A Magyar Polgári Szövetség alelnöke, Tőkés András sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elhamarkodottan állít polgármester-jelöltet a marosvásárhelyi RMDSZ. Erre az európai parlamenti képviselőválasztás után kellene sort keríteni. Ha az MPSZ-nek sikerül bejegyeztetnie magát mint pártot, saját jelöltet indít és szorgalmazza az előválasztást. Tőkés András elmondta, nem akarják befolyásolni a választmány döntését, de tartanak attól, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének akarata érvényesül, Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. Az MPSZ aláírásgyűjtése a szövetség pártként való bejegyzésére július 16-ig tartanak, ha eddig az időpontig nem sikerül összegyűjteni minden megyéből a törvény szabta aláírásszámot, Tőkés András szerint a szervezet vezetése lemond. Az MPSZ nem szeretné, ha megismétlődne a 2004-es választás, amikor Tőkés András szerint Kelemen Atillát jelölték, aki „nem igazán akart nyerni, csak felszínes kampányt folytatott”, és „nem is volt igazán alkalmas jelölt”. /(antalfi): Az MPSZ szerint az RMDSZ elsieti a polgármesterjelölt-állítást Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Nyolcadik alkalommal szervezik meg június 20–22-én Marosvásárhelyen a Katolikus Napokat. Gyertek, dicsérjük együtt című zenés dicsőítő estet tartottak, ahol fellépett többek közt a Cecília, Jubilate Deo és Remény együttes. Illyés Kinga Szent Erzsébet élete című előadást tekinthetik meg az érdeklődők a meggyesfalvi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánián. /Antal Erika: Katolikus Napok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Elhunyt K. Jakab Antal kolozsvári irodalomtörténész /Marosvásárhely, 1942. júl. 26. – Kolozsvár, 2006. jún. 20./, a Helikon folyóirat irodalmi szerkesztője, tudatta a Magyar Írószövetség. A romániai magyar kritikus és esszéíró 1942-ben Marosvásárhelyen született, pályafutása során az Utunk, a Korunk és a Helikon munkatársa volt. A magyar nyelv és irodalom szakon végzett irodalomtörténész nevéhez fűződik más munkák mellett A névmás éjszakája esszékötet, az Irodalmi Nobel-díj 1901–1990 antológia, egy Dsida Jenő válogatáskötet, valamint több irodalmi szöveggyűjtemény. /Elhunyt K. Jakab Antal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Június 21-én megkezdődött kisvárdai XIX. Határon Túli Színházak Fesztiválja, a megnyitón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke rámutatott, voltak kétkedők, akik szerint a rendezvény gettóba zárja a határon túli magyar kultúrát, de bebizonyosodott, hogy nem lett igazuk. A nézők elsőnek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásában Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabját tekinthették meg, Alexandre Colpacci rendezésében. Este a kolozsváriak előadása aratott nagy közönségsikert, a társulat a Jákobi és Lájdentál című produkciójával vendégszerepelt a fesztiválon. /Köllő Katalin: Startolt a kisvárdai színházi fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Június 22-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének bővített választmánya rendkívüli ülésen szavazott a szervezet polgármesterjelöltjéről. A szavazás nyomán Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester lett a jelölt 23 szavazattal, Borbély László régiós fejlesztési miniszter 20 szavazatot kapott. Csegzi Sándor a sajtótájékoztatón kijelentette: „Tartottam a szavazástól, hiszen 1996 óta e körül a tisztség körül zajlik az életem. ‘96-ban túl fiatal voltam, 2000-ben félreállítottak, hogy még van potenciál az előzőben, 2004-ben „fentről lestoppoltak”, bár egy ideig kiszemelt voltam azzal, hogy karizmatikusabb jelölt kell”. Most sikerült olyan érveket az asztalra tennie, amivel meggyőzte a választmányt. Ez pedig az alpolgármesterként végzett munkája és az általános városrendészeti terv. Csegzi Sándor úgy érzi: „képes vagyok integrálni a magyarságot”, illetve, „képes vagyok egy olyan kulturált Marosvásárhelyt felrajzolni, egy olyan város élére állni, amelynek minden lakosa elnyeri méltóságát”. /Mózes Edith: Csegzi Sándor az RMDSZ polgármesterjelöltje Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban rendezik meg Kisebbségek az Európai Unióban című kétnapos szemináriumot. