Ha Korondon adatgyűjtő kutató a helyi szokások felől érdeklődik, bizonyosra vehető, hogy István Lajoshoz irányítják. A sóvidéki népélet alapos ismerője István Lajos fazekasmester. Megírta a korondi kerámia történetét, gyakran jelen volt írásaival a rangos Népismereti Dolgozatok című évkönyvekben. Hosszadalmas volna felsorolni dolgozatainak, ismeretterjesztő írásainak címét. 2000 óra megjelent munkái a következők. Társszerzője a Korondi sokadalom című helyismereti/helytörténeti témájú, 2000-ben megjelent könyvnek (díjazták Budapesten), abban ő a sóvidéki vízi szerkezetekről és faedényekről írt. 2001: Korondi közmondások. Tanyatelepülések nevének eredete (Pálpataka, Fenyőkút). 2002: Halál, temetés, gyász a korondi magyaroknál és cigányoknál (díjazták Magyarországon). 2003: A korondi határpásztorságról. 2004: Korondi vezeték- és ragadványnevek. 2005: Isten a fő Gondviselő (ez az eszmefuttatás a kolozsvári Vasárnap című katolikus hetilapban jelent meg). István Lajos október 27-én tölti be 85. évét. Jelenleg írja a korondi kendertermesztés történetét. /Komoróczy György: A sóvidéki népélet eleven lexikona. István Lajos köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Románia lakosságának csupán 12 százaléka használja az internetet, szemben az Európai Unió 47 százalékos átlagával. A nyugdíjasok 1 százalék használja a világhálót. Internethasználatot illetően Románia az utolsó Európában. A Tudásra Alapozott Gazdaság elnevezésű program a kis helyi közösségek internetes hálózatának kialakítását célozza. A program a Világbank támogatásával, a Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium szervezésében zajlik. A pályázati úton kiválasztott települések úgynevezett Elektronikus Hálózat a Helyi Közösségért megoldásban részesülnek. November 21-én Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke avatja fel az első Elektronikus Hálózatot a Helyi Közösségért és ennek keretében a lakosság számára létrehozott Közösségi Tudásközpontot Korondon. A magyarországi diákok 87 százaléka használja a világhálót, a román diákok 51 százaléka. /(ke): Internetezésben utolsók vagyunk Európában. A hazai nyugdíjasok 1 százaléka használja a világhálót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

November 21-én Korondon felavatták az első Közösségi Információs Központot, mely a számítógépekkel és belső közösségi hálózattal ellátott országos falusi kommunikációs rendszer első lépcsőfoka. – Nem pusztán internet-hozzáférés biztosításáról van szó, hanem arról, hogy ebbe a közösségi rendszerbe beletartoznak majd az iskola, a könyvtár, a polgármesteri hivatal hozzáférhető adatbázisai – mondta Nagy Zsolt távközlési miniszter. Létrehozása a Távközlési és Informatikai Minisztérium kezdeményezésére történt. A kormány 70 millió dolláros hitelkeretre kötött szerződést a Világbankkal, hogy ennek életképességét, hitelességét a próbaidőszakban kilenc településen bizonyítsa. Amennyiben jónak bizonyul az elképzelés, Románia-szerte további 300 gazdaságilag életképes falusi település számíthat a beruházásra. /Pintér István: Közösségi Információs Központot avattak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

November 26-án Csíkszeredában találkoztak a parajdi, korondi, borszéki, tekerőpataki, vaslábi és a gyergyóalfalvi fúvósegyüttesek. Még mielőtt a zenekarok a találkozó színhelyére – a Szabadság térre – vonultak volna, a város különböző részein ízelítőt adtak repertoárjaikból. Végül Urszuly Árpád karmester vezénylete alatt közösen fújták el a Hargita-indulót, ezután mindegyik együttes repertoárja kedvenc darabjait szólaltatta meg. