"A román-magyar-szerb hármas határt jelölő Triplex Confinium határkőnél találkoztak május 24-én a Duna-Körös- Maros-Tisza (DKMT) kisrégióhoz csatlakozott megyék vezetői; a rendezvényen Dan Ioan Sipos, a Temes megyei tanács s egyben az eurorégió soros elnöke, Petar Misics, a Vajdasági Autonóm Tartomány végrehajtótanácsának alelnöke és Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke mondott köszöntőt. Az elnökök hangsúlyozták, hogy eljött az ideje a gazdasági kapcsolatok előremozdításának is. Erre jó lehetőséget nyújt a megalakuló DKMT Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság, melynek fő feladata az európai uniós pénzforrások kutatása és megpályázása. A szövetség 2003-2004-es költségvetését 64,5 ezer euróban állapították meg, a megvalósításra váró projektek közül a Csanád- Kiszombor határátkelő a teherforgalom számára való megnyitását, a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáépítését, s a Triplex Confiniumnál egy kishatárátkelő létrehozását emelték ki./Határok nélküli hétvége. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"A Temesvári Egyházmegyében május hónap immár hagyományos módon a fiataloké, ilyenkor szervezik ugyanis a Temes, Arad és Krassó-Szörény megye katolikus ifjúságát tömörítő találkozót, amelyet idén 24-én tartottak Temesváron. A 29 egyházközségből mintegy ötszáz, csoportosan érkező, zászlós körmenetben énekelve vonuló fiatal látványa nem mindennapi volt. A találkozó átfogta a három részre szakított hajdani csanádi egyházmegyét. Nagybecskerekről a meghívás dacára ezúttal nem érkeztek résztvevők, a szeged-csanádi egyházmegye fiataljai megjelentek. A fiatalokat Roos Márton megyés püspök, majd Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész üdvözölte. Böcskei László általános helynök magyarul, románul és németül szólt a fiatalokhoz. Kulturális program is volt, az aradi, karánsebesi, óbesenyői, vingai, resicabányai és temesvári fiatalok előadását, zenés, táncos ajándékát megtapsolták társaik. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Temesvárott. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./"

"Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Jún. 2-án két kisebbségtörténeti előadást tart Vincze Gábor szegedi kutató Kolozsváron. A Sapientia Alapítvány-Kutatási Programok Intézetének vendégtanári programjának keretében szervezett előadások címe: A második világháború utáni magyar oktatásügy, különös tekintettel a Bolyai Egyetemre és Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1945-1989 között. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"A nemzetközi listán, amelyet sokáig Magyarország vezetett, az öngyilkossági esetek számát tekintve Románia a középmezőnyben foglal helyet, mutatott rá Hecser László, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es kimutatása szerint jelenleg már Litvánia áll az élen a százezer lakosra számított 40,9 esettel, őt követik Észtország 40,1, Oroszország 37,6 és Lettország 33,9, ötödikként pedig Magyarország 32,8 esettel. Az adatokat összevetve kiderül, hogy Romániához viszonyítva Magyarországon kétszeres az öngyilkossági esetek gyakorisága. Az, hogy az anyaország a világlista ötödik helyére csúszott vissza, korántsem a pozitív irányú változásoknak tudható be, hanem annak, hogy a balti államokban és Oroszországban az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a szuicídiumok száma. Romániát vizsgálva a székely megyékben az országos átlagot jóval meghaladó az esetek gyakorisága. A listát Hargita megye vezeti, sorrendben követik Kovászna, Szatmár és Maros megye 38,7; 35,2; 32,5; illetve 28,6 esettel. Maros megyében az utóbbi öt esztendőben az elkövetők mintegy 65 százaléka magyar nemzetiségű volt. Vannak