"Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"A resicabányai Havas Boldogasszony plébánia folyóiratának /Hírnök/ legújabb száma beszámol a májusi zarándoklatról, a temesvári ifjúsági találkozóról, a katolikus oktatók összejöveteléről, az elsőáldozási és bérmálási felkészítőkről; tájékoztatja az egyházközség híveit a programokról és ünnepekről. /Hírnök. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./"

"A 2002-es év folyamán az ENSZ illetékes szakosztálya pályázatot hirdetett A szegénység és a nyomor a képzőművészetben témakörrel a világ képzőművészet iránt érdeklődő ifjúsága számára. Kurta Árpád Krisztián - Kurta Kázmér festőművésznek a képzőművészeti líceumban tanuló fia -, az iparművészet gyakorlója II. díjat ért el. Nemcsak a család, de a resicabányai magyarság is büszke a tehetséges fiatalemberre. /Makay Botond: Második díj világversenyen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./"

"Resicabányán megjelent a huszonnégy oldalas Gyermekláncfű címet viselő kiadvány, a helyi magyar iskola és óvoda színes lapja. Ez jelentős esemény a szórványok szórványában. Tiba Katalin óvónő, Losonczi Enikő tanítónő szerkesztették, a külső munkatárs Makay Botond. Eredeti gyermekrajzok, festmények, gyermekversek (költőjelöltektől), kézimunkák, láthatók és olvashatók a lapban. /Krassay Szörény: Először jelent meg a Gyermekláncfű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./"

"Markó Béla szerint ma is érvényes a magyar állampolgárság iránti erdélyi igény.Nem sértené a román gyakorlatot, ha Magyarország állampolgárságot adna az erdélyi magyaroknak. Románia tudniillik elfogadta a bánsági horvátok horvát állampolgárságát, és román állampolgárságot ajánlott fel a besszarábiai románoknak. A kettős állampolgárságot kérő, 2000 szeptemberében gyűjtött aláírásokat az RMDSZ azóta sem összesítette, hogy továbbíthassa a magyar kormánynak. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ álláspontja nem most alakult ki, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ aláírás-gyűjtési akciót is indított a Magyarok Világszövetsége által javasolt külhoni állampolgárság ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen azt válaszolták: nem időszerű a kettős állampolgárság felvetése. "Ha az új magyar kormány ki tud alakítani egy megfelelő megoldást az EU-val és a szomszédos országokkal, mi azt jó néven vennénk - jelentette ki az elnök. - Szívesen részt veszünk a tárgyalásokon is, amennyiben szükséges. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a magyar kormányon múlik." Kovács László azon kijelentésére, miszerint az EU-ban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, Markó Béla elmondta: a magyar kormány ismeri legjobban azokat a feltételeket, amelyeket Magyarország kialakított az EU-val a tárgyalások folyamán. Hangsúlyozta, az állampolgárságot így is egyéneknek adják. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika 2002. szeptember 27-i számában nyilvánosan is bocsánatot kért amiatt, hogy a Szövetségi Operatív Tanács által 2000 szeptemberében kezdeményezett aláírásgyűjtés végül is elhalt. Közleményében azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az aláírásgyűjtést a határon túli magyarok jogállásáról éppen akkor szövegezett törvénnyel szembehelyezni. Mintegy ötvenezer aláírás gyűlt össze. Patrubány Miklós MVSZ-elnök viszont arról számolt be akkor, hogy a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek. Azt is elmondta, az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Amint konkrét esetekkel is igazoltuk, az eltérés abból fakad, hogy egyes RMDSZ-szervezeteknél ott porosodtak az aláírásokat tartalmazó ívek. A jelenlegi román törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot, de korlátozzák a kettős állampolgárok jogait. A képviselők által elfogadott szöveg csak a román állampolgárság és a romániai állandó lakhely követelményét hagyta meg, a román állampolgárság kizárólagosságáról már nem rendelkezik. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 4085-ről 6786-ra nőtt a magukat horvátnak vallók lélekszáma. A gyarapodáshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy Horvátország 1993-ban valamennyi határon túli horvátnak megadta a horvát állampolgársághoz való jogot. A horvát okmány helyzeti előnybe hozta a Resicabánya környéki horvát közösséget, ugyanis már a kezdetektől vízummentes beutazást biztosított az Európai Unió államaiba. Románia csak 2001 decemberében került le a vízumköteles országok listájáról. Refik Sabanovic, a bukaresti horvát nagykövetség első titkára a Krónikának korábban elmondta, a horvát állampolgárság megítélésekor a hatóságok csak a vér szerinti horvát származást veszik figyelembe. A konzulátus arra kér bizonyítékot, hogy az igénylő, vagy valamelyik felmenője valamikor horvátnak vallotta magát. A törvény nem szab határt a rokonsági fokra. Férfiak számára a katonakönyv a legjobb bizonyíték; 1989 előtt tudniillik ebbe a vállalt nemzetiséget is bevezették 2000 januárjában a román hatóságok azt is jóváhagyták, hogy a bánsági horvátok saját falujukban vehessenek részt a horvátországi parlamenti választásokon. Két horvát faluban állítottak fel szavazófülkéket. Az 1991/21-es román állampolgársági törvény 11. cikkelye kimondja, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak, viselkedésükkel a román állam és nép iránti elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, betöltötték a 18. évüket, és büntetlen előéletűek. A törvény 39. cikkelye szerint mindazok, akik megszerezték az állampolgárságot, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a született román állampolgárok. Noha a törvényben nem szerepel utalás az egykori román állampolgárok leszármazottaira, az elmúlt kormányzati ciklus idején a jogszabályt rájuk is vonatkoztatták. 2000. március 15-étől Moldovai Köztársaság állampolgárait a bukaresti ügyintézéstől is megkímélték. A Belügyminisztérium rendeletére a moldovai határ közeli kilenc megye rendőrkapitányságán folyamodhattak a román okmányokért. Szilágyi Zsolt képviselő egy fórumon egymillióra becsülte a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számát. Az ezzel kapcsolatos román titkolózás azzal is összefügg, hogy ez év júniusáig Moldovában az alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Iliescu és Voronin múlt heti találkozóján a két államfő egyetértett abban, hogy nem lenne szerencsés, ha elüzletiesedne a román okmány iránti moldovai igény./Gazda Árpád: Kettős állampolgárság - román gyakorlat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"Szept. 27-én Resicabányán a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Egyrészt Makay Botond írásainak a szemlézését, másrészt pedig a Nyugati Jelen, illetve az Irodalmi Jelen bemutatását tervezték. Makay Botondsikert aratott két írásának felolvasásával. /Szakhmáry Károly: Még mindig kevesen voltak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./"

