Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. november 28.
"A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./"
2002. december 2.
"Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"
2002. december 4.
"A Szegedi Népi Együttes közreműködésével, a Temesvár és Szeged közötti testvérvárosi kapcsolatot gyümölcsöztetve immár két éve folyik az a hároméves népitánc-oktatótanfolyam, amelyet Temesváron, a Bartók Béla Líceumban tartanak hétvégeken havonta, másfél havonta. Ezen a hétvégén is több mint százan, főként iskolások és fiatalok, valamint pedagógusok és csoportvezetők gyűltek össze, hogy Gombos László táncoktató irányításával újabb lépéseket, motívumokat sajátítsanak el - tájékoztatott Szívós László, a simonyifalvi Leveles és Pitypang népi táncegyüttesek vezetője. Arad megyét ez alkalommal csak a simonyifalviak képviselték. A résztvevők zöme Temesvárról, Dettáról, Nagyszentmiklósról, Csanádról, Újszentesről érkezett. /(Kiss: Folyamatos népitánc-tanulás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./"
2002. december 20.
"2001. ápr. 21-én Szegeden alakult meg és azóta a Kárpát-medence majd minden részén fiókszervezettel rendelkezik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Elnöke Toroczkay László (egyébként a Kossuth Rádió munkatársa) leszögezte: legfontosabb törekvésük a Kárpát-medencében élő magyarság jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján. Ennek érdekében felemelik szavukat magyarországi és nemzetközi fórumokon, előadásokat tartanak, tüntetéseket szerveznek a magyarságot ért sérelmek miatt. Megpróbálják felébreszteni a magyar fiatalokban a nemzeti öntudatot, és eltörölni a fejekben lévő határokat. 2001. nov. 10-én tiltakoztak a budapesti román nagykövetség előtt a magyarságot ért atrocitások (a verespataki magyar épületek lerombolása, a magyarországi tankönyvek elleni rendőrségi hajsza és az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyiek ügye) miatt, idén febr. 23-án szerveztek demonstrációt Szlovákia nagykövetsége előtt a státustörvény ürügyén elkövetett magyarellenes kirohanások ellen. Jún. 4-én Trianonra emlékezve több ezren vonultak végig Budapesten, az utódállamok és Franciaország követségeinek érintésével. Okt. 3-án, Bécsben nemzetközi konferenciát rendeztek, a határon túli magyarok helyzetéről, gondjairól a HVIM képviselői számoltak be. Szeptemberben atrocitás érte a mozgalom csíkszeredai szervezetének négy tagját, a helyi elnököt pedig bántalmazták. A HVIM a médiához, a magyar kormányhoz, az RMDSZ-hez és nemzetközi emberi jogvédő szervezetekhez fordult. A magyar külügyminisztérium kérte a romániai szerveket, hogy vizsgálják ki az ügyet, s Markó Béla is ígéretet tett arra, hogy szemmel kíséri a történéseket. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő a tettesek elítélése helyett börtönnel fenyegette meg a HVM ottani tagjait a mozgalom tevékenysége miatt. Márc. 23-án elindultak Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött, egymillió forintot meghaladó összértékű adománnyal (számítógépek, könyvek, iskolai atlaszok), amely a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásához nyújt segítséget. Élesden oktatási eszközöket adtak át az általános iskolának. Jövőre januártól a mozgalom hetilapjaként fog megjelenni a kanadai Magyar Jelen, amit szeretnének a történelmi Magyarország egész területén elérhetővé tenni. Úgy érzik, lennie kell egy újságnak, amely nemzeti érdekű tájékoztatást kínál. Jan. 11-én pedig erdélyi szervezeteik Kolozsváron tartják első erdélyi küldöttgyűlésüket, ahol közösen megfogalmazzák hivatalos koncepciójukat Erdély jövőjéről. /Bagoly Zsolt: Folyamatosan nő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom népszerűsége. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./"
2002. december 21.
"A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./"
2002. december 30.
"Dec. 28-án Temesváron leleplezték Székely László, a százhuszonöt éve született temesvári főépítész emlékét megörökítő domborművet /Kligl Sándor szegedi szobrászművész, valamint Andrási Sándor temesvári kőfaragó munkáját/ a Műszaki Egyetem épületén, az egykori Kegyesrendi Főgimnázium homlokzatán. Székely László otthona jelenlegi tulajdonosainak elutasították a bronzplakett lakóházukon történő elhelyezését, ezért választották a Műszaki Egyetem néhány fakultásának, illetve a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumnak helyet adó, Székely László tervezte belvárosi épületegyüttest. Annak idején Székely László munkássága révén Temesvár újjászületett. /Gurzó K. Enikő: Üzenet a mának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./"
2003. január 6.
"Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója a temesvári magyar színjátszás 50 éves jubileumának méltó megünneplésére készül, megemlékeznek a temesvári magyar hivatásos színjátszás 175. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat április 26.-május 3. között lesz. A társulat megérett arra, hogy színpadra állítsa a Hamletet, a bemutatót májusra tervezik. A következő félévben a nagy sikerű kabaréműsorokat folytatják. Meghívják majd Taub Jánost, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét, Székely János: Caligula helytartója című darabjának színpadi változatának rendezésére. A jubileumi fesztiválra a tervek szerint meghívják a kolozsvári, a szegedi, a szabadkai és az újvidéki színházakat is egy-egy előadással. /Szekernyés Irén: Jubileumi év a 2003-as a Temesvári Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./"
2003. január 8.
"A dec. 28-i főtéri szórólap-osztogatást követő sajtóbotrány, illetve a két hete tartó szinte állandó titkosszolgálati megfigyelés miatt jan. 7-én lemondott tisztségéről Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezetének elnöke. A Babes-Bolyai Tudományegyetem diákja új, a revizionista elemet mellőző szervezetet akar létrehozni, Hétváros Ifjúsági Mozgalom címen. A HVIM 2001. ápr. 21-én alakult meg Szegeden. Értesülések szerint az egyesület tagjai állnak az október 6-i aradi megemlékezés megzavarói között. A HVIM határozottan tagadja az erre vonatkozó híreket. December végén eddig ismeretlen tettesek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi, erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdélyt akarunk" - állt a szórólapokon. Az alig több mint 20 éves fiatalember hangsúlyozta: az általa eddig vezetett szervezetnek semmi köze nincs a tavalyi szórólapokhoz. - Az utóbbi időben az állambiztonsági szervek állandóan zaklattak - nyilatkozott Böndi. /Kiss Olivér: Lemondott a HVIM kolozsvári elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"
2003. január 11.
"Legutóbb az államelnöki rendelettel kitüntetettek között egy korondi keramikus neve is szerepelt, az 53 éves Páll Ágoston. Ő még nem tudott a kitüntetésről, ezt most az újságírótól tudta meg. Páll Ágoston ismert keramikus, egy felépítendő székely házat az ő kerámiáival rendeznek be. Kerámiáit Washingtonban is ismerik: 1999-ben egy népművészeti fesztivál kiállításain lehetett látni munkáit. Páll Ágoston munkáit sok városban /Budapest, Burgas (Bulgária), Szeged, Nagyszeben, Brassó, Konstanca, Kolozsvár stb./ kiállították. Páll Veronka virágai díszítik Páll Ágoston edényeit, aki már több érmet, oklevelet nyert. Budapesten bokályai keresettek, Bukarestben pedig tányérjai, használati edényei. A korondi népművész édesapjától, idős Páll Lajostól tanult mesterségét immár fiai, Árpád és Domokos is továbbviszik. /Kristó Tibor: Budapestre bokály, Bukarestbe tányér... = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./"
2003. január 18.
"Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ "
2003. január 22.
"A Temes megyei tanács és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió (DKMT) elnöke, Dan Ioan Sipos jan. 21-én megbeszélést folytatott Marosváry Attilával, a Csongrád megyei önkormányzat alelnökével. A találkozó témája: melyek lesznek a napirendi pontjai a Szegeden febr. 26-án tartandó megyei önkormányzati elnökök fórumának. Dan Ioan Sipos szerint az eurorégió szabályzatáról és a tagdíjakról kellene dönteni. Sipos és Marosváry végül megegyeztek, hogy az elnökök fórumának teljes jogú tagjai legyenek: a kereskedelmi kamarák és a megyeszékhelyek képviselői. /ifj. Cseke Péter: Egyeztettek a DKMT jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 24.
"Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ "
2003. január 28.
