Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. április 11.
Gálfalvi György, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjének kezdeményezésére emlékplakett készül a nemrég elhunyt Sütő András emlékére, a domborművet az író születésének 80. évfordulóján helyeznék el Marosvásárhelyen, lakása, a Vörösmarty utcai ház falán. A plakett elkészítésére Hunyadi László szobrászművészt kérték fel. A június 17-i ünnepséget követően Pusztakamaráson, Sütő András szülőfalujában is megemlékezést tartanak Székely Ferenc, az író hozzátartozója szervezésében. Az Anyanyelvápolók Szövetsége díjat nevezett el Sütő Andrásról, amelyet első alkalommal április 27-én, a dévai vándorgyűlésen adnak át. /Szucher Ervin: Emlékplakett, megemlékezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2007. április 12.
Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./
2007. április 12.
Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2007. április 13.
Haller Istvánt, a Pro Europa Liga emberjogi irodájának vezetőjét nemrég az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségi tagjának jelölték. Hallert több mint harminc civil szervezet jelölte, köztük az Igazságügyi Forrásközpont, az Accept, a Romani Criss, a román Helsinki Bizottság és más olyan civil szervezetek, amelyek egyrészt emberjogvédelemmel. Haller elmondta, hogy ez nagy változást jelent életében, hiszen Marosvásárhelyről Bukarestbe kell költöznie és meg kell szoknia, hogy az állami szférában fog dolgozni. /Hatékonyan a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./
2007. április 13.
A félreeső, kiöregedő falvak hiányos egészségügyi ellátásán az egyházi alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve próbálnak javítani. A katolikus egyház által működtetett Caritas mellett az Erdélyi Református Egyházkerület Diakónia Keresztyén Alapítványa is beindította házi beteggondozó hálózatának kiépítését. A marosvásárhelyi fiókszervezet a Sárpatak községhez tartozó Pókában – a Bod Péter Központban és a Szászrégenben működő után –felavatta első falusi munkapontját. Pókán a négyszáz lelket számláló falu lakóinak fele idős ember, akik közül sokan betegségük miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A családorvosi ellátás nem vállalhatja fel gondozásukat. A dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár által vezetett alapítványi kuratórium és az önkormányzat együttműködése tette lehetővé, hogy beindulhatott a szeretetszolgálat. A helybeli Juhász Zsuzsa ápolónő 40 idős, beteg embert lát el, a közeljövőben újabb tíz személy kerül az ápoltak listájára. /Mezey Sarolta: Otthoni beteggondozás Pókában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./
2007. április 14.
A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. „Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntőjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk” – tájékoztatott Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény főszervezője. A vetélkedő idén nemzetközi méretűvé nőtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fős csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Műszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte. Az angol nyelven folyó programozói vetélkedővel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre. /Ferencz Melánia: Programozói verseny a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
2007. április 14.
Kevesen voltak a Szovátai Alkotótábor kiállításának megnyitóján Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A Szovátai Nemzetközi Művésztelepet immár második alkalommal rendezték meg. A művésztelep létrejötte két tehetséges alkotónak, Sánta Csaba szobrászművésznek és Siklódi Zsolt képzőművésznek köszönhető, mindkettőjük szülőhelye Szováta. /Nb. : Tábortárlat Szovátáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
2007. április 15.
A szatmári egyházmegye kiadásában megjelent dr. Tempfli Imre Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Lelkigyakorlat papoknak című könyve. Márton Áron hagyatéka cím alatt jelenteti meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó dr. Marton József nagyprépost, dékán szerkesztésében Márton Áron írásait. Az első kötet címe: Házasság, család, a másodiké pedig a Bérmálás címet viseli. /Könyvajánlások. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./
2007. április 16.