a jelenségnek kiváló külföldi kutatói, mint az amerikai Ronald W. Maris vagy a szegedi Varga Tibor és a pécsi Bajnóczky István. Maros megyében Hecser László kidolgozott egy 52 pontos kérdőívet , ezt próbálják alkalmazni. Egyes vélemények szerint a szuicídiumot elkövetők jelentős hányada az alkoholisták közül kerül ki. Tekintve, hogy az esetek 60 százalékában alkoholos befolyásoltság állapotában követik el tettüket, akár el is fogadható ezt a hipotézis. A depresszió manapság népbetegség, ezért nem állítható, hogy a depresszióban szenvedők úgymond predesztináltak lennének az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok gyakorisága szorosan összefügg egy társadalom szellemi-lelki egészségi állapotával. Azonban akkor mivel magyarázható, hogy a cigány lakosság körében, amely kétségbeejtő anyagi és szociális helyzetben él, alig-alig észlelhető a jelenség? A Maros megyei adatokat alapul véve a reformátusok körében a legmagasabb az öngyilkosok aránya, a katolikusoknál a legalacsonyabb. A szuicídiumot elkövetők több mint kétharmada, férfi. Valamiféle genetikai okok is közrejátszhatnak abban, hogy egy nemzeten belül huzamosabb ideig növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. /Szentgyörgyi László: Öngyilkos nemzet a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya újjáalakulása óta XIII. tudományos vándorgyűlését május 29-31. között Sepsiszentgyörgyön tartotta. Ötszáznál több résztvevő előtt 15 szakosztályban 180 dolgozatot és posztert mutattak be. Továbbképző tanfolyamok, a Keresztény Orvosok Szövetségének, valamint az EME-szakosztálynak a közgyűlése, fogadások, könyv- és gyógyszerbemutatók, kirándulás színezték a műsort. Érdeklődésre tarthat számot a Szegeden élő Obál Ferenc nyugalmazott professzor bemutatott kötete: Erdély és az orvostudomány szolgálatában. Emlékeim a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésről (Csíkszereda, 2003). /G. Gy.: EME orvostudományi ülés Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Jún. 26-án szegedi orvosok látogatták meg az Arad Megyei Kórházat. Nárai György szegedi kórházigazgató szerint havonta mintegy tizenöt román állampolgárt kezelnek rendelőikben. "Ez jórészt annak a jele, hogy a betegek jó orvost keresnek, és a szegedi kórházat Magyarország egyik legfejlettebb kórházaként tartják számon." - mondta. Kozma József, Szeged alpolgármestere, a magyar parlament tagja hozzátette: a jövőben főleg gazdasági téren szeretnének együtt dolgozni Araddal: "Fontosnak tartjuk a multikulturális régióban lakó nemzetiségek fejlődését és a Maros menti együttműködést" - közölte. /Sólya Emília: Tizenöt románt kezelnek havonta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./"

"Kovászna megyét is bevonná az együttműködésbe a magyarországi Veszprém és a franciaországi Maine-et-Loire megye. Erről Veszprémben az elmúlt napokban esett szó, amikor a két megye további három évre megújította az 1997 óta fennálló baráti együttműködési szerződését. Az eddigi rendkívül élénk kulturális, turisztikai kapcsolatokon és a diákcseréken túl a jövőben erősíteni kívánjuk a gazdasági együttműködést is. Az elmúlt öt évben 150 Veszprém megyei középiskolás és egyetemista járt tapasztalatcserén és nyelvtanulás céljából Maine-et-Loire megye oktatási intézményeiben. Jelenleg kilenc veszprémi egyetemista tanulja a nyelvet Angersben, de évente fogadnak 20-20 hallgatót a debreceni és a szegedi egyetemekről is. /Magyar-francia-székely együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Szeibert András a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket összefogó HÁLÓ mozgalom egyik megálmodója kifejtette, vallásszociológiai felmérések igazolták, hogy a magyar katolikus egyház szigetvilágot