Krassó-Szörény megyében Resicabányán a Govondár negyedi katolikus plébániáról a magyar nyelvű óvodai csoportot egy román nyelvű csoport társaságában ugyancsak a negyedben, de kissé távolabb lévő földszinti tömbházlakásban helyezték el. Az intézkedés tanévkezdéskor történt, a bizonytalanság miatt a szülők többsége román nyelvű bölcsődébe íratta gyermekét – tájékoztatott Dakó Melinda, a 15. számú óvoda magyar csoportjának helyettesítő óvónője. Dakó Melinda vállalta: a következő tanévre, ha szükséges, házalással is növeli tanítványainak számát. A gyermeklétszámot csakis a magyar romák köréből lehet feltölteni, mivel óvodáskorú gyermekeik csak nekik vannak. /(b): Óvodás gondok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Januárban Krassó-Szörény megyében, Resicabányán újraalakult a néptánccsoport, Rácz Erzsébet támogatásával két korosztályt oktatnak magyar néptáncra. A kiscsoportban foglalkoztatott 12, 3–6 éves csöppség többsége magyarul sem tud, a tánc, az éneklés azonban már egészen jól megy. A középső csoport, az egykori Cziczeri Béni harmadik generációja 10–18 éves gyermekekből, fiatalokból áll. /Cziczeri Béni Néptánccsoportról van szó./ Bálint Erzsébet és Rácz Virág, a resicabányai magyar néptánc két sikeres generációjának a képviselői összefogtak a nemzeti kultúra megtartásáért. Itt, a végeken, ahol 1996 és 2001 között egyetlen magyar gyermek sem született, magyar népi táncegyüttest életre hívni magyar származású, az anyanyelvet nem ismerő vagy román fiatalokkal az élni akarás megható küzdelme. Arra alapoznak, hogy az anyanyelvű óvoda és elemi iskola bővülésével majd magyar fiatalok is bekapcsolódnak. /Balta János: Megható küzdelme az élni akarásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

Bálint Mihályt a közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen választották az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének az elnökévé, miután elődjének, Seres Péternek alprefektusi tisztsége miatt le kellett mondania. Bálint Mihály 52 éves, két évvel ezelőtt vasút-biztonsági főellenőri tisztségből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy a megyében 659 RMDSZ-tag hat szervezetben, Resicán, Aninán, Oravicabányán, Újmoldován, Boksánbányán és Nándorhegyen tevékenykedik. Közülük azonban az elmúlt évre csupán a fele fizetett tagsági díjat. Fiatalításra lenne szükség, mivel a legtöbb tag 60-70 éves. Reménykednek abban, hogy az Resicabányán megalakult Új Hullám ifjúsági szervezet révén sikerül a fiatalságot is megnyerni. Bálint Mihály legsürgősebb teendőjének tekinti a kisebbségi törvény értelmezésének a románság körében történő terjesztését. A megyei 15 tagú RMDSZ-választmánya minden hét végén a székházban találkozik. Januárban sikeres Petőfi-estet tartottak. /Balta János: Új seprű jól seper? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Kurta Kázmér festőművész harmincesztendős művészi mérlege 52 közös tárlat, 32 egyéni kiállítás, 24 alkotótábor, 17 külföldi kiállítás és két országos közös szalon. Kurta Kázmér 1976-ban lépett a nyilvánosság elé Resicabányán, illetve szülővárosában, Désen. /Makay Botond: Harmincéves évforduló Resicabányán. Kurta Kázmér kiállítása az Agora termeiben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Egy évtizede már, hogy a Kárpát-medencébe történt bejövetel, a honfoglalás 1100 éves ünnepe alkalmából Erdély-szerte tizenegy fát ültetett számos magyarok (is) lakta település magyar elöljárósága, képviselete. Emlékszik még valaki reá? – kérdezte Makay Botond. Resicabányán a református egyházközség és az RMDSZ-szervezet a református Templom és Iskola épületével szemben lévő parkba tizenkét fát ültetett. A plusz egyet azért, mert a tizenkettedik a reménység fája lett volna a tizenegy évszázadot jelképezők mellett. Az idei tavaszon a parkocskában nem voltak ott a fák. Még akkor, tíz esztendeje szerre-sorra kitördelték, kihúzgálták ismeretlenek. Tíz évvel ezelőtt a vátrásokra gyanakodtak. – A cikkíró szeretne emlékeztetni: volt egyszer egy emlékfa-telepítési akció. /Makay Botond: Tizenegy fa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Resicabányán a református Templom és Iskola épületében május 14-én tartotta a Mátray László Borban a vigasz című egyéni előadóestjét amelyet megelőzött a neves színművész Séta a saját séróm körül című könyvének a bemutatója. A kötetet, amelynek javarésze CD-vel társítva jelent meg, Makay Botond mutatta be s nem is eredménytelenül, mert a szerzőnek egyetlen kötetet sem kellett visszavinnie Temesvárra. /Szakmáry Károly: Mátray László kettős küldetésben. Könyvbemutató és előadóest. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