Marosvásárhelyen a Vártemplom udvarán újabb kopjafa kapott helyet: április 15-én az ünnepi istentisztelet után II. Rákóczi Ferenc emlékére avatták fel az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a vártemplomi gyülekezet által készíttetett kopjafát. Háromszáz évvel ezelőtti történelmi eseményekre emlékezett Marosvásárhely magyarsága: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatására, illetve az 1707. április 8-i országgyűlésre. Ötvös József református esperes hangsúlyozta, a civil szervezetek a politikummal és az egyházzal össze tudnak fogni, ezt bizonyítja a Rákóczi emlékére közösen állított, Miholcsa József faragta kopjafa is. „Az egyik legfontosabb országgyűlést tartották meg Marosvásárhelyen, a Vártemplomban háromszáz évvel ezelőtt. Viharos országgyűlés volt, ahol a fejedelem meg is keseredett, hiszen feltételül akarták szabni, hogy visszavonja korábbi, a szabadságharcban részt vevő jobbágyok felszabadítására vonatkozó döntését. A kopjafával arra is emlékezünk, hogy Erdély első és utolsó fejedelme is járt a Vártemplomban” – mondta az esperes. Az ünnepségen a marossárpataki és a torboszlói hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget, végül a Psalmus vegyes kar előadásában felhangzott Rákóczi imája. A Cum Deo Pro Patria et Libertate feliratú Rákóczi-kopjafa az 56-os politikai elítéltek emlékére állított kopjafa mellett kapott helyet. Koszorút helyezett el a budapesti Rákóczi Szövetség, a Kalotaszegi Rákóczi Szövetség és a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség, valamint az EMKE Maros megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Vitézi Rend, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Vártemplom presbitériuma. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /(antalfi): Kopjafát avattak II. Rákóczi Ferenc emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2007. április 16.
Az erdőcsinádi találkozó az első olyan Gyöngykoszorú, melyet a térség népe EU-polgárként él meg. Húsz település huszonhárom csoportja lépett színpadra április 14-én. A népviseleti parádét ezúttal is a marossárpataki huszárok és a mezőcsávási fúvósok vezették. Az ökumenikus istentiszteleten Kántor Attila marosvásárhelyi lelkész a dalos-táncos találkozók fontosságát hangsúlyozta, a szászrégeni Pakó Benedek címzetes kanonok pedig a megmaradásról szólt. Lukácsy Szilamér helybeli lelkész, főszervező kiemelte: értékeinket nemcsak őrizzük, föl is mutatjuk. Ezt példázta az erdőcsinádi képzőművészeti tábor alkotásait bemutató kiállítás is. /Bölöni Domokos: Gyöngyszemek a koszorúban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2007. április 17.
Machiavelli Mandragóráját mutatta be április 15-én vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A népszerű, sokat játszott művet új fordításban adta elő a társulat, Király Kinga Júlia, az előadás dramaturgja tolmácsolta újra az eredeti szöveg nyomán. Király István, tavaly végzett a marosvásárhelyi színi egyetemen. /Antal Erika: Vásárhelyi Mandragóra új fordításban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./
2007. április 18.
A marosvásárhelyi közép- és ipari iskolák mutatják be ajánlatukat a 2007–2008-as tanévre. Az idei tanévre 5890-en iratkoztak be a nyolcadik osztályba, ami szám szerint kevesebb, mint a múlt iskolai évben. A végzősök a megye 138 líceumi és 73 ipari iskolai osztálya között választhatnak. Mezőgazdasági, közigazgatási, turisztikai gazdasági szakon, egy kivételt leszámítva, Marosvásárhelyen továbbra sem indul osztály magyar nyelven. Jövőre nem indíthatnak magyar nyelvű fodrász és lakatos-szerkezetlakatos osztályt sem. /(bodolai): Ajánlatok a továbbtanulásra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2007. április 18.
Rendhagyó könyv Márton Dénes: Mezőbánd éghajlati monográfiája (Mentor, Marosvásárhely, 2006.), mely egy helység természeti-földrajzi viszonyait veszi számba, különös tekintettel az éghajlat és időjárás jellegére, változásaira. A könyvet haszonnal forgathatják, meteorológusok, biológusok, a geológia és földrajz iránt érdeklődők, környezetvédők, s nem utolsósorban a mezőgazdasággal foglalkozók. No, meg a lelkes lokálpatrióták. A könyv nemcsak Mezőbándról szól, hanem annak környékéről, az erdélyi Mezőség, a „Holt-tenger” délkeleti részéről, a történelmi Székelyföld mezőségi pereméről. A szerző biológia szakos tanárként 1961-től dolgozik Mezőbándon. /Gábor Attila: Monográfia Mezőbándról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2007. április 19.
