Május 31-én Csíkszeredában a Megyei Sürgősségi Kórháznál letették az elmegyógyászati osztály új épületének alapkövét. Dr. Bachner István menedzser elmondta: két évvel ezelőtt indították el a csíkszeredai kórház korszerűsítésének folyamatát, ennek része az elmegyógyászati osztály új épületszárnyának felhúzása. Az alapkőletételt követően a kórház Dr. Kelemen József főorvosról elnevezett szakkönyvtárában bemutatták Dr. Bachner István, Balog László, Málnási Levente: Fejezetek a csíki egészségügy történetéből című kötetét. Balog László elmondta: űrt pótol ez a kiadvány, amelynek megírásánál nem az akadémiai alaposságot tartották szem előtt, inkább Székelyföld, Erdély egészségtörténete alapos feltérképezésének fontosságára kívánták felhívni a figyelmet. /Forró-Erős Gyöngyi: Alapkőletétel és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a választásról kifejtette, az emberek félnek, ő ezt tapasztalta az elmúlt hetekben. Félnek a helyi megtorlásoktól vagy a megszólásoktól. Az alacsony részvételi arány mellett a klientúra újraválasztja magát. Az emberek kimaradnak a politikából, eltávolodnak tőle. A választások előtt úgy ítélte meg, hogy a Magyar Polgári Pártnak a Székelyföldön jó esélye vannak a győzelemre, emlékeztette Szász Jenőt az újságíró. A választási kampányban szükség van a kincstári optimizmusra, válaszolt erre Szász Jenő. Magasabb részvétel mellett minden bizonnyal jobb eredményt értek volna el. Viszont 75 napja van bejegyezve a párt, és Székelyföldön 30–40 százalékos támogatottságnak örvend, ez a szám önmagáért beszél. A Magyar Polgári Párt megkerülhetetlen tényező lett a politikai közéletben. Szász Jenő szerint nem Borboly Csaba győzött, hanem a jól felépített helyi RMDSZ-hálózat. Szász Jenő várja Markó Béla kéznyújtását. A mostani választás előfeltétele volt az új összefogásnak, az erkölcsi többség közös felépítésének. /Gazda Árpád: „Várjuk Markó Béla kéznyújtását” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, eddig biztosan tudják, hogy 122 településen állított az RMDSZ polgármestert, 57 településen pedig második fordulóba jutottak a jelöltjeik. Az első fordulóban elért teljesítmény 90–93 százalékosnak mondható, 2004-ben az RMDSZ 180 településen nyerte el a polgármesteri tisztséget. Székelyföldön jobb eredményeket értek el, mint a novemberi európai parlamenti választásokon. Az RMDSZ kampánya meggyőzőbb volt, mint a versenypárté. Kelemen Hunor szerint az a retorika, amit Szász Jenő és a versenypárt képviselt, megbukott. Kelemen úgy látja, hogy az alacsony részvételi arány „egyik oka a rendkívül aggresszív, mocskos kampány, amelyet a Magyar Polgári Párt folytatott az elmúlt hónapban”, másik oka pedig maga a versenyhelyzet. Arra a kérdésre, hogyan látja RMDSZ és az MPP közötti együttműködést, Kelemen kitérően válaszolt: jelenleg a második fordulóra való felkészülés jelenti a prioritást. /Gyergyai Csaba: „A választónak mindig igaza szokott lenni” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Ki nyert és ki veszített a magyar–magyar választási versenyben? A helyhatósági választások magyar eredményei egyik fél számára sem kecsegtetőek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Már négy évvel ezelőtt megtanulhatta volna a szövetség, hogy hiába állít pártpolitikust Dorin Floreával szemben. Ellene csak olyan jelölt lehet eredményes, aki nem a politika világából érkezik, és egyaránt népszerű a románok és a magyarok körében. Ilyen lehetett volna Bölöni László. Megtört az RMDSZ székelyföldi monopóliuma. Noha jelöltje ülhet a székelyudvarhelyi polgármesteri székbe, döntései megszavaztatásakor csak egy kisebbségbe szorult RMDSZ-frakcióra számíthat. És ahol megmaradt a többség, ott is az ellenzék hódította el a tanácsosi mandátumok 30–40 százalékát. De nem ünnepelhet a Magyar Polgári Párt sem. Jelöltjei – kevés kivétellel – elbukták a polgármesteri, tanácselnöki presztízscsatákat. A 75 napos „régiség” sem ad felmentést a kudarcra. A választás mégsem gyásznap az erdélyi magyarság történetében. A versenyhelyzet teljesítményre sarkallja a választottakat. /Gazda Árpád: Döntéshelyzet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