"Másfél éve néhány lelkes fiatalember Szegeden megalapította Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). Céljuk a szétszabdalt Kárpát-medence magyar fiataljainak összefogása. Abban különböznek a többi, hasonló célokat zászlajára tűző szervezettől, hogy ők többet jártak a határon túlra, mint amennyit beszéltek róla. A kolozsvári röpcédulás botrány után a román titkosszolgálat gépezete mozgásba lendült, és - mivel a szekusokkal teli helyi Nagy-Románia Pártra terelődött a gyanú-rávetették magukat a HVIM Kolozs megyei szervezetére, illetve annak elnökére: Böndi Szabolcsra. A huszonéves egyetemi hallgató minden lépését figyelték. A nyílt megfigyelés nyomán a fiatalember helyzete ellehetetlenült, lemondott az elnökségről. Az eset elindított a 89 előtti időkre emlékeztető elhatárolódási folyamatot. A HVIM-tagokat magánemberként is (!) kitiltották Kolozsvár egyik kedvelt kocsmájából a magyar tulajdonosok. /Fábián Tibor: Vármegyés hullámok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./"
2003. február 10.
"Febr. 7-én vitafórumot rendeztek a Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén a kedvezménytörvényről és a határon túli magyarok támogatásáról, kormányzati részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és ellenzékiről Csapody Miklós MDF alelnök, országgyűlési képviselő részvételével. A szakkollégium a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosít kollégiumi elhelyezést. Budapesten kívül Szegeden és Debrecenben van részlege. Tornai Tünde kollégiumi igazgató tájékoztatása szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban elhangzott a hallgatók részéről, hogy a kormánynak és ellenzéknek a gyakorlati résszel foglalkozniuk, hogy e kedvezményekkel a gyakorlatban miként tudnak élni a Magyarországra érkező határon túliak. /Guther M. Ilona: Vitafórum a Márton Áron Szakkollégiumban a határon túli magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "
2003. február 18.
"Nagyon értékes munka Obál Ferenc Szegeden élő orvosprofesszor visszaemlékezése a kolozsvári és marosvásárhelyi orvosképzésről (1940-1953). Egyrészt a nagy elődök áldozatvállalását ismerheti meg az olvasó, másrészt a nemzetiségi egyetemi oktatás, annak keretében az orvosképzés felszámolásának kivitelezését. Az Erdély és az orvostudomány szolgálatában /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyv egy etnocidium kezdeteit követi nyomon. /Ferencz Imre: Dokumentum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./"
2003. február 20.
"Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./"
2003. március 3.
"A Beszterce-Naszód megyei Árokalján írták alá együttműködési szerződésüket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és kilenc magyarországi felsőoktatási intézmény vezetői. Többek között az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja a hallgatók számára az a szerződés. A pécsi, gödöllői, debreceni, veszprémi, szegedi és budapesti tudományegyetemek és a BBTE közötti szerződés kibővíti a felsőoktatási intézmények eddigi együttműködését. Az egyezmény tartalmazza közös magiszteri és doktorátusi programok, ülésszakok, konferenciák szervezését, valamint a kreditrendszer összehangolását. A BBTE 1997 óta együttműködik magyarországi tudományegyetemekkel. /Lázár Lehel: Biztosított az átjárhatóság. BBTE-egyezség magyarországi egyetemekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./"
2003. március 15.
"A Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK) és a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjai márc. 13-án az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek, megjelentek a szegedi Piarista Gimnázium küldöttei is. A temesvári katolikus tanintézetnek a szegedi gimnáziummal kialakult testvérkapcsolata immár három éve működik eredményesen, most volt az első közös rendezvényük. /B. Cs: Régmúlt eseményekről - jelen időben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"
2003. március 17.
"A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományoztak a következőknek: Bálint András Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek, a Radnóti Miklós Színház igazgatójának; Bodor Ádám Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas írónak; Cságoly Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek; Háger Ritta Munkácsy Mihály-díjas textilművésznek; Janikovszky Éva József Attila-díjas írónak, a Móra Kiadó nyugalmazott főszerkesztőjének; Kalmár Magda Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, kiváló művésznek; Kállai Kis Ernő Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművésznek; Király Levente Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek; Ligeti György zeneszerzőnek; Marton László Jászai Mari-díjas rendezőnek, kiváló művésznek; Marton László Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, kiváló művésznek; Maurer Dóra Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek, festőművésznek; Oravecz Imre költőnek, műfordítónak; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek; Tarr Béla Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és Vajda János Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek. Széchenyi-díjat adományoztak:Bori Imre írónak, irodalomtörténésznek; Csányi Vilmosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Fejtő Ferenc írónak, történésznek, újságírónak; Frank János Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, muzeológusnak; Győry Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Huszár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Kemény Istvánnak, a szociológiai tudomány doktorának; Knoll József állami díjas farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Kövesné dr. Gilicze Évának, a közlekedéstudomány doktorának; Dr. Kubinszky Mihálynak, a műszaki tudomány doktorának; Dr. Muszbek Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Niederhauser Emilnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Pomogáts Bélának, az irodalomtudomány doktorának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek; Prohászka Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Seregi Györgynek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Szejtli Józsefnek, a kémiai tudomány doktorának; Dr. Szolcsányi Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Teplán Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Dr. Zawadowski Alfrédnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott: Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak. /Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./"
2003. március 24.
