A Korond községhez tartozó Pálpatakán a Péter és Pál napi búcsúsünnep alkalmával június 28-án szentmisére sereglenek a falubeliek és a hazalátogatók, este hagyományos színdarabos bál lesz. /Szabadidő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29/

Július 7–9. között első alkalommal rendezte meg a resicabányai Platanus Kulturális Egyesület a Boksánbányai Magyar Művelődési Napokat. A boksánbányai Theer József udvarán maga mutatta be “cserépgyűjteményét”, amelyek javarészt korondi kerámiák. Megnyílt a boksánbányai amatőr festő, Nyári János, illetve a Bottlik Tibor tárlata és szintén boksáni Gajdos-kiállítás. /Makay Botond: Boksánbányai Magyar Művelődési Napok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

A korondi fazekasok régi elképzelése vált valóra azáltal, hogy megalakult érdekvédelmi szövetségük, melyet Életfa néven jegyeztettek be a bíróságon. Páll Ágoston, a szövetség elnöke, a többszörösen díjazott népművész. A szövetség 21 taggal alakult meg, azzal a céllal, hogy megőrizze az örökségét. Egymásra figyelnek, egymást ellenőrzik, a giccs kizárása a céljuk. Kiállításra az általuk előzetesen átvizsgált, jóváhagyott termékek kerülhetnek. Korond az egyedüli fazekasközpont, mely értékápoló érdekvédelmi egyesületet jegyeztetett be. A község önkormányzata jó néven veszi a szövetség programját, támogatja őket – mondta Katona Mihály polgármester. /Kristó Tibor: Gyökeret eresztett a korondi Életfa. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Marosvásárhelyen bemutatták Ambrus Lajos Korondi fazekasalbum című munkáját. – A székely-magyar fazekasságnak Korond lett a menedéke – fejtette ki a szerző. Stílszerűen kerámiatárlat gazdagította a bemutatót: özv. Páll Antalné Kovács Rozália EMKE-díjas fazekasmester hozta el munkáit és mesélt azokról. /Nagy Botond: Bóvlik és eredeti alkotások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Korábban 800–1000 látogatót jegyeztek évente korondi tájházban, idén közel 8000-en tekintették meg a gyűjteményt – jelezte Ambrus Lajos, a tájházat az önkormányzat támogatásával működtető Firtos Művelődési Egyesület elnöke. A korondi múzeumház az egykori iskolai gyűjteményből a hetvenes években nőtte ki önálló intézménnyé magát (1975 júniusában nyitották meg). A helyi paraszti lakberendezés mellett a már világszerte ismert kerámiakészítést dokumentálja gazdag anyaggal, illetve az ugyancsak hírnevessé vált taplómegmunkálást. Ambrus Lajos elmondta, a kétosztatú parasztház szűkössé vált már a gyarapodó gyűjtemény méretéhez képest. /P. Buzogány Árpád: Rekordot döntött a tájház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./

Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója köszöntötte a hét végén Gyergyócsomafalván az egybegyűlteket, az általuk is támogatott Köllő Miklós Informatikai és Dokumentációs Központ (IDK) átadásakor. Megemlítette, hogy Korondról érkezett, ahol a Kölcsey Ferenc nevét viselő, hasonló központot adtak át. E megvalósításokat nem lehet csak helyi forrásokból létrehozni, ezért társult be intézményük is. Antal Teréz iskolaigazgató elmondta, hogy a 100 ezer lejes beruházással megvalósított Köllő Miklós IDK létrehozásához a helyi önkormányzat 80 ezer lejjel járult hozzá, s a megyei pedagógusok házának 20 ezer leje mellett a holland Die Heltender Hand Alapítvány kilenc számítógépet ajándékozott a központnak. /Bajna György: Informatikai és Dokumentációs Központ Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

