Tompa Gábor Marosvásárhelyen született 1957-ben. Bukarestben végezte 1981-ben a Színház és Filmművészeti Akadémia rendező szakát. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi hírnévre tett szert, több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt és számos díjat nyert. Tompa Gábor az év legjobb rendezője címet több ízben (1984, 1987, 1993, 1997) elnyerte Romániában, az általa rendezett előadások is az év legjobb előadása címet kapták (1989, 1992). 1993-ban Angliában kapta meg az év legjobb külföldi előadása díjat az általa rendezett előadás, 1997-ben a Francia Kultúráért-díjjal tüntették ki. A Salernói Filmfesztivál „Best First Feature” díjával jutalmazták a Kínai védelem című játékfilmjét. Emellett ír is; az elmúlt évek néhány kötete: Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, 2004), Noé színháza (válogatott versek, Pallas Akadémia, 2004), A hűtlen színház (esszé, Kriterion, Bukarest, 1987). Tompa Gábor elmondta, hogy számára legkedvesebbek azok a reggelek, amelyeken, együtt kezdheti a napot gyermekeivel. Tornásznak és együtt mondanak áldást a reggelinél. A Szentírás át- meg átszövi egész életét. A Biblia ismerete nélkül az egész egyetemes kultúra érthetetlen és megfejthetetlen volna. – Ha teheti, nem mulasztja el a vasárnapi szentmisét. /Jakab Gábor: Hol vagy? = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./

Kulturális Autonómia Tanácsok felállítását szorgalmazzák a területi elnökök Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyett Kulturális Autonómia Tanács – ez a javaslat körvonalazódott a hét végén a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta, cél egy olyan, vagy majdnem olyan testület létrehozása, amit a kisebbségi törvénytervezet is előrevetít. /Bögözi Attila: TEKT: stratégiát módosít az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Január 13-14-én tartotta az arad-belvárosi baptista imaházban vezetőségválasztó kongresszusát a Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség. Az 1500 tagot számláló országos szervezet képviseletében Erdély összes baptista gyülekezeteiből 70 szavazati joggal rendelkező küldött vett részt a fórumon. Titkos szavazással a szövetség elnökévé – kétéves mandátummal – a marosvásárhelyi Kelemen Sándor lelkipásztort választották. Dr. Vass Gergely lelkipásztor házigazdaként köszöntötte a fiatal küldötteket. /(balta): Országos rendezvény Aradon Választó kongresszus a ROMABISZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

Ingyenes pályázatíró-tanfolyamon indult Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, nők része. Szabó Annamária, a Nők a Nőkért Szövetség elnöke közölte, legfőbb céljuk az esélyegyenlőség megteremtése. /Ferencz Melánia: Pályázatíró-tanfolyam nőknek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Egy fontos és magyarosnak mondott vidéki városban, Marosvásárhely magyar ember lett a múzeum igazgatója. A városban ez rettenetes izgalmat szült. A főleg magyarellenes cikkeket író szerkesztő, a szintén magyarellenes képviselő és a prefektus támadta az új igazgatót. A vidéki román politizálás, főleg a vegyes lakosságú erdélyi végeken, még mindig a román-magyar ellentétekben egyesül. Minden más porhintés. /Sebestyén Mihály: Összefonódások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Papp Noémi evangélikus lelkész tíz éve szolgál Marosvásárhelyen az evangélikus gyülekezetben. 