"Sokan úgy tudják, hogy a Bánságban: "szórvány" Temesváron kezdődik és végződik. Pedig Krassó-Szörény is szórvány, így Resicabánya, Boksánbánya, Nándorhegy és Karánsebes. A cikkíró a Krassó-Szörény megyében levő Újmoldováról adott képet: a 17 ezer lakost számláló Újmoldovában alig 380 magyar lélek található. Újmoldovát azelőtt még Moldovabányának is hívták. /Dercze Ferenc: Szórvány a szórványok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

Február 4-én a resicabányai Radio Resita A-stúdiójában megbeszélést tartottak Multikulturális és Etnikumközi Együttlét címmel, amelyet a Román Akadémia és a Közép-európai Etnikai Tanulmányok és Problémák csoportja rendezett. Kifejthették véleményüket a kérdéskörben a német, magyar, szerb, horvát (krassován), ukrán, bolgár és pém (elnémetesedett cseh) nemzetiségek képviselői, továbbá a polgármesteri hivatal, a parlament, a csendőrség, és a román ortodox egyház képviselője. A megszólalók kifejtették, hogy a Bánsági hegyvidék (akár a Bánsági-síkság) nemzeti kisebbségei lényeges és közös bánsági jellemvonásnak tartják az európai modellnek is tekinthető emberbaráti (testvéri) egységet, illetve összetartozást. A horvát (krassován) képviselő szerint szükséges a horvát adásidő a rádióban. A Radio Resita ígérte, hogy újraindítja a megszüntetett német, magyar és szerb adásokat, illetve minden itt élő etnikum részére biztosítani kíván adásidőt. /Makay Botond: Soknemzetiségű testvéri egység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Tovább rongálják ismeretlenek az 1848-as emlékművet a resicabányai Kereszthegyen. Ha ez így megy tovább - s ebben az évben nem sikerül megmenteni az emlékművet -, egy-két év leforgása alatt már csak romokra rakhatják le a kegyelet koszorúit és virágait a szervezetten vagy alkalmanként látogatók. /(Makay Botond): Tovább rongálják...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Resicabányán márc. 20-án a Német Demokrata Fórum székházában megbeszélés folyt a kereszthegyi Hergoltz-féle negyvennyolcas emlékmű sürgős megmentése érdekében. Ismeretlenek rombolása súlyos károkat okozott és okoz az emlékműben. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ képviselői is. A megjelentek javasolták a helyreállítás mielőbbi megkezdését, illetve a még meglevő vasrészek azonnali múzeumba szállítását. Az emlékmű nem szerepel az országos műemlék-nyilvántartásban. /Makay Botond: Huszonnegyedik órában a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Az egymástól elszigetelten tevékenykedő temesvári magyar egyetemi oktatók és tudományos kutatók saját szervezetet akarnak létrehozni. A kezdeményezők, közöttük dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár megtartották első találkozójukat. Céljaik: egymás megismerése, információszerzés és információcsere, magyar nyelvű szakmai rendezvényeken való részvétel és azok rendezése, a magyar egyetemi hallgatókkal való együttműködés, pályázatokon való részvétel, anyanyelvű szakmai önképzés, oktatás, szakkönyvkiadás támogatására, a Temesvárhoz közel álló vagy kötődő egyetemek (Arad, Resicabánya, Vajdahunyad, Petrozsény) magyar oktatóinak bevonása a fentiekbe, eurorégiós kapcsolatok hozzáférhetőségének megkönnyítése (a szegedi, újvidéki, debreceni egyetemekkel). /Alakulófélben a temesvári magyar egyetemi oktatók egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Egyhetes bánsági látogatást tett Jean-Claude Périsset, a Vatikán bukaresti nagykövete. A kiskrassói római katolikus templomban a krassószörényi horvátok (krassovánok) egyik központi templomában mutatott be szentmisét zsúfolt és szentbeszédet mondott román nyelven. Resicabányán a Havas Boldogasszony templomban Páll József esperes-plébános röviden bemutatta az egyházkerületét, illetve annak sok nemzetiségű papságát, kiemelve a bánsági nemzetiségi és felekezetközi együttműködés példaértékét. A látogatás a govondári Szent Ferenc és Klára közösségi ház bemutatásával ért véget. Makay Botond Roos Márton megyéspüspököt kérte villáminterjúra. A püspök tört magyarsággal nyilatkozott, kifejtve, hogy a nuncius látogatása számukra nagy esemény. /Makay Botond: Őexcellenciája Jean-Claude Périsset a Vatikán Bukaresti Apostoli Nunciusa Krassó-Szörvényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Szociális otthont avattak Resicabányán a Páli Szent Imre Társaságnak köszönhetően. A nyolc esztendeje működő karitatív egyesület eddig ruha és élelmiszer segélyezésével foglalkozott, most a rászorultak gondozására gondolva megnyitotta a Frederico Tazamról elnevezett intézményt. Ennek vezetője a Nagy-Britanniából érkezett Jessie Crawford, aki kézimunka, művészet, angol nyelvtanítás területén nem csak irányítani, hanem ténykedni is fog. /Szociális otthont avattak Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A szerb kisebbség kezdeményezésére szept. 22-én Resicabányán megalakult a Krassó-Szörény megyei Kisebbségek Tanácskozó Testülete, amelynek célja, hogy a törvényes keretek között tanácskozási joggal képviseltesse magát a megyei tanács ülésein, illetve a szakbizottságokban, mivel az idei helyhatósági választásokon egyetlen kisebbségi reprezentánsnak sem sikerült bejutnia. A tanácskozáson Slavomir Gvozdenovic parlamenti képviselő tanácsadó részvétele mellett jelen voltak a megye szerb, horvát, német, magyar, szlovák, cseh és ukránkisebbségek vezetői, megbízottjai. A szervezet nem jogi személy. Célkitűzése: a kisebbségek érdekeit védeni, illetve célkitűzéseiket megvalósítani a megyei tanács révén. /Kisebbségi Tanácskozó testület alakult Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