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár nyolcadik alkalommal rendez szemináriumot kisebbségi témakörben. Borbély László régiófejlesztési miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az Európai Unióban minden nemzet kisebbségi, nincs többségi nemzet és időszerű értékelni, elemezni azt, hogy ki mit tett vagy éppen mit nem tett a kisebbségek jogainak elismerése terén az unióban. Markó Béla szövetségi elnök szerint míg az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a többnyelvűség, Romániában egyes politikusok friss nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem léptek még túl a kisebbségekről kialakított előítéletekkel tele gondolkodásmódon. /Antalfi Imola: Lévai Katalin: „A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásokból” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

1944-45 telén a marosvásárhelyi rendőrség (népőrség, állambiztonság) főnöke, Mihály József szerint az esti-éjszakai órákban összeszedett állampolgárok „közénk nem való elemek, a demokrácia ellenségei, a kultúra mérgezői, életkerekeinkbe beilleszkedni nem tudókat” vitték be a vár udvarába. „Csak az igazi bűnösöket akarjuk felelősségre vonni, azért minden gyanúsított személy ügyét (?) részletes tanulmány (!) tárgyává tesszük, letartóztatjuk, azaz internáljuk. ” 1-2 nap alatt politikailag kompromittált személyeket internáltak, akik „a köz ellenségei voltak, számot kell adniok tetteikről. Aki ártatlan, annak napfényre kerül az ártatlansága, aki bűnös, lakoljon tetteiért, ez a közösség parancsa. ” Összesen 91 személyt szedtek össze Marosvásárhelyen. Néhányat Nyárádszeredából, Maroshévízről, Régenből. Kik voltak az internáltak: 40-45 éven felüli férfiak (talán 10-12 nő is), iparosok, értelmiségiek s néhány orvos. A várba bevitteket az üres katonai épületek hideg termei, illetve a vár udvara fogadta. Fekvőhelyet a katonai ágyak deszkázata, illetve a termek padlózata biztosított. Az összeszedetteknek a gyors öltözködés révén felvett ruházata, télikabátja biztosította a megfagyás elleni oltalmat. Az élelmezést sem biztosították. Másodnap az internáltak hozzátartozóinak megengedték a naponkénti étel vitelét és meleg ruha beadását, váltását. A hozzátartozók heteken, hónapokon át vitték az élelmet és a szükséges tiszta ruhát, s ilyenformán naponként engedték a látogatást, beszélgetést az átadás ideje alatt. A várba vittek tanácstalanul várták a kihallgatást, a szabadulást. Kihallgatás elmaradt s szabadlábra kezdték engedni őket 1945. május 1-jétől. Június 8-áig 30-35 személyt engedtek el s 25-éig 61 internáltat. Az internálás ideje alatti lelkiállapot és az internálási körülmények sokaknak az egészségi állapotát megviselte. A közel száz internált közül több ismert személy is volt. /Keresztes Gyula: Az internáltakról is. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Marosvásárhely RMDSZ választmányának június 22-én tartott rendkívüli, bővített ülésén Csegzi Sándor Borbély Lászlóval szemben 23 szavazattal, húsz ellenében szerezte meg a városi szervezet bizalmát. „A munkám a programom” – összegezte Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere azokat az érveket, amelyekkel sikerült meggyőznie a választmányt arról, hogy a testület, Borbély László regionális fejlesztési miniszter ellenében az ő jelölését fogadja el Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. A szavazatukkal Borbélyt támogató választmányi tagok szerint a jelenlegi alpolgármester hétéves városvezetői tevékenysége során nem mutatott fel semmilyen, a magyar közösség számára előnyös eredményt, ugyanakkor alárendelt szerepet játszik Dorin Florea demokrata párti polgármesterrel szemben. Csegzi nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ felsőbb fórumai felülbírálhatják a választmány jelenlegi döntését. A választmány döntését Borbély László nem kívánta kommentálni. /Bögözi Attila: Csegzi legyőzte Borbélyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ A Krónikának nyilatkozó Borbély furcsállotta, miként születhetett ilyen eredmény, ugyanis őt jóval több körzet támogatta, mint vetélytársát. Csegzi elmondta: sokkal simább győzelemre számított. A választmány elnöke, Pokorny László leszögezte: „Ez az alapszabályzatnak megfelelő, korrekt és megkérdőjelezhetetlen