Harmadízben marad el a városi tanács megválasztása Székelyudvarhelyen, a marosvásárhelyi táblabíróság ugyanis április 18-i ülésén felfüggesztette az április 29-ére választásokat kiíró kormányrendeletet. A kormány képviselője jelezte, hogy élni fognak a fellebbezés lehetőségével, a választás ismételt elmaradását azonban ez már nem befolyásolhatja. Február 4-e és március 25-e után ez lett volna a harmadik alkalom, amikor képviselőtestületet választhattak volna a székelyudvarhelyiek. A város önkormányzata tavaly júniusban oszlott fel, de már 2005 decembere óta működésképtelen volt az azonos létszámú RMDSZ és polgári frakciók között kialakult patthelyzet miatt. /Kovács Csaba: Elhúzódó „urnazárás”. Székelyudvarhely – Ismét elhalasztották a választásokat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./
2007. április 19.
Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
2007. április 20.
A Hargita Népe február 21-én közölte Dakó Magdolna tölgyesi pedagógussal készült riportot. Dakó, az egykori könyvtáros tagja volt a szárhegyi Ferenc-rendi kolostor értékes könyveit felleltározó csoportnak. Nem tudja, mi lett az értékes könyvekkel. Az írás megjelenése után Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi városi könyvtár igazgatója közölte, hogy megtalálták az akkori jegyzőkönyvet, sőt egy 1969. május 31-én kelt átiratot is, Bencze Katalin, a könyvtár akkori vezetője aláírásával, amelyben kéri a Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Bizottságot, hogy segítse a városi könyvtárat a Lázár-kastély és a kolostor megőrzésében. Ennek részeként a ferencesek könyvtárának állományát a gyergyószentmiklósi könyvtárban képzelik el. Azért is, mert a könyvek Marosvásárhelyre szállításuk óta ott hevernek a könyvtár pincéjében, senki nem foglalkozott velük. Néhai Mészáros Józsefet, az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány tartományi könyvtárának főkönyvtárosát hatalmazták fel a leltár elkészítésére és az értékes könyveknek a megfelelő feltételeket biztosító helyre szállítására. A könyvek a marosvásárhelyi tartományi könyvtár állományába kerültek. Egy részük a Teleki Téka leltárában található, szakszerű felügyeletet biztosítanak számukra. Spielmann Mihály, a Teleki Téka igazgatója arról tájékoztatott, hogy 1973–74-ben kezdték katalogizálni a megyei könyvtár pincéjébe addig összehordott könyvek közül az 1800 előtt kiadottakat. Ebből a korból 56 könyv került hozzájuk a gyergyószárhegyi könyvek közül. Nem kizárt, hogy még lehetnek a megyei könyvtár pincéjében vagy akár az igazgatói iroda régi könyvei között is olyanok, amelyek a szárhegyi kolostorból származnak. A már katalogizált anyag digitalizálható. /Bajna György: Dakó Magdolna elégtétele. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./ Előzmény: Bajna György: A félelem nem múlik el. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./
2007. április 20.
A Marosvásárhelytől alig tizenöt kilométerre elhelyezkedő Náznánfalván mindössze nyolcvan református él, bár egykor ennél sokkal népesebb volt ez a közösség. A megmaradásban segíti őket a szomszédos Marosszentkirály lelkésze, Veress László, aki a saját pásztorral nem rendelkező náznánfalvi gyülekezetbe beszolgál. Közlése szerint vasárnaponként átlagban negyven–ötven személy vesz részt a 19. században épült református templomban tartott istentiszteleten. Vallásórára tíz–tizenketten, a kántori lakban hetente tartott bibliaórákra viszont nagyszülők, unokák, idősek és tizenévesek ennél sokkal többen szoktak eljönni. /Antal Erika: Kevesen, de bizakodóan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2007. április 21.