"Idén áprilistól Makay Botond lelkész a Resicabányán működő Radio Resita magyar nyelvű adásának mindenese: a bemondó, a riporter, a szerkesztő és a szerző, ami belefér a heti húszperces adásba. Okt. 10-én közölték vele, hogy a választási kampány idejére felfüggesztik a református adásokat, arra hivatkozva, hogy Makay tiszteletes a jelölőlistán szerepel, tilos a hangját hallatni a kampány jellegű műsorokon kívül. - Makay megemlítette, hogy szenátori jelölése kapcsán két hír érkezett. Az egyik szerint esélyes jelölt, a másik szerint Makay Botond komoly veszélyt jelent a demokratizálódás szempontjából, mert a bukott rendszer újraéledő embere. /Makay Botond: "Betiltották" a magyar nyelvű adást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tudatta, hogy határozatot hozott két lelkészi jellegű parlamenti jelölt ügyében. Sógor Csaba engedélyt nyer arra, hogy Hargita megyei szenátorjelöltként induljon a novemberi országos választásokon. Makay Botond resicabányai lelkipásztornak a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szenátori listán való indulását az Igazgatótanács visszautasítja és az ügyben írásbeli megkereséssel fordul a Szövetség országos vezetéséhez. A visszautasítás indokai: az 1989-es temesvári eseményekben játszott negatív szerepe; az az összeférhetetlenségi körülmény, hogy Makay Botond jogerős egyházkerületi fegyelmi határozat által nyolc évre megfosztatott az - egyházi - választhatósági jogától, és ennek következtében világi közéleti tisztség betöltésére is méltatlanná vált" - áll az egyházkerületi határozatban. /Egy meleg, egy hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