A korondi István Lajos: Igaz-e, Gyuri? című könyve nemcsak hagyományőrző, hanem tréfás, korondi, sóvidéki elbeszéléseket, nevettető rigmusokat, anekdotákat és verseket tartalmaz. A 87 éves keramikusmester, néprajzi író, költő 1920 októberében született Korondon. Elemi iskoláit is ott végezte. 1941– 42-ben részt vett a KALOT által szervezett kurzusokon. Gazdag anyagot gyűjtött össze, melyből közöltek a Hargita és Maros megyei lapokban, folyóiratokban, naptárakban, a korondi Hazanéző című lapban. Írásaiból közölt a budapesti Honismeret, a Néprajzi Látóhatár is. A Népismereti Dolgozatok című kiadványban is több tanulmánya megjelent. A Korondi Sokadalom című monográfiában 100 oldalnyi néprajzi anyaga olvasható. A Székelyföld szerkesztői is szívesen fogadták a korondi szekerességről írt munkáját. Eddig megjelent önálló kötetei: 1944-ben: a Szeredai temetőben című színdarab, 1973-ban Korondi kerámia, 1994-ben Korondi gyermekhangszerek, 1995-ben Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon. 1999-ben: Babonás népgyógyítások Korondon /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/ és A korondi aragonit bánya története /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/. A Firtos Művelődési Egylet alapító tagja, 16 éven át irányította a korondi falumúzeumot is. /László Miklós: Igaz-e, Gyuri ? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Vannak olyan közösségek, ahol évenként egy keresztelőt, ha tarthatnak. Nagy ünnepe egy maroknyi népességnek e gyarapodás, így volt Fenyőkúton, az unitárius kápolnában is. Sárosvápa, Mórickő, Sólyomkő, tanulgatta a neveket az újságíró, amikor Fenyőkútra mentek. Farkas László korondi unitárius lelkész jár a 76 fős a leányegyházba, Fenyőkútra. 1952-ig Fenyőkút-Pálpataka unitárius közössége Korondra járt templomba. Gyulai Árpád lelkész szolgálata alatt, főképp helyi adományokból-akaratból akkor épült a fakápolna, amikor alig emelhettek szentélyt. /Molnár Melinda: Életajándék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

Megjelenés előtt áll a Páll Lajos 70. születésnapjára készült életinterjút, Páll Lajos-verseket és reprezentatív festményeket és rajzokat bemutató kötet. Páll Lajos beszélgetőtársa, értő kérdezője Kozma Huba, a versek válogatója és kommentálója Gálfalvi György, mindketten nagy tisztelői a korondi művésznek. Páll Lajos 70 éves. Művészalbum. A kiskunmajsai Csantavér Kiadó és a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó közös kiadása. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Idén januárban indult a korondi Hazanéző, a Firtos Művelődési Egylet folyóiratának a Tűzhely című havi közéleti melléklete. 800 példányban jelenik meg, ingyenesen terjesztik. A márciusi számban beszámoló olvasható arról, hogy az egylet húsvéti báljának jövedelmét Miholcsa József szobrászművész Kőrösi Csoma Sándor mellszobrára fordították. A mellszobrot Korondon fogják felállítani, a művész elképzelése szerint az „anyanyelv vára” lesz, mert a szobor talapzata egy jelképes kút lesz. Erős várunk az anyanyelv című alkotás alapgondolata az életfa volt, magyarázta a művész. Az életfa tövében fakad az élet vize. Ezért gondolt kútra. Ugyancsak ebben a számban vall művészetéről a Korondról Magyarországra települt Józsa Judit. Tarrakotta kisplasztikái a magyar népi életet, a honfoglalás alakjait, az Árpád-házi szenteket , a magyar nagyasszonyokat mutatja be. /A Tűzhely (Korond), I. évf. 3. szám, március/

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Nagyszámú közönség előtt köszöntötték a hetvenéves Páll Lajost szülőfalujában, Korondon. A művelődési házban tekinthető meg a festőművész költő korábbi és újabb munkáiból összeállított tárlat, melyet a Firtos Művelődési Egylet elnöke, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője, Ambrus Lajos nyitott meg. Az alkalomból jelent meg a korondi Hazanéző idei első száma is. /B. D. : Szülőfaluja köszöntötte Páll Lajost. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

A korondi Hazanéző, a Firtos Művelődési Egylet folyóiratának A Tűzhely című havi közéleti melléklete 4. számában Bölöni Domokos emlékezett arra, hogy a Firtos Művelődési Egylet tizennyolc éves lett, 1992-ben alakult. /A Tűzhely (Korond), I. évf. 4. szám, április/