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Kétszáz települést, köztük több erdélyit is bekapcsolnak abba a közösségi hálózatba, amelyet december 13-án adott át Nagy Zsolt román távközlési miniszter. A Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt tesztfázisába kilenc olyan települést vontak be, amelyek valamilyen oknál fogva nehezebben jutnak információhoz. „A projekt célja, hogy ezeket a hátrányban lévő településeket is bevonjuk a tudás alapú társadalomba, ez pedig már az uniós csatlakozási kormánystratégia része” – mondta „A megismerés ideje” című konferencián Nagy Zsolt tárcavezető. A Tudásalapú Gazdaság nevű kezdeményezést a román kormány indította, együttműködve a távközlési minisztériummal. A Világbank 60 millió dolláros kölcsönnel, Románia pedig 9,4 millió dolláros önrésszel járult hozzá a projekt megvalósításához. Mintegy kétmillióba került az első kilenc közösségi pont létrehozása. Az erdélyi magyar települések közül az Arad megyei Nagypél és a Hargita megyei Korond az első haszonélvezői a hálózatnak. /Mihály László: Ütött a megismerés órája Romániában is. Az első kilenc közösségi tudásközpont kétmillió dollárba került. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Simó Márton Urikányban született 1963-ban, szülei a Korond fölötti Atyha székelyei. Székelyudvarhelyen érettségizett, Szegeden folytatott egyetemi tanulmányokat, közben volt géplakatos, helyettesítő tanár, lapszerkesztő, tudósító. Budapesten él. Gyakran jár haza feltöltekezni. Megjelent munkái: Kétszáz éves az atyhai templom (1999), Az utolsó tanító (2003), Bozgor (2004). Ez utóbbi új, némileg áitgazított formában jelent meg: Bozgor – avagy kísérlet egy szó értelmezésére – Második próbálkozás. Erdélyi Műhely Könyvek, Budapest, 2005. /b.d.: Az írott szó értelme és az író hite. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Az Arad Megyei Múzeum, az Aradi Polgármesteri Hivatal és az aradi Művelődési Ház negyedik alkalommal rendezte meg a kézművesek vásárát. Több megyéből érkeztek, köztük Hargita megyéből is. Nagy volt az érdeklődés a korondiak sátra előtt. A székelyudvarhelyi Varga Géza most jött el először Aradra mézeskalácsot árulni. /(Kiss): IV. Kézművesek vására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Korond önkormányzata 2002-ben pályázott a Sapard-program keretében a község csatornahálózatának kiépítésére. Egy év alatt – tavaly nyáron kezdett hozzá a kivitelező román–magyar cég a munkálatokhoz – modern számítógép vezérlésű ülepítőrendszer készült el, melyet június 22-én adtak át rendeltetésének. A következő folyamat a hálózatra való rácsatlakozás, ami családonként 6–7 millió lejes hozzájárulást jelent. A lakosság zöme örömmel tesz eleget e vállalásnak. /Kristó Tibor: Korondon átadták a csatornahálózatot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

A hét végén tartották a fiatal néprajzkutatók III. szemináriumát Zabolán, a Csángó Csűrben. A fiatal néprajzosok elsősorban a moldvai csángómagyarok életvitelének tanulmányozására figyelnek, különös tekintettel a csángók tárgyi és szellemi néprajzára. A rendezvényen bemutatták dr. Zakariás Erzsébet Csángó hétköznapok /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. A csángó kutatási vonulatot erősítette a moldvai tanulmányút, valamint az, hogy a kutatók – doktoranduszok, egyetemi hallgatók – egy része hosszabb ideig Moldvában marad. A dr. Pozsony Ferenc szervezésében lebonyolított rendezvény programjában több székelyföldi néprajzi téma is szerepelt. A népviselet néprajzi kutatásának problémáiról Szőcs Levente, a háromszéki csempekészítő központokról Szőcsné Gazda Enikő, Folklorizmus­jelenségek a modern háztartásban egy korondi példán címmel Miklós Zoltán, ,,Székely” falukapuk Háromszéken címmel Kinda István értekezett. /(sylvester): Fiatal néprajzosok a Csángó Csűrben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