A tavaly összeállított, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatlista második, „véglegesített” változatát is elkészítette a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) marosvásárhelyi tagozata. Április 20-án sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Kincses-Ajtay Mária, a marosvásárhelyi tagozat vezetője: elvárják, a MOGYE vezetése tartsa be a háromnyelvű feliratozásra és a beiskolázási arány módosítására tett ígéreteit, ugyanakkor tárgyaljon a többi javaslatról is. A MOGYE rektor-helyettese, dr. Nagy Örs közölte: április 24-én háromnyelvű táblát helyeznek el az épület homlokzatán. Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, a javaslatokat egy oktatói csoport dolgozta ki, akik azonban, félve a megtorlástól, nem vállalták nyíltan nevüket. „Attól tartanak, hogy szakmai előrehaladásukat akadályozza majd az egyetem vezetése, és nem vállalják a nyilvánosságot. Nem az én partizán akciómról van tehát szó. A Babes–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt, amiért nyíltan kiálltak a magyar oktatás mellett. Nekem is „azt ígérték”, hogy kidobnak, de vállalom a kockázatot. Közel tíz éve nem hívták össze a MOGYE magyar oktatóit, hogy megbeszéljék a magyar nyelvű oktatás gondjait az egyetemen, egy ilyen testület által hozott döntést nem lehet csak úgy félreseperni. A közgyűlést Nagy Örs rektor-helyettesnek kellene összehívnia” – jelentette ki Ajtay-Kincses Mária, hozzátéve, hogy a MOGYE szenátusának március 20-i körlevelében megtiltották, hogy interjút adjon. „A sajtótájékoztatóra meghívtuk Nagy Örs rektor-helyettest is. Ő azonban nem jött el” – tette hozzá. Dr. Kovács Lehel elmondta, hogy április 10-én benyújtották az RMDSZ-hez, az Európai Parlamenthez valamint az Európai Bizottsághoz és az EBESZ-hez azokat az aláírásokat, amelyeket a Babes–Bolyai Egyetem keretében a magyar természettudományi fakultás valamint a humán tudományok fakultása létrehozása érdekében gyűjtöttek. A Babes–Bolyai Egyetem 55 oktatója támogatta aláírásával a magyar nyelvű természettudományi és 43 oktatója a humán tudományok fakultás megalakítását, ami több mint 80 százalékos támogatottságot jelent az oktatók körében. Hozzátette, hogy 1998 óta négy alkalommal kérték két-három magyar nyelvű fakultás létesítését a BBTE-n, mindhiába. Dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese cáfolta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatójára meghívást kapott volna. /Antalfi Imola: Tízpontos javaslatlistát állított össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
2007. április 21.
Budapesten a Petőfi Csarnokban tartották a Magyarországra áttelepült marosvásárhelyiek találkozóját. Az egyik kiadvány az elszármazott marosvásárhelyiek címlistáját tartalmazza. Állítólag 15 ezren vándoroltak ki Magyarországra, de nem mindenkinek a neve került a jegyzékbe. A könyv szerkesztője a Marosvásárhely–Európa Baráti Társaság. A Reflex az est fénypontja a marosvásárhelyi legenda. Ők voltak, akik annak idején megtörték a szocreál csendjét. Elfutottak, ahogy megnyílt a határ. Magyarországon szétszóródtak. Utoljára öt évvel ezelőtt léptek fel, ugyancsak a marosvásárhelyiek találkozóján. A sztárvendég Keresztes Ildikó, Marosvásárhely szülötte. Szeretettel beszélt a városról, az Autostop MS-ről, ahol kezdte. Befutott a színpadra egy másik sztár: Tisza Kata, az alig 26 éves írónő. Nosztalgiázik, elárulja, hogy készülő kötete is erről szól. Simon Andrea színművésznő idézte a készülő regényt. Ő is elment színis nemzedékével s mind a Honvéd Kamaraszínházhoz igazoltak. Hazajárogatnak a társulattal. A másik műsorvezető Kelemen Zsolt. Ő is alulról kezdte: újságokat árult, aztán felragyogott a Duna Tévében. A közönség között a beszélgetésben felmerülnek régi helyszínek: iskolák, kocsmák, városbeli helyszínek. Közös gyökérkeresés. Kevesen vallják be: hazaköltöznének, mert most már odaát sincs minden rendben. Azonban többnek már nincs ahova jöjjenek, a szülők, nagyszülők is áttelepedtek. A rendezvényt szervező Fanici Mihály jelezte, a Honoráciorock Alapítvány támogatja a marosvásárhelyi tehetségeket: rock, popzenészeket. /Vajda György: Marosvásárhelyiek panoptikuma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
2007. április 23.
Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2007. április 24
Április 23-án felkerült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem homlokzatára a háromnyelvű felirat. Amint a renoválási munkálatok az épület belsejében is befejeződnek, minden fontosabb helyre – tanszékek, dékáni hivatal, szenátusi szoba, rektori hivatal, adminisztráció – kiteszik a háromnyelvű feliratokat. /B. A. : Kitették a háromnyelvű feliratot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24/
2007. április 24.
Április csaknem mindegyik napjára időzített előadást a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a Háromszék Táncegyüttes mellett működő mozgásszínházi műhely. A fiatal színészekből álló csapat április 24-25-én Budapesten lép fel a Dokk, a Párcipő és az Éden című produkciókkal, hazatérve pedig több előadást mutatnak be a Szent György Napok közönségének, szabadtéren is. A hónapot Kolozsváron zárja az M Stúdió. Az M Stúdió erdélyi turnéról tért haza nemrég legújabb előadásával, Örkény István Tóték című abszurd drámáját Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben is telt ház előtt játszották. Az M Stúdió május elején Gyergyószentmiklóson is bemutatja az előadást, a Kisebbségi Színházak Kollokviumán. /Kovács Zsolt: Egy tragikusabb Tóték. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2007. április 25.
A romániai magyar anyanyelvű, római katolikus egyetemisták országos találkozóinak gondolata 1994-ben vetődött fel először. Azóta a részvevők száma egyre gyarapodott. A fiatalok most évente kétszer, tavasszal és ősszel szerveznek OKET-et (Országos Katolikus Egyetemista Találkozó) a nagyobb egyetemi központokban: Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyulafehérváron. Az idei első találkozó április 20–22-e között Temesváron zajlott. A szervező TEKMEK (a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) az erzsébetvárosi szalvatoriánus rendházban és templomban fogadta a mintegy 200 fiatalt, akik Erdélyből és Szegedről érkeztek. Helyem egy új világban – fiatalként egy megváltozott Európában címmel Kiss Ulrich budapesti jezsuita szerzetes tartott átfogó, előadást. “Európa valójában puzzle-játék, amit nekünk kell létrehozni, kirakni. A siker a nyitottságban, érdeklődésben, a felkészültségben, a változásra való képességünkben rejlik” – fogalmazott P. Kiss Ulrich SJ. Kitartásra, helytállásra buzdította a fiatalokat szentbeszédében Roos Márton megyés püspök is. /Sipos Enikő: Magyar egyetemisták találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2007. április 25.
Elhunyt Jakabffy Attila /Marosvásárhely, 1955. nov. 2. – Marosvásárhely, 2007. ápr. 19./, az elmúlt tizenhét év marosvásárhelyi közéletének egyik jelentős alakja. Markóék idejében félreseperték őt. Jakabffy Attila azonban sohasem adta fel, mindig új utakat, új megoldásokat keresett a helyi magyar közösség szolgálatában. Ő volt az, aki 1989 forradalmi forgatagában először szólalt meg magyarul a bukaresti köztévében, miközben a tévé folyosóin még ropogtak a fegyverek. Szintén ő volt az egyik kezdeményezője a rendszerváltás utáni legszebb tüntetésnek, a feledhetetlen 1990. február 10-i könyves-gyertyás felvonulásnak, amely nyitánya volt az erdélyi magyarság békés jogköveteléseinek. Jakabffy Attila a Sorbonne-on szerzett politológusi diplomáját nemigen kamatoztathatta, az RMDSZ kiszorította őt a helyi politikai küzdelmek fő áramlatából. Nem akarták tanácsosként viszontlátni, mert túl radikális volt. Így történhetett meg, hogy a marosvásárhelyi tanácsban a tanácstagok nem mernek magyarul megszólalni. Radikálisnak számított, mert Kincses Elődnek nem fordított hátat. Amikor már leírták őt, bátor lépésre szánta el magát: fő mozgatórugója lett a Gherman-féle, Erdély autonómiáját elsőként meghirdető politikai csoportosulásnak. Az ügy ellen Markó Béla és társai tiltakoztak. Jakabffy Attila felismerte, hogy bármilyen autonómiatörekvés akkor lehet s eredményes, ha a románok egy részével közösen próbálják kiharcolni. Később társa, akiben annyira bízott, Sabin Gherman cserbenhagyta őt. /Fazekas Csaba: Búcsú egy igaz magyar embertől. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. április 26
Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/
2007. április 26.