procedúra, amelynek eredményét senki nem vonhatja kétségbe. ” Csegzi bármilyen elvszerű megmérettetéssel egyetért, reméli, hogy minden vásárhelyi magyarral sikerül elfogadtatnia magát. /Szucher Ervin: Meglepetés Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Beszámolók szerint Borbély László dühösen hagyta el a termet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmányában született, számára kedvezőtlen döntés után. A Maros megyeiek döntése valóban pofoncsapásként érhette a szövetség országos vezetőségét. Az elnök emberei ugyanis az ilyesmihez nem szoktak hozzá. A marosvásárhelyi szervezet most úgy döntött, hogy elutasítja az elnök(ség) emberét. Az RMDSZ pártelitnek el kell eldöntenie, hogyan kezeli ezt a rendhagyó helyzetet. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy kollektív sértésnek tekintik az ügyet. Bármiféle lépés az RMDSZ jelenlegi erkölcsi-politikai állapotáról ad majd képet. /Papp Attila Zsolt: Az elnök emberei. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen, a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Az európai politikusok igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek. ” /Antal Erika: Közös kisebbségi cselekvésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Megérti az RMDSZ vezetőinek felháborodását a támadások miatt, de nem ártott volna máskor is fellépni az ártatlanul megvádoltak védelmében, még akkor is, ha Tőkés Lászlónak vagy Bardóczi Csabának hívják az illetőt, írta Gábor Attila. Mára a szervezeten belülről is mind több a kritikus hang. A legnagyobb hibát az EU-képviselők jelölésének ügyében követte el a vezetés. Sógor Csaba az RMDSZ szenátora – feltették a listára, tehát alkalmas, nem került befutó helyre, tehát mégsem akarják képviselőnek. Ezt nehéz megmagyarázni, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a csíki szenátor személyét az ellenzék is elfogadta volna. Tőkés László személyét is elfogadhatta volna a szervezet, melynek évekig tiszteltbeli elnöke volt, csakhogy fontosabb volt megmutatni azt, hogy ki az úr a háznál. Gábor Attila 2004. június 15-én e lap hasábjain már írt e kérdésről, állította: „Ez az egységesnek mondott szavazótábor morzsolódik. ” Erre az írásra a Maros megyei szervezet ügyvezető elnöke, Brassai Zsombor válaszolt egy kiátkozásszerű cikkben. A 2004-es választásokon az RMDSZ 637 ezer szavazatot kapott, 2000-ben 737 ezret, 1996-ban pedig 835 ezret. Erről kellett volna beszélni, különösen akkor, amikor Vásárhelyen a polgármester-választás is bukás volt. /Gábor Attila: Jótékony vakáció. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Ritka szép tárlat a régi Marosvásárhelyről. Régen lebontott házak, átalakult utcák, megszüntetett terek. 187 képeslap, az 1890-es évektől 1944-ig Botha Géza, Csepreghy András és László Csaba Levente tárlata. Csepreghy András elmondta, hogy 1969 óta gyűjt. Először új lapokat gyűjtött, főleg európai műemlékeket ábrázolókat, van belőlük vagy nyolcezer. 1983-ban találkozott Botha Gézával, aki már akkor régi vásárhelyi képeslapokat gyűjtött, akkor kedvet kapott ő is a régi lapokhoz. Tőle pedig a fia, Csepreghy Henrik, őtőle meg az egyik barátja, László Csaba. 1992-ben volt az első tárlatuk, akkor 250 lapot állítottak ki és akkora sikere volt, hogy a Mentor Kiadó albumot adott ki az anyagból. Ezt az új tárlatot már hárman szervezték. – Csepreghy Andrásnak van egy gyűjteménye Dicsőszentmártonról is. A képeslaptörténeti beosztás szerint 1896-tól 1905-ig terjed az első periódus, amikor még a képes oldalra kellett írni, a szövegnek kis csíkot hagytak szabadon. 1905-től 1918-1919-ig tart a második periódus. A harmadik rész a két világháború közötti időszak, míg a negyedik az utolsó magyar világ 1940 és ‘44 között. /Nagy Botond: A múlt kétezer darabja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Erdélyből Európába címmel június 30-án a romániai magyar polgári erők közös szervezésében fórumot tartanak Marosvásárhelyen. A fórumról Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, műfaja olyan demokratikus erdélyi politikai forma, amelynek hagyománya Alsócsernátonban kezdődött. A mostani fórum tárgyköre az ősszel sorra kerülő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos. Az RMDSZ-szel folytatott