Elvileg lesz osztatlan magyar iskolája a 2005–2006-os tanévben Resicabányának, mert a továbbhaladókkal és ismétlőkkel együtt csaknem kijön a minimális létszám. A cél azonban az volna Makay tiszteletes szerint, hogy lehetőleg két tanerővel induljon az ősztől a magyar anyanyelvű iskolai oktatás. Ehhez hét magyar gyermek szüleit kellene meggyőzni, hogy a magyar tagozatra adja gyermekét. /Szakmáry Károly: Hét gyermek szüleit kellene meggyőzni. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

Makay Botond tiszteletes leszögezte: mindaddig, amíg megfelelő székháza nem lesz a városban az RMDSZ-nek, Resicabányán a református templom továbbra is nyitva lesz az RMDSZ-megbeszélések és -gyűlések számára, amint az az ő nyolcéves megyei elnöksége alatt, illetve azt megelőzően is nyitva volt. Makay Botond tiszteletes elmondta: neki nem az RMDSZ-szel van, illetve volt problémája, ami miatt visszavonult az RMDSZ-es politizálástól, hanem bizonyos helyi és magas szintű vezetőségi személyekkel. /A templom nyitva az RMDSZ előtt! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Augusztus 11-én Resicabánya főterén Seres Péter alprefektus, megyei RMDSZ-elnök megnyitó beszédét követően megkezdődött a Bánsági vagyok (Numele meu este banatean) elnevezésű nemzetiségi fesztivál. A fölvonulók között volt a tíztagú magyar csoport is, amelynek összetétele jelzi egyrészt a magyarság nemtörődömségét, illetve az egyke elburjánzásának eredményét. /Szakmáry Károly: Nemzetiségek fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

A „Bánsági vagyok” négynapos fesztivál egyik magyar vonatkozású rendezvénye Resicabányán a kettős kiállítás megnyitója, ahol a Történelmi Resicabánya képekben című és a Művészi mézeskalácsos gasztronómia elnevezésű kiállítás nyílt meg. A postai képeslapokon 1889-től a századfordulóig láthatók a város múltját idéző, egykori épületeket megörökítő fotók, míg a hagyományidéző mézeskalácsok régi vásárok hangulatára emlékeztetnek. A képeslapok Vető Albert gyűjteményéből valók, a mézeskalács figurákat Bálintné Vető Erzsébet és Cristina Petrut készítették. /Szakmáry Károly: Két kiállítás egy csapásra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Resicabányán, az RMDSZ kezdeményezésére folyamatban van a Platanus elnevezésű művelődési szervezet bejegyeztetése. Eddig nem volt bejegyzett magyar civil szerveződés a városban, illetve a megyében. Jobb lett volna, ha akár Cziczeri Béni egykori neves műkedvelést irányító, akár Streleczky Sándor lelkészköltő és rajzművész, vagy épp a nemrég meghalt Nagy Márton lelkipásztor és festőművész nevét választották volna a magyarságot egyáltalán nem jelző Platanus helyett. /M. B.: Platanus. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Resicabányán RMDSZ-es kisebbségi és alternatív-oktatási tanfelügyelőt neveztek ki Seres Adélia személyében. Seres Adélia az RMDSZ megyei szervezetében különböző tisztségeket töltött be, a resicabányai református egyházközség egyházgondnoka. /Makay Botond: RMDSZ-es tanfelügyelő Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Resicabányán kiderült ki, hogy egy iskolára való Gábor-gyerek beiskolázatlan már két esztendeje. A Gábor-cigányok Etédről vagy Dicsőszentmártonból vándoroltak Resicabányára, most kilenc gyerek indult közülük a magyar iskolába. A szülők eddig nem tudták, hogy van magyar iskola a városban. /Szakmáry Károly: Gáborok képviselik a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