Bölöni Domokos 1990 óta csaknem tucatnyi művelődési egyesület, kulturális szerveződés bölcsőjénél bábáskodott vagy elsőként adott hírt a születésükről. Legszebb emléke a korondi Firtos Művelődési Egylet létrejöttéhez kapcsolódik. A kezdeti lelkesedés után lassan csökkent az érdeklődés, kevés szervezetek működik ma is, közülük a legállhatatosabb Firtos Egylet. Kellettek hozzá az értelmiségi kovászok. A Lajosok (Páll, Molnos, Ambrus) „összeesküvése”, de még előbb a Lőrincz Kálmánok, Bálint Andrások, Tófalvi Zoltánok és társaik tényfeltáró publicisztikai munkálkodása, a helyi értelmiség és a fazekasság tömörülése, a Sóvidék kutató értelmisége. Az egylet lapja, a HAZANÉZŐ fórumot biztosít az emlékezőknek, könyvsorozatot az olvasóknak. Ambrus Lajos tanár, költő-szerkesztő legyűri a kishitűséget, ő Firtos Művelődési Egylet hajtóműve. /Bölöni Domokos: Tizennyolc éves a korondi Firtos Művelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

A Hargita Népében rendszeresen közlő nyugalmazott korondi tanító Szőcs Lajos falustársával, István Lajossal közösen írta a Taplómegmunkálás Korondon. (A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadása, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című könyvet. A korondi toplászokkal, a taplómegmunkálással már sokan foglalkoztak, de ilyen sokszínűen talán senki sem írt erről az erdélyi különlegességnek számító népi mesterségről. Részletesen tárgyalják a tapló felhasználását, megmunkálását. 1997-ben Korondon még 78 család foglalkozott taplófeldolgozással, tavalyra a számuk 20-ra csappant. A könyv szerzői féltik a toplász mesterséget, ha nem lesz utánpótlás, eltűnhet a 130 éves korondi hagyomány. A taplóból készült termékek (sapka, kalap, táska, terítő, kefetartó, tűpárna, díszek, csík, öv, gyermekjátékok) manapság még kelendő portékák a turisták körében. /Borbély László: Hagyománymentő könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Sütő Andrásnak szívügye volt a nemzetféltés. A 2006-ban elhunyt író 81. születésnapján (sz. 1927. június 17.) egyetlen megemlékezés sem volt a magyar rádióban, barátai sem emlékeztek rá. Drága, tisztelt és szeretett Sütő Andrásunk, most is odateszem a szegfűcsokrot a korondi vázába – ha megint el nem lopták! –, a kopjafa mellé, írta olvasói levelében Nagy Katalin. /Nagy Katalin: 81 éves lenne! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Gyergyószentmiklóson mutatkozott be a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont. „Egy-egy hagyományos mesterség megszűntével hozzávetőleg 30–40 szóval lesz szegényebb nyelvünk” – jelentette ki Bajna György nyugalmazott újságíró a kiállításmegnyitón, amelyen Balázs Ödön népi mesterségeket dokumentáló fotóit mutatták be. A fotókon megörökített „megismételhetetlen pillanatokban” néprajzi értékű momentumokat rögzített a fotós, a globalizáció térhódításával az igavonó állatok segítségével végzett földművelés eszköztára a megnevezésekkel együtt feledésbe merülhet. Könyvbemutató is volt. Jakab Rozália Visszanéztem alkonyatkor című könyve a nyugdíjas tanítónő személyes történetén keresztül láttatja a történelmi múlt egy szeletét. István Lajos és Szőcs Lajos Taplómegmunkálás Korondon című könyvében a szerzőpáros a mesterség 130 éves korondi hagyományára tekintett vissza. /Jánossy Alíz: Hargita megyei szomszédolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Józsa László 1960. augusztus 4-én született Korondon. Iskoláit falujában és Székelyudvarhelyen végezte. A hagyományos korondi kerámia mellett egyedi újításokat készít, miniatűr edényektől (0,5 milliméter) egészen az 1,80 m-es padlóvázákig. Cserépkályhái Bukarestbe, Magyarországra és Németországba is eljutottak. Edényeit felesége, Józsa Márta festi. Tűvel vésett csipkemintás tányérjai egyedülállóak. /Mitől ültek le a vázák? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Elhunyt Szőcs Lajos ny. tanító /Küsmöd, 1938. ápr. 4. – Korond, 2008. júl. 13./, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 2006-ban az Udvarhelyszék Kultúrájáért életműdíjjal tüntették ki, egy évvel később megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet is Budapesten. Örökmozgó, mindig tevékenykedő ember volt. Idén jelent meg István Lajossal közösen írt munkája /István Lajos–Szőcs Lajos: Taplómegmunkálás Korondon. Kiadja a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2008). P. Buzogány Árpád, a kötetet szerkesztője mondta, hogy egy mesterség eltűnésével nem pusztán gazdaságilag, anyagiakban vagyunk kevesebbek, hanem nyelvünkben, kapcsolatainkban is. Ezért fontos ez a kis kézikönyv, mert a kezdetektől taglalja a taplóval kapcsolatos tudnivalókat, felhasználási módját a gyógyászattól a dísztárgykészítésig, kitér a gyűjtésével, feldolgozásával kapcsolatos ismeretekre, a "toplászcsaládok" megismertetésére, emlékeztet a taplófeldolgozás tárgyi emlékeinek kolozsvári és sepsiszentgyörgyi (1998, 1999) kiállítására, de a toplászattal kapcsolatos népi rigmusok, anekdotás, tréfás történetek is helyet kaptak, továbbá a szakszavak magyarázata, a könyvészeti anyag. /Bölöni Domokos: Korondi toplászkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Elhunyt Szőcs Lajos tanító, helyismereti és néprajzi gyűjtő. Helyismereti jellegű, történelmi, néprajzi tárgyú írásait közölte az Udvarhelyi Híradó, majd a Kulturális Figyelő /Csíkszereda/. Korond, a Sóvidék és az egész környék volt gyűjtőterülete, nem csupán adatokat jegyzett le hangyaszorgalommal, hanem tárgyi gyűjtést is végzett. Az 1970-es évektől foglalkozott néprajzi gyűjtéssel: népi gyógyászat, húsvéti locsolóversek, korondi 48-asok, környékbeli katonasírok, toplászat stb. 18 környékbeli település család- és földrajzi neveit közölte Janitsek Jenővel, megírta a helyi kultúrotthonok történetét, és még számos helyismereti témát dolgozott fel. Dr. Molnár Istvánnal közös munkája: Húsvéti hajnalozás Énlakán és locsoló versek a Firtos környékéről. Húsvéti locsolkodó szokások és locsolóversek a Firtos környékén című kiadványa 1994-ben jelent meg Kiskunfélegyházán. István Lajossal közös munkája Taplómegmunkálás Korondon (2007). Szőcs Lajos fáradhatatlanul jegyzetelt, minden adat érdekelte. /P. Buzogány Árpád: Egy néptanító emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

