A minap a Resicabányai Református Egyházközség (Megyasszay Bíró Attila lelkészelnök és Nagy Péter főgondnok, világi elnök) szóbeli panasszal fordult a laphoz. A Templom és Iskola épületének a nagyjavítása során két ajtót rendeltek meg, ahonnan kiszállt az egyik mérnök, hogy a pontos méreteket felvegye. Megyasszay tiszteletes és Nagy Péter főgondnok másnap, a papírformák elintézése végett a vállalatnál járván elutasításban részesültek a Mondo Style vezérigazgatója, Ionel Goana mérnök, vezérigazgató részéről, aki kijelentette, hogy RMDSZ-eseket (értsd: magyarokat) nem hajlandó kiszolgálni. Az egyházközség két vezetője hiába hivatkozott arra, hogy ők az egyháznak és nem az RMDSZ-nek a részéről vannak, a vezérigazgató hajthatatlan maradt. A két egyházi vezető panaszt tesz Seres Péter Albert alprefektusnál is. /Makay Botond: Panasz a Mondo Style vezérigazgatójára. Nacionalista visszautasítás? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Resicabányán Liviu Spataru polgármester köszöntötte hatvanadik születésnapján Kurta Kázmér /sz. Dés, 1948. márc. 29./ festőművészt az ebből az alkalomból rendezett, huszonöt alkotást bemutató kiállítása megnyitóján. A művész virágai, csendéletei, tájképei, portréi mellett mindig valamilyen meglepetéssel tud szolgálni. /Makay Botond: Kurta Kázmér 60 éves. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Krassó-Szörény megyében a megyei RMDSZ közgyűlésén döntött a helyhatósági választásokon indítandó listavezetőkről. A megyei tanács RMDSZ-es listavezetője Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, aki vállalta a jelöltséget annak ellenére, hogy maga a kampány tehertételt jelent számára annál is inkább, mert csodának kellene történnie, hogy bejusson az önkormányzatba. A resicabányai listavezető Beke Vasilie nyugalmazott mérnök, első helyét nem mindenki fogadta örömmel. A Krassóváron (talán feleslegesen) induló Hategan Márta keményen bírálta azokat, akik egy tál lencséért elárulták magyarságukat és az RMDSZ-t, mert fontosabb nekik a szavazatszámláló bizottságban kapható tiszteletdíj, mint nevük szerepeltetése a jelöltlistán. Makay Botond elítélően írt a Magyar Polgári Párt szimpatizánsairól, miattuk a vidéki városokban (Oravicabányán kívül, ahol Veres Ferenc mérnök a listavezető) nem tudtak egyetlen jelöltet sem állítani. Makay szerint ideje a pártütőktől és az egykori kommunista vezetőktől megtisztítani az RMDSZ-t, nemzetárulókra nincs szükség. /Makay Botond: Eladták magyarságukat és az RMDSZ-t egy tál lencséért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Április 12-én Resicabányán a Magyar Művelődési Házban a József Attila délutánt követően megnyitják Gajdos József festőművész kiállítását, halálának tízéves évfordulója alkalmából. /Makay Botond: Kiállítás Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Resicabányán április 12-én a költészet napja tiszteletére, illetve Gajdos József festőművészre emlékezve tartottak rendezvényt a magyar művelődési házban. Bálintné Vető Erzsébet József Attiláról tartott tartalmas előadást, amelyen a költő eddig kötetben nemigen lelhető Nem, nem, soha! című verse is elhangzott. A Gajdos-kiállítással Gajdos József halálának tízéves évfordulójára emlékeztek. Orvos Tibor és Kurta Kázmér festőművészek emlékeztek a művésztársra. A rendezvény műsorvezetője Nagy Péter, a Platanus Egyesület elnöke volt. Berke Sándor tenkei református tiszteletes a szórványban való tevékenység fontosságát méltatta. /Szakmáry Károly: Kettős rendezvény a Költészet Napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Kovács Péter a romániai Nemzeti Ifjúsági Hatóság (ANT) államtitkári