Idén már nem lesz képességvizsga a nyolcadikosoknak. „Ugyanannyi gyenge tanuló jut be majd iskolánkba ezzel az új rendszerrel is, amikor kizárólag a médiák döntik el a bejutást, mint eddig, amikor képességvizsga szűrte meg a jelentkezőket” – mondta Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója. Különleges helyzetben van a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, ahol mindkét eljárást alkalmazzák a kilencedikesek kiválasztásánál: a reál osztályba való bejutás a számítógépes elosztási rendszerrel működik, a humán osztályba jutáshoz viszont, Popa Márta igazgatónő elmondása szerint, vallásteszten kell átmenniük a jelentkezőknek. Kevés a szakképzett munkás. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a kínálat hiánya miatt reális igény nincs a megyében a szakosztályokra. „Egy magyar tannyelvű szakközépiskola vagy szakmunkásképző létesítését minden évben megpróbáljuk a megyében, az egyházak bevonásával is, de ez mindeddig nem sikerült” – magyarázta. A szülők szerint a gyerek inkább végezzen egy jobb nevű elméleti líceumban, mintsem egy külvárosi román szakmunkásképzőben tanuljon. Székelyföldön és részben a Partiumban is jó arányban vannak jelen a magyar szakosztályok, de a szórványban egyelőre az is nagy gondot jelent, hogy a meglévő nyolcadikos tanulókat megtartsák a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. Szeben megyében egyetlen magyar kilencedik osztály indul, Szászmedgyesen, de az sem biztos, hogy a jelenlegi húszas létszámú nyolcadikból minden gyerek oda iratkozik. /A nyolcadikos tanulók idén először stresszmentesen léphetnek a líceum első osztályába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye szervezésében június 3-án nyílik a Békesség Istentől – A székelyföldi reformáció évszázadai című kiállítás, amelyen részt vesz az ugyanezen a napon rendezett egyházmegyei közgyűlés több mint 120, a gyülekezeteket képviselő küldött is. /(Molnár Melinda): A székelyföldi reformáció évszázadai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

Az első forduló után 145 polgármestere van az RMDSZ-nek, 2004-ben ugyanekkor 142 volt. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket, szögezte le Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Marosvásárhelyen nem sikerült győznie Borbély Lászlónak, de megszerezték Székelyudvarhelyt, a székelyföldi megyei tanácsokat, „legyőzték Szász Jenő MPP-elnököt”, a vártnál is jobban alakult az MPP-vel szembeni szavazatarány. Az RMDSZ a leadott magyar szavazatok körülbelül 85 százalékát kapta meg, míg a Magyar Polgári Párt 15 százalékot. Székelyföldön pedig egyharmad a kétharmadhoz az RMDSZ javára, ez jó eredmény. Markó hangsúlyozta, a választás politikai üzenete: „a magyar választók visszautasítják, hogy Magyarországról eljöjjön egy párt és itt kampányoljon. A kudarc ilyen szempontból nemcsak a Magyar Polgári Párté, hanem azoké is, akik onnan idejöttek, keresztül-kasul bejárták Erdélyt, és kampányoltak a Polgári Párt mellett. ”Markó szerint az MPP-nek köszönhető, hogy a Szilágy megyei magyaroknak nincs megyei tanácselnökük. /Salamon Márton László: „Nem hiszek a babonákban” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a helyhatósági választások első fordulójának eredményeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Markó Béla és Szász Jenő is győzelemnek tekinti a választások eredményeit, noha előbbinél tompítani, utóbbinál viszont cáfolni kellene a diadalt. Székelyföldön az MPP vereséget szenvedett. A káderpolitika az RMDSZ-nél is meghatározó volt. Szatmár és Maros megyében olyan jelöltekkel nyerték meg a tanácselnöki tisztségeket, akik személyesen több szavazatot szereztek, mint az RMDSZ megyei listája, azaz képesek voltak túllépni az etnikai szavazáson. Azonban a dél-erdélyi szórványban az RMDSZ többnyire vesztesként került ki. A legnagyobb