eddigi párbeszédeink tapasztalata eleve megkérdőjelezi a további párbeszéd-kezdeményezések sikerét. Az eddig meghirdetett megbeszélések megrekedtek a párbeszéd látszatánál. Ez történt 2006 novemberében, decemberében, idén januárban, amikor több rendben is találkoztak Markó Bélával és munkatársaival. Sem a kerekasztal, sem a közös erdélyi lista nem jött létre. /M. J. : Marosvásárhelyi polgári fórum az EP-választásokról. A párbeszéd lehetőségét már eljátszotta az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya az önkormányzati választásokon Csegzi Sándor alpolgármestert indítja Dorin Florea ellenében. Borbély László alulmaradt a Csegzivel való küzdelemben. Az ÚMSZ szerint ettől kezdve nagy eséllyel elkezdődhet a megosztás, mert az „elhamarkodott választmányi döntésnek” nagyobb lesz a megosztó, mint az integráló hatása. A lap munkatársa Borbély mellé állt, „a közösségi érdekekre fittyet hányó bosszúvágynak” minősítette a döntést, hogy nem Borbélyt választották. Borbély László miniszter helye, képességei, tekintélye, szerepe, kapcsolatrendszere evidencia. /Lokodi Imre: Csegzi vagy nem Borbély? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvényén Hamvas Béla gondolataival megismerkedhettek meg a résztvevők. Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, Kozsik József színművész Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből részleteket adott elő. Az erre az alkalomra Budapestről hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes is fellépett. /Bernád Ilona: Hamvas Béla borfilozófiájáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Június 26-án Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem rektora váltotta fel a kisvárdai színházi fesztivál műhelybeszélgetésein Máté Gábor színész-rendezőt. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Katonák, katonák című, Zalán Tibor drámájából született produkciót elemezte. Délelőttönként a bábszínházi produkciók kerülnek előtérbe, zajlanak továbbá a műhelybeszélgetések. A késő éjszakába nyúló beszélgetések sem maradnak el. Talán a magyarországi média a korábbi évekhez képest több érdeklődést mutat a fesztivál iránt. Sikeres volt a komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása (rendezte Lukáts Andor) és a marosvásárhelyi táncszínházi előadás, az Alvajáró románc. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 26-án Marosvásárhelyen hetvenkilenc éves korában váratlanul elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő, politikus, az RMDSZ alapító elnöke /sz. Brassó, 1928. máj. 18./ 1969–1990 között a Kriterion Könyvkiadó igazgatója volt, irányítása alatt a kiadó a magyar szépirodalom és tudományosság tekintélyes műhelyévé vált. 1989 decemberében az RMDSZ egyik alapítója, az érdekvédelmi szövetség első elnöke, 1992-ig parlamenti képviselője, azután nyugdíjba vonult, hátralevő éveit szülőföldjén, Sepsiszentgyörgyön, Papolcon töltötte. Kiemelkedő szerepet játszott a szervezet országos és helyi intézményeinek kiépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében. Halálával megszakadt önéletrajzi köteteinek sorozata. Az RMDSZ saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. /Elhunyt Domokos Géza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Megjelent Szabó K. Attila Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című közel ezer oldalas munkája. Szabó Kálmán Attila, a könyv szerkesztője előszavában kiemelte: „az intézményes képzés első formáinak megjelenése (1777) óta eltelt két és negyed század folyamán Erdély 23 városában 45 olyan iskola működött, amelyben valamilyen formában rövidebb-hosszabb ideig ilyen jellegű oktató-nevelő munka (is) folyt. ” Önálló magyar tanintézet működik a következő városokban: Kolozsvár, Nagyenyed, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, román intézet tagozataként: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah. /Sipos Erzsébet: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Hetvenkilenc éves korában, váratlan rosszullét után Marosvásárhelyen elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő és politikus. „Domokos Géza életműve csak ezután fog kiteljesedni: hiszen küzdelme, küldetése még nem ért véget, szellemisége tovább él közöttünk. Itt marad velünk, mert