A hét végén Nagyváradon tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Népi Kézművesek Vásárát. A Rhédey-parkban tartott vásárra 112 mester érkezett az ország minden néprajzi tájegységéről, illetve Magyarországról. A korondi fazekasok, a szőttesek, népi motívumos ruhák, gyöngyök, írott és festett tojások vonzották a látogatókat. /Pap Melinda: Kézművesek randevúja.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Társadalmi-művelődési életünk legkiemelkedőbb, évenként megismétlődő eseménye ez a vásár –mutatott rá megnyitó beszédében Katona Mihály, Korond polgármestere. Mesteri alkotásokat vonultatott fel a több mint 20 helybeli fazekas. Idén sem maradt el a Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozata (szerkesztője Ambrus Lajos költő, Korond művelődési életének „mindenese”) újabb kötetének megjelentetése: a 2004-ben elhunyt marosvásárhelyi Berecz Ferenc ötvösművész-ékszerész életét és munkásságát bemutató, Tulipánból meg lehet élni című kötet, szerzője az elhunyt művész hitvese, Berecz Irén. A kétnapos rendezvényen nyílt meg Páll Antal neves keramikus emlékkiállítása. /Hecser Zoltán: 29. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Tófalvi Zoltán közíró mutatta be Berecz Irén Tulipánból meg lehet élni című könyvét, melyben szeretett férjéről, Berecz Ferencről írt, aki két éve távozott az élők sorából. Berecz Ferenc nemcsak ötvösmunkásságával, díszes fémdomborításával hagyott maradandó emléket maga után, hanem magatartásával is. A kiadásban Tófalvi Zoltán mellett nagy segítséget nyújtott Ambrus Lajos költő, aki a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző könyvek sorozatában ez évben jelentette meg Berecz Irén írását. /Ferencz Melánia: Írásba foglalt életmű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

A Bartók Béla-emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította és adományozza egész év folyamán, az egész világon a magyar zenei élet nagyjainak és a magyar kultúra támogatóinak. A kitüntetettek névsorát szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának koncerttermében jelentették be. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke ezekben a napokban erdélyi körúton adja át a díjakat a kitüntetetteknek. Szeptember 30-án Homoródkarácsonyfalva temploma, másnap pedig Hodgya református temploma kapta meg ünnepélyes keretek között a díjat. A csíkmadarasi kultúrotthonban adták át a Bartók Béla-emlékdíjat négy Hargita megyei kitüntetettnek: Miklós Márton tanító, zenekarvezetőnek; Fodor Csaba táncoktatónak, az Ausztriában élő Antal Imre és Antal Ágnes előadóművész házaspárnak, valamint a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctábornak. Október 2-án Székelyudvarhelyen további kitüntetettek vehetik át a díjat: Bodurján János, dr. Orosz Pál József, Haáz Sándor, Udvarhely Néptáncműhely, Székelyudvarhely városa, Pál Róza (Korond), Gergely István (Csíkszereda), László Imréné (posztumusz), Nyisztor Ilona, Nyisztor Tinka (Pusztina), Fehér Márton, Szarka Mária (Külsőrekecsin). Este Csíkszeredában a Sapientia Egyetem aulájában adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a Sapientia egyetemnek, Szalay Zoltán muzikológusnak és Köllő Ferenc zenetanár-karnagynak. /Bartók Béla-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Dicsőszentmárton szépen felújított, magyar művelődési központtal – az egykori zsinagógával – rendelkezik. Dr. Kakassy Sándor elmondta, egyik legfontosabb mostani rendezvényük a minapi közös, magyar-zsidó múzeumavató volt. Legközelebb október 23-án rendeznek ünnepélyt, előreláthatólag fotókiállítással gazdagítva, és most alakul a Sárga rózsa nevet viselő nyugdíjasklub is. November 5-11-e között tartják a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. Október 22-én ünnepelik a helyi Sipos Domokos Művelődési Egyesület kórusa fennállásának 15. évfordulóját, a