A Resicabányai Rádió magyar adása számára egy román nyelven dedikált kiadvány érkezett. Horváth Dezső Wass Albert retusálatlan arcképe – Wass Albert – portret neretusat /Contrast Könyvkiadó, Bukarest, 2005/ című kétnyelvű könyvét dedikálta kizárólag románul. A szerző Wass Albertet revizionista, ultranacionalista, fasiszta, románfaló ördögnek mutatta be. A negyven oldalas “műből” látszik, hogy megrendelésre készült. Az 1946-ban kimondott népbírósági halálos ítélet oldaláról láttatva közelíti meg az író személyét, magatartását és munkásságát, a vád tanúinak a felsorakoztatása mellett még véletlenül sem szólaltat meg egyetlen védő tanút, védőügyvédet sem, akik a kolozsvári népbíróságon megszólalhattak. Ismeretes, hogy a népbíróságot azért hozta létre a korabeli hatalom, hogy lehetőleg minél több halálos ítéletet hozzon, elsősorban magyarokra. A kiadványban a magyar szöveg tele van fogalmazási és helyesírási hibákkal. /Makay Botond: Wass Albert agyonretusált arcképe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Szeptember 24-én tartották Resicabányán az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének választmányi gyűlését – ezúttal már saját tulajdonú székházban – Seres Péter megyei elnök vezetésével. Rácz-Virág Vilma resicabányai elnök beszámolt arról, hogy a teadélutánok műsorai, a Péter-Pál napokon való tevékeny részvétel, illetve az arra való felkészülés, a kisebbségi fesztivál megszervezése az RMDSZ tennitudásáról tanúskodik. /Szakmáry Károly: RMDSZ választmányi gyűlés először a saját székházban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Szeptember 23-án egy több mint féléve dédelgetett terv megvalósulása indult meg a Krassó-Szörény megyei RMDSZ égisze alatt. Costan Melánia, a magyar igazolványokkal foglalkozó információs iroda egyetlen embere eltökélte, hogy megpróbálja összeszedni és megszervezni a megye magyar ifjúságát. A megbeszélésen tizenhárom fiatal vett részt, meghívottként ott volt Seres Péter alprefektus megyei RMDSZ elnöki minőségében, illetve az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági és szórványügyekkel foglalkozó alelnöke, Kovács Péter, aki már több ízben is megfordult Resicabányán. Az összejövetelen megszületett a Juventusz nevű szervezet. Se elnöke, se választmánya, illetve vezetősége nincs, amolyan baráti köztársaság, ahol mindenki határozottan elvállalt valamit. Elsődleges cél a városi és a megyei magyar ifjúság összefogása. A tevékenységi körök a sport és kirándulás, a néptáncoktatás, a magyar buli, a filmklub, internetklub-működtetés, képzések megszervezése. A Juventusz felvételét fogja kérni a MIÉRT-be. /Makay Botond: Juventusz névvel “köztársaság” Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

Resicabányán a temető-felügyelet nem működik. A temetőben állandó jelleggel rombolják a temető sírköveit, sírjait, kriptáit, a rongálások és sírgyalázások rendszeresek. Feltehetően szélsőséges erők és elemek támogatják a temetőgyalázást a Hármas Temetőben, ahol a legtöbb a katolikus és protestáns, illetve a német és magyar sír. Az ugyanazon bejáratokkal megközelíthető, többnyire román ortodox Kettős Temetőben alig van rombolásra utaló nyom. A panaszosok hiába mennek a városházára, tényleges intézkedés nem történik. /Makay Botond: A temetőgyalázás állandó jellegű. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

Resicabányán a tanév kezdetén úgy festett a helyzet, hogy a magyar osztatlan tagozatba járó húsz gyermekeknek végig kell nyomorogniuk egy tanévet a szűk tanterem miatt. A magyar iskola érdekeit védők, az RMDSZ, református egyház, illetve Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő közbenjárása egy tanterem-csere nyomán megfelelő helyiséghez jutottak a nebulók. A frissiben kiutalt tantermet felújítják. /Makay Botond: Összefogással és jóindulattal sikerült. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Resicabányán a mintegy százhatvan különböző kiadású és fordítású szöveges és képes, teljes és részleges Szentírással rendelkező Makay Botond úgy döntött, hogy szentírásgyűjteményét magánmúzeumnak nyilvánítja és annak megtekintését lehetővé teszi az érdeklődők számára. Jelenleg kiállított mintegy negyven darabos gyűjtemény a Templom és Iskola épületének egyik kistermében tekinthető meg. /Szakmáry Károly: Magánmúzeum Bibliákkal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Háromezer ember egy nagyközség benépesítésére volna elegendő. Egy háromezer lelkes közösség – képes lenne akár egy nyolcosztályos iskolát is megtölteni a gyermekeivel. Szórványvidéken, mondjuk, Resicabányán, Krassó-Szörény megye székhelyén, ahol a háromezer főnyi magyarság a lakosság 3,5 százalékát képezi, más a helyzet. Resicabányán a legóvatosabb becslés szerint sem telik többre egyharmadnyi magyar-magyar frigynél. A városszerte szétszórtan élő (még) „tiszta” magyar családok legfeljebb szülőföldjükre látogatva részesülnek a közösségi lét élményeiben. A resicai magyar jelenlét szempontjából csúcsidőnek számító 1977-es népszámlálás másfélszer ennyi, 4500-as magyarságának/magyarságából is csupán egyetlen összevont 1-4 osztályra tellett. Azóta az egybefogott elemisták száma csökkent folyamatosan, hol egyik, hol másik iskola tűrte meg falai közt a betűvetést magyarul tanulókat. Krassó-Szörény megye egyetlen magyar tannyelvű 1-4. osztályos tagozatán jelenleg 20 gyermek tanul egy lelkes és szakképesítéssel nem rendelkező tanító néni keze alatt, mind „magyar-cigány” családok csemetéi. A városban a magyar nyelvű oktatás egyetlen intézménye a romagyerekeknek köszönheti létét. Resicabánya és vonzáskörzetének ötezernyi magyarja – tisztelet a fájdalmasan kevés kivételnek – a részleges vagy teljes nyelvváltás útjára tért. A nyelvromlás minden fokozata tapasztalható. /Szilágyi Aladár: Magyarmentesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezete Resicabánya, Boksánbánya, Újmoldova és Nándorhegy után az Oravicabányán frissiben megalakult szervezettel gazdagodott. A városi szervezet megalakulásakor huszonnégy résztvevő volt jelen az alakuló gyűlésen. Oravicabánya városi szervezete megválasztotta a vezetőket, elnök Veress Ferenc, ügyvezető elnök Brassai Venczel. /Makay Botond: Szervezet van, székház még nincs. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