1960-ban az állami hatóság képviselőit zavarták a főtéren levő magyar templomok, s lebontásra ítéltek kettőt. Az evangélikusokét és a minoritákét. Két magánházat ajánlottak fel az evangélikusoknak a központbeli épületekért. A kényszerű alkuban az is benne volt, hogy elvihetik a templom ablakait és tornyát, és az egyik magánházat imaházzá alakíthatják. Jelenleg a magyar evangélikus gyülekezet 390 tagot számlál. A német anyanyelvűek számára, akik 55-en vannak, a hónap első vasárnapján van német nyelvű istentisztelet. Magyar evangélikus gyülekezet legközelebb csak Kiskapuson és Kolozsváron van, szász evangélikusok pedig Szászrégenben. /Kis evangélikus közösség Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Első alkalommal szervezett eladással egybekötött kiállítást a Marosvásárhelyi Fotóklub a Bernády Házban. A Téli tárlat című fotóművészeti tárlaton a klub fiatal és idősebb tagjai állítottak ki. /Antal Erika: Téli tárlat Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre havi összejövetelén prof. dr. Péter Mihály akadémikus Hogyan lett Marosvásárhely egyetemi város? címmel tartott előadást. A XI. század végéről már vannak feljegyzések erdélyi, külföldön tanuló diákokról, nevük után a transilvanicus megjelölés tűnik fel az iratokban. Az előadó kitért az orvosi kar Marosvásárhelyre költözésére, és a további fejleményekre. /Nagy Botond: Erdélyi egyetemtörténet – János Zsigmondtól a XX. századig. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

A marosvásárhelyi Koszorús Krisztina, a Művészeti Líceum végzős diákja nyerte A 2006-os év hangja című kitüntetést a Médiabefutón. /Fodor Tekla: A 2006-os év hangja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Helyzetfelmérő tanulmányúton vesz részt az elkövetkező két napban az Országgyűlés küldöttsége Erdélyben. Január 17-én Marosvásárhelyen a megyei és a helyi tanácsokkal folytatott megbeszélésen Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat elnöke, hangsúlyozta, hogy ebben a régióban még mindig vigyázni kell, hogy a Kárpát-medencei magyarokat ne érje megkülönböztetés. A kétoldalú megbeszélésen elhangzott: fontos az anyaország és az erdélyi magyarság képviselői közötti közeledés, amit egyébként ez a helyzetfelmérő tanulmányút is szolgálni hivatott. /Helyzetfelmérő országgyűlési küldöttség Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió marosvásárhelyi székháza, az építők az utolsó simításokat végzik. Nagy Zsolt miniszter, az új televízióval foglakozó Janovics Jenő Alapítvány elnöke közölte, elsőként a rádióstúdió berendezését oldják meg, az az egyszerűbb feladat. Egy tévéstúdió felszerelése már nagyobb beruházást igényel. A két stúdió felszerelését a magyar állam támogatásából szerzik be, 300 millió forintot megítéltek a Janovics Jenő Alapítványnak, ennek egy részét megkapták. Lesz átjárhatóság a rádió meg a tévé között. Ma már több egyetemen is képeznek újságírókat, van kommunikáció szak, van film, fotó, média szak, ezek mellett pedig sok tehetséges fiatal tévés, rádiós dolgozik Erdélyben, így majd jó lehetőségnek tekintik az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió megalapítását. /Bögözi Attila: Téma az Erdélyi Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

A 87. évét töltő dr. Horváth Attila harmadmagával megalapította a Gyógyszerészeti Kart Marosvásárhelyen, majd bátyjával, Horváth Imrével Románia első fotópapír-üzemét hozta létre, az 1960-ban induló Tanárképző Főiskola üres falai között pedig a fizika-vegytan szakot indította be, s szerelte fel a tanításhoz szükséges laboratóriumot, majd a természettudományi kar tanszékvezetője és dékánja volt több mint egy évtizeden át. Jelenleg Marosvásárhelyen egy szerény tömbházlakásban a nyugdíjasok életét éli. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ az egyetem fizika-vegytan szakát végezte el. Kinevezték gyakornoknak az analitikai kémia tanszékre, majd 1944-ben doktorált. Doktori címét Romániában, mivel az egyetem, ahol a tudományos fokozatot megszerezte, akkor Magyarországhoz tartozott, soha nem ismerték el. Így csak a tanári oklevelét hasznosíthatta. Dr. Hankó Zoltán egyetemi főgyógyszerésznek jutott eszébe, hogy a gyógyszerészetet is Marosvásárhelyre kellene hozni, hogy együtt legyen az orvosi karral. Hankó Zoltánnak sikerült elérnie, hogy az akkori harmadévesek Marosvásárhelyen folytathassák tanulmányaikat. A Vásárhelyre költözött fakultás első előadóit a Hankó–Horváth–Jablonkay hármas alkotta. Dr. Jablonkay István a botanikát tanította, Hankó Zoltán gyógyszerészetet, Horváth Attila pedig a gyógyszerészet-technológiát. 