rangú elnöke Dániel Csaba kabinetigazgató kíséretében Krassó-Szörény megye székhelyére, Resicabányára látogatott. Ellátogattak a Magyar Művelődési Házba is, ahol megbeszélés folyt az RMDSZ, a helyi Platanus Művelődési Egyesület (PME) és az Új Hullám Ifjúsági Egyesület nehézségeiről, illetve a helyi magyarság problémáiról. Kovács Péter hangsúlyozta azt, hogy az egyházaknak, de különösen a református egyháznak nagyobb odafigyeléssel kell híveiket tájékoztatnia az RMDSZ politikájának támogatásáról. Ismételten felvetődött a megyei könyvtárhoz tartozó Szombati-Szabó István könyvtár siralmas helyzete. /Makay Botond: Kovács Péter Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Resicabányán április 17-én nyílt meg a Costan Melánia által vezetett Új Hullám Ifjúsági Szervezet (UHISZ) kiállítása, amelyen a Krassó-szörényi képzőművészek munkái tekinthetők meg. A hivatásos és műkedvelő képzőművészeknek egy része volt jelen munkáival a kiállításon. A kiállítás anyaga a Gajdos Viktória, az RMDSZ és Makay Botond gyűjteményéből állott össze. A rendezők tervei szerint a kiállítás teljes anyagát szeretnék a BANATerra internetes enciklopédián közkinccsé tenni. Costan Melánia és Nagy Péter Platanus-elnök jelezték a folytatás szándékát. /Makay Botond: Krassó-szörényi festők kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

A zilahi Meszes néptáncegyüttes magyar tagozata vendégszerepelt április 19-én Resicabányán, tíz táncospár három zenésszel mutatta be műsorát. Matyi István zilahi művészeti vezető a múlt század hetvenes éveiben Resicabányán tagja volt a magyar tánccsoportban, úgy érezte hazalátogatott. /Makay Botond: A Meszes Néptánc Együttes Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtárban a rekkenő hőség ellenére mintegy húszan gyűltek össze Fülöp Lídia idén megjelent két könyvének bemutatójára. Makay Botond mutatta be a két kötetet. Az Ipics-apacs gyermekverseket tartalmaz. A másik könyv Úti élmények Ceutától Lugosig (1978) című útinapló volt. Eljött a könyveket megjelentető lugosi Nagard könyvkiadó igazgatója, Simion Nemes is. /Irodalmi délután Fülöp Lídiával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Krassó-Szörény megyében a választók 0,5 százaléka, Resicabányán pedig 0,4 százaléka szavazott az RMDSZ-jelöltekre. Megyei viszonylatban a PD-L győzött. /Makay Botond: (Vég)eredménytelenség Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Resicabányán a háromnyelvű Diaconovici-Tietz Gimnáziumban június 10-én az iskola egyik névadójára, Alexander Tieztre emlékeztek egy három nyelven, ötszáz példányban megjelentetett könyv bemutatója révén. A bemutatott könyv magyar címe Utazás a Hegyvidéki Bánságban, amely Alexander Tietz meséinek első köteteként látott napvilágot Ana Kremm és Yvonne Demenyi szerkesztésében. A rövid (részben ipartörténeti) meséket magyar nyelvre Bálint Erzsébet és Hategan Márta tanítónők és Seres Adélia tanárnő, kisebbségi tanfelügyelő fordította le. A könyv borítóján Alexander Tietz (1898. január 9. – 1978. június 10.) látható. A tudós germanista tanár a temesvári piarista főgimnázium után Kolozsvárott és Budapesten végezte tanulmányait, Resicabányán, a „Bástyában” tanított. /Makay Botond: Alexander Tietzre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12/