Fura helyzetben van Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár, ami tulajdonképpen két könyvtár, de voltaképpen nemigen létezik. Két könyvtár azért, mert magába foglalja a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar könyvanyagát, ugyanakkor azt az állományt is, amelyet az RMDSZ gyűjtött össze 1990 után. Az RMDSZ könyvtárát mindaddig használni lehetett, amíg volt két önkéntes könyvtárosa, akik tiszteletben tartották a nyitvatartási időt. Az RMDSZ azzal a reménnyel, hogy vonzani fogja a magyarságot, székházának tekintélyes részét odakölcsönözte a megyei könyvtárnak, hogy könyvtárosával és állományával ott díjmentesen működhessen. Törököt fogtunk, írta beszámolójában Makay Botond. A megye részéről fizetett könyvtárosnőt kaptak, de az egyesített könyvtár gyakorlatilag már hónapok óta nem létezik. Zárva van – hol szabadságon van a hölgy, hol leltároz. Immár eltelt csaknem tíz hónap az esztendőből, s újabban betegszabadságon van a könyvtárosnő. /Makay Botond: Akinek mindent lehet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Pál József Csaba főesperes, resicabányai plébános, a temesvári egyházmegye havi folyóirata, a Vita Catholica Banatus főszerkesztője kezdeményezésére az egyházmegye katolikus újságírói számára első ízben tavaly szerveztek tanácskozást Temesfőn. Október 14–16. között ugyancsak a Vita Catholica Banatus szervezésében immár második alkalommal gyűltek ugyanott az egyházmegyei média munkatársai. A temesvári püspökség képviseletében részt vett Böcskei László általános helynök, aki az egyházmegyei tevékenységeknek a katolikus és a világi sajtóban való tükrözéséről tartott kiértékelőt. /Sipos Enikő: A katolikus média munkatársainak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Resicabánya temetői gondozatlanok. A Hármas Temetőben leírhatatlan a temetőrombolás, sírgyalázás, míg ilyesmire az ugyanazon bejárattal rendelkező Kettős Temetőben egyáltalán nem került sor. A sértetlen köztemető szinte kizárólag ortodox, az egyre inkább földúlt a római katolikusok és protestánsok köztemetője. /Makay Botond: Temetői séták mindenszentek napján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Barát és jótevő távozott az élők sorából a németországi Bad Säeckingenben november 22-én Környey Attila személyében, aki Resicabányáról 1990-ben Németországba költözött. Budapesten született 1931-ben, de élete javarészt a Bánsághoz kötődött: a Környey család Oravicabányán és Stájerlakaninán gyógyszerész-dinasztiaként volt ismert. Környey Attila nemkívánatos származása miatt nem végezhetett egyetemet, de építésztechnikusként mérnöki beosztásban is megállta a helyét a Resicabányai Kohászati Kombinátban. A német származású Környey Attila annyira magyarul érzett, hogy kitelepedésekor lakása két szobájának bútorzatát a resicabányai RMDSZ-re hagyta. A székház jelenlegi bútorainak gerincét mai napig ezek képezik. /Makay Botond: Környey Attilára emlékeznek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Resicabányán Főutca címmel nyílt tárlat arról az utcáról, amelyet az idők során a Fő, Erzsébet királyné, Ferdinánd király, November 7., Paul Iorgovici utca elnevezéssel ismertek a különböző történelmi időkben. Makay Botond 1979-es – a főutca bontásával kapcsolatos – fényképdokumentumaira építették a helytörténeti kiállítást. /Szakmáry Károly: Kiállítás Főutca címmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