szükségünk van rá, szükség van bölcsességére, türelmére, nyitottságára és konokságára. Együtt küzd velünk, amíg valóban el nem érjük 1989-ben közösen megfogalmazott céljainkat, a magyar közösség megmaradását, gyarapodását biztosító teljes jogegyenlőséget” – olvasható az RMDSZ közleményében. Domokos Géza Brassóban született 1928. május 18-án, elemi iskoláit a háromszéki Zágonban kezdte el, középiskolába Sepsiszentgyörgyön járt. Egy évet tanult a Bolyai Egyetem bölcsészkarán, majd Moszkvában, a Makszim Gorkij Irodalmi Főiskolán folytatta tanulmányait. Hazatérte után Bukarestben telepedett le, az Előre riportere lett, majd 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó főszerkesztője. A Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójaként 1969-től 1990-ig eredményesen küzdött a magyar kultúra fennmaradásáért. Irányítása alatt több mint 3000 kötet jelent meg, az általa vezetett intézményekben jelentős szellemi műhelyek alakultak ki. „Amiről kevesebbet beszélünk: kialakult a Kriterionnál egy olyan modell, amelyről az az érzésem, hogy a nemzeti kisebbségi és etnikai csoportok számára sokáig használhatónak bizonyult. Sok ügyeskedés után és tudatosan vállalt kompromisszum árán a kvázi lojalitást és a nemzetiségi ügyet valamilyen szintre hozhatták, éltetni tudták” – mondja a Sikertörténet kudarcokkal (bukaresti életutak) című interjúkötetben Bányai Évának. A diktatúra bukása után az RMDSZ egyik alapítója, illetve első elnöke volt, 1992-ig RMDSZ-es képviselő a parlamentben. Nyugdíjas éveit visszavonultan töltötte Papolcon és Sepsiszentgyörgyön. /Távozott az alapító. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Június 28-án többéves huzavona után újra birtokba veheti a nagymúltú Bethlen család a XVI. században épített keresdi – Erdély talán legszebb reneszánsz kori – várkastélyát. A kastélyt 1949-ben fosztották ki. Ezt követően a kastély az állami mezőgazdasági vállalat székhelye lett, majd sokáig gazdátlanul állt. 1998-ban minisztériumi megrendelésére hozzáfogtak az állagmegőrzési munkálatokhoz, majd kormányváltás után abbahagyták az újjáépítést. A jogos örökös, a Marosvásárhelyen élő gróf Bethlen Anikó a teljes restitúciós törvény alapján igényelte vissza a kastélyt. 2005. november 22-én végleges törvényszéki határozat alapján jogilag vissza is kapták az épületet, az Országos Műemlékvédő Bizottság hivatalosan azonban csak most adja át az ingatlant a családnak. Gróf Bethlen Anikó elmondta, 1949-ben a kommunisták négy nap és négy éjjel hordták el a berendezést több tehergépkocsin. Minderről részletes jegyzőkönyv készült, amit nagyon nehezen, levéltári kutatások után a család előkerített. A jegyzékben bútorok, ruhák, műtárgyak, szőnyegek, egyéb igen ritka berendezési tárgyak hosszú sora áll. Mindemellett az utcára került több mint 3000 könyv, köztük számos felbecsülhetetlen értékű kódex. Néhány tárgy a segesvári, a medgyesi múzeumba került, de nagy részüknek nyoma veszett. Nemrég sikerült egy 1926-ban összeállított családi albumot előkeríteni, amelyben a családi fotók mellett a keresdi kastély pompáját is megörökítő fényképek láthatók. A várkastély építészeti remekmű, írta a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében Keresztes Gyula műépítész. Buscu Dan, az Országos Műemlékvédő Bizottság vezérigazgatója elmondta, azért kellett két évig várnia a családnak a végleges törvényszéki végzést követően, mert kevesen dolgoznak a hivatalban, nem értek rá Keresdre utazni. A kastély berendezéséről, az elhordott vagyontárgyakról Antihi Adriana segesvári múzeumigazgató elmondta, nincsenek a segesvári múzeumban bútorok, a kastélyból származó más berendezési tárgyak, csak néhány családi portré. Gróf Bethlen Anikó múzeumot is tervez a kastély néhány helyiségében. Több száz régisége, bokálya, kerámiatárgya, szőttese van, amiből gazdag kiállítás állna össze. Emellett tervezi, hogy a keresdi kastélyban panziót rendeznek be. A visszaszerzett vagyonból és a Bethlen Alapítványon keresztül benyújtott pályázatok alapján próbálják meg előteremteni azt a pénzösszeget, hogy folytassák a renoválást. /Vajda György: Visszaszolgáltatják a keresdi kastélyt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Pár évvel ezelőtt kezdődött, Gyurkovics