Sikeres évadot zárt a zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Iskola középiskolás lány kézilabdacsapata, miután tavaly a döntő előtt igazságtalanul kizárták a bajnokságból. A május 11–14. között Resicabányán megrendezett országos döntőn a Tamás Zoltán által felkészített csapat simán nyerte meg mindegyik mérkőzését, végül ők vehették át az aranyérmeket. /(Ilyés András): Zetelaka bajnok! . = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

A resicabányai Új Hullám Ifjúsági Szervezet időszaki kiadványt jelentetett meg Új Hullám címmel. Az ifjúsági lap negyedévenként jelenik meg a Communitas Alapítvány támogatásával. A lap impresszuma szerint a felelős szerkesztő Costan Melánia, a főszerkesztő Makay Botond, a grafikai szerkesztő és tördelő Costan Adrian. A lap első, január–márciusi száma kissé megkésve jelent meg. /Szakmáry Károly: Megjelent az Új Hullám című lap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Július 19-én régen várt esemény zajlott le Resicabányán. A Paul Iorgovici Megyei Könyvtárban felavatták a magyar könyvtárat. A könyvtár eddig a megyei RMDSZ székházában volt, a jövőben jobb körülmények között működhet. A magyar könyvtárat az egykori resicabányai református lelkipásztor és költő tiszteletére Szombati-Szabó István Könyvtárnak nevezik. Ez alkalommal egy másik itteni művész emlékét is megtisztelték. Falusi Zoltán festő már 30 éve elhunyt, de egykori ismerősei, diákjai nem feledték el. /Faget Hajnal: Új helyen a magyar könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Krassó-Szörény megye magyarsága mindenki számára példát mutat összefogásból: a közösség tenni akarását mutatja a magyar kulturális központ létrehozása is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök november 18-án Resicabányán. Az RMDSZ elnöke Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Kovács Péter alelnökkel a szövetség megyei szervezete, a nemzeti kisebbségek, valamint a helyi önkormányzatok képviselőinek jelenlétében, ünnepi keretek között felavatta a Magyar Művelődési Ház épületét. A Communitas Alapítvány támogatásával létrejövő intézmény a helyi közösségi, művelődési élet központi helyszíne lesz. /Példaértékű összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Krassó-Szörény megye székhelyének, Resicabányának nem voltak magyar nemzetiségű díszpolgárai a városi tanács legutóbbi határozatáig. Most a lelkiségi élet és az ökumenikus mozgalom kiterjesztésében vállalt kiemelkedő szerepükért minden helybeli felekezet vezetőjének, így Páll József krassó-szörényi katolikus főesperesnek és Makay Botond resicabányai nyugalmazott református lelkipásztornak is díszpolgári cím adományozását hagyták jóvá. Makay Botond a címet megtiszteltetésnek tekinti, lelkészként és újságíróként igyekezett előmozdítani a városban együtt élő nemzetiségek kultúrájának kölcsönös megismerését. Páll József fősperes szerint az elismerés nem a személyes, hanem a közös munka elismerése. /Magyar díszpolgárok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

Resicabánya Govondár negyedének római katolikus plébániáján Gajdos Viktória tanárnő végzi a magyar és román nyelvű hitoktatást. A magyar származású gyermekek kezdetben nem ismerték anyanyelvüket, a tanárnő ösztönzésére azonban beiratkoztak a magyar nyelvű fakultatív oktatásra is. Eleinte beszédfejlesztést, írást, olvasást gyakoroltak, meséket hallgattak, énekeltek, később azonban az irodalomba is belekóstoltak. Manapság már folyékonyan beszélnek magyarul, a tanult verseket különféle rendezvényeken szavalják, énekelik. Gajdos Viktória Resicabánya egyetlen magyar nyelvű elemije és óvodai csoportja mellett a fakultatív csoport is vezet. Ciubotaru Simon plébános messzemenően támogatja a hittan oktatása mellett a magyar nyelvű képzést is; évekig a parókia adott otthont a magyar nyelvű óvodai csoportnak. Ugyancsak a plébános ösztönzésére az egyházközség bekapcsolódott a Háló katolikus mozgalomba, tagjaik részt vettek a nagybecskereki, illetve a dévai találkozókon. A Böjte Csaba atyával folytatott megbeszélések eredményeként a Govondár negyedbeli katolikus parókián is beindult a szociális program, naponta 20 magyar anyanyelvű roma gyermek kap ingyen ebédet. /Menteni a menthetőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

A temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány – európai uniós támogatással – tavaly decemberben elindította a PROMINED elnevezésű projektjét, mely a történelmi Bánság romániai és szerbiai részére vonatkozó kronológia kidolgozására irányul. Ezt kézikönyv formájában jelentetik majd meg a gimnáziumi osztályok számára. A kiadvány a régió társadalmi, kulturális és gazdasági eseményeinek kronológiáját mutatja be román és szerb nyelven – magyarázta Schwarz Katalin, az alapítvány munkatársa –, és a kidolgozása során a romániai és szerbiai történészek mellett segítséget nyújt nyolc iskola a térségből. A tanintézeteket Temesvárról, Lugosról, Resicabányáról és Karánsebesről, illetve a vajdasági Pancsováról, Kikindáról, Nagybecskerekről és Versecről választják ki. Az iskolában helytörténeti csoportokat alakítanak, amelyek többhónapos tevékenységük során reális képet fognak nyújtanak majd a kronológiát kidolgozók számára a témakörökről. A PROMINED hosszú távú célja ugyanis egy közös tantárgy bevezetése a határ mindkét oldalán, és hogy a közösen kidolgozott kézikönyvet használhassák az iskolák, tanárok, diákok. /P. L. Zs.: A Bánság kronológiáján dolgoznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Többesztendős huzavona, ígérgetés után Resicabányára is megérkezett az eMagyar pontok létrehozásához szükséges három számítógép. /Makay Botond: eMagyar pontok Resicabányán is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Resicabányán, az RMDSZ-székházban működő Információs Irodában ma is vannak, akik magyar igazolványért folyamodnak, tájékoztatott Costan Melánia. Az EU-csatlakozás nem befolyásolta a magyar igazolványok révén biztosított jogokat Magyarország területén. Az öt esztendei érvényességű igazolványok kérésre meghosszabbíthatók, a már lejárt igazolvánnyal jelentkeznie kell birtokosának az illetékes információs irodában. /(M. B.): A magyar igazolványok megújíthatók! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Resicabányán az RMDSZ mellett bejegyzett Platanus Művelődési Egyesület Tóth János szerkesztésében Platanus címmel időszakos kiadványt kíván megjelentetni. A napokban a 0. szám megjelent, amelyből megállapítható, hogy egyfelől képes-, másfelől szatirikus, humoros lapról van szó. /Krassay Szörény: Megjelent a Platanus próbaszáma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Megyasszai Bíró Attila református lelkészt az elmúlt év szeptemberében nevezték ki Resicabányára. Elmondta, hogy 2005-ben fejezte be a teológiát, ezt követően Nagybányára nevezték ki, most pedig Resicabányára helyezték. Mindenki fél a szórványtól. Ő még soha nem jár erre. A helyi református egyházközségnek 400 fizető tagja van, a családlátogatások alkalmával szeretné pontosan feltérképezni a helyzetet, mivel sok olyan hívet is feltételez, aki nem jár templomba. Vetési László szórványlelkész teológusok közreműködésével, néhány évvel ezelőtt házalással felmérést készített Resicabányán. Az általuk létrehozott adatbázisra szeretne támaszkodni. A lelkész feleségével elvállalta, hogy idén szeptemberben megszervezi a Resicabányai Magyar Hetet. Távlati tervei között szerepel egy minőségi, hosszabbított programmal működő egyházi óvodai csoport beindítása. /Balta János: Visszaszerezni az elcsángált nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Január 14-e ünnep volt Resicabánya polgárai számára, mert a városba érkezett a betlehemi láng a Temesvári Kulturális Alapítvány (FACT) jóvoltából, a polgármester és a városi tanács ezen napon nyújtott át kitüntetéseket és jutalmakat. Díszpolgári címet adományoztak a közösség érdekében végzett munkájukért a következő egyházi személyeknek: Vasile Petrica főesperes, Pál József Csaba római katolikus plébános, Makay Botond református, illetve Marian Ilie Stefanescu görög katolikus lelkipásztor. /Megyasszai-Biró Júlia: Többszörös ünnep. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Január 18-án Resicabányán emlékeznek az egykori Szovjetunióba deportált németekre. Szentmise volt a Havas Boldogasszony Templomban az elhurcoltak emlékére. A Szakszervezetek Háza melletti parkban a deportáltak emlékére állított emlékművet koszorúzták meg. /Makay Botond: Elhurcolt németekre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Január 18-án Resicabányán, Magyar Művelődési Ház RMDSZ-es gyűléstermében került sor az Új Hullám évi beszámolójára. Az esztendősnél alig idősebb Új Hullám nevű ifjúsági szervezet vezetője, Costan Melánia bemutatta a szintén Új Hullám címmel megjelenő negyedévi kis lapot, pontosabban annak legfrissebb, negyedik számát. Resicabányán kisszámú közönség előtt tartották meg a Petőfi-estet a helyi Magyar Művelődési Házban, Bálint Erzsébet tanítónő szervezésében. A helyi magyar közösség számára hagyományszerű már a Petőfi-est, évek óta megrendezik. /Az Új Hullám egy esztendeje. A szerelmes Petőfi = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Resicabányán a Havas Boldogasszony Plébániatemplomban zárult a keresztények egységéért rendezett imahét. /Makay Botond: Befejeződött a hagyományos egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

A resicabányai Platanus Művelődési Egyesület és az RMDSZ égisze alatt működő Új Hullám ifjúsági szervezet, valamint a Cziczeri Béni Tánccsoport közös szervezésében harminc 14–18 év közötti gyermek és ifjú indult a Szemenik alatti Klauss Villa épületében megrendezendő magyar nyelvművelő téli táborba. A táborozás egy hete alatt a résztvevők a számos szórakozási lehetőség mellett különböző előadásokon vesznek részt. /Makay Botond: Elindultak az anyanyelvi táborozásra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Velcsov Margit: Bartók Béla és Nagyszentmiklós című munkája, a Partiumi Füzetek 41. kötete (Nagyvárad, 2006) resicabányai vonatkozású is, mert Velcsovné Páll Margit Resicabánya szülöttje, s mindig gondja van arra, hogy írásai eljussanak szülővárosába. /Makay Botond: Bartók Béla és Nagyszentmiklós. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Az első magyarórán hét fiatal vett részt Resicabányán a református parókián rendezett magyarórán. A lelkész házaspár a fiatalok kérésére kezdte el hetente egy alkalommal az oktatást. /Megyasszai Júlia: Magyaróra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Egy-két alkalommal ismeretlen, és soha kézre nem kerülő tettesek meggyalázzák a temetők egyikét-másikát Resicabányán, a Hármas temetőt, illetve a Zsidó temetőt. A felborított sírkövek és helyenként megbontott sírokon túl a temető jobb oldali, feltehetően évszázados kőkerítését is kibontották. /Makay Botond: Újfent meggyalázták a zsidótemetőt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Kurta Kázmér resicabányai festőművész több magyarországi, olaszországi, szerbiai s számos hazai város után most németországi meghívást kapott egy kiállításra. A festőművész Resicabányán a Magyar Háznak ajándékozta Vihar előtt a Hortobágyon című nagyméretű festményét. /Makay Botond: Kurta Kázmér festőművészt meghívták Németországba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Resicabányán a református Templom és Iskola épületének a belső része, ahol az istentiszteleteket is tartják, felfrissítve várja nemcsak az ünnepeket. /Makay Botond: Felfrissítve várja az ünnepeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Bajkó Károly, a magyarországi KITTI HÁLÓ egyik vezetője az aradi RMDSZ-kongresszus idején, március 3-án, amikor Resicabánya lényegesnek számító magyarjai javarészt távol voltak a várostól, Cziple Günther révén a törvényszéken bejegyeztette a fenti szervezet égisze alatt működni kívánó Resicai Magyar Ifjúsági Egyesületet (RMIE). Az RMDSZ országos csúcsberkeiben nem jó szemmel nézett KITTI HÁLÓ így Resicabányán is gyökeret kíván ereszteni. Hogy miért “non grata” a szervezet, nem tudja, írta Makay Botond, de a megye RMDSZ-szervezetének van egy (Új Hullám néven) működő ifjúsági egyesülete. Cziple – az RMDSZ-nek köszönhetően magas beosztást kapván – lépésével hálátlanságot követett el a helyi magyarság ellen, mivel Resicabányán nincs annyi magyar fiatal, hogy megengedhetné magyarságunk önmagának a különállás luxusát. /Makay Botond: Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát. KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./; Előzmény: Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. máj. 26./