Így van ez már harmincegy éve: augusztus második szombatján kezdődik az árcsói fazekasvásár. Az időpontot országhatárokon túl is számon tartják, a kétnapos rendezvényre messzi távolból is rendszeresen idelátogatnak a vendégek, az elszármazottak, 1990 óta pedig a testvértelepülések küldöttségei is. Idén ünneplik Korond fennállásának 675. évfordulóját, ami egyben azt is jelentheti, hogy az a korondi fazekasság fennállásának évfordulója is. Az évforduló előtt tisztelegtek a Firtos Művelődési Egylet kiállítótermében megnyílt, a 675 éves Korond témájú képzőművészeti kiállítással is. A hagyományokhoz hűen a vásárnyitót követően a Firtos Művelődési Egylet Üvegharang csoportja lépett fel, este több mint ezren voltak kíváncsiak a közkedvelt Tamás Gábor koncertjére. Nem maradhatott el az Ambrus Lajos által szerkesztett Hazanéző folyóirat hagyományos száma sem. Ez alkalommal korondi születésű, illetve Korondhoz kötődő írók, költők, képzőművészek és szakírók (Páll Lajos, Benczédi Sándor, Ambrus Lajos, Bíró Á. Zoltán, Bölöni Domokos és mások) antológiáját ajánlja az érdeklődőknek az igényes összeállítás. /Hecser Zoltán: Árcsói Fazekasvásár – Sokadalom a javából. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Korond első írásos említésének 675. évfordulója alkalmából képzőművészeti tárlat nyílt a művelődési házban, Benczédi Sándor, Páll Lajos, Józsa Judit, Kedei Zoltán, Láng Eszter, Tóth Ferenc, Venczel Árpád és Vinczeffy László munkáiból. A képzőművészeti galéria első kiállítója a 70 éves Páll Lajos volt, aztán Tóth Ferenc mutatkozott be festményeivel, majd a gyermeknap alkalmából Forró Ágnes, Kuti Botond és Molnos Zoltán mese- és mondaillusztrációival. A tizennyolcadik évét betöltő korondi Hazanéző folyóirat idei második számában tizenöt szerzőt mutat be azok közül, akik alkotásaikkal, kutatómunkájukkal, közéleti tevékenységükkel öregbítették a nagy fazekasfalu hírét-nevét. Az ünnepségen Ambrus Lajos főszerkesztő, a Firtos Művelődési Egylet elnöke köszöntötte az alkotókat és a népes közönséget, vallomásos emlékezést hallhattak Tófalvi Zoltántól, dr. Bíró Á. Zoltántól, dr. Láng Esztertől, Kedei Zoltántól, Majla Sándortól, Ráduly Jánostól, Simó Mártontól, Czegő Zoltántól. A Hazanéző ünnepi számának szerzői: Bölöni Domokos, Kercsó Attila, Ambrus Lajos, Molnos Lajos, dr. Bíró Á. Zoltán, Gergely Tamás (interjúja Bölöni Domokossal), Czegő Zoltán, Józsa Judit, dr. Koncz Gábor (Józsa Juditról), Kedei Zoltán, dr. Láng Eszter, Majla Sándor, Debreczeni József (Páll Lajosról), Ráduly János, Simó Márton, Tófalvi Zoltán, Gáspár Sándor (Tóth Ferencről), Jakobovits Miklós (Vinczeffy Lászlóról). Az egykor Korondon tanárkodó Czegő Zoltán keserű számvetésében írta, a legképtelenebb utat választotta 1988-ban: beállt magyarnak Magyarországon. „A magyar irodalom történetében soha ilyen szolgalelkű írótársadalom nem ügyködött, mint az elmúlt ötven évben” – vallja Czegő. /Damján B. Sándor: Tárlat és lapbemutató Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Szeptember 19–20-án szervezte meg az idei MÚRE- tábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Gyergyószárhegyen. Az idén rendezvény központi témája a sajtó és a hatalom viszonya volt. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke azokról a veszélyekről tartott előadást, amelyekkel a romániai magyar – írott és audiovizuális – sajtónak kell szembenéznie. A rendezvény a MÚRE- nívódíjak és a különdíjak átadásával zárult. A Gyergyószárhegyi Alkotási Központ igazgatója, Kassay Péter idén Bölöni Domokost, a Népújság munkatársát tisztelte meg azzal, hogy a kulturális újságírásban, illetve a közművelődési életben kifejtett tevékenységéért átnyújtotta neki az intézmény különdíját. Bölöni Domokos nemcsak a Népújság munkatársaként jelentet meg cikkeket, hanem aktív művelődésszervező, szoros szálak fűzik a Sóvidékhez, hiszen Korondon közel 20 évig lakott, ahol tanár, iskolaigazgató, könyvtáros volt és ma is a korondi Hazanéző című lap főmunkatársa. MÚRE-dicséretben részesült Incze Ibolya, a Háromszék olvasószerkesztője. A Tomcsányi-díjat Bartha Zsófia, a székely-udvarhelyi Siculus Rádió munkatársa kapta. Oknyomozó riportjaiért Rostás Szabolcsnak, a Krónika szerkesztőjének Oltyán László-emlékdíjat és plakettet adott át az író özvegye. /Vajda György: MÚRE-tanácskozás Gyergyószárhegyen. Különdíj Bölöni Domokosnak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Tóth Ferenc szovátai festő művész képeiből nyílt tárlat Kazincbarcikán. A festő a korondi középiskola rajztanára. Művészetére jellemzőek az erős és tiszta színek, az erdélyi táj és az erdélyi emberek ábrázolása. /Tóth Ferenc tárlata Kazincbarcikán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Mézeskalácsot, korondi edényeket, népi ruhákat, bőrből és rézből készült ékszereket, kürtőskalácsot vásárolhatnak azok, akik az elkövetkező napokban a Mátyás király háza előtti térre és sétálóutcába látogatnak az első alkalommal megszervezett Őszi Kézműves Vásárra. Az ünnepélyes megnyitón Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, társszervező elmondta: a rendezvény összeköti a város múltját a jelennel. /Megelevenedik a kézműves múlt a belvárosban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Az egy főre eső Wass Albert szobormások alapján azt vélné valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar író, írta Sebestyén Mihály. Kifogásolta, mért nem Reményik Sándor, Kemény János, Tamási Áron /szülőfaluján kívül/ szobor készül, továbbá gróf, Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Dsida Jenő stb. szobrát készítik el, a cikkíró folyatja az írók felsorolását. Ők „jobb ízlésű, Erdélyhez hűségesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettek”, mondott ítéletet a cikkben. „Miért a maga korában jelentéktelen író-nagyúr túldagasztott utókora?” Miért nincs inkább Kacsó Sándornak kultusza? /Sebestyén Mihály: Szoboröntők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Megjegyzés: Kacsó Sándor dicstelen szerepet játszott a Magyar Népi Szövetség élén! A hiányolt írók közül többnek készült szobra:1995. június 24-én Marosvécsen leleplezték Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. 2007. október 27-én felavatták Marossárpatakon Kemény János szobrát, a helybéli Miholcsa József alkotását. Székelyudvarhelyen 1993. május 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát. 2003. jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. Leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit – szám szerint 10 reliefet –, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. 2004. szeptember 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát. Szatmárnémetiben az egykori Deák téren 1997. május 16-án volt a Dsida Jenő mellszobor felavatása. Baróthi Ádám szobrászművész elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. júl. 3./ Székelyudvarhelyen leleplezték a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. /Krónika (Kolozsvár), 2004. máj. 24./ 2003. május 16-án leleplezték Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum folyosójának falán a Kuncz Aladár írót ábrázoló domborművet, amelyet alkotója, Kő Pál magyarországi szobrászművész ajándékozott az iskolának. 1991. október 13-án Bölönben ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter szobrászművész alkotását. 2004. júl. 8-án felavatták Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört.