Krassóvár (a hazai horvátok /krassovánok/ "fővárosa") műkedvelő csoportjának egyik táncoktatója azzal a céllal kereste fel az RMDSZ-t, hogy magyar ruhákat szeretne szerezni vagy kölcsönözni, mivel magyar táncok betanítását is megkezdték. Mivel Resicabányán kiöregedőben és halódóban van a magyar tánccsoport, nem zárható ki az a tény, hogy a horvátok fognak magyar táncműsorokat bemutatni egy-egy, a megye kisebbségeit bemutató ünnepélyen. Hátha ez a tény egy kissé fölrázza a nemzeti önazonosságát könnyen feladó resicabányai magyarok lelkiismeretét. /Magyar tánccsoport Krassóváron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Huszonkilenc alapító tag írta alá az elmúlt hét végén a Temesvári Műegyetem Villanymérnöki Karán a legújabb magyar civil szervezet, a Techné Egyesület megalakításának okiratát. Az új civil szervezet élére dr. Delesega Gyula egyetemi tanárt, az egyesület szorgalmazóját állította a közakarat. Dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár, a Techné elnöke, Aradtól Vajdahunyadig, Resicától Nagyváradig minden magyarul tudó értelmiségi jelentkezését várja. - A Temesváron élő magyar értelmiségiek nem ismerik egymást eléggé, még kevésbé a több mint ezer magyar nemzetiségű főiskolai hallgatót, akik igényelnék a segítségüket. E jelentős szellemi erő. Első céljuk Temesváron tanuló nagyszámú magyar főiskolás felkarolása. Idővel magyar kultúra ismeretére építve tudományos, irodalmi, művészeti iskolák teremtődhetnének az aktív együttműködésből.- Az alakulás megtörtént, most már hivatalosan vannak jelen a város közéletében. Hol a székház, hol juthat bővebb információhoz az érdeklődő? /Sipos János: Újabb magyar civil szervezet Temesváron. Megalakult a Techné Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

"Hildegard Puwak, az EU-integrációért felelős minisztérium vezetője, és Vasile Puscas, EU-tárgyalóbiztos szerint Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy behozza azokat a gazdasági jellegű lemaradásokat, amelyek miatt Románia a csatlakozásra váró országok között az utolsó helyre szorult. A miniszter asszony élesen bírálta az 1996–2000 közötti kormányokat, amelyek nem teljesítették az EU-nak tett ígéreteket. Az EU-integrációért felelős minisztérium a csatlakozás belföldi vonatkozású kérdéseinek megoldására hivatott, a Mircea Geoana vezette Külügyminisztérium pedig az ügy politikai vetületével foglalkozik. - Hildegard Puwak 1949-ben született Resicabányán. 1971-ben végzett Bukarestben a közgazdasági egyetemen. 1971–1992 között kutató- és előadótanár a Bukaresti Közgazdasági Egyetemen. 1998-ban posztdoktori képzésen vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban. - Vasile Puscas 1952-ben született Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. 1992–1995 között Románia washingtoni nagykövet helyettese. 1995-től a BBTE nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanít, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet igazgatója. - Mircea Geoana 1958-ban született a fővárosban. Bukarestben jogi diplomát szerzett, majd a Politechnikai Intézetben, 1992-ben pedig a párizsi L’Ecole Nationale d’Administration végzettje. 1993–1995 között külügyi szóvivő, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. /Prioritásként kezelik az EU-csatlakozást Románia lemaradásáért a volt kormányt okolja az RTDP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

"Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas emlékmű a rendszerváltás után a teljes tönkremenetel felé haladt, hogy ismeretlen tettesek kezdték lebontani, hogy ócskavasként értékesítsék annak vaselemeit. A Német Demokrata Fórum, illetve az RMDSZ kezdeményezésére gyűjtés indult az emlékmű megmentésére és helyreállítására. A gyűjtés eredményes volt, az emlékművet helyreállították. Újraavatását és felszentelését a város védőszentjének a napján, június 29-én ejtik meg. /Régi pompájában ismét a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