képez: vannak lelkiségi mozgalmak, nagyszerű közösségekből felépülő plébániák, amelyek között azonban alig létezik valamilyen kapcsolat. Szükségesnek tartotta egy összetartó háló, összekötő híd létrehozását. Manapság nem megfélemlítéssel, a papok bebörtönzésével vagy áthelyezésével bomlasztják a vallásos közösségeket, hanem a tévében folyó szappanoperákkal, ízléstelen reklámokkal. Az iskolában és a családban bekövetkezett értékrendváltozás nagymértékben kihat a vallásosságra is. Erdély délnyugati részében kevés hídfőállásuk van. Aradon immár egy éve, május óta pedig a temesvári katolikus fiatalokkal is szoros kapcsolatuk épült ki. A Kárpát-medence 1000 közösségével állnak kapcsolatban 13 évi munka eredményeként. Szeibert András hozzáfűzte: az asszimilációt azonban csak akkor lehetne hatékonyan megfékezni, ha a státustörvényt az eredeti változatában alkalmazták volna. A szeged-csanádi egykori egyházmegye egy klasszikus európai régió, amelyben komoly pályázati lehetőségek rejlenek. Egy-egy ilyen régióban szeretnének beindítani 2-3 mintavállalkozást, ahova minimális pénzzel, kapcsolati, azaz tudástőkével szállnának be. Hosszú távon a HÁLÓ-hoz kötődő vállalkozások is részét képezhetik olyan anyagi forrásoknak, amelyeket vissza lehet forgatni a közösségépítő és -mentő folyamatok támogatására. A HÁLÓ tehát Dél-Erdélyben is megtartó erő lehet. /Balta János: Megtartó erő lehet a HÁLÓ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./"

"Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szegedi szervezete támogatja a határon túli magyarok jogos igényét a kettős állampolgárság bevezetésére. Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezd, ezzel figyelmeztetik a magyar kormányt, hogy alkotmányban foglalt kötelességének tegyen eleget és éljen a kínálkozó lehetőséggel, amelyet a Szerb-Montenegrói kormány ajánlott fel a délvidéki magyarok státuszának rendezésére a kettős állampolgárság megadásával. "Nem lehet tűrni azt a közönyt, amelyet a magyar kormány tanúsít a határon túli magyarokkal szemben." - fogalmaztak. /Minden magyar felelős minden magyarért. Aláírásgyűjtést kezdeményez az MDF. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Maderspach Livius alig hetvenoldalas könyve Zólyomban, a Nádosy Ferenc Könyvnyomdavállalatban 1909-ben látott nyomdafestéket. 2002-ben a szegedi Bába Kiadó újra kiadta. Zakar Péter a könyv előszavában ezzel indít: "Ezt a kis könyvet nem történész írta. Maderspach Livius magyar királyi bányatanácsos, számos bányászati szakcikk szerzője, szülei: édesapja, Maderspach Károly és édesanyja, Buchwald Franciska emlékét akarta ezzel a munkával megörökíteni. A megjelenés időpontja (1909) nem véletlen. Ruszkabányán ekkor avatták föl azokat az emlékhelyeket, amelyek a tragikus sorsú család e két tagjára emlékeztettek". Maderspach Károlynét, egy aradi születésű ötgyermekes asszonyt vesszőztetett meg a mindenre képes Haynau a szabadságharc támogatása miatt, aminek hírére a férj, a kor ívelt vashídjainak atyja, aki a Clarc-féle Lánchíd-terv mellett szintén elküldte pályatervét, öngyilkos lett. A könyv a családtörténet mellett bemutatja azt a Ruszkabányát és Ruszkicát, amelyek a vasgyártás helyei voltak két évszázada, s amelyek ma már világhírű márványáról ismertek. /Makay Botond: Adatok Ruszkabánya történetéhez. Maderspach Károlyné tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./"