Megjelenésének tizedik évfordulójához érkezett a temesvári egyházmegye katolikus folyóirata, a Vita Catholica Banatus. A magyar, román és német nyelven megjelenő kiadványt Resicabányán szerkeszti Pál József Csaba hegyvidéki főesperes, a Havas Boldogasszony templom plébánosa. A folyóirat először 1994 áprilisában látott napvilágot. /Jubileum Resicabányán. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./

1994 áprilisában Resicabányán megjelent a temesvári egyházmegye római katolikus folyóirata, a magyar, román és német nyelvű rovatokat magába foglaló Vita Catholica Banatus első száma. A tíz éves évfordulóra március 21-én, vasárnap gyűltek össze Resicabányán, a Havas Boldogasszony templomban. A főszerkesztő, Pál József Csaba főesperes, a Havas Boldogasszony templom plébánosa közölte, a folyóirat 1200 példányban jelenik meg, az országban 898, a határokon túl 45 állandó előfizetője van. /Sipos Enikő: Jubileum Resicabányán. Tízéves a Vita Catholica Banatus egyházmegyei folyóirat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

A Temes és Krassó-Szörény megyét átfogó Temesvári Református Egyházmegye évi zárszámadó közgyűlésén Lugoson, a református templomban Fazakas Csaba esperes és a temesvári Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elnöksége mellett Makay Botond resicabányai lelkipásztor hirdetett igét. Az egyházmegyében aggasztó a lélekszámapadás, ami a kevés születésre, a nagyszámú elhalálozásra, az elköltözésre és kivándorlásra, a magyar iskolák hiányára vezethető vissza. Az egyházmegyében a 87 kereszteléssel szemben 263 temetés volt, egy kisebb gyülekezettel apadt a lélekszám a 18 pap által pásztorolt, az anya- és leányegyházak mellett mintegy 20 gondozott szórvány-gyülekezetben. Fazakas Enikő lugosi kántor, zenei előadó jelentése jelzi az élni akarást, hiszen Temesváron és Lugoson kívül több gyülekezetben is működik egyházi énekkar. Megjelenik a Kút című, a Gazda házaspár által szerkesztett temesvári gyülekezeti lap. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye sokrétű elszámolása. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

Ápr. 2-án Resicabányán, a Páli Szent Vince Karitatív Egyesület székházában nyílt húsvéti kiállítás. A rendezvény házigazdája, Erwin Josef Tigla országos vincés-elnök bemutatta a Maria Tudur templomfestő irányításával az egyesület védnöksége alatt munkálkodó gyermekek és fiatalok által készített ikonokat, valamint a művésznő virgágcsendéleteit. Makay Botond százötven különböző Bibliájából ezúttal 84 szentírási kiadványt láthatott a közönség. A kiadványok között sok az illusztrált Biblia, de kerül jegyzetelt, illetve teljes prédikációkat is tartalmazó kiadás is. /Szakmáry Károly: Húsvéti kiállítás nagyböjtben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 2-án Resicabányán, a Templom és Iskola épületében abból az alkalomból, hogy Makay Botond három évtizede lelkésze a református gyülekezetnek. Dr. Higyed István a lelkipásztor több évtizedes tevékenységét, Pál József Csaba római katolikus főesperes ökumenikus nyitottságát méltatta. Makay tiszteletes meghatottan köszönve meg a szép szavakat és szolgálataira utalva elmondta: harminc év alatt Resicabányán és Boksánbányán 2640 alkalommal prédikált, 293 keresztelést végzett, 322 lelket konfirmált, 118 párt esketett és 601 megboldogultat temetett el. /Szakmáry Károly: “Elég néked az én kegyelmem”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Máj. 29-én véndiák-találkozót tartottak Resicabányán a református Templom és Iskola épületében egykor (1929 és 1948 között), tanultak, illetve mindazok számára, akik Resicabánya bármely magyar tannyelvű általános vagy inasiskolájában végeztek. Makay Botond tiszteletes az istentisztelet után mint tiszteletbeli osztályfőnök és házigazda köszöntötte a jelenlévőket. Az RMDSZ-székházban a szokásos vendéglátás egyben kampányrendezvény is volt. /Szakmáry Károly: Az ötödik véndiák-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

A Resicabányán kiadott egyházmegyei folyóirat, a Vita Catholica Banatus szerkesztősége szept. 2–5. között találkozót szervez a katolikus médiában dolgozók részére. A rendezvényen – amelynek programjában előadások, megbeszélések, tapasztalatcsere szerepel – részt vesznek a Romániában tevékenykedő katolikus újságok, folyóiratok, az audiovizuális sajtó, valamint az internetes oldal munkatársai. /Katolikus újságírók találkozója Temesfőn. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Az 1998-ban alakult resicabányai Katolikus Orvosok Egyesülete /jelenleg 40 tagja van/, létrehozta a Jézus Gyermekei elnevezésű napközi otthont, ahol húsz, 6–15 év közötti szegény sorsú és utcagyerek szociális és orvosi ellátását biztosítják. A napközi otthont szept. 11-én szenteli fel Böcskei László általános helynök. /Gyermekek napközi otthona Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Resicabányán a resica-govondári Szentháromság templom alapkövét az elmúlt évben Roos Márton megyéspüspök helyezte el. A König Ferenc műépítész tervezte templom felszentelése október 24-én történt. /Templomszentelés Resicabányán. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 31./

