvárának. Dr. Mucsi Mihály kertészmérnök, kézdivásárhelyi termelő úgy véli, az idei kedvező időjárás lehetővé teszi a termény raktározását, s így a termelők megvárhatják, míg a krumplit „tisztességes áron” eladhatják. Kovászna megyében az évi krumpliszükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. Romániában a hektáronkénti átlagtermés az európai uniós egyharmada. Az alacsony átlagtermés miatt Románia importra szorul. Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, a megyében kutatóközpontok és kísérleti állomások működnek. Viszont hátrányt jelent a területek széttagoltsága. /Bartos Lóránd: Quo vadis székely valuta? = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

A meg nem egyezés, az, hogy az RMDSZ és ellenzéke külön indul a parlamenti választásokon, fura helyzethez vezethet a Székelyföldön, csökkenhet a parlamenti képviselők, szenátorok száma, de még valószínűbb, hogy ezt elsősorban a szórvány sínyli meg, képviselet nélkül maradhat az ott élő magyarság – nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, hasonló véleményt fogalmazott meg Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. /Farkas Réka: Veszélybe kerülhet a szórványképviselet (A különindulás következményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a székelyföldi helyi önkormányzatokat, hogy a parlamenti választások napján, november 30-án szervezzenek helyi, hivatalos népszavazást Székelyföld autonómiája kapcsán. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette: kötelező kiírni a népszavazást, mivel a törvény értelmében csak azután nyújtható be törvénykezdeményezés a parlamenthez a területi-közigazgatási egységek határainak megszabásáról, miután az állampolgárok referendum keretében kifejezték ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ugyanakkor az SZNT felszólítást intézett a székelyföldi helyi közigazgatási hatóságok képviselőihez, hogy használják a székely szimbólumokat, kövessék a gyergyószentmiklósi példát, és tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót. /Népszavazás Székelyföldön a választások napján? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Első alkalommal szerveztek Erdélyi Vándoregyetemet Homoródfürdőn Nyerő stratégiák címmel. A szervezők: az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). „Új generációt képviselünk. Nem keseregni akarunk a múlton, hanem megoldani a problémákat. Nyerő stratégiákat, amelyek eredményeket hoznak a tudományban, a gazdaságban, a társadalmi életben” – fogalmazta meg a szervezők célját az ErGo részéről Derzsi László az augusztus 28-i megnyitón. Szenkovits Ferenc, a KAB elnökségének tudományos titkára szerint a vándoregyetem célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a tudományt. „A regionális, etnikumfölötti párt létrejöttét az egyéni választókerületes rendszer is serkenti, hiszen csak Székelyföldön adottak a biztos bejutást garantáló etnikai szavazatok, ha valaki Kolozsvárról szeretne a parlamentbe kerülni szükségképpen össze kell fognia a többséggel” – mondta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Kovács Csaba: A siker stratégái. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 15-éig az összes Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatnak eljuttatja az autonómiareferendum megszervezésére vonatkozó felhívását, közölte Izsák Balázs SZNT-elnök. Az SZNT azt szeretné, ha a Székelyföld önrendelkezéséről szóló referendumot november 30-án, a parlamenti választásokkal egyidejűleg tartanák. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy vélte, minimális az esély arra, hogy november 30-án meg lehessen rendezni az SZNT által kért népszavazást, mivel túl rövid az idő. /Pap Melinda: Megkésett autonómiareferendum? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A megyei tanácsnak koncessziós szerződést kell kötnie vagy meg kell vásárolnia azt a területet, amelyre Nagyajta határában felállították a Székelyföld-táblát – közölte György Ervin prefektus. György Ervin tárgyalt Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel a lehetséges megoldásról. /Farkas Réka: Van megoldás (Székelyföld-tábla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Több magyarok lakta megye is rosszul szerepelt az idei pótérettségin a közzétett országos statisztikák szerintA három székelyföldi megye közül Kovászna teljesített a legrosszabbul (64,14 százalék), Maros (70,64 százalék) és Hargita (73,57 százalék) megye az országos ranglista közepén helyezkedik el. /O. M. : A diákok fele ment át a pótérettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./