Január 26-án kezdődtek az immár hagyományosnak nevezhető Kereszténység és közélet című tanulmányi napok Marosvásárhelyen, a budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közös szervezésében. Dr. Sulyok Elemér biblikus professzor, főiskolai tanár (Pannonhalma) az emberi személy méltósága címmel tartott előadást. Markó Béla RMDSZ-elnök az EU-csatlakozás legfontosabb hozadékának nevezte, hogy ezáltal az erdélyi magyarság „határon belül” került. Dr. Kádár Béla: Románia gazdasági helyzete, lehetőségei a jövő Európai Uniójában, Borbély László: Jó úton Európába?!, Pálfy G. István: Sebek a magyar irodalomban, Soós Károly: Robert Schuman üzenete címmel tartott előadást. /Mózes Edith: Megérkeztünk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

„Téved az, aki úgy látja, hogy a magyar kérdés meg van oldva, tévednek azok, akik szerint az erdélyi magyarság megszűnik politikai tényezőnek lenni Romániában és Európában. Az Európai Uniós csatlakozás az erdélyi magyarság számára nagy lehetőséget jelent egy újfajta nemzeti együttlétre, a gazdasági fellendülésre, de a közösségi önállóság, az autonómia megteremtésére is” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen, a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok elnevezésű rendezvényen. /Az új nemzeti együttlét lehetősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Január 27-én ért véget a Kereszténység és közélet konferencia. /Mózes Edith: Kereszténység és közélet. Véget értek a VI. tanulmányi napok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Vadárvácska nevet viseli az eleddig kétszer megszervezett képzőművészeti alkotótábor a Bucsin Gyergyószentmiklós felőli oldalán. A táborban született alkotások most Marosvásárhelyen láthatók: a Bernády Házban. Márton Árpád csíkszeredai festőművész kifejtette, a Vadárvácska nem akar versengeni a szárhegyi alkotótáborral. A Marosvásárhelyi Iskola kirajzott embereiből állt össze a szervezőgárda, nyolcvan százalékuk vásárhelyi. /Nagy Botond: Munkák a Bucsin túloldaláról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Debrecenben regionális projektről, tervezetről beszélgettek, mondta el Sebestyén Aba Debrecenből visszatérve, amely összefogná a teljes Kárpát-medencei színházi életet Debreceni Regionális Színházi Terv címen. A régióban levő, magyar társulattal is bíró színházak együttműködnek és kölcsönösen segítik egymást, közösen pályáznak, koprodukciókat, közös előadásokat készítenek. Tavaly kezdték ennek szervezését, most volt az első, szélesebb körű gyűlés, majdnem mindegyik magyar társulattal bíró színház képviseltette magát, Sebestyén Aba a Marosvásárhelyi Nemzeti és a Yorick Stúdió küldötteként vette részt a megbeszéléseken. Az európai pénzalapok közös megpályázása sokkal nagyobb esélyt biztosít a pályázatok megnyerésére. A mostani gyűlésen az elméleti kérdéseket vitatták meg, legközelebb áprilisban, vagy májusban találkoznak. /Nagy Botond: A színházi összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

Erdőszentgyörgyön idén a vízhálózat cseréjét tervezik, a csatornarendszerét jövőre. A munkálatokat eurós pályázatból szándékoznak megvalósítani. Erdőszentgyörgy kulturális életének mozgatórugója Kovrig Magdolna, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke. Most fogadják Kovács Győző informatikust, aki szakmai előadást tart az érdeklődőknek. Februárban várják a Súrlott grádicsot. Állandó kapcsolatot tartanak a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. A színház világnapjára a városi amatőr színtársulat az Énekes madár című darabbal készül. Az Illyés Alapítványtól nyert pályázatból tartják fenn az Erdőszentgyörgyi Figyelőt, az EM- pont ugyancsak az Illyés Közalapítványtól nyert pályázatból működik, az amatőr színjátszó tábort, illetve az őszi színjátszó fesztivált a megyei tanács és a Népi Alkotások Háza segítségével szervezik meg. Magyarósi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója a pályázaton nyert Campus-programról beszélget. A campusban 24 tanterem, műhelyek, laborok, bentlakás és étkezde lesz, szolgálati lakásokkal. Jelenleg Erdőszentgyörgy legnagyobb problémája a szolgálati lakás. A fiatal tanárok ugyanis ingáznak Marosvásárhelyről. /Mózes Edith: Erdőszentgyörgyi oldal. Költségvetés még nincs, tervek vannak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