kudarc Marosvásárhely. A felülről „hazaerőszakolt” pártpolitikus képtelen volt a másik oldalról voksokat szerezni, írta Borbély Lászlóról a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Mérlegelés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje bejelentette, megválasztása után meghívja a székelyföldi megyei tanácselnököket és polgármestereket, hogy közösen megbeszéljék és kidolgozzák azt az ütemtervet, amely szerint a székelyföldi intézményrendszert ki lehet alakítani. Hozzátette, a decentralizáció következő lépése a dekoncentrált, jelenleg a prefektúra hatásköre alá tartozó intézmények megyei önkormányzatok hatáskörébe való áthelyezése lenne. /Székelyföldi Politikai Testület megalakítását tervezik. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Zöld Lajos visszautasította azt, hogy Papp Kincses Emese Nem félünk a farkastól című cikkében /Hargita Népe, jún. 5./ elítélte az ő előzőleg megjelent /Selejan püspök úrtól Orbán Viktor úrig, Hargita Népe, máj. 28./ cikkét, melyben elítélően írt Orbán Viktorról. Zöld Lajos soha nem volt hűséges pártkatona. Továbbra is elítéli Orbán Viktort, amiért Székelyföldre importálta a magyar testvérviszályt. /Zöld Lajos: Válasz egy furcsa kihívásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./ Megjegyzés: Zöld Lajos Selejan püspök úrtól Orbán Viktor úrig című írása nem szerepelt a Hargita Népe máj. 28-i internetes változatában.

Többek között magyarországi szakemberekkel készülnek pótolni az orvosok külföldi munkavállalása okozta szakemberhiányt Székelyföldön. Tarr Gyöngyi, a Hargita megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, több székelyföldi szakorvosi praxis iránt érdeklődő anyaországi orvossal folytatnak tárgyalásokat. A megyében 450 szakorvosi állás betöltetlen. Az érdeklődők többsége évekkel ezelőtt Erdélyből kivándorolt orvos, de akad olyan magyar állampolgár is, aki nem beszél románul, azonban kész a nyelv elsajátítására. A munkavállalási kedv a Magyarországon megfeneklett egészségügyi reformnak tulajdonítható. /Fordított munkaerő-áramlás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Második alkalommal avatnak olyan biomérnököket a Székelyföldön, akik magyarul végezték tanulmányaikat. Összesen 56, a csíkszeredai Sapientia Egyetemen végzett élelmiszeripari- és környezetmérnököt avattak június 12-én a Segítő Mária Líceum dísztermében. A tavalyi végzősök túlnyomó többsége azonnal el tudott helyezkedni szakmájában, az államvizsga letétele után. /II. Mérnökavató a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./

A Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán párhuzamosan zajlott Kortárs Európai Filmnapok záróakkordjaként csemegét ígértek a szervezők: székelyföldi kísérleti rövidfilmek bemutatását. /Váry O. Péter: Ködöt keresni (Székelyföldi filmek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Idén első alkalommal rendezték meg a Kukkerfesztet, amelyre a szervezők olyan amatőr és „félprofi” filmeket próbáltak meg összegyűjteni, amelyek a Sapientia Egyetem műhelyében, Filmtett-táborokban vagy akár otthon készültek el. Június 14-én Kolozsváron a Tranzit Házban megrendezett gálán díjazták a legjobbakat. Harmincnyolc kisfilmet neveztek be. Az alkotók egyre fiatalabbak és ügyesebbek, egyre jobbak a 3D-s animáció világában. A zsűri a legjobb és legtöbb közönségszavazatot kapó videót laptoppal jutalmazta, amely ez alkalommal a Hütizsi, az instant párizsit reklámozó kisfilm alkotójához került. A gálaest a díjak átadása után a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat előadásával folytatódott, majd a Tündérground dzsessz- és drum’n’base zenét játszó székelyföldi együttes koncertje következett. /Fleischer Hilda: Kukkerfeszt tündérrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Nincs semmi rendkívüli abban, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök nem a Magyar Polgári Párt, hanem csak az MPP választói felé szeretné kinyújtani a kezét. Az erősebb politikai alakulatok a világon