Egyed Ákos A székelység rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvének bemutatóit rendkívüli érdeklődés kíséri országszerte, illetve határon túl. Április 24-én Marosvásárhelyen Pál-Antal Sándor főlevéltáros mutatta be a könyvet. Egyed Ákos új könyve a Pallas Akadémia 400. kötete. /Nagy Botond: Sikerkönyv a székelyekről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2007. április 27.
Németh Ákos kortárs drámaíró Lovass Anita című színművét tűzi műsorára április 28-án a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata. A Vadas László rendezte stúdió-előadás szerzője nem ismeretlen a partiumi publikum számára, hiszen a társulat 2002-ben már bemutatta Németh Ákos egyik legsikeresebb drámáját, a Müller táncosait. A székesfehérvári szerző műveit 1990 óta folyamatosan műsorra tűzik a magyarországi és határon túli magyar színházakon kívül Németországban, Franciaországban, Horvátországban és Angliában is. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház április 29-én mutatja be Vaszilij Szigarev kortárs orosz drámaíró Fekete tej című kétrészes színművét, melyet első alkalommal játszanak magyar nyelven. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is bemutató előadással várja közönségét. A Tompa Miklós Társulat április 29-én, vasárnap 19 órától Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját tűzte műsorára, László Csaba rendezésében. /Bemutatók hétvégéje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Ágyán az iskola tavaly novemberben felvette a falu szülötte, Olosz Lajos nevét. A harminc éve elhunyt Olosz Lajos sokoldalú tehetség, nem csupán költő, hanem jó nevű ügyvéd, köztiszteletnek örvendő politikus, önképzőköri elnök, felelős szerkesztő, majd a Franyó Zoltán alapította temesvári Déli Hírlap főszerkesztője, jó tollú publicista (Fischer Aladárral szerkesztette az aradi Havi Szemlét), egyházmegyei világi főgondnok, irodalmi társaságok (Helikon, EMÍR) alapító tagja, jogfilozófus, nyelvtudós, szenvedélyes vadász és híresen jó céllövő volt. Olosz Lajos kezdetben festészettel kacérkodott, rajzai kijutottak a londoni világkiállításra. Olosz Lajosnak máig sincs használható életrajza. Kivétel Kovács Károly államvizsga dolgozata, amelyiket még a költő javított ki. A közkézen forgó lexikonok Olosz viszonylatában pongyolák, pontatlanok. Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. – Marosvásárhely, 1977. ápr. 26./ jogot végzett. Születésének századik évfordulóján szülőházának, az Olosz Lajos emlékháznak a falára emléktábla került, Deák Árpád alkotása. Halálának 20. évfordulóján Ágyán, a református templom előtti Olosz Lajos téren kopjafát avatott Tőkés László püspök és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Azon a téren, ahova a költő szobrát tervezi az emlékbizottság. /Hevesi Mónár József: A költő hazatalált. Olosz Lajos halálának 30. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. április 28.
Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok alkalmával a színházban is gazdag a program. Idén a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Kés a tyúkban című produkciója nyitotta a színházi előadások sorát, Harsányi Zsolt rendezésében. Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című darabját a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata mutatta be. /B. Nagy Sándor: Gazdag színházi napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2007. április 28.
Marosszentgyörgy, a megyeszékhellyel Marosvásárhellyel összenőtt nagyközség, névadóját hagyományszerűen megünnepli. A mostani ünneplésen a Jubilate együttes nagy sikerrel adta elő a Valahol Európában című musical tömörített változatát, majd bemutatták a közösségépítő költő plébános, Baricz Lajos szerkesztésében elkészült A marosszentgyörgyi egyházközség története című, közel háromszáz oldalas kiadványt. Ezzel a könyvvel a 70 éves helybeli önálló katolikus plébániát kívánták köszönteni. /(nk): Marosszentgyörgyön – Valahol Európában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./