Másodjára is elutasította Traian Basescu államfő, hogy kegyelemben részesítse az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás ügyében elítélt Barabás Ernőt. Az államfői döntésről Kincses Előd, Barabás ügyvédje tájékoztatta a sajtót. Az államelnök nem indokolta döntését. Az ítéletet a bíróság a libánfalvi Mihaila Cofariu megverését rögzítő televíziós képsorok alapján rótta ki. Ezeken Cofariu egyik támadójaként Barabást, másik támadójaként pedig Cseresznyés Pált azonosították. Mindkettőjüket tíz évre ítélték el, de Barabás az ítélet végrehajtása elől Magyarországra menekült, ahol menedékjogot kapott. Társa, Cseresznyés Pál 1996 karácsonyán államfői kegyelemmel szabadult. Kincses egyébként azt is kétségbe vonja, hogy jól azonosította a bíróság a világot bejárt képsorokon látható személyeket. /Gazda Árpád: Most sem kapott kegyelmet Barabás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Koroknyai Ottó történelmi tablóját állítják helyre Nagyváradon. Több évtizedes rejtekhelyéről került elő Nagyváradon Koroknyai Ottó neves magyar festőművész monumentális alkotása, a Mátyás Bécs előtt című olajfestmény. A Mátyás Bécs előtt a püspöki palota visszaszolgáltatását követően került vissza a római katolikus egyház tulajdonába, addig a Kőrösvidéki Múzeum pincéjében őrizték. Kiss Loránd és Pál Péter marosvásárhelyi restaurátor elkezdte a műalkotás helyreállítását. Koroknyai Ottó festőművész (1859–1898) tanulmányait a bécsi akadémián végezte. A budapesti Műcsarnokban 1886-ban a Munkácsy-díjat nyerte el. /Gergely Gizella: Restaurálás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./

Folyik Marosvásárhelyen a Teleki Téka műemlék épületének a felújítása. A restaurálási tervet Keresztes Géza műépítész készítette. Valószínűleg idén elvégzik az épület külső vakolását, bent pedig a pince elkészültével a vezetékek és vizesblokkok felújítása következik – tájékoztatott Kimpián Annamária könyvtáros. /Felújítás alatt a Teleki Téka. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Február 1-jén ünnepelte a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő kolozsvári központú Diakóniai Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete egy éves fennállását. Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a kuratórium elnöke és Kántor Attila esperes, a kuratórium titkára tartott sajtótájékoztatót. Az otthoni betegápolásban a Caritas rendelkezik a legelterjedtebb hálózattal. Megyeszerte kilenc hasonló profilú alapítvány működik, de ez sem elegendő, ezért jött létre ez a szervezete, amelynek célja a város és a Maros megyei házi beteggondozó hálózat kiépítése. Kántor Attila esperes elmondta, hogy marosvásárhelyi egyházközségek diakónusokat alkalmaztak, akik egyenként 45-50 idős személy gondozását vállalják fel. /Mezey Sarolta: Egyéves a marosvásárhelyi Diakóniai Keresztyén Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

A Maros megyei törvényszéken állította ki munkáit Jakab Tibor marosvásárhelyi fotóművész, számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. A 45 éves fotográfus nemrég az Amerikai Fotográfiai Társaság (PSA) életműdíját vehette át. A fotóművészt a törvényszék vezetősége kérte fel, hogy a volt királyi táblabíróság épületében állítson ki. A törvénybírók szerint a néhány napja látható képek pozitívan hatottak a pereskedők hangulatára. /Szucher Ervin: Jakab Tibor törvényszéki kiállítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Csép Sándor, aki a média körében kifejtett tevékenységéről ismert, a népességfogyás meggátolását tekinti szívügyének. Korábban felfigyelt Kalotaszegre, ahol nagyon elterjedt az egykézés. Ezért született meg az Egyetlenem című filmje, a témára pedig öt-tízévente visszatért. Csép Sándor kezdeményezte az Áldás-Népesség Mozgalmat, azzal az elgondolással, hogy konkrét segítséget nyújthasson azoknak, akik több gyermeket vállalnak. – A mozgalom mellé állt Tőkés László püspök, aki szintén szívügyének tekinti a nemzetfogyás problémáját. Félixfürdőn rendeztek 2004-ben egy konferenciát, ahol a civil szféra több száz képviselője vett