"Márc. 23-án Nagyszentmiklóson a város nagy szülöttjére, Bartók Bélára emlékezett az Aranka-parti város. A rangos rendezvényt a helyi Pro Bartók Társaság és vezetője, Tamás Sándor szervezte. A rangos rendezvényt a helyi Pro Bartók Társaság és vezetője, Tamás Sándor szervezte. Megkoszorúzták a zeneszerző köztéri szobrát, majd a Nákó-kastélyban hangversenyt rendeztek, felléptek a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolások. /(Sz. I.): Bartók Bélára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"
2003. március 25.
"Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./"
2003. március 29.
"Napvilágot látott a szegedi néprajzi tanszék kétnyelvű kiadványa: "Mária megsegített" Fogadalmi tárgyak Máriaradnán - "Maria hat geholfen" Votivgegenstände in Maria-Radna. A tudományos munka első kötete tíz szerző tanulmányával, Barna Gábor szerkesztésében jelent meg. A második kötet fényképtár a Máriaradnán föllelhető fogadalmi képekről és fogadalmi tárgyakról, illetve ezeknek a katalógusa. 272 oldalon 2249 tárgy és kép sorakozik. A képek eredetéről földrajzi, ikonográfiai mutató is van. A fogadalmi tárgyak között vannak láncok, szenteket, emberfigurákat, imádkozókat, csecsemőket, szívet, keresztet, végtagokat, emberi szerveket ábrázoló medalionok, amelyek fémből, fából, nemesfémekből, üvegből vagy csontból készültek. Akad közöttük rózsafüzér és gyöngysor is. A kegytárgyak származási helye igazolja azt, hogy a máriaradnai fogadalmi templomot csaknem ötven helyről keresték föl a bajban lévők könyörgési, illetve hálaadási céllal. Kolozsvár, Déva, Szentjobb, Marosújvár, Vajdahunyad és Kaplony is képviselteti magát. /Makay Botond: "Mária megsegített". Fogadalmi tárgyak Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./"
2003. április 2.
"Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"
2003. április 5.
"Temesváron, ápr. 4-én az Újvidéki Színház előadásával kezdődik és április 13-án a Hagyománykeresőben folklóresttel ér véget a nyolcadik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok. Fő szervezője, Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke sajtótájékoztatón ismertette a kéthetes programot. Az idén hangsúlyosan kidomborodik a rendezvény (euro)régiós jellege: az újvidéki magyar társulat mellett a Szegedi Egyetem Zenekonzervatóriumának hallgatói adnak koncertet, de jelen lesznek a szegedi fotóművészek is a Bánát Múzeum Szépművészeti részlegén megnyíló kiállítással. Közben a bánsági magyarok is, lesz díjazott színházi előadás, képzőművészeti kiállítás, hagyományőrző csoportok seregszemléje, irodalmi est és találkozó az Erdélyi Magyar Könyvklub szerkesztőivel. /(Pataki Zoltán): VIII. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"
2003. április 15.
"A Bánsági Magyar Napok kiemelkedő eseménye volt a megye táncegyütteseinek hét végi közös fellépése Igazfalván, Lugoson, Temesváron. Beérett a Szeged Néptáncegyüttes vezetőjének (Nagy Albert) és oktatóinak (Gombos András, Tóth Gábor, Paragi Zoltán) sok éves fáradságos munkája, önzetlen támogatása. Ezen vidéken újjáéledt a népi viselet és tánc. Igazfalván soha ilyen nagyszabású ünnepe nem volt a magyar népi táncnak, mint az elmúlt hét végén. Temes megye valamennyi hagyományőrző csoportja jelen volt. Sőt, a végvári, a dettai, az őscsanádi, a nagyszentmiklósi és a temesvári együttesek mellé felzárkózott az alakulóban lévő lugosi néptánccsoport, amelynek ez volt az első bemutatkozása. Az ünnepség a falu központjában népviseleti felvonulással kezdődött. Az együttesek Lugoson is zsúfolt nézőtér előtt mutatták be táncaikat. A rendezvénysorozat a temesvári Diákházban tetőzött. /Sipos János: Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./ "
2003. április 24.