"A Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 1234 db könyvet adományozott könyvtáralapítás céljából a Resicabányai Református Egyházközségnek. A küldemény azért érkezett egyházi címre, mert Resicabányán (is) megjárta már a helybeli magyarság a történelem során a "világi" könyvtárral, mikoris az egykori MADOSZ, illetve Magyar Népi Szövetségi Olvasókör könyvtárát az ötvenes években elégették a korabeli "elvtársak". /Kiskönyvtári könyv érkezett Resicabányára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma gazdag tematikus oldalakkal (közélet, egyház, iskola, hasznos tudnivalók, együtt a család) és színvonalas tartalommal. Februártól már nem csak "maradékot" kap a lapból Krassó- Szörény megye magyarsága, hanem - Hauer Erich főszerkesztő januári ígéretének köszönhetően - havi száz darab ingyenpéldányt, ami azt jelenti, hogy Resicabánya és Boksánbánya mellett a februári számból már jutott Karánsebesnek és Nándorhegynek is. /A Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ "

"Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./ "

"Harmincan tanulnak magyarul Resicabányán a római katolikus Szentháromság Plébánia tantermében indított nyelvtanfolyamon. /Már harmincan tanulnak magyarul Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24-25./"

"Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus, a temesvári római katolikus püspökség havonta megjelenő folyóirata. A folyóiratban a resicai születésű, Kolozsváron egyetemi hallgató Varga Attila a Bánság történelméről írt, az arad-gáji jubileumi zászlóavatást verssel köszöntötte páter Bíró. A folyóiratot Resicán szerkesztik a Havas Boldogasszony plébánián, Pál József-Csaba plébános irányításával. /Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./"

"Több mint 7500 diák érettségizett júl. 3-án Romániában anyanyelvén. Az érettségi vizsga keretében júl. 3-án a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök anyanyelvük tantárgyából az irodalom- és nyelvtanvizsgát tették le. A legtöbben - 6988 tanuló - magyar nyelven vizsgáztak, ezen kívül 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelven érettségizett. A szaktárca kimutatása szerint - a számos erdélyi településen felállított magyar érettségi központon kívül - német nyelv és irodalomból Aradon, Brassóban, Resicabányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Szatmár, Szeben és Temes megyében érettségizhettek gimnazisták. A horvát nemzetiségű tanulóknak Krassó-Szörény megyében, a szerbeknek Temesváron, a szlovákoknak Arad és Bihar megyében, a törököknek Konstancán, az ukránoknak pedig Máramaros megyében állt rendelkezésükre érettségi központ. Magyar nyelv és irodalomból a diákoknak Ady Endre A magyar ugaron című verse alapján kellett elemezniük a költő , szimbolizmusát. Radnóti Miklós Hetedik eclogájának megadott részlete alapján naplójegyzetet kellett írniuk a végzősöknek, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének részlete alapján pedig az írás hangvételét kellett meghatározniuk az érettségizőknek, akiktől az óda, elégia, epigramma és az elbeszélő költemény definícióját is kérték. /Rostás Szabolcs: Anyanyelven érettségiztek. Közel hétezer magyar diák vizsgázott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Szept. 10-én újra utcára vonultak a resicai kohászati üzem munkásai, mintegy 1500 szakszervezeti tag tüntetett a prefektúra előtt, majd a tömeg elzárta a legforgalmasabb resicai utat, mintegy négy órán keresztül megbénítva a közlekedést. A munkások a miniszterelnökkel való találkozást kérték (múlt héten még az államfőt akarták látni), és erre ígéretet is kaptak a prefektustól, maga a kormányfő azonban szigorúan nyilatkozott a kérdésről: szerinte a munkásoknak meg kell érteniük, hogy így minden befektető elől elzárják az utat. A kormány hivatalos küldöttsége ezen a héten Washingtonban találkozik a tulajdonos cég képviselőivel. A szakszervezet bejelentette: szept. 11-től ötven ember kezd éhségsztrájkba a prefektúra előtti buszokban. /Éhségsztrájk Resicán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./"

"Resicabányán Losonczy Enikő megkapja a tanfelügyelőségtől tanítónői kinevezését, aki a nyugalomba vonuló Hatvani Etelka helyébe lép. A tavalyi hét gyermek helyett idén tizenkét tanulóval kezd az osztatlan magyar iskolai osztály. /Makay Botond: Sportszerűen gratulált. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./"