"Váratlanul elhunyt Tonk Sándor történészprofesszor /Kolozsvár, 1947. máj. 2. - Budapest, 2003. aug. 14./ a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az 56 éves professzort Budapesten, belgyógyászati kivizsgálás közben érte a halál. Tonk Sándor egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az egyetem után 1969-től 1972-ig a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője, majd húsz éven keresztül a Román Akadémia marosvásárhelyi társadalomtudományi intézetének kutatója volt. 1992-ben meghívást kapott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, ahol a történelem tanszéken az egyetemes középkort tanította. Ezzel párhuzamosan a Kolozsváron működő Protestáns Teológiai Intézetnél az egyetemes egyháztörténet tanára volt. 1993-ban a szegedi egyetemen doktorált az erdélyiek középkori egyetemjárása témájában. 2000-től elnöke volt az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott Sapientia Alapítványnak, ezzel egy időben az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 2001-től, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulásától, az intézmény kinevezett rektora lett. Tonk Sándor történettudományi munkásságának középpontjában a középkori erdélyi egyetemjárás mellett az erdélyi középkori birtokviszonyok tanulmányozása és a két témával összefüggő okmányok közzététele állt. Emellett az egyetemes egyháztörténet, s ezen belül az erdélyi protestáns egyház történetének kiváló ismerője és kutatója volt. /Elhunyt Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Aug. 27-31-e között rendezik meg a hagyományos Brassó Expót, melyen az ITD Hungary támogatásával, a szegedi Mac-Line szervezésében, több mint 20 magyarországi cég is felvonultatja kínálatát. A kiállítás alkalmával az ITDH magyar-román üzletember- találkozót rendez a tőkekihelyezés témakörében, melynek kapcsán előadást tart a kamara elnöke, Mircea Florescu és Halász János, az ITDH romániai KSZ-hálózatának vezetője. /Magyar cégek a Brassó Expón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"Aug. 22-én tartotta második nagy összejövetelét a Seprődi János Kórusszövetség a Szeged melletti Mórahalom. Másnap a Kárpát-medencei zenei együttesek, kórusok találkoztak Ópusztaszeren. Hat országból közel ötven kórus vett részt, több mint 1500 dalos lépett fel. Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség régi-új elnöke beszámolt arról, hogy a kongresszus legfontosabb döntése: a szövetség Erdélyből "átköltözött" Magyarországra, pontosabban Törökbálint önkormányzata vállalta az anyagi feltételek biztosítását. Az ott bejegyzett tagozat végzi a nemzetközi adminisztratív munkát is. A vezetőség összetétele megváltozott. Az elnökség tagjai főleg magyarországiak, de minden ország egy-egy képviselője részt vesz az elnökség munkájában. Az erdélyi tagozat vezetői: Orosz Pál József, Márton Zsolt, Csíky Csaba és Balázs Győző. A kórusszövetség négy régió szerint tagolódik, északkeleti, északnyugati, délkeleti és délnyugati (Nyíregyháza, Sopron, Siófok, Szeged) központokkal. A határon túli kórusok is ezekhez fognak tartozni. A régiók vezetősége önállóan dolgozik, az elnökség inkább az információs bázist működteti, és összehangolja a munkát. /B. D.: "Repatriált" a Seprődi Kórusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./ "

"A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"

"Egy szegedi székhelyű magyar civil szervezet, a Magyar Baráti Közösség levélben fordult Lamperth Mónika belügyminiszterhez "az anyaországba áttelepült határon túli magyarok önazonossághoz való jogának védelmében". A levél emlékeztet arra, hogy egyes szomszédos államok hatóságai magyar nemzetiségű polgáraik keresztnevét lefordítják, s Jánosból Ioan vagy Ján lesz, vagy színmagyar kereszt- és családneveket torzítanak el, hagyják el róluk az ékezetet, például Tündéből Tunde, Kovácsból Kovacs lesz. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános gyakorlata az, hogy az eredeti román, szlovák, szerb útlevélben szereplő írásmódot veszi alapul, s tünteti fel a magyar letelepedési vagy tartózkodási engedélyen; a kérelmezők az esetek nagy részében hiába tiltakoznak ez ellen. A Magyar Baráti Közösség javasolja, hogy abban az esetben, ha egy kérelmező magyarországi tartózkodásra jogosító dokumentumért folyamodik, s magyar nemzetiségűnek vallja magát, akkor használhassa nevét a magyar nyelv szabályai szerint. /D. L.: Magyarországon sem lehetnek magyarok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Szept. 25-én kezdődött Vajdahunyadon az Interdiszciplináris Regionális-kutatás Szimpózium, amelyen több mint 400 magyarországi, romániai és szerbiai szakember vesz részt. Az eszmecsere több tudományágban zajlik. Nevezetesen: regionális gazdasági integráció, egészségügyi fejlemények, környezetvédelem, természeti erőforrások felhasználása, illetve műszaki fejlemények. Magyarországról a szegedi egyetem munkatársai 25 tudományos munkát mutatnak be, Szerbiából az újvidéki egyetem szakemberei 35 anyagot készítettek, Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad kutatói pedig 75 munkát mutatnak be. A kétnapos konferencia a Duna-Maros-Kőrös-Tisza Eurorégió szervezésében zajlik. /Ch. A.: Tudomány határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./"

"A közel fél évszázados kitaszítottság után 1990 óta sorra jelennek meg Nyírő József könyvei - köztük novelláskötetek is - rangos magyar kiadóknál. A Hargita tájaira is eljutottak a Jézusfaragó ember, a Kopjafák, a Havasok könyve, a Székelyek újranyomott példányai. Sok félreértést tisztázhatna egy szakszerű Nyírő-monográfia, írta a marosvásárhelyi irodalomtörténész Nagy Pál. Nyírőt elsősorban Magyarországon kezdték kiadni. A debreceni Csokonai Kiadóvállalatnál látott napvilágot például az Uz Bence, az Isten igájában, az emigrációban írt Íme az emberek, és a Néma küzdelem. Ezt a kezdeményt folytatta a szegedi Szukits Könyvkiadó A zöld csillaggal, Az én népemmel, a Havasok könyvével, a Székelyekkel - majd a budapesti Kairosz. A Kairosznál a Nyírő-kötetek szerkesztője Medvigy Endre, aki az egyszerű szövegközlés keretein jóval túlhaladó szöveggondozói munkát végez s közöl esszéket is. Nagy Pál írta, hogy a kommunizmus idején Nyírő nevét Romániában és Magyarországon egyaránt csakis megbélyegző jelzők kíséretében lehetett leírni. Hosszú évek múltán írhatta le Pomogáts Béla az Isten igájában új kiadásához készült utószóban: Nyírő József "politikai pályájának és publicisztikai tevékenységének egyetlen rövid, II. világháborús szakaszát leszámítva, több évtizedes írói működése mindig nemes és humánus eszmények szolgálatában állt". Most megjelent Nyírő József: Hull immár a fenyőtoboz. Válogatott novellák /Impress Kiadó, Marosvásárhely,2003/. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Nagy Pál. /B. D.: Hull immár a fenyőtoboz (Jézusfaragó író válogatott novellái). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Szept. 26-án, Kolozsváron a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum meghívására dr. Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, a budapesti ELTE Összehasonlító Irodalom Tanszékének vezető tanára tartott előadást A magyar nyelv az egységesülő világban címmel. Az irodalomtörténet-írásnak ma már egészen más a feladata, mint egykor volt - mondta a professzor, ma már egyazon eseményt többféle szempontból kell bemutatni. Példaként megemlítette: a magyar történelemnek van Habsburg-párti, illetve törökpárti értelmezése, a múlt is mindig értelmezés eredménye. A magyar irodalmárok többet foglalkoznak bizonyos személyekkel, míg másokat méltatlanul elhanyagolnak. Szó esett a posztmodern irodalomról, a megrögződésekről, arról, hogy egyes műveket időről időre fel kell fedezni, Bánffy Miklós Erdély-trilógiája például komoly sikereket ért el