1948-tól rendeződött a helyzet, a megbízott dékán, dr. Obál Ferenc adjunktusként alkalmazta őket, majd Csőgör professzor felterjesztésére dr. Horváth Attilát kinevezték egyetemi előadótanárnak. 1952-ben Horváth Attilát elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. Nem volt hajlandó Popov-féle Herz-hullámokról beszélni és elmondta, hogy a transzformátort a budapesti műszaki egyetem tanárai, Zipernovszky, Bláthy és Déry, tehát magyar tudósok találták fel. Azt is a szemére vetették, hogy katolikus gimnáziumban végzett stb. Bátyjának köszönhető, hogy a háború utáni Romániában egy új iparág, a fényérzékeny anyagok gyártása létrejött. Horváth Attila pedig szakdolgozatát a fotográfiai folyamatok fiziko-kémiájáról írta. Ketten hozták létre az első fotópapírgyárat. A marosvásárhelyi tanárképző főiskolán 1960-ban, az induláskor csak az üres falak voltak. Ide ment át tanítani dr. Horváth Attila. A főiskolán 12 évig volt tanszékvezető, s tizenegy éven át a fizika-vegytan és a matematika szak dékánja. Kezdetben Szilágyi Margit rektornak az volt az elve, hogy azokat a tantárgyakat, amelyeket a diákok nem fognak tanítani az iskolában, románul adják elő. Horváth Attila az iskola teljes leépüléséig tanított. /Bodolai Gyöngyi: Mindig újrakezdve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Állapotok és változások címen jelent meg Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának kiadványa, a Térség–Érték–Társadalom (TÉT-Könyvek) sorozat indító-köteteként. Végzős egyetemi hallgatók tényfeltáró vizsgamunkáinak részleteit tartalmazza. A könyv szerkesztője, Biró A. Zoltán docens, a kar tanulmányi igazgatója írta ajánlásában, hogy mindegyik szövegrészlet mögött olyan adatbázis és tereptapasztalat áll, amelyből a későbbiek során nagyobb tanulmány vagy akár külön kiadvány is készíthető. Oláh–Gál Róbert, a jeles Bolyai-kutató kötetbe foglalta és újabb vizsgálódásai eredményeivel kiegészítette a különböző napilapokban és folyóiratokban a két Bolyairól és követőikről közölt írásait Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címen. A Marosvásárhelyi Rádió hallgatói már megismerhették Sebestyén Péter plébános Biblia-magyarázatait, most Örömhír /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen könyvben is összegyűjtötte gondolatait. /Könyvespolc a szerkesztőségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Marosvásárhelyen nem nevezhetnek el utcát Kossuth Lajosról, egy román bíró ítéletére alapozva a döntést. A bíró szerint Kossuth Lajos negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz parasztház felgyújtásáért felelős. Közben Románia uniós tagállam lett. A Kossuthra rótt vád nem új keletű a román történetírásban. 1996. március 14. óta Kolozsvárott, a Biasini Szálló épületén – a Petőfi Sándor tiszteletére elhelyezett emléktábla alatt – román és angol nyelven írt bronzöntvény hirdeti: „A magyar nemesek 1848-1849-ben 40 ezer románt végeztek ki és 239 falut fölégettek. ” 1850-ben az osztrák, hivatalosnak tekinthető felmérés szerint a román áldozatok száma 4366 főben állapítható meg – a harc közben elesettek száma nélkül. Ugyanezen felmérés szerint az erdélyi magyar lakosság vesztesége – a polgári lakosságot nézve – 7500-8500 főre tehető. George Baritiu román történész 1890-ben hatezer román polgári lakos haláláról számolt be, s a mai napig ezt a számot tartja hitelesnek a mérsékelten liberális román történészgeneráció is. Ha tehát