Rendkívül pozitívnak értékelte Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének elnöke a június 15-én Déván megtartott szórványtalálkozót, amelynek keretében alkalom adódott a két megye civil szervezetei közötti tapasztalat cserére. A rendezvény kezdeményezője, házigazdája, Winkler Gyula EP képviselő volt, aki meghívta a civil szervezeteket Dévára, ahol a több Hunyad megyei magyar egyesület képviselőjével találkoztak. Krassó-Szörény megyében gyakorlatilag a három éve alakult Platanus Kulturális Egyesület jelenti a civilszerveződést. Ennek dalosköre meghívást kapott Hunyad megyébe. A nyár folyamán pedig a Kun Humanitárius Társaság fogad egy resicai gyermekcsoportot a Bácsiban szervezendő anyanyelvápoló táborában. /Gáspár-Barra Réka: Civil szervezetek találkozója Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Tizennégy esztendeje már, hogy a Hunyad megyei Bácsiban a református parókia és annak minden tartozéka a magyar nyelv ápolása céljából szervezett szórványtáborrá alakul át, ahol minden nyáron két csoportban fogadják a magyarul tudó vagy csak tudogató gyermekeket. A felekezeti hovatartozás nem számít. A jelenlegi csoporttal Kún Árpád tiszteletes és Kún-Kriza Ilona óvónő foglalkozik, a resicabányai Bálint Erzsébet tanítónő segítségével. A napi tevékenységhez a nyelvápolási program mellett énektanulás, versek, „nyelvgyötrő” mondókák, találós kérdések játékos tanulása tartozik. /Makay Botond: Anyanyelvápoló szórványtábor Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen megerősítette a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre jelentkezők: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen határozatban fogadta el a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre az alábbiak jelentkeztek: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Resicabányán október 8-án Fülöp Lídia lugosi író ismét a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár vendége volt, aki ezúttal két könyvét is bemutatta, illetve dedikálta: a Szerelmes versek kötetet és az Ócskarádió emlékezéseket tartalmazó prózai válogatást. – Makay Botond méltatta a köteteket az alig tucatnyi érdeklődő előtt. /Makay Botond: Kettős könyvbemutató a magyar könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

December 20-án Resicabányán, a református Templom és Iskola istentiszteleti termében mutatták be Seres Adél tanárnő, kisebbségi tanfelügyelő Imádkozó kezek című verseskötetét. A húsz, mélyen vallásos verset tartalmazó füzet borítójára Dürer-féle Imádkozó kezek egyik változata került s így az egyik vers a kötet címadójává vált. A kötetet Makay Botond tiszteletes mutatta be. Seres Adél elmondta, vallásos családból származik, beszélt mély, Isten-kereső vallásosságáról, református hitéről. A verses kiadvány bevételéből az egyházközséget, illetve a szegény sorsú magyar iskolásokat kívánja a szerző támogatni. /Makay Botond: Költőavatás a Templom és Iskola épületében. Seres Adél könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. dec. 22./

Idén ismét sort került a betlehemes játékra Resicabányán a Hóvirág Daloskör tagjaiból alakult „színjátszók” előadásában. A református Templom és Iskola épületében az ünnepi istentisztelet után a gyerekek és fiatalok szereplése következett. A Havasboldogasszony illetve a Szentháromság római katolikus templomban is előadott betlehemes játékot egyaránt vastapssal fogadta a közönség, de ugyanolyan sikerrel járt az Oravicabányán idén először bemutatott betlehemezés is. /M. Bíró Júlia: Karácsony Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

Resicabányán az új esztendő első vasárnapján, január 4-én istentisztelete után Makay Botond tiszteletes bemutatta Seres Adél Imádkozó kezek című verseskötetét. /Makay Botond: Istentisztelet utáni könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Az Agyar Ház a resicabányai Magyar Ház (RMDSZ-székház, Új Hullám Ifjúsági Egyesület, Platanus Kulturális Egyesület, Hóvirág Dalkör) szatirikus képes lapja. Az Agyar Ház azért kapta ezt a címet, mert célba veszi a „nagyritkán” egymásra – és soha sem másra – agyarkodó magyarokat. A II. évfolyam 1. száma jelent meg két teljes oldalon, korlátozott példányszámban, Tóth János szerkesztésében. /Makay Botond: Megjelent az Agyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