mindenütt így járnak el a gyengébbekkel. A román politikai elit meghatározó személyiségei sokszor elmondták, előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar választók nem az identitásuk, hanem a politikai meggyőződésük alapján szavaznak. Voksaikon a román pártok osztoznak majd. Az elmélettel csak az a baj, hogy a román pártok eddig soha nem javasoltak a magyar ember számára vonzóbb megoldásokat, mint az RMDSZ vagy az MPP. Egyikük sem próbált például szélesebb körű kulturális autonómiát ajánlani a magyarságnak. Ez a baj az RMDSZ-szel is. Úgy szeretné bekebelezni az MPP választóit, hogy voltaképpen semmit sem ajánl nekik. Markó Béla akkor szólíthatja meg eredményesen az MPP szavazóit, ha felkéri az RMDSZ színeiben megválasztott székelyföldi polgármestereket, írjanak ki helyi népszavazást a területi autonómia kérdésében. /Gazda Árpád: Elégtelen ajánlat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Erdélyben egyedülálló múzeum nyílt meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a tojásmúzeum. A június 16-i megnyitó egyben a tizedik alkalommal szervezett Táltos kézművestábor első napja volt. Üveges vitrinekben pompázik a tíz év alatt elkészült több mint 2000 mintát felsorakoztató gyűjtemény. A készlet székelyföldi, gyimesi, háromszéki, udvarhelyszéki, Kolozsvár környéki, Fehér megyei, bukovinai, kárpátaljai, Duna–Tisza közi és balatonfelvidéki hímes tojásokat tartalmaz, de a sort ki szeretnék bővíteni a teljes Kárpát-medencei mintakészletre, jelezte Kisné Portik Irén. Tojásmúzeum létesült már Siófokon is. /Jánossy Lajos: Hímes tojások közszemlére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Sólyom László magyar köztársasági elnök június 18-án fogadta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttségét, élén Izsák Balázzsal, a szervezet állandó bizottságának elnökével. Az SZNT kezdeményezésére létrejött találkozóra Budapesten az elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palotában került sor. Jogosnak és európainak tekinti Sólyom László a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT), a Székelyföld területi autonómiáját célzó törekvéseit. Az SZNT képviselői ismertették az SZNT célkitűzéseit, valamint átnyújtották a magyar köztársasági elnöknek az autonómiakoncepció legfontosabb dokumentumait. Egyben szóban is vázolták a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó elképzeléseket. Sólyom László ígéretet tett arra is, hogy legközelebbi útján Romániában mindenképpen meglátogatja Székelyföldet is. Az SZNT minél több fórum elé be kívánja terjeszteni az autonómia ügyét. Ennek megfelelően az Európa Tanácsot és az Európai Parlamentet is megkeresik. Az SZNT vezetői rámutattak, hogy a helyhatósági testületekbe bekerült SZNT-tagok közül nyolcan az állandó bizottság tagjai. /Nagy B. Balázs: Hátszél az autonómiának. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Rodostó város tanácsa a múlt héten Beder Tibort, a Magyarok Székelyföldi Társasága és a Julianus Alapítvány elnökét díszpolgárává választotta. Beder Tibor elsősorban nem székelyföldi tisztségeiért és Kárpát-medence szerte ismert teljesítményéért kapta a rangos kitüntetést, hanem azért a teljesítményért, amelyet a székelyföldi magyar ember küldetéstudata alapozott meg. A most kitüntetett már a diktatúra éveiben II. Rákóczi Ferencnek, bujdosótársainak és Mikes Kelemennek a nyomába szegődött. Zágonból elindulva többszöri nekifutamodással próbálta Törökországot elérni, amire csak a diktatúra bukása után kerülhetett sor. Az első igazi útján – egyébként Hargita megyei főtanfelügyelőként – Rodostó érintésével az antaliai Macarköyig jutott el, rácsodálkozva a magyar megmaradás búvópatakszerű, jelképi értékű históriai ,,teljesítményére”, amint a törökországi ,,magyarfalusiak” fél évezrede nyelvvesztés után is féltve őrzik magyarságtudatukat, és személyi irataikba büszkén íratják be a ,,Macar” (Magyar) szót. Beder Tibor szervezésében a székelyföldiek, erdélyiek százai keresték fel a törökországi