a számokkal „játszunk”, akkor a románok embervesztesége minimum 4366, maximum 6400 fő. Ez nem kevés, de messze van a negyvenezertől. Avram Iancu – a Habsburg-udvar által buzdított – felfegyverzett román csapatai 1848 októberében kisebb hadjáratba kezdtek az erdélyi magyarok ellen. Október közepétől november közepéig tucatnyi magyar település lakosságát mészárolták le. 1849 januárjában Nagyenyeden egy román felkelőcsapat feldúlta a várost, különös kegyetlenséggel nyolcszáz embert ölt meg. A mészárlások Hariban, Nagylakon, Borosbenedeken és Járán folytatódtak. A román–magyar összecsapásokban esett el a márciusi ifjak egyik jeles alakja, Vasvári Pál is. Avram Iancut a magyar forradalom leverése után nem vonták felelősségre. Az enyhülés a kompromisszumra készen álló Nicolae Balcescu fellépésével kezdődött, ő békülő szándékkal fordult Kossuth Lajoshoz. A magyar kormánnyal aláírt „megbékélési tervezet” képezte részben az alapját a magyar nemzetgyűlés 1849. július 28-án elfogadott határozatának. Vérváddal, tömeggyilkossággal sújtani Kossuthot felelőtlenség. /Kovács Emőke történész: Kossuth Lajos, „a tömeggyilkos”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Nagyenyed városi tanácsa január 18-i ülésén egyhangú szavazattal díszpolgári címet adományozott dr. Csávossy Györgynek. Csávossy György a mezőgazdasági tudományok doktora, több mint 12 fajta, illetve fajtajelölt szőlő előállítója. Ő teremtette meg Belső-Erdély legjobb, Herkules nevű vörösbor fajtáját. Bodzavirág illatú fehér bora, a Nauszikaa külföldi szakemberek szerint is Közép-Európa egyik legillatosabb bora. Hét szakmai kötete közül a “Jó boroknak szép hazája, Erdély” a magyar nyelvterület legjelentősebb szőlészeti-borászati monográfiája, amelyért 2003-ban a magyarországi mezőgazdasági kiadványok sorában az év szerzője címet kapta. Az elmúlt év karácsonyi könyvvásárán jelent meg Budapesten a “Magyarán a borról” című kötete, melyben a borleírás irodalmi nyelvezete és a bor gasztronómiai szerepe a legjelentősebb fejezetek. Legutóbbi kiadványa (Borászat) a napokban jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Csávossy költőként, drámaíróként és publicistaként is ismert az erdélyi magyar kortárs irodalomban. Kilenc színművet írt, minden erdélyi magyar színházban, valamint Bukarestben román fordításban is volt ősbemutatója. Legutóbbi verskötete, a Hervadás havában az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg. Az aranytollas publicista a Magyar és a Román Írószövetség tagja, melynek kolozsvári fiókja a tavaly Kacsó Sándor-díjjal tüntette ki. /Takács Ildikó: Csávossy György Nagyenyed díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Kiss Pál /Marosvásárhely, 1911. júl. 27. – Budapest, 2001/ egyetemi tanulmányait Kolozsváron a történelem- és földrajztanári szakon 1932-ben summa cum laude eredménnyel végezte. Tanári működését a marosvásárhelyi kollégiumban kezdte el. Minden órán a tananyaghoz kapcsolódó képzőművészeti ismeretekkel bővítette magyarázatait. 1943-ban jelent meg a Marosvásárhely és a Közművelődési ház képtárának magyar értékei című két kisméretű kötete, ugyanebben az évben Marosvásárhely története című könyve. Az 1944. évi államváltozáskor köteteit elkobozták s tanári működését Budapesten folytathatta. Budapesten a Lónyai utcai gimnáziumban, majd 1951–1976 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban a történelmet és a művészetek történelmét oktatta. 1946-ban summa cum laude eredménnyel szerezte meg a művészettörténész doktori címet. 