Az Aradi Régi Színház kétnyelvű előadásban mutatta be Resicabányán dec. 19-én Matei Visniec Félelem című darabját. Doru Nica és Tapasztó Ernő játszott a drámában. /Makay Botond: Kétnyelvű színházi előadás Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Január 22-én Resicabányán tartották a főrendezvényt a 60 éve deportált németek emlékére. Három püspök prédikált, huszonnyolc lelkipásztor jött el, 21 hazai település képviseltette magát. Arra emlékeztek, hogy a mintegy 70 000 deportáltból 10 000 elpusztult a szovjet lágerekben. A Havas Boldogasszony plébániatemplomban Roos Márton temesvári megyés püspök és Pál József Csaba főesperes köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenikus istentiszteleten német, román, magyar, ukrán, horvát nyelvű Miatyánk hangzott el. Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök magyarul, Roos Márton temesvári megyés püspök németül és románul, Dr. Christoph Klein nagyszebeni ágostai evangélikus püspök németül és románul hirdetett igét. Dr. Paul Filippi teológiai tanár, az Romániai Német Demokrata Fórum országos elnöke mondott emlékező beszédet. A templomból való kivonultak a város központjához közeli parkban lévő, az ország legnagyobb, szovjet deportáltak emlékére állított emlékművéhez, ahol koszorúzás következett. Az RMDSZ koszorúját Makay Botond elnök helyezte el. /Országos főrendezvény a 60 éve deportáltak emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Február 6-án a Szentháromság Plébánián találkoztak a katolikus csoportokat összekötő Háló resicabányai tagjai és rokonszenvezői és meghívottai. Ciubotaru Simon atya elmélkedése után József Attiláról Cioaca Gajdos Viktória emlékezett meg. A Háló resicabányai vezetője, Cziple Günther Rákosi Viktor Sipulusz humoreszkjeiből olvasott föl, majd Makay Botond adott ízelítőt szatirikus írásaiból. /Szakmáry Károly: A nagyböjt előtt jól szórakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Már több ízben adtak hírt – írott és elektronikus, román, magyar és német sajtótermékekben – a resicabányai izraelita és köztemetőkben történő folyamatos rombolásról és sírgyalázásról. Eddig azonban intézkedés nem történt. A legtöbb sírgyalázás a Hármas Temetőben van, amely a németek, a római katolikusok és protestánsok temetkezési helye. /Makay Botond: Sátánisták, soviniszták, ócskavasgyűjtők, hullarablók. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Resicabánya vadonatúj Szentháromság Plébániatemplomát megviselte a kemény tél. Nemcsak falbeázások, vízfoltok jelentkeztek, hanem a burkolati fal is megrongálódott és felső részéből rövidesen téglasorok fognak kihullani. /Makay Botond: Megrongálódott az új templom! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

A Vita Catholica Banatus, a Temes megyei római katolikus püspökség három – román, magyar, német – nyelven Resicabányán megjelenő folyóiratának februári száma legnagyobbrészt az egyházmegye időszerű eseményeit tükrözi. Beszámoló olvasható a Salvatoriánus rendiek hajléktalanoknak létrehozott temesvár-erzsébetvárosi menedékhelyéről is. A havonta megjelenő folyóirat felelős igazgatója Pál József Csaba főesperes, a resicai Havas Boldogasszony templom plébánosa, munkatársai egyházi emberek, tanárok, orvosok, tudósítók. /S. E.: Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