magyar emlékhelyeket. Csíkszentdomokosi székely kapu került Macarköybe, Csernátonban faragott és az alkotók által felállított székely kapu a rodostói Magyar utca bejáratához, ezt megelőzően a budapesti Rodostó Alapítvánnyal és a Rákóczi Szövetséggel együttműködve háromalakos térplasztikai alkotás Rodostó városligetébe. Rodostóban központi helyre került a török nyomdászat megalapozójának, a török ősnyomtatványok létrehozójának, a világi könyvkiadás elindítójának, Ibrahim Müteferrikának – Székely Ábrahámnak – Köpe Csaba által kisbaconi cserefából faragott, monumentális szobra. Beder Tibor törökországi utazási élményeit könyvekbe, alkalmi kiadványokba foglalta. A magyar–török kapcsolatépítés kétoldalú: az évek során számos török küldöttség látogatott Székelyföldre, testvértelepülési kapcsolatok jöttek létre. Ezeknek a létrehozásában a Magyarok Székelyföldi Társaságának partnere volt a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. /Sylvester Lajos: Rodostó székelyföldi díszpolgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Három könyvet jelentetett meg a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. Magyari Hunor fényképes útikalauzában mindenki megtalálhatja kedvenc református templomát. A legkisebb imaháztól a legrégebbi templomig, az egyházmegye istentiszteleti helyeit tartalmazza. Az Útravaló, az egyházmegye lelkipásztorai által írt imádságos könyv minden napszakra, élethelyzetre, ünnep- és hétköznapra. Juhász István A székelyföldi református egyházmegyék című könyve az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg 1947-ben. A mostani reprint kiadást Roth András Lajos ajánlja: „az erdélyi református egyház – hozzátehetjük, az erdélyi magyar népélet és művelődés – máig legismeretlenebb korszakának, a közelségénél fogva rendkívül figyelmet érdemlő utolsó két és fél száz esztendőnek a forrásai kezeink között vannak. Tudnunk kell velük – ma is – sáfárkodni!” /Ünnepi kiadványok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./

Összehívják a székelyföldi megyei tanács-elnököket, alelnököket, a városok polgármestereit. A találkozó célja létrehozni a székelyföldi politikai testületet – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Tamás Sándor megyei tanács-elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.,,Az autonómia kivívásának lényeges oldala az egységes Székelyföld megteremtése érdekében új alapokra helyezni a kapcsolatot Hargita megyével” – szögezte le Tamás Sándor. Ha ez működik, igyekeznek bevonni Maros megyét is. Antal Árpád leszögezte, minden magyar vezetőt meghívnak, függetlenül attól, hogy RMDSZ-es vagy MPP-s színekben győzött a választásokon. /Farkas Réka: Összehívják a székelyföldi önkormányzati vezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Együtt koncertezett a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a harminckét zenész J. S. Bach, G. PH. Telemann és F. Händel műveiből adott elő. A két formáció gyakori közös fellépése nem véletlen, a zenészek célja megalakítani a székelyföldi kamarazenekart, amelyet Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda, valamint Kovászna és Hargita megye önkormányzata finanszírozna. /(r): Székelyföldi kamarazenekar alakulna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Meghalt Győrben Bardocz Barna ötvösművész, aki harminc évvel ezelőtt Székelyföldről indult, hogy a lelkébe tarisznyált útravalót, Erdély, a magyarság ősi kincseit saját ,,szavaival”, fémbe, fába, kőbe álmodott legendáival, míves-csodás alkotásaival, ékszereivel Győrnek, a világnak ajándékozza. Bardocz Barna ötvösművész – Benedek Elek szomszédjában –, Nagybaconban született 1946. október 10-én. Marosvásárhelyen, majd a budapesti iparművészeti főiskolán végezte tanulmányait. Bardocz Barnának a földi pályán 62 esztendő adatott. Haza akart térni a székely hegyek közé, most végleg hazaért... /A míves csodák mestere hazatért (Elhunyt Bardocz Barna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Az alpolgármesteri