Tiborék Lyukasóra tévés műsora nyomán, élőben, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Idén a Bernády Házban. A Kemény Zsigmond Társaság szervezte irodalmi est lényege a meghívotti kérdésfeltevés. A „tanári kar” minden tagja verseket olvas fel, a közönségnek pedig ki kell találnia a szerzőt. A díj könyvekből áll, a Mentor Kiadó jóvoltából. /Nagy Botond: Záróra a Lyukasórán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Közzétették a Szülőföld Alap sajtótámogatásait. „Nem kell csodálkozni, Magyarországon és Romániában is ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja” – jelentette ki Makkay József a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a Szülőföld Alap pályázati értesítője alapján. Az alap honlapján közzétették a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait és a pályázóknak megítélt támogatásokat. Az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó ezúttal sem találtatott támogatandónak. Sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepelnek a nyertesek között. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló lapok pályázatait Bukarestben utasították el. A Szülőföld Alap kuratóriuma csak rábólintott az RMDSZ-irodából átküldött javaslatokra. A részrehajló elbírálást sérelmezte Sándor Krisztina is, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A kollégiumban erdélyi részről jelen levő Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja nem kívánta megindokolni, hogy miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A legjelentősebb kulturális folyóiratok általában 2–2,7 millió forintos támogatásban részesültek, a kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. 2,5 milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, mely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott. Székely István a Krónikának elmondta, voltaképpen az Erdélyi Riport pályázatáról volt szó. A hetilapot a Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó adja ki. Székely elmondta, a kollégium a 285,5 millió forintos keretéből csak 161,4 milliót osztott ki. A fennmaradó részre ősszel pályázhatnak az érdeklődők. Ezzel az alap az év eleji rendezvények, események számára próbál támogatást biztosítani. A kiosztható keretösszeg tizedrészét a korábbi megegyezés szerint a pályáztatást lebonyolító szervezetek oszthatják szét a kispályázók között. Erre a lebonyolítói szerepre Erdélyből csupán az Euro Trans Alapítvány pályázott. /Gazda Árpád: Támogatás – politikai alapon? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lapban az orvosi egyetem „egy csoport román és magyar diákja” újfent tiltakozott az ellen, hogy, bárki feszültséget szítson Vásárhely eme patinás oktatási intézményében. Ebben az újságban időről időre felbukkannak ilyen „számtalanokból és névtelenekből” álló tiltakozó csoportok vagy állítólag magyar cikkírók, akik ezt a lapot találják a legmegfelelőbb fórumnak soros magyar- és RMDSZ-ellenes véleményük kifejtésére. A lap június 28-i számában névtelenek tiltakoztak egy „egyén” megnyilvánulásai ellen, aki állítólag itthon és külföld előtt is „kétségessé teszi” az OGYE „értékeit”, a „profizmust, kompetenciát és toleranciát”, és egy „szűk csoporttal” együtt „az etnikai szeparatizmust” akarja. A gyáva névtelenek nevesítik az illetőt, és azt állítják róla, hogy azért akar ily módon feltűnést kelteni, mert csak protekcióval, 37 éves korában jutott el az utolsó egyetemi évig. Ez a lap névtelenül rágalmaz. Egy nappal korábban valaki „megdicsérte” Mózes Edithet ugyanebben a lapban, mivel szerintük két kollégája „a támogatásával” kikelt az RMDSZ ellen. Ebből annyi igaz, hogy valóban Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Mózes Edith azonban jelen sem volt, külföldön tartózkodott. /Mózes Edith: Újfent tiltakoznak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Közel félszáz család kilakoltatására készülnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az udvaron lévő egyszintes ingatlanokban az intézmény vezetősége fogászati, illetve gyógyszerészeti központot szándékozik kialakítani, a főútra nyíló tanári lakásokba pedig a könyvtárat költöztetnék. Az érintettek, akiknek jelentős része egyedülálló, idős, beteges személy, tehetetlenül fogadták a hírt. A