1995 óta – amikor a Szovjetunióba deportált németek emlékművét felavatták –minden esztendőben nagyszabású volt a megemlékezés Resicabányán, amely a könyvtárban kezdődött történelmi visszatekintéssel, a Havas Boldogasszony római katolikus plébánia-templomban folytatódott emlékező szentmisével, illetve az emlékmű megkoszorúzásával és befejeződött az ünnepi ebéddel. Erwin Josef Tigla a Romániai Német Demokrata Fórum megyei elnöke emlékbeszédében emlékeztetett, Romániából 1945-ben hetvenezer embert deportált a szovjet hatalom, akik közül tízezerre rúg azoknak a száma, akik a gyűjtőtáborokban a kényszermunka és az éheztetés miatt pusztultak el. /Makay Botond: Hetvenezer deportáltra, tízezer halottra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Resicabányán január 14-én a református Templom és Iskola épületében megalakult a Református Nőszövetség, 17 alapító taggal. Kéthetente fognak találkozni. Felekezettől függetlenül minden magyar nő és asszony részt vehet ezeken, céljuk többek között a nők összefogása család-, egyház és társadalom építő szándékkal, közösségépítés szociális, szeretetszolgálati és jótékonysági feladatok vállalása. /Az első lépés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Resicabányán január 18-án,vasárnap megkezdődött az idei ökumenikus imahét, ahol nem kevesebb mint tizenöt, a történelmi keresztény egyházakhoz tartozó lelkipásztor vett részt, román ortodox, szerb ortodox, római katolikus, református és evangélikus papok. A román mellett magyarul, németül és szerbül mondták el a Miatyánkot. Történelmi áttekintést adtak a négy évtized eredményeiből, minek köszönhetően a felekezetek eredményesen közeledtek egymáshoz. /Makay Botond: Megkezdődött a negyvenegyedik egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány elnöke kifejtette, az emberek ha szórványgondokról hallanak, arra gondolnak, hogy eldugott településeken élőknek kell valamilyen támogatást nyújtani. Mi viszont a szórványt a nemzet határának tekintjük, szögezte le. A szórvány nem stagnál, hanem vándorol; 35-40 évvel ezelőtt még Resicabányán is lehetett magyar szót hallani, magyar iskola volt. Ma már a szórvány határa felhúzódott Temesvár közelébe. Ha a temesvári, bánsági magyar közösséggel nem foglalkozik a nemzet, akkor húsz év múlva a szórvány határa Arad lesz. Oda kell figyelni a nyelvhatáron élőkre, meg kell erősíteni őket. Az RMDSZ rosszul közelítette meg a szórványkérdést, 2000 környékén többszörösen meghirdette a maga szórványstratégiáját, de az eseti kérdésfelvetéseken nem jutott túl. A problémákat le kell bontani olyan kérdésekre, hogy milyen típusú politikákkal támogatják külön a szórványoktatást, külön a szórványiskolákat, miként támogatják külön a szórványkultúrát, és miként az interkulturalitást. A Szórvány Alapítvány korábbi projektjeit kívánja folytatni, most az Interreg programokat kell megcélozniuk. -Az RMDSZ-nek a jelenlegi helyzetben erőteljesebben kell odafordulnia saját közössége felé. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 22./