tisztségeket egyes székelyföldi közigazgatási egységekben az RMDSZ és az MPP közötti háttéralkuk eredményeként oszthatják el. Elképzelhető, hogy az MPP kapja meg a Hargita megyei tanács egyik alelnöki székét, cserében pedig az RMDSZ alpolgármestert állíthat Gyergyószentmiklóson, ahol MPP-s jelölt nyerte el a polgármesteri posztot. /RMDSZ-MPP alkudozások a háttérben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A mai erdélyi politika és közélet legkényesebb kérdése az ún.,,magyar egység” problematikája. A rendszerváltás óta eltelt 18 év után sincs egységes erdélyi (vagy székelyföldi) magyar gazdaság- és kultúrpolitika. Az RMDSZ történelmi bűne és felelőssége, hogy a ,,kis lépések politikáját” zászlajára tűzve eltávolította soraiból a kritikát megfogalmazó politikusokat, a veszélyes radikálisokként megbélyegzett autonómiahíveket. Nagy kár, hogy az RMDSZ belső ellenzéke, a megfelelő szellemi potenciállal rendelkező Reform Tömörülés felszámolta önmagát. A MIT sértődött kivonulása után pedig egy szemfüles ifjú kitalálta az ,,RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezetek” létrehozását. Sokan felismerték, hogy karriert csakis lojalitásukat bizonygatva lehet csinálni, az RMDSZ gondját viseli még a választásokon alulmaradt volt parlamenti képviselőknek, tisztségviselőknek is. Az RMDSZ-vezetés a román nacionalista sajtóval karöltve megpróbálta lejáratni Tőkés Lászlót. Ez a ballépés az erdélyi magyarság megosztását és megosztottságát vonta maga után. Ez a kirekesztő politika hívta életre az autonómia ügyét nyíltan felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Székely Nemzeti Tanácsot, ezért alakult meg a Magyar Polgári Szövetség. 2004-ben sebtében megszavaztatott jog- és alkotmánysértő új törvénnyel, bírósági perekkel az RMDSZ-nek még sikerült megakadályoznia a politikai életbe való belépésüket, de 2008-ban már nem. A kellőképpen nem tájékozott magyar népesség körében a riogató ,,megosztási” retorika a helyhatósági választásokon sikeresnek bizonyult. Rossz politikai kommunikáció a júniusi önkormányzati választások magyar–magyar párharcként, megosztási kísérletként való beállítása. A Magyar Polgári Párt egy másfajta, közép-jobboldali, keresztény értékrend felmutatásával, az autonómiaprogrammal indult. /Papp Kincses Emese: Egység és megosztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

„Székelyföldön elsőként Sepsiszentgyörgynek lesz városmenedzsere”– jelentette be Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A városmenedzser hatáskörébe főként városrendezési, városépítkezési feladatok tartoznak majd. Az állás betöltésére versenyt hirdetnek meg, a polgármester a szerepkör betöltésére legalkalmasabb személynek Czimbalmos Csabát látja, aki korábban 16 éven keresztül a város alpolgármestereként tevékenykedett. /Illyés Judith: Székely városmenedzser. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A környezetvédelem és a kisebbségvédelem összefügg – ez derült ki az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség marosvásárhelyi frakcióülésén. A július 2-án elkezdődött rendezvényen Tőkés László európai parlamenti képviselő a romániai magyarságot a barnamedvékhez hasonlította, amelyekhez hasonlóan közösségünk is „veszélyeztetett helyzetben van”. „A barnamedvék módjára a romániai magyarság is eltűnőben van. Közösségek vannak veszélyeztetett helyzetben, például a csángók” – jelentette ki Tőkés László. Az erdőkitermelésről mint a Székelyföld környezeti katasztrófájáról tartott előadást Garda Dezső parlamenti képviselő. Elmondta, hogy több mint húsz évre előre kitermelték az erdőket, olyan nagy méretű lopásokat vittek véghez, ami a régió természeti katasztrófájához vezethet. A politikus a romániai korrupcióról beszélt, arról, hogy bár sok ügyészségi iratcsomó született már a törvénytelen erdőkitermeléssel kapcsolatban, Romániában továbbra sem lehet felelősségre vonni senkit. /Antal Erika: Autonómiáról zöld szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./