angol nyelvterületen, bizonyos műveket azonban képtelenség más nyelvről vagy más nyelvre átültetni. /S. B. Á.: Az irodalomtörténet-írás távlatairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 26-án hivatalosan is megalakult Csíksomlyón a romániai Kalot. A szervezet a nagy előd, a két világháború között eredményesen működő katolikus szervezet szellemiségét felvállalva kíván a katolikus - de nem csak - ifjúság bevonásával, annak érdekében cselekedni. A hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szerveték meg a Kalot tanulmányi napokat. A Kalot jelentése: Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága. A mozgalom 1935-ben indult Szegeden, fennállásának tíz éve alatt félmilliós tagsággal rendelkezett és húsz népfőiskolát alapított. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyház-szociológus vázolta a Kalot eddigi erdélyi kezdeményezéseit. 1941-ben indult el a visszacsatolt Erdélyben a Kalot-mozgalom kiépítése, a csíksomlyói népfőiskola alapkövét 1941-ben rakták le, következő évben pedig már megindultak az első tanfolyamok. A második világháború után Magyarországon és Romániában egyaránt felszámolták a Kalot-mozgalmat. Erdei István csíkszeredai alpolgármester, Sógor Csaba szenátor és Elekes András római katolikus lelkész, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora fejtették ki véleményüket. /Sarány István: Megalakult a romániai Kalot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

"Okt. 1-jén Szegeden tartották a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazás kampányának nyitó rendezvényét. Az MVSZ és más civil szervezetekkel párhuzamosan a Magyar Demokrata Fórum is aláírásgyűjtésbe kezdett, azonban az MVSZ-szel nem vállalt semmilyen partnerséget. Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének és több civil szervezetnek a bírálatát a MDF elnöksége visszautasította. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta: ha a magyarok jövőt akarnak nemzetüknek, legelőször meg kell teremteni annak egységét. "Magyarország népe, ha arra kerül a sor, tudja, mit jelent kezet nyújtani az elszakított magyar testvéreinknek" - hangsúlyozta az elnök. Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Nagy-Budapesti Munkástanács elnöke kiemelte, hogy a 13 millió magyart, akiknek "megkérdezés nélkül egyik napról a másikra elrabolták a magyarságát, vissza akarjuk szerezni" az ország javára. Hangsúlyozta: mindegy, hova sodorta az élet a magyarokat, kötelességünk kihasználni a történelem által kimunkált lehetőséget arra, hogy megfogjuk egymás kezét. Az MVSZ közleménye szerint a népszavazás sikerét szolgáló társulási megállapodás aláírásakor több társult civil szervezet élesen bírálta az MDF elnökét "pártjának százezreket megtévesztő aláírásgyűjtése és következetlen politizálása miatt". Az MDF aláírásgyűjtésének nincs semmilyen közjogi hatálya. Az MDF elnöksége nevében Viniczai Róbert az MTI-nek eljuttatott közleményében visszautasította a demokrata fórumot és Dávid Ibolya pártelnököt vádoló támadássorozatot. Értelmetlennek és a magyarság ügyére nézve károsnak tartják az MVSZ népszavazási kezdeményezését. Az MDF aláírásgyűjtése nyomásgyakorlás a kormányra, hogy a kettős állampolgárság ügyében folytasson tárgyalásokat az illetékesekkel. Az MDF által "Kárpát-medencei párbeszéd" címmel megrendezett tanácskozáson a határon túli magyarokat képviselő szervezetek vezetőinek "egyöntetűen az volt az álláspontja, hogy a kettős állampolgárság megadása nem népszavazási kérdés, hanem az Országgyűlés kompetenciája". /Nézeteltérések a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Okt. 9-én Szegeden, a tervezett romániai aranybánya-nyitást ellenző környezetvédelmi szervezetek fórumán Persányi