Hetedik alkalommal adják át január 31-én Marosvásárhelyen az RMDSZ 2008. évre szóló Ezüstfenyő-díjait azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése”, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. A díjat 24 személy veheti majd át, köztük dr. Hauer Erich orvos, Vajdahunyad, dr. Holló László egyetemi előadótanár, Kolozsvár, Kalmár Zoltán, közíró, Nagyszeben, Lukács József református esperes, Szilágynagyfalu, Pénzes Adalbert népművelő, Resicabánya. A kitüntettek között található Tibori Szabó Zoltán újságíró, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója. /Ezüstfenyő–díj az RMDSZ-től – immár hetedszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Február 7-én Resicabányán a Platanus Kulturális Egyesület rendezésében farsangi bál volt, ahol a szórakozók száma meghaladta a kétszázat. A zenét a temesvári Szinkron zenekar szolgáltatta. A bál megnyitóján a helyi Hóvirág Daloskör mellett négy pár gátaljai fiatal is. /Makay Botond: Farsangi mulatság Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Resicabányán beiktatták az új prefektust, egyúttal Seres Péter Albert alprefektust kinevezték a kormány főtitkárságába, ahol a többi, mintegy nyolcvan sorstársával kormányfelügyelőként munkálkodhat. A kormányfelügyelők bármely megye területére kirendelhetők ellenőrzésre, de abban a megyében, ahol prefektusok, alprefektusok voltak nem küldhetők. /Makay Botond: Seres Péter Albert alprefektus is a fővárosba kerül. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Nyolcvanegy éves korában elhunyt dr. Szántó Lehel. A temesvári Piarista Gimnázium után Nagyenyeden tanítói oklevelet szerzett, majd elvégezte az orvosi egyetemet s mint orvos a resicabányai nehézgépgyárban dolgozott. Közben meghurcolták, bebörtönözték. Mint orvos kitűnő diagnoszta volt. Szabad idejében lelkesen foglalkozott a magyarság ügyeivel, a magyar művelődés egyik legjelesebb helyi képviselője volt. A rendszerváltás előtt a művelődési házban tartott egészségügyi és művelődéssel kapcsolatos előadásokat. 1990 után az RMDSZ székházban folytatta ilyen irányú munkásságát. Tagja volt több cikluson át – az RMDSZ alapító tagjaként – a megyei és városi szervezet választmányának. A Resicabányán megjelent Délnyugat folyóirat /1994-1997/ egészségügyi rovatvezetője volt, de művészettörténeti írásokkal is jelentkezett. Műkedvelői szinten kiváló szakértője volt az építészeti és képzőművészeti irányzatoknak. Lelkesen működött közre annak érdekében, hogy az RMDSZ Szombati-Szabó István könyvtára létrejöjjön és gyarapodjon s annak megszületése után ő volt az egyik önkéntes könyvtáros, a könyvtár anyagának rendszerezését is elvégezte. /Makay Botond: Dr. Szántó Leheltől búcsúzunk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Resicabányán március 7-én eltemették a 81 évet élt dr. Szántó Lehel Lajos orvost a római katolikus egyház szertartása szerint. Az esős idő ellenére aránylag sokan voltak a temetésen. Ciobotariu Simon atya hangsúlyozta nem csak Szántó doktor lelkiismeretes szaktudását, hanem politikai üldözött és tízévi kényszermunkára ítélt esetét is magas általános műveltsége és tudása mellett. Beke László az RMDSZ részéről mondott román és magyar nyelven rövid búcsúztatót, majd a Hóvirág Daloskör énekelt. /Makay Botond: Eltemették dr. Szántó Lehel Lajost. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. márc. 9./

Resicabányán 1848, Szabadság, Világszabadság címmel a Magyar Házban kiállítás nyílt, amelyen az 1848-asok portréi és néhány dokumentum mellett Krassó-Szörény forradalmi emlékhelyeinek fényképei is megtekinthetők. Mindezek mellett a létező, vagy régen létezett emlékhelyek is láthatók, a kereszthegyi Herglotz-féle monumentális emlékműtől a boksánbányai Honvédszoborig, vagy a Maderspachné Buchwald Franciska mellszobrától a Maderspach Károly ruszkabányai sírjáig. /Makay Botond: Tematikus ünnepi kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./