hónap végén pedig a helyi népszínház utazik Gyergyószentmiklósra, a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozóra. Szászrégenben működik a Tamás Ibolya által vezetett bábcsoport és gyakorol az Ölvedi Rozália vezette néptánccsoport is. A szászrégeni Kemény János Társaság minden hónapban új rendezvénnyel jelentkezik, legutóbb Bíró Donát monográfiáját mutatták be. Marosludason, amint Tóth Sándor tanár és szervező tájékoztatott, legközelebbi rendezvényük november 11-én lesz, a helyi Hajdina Néptánccsoport fennállásának hetedik évfordulóját ünneplik Egy álom és három a tánc címen. A néptánccsoport a Művelődési Ház égisze alatt működik. A jövőben turnéra indul a tánccsoport, körbejárják a vidéket, de meghívást kaptak Korondra és Holtmarosra is. Novemberben dr. Keszeg Vilmos professzor A Mezőség babonái című kötetét mutatják be. Október 23-án koszorúznak a marosludasi temetőben. A marosvásárhelyi Ariel Színház három bérletes előadással jelentkezik Nyárádszeredában. Nyárádszeredába várják a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat is. /(N. B.): Virtuális kultúrkör, avagy vidéki évadkezdés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Vadonatúj sportcsarnokot avatott a hét végén Korondon Borbély László középítkezési miniszter. „A sportcsarnok megépülésével méltán tudjuk vállalni a nagy előd, Lőrincz Márton olimpiai aranyérmes birkózó által ránk hagyott örökség továbbvitelét, a következő aranyérmes nemzedék kinevelését” – mondta Fábián Vencel alpolgármester. Borbély beszámolt arról: 2000. és 2004. között 9 új sportcsarnokot kapott Hargita megye, 2005-2006-ban újabb 7 sportbázis építésébe kezdtek, és további 4 megépítésének tervezik. „Ez azt jelenti, hogy jövőben 11 vadonatúj sportcsarnokot adunk át a megyében. Megérdemlik a székelyek, megérdemli a régió” – fogalmazott Borbély. A korondi sportcsarnok Lőrincz Márton egykori aranyérmes olimpiai bajnok nevét viseli. /Lokodi Imre: Sportcsarnokavató Korondon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A Magyar Kultúra Lovagja elismeréseket adták át január 22-én Budapesten, a magyar kultúra napján. A Stefánia-palotában tartott gálán elismerést kapott többek között Gaal György kolozsvári történész, Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncoktató, Szőcs Lajos korondi helytörténész, valamint post mortem Sütő András író. /Erdélyieket is lovaggá ütöttek Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

A magyar kultúra napján, január 22-én Budapesten a Stefánia-palotában rendezik meg évről évre a Magyar Kultúra Napja gálát. Az ünnepséget megelőzi a palotakertben Balassi Bálint szobrának megkoszorúzása. Az ünnepség az évszázadok katonaviseletét felöltő honvéd hagyományőrzők bevonulásával, a Himnusz eléneklésével és a Szent Korona másolata előtti tiszteletadással kezdődik. Köszöntők után a kitüntetések átadása következik, az idén Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere kapta meg a XXI. századi béke emlékoszlopa elismerést, mert támogatta a város magyar lakosságának hagyományőrző törekvéseit. A gála díszvendége az idén két település volt. Az egyik a kárpátaljai Rahó városa, tizenhét ezer fős lakosságának tíz százaléka magyar. A másik bemutatkozó település a Székesfehérvár melletti Szabadbattyán. A Magyar Kultúra Lovagja címet 1999-ben alapították, évente több mint harmincan részesülhetnek ebben a kitüntetésben, olyanok, akik a határon innen és túl élő magyarság érdekében önzetlen munkát folytattak a művelődés terén. Másodszor avattak kolozsvári lovagot. Tavaly Tatár Zoltán közírót tüntették ki, idén dr. Gaal Györgyöt. A felolvasott indoklás szerint: „A kolozsvári egyetem angol–magyar szakos diákjaként részt vállalt az Echinox diáklap magyar oldalainak szerkesztésében. 