"Temesváron a Szent György Székesegyház jubileumi évét megnyitó szentmisét ápr. 23-án tartották. Az 1736-1773. között épült impozáns hajlékot kétszáz éve, 1803. április 24-én szentelte püspöki székesegyházzá Kőszeghy László püspök. Dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Roos Márton temesvári megyés püspök közösen celebrálta a jubileumi szentmisétA Székesegyház búcsúünnepén immár hagyományos módon a temesi főesperesség hívei zarándokoltak a Dómhoz. Temesvárra látogat a rendezvénysorozatra Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök is, ily módon Temesvárott együtt ünnepelhetnek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. A szentmisén Reinholz András főesperes köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. Dr. Gyulay Endre a székesegyház védőszentjéről, mint a szolgáló szeretet és a hite mellett haláláig kitartó, kereszténységéért vértanúságot is vállaló példaképről emlékezett meg. Roos Márton román és német nyelvű szentbeszédében a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. A jubileumi ünnepségsorozat következő időpontja május 3. Akkor jelen lesz Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. /Bánsági Csilla: Jubileumi szentmise a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./"
2003. május 9.
"Temesváron Gyárvárosi Szülők Egyesülete jótékonysági bált szervezett, a bevételt az 1. sz. Általános Iskola most szerveződő népitánc-csoportja támogatására ajánlották fel. Ebből az alkalomból négy iskola - az aradi Csiki Gergely Iskolacsoport, a szabadkai Széchenyi István Iskola, a szegedi Gedói Általános Iskola és a temesvári 1. sz. Általános Iskola - képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Az iskolák közötti kapcsolat már több éves. A legrégebbi, tíz éves az aradi és a szegedi iskolák közötti kapcsolat, a többi később csatlakozott, jelezte Matekovits Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az esten fellépett a Szeged Táncegyüttes kiscsopportja és a dettai Búzavirág hagyományőrző néptánccsoport. /Jantó-Petneházy István: Magyar iskolák együttműködése, határok nélkül. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./"
2003. május 20.
"Az elmúlt héten Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját. A provincia legfelsőbb döntéshozó testülete háromévenként ülésezik. A beszámolók után a következő három év terveit vitatták meg - tájékoztatott Bálint Kapisztrán, a csíksomlyói rendház elöljárója. A jelöltek nevelése, képzése eddig Szegeden történt. Most szeretnék hazahozni, hogy a ferences szerzetesek Gyulafehérváron kapják meg a teológiai képzést. A rendfőnök továbbra is Páll József, rendtartományfőnök-helyettes Bakos Károly Damján. /Takács Éva: Ferences káptalan Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"
2003. május 21.
"Az Eurorégió című folyóirat elektronikus formában, körlevélként történő megvalósításáról döntöttek máj. 16-án Újvidéken, ahol a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés négyes számú, külkapcsolatokért és médiáért felelős munkacsoportja tartotta ülését. A DKMT elnöksége mellett működő titkárság vezetője, a Temes Megyei Tanács munkatársa, Kása Zsolt elmondta, hogy elhatározták a www.dcmt.ro román nyelvű internetes portál létrehozását, sőt legkésőbb egy hónap múlva már működhet is a weblap (a magyar nyelvű oldal - www.dkmt.hu - már látogatható). A Határ Menti Régiók Közgyűléséhez való csatlakozással kapcsolatban arról döntött a bizottság, hogy a DKMT előbb megfigyelői státusban lépjen be, így a kétévi gondolkodási idő alatt mentesül a tagdíj fizetése alól. Máj. 19-én Szegeden egyeztettek az Elnökök Fórumának máj. 24-i üléséről, amelyet az Óbében esedékes DKMT Napok alkalmával a Temes megyei községben tartanak meg. /P. L. Zs.: Egyeztetések Újvidéken és Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./"
2003. május 23.
"Két aradi kiadó is remek könyvvel rukkolt ki egyazon esten. Máj. 22-én a Jelen Házban igen nagy érdeklődés kísérte Ujj János tanár és történész jelentkezését egy hézagpótló helytörténeti munkával. Az Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében /Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap, Arad/című munkát Zakar Péter szegedi egyetemi tanár méltatta. A jeles történész a könyvről szólva megjegyezte, hogy Ujj János nem konjunktúra könyvet tett le az olvasó asztalára, hanem egy olyan alapos munkát, amely nem fog elévülni. Ezután az erdélyi irodalom egyik "fenegyereke", Orbán János Dénes Teakönyvének bemutatója következett. A z Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét Sántha Attila méltatta. /Puskel Péter: A szép és hasznos könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"