1946-tól kezdve művészettörténeti írásait M (Marosvásárhely) előnévvel jegyezte. Művészettörténeti előadásokat tartott a József Attila Szabadegyetemen Budapesten és vidéken (Szeged, Sopron, Győr, Kalocsa, Baja, Miskolc stb.). A Magyar Rádió Szabadegyeteme műsora keretében éveken át előadásokat tartott az erdélyi székely művészekről. Ismeretterjesztő előadásainak és nyomtatásban megjelent írásainak anyagát nagyrészt – az erdélyi képzőművészek életéről, alkotásairól – könyvtárak, múzeumok és magángyűjtemények felkutatása révén gyűjtötte össze. Számos ismertető cikket tett közzé Marosvásárhely műemlékeiről, valamint az erdélyi magyar festőkről és kiállításaikról. (Dósa Géza, Boér Márton, Szabó János, Vida Árpád, Bikfalvi Koréh Zsigmond, Nagy István, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Berde Amál, Gámentzi Zoltán, Karácsony János, Ferencz Júlia). A Művészettörténeti Értesítőben jelentek meg ismertető írásai. Az 1990-ben megjelent, az Erdélyi magyar művészek a XVIII–XX. században című nagy kötetében foglalta össze az alig ismert, vagy méltatlanul elfelejtett magyar festők és szobrászok életrajzi adatait és művészeti alkotásait. Társszerzőként írt a Művészeti Lexikon I–IV. köteteiben is. M. Kiss Pál 2001-ben Budapesten halt meg, a marosvásárhelyi református temetőben alussza örök álmát. /Keresztes Gyula: Dr. M. Kiss Pál tanár, művészettörténész. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

„A Székely Nemzeti Tanács nagyon szeretné, hogy a független európai parlamenti képviselőjelölt székely legyen” – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülése után Fodor Imre Marosvásárhelyen. A megbízott elnök elmondta: az EP-választásra az SZNT nem állít saját jelöltet, de egy megfelelő független jelöltet akár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen támogatna. Fodor hozzátette, folytatni kell a területi autonómia iránti igény felmérését célzó belső népszavazást, ezért legközelebb február 10–17-e között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Abodon, valamint Szolokmán rendeznek autonómia-referendumot. /SZNT: jelölt nincs, de legalább legyen székely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ Ferencz Csaba alelnök kijelentette: – Azáltal, hogy Erdővidék lakosságának 99,52 százaléka kifejezte autonómiaigényét, ez az igény a közbeszéd alapvető igénye. Ilyen értelemben azt a jelöltet, aki nem vállalja fel a területi autonómiát, az SZNT nem tudja támogatni. /A SZNT egy „megfelelő” független jelöltet támogatna. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

A Magyar Kultúra Napján a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat nívódíjait adták át. Debüt-díjban részesült Burus János Botond elsőkötetes prózaíró, Vermesser Levente költő, az alig 37 évesen 11 kötetes életművel rendelkező Térey János budapesti költő, író, műfordító. A Látó díjazta Szepesi Attila Beregszászról származó, Budapesten élő költőt is. /XVI. Látó-nívódíjkiosztó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Az RMDSZ listáján indulók közül egyetlen jelöltet sem támogat az Európai Parlamentbe jutásért a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT Marosvásárhelyen tanácskozó vezetősége úgy döntött, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak nem sikerül befutóhelyre közös jelöltet állítania az RMDSZ-szel, akkor független politikust fog támogatni. – Annak ellenére, hogy Markó Béla abban egyezett meg Tőkés Lászlóval, hogy az első két, befutónak számító helyet az RMDSZ megosztja az EMNT-vel, ez nem így történt – nyilatkozta az SZNT megbízott elnöke, Fodor Imre. Markó egy héttel korábban tett nyilatkozatai alapján a tanács alelnöke, Ferencz Csaba is bezártnak tekinti az RMDSZ kapuját. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ listáin csak a szervezet tagjai indulhatnak az EP-választásokon. /Szucher Ervin, Gergely Gizella: Keddig várnak a közös listára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