részt. Désháza Szilágy megyei falucskában évtizedek óta többen születnek, mint ahányan elhaláloznak. Derűs, kedves, kiegyensúlyozott emberek lakják a falut. Olyan támogatójuk is volt, aki jelentős földterületet ajánlott fel Kolozsfürdőn az időközben bejegyzett Áldás-Népesség Társaságnak. A telek parcellázása után nyaralókat építenének, amelyek bevételéből szintén a nagycsaládokat támogatnák. Újabb konferenciát szerveznek február 21-én, ezúttal Marosvásárhelyen, regionális jelleggel. Itt az előadásokon kívül két nyárádszeredai, tízgyermekes családot díjaznak, jelentős összegű anyagi támogatást is juttatva számukra. /Csép Sándor: Áldást a népességnek, kedvet a gyerekvállaláshoz. Nagycsaládosokat díjaz az Áldás-Népesség Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Ritkán fordul elő Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, hogy egyszerre két, Gyergyóalfaluhoz kötődő tárlatnak adnak helyet. A földszinten a Vadárvácska képzőművészeti alkotótáborban született munkák láthatók, az emeleti galériákban pedig azon fotókiállítás képei, amelyeket szintén Gyergyóalfalun, de az ottani fotótáborban készítettek. /Nagy Botond: Vándortárlat Gyergyóalfaluból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A romániai magyar sajtó vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen Markó Béla és Kelemen Hunor. A találkozón – a helyi rádióktól az országos médiumokig – huszonegy főszerkesztő vett részt. Az RMDSZ-kongresszuson várható alapszabály-módosítás nyomán megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyébe pedig az Erdélyi Magyar Kulturális Autonómia Tanács lép, amely tényleges hatáskörökkel rendelkezik majd – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hagyományos, negyedévente megtartott tanácskozáson elemezték az időszerű politikai helyzetet. Az RMDSZ kommunikációjának hiányosságaival kapcsolatban több kritikai észrevétel is elhangzott. Markó Béla szerint jelenleg az államfő megpróbálja a végrehajtó hatalom egy részét a maga számára megszerezni, és a titkosszolgálatokat is fennhatósága alá vonni. Az RMDSZ nem ért egyet ezekkel a hatalom-koncentrációs törekvésekkel. Az EP-választások kapcsán Tőkés László függetlenként való indulási szándékára vonatkozóan Markó úgy fogalmazott, „a múltat nem lehet visszahozni. Ha valaki, politikai pályáját tekintve, 1990-ben valamit elmulasztott, azt nem lehet 2007-ben megismételni”. /Egy asztalnál a politika és a média. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat színészei Alexandre Colpacci irányításával keltették életre a népszerű lengyel szerző, Witold Gombrowicz különös világát, a képzeletbeli Burgundiai királyságot. A franciaországi vendégrendező már-már itthon van a városban, több sikeres produkció fűződik a nevéhez a Nemzeti Színház mindkét társulatánál. /N. M. K. : Gombrowicz Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Továbbra is kénytelen művészeti vezető nélkül működni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. Az aligazgatói tisztségre kiírt, január 31-én tartott versenyvizsgán sem Balázs Éva színművész, sem Harsányi Zsolt rendező-színész nem érte el a hetes átlagot, a minisztérium újabb pályázatot készül kiírni. A jelöltek elmondták, hogy őket mindössze a vizsga előtt két nappal, röpke másfél órában tájékoztatták a színházat és annak személyzeti felépítését érintő néhány kérdésben. Harsányi Zsolt kifejtette: az illetékesek az adatok bizalmasságára hivatkozva utasították vissza az adatszolgáltatást. Demeter András, a Művelődésügyi Minisztérium kortárs alkotási főosztályának igazgatója egy előkészületben lévő kormányhatározattal magyarázta a versenyvizsga meghirdetése és lebonyolítása közötti idő rövidségét. /Szucher Ervin: Nincs befutó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Első alkalommal rendezték meg február 5-én Kolozsváron a Puck Bábszínház Napját, amelyen a színház alapítására emlékeztek. 