Miklós miniszter kijelentette: A környezetvédelmi tárca a kezdetektől a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Kiemelte, hogy közös érdek: az egyesülő Európába Magyarország és Románia bármilyen nemzetiségű polgárai tisztább, élhetőbb környezettel, európai civilizációs szintnek megfelelő infrastruktúrával lépjenek be. /Szegedi fórum a verespataki bányáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Október elején a Pallas-Akadémia Kiadó Szegeden és Debrecenben találkozott olvasóival. A Pallas-Akadémia irodalmi est résztvevői Szegeden Bíró Béla, Beke György, Dávid Gyula, Kozma Mária, Lőrincz György, Markó Béla és Pomogáts Béla voltak. Szegeden az esten szó esett az erdélyi lélekről (Pomogáts Béla); a transzszilvanizmus kialakulásáról és arról, hogy ez irodalmi áramlatként hol helyezkedik el a magyar irodalom egészében, valamint hogyan kapcsolódik a világirodalomhoz (Dávid Gyula); Bíró Béla az alkotók optimista, illetve pesszimista szerepvállalását feszegette, Beke György moldvai csángó asszonyról szóló novellája sok hallgató szemébe könnyeket csalt. Lőrincz György azokról a szociográfiai riportjairól beszélt, amelyek a Székelyföld társadalmának perifériájára szorult emberekről szólnak. Markó Béla az erdélyi tollforgatók azon "tulajdonságát" hangsúlyozta, hogy "nem elég" nekik az irodalom, mindenkinek valami más foglalkozása is van. A debreceni találkozón Pomogáts Béla és Markó Béla - egyéb elfoglaltságaik miatt - nem vettek részt. Ott volt az erdélyi származású Székelyhidi Ágoston, akinek neve az Erdélyi Tükör szerkesztőjeként, valamint az 1989-ben az erdélyi menekültekről írt riportjaiból (Debreceni napló Erdélyről) a legismertebb, közéleti személyiségként pedig az Erdélyi Magyarok Világszövetsége elnökeként. Ott volt Görömbei András, a Hitel és Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, Bertha Zoltán, akinek egyik kutatási területe a kortárs romániai magyar irodalom története. Ott volt Elek Tibor, aki most védte meg Székely Jánosról írt doktoriját, és eljött Vofkori Mária, aki néhány évvel ezelőtt szerkesztője volt a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének, s aki ma a kisvárdai múzeum igazgatója. Dávid Gyula és Bíró Béla után következett Beke György és Lőrincz György, írásaik kulcsmondata lehetett volna a magyar gondok Erdélyben. Kozma Mária az 1848-as csíki történelmet feldolgozó regényéből olvasott föl egy rövid részletet. /Kozma Mária: Közös sakktábla irodalommal és olvasóval Szegeden és Debrecenben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"

"Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. A nagyenyedi börtönben 1953. okt. 2-án halt meg dr. Bogdánffy Szilárd, akit 1949. febr. 12-én, Bukarestben titokban szentelt püspökké O Hara pápai nuncius. Az egyházüldözés idején vetették börtönbe, majd gyilkolták meg a tudós főpapot. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök okt. 1-jén Bogdánffy Szilárd szülőföldjén járt, ahol emléktáblát avattak. Bogdánffy Szilárdra emlékezett a szülőföld azzal, hogy Bogdánffy évet hirdetett Huzsvár László, a nagybecskereki egyházmegye püspöke. Szerbia-Montenegró területén van ez az egyházmegye, a legkisebbik harmada a hajdani csanádi püspökségnek, amit Trianon szakított három részre. Az egyik /Temesvár /Erdélyben van, a másik rész a szegedi püspökség lett, s a harmadik a Nagybecskereki, amelynek harmincegynéhány plébániája van. Torontál vármegyében, egy Feketetó nevű falucskában született Bogdánffy Szilárd. A keresztelés a közeli nagyobb településen, Csókán volt 1911. márc. 4-én. Apja Feketetón kántortanító volt. Abban az épületben született Bogdánffy Szilárd, ahol az iskola és kápolna is volt. A Bogdánffy év befejező ünnepségét okt. 1-jén tartották Csókán, az ottani egyházmegye összes papjának jelenlétében. Bogdánffy Szilárdnak zseniális képességei voltak. Első elemitől a doktorátus befejezéséig színjeles. Mindegy volt, hogy románul, latinul, franciául kellett előadnia, csillagászattant, vagy kémiát, mindenhez értett. 