A magyar kultúra napjáról az anyaországban és Erdélyben is számos rendezvény emlékezett meg. Marosvásárhelyen, amelynek lakói arra (volnának) büszkék, hogy az erdélyi magyar kultúra fellegvárában élnek, csak egy szűk családi előadóestet sikerült összehozni. Minden elismerés Györffy András színművészé és fiáé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon hol volt és mit csináltak a magyar kultúra napján azok, akik felelősséggel bírnak kulturális téren az RMDSZ-ben és egyéb intézményekben? /Bálint Zsombor: A magyar kultúra napja? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem többnyelvű színháztudományi szakfolyóiratát, a Symbolont mutatták be a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én Budapesten. A multidiszciplináris szemlélet jegyében indult tudományos folyóirat 2000-től jelenik meg, a színháztudományi kutatások megújítását a célja. A Symbolon a színháztörténeti, esztétikai, antropológiai, szociológiai, szemiotikai és a színészképzéshez kapcsolódó pszichológiai kutatások mellett teret ad a színpadi nyelvet megújító kortárs kísérleti törekvések bemutatásának is. A lap románul, magyarul és a legfontosabb világnyelveken egyaránt közöl írásokat. A folyóirat mellett kutatóműhely szerveződött. Az est a határon túli színházak bemutatkozására indított sorozat része volt, a közönség megismerhette Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Ion Cojar: Színművészeti poétika és Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája – A baljós és bűbájos Carlo Gozzi című kiadványát is. /A Symbolon budapesti bemutatkozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

A napokban Wass Albert színpadra állított művével vendégeskedett Marosvásárhelyen egy társulat. A megye prefektusa átiratban fordult a belügyi és a művelődési minisztériumhoz, amelyben a vonatkozó törvényre hivatkozva kivizsgálást kért mondván: az írót 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte. Wass Albert művei magyar nyelven minden könyvüzletben megvásárolhatók Erdélyben. Érthetetlen, hogy egyik műve színrevitele ürügyén a prefektus feljelentést tesz. Az 1946-ban hozott népbírósági ítéletekről köztudott, hogy akkoriban az osztályharcos, bosszúálló ítélkezés dívott. Nem rendjén való dolog, hogy a magyarok egyik közkedvelt íróját a román sajtó a hóhérok között emlegesse, írta Horváth Andor. Műveit le kellene lefordítani románra, hogy a közönség lássa: író volt ő, nem pedig gyilkos. /Horváth Andor: Wass Albert. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Marosvásárhelyen az elmúlt évben a református egyházközségben 93 temetés mellett 43 keresztelés volt, Százötvennél több volt a kiköltözés, mint a bejelentkezés, így az egyházközség lélekszáma jelenleg 3. 795 fő, számolt be Ötvös József lelkész az egyházközség Új Kezdet című kiadványának idei első számában. /b. d. : Új Kezdet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Marosvásárhelyen tartották a Csipike mesemondóverseny körzeti szakaszát. A megmérettetésen a marosvásárhelyiek mellett mezőpaniti és udvarfalvi másodikos kisdiákok vettek részt. /Menyhárt Borbála: Hol volt, hol nem volt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

„Nem a pénztelenség az oka annak, hogy A Hét hónapok óta nem jelenik meg nyomtatott formában” – szögezte le Parászka Boróka, a 2006 augusztusa óta csak internetes változatban megjelenő kulturális hetilap főszerkesztője. Szerinte Romániában a tízezer alatti példányszámú lapok terjesztését nem lehet megfelelően biztosítani, ezért kellett lemondaniuk a nyomtatott változatról. Három évvel ezelőtt indult újra a hetilap, melyet a Rodipet Rt. terjesztett, de még ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állította Parászka. Szerinte a romániai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hét hetilapot – szakmailag súlyosan kikezdhető. Jelenleg az internetes formátum mellett nemrég elindítottak egy mellékletet, ez A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen mintegy ezer-ezer példányban negyedévente lát napvilágot. A jövőben az A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni. Idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iasi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása. A lap on-line változatát Székely Csaba irányítja. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni. /Szucher Ervin: A Hét virtuális jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Az 1970. október 23-án indult A Hét alapító tagjai közé tartozó Gálfalvi Zsolt és Ágoston Hugó sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a lap jó féléve szünetelteti hagyományos megjelenését. Gálfalvi, aki 1990 elejétől 2003 nyaráig vezette a szerkesztőséget, fontosnak tartja, hogy a hetilap papíron is eljusson az olvasótáborához. „A bukaresti A Hét műhely, fórum és szakmai modell volt. Nem tudom, hogy Marosvásárhelyre költöztetésével, miután már a nevén kívül semmi köze a régi laphoz, kinek és mennyire az” – fejtette ki Ágoston. Ágoston Hugó szerint A Hét már régóta nem az, ami volt, és meg kellene határoznia új azonosságát. „Sajnálom, hogy A Hét ide jutott, de mivel több mint két éve átadtam a vezetést, pontosan nem tudom, hogy mikor és miért került ebbe a helyzetbe” – magyarázta Gálfalvi Zsolt utódja, Kelemen Hunor. /A régi és az új harca. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Bakos Levente személyében új alpolgármestert választott január 25-i ülésén Marosvásárhely tanácsa. Bárczi Győző volt alpolgármester ideiglenesen a nyugdíjba vonult Burkhardt Árpád alprefektus helyét foglalta el, új posztját versenyvizsgával is meg szeretné erősíteni. Bakost a városi tanács RMDSZ frakciója javasolta a tisztség betöltésére. /Új alpolgármester Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza református püspök, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Főgimnázium átadási-átvételi jegyzőkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerződést az épület használatára. Dorin Florea polgármester ugyanis nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerződéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Florea azt kifogásolta, hogy a vonatkozó kormányhatározat túl nagy összeget ír elő az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlői számára, amit nem hajlandó elfogadni. A polgármester kijelentette, a püspökkel való megbeszélésén tisztázta azokat a rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújság neki tulajdonított az iskola rendeltetésével kapcsolatosan, de nem pontosította, melyek voltak ezek a rosszindulatú írások. /(bodolai): Elmaradt az aláírás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ A törvényesen kötelező házbér felét ajánlotta Dorin Florea polgármester a református egyháznak a Bolyai Farkas Gimnázium épületéért. A polgármester helyettesétől, Csegzi Sándortól is megtagadta az aláírás jogát. /Szucher Ervin: Fölösleges püspöki látogatás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

„Megérkeztünk az Európai Unióba?” címmel tartják január 26-27-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezett Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napokat. A budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezte vitafórumon erdélyi és magyarországi teológusok, politikusok és társadalomkutatók értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszeréről, az egyház társadalomneveléséről, valamint a hitélet kérdéseiről. Sulyok Elemér tart előadást az emberi méltóságáról. Az előadók között lesz Markó Béla, Kádár Béla közgazdász, Borbély László miniszter, Nagy Zsolt informatikai miniszter, Varga Attila képviselő, Markó Attila államtitkár és Kötő József. /Kereszténység és Közélet Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./