1950. február 5-én három bábszínház vált hivatalosan intézménnyé, a kolozsvári, a nagyváradi és a marosvásárhelyi, mindegyik két tagozattal. A Puck Bábszínház legújabb, legreprezentatívabb produkcióit tekinthették meg az érdeklődők: Arany János Rózsa és Ibolya című mesejátékát, illetve Carlo Gozzi A varázsló és a holló c. bábjátékát. /Alapítását ünnepelte a Puck Bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Az Aranyosszéki Népfőiskola keretén belül a múlt héten dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató bemutatta a 2006-ban megjelent Egy Hír adás a Késő Maradékhoz című könyvét. Az említett mű kapcsán beszélt az erdélyi magyar templomok tornyán lévő gombokról, és az ezekben rejlő emlékekről. Dr. Keszeg Vilmos elmondta, a 90-es évek elején szembesült azzal, hogy Erdélyben hagyománya van a templom gombjában elhelyezett iratoknak. Közel 400 levelet küldött szét Erdély református, unitárius és evangélikus egyházközségeibe, püspökségi levéltárakban kutatott és kiderítette, 90 ilyen emlékirat létezik, amelyek közül 59 a birtokába is jutott. Erdély legrégebbi ilyen irata a marosvásárhelyi Vártemplom gombjában volt elhelyezve 1601-ben. A gombokban rendszerint négy témakör emlékiratai kerültek bele: a település és a templom története, a helyi társadalom létrejötte, oktatás és iskolatörténet. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Erdélyi toronygombok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

,,Házi szerzőkként” köszöntötte február 6-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban a Háromszék két munkatársát Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója, kiknek könyvei szinte egy időben jelentek meg. Bogdán László A démon női alakot ölt című verseskötetéről, illetve B. Kovács András Szétszabdalt Székelyföld, helytörténeti írásokat tartalmazó kiadványáról Káli azt mondta, műfajilag különböznek egymástól, abban mégis hasonlítanak, hogy mindkettő ,,vala­miféle krónika”, részei az erdélyi lét kultúrtörténeti vonalának. B. Kovács András Sepsiszentgyörgy ,,várostörténeti vázlataként”, kisebbségi élettapasztalatot továbbadó könyvként beszélt kötetéről. /Mózes László: Krónikák a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A marosvásárhelyi Gruppen Hecc társulat hetek óta pótszékes előadásokon mutatja be szilveszteri kabaré-előadását. A szövegíró és rendező Nagy István színművész elmondta, hogy tizenhat esztendeje létezik politikai kabaréjuk. Először Gáspárik Attilával léptek fel 1991-ben a bukaresti televízió magyar adásában. Akkor született meg a kabaréjuk két őstípusa: a Pityu és a botcsinálta politikus, akik kisebb-nagyobb kihagyásokkal vissza-visszatértek különböző előadásaikban. Ezt követte 1991-ben az első szilveszteri rádiókabaré-felvétel, akkor állt össze a csapat magja, az alapemberekkel /Szélyes Ferenc, Biluska Annamária, Hunyadi László, Gáspárik Attila és Nagy István, később Kilyén László/. Azután jöttek a többiek a csapatba: Fodor Piroska, Fülöp Bea, Somody Hajnal és legutóbb Henn János. Sok helyen felléptek, többször Bécsben. Egy színész barátjuk, Székely Szabó Zoltán, oda telepedett ki a nyolcvanas években, ő hívta meg a Gruppen Heccet. Voltak már Svájcban, Németországban, Svédországban, Norvégiában, illetve a régi Csehszlovákiában is. A társulat négy tagja eljutott Kanadába is. Azonban a törzshelyük Erdély. Egyik legsikeresebb jelenetük a Gyurcsány naplója volt. A Gruppen Heccet évente 30-40 alkalommal szerepel, ideje lenne már helyet találni egy állandó kabarétársulatnak Marosvásárhelyen. /Karácsonyi Zsigmond: Vidám kesergő a polkáért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

A 38. Magyar Filmszemlén Kincses Réka édesapjáról, Kincses Elődről készített, filmje nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. Előzőleg a nagyszebeni ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije is nagydíjat ítélt oda Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének. A Balkán bajnokban a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. A Németországban élő Kincses Réka munkája a berlini filmfőiskolán diplomafilmként készült. A Legjobb látványért kapott díjat a Hargitafürdőn forgatott, számos erdélyi színész közreműködésével született Dolina alkotóközössége, a szintén erdélyi kötődésű Zsigmond Dezső dokumentumfilm kategóriában esélyegyenlőségi díjban részesült. A budai Millenáris Teátrumban tartott díjkiosztón a nemzetközi zsűri Bollók Csaba második játékfilmjét, a Déli-Kárpátok bányaövezetében forgatott szociografikus Iszka utazását választotta a fődíjra. A legjobb női alakítás díját, a Kolozsváron diplomát szerzett Kovács Kata nyerte el a Mészáros Péter Kythera című filmjében nyújtott alakításáért. /”Magyarverő” Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Február 8-án a szenátus és a képviselőház vezetősége Rücz Erzsébetet ombudsman-helyettessé nevezte ki. Rücz Erzsébet 1985-ben szerzett jogi képesítést, majd 2005–2006-ban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen Gazdasági és Közigazgatási fakultásán szerzett mesteri diplomát. Az ombudsman-helyettesi mandátum öt évre szól. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata tagja, Antal Ildikó színművésznő pódiumműsort állított össze József Attila verseiből Számvetés címmel. Az előadás a Yorick Stúdióval együttműködésben kerül színre. A bemutató február 11-én lesz a marosvásárhelyi várban, a Yorick Stúdióban. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Újra versek a színpadon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Rég nem látott érdeklődés mellett zajlott február 8-án a kettős könyvbemutató Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bölöni Farkas Sándor és Nagy Pál köteteit a Mentor Kiadó adta ki. Bölöni Farkas Sándornak, a legendás, XIX. század eleji amerikai útikönyv szerzőjének történetírói munkássága jórészt ismeretlen maradt. E hiányosságot próbálja pótolni az eleddig kiadatlan, Erdély történetei című munka, amely annak idején egy megszűnt sorozat tervezett részeként látta volna meg a napvilágot. Jancsó Elemér professzor szerkesztésében, a Minerva Kiadó gondozásában a két világháború között jelent meg az Erdélyi ritkaságok című sorozat. Tizenhárom mű látott napvilágot akkor, további öt volt előkészületben, amikor a diktatúra közbeszólt. A Mentor Kiadó most, több mint hatvan év után újra megjelenteti Jancsó Elemér sorozatát, e sorozat első darabja Bölöni Farkas Sándor könyve. A kötethez Izsák József írt előtanulmányt és jegyzetanyagot. Nagy Pál új kötetének címe Napló nélkül. Az irodalomkritikus utóbbi másfél évtizedben írt és különböző lapokban megjelent írásait szerkesztette kötetbe. /Nagy Botond: Napló nélküli erdélyi történetek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Február 10-én a Kolozsvár Társaság székhelyén ünnepelte névadója születésének 200. évfordulóját a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A szervezet közgyűlésén tisztújítást tartottak, amelynek eredménye: (régi/új) elnök – Farkas Mária, alelnök – Katona Béla, titkár – László Kálmán. Farkas Mária előadást tartott a forrásteremtés romániai lehetőségeiről. Salat Csilla méltatta Rajka Péter életművét. A Marosvásárhelyen 1807. február 11-én született ezermester feltaláló, kisvállalkozó-szervező gépész és üzletember Erdély iparosításának élharcosaként vonult be a történelembe. De emberként is példaképül szolgált korának és a jövőnek: 1848-ban a kolozsvári fegyvergyár igazgatójaként Gábor Áronnal együttműködve segítette a forradalmat, amiért annak bukása után megtorlásban volt része; a Bach-korszakban a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara másodelnökeként igyekezett kivédeni a tőkehiányból eredő iparfejlődési hátrányt, szorgalmazta az erdélyi vasútvonal kiépítését. 1876. április 28-án hunyt el. Az emlékülésen Szász Zoltán (Marosvásárhely) a Teleki Tékában székelő állami levéltárból beszerzett, Rajka Péter munkásságához fűződő adatokat ismertetett, /Ö. I. B. : Rajka Péterre emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága által meghirdetett XXV. sajtófotó- pályázatra 13 kategóriában 380 pályázó több mint 10. 000 fotót küldött be. Kerekes István, a Marosvásárhelyi Fotóklub tagja a Gyurgyalagnász című sorozatával a természetfotó kategóriában első díjat nyert. /Díjazták Kerekes Istvánt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyéről is tárgyalt Sólyom László köztársasági elnökkel. “Ismét megfogalmaztam azon meggyőződésünket, hogy a BBTE-n szükség van önálló magyar nyelvű katedrákra és szakokra. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében pedig létre kell hozni és bővíteni kell a döntéshozatali keretet a magyar nyelvű oktatáshoz” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./