1947-ig tanított Váradon, megszakításokkal. A Szentszék tudta, hogy a kommunisták mit művelnek az egyházzal, azért rendelkezett a titkosságról, mert előre biztosítani akarta, hogy legyen aki átvegye az egyházmegyék vezetését, ha a püspököket elviszik börtönbe. Bogdánffy Szilárd a Szatmár-Váradi Egyházmegyét vette volna át. A kommunista hatalom azonban megtudta ezt a tervet, ezért letartóztatták Bogdánffy Szilárdot. A diktatúra Márton Áron és Schffler János püspököt kiszemelte arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ebbe egyik sem ment bele. Mindegyik vállalta a börtönt és többen a halált is. Márton Áron püspök kiszabadult, Pacha Ágostont is kiengedték meghalni, már teljesen megvakult akkorára, a többiek viszont ott pusztultak a börtönben. Bogdánffy Szilárd 1953. okt. 2-án a börtönben halt meg. 1992-ben kezdődött meg a boldoggá avatásához a kutatómunka. Fodor József tagja a boldoggá avatást megelőző vizsgálatvégző bizottságnak. A történelmi életrajz elkészítésében dr. Bura László segített, aki a Scheffler Jánosét is összeállította. /Balla Tünde: Egy boldoggá avatás nyomában. Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"A Barabás Miklós Céh tagjának Deák Beke Éva /Kolozsvár/ textilművésznek Életvonalak fonala című kiállítása nyílt meg Szegeden. Bevezetőt mondott Banner Zoltán művészettörténész. Kányádi Sándor verseit előadta Sinka Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Erre az alaklomra jelent meg a kiállító művész munkásságát bemutató album. Nagybányán a Teleki Magyar Ház a helybeli magyar képzőművészek őszi tárlatának nyújt otthont. A tárlatot Dudás Gyula festőművész, a Barabás Miklós Céh tagja nyitotta meg. Szervezők: Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága. /Kiállítási krónika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Mintegy ötven magyar nemkormányzati szervezet vett részt Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban október 24-26 között zajló első eurorégiós civil fórumon. A régió romániai megyéiből (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) jött résztvevők mellett tíz Csongrád megyei és tizenegy vajdasági, közművelődési területen működő magyar szervezet küldött képviselőt Temesvárra. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke hangsúlyozta: a fórum elsődleges célja a résztvevő civil szervezetek közötti kapcsolatteremtés, közös tervek, együttműködési stratégiák kidolgozása, remélve, hogy megvalósításukhoz EU-s pénzforrásokat is sikerül majd találni. A fórum első napján dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár), dr. Besenyi Sándor, a Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke (Szeged), Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője (Budapest), Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (Kolozsvár ) elnöke és Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója adtak elő. A fórum szekcióülésekkel, ötletbörzével folytatódott, a transzszilvanizmusról és a regionális ideológiákról (dr. Bodó Barna, Temesvár), a vajdasági autonómia-törekvésekről (Mészáros Zoltán, Szabadka) és a kettős állampolgárság kérdéséről (Borbély Imre, Temesvár) hallgathattak meg előadásokat a résztvevők. A Közös Gyökér - Stabil Pont elnevezésű eurorégiós civil fórum kiértékelővel és zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. /(Pataki Zoltán): Magyar-magyar civil együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"