Resicabányán a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár Szombati-Szabó István nevét viselő magyar részlege százöt kötet könyvvel és néhány évfolyam folyóirattal lett gazdagabb a napokban. Mindez Pál József Csaba főesperesnek köszönhető, aki – amikor megtudta, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek a könyvtárából leírnak könyveket, azokat átadta a Szombati-Szabó István könyvtárnak. /Szakmáry Károly: A temesvári püspökség az adományozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Resicabányán június 4-én zajlott le a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szervezetének tisztújító közgyűlése. Seres Péter alprefektus lett a megyei RMDSZ-elnök aprócska előnnyel. Az SZKT-ba Vígh Irén nándorhegyi tanár került. A közgyűlést Makay Botond leköszönő és további mandátumot vállalni nem kívánó elnök vezette le. Makay Botond leköszönő elnök beszámolójában mind a szórványpolitika kapcsán a csúcsvezetőkről, mind pedig a helyi kiskirályokról leszedte a keresztvizet. /Szakmáry Károly: Eredményes tisztújítás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Krassó-Szörénybe, Resicabányára látogatott Borbély László miniszter. A miniszter a megyei önkormányzat és a helyhatóságok képviselőivel folytatott megbeszélései után az árvízsújtotta övezetbe látogatott el, ahol közölte, hogy ebben a megyében 33 házat kell újjáépíteni. /Krassó-Szörénybe látogatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Resicabányán C. Gajdos Viktória tanárnő befejezte a 2004–2005-ös tanévet növendékeivel: azokkal, akik önkéntes magyarórákra jártak a Szentháromság Plébánián általa tartott órákra. Eredményesnek tartja a tanévet annak ellenére, hogy huszonketten indultak, de csak nyolcan maradtak végig. A nyolc tanuló közül mindegyik tanult annyit, hogy ha kitartásuk nem lankad, jövőre nemcsak szívük szerint, de nyelvük szerint is magyarok, vagy magyarul is beszélő kettős önazonosságúak lehetnek, mint vegyes családok ivadékai. /Szakmáry Károly: Tanévzárás a magyar önkénteseknél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Resicabányán az évzáró ünnepen a Diaconovici-Tietz Líceumban működő osztatlan magyar osztály a maga kilenc tanulójával szinte elvész a tömegben. Losonczi Enikő tanítónő elmondta, hogy ebben az évben a kilenc gyermek váltakozó eredménnyel tanult. Két negyedikes végez, de a különböző osztályokban összesen három bukott ismétlőre, nagyrészt a szülők nemtörődömségének következményeként. Ismét tanító nélkül marad a “magyar tagozat”, mert Losonczi Enikő Németországba megy férjhez. /Makay Botond: Két gyermek búcsúzik a magyar iskolától. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Lehangoló volt Resicabányán a református Templom és Iskola épületében tartott tanévzáró istentisztelet, mert egyetlen tanuló vagy egyetemista diák sem volt az istentiszteleten. A magyar iskola tanítónője, de a magyar anyanyelvű tanárok sem jöttek el. Hasonló volt a helyzet a Havas Boldogasszony, illetve a Szentháromság Plébániatemplom szentmiséin is, ahova jöttek ugyan gyermekek és ifjak, de tanévzáróra már ott sem került sor. /Szakmáry Károly: Tanévzáró istentisztelet tanulók nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Az ország délnyugati részének szórványmagyarsága is szeretne szerepet játszani a helyi közéletben és a civil szférában egyaránt, de ehhez egy olyan közösségszervezőre lenne szükség, aki elindítaná őket a polgári kezdeményezés útján. Ezt a következtetést vonhatták le Boksánbányán és Resicabányán az olvasókkal szervezett találkozókon, amelyeken a Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató, Pataky Lehel Zsolt temesvári szerkesztőségvezető és Makay Botond resicabányai református lelkipásztor, a lap Krassó-Szörény megyei munkatársa képviselte. Boksánbányán a közérdekű, tájékoztató és tanácsadó jellegű cikkek fontosságát emelték ki. Resicabányán a magyar nyelvű oktatás jövőjéért aggódtak. Jelenleg öten tanulnak az elemi I–IV. osztályában, a tanítónő pedig külföldre költözik. Várják most végző tanítóképzősök jelentkezését. /Író-olvasótalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Resicabányán 1985-től működött magyar műkedvelő csoport, amelyik a kilencvenes évek elején a Cziczeri Béni Néptánccsoport nevet vette fel. Rácz Virág Irma az együttes oszlopos tagja volt. Elmondta, hogy annak idején határtalan lelkesedéssel, kitartással jártak a próbákra, 16 pár ropta a magyar táncokat, a nem magyar ajkúak is megtanulták a magyar népdalokat. A rendszerváltás után az RMDSZ székházába tartották a próbát. 1998-ban léptek fel utoljára. Azóta, ha leszámítják az Aradi Magyar Színház két évvel ezelőtti fellépését, Resicabányán nem volt nagyobb magyar kulturális rendezvény. Rácz Virág Irma a műkedvelő együttes újraélesztését többször kezdeményezte, sok magyar vagy magyar származású fiatalt megkeresett, eredménytelenül. /Balta János: Újraéleszteni a közművelődést. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./