Resicabányán a reformátusok újévi istentiszteletén nagyon kevesen voltak, de a govondári Szentháromság plébánia Szent Ferenc és Klára kápolnája megtelt a hívekkel, negyvennél több résztvevővel. /Szakmáry Károly: Rekordszámú résztvevő a Szent Ferenc és Klára Kápolnában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

Makay Botond resicabányai református lelkész január 1-jei hatállyal nyugdíjba ment, ami azonban – egyelőre – nem azonos a nyugalomba vonulással. Az 1974. május elseje óta itt szolgáló lelkipásztor nem egy esetben – amikor a karánsebesi lelkészi állás nem volt betöltve – az egész megye területén szolgált. Makay tiszteletes szolgálati ideje alatt vásárolták meg a dettai evangélikus templomot, amely már egy évtizede református templommá minősült át. A tiszteletes a továbbiakban is el kívánja még látni a lelkészi szolgálatokat Resicabányán és Boksánbányán. /Szakmáry Károly: Makay Botond immár nyugdíjas lelkipásztor. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Resicabányán az RMDSZ székházában a nemrég bejegyzett Platanus Kulturális Egyesület január 28-án megtartotta az első teadélutánját, amelyen Makay Botond Petőfi Krassó-Szörény megyében címmel tartott előadást. Nagy Péter, a Platanus elnöke a legnagyobb gonddal készítette elő a műsort. Kellemes meglepetés volt a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes váratlan feltámadása, ami abban nyilvánult meg, hogy Rácz-Virág Vilma az egykori együttes tagjainak gyermekeit tanította be néhány népdalként ismert Petőfi-vers eléneklésére. /Szakmáry Károly: Petőfire emlékeztek a Platanus első teadélutánján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Resicabányán január 27-én Krassó-Szörény megye kisebbségeinek ifjúsági küldöttei az RMDSZ székházában a megyében lévő kisebbségek népviseleteiről tartottak bemutatót. A találkozó vezetője Costan Melánia, az Új Hullám Ifjúsági Szervezet elnöke volt. A bánsági magyar népviseletről Bálint Erzsébet csak múlt időben szólhatott, a XX. század elején készült fényképek segítségével, mivel a megye területén évtizedek óta egyetlen hangsúlyosan magyar vagy magyaros település sincs. Élőben mutatták be viszont a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes “viseletét”. /Makay Botond: Kisebbségiek népviseletben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Krassó-Szörény megyében megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, tájékoztatott Costan Melánia, a resicabányai Tájékoztatási Iroda mindenese, 2005-ben 448 igazolványkérelmet iktatott, az új esztendő első hónapjában 71 kérelmet iktatott és továbbított, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan nagy lett az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, mint a kezdet kezdetén. Az iskolatámogatásokkal kapcsolatban a tavalyi tíz gyermek helyett idén húszan pályáznak erre az ösztöndíjra. Jelenleg romák adják a magyar tanulók döntő többségét. /Makay Botond: Megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Az ország nyugati térségének minden részéből – ahol egykor németek laktak, esetleg még laknak is – érkeztek népviseletet bemutató együttesek Temesvárra, a gálára. Bemutatták Arad, Boksa, Lugos, Nándorhegy, Resica, Nagyszentmiklós, Karánsebes, Steierdorf-Anina és környéke népviseletét, a táncaikat és jellegzetes zenéjüket. A nagyszabású gálát szervező Német Fórum elnöke, Karl Singer megnyitó beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét a síksági települések, és a hegyvidéki falvak népviseletében mutatkozó különbözőségekre. /(S.): A német népviselet gálája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Resicabányán 2005. szeptemberében alakult az Új Hullám ifjúsági csoport 17 fiatallal. Hetente azért találkoznak a helybeli tájékoztató irodán, hogy pingpongozás, zenehallgatás, internetezés közben egymás között gyakorolhassák a magyar beszédet. Mindnyájan magyar származásúak ugyan, legtöbbjük azonban igen hiányosan vagy egyáltalán nem ismerte anyanyelvét. A Costan Melánia által szervezett Új Hullám a Communitas Alapítványtól pályázatban kért támogatást további, anyanyelvi ismeretek elmélyítését szolgáló programokhoz. /(balta): Új Hullám Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./