A hagyományokhoz híven idén októberben is sor került az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjainak kiosztására Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében. Október 25-én az ünnepségen telt ház előtt vehetett át EMIA-díjat a korondi Páll Lajos költő, festő és Szilágyi István író Kolozsvárról. Varga Borbála költőnek ítélték oda az alapítvány Debüt-díját. Hídverő-díjjal jutalmazta az alapítvány kuratóriuma Márkus Béla debreceni irodalomkritikust, egyetemi tanárt magas színvonalú műveiért. Életmű-díjat ebben az évben nem adtak át, köszöntötték viszont a hetvenéves írókat és költőket. Gálfalvi Zsolt írói, szerkesztői, irodalomszervezői munkásságát közelgő hetvenötödik születésnapja alkalmából Pomogáts Béla irodalomtudós méltatta. Cseke Péter egyetemi tanár értékelte ki az alapítvány által kiírt szociográfiai riportpályázatot, melynek végeredménye, a rendkívül erős mezőnynek is köszönhetően, megosztott második díj lett. A Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos magiszteri hallgatói közül Berszán Rékát Középajtáról, Dénes Emesét Varságról írt riportjáért tüntette ki a kuratórium. Zörgő Noémi és Ferencz Zsolt a Művelődés különdíjában részesült, az oklevelet és a díjat a lap főszerkesztője, Szabó Zsolt nyújtotta át. A közönség külön örömére az ünnepélyen bemutatkoztak az újonnan megalakult Udvarhelyi Székely Filharmonikusok. /R. Kiss Kornélia: Díjkiosztó gála Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

November 7-én megnyílt Láng Eszter korondi származású képzőművész kiállítása Szatmárnémetiben. Láng Eszter 1948-ban született Korondon, és a debreceni egyetemen szerzett diplomát. Rendszeres résztvevője országos és nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Festészete a lírai absztrakt irányzathoz áll közel, emellett költészettel és prózaírással is foglalkozik. /Megnyílt Láng Eszter tárlata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./

A közel húszesztendős Hazanéző 2008/2-es számát olvasva Nagy Pál irodalomtörténész megállapította: nem sok párja van a Kárpát-medencében egy ilyenfajta magyar folyóiratnak! Székelyföldön, Korondon szerkesztik a folyóiratot, amely tolmácsolja a világnak figyelemre érdemes mondandóját főként ennek az értékteremtő erdélyi régiónak a szellemiségéről. Ambrus Lajos szerepel a lapban, továbbá Benczédi Sándor, Bölöni Domokos, Czegő Zoltán, Páll Lajos és Ráduly János, Simó Márton és Tófalvi Zoltán. De sorolni lehetne az előző évfolyamokban közölt tanulmányok és esszék szerzőinek, a költőknek és prózaíróknak a névsorát is. /Nagy Pál: Ismerős nevek sűrűjében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./