"A Krassó-Szörény megyei vezetők és a helyi szakszervezeti vezetők szept. 13-án tanácskozásra ültek össze a kohászati kombinátban kialakult válsághelyzet miatt. A résztvevők levelet intéztek az államfőhöz és a kormányfőhöz, amelyben felvázolták a Krassó-Szörény megyei kritikus helyzetet. A munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalásra Adrian Nastase miniszterelnököt is meghívják. A prefektúra előtti éhségsztrájkolók száma 110-re növekedett. /A resicai szakszervezetek válságbizottság létesítését javasolták. /110-re nőtt az éhségsztrájkolók száma. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./"

"Resicabányán idén is folytatódnak az iskolán kívüli magyar nyelvtanfolyamok a római katolikus egyház védnöksége alatt. Egyelőre alacsony az érdeklődés, de a tavalyi tapasztalatok szerint az érdeklődés növekedni fog. /Makay Botond: Folytatódnak a magyar nyelvtanfolyamok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./"

"December 29-én tartotta a Szombati-Szabó István Olvasókör Resicabányán, az RMDSZ-székházban hagyományos havi tematikus teadélutánját. Esztendő vége lévén, a vicceknek szentelték a három órányi időt. /Makay Botond: Vidám volt a teadélutáni hangulat. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./ "

Krassó-Szörény vidéke anyanyelvi oktatásának helyzetét tükrözi két beszélgetés. Az első 1991. október 24-én zajlott, a második 2001 utolsó napjaiban. Resicabányán működik az osztatlan magyar iskola. A több mint tízezerre becsült magyar lakosság magyar pedagógusai: egy tanítónő és egy óvónő. Az óvodában 14 magyar gyermek van, az iskolába, a négy osztályba összesen heten járnak. A szülők a nagy távolsággal indokolják, hogy román iskolába adják gyermekeiket. Tíz év múlva /a jelenlegi helyzet/: az óvodában egyetlen gyermek tud magyarul. Az iskolába tízen járnak, kizárólag romák. /Makay Botond: Krassó-Szörény  a régióban. Tanügyi tények anyanyelvi szinten. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A resicabányai Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar állománya /a Szombati-Szabó István Könyvtár/ az RMDSZ székházban található. Szombati-Szabó István a két világháború közötti közismert költő volt, Resicabányvárosban is működött református lelkipásztorként. A könyvtár 1998 óta viseli a Szombati-Szabó István nevét, akkor volt az ünnepélyes megnyitó. Országos gyűjtést rendeztek, ebből állt össze az RMDSZ könyvtára. Összesen 7593 kötetük van, ebből 5184 a megyei könyvtár tulajdona, a többit (pontosan 2409-et) az RMDSZ birtokolja. Legnagyobb része magyar szépirodalom. Nagyon kevés szakkönyv, szakirodalom is van. A szépirodalom után a vallásos irodalom a következő, azokból sincsen sok. 1998-ban, amikor napi nyolc órát volt nyitva a könyvtár nagyobb volt a látogatottság. Aztán csak hatot, illetve a leépítések miatt jelenleg négy órás a nyitva tartás. Idén januárban csak húsz új olvasót tart nyilván Bitte Viktória Ibolya könyvtáros. Rendszeresen jár a könyvtárba A Hét, a Hunyad Megyei Hírmondó, a Nyugati Jelen, alkalmasint jön a Harangszó, Művelődés. /Makay Botond: A resicabányai Szombati-Szabó István Könyvtárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Resicabányán, az RMDSZ székházában megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása. Kurta Kázmér Désen látta meg a napvilágot, Resicabányán él. Kiállított már Pancsován, Belgrádban, illetve a magyarországi Keszthelyen. Szerepelt a debreceni őszi szalonon is. Olaszországban több kiállítása volt. Erdélyben több városban mutatta be alkotásait. /Kurta Kázmér kiállítása Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27. folyt.: márc. 28./