felszólítottak zöme valamikor az egyetem alkalmazottja volt, a szerződésben sehol nem szerepelt olyan kitétel, miszerint nyugdíjba vonulásuk után kötelesek lennének átadni a szolgálati lakást. Dr. Constantin Copotoiu rektor és dr. Florentin Buicu gazdasági igazgató csak Ciprian Dobre prefektus és Borbély László miniszter közbenjárására volt hajlandó a márciusban lejárt szerződések nagy részét előbb két hónappal, majd egy évvel meghosszabbítani. Az érintettek között akad olyan is, akinek még nyáron el kell hagynia a lakását. A 97 éves Dóczy Pál professzor még az ágyból sem tud felkelni. /Szucher Ervin: A szolgálati lakás ára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diakóniai Központban a bonyhai Bethlen család Angliában élő leszármazottja, Bethlen Fruzsina megbeszélést folytatott Pap Géza református püspökkel arról, hogy a család tulajdonába visszakerült bonyhai kastélyt az Erdélyi Református Egyháznak adományozza. Kérése az volt, hogy az egyház közösségi célt szolgáló intézményt rendezzen be a kastélyban. Az adományozó óhaja továbbá, hogy a patrónus család emlékét megőrizzék, hisz közismert, hogy a gótikus-román stílusban az 1500-as években épített kastélyban látta meg a napvilágot 1700. november 25-én Árva Bethlen Kata, akinek tragikus sorsáról önéletírásában számolt be. A megbeszélésen jelen volt Benczédi Albert nyugalmazott református lelkész, aki több mint 40 éven át szolgált a bonyhai gyülekezetben, s aki vállalta azt a rengeteg utánajárást, küzdelmet, amelynek eredményeképpen a kastélyt Bethlen Fruzsina, az államosításkor kiköltöztetett tulajdonosok egyikének, gróf Bethlen Ádámnak az unokája visszakapta. A kastély épületének háromnegyed része hiányzik, a többi romos állapotban van, az elmúlt évben a tetőzet egy részét elvitte a vihar. A kastélyt a Bethlen Ádám Alapítvány fogja kezelni, s rendeltetését a felújítási munkálatok után öntik el. /(bodolai): Az Erdélyi Református Egyházé lesz a bonyhai Bethlen-kastély. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a kassai Thália Színház lépett közönség és zsűri elé Kisvárdán, előbbi a Rókajáték, utóbbi pedig a Fösvény című produkciókkal. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadása zárta június 28-án a kisvárdai Határon Túli Színházak XIX. Fesztiváljának versenyprogramját. Június 29-én az újvidéki Művészeti Akadémia és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei mutatkoznak be a Negyedik nővér, illetve a Bernarda Alba háza című darabokkal. A kolozsvári színinövendékek a Cabaret c. musicalt hozták el. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Megnyílt Fekete Zsolt tájképei, templomai, temetői, erdői, olajfestményei és pasztelljei, akvarelljei gyűjteményéből álló kiállítása Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tárlat közel fél évszázadot ölel fel. /Nagy Botond: Derű az erdélyi képeken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Alternatívák a magyar érdekképviseletben címmel kerekasztal-megbeszélést rendezett a hét végén, Marosvásárhelyen a Szabadelvű Kör, melyen meghívottként részt vettek Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke, Magyari Nándor László szociológus és Ovidiu Pecican történész. Ezt megelőzően Marosvásárhely főterén a szimpatizánsok vagy érdeklődők találkozhattak, érdeklődhettek, és aláírásukkal támogathatták a Szabadelvű Kör platformként történő újra bejegyzését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke szerint a magyar közösség csak úgy tud a továbbiakban politizálni, ha „abszolút regionáliscentrikus” politikát dolgoz ki. „A régiókon belül létre kell hozni a helyi parlamenteket. Erdélyben a magyarság 20-22 százalék, egy regionális parlamentben lesz helye több magyar pártnak is” – mondta Eckstein. /Bögözi Attila: „Régiókban kell gondolkozni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen is megszervezi a belső népszavazást a székelyföldi autonómia tárgyában. A referendumot támogatja az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba is. Kelemen Atilla az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke közölte: a szervezet nem támogatja a referendumot, de nem is fogja akadályozni ennek megszervezését. /Népszavazás Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./