1974 óta jelennek meg filológiai pontossággal szerkesztett kötetei. Kolozsvár magyar történelmi-művelődéstörténeti múltjának kutatója, népszerűsítője. Az egyház-, oktatás- és orvostörténet kutatója. Elnöke a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak és a Házsongárd Alapítványnak. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. ” Ezek alapján a Kolozsvár Társaság javaslatára „A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért” kapta a lovagi címet. A felavatottak a Kárpát-medence minden magyarok lakta régióját képviselték. Erdélyből még négy személyt tüntettek ki idén. Sütő András posztumusz kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet, továbbá Szőcs Lajos korondi néprajzkutató helytörténész és Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncművész és -oktató részesült a kitüntetésben. A Kolozsvárról elszármazott, Svédországban élő Tar Károly pedig a több kultúra kapcsolatát elősegítőknek kijáró Egyetemes Kultúra Lovagja cím birtokosa lett. /(tge): Gaal György – a Magyar Kultúra Lovagja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az egykori rádiósokból, tévésekből egy éve alakult produkciós iroda hiánypótló sorozat elkészítésén dolgozik. Munkatársai falvakról, községekről, illetve a régiókról készítenek ismeretterjesztő bemutatófilmeket. Első önálló produkciójukat Zetelakáról készítették. A 20-25 perc hosszúságú kisfilm általában egy-egy települést mutat be, az úgynevezett „nagyfilmeken” keresztül pedig egy-egy régiót, így Hargita megyéről, a Homoródmentéről vagy éppen az Alcsíkról készült alkotások. Ezek nem dokumentumfilmek, nem reklámfilmek, hanem olyan bemutatófilmek, melyek a legfontosabb értékeket, rövid történelmi áttekintéssel általános tudnivalókat tartalmaznak. Tavaly összesen 17 filmet forgattak, idénre pedig 30-at terveznek, Hargita megye mellett Maros megyében és leginkább Kovászna megyében fognak dolgozni. Az ismertebb településekről – mint Korond, Parajd vagy Borszék – készült filmek hamarosan román, illetve angol nyelven is elkészülnek. /Csáki Emese: Mozgóképes útikönyvek Székelyföldről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Hargita megyében közel 1400 család lakásában nincs villanyáram. Ilyen tekintetben vezet az erdélyi megyék sorában. Az elkövetkező két évben változni fog a helyzet. Jelenleg a Parajdhoz tartozó Bucsin faluban, a Korond melletti Kalondán és Vadasmezőn még nincs villany, a közeljövőben az oroszhegyi Üknyéden, Sikaszóban, Farkaslaka újonnan épült lakónegyedeiben és a Gyergyóvárhegy vonzáskörzetébe tartozó Dudán, valamint Várhegyfülpén bevezetik a villanyáramot. /Kozán István: Villamosításra váró családok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet országos szinten 1. 245,79 millió lejt utalt át a helyi költségvetéseknek közoktatási intézmények számára. Ebből az összegből Hargita megye 23,6 millió lejt kapott. Ebből a megyében 77 iskola számára összesen 12,3 millió lejt utalnak ki új épületek építésére, javításokra, főjavításokra stb. A legnagyobb összeget, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola kapja, továbbá támogatást kap a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola, 400 ezret a csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskola, és még sok iskola részesül a juttatásból. Új iskolaépületek építését folytatják Csíkszentsimonban, Kászonalfaluban, Tekerőpatakon, Csatószegen, Zetelakán, Korondon. Ezek az összegek csak egy részét képezik a rendeletben közölt támogatásnak. Feltételezhető hogy lesznek újabb költségvetési kiutalások is. /Takács Éva: Költségvetési kiutalás 77 iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Kilencvenöt éves korában Marosvásárhelyen elhunyt id. Haáz Sándor néprajzkutató. /Székelyudvarhely, 1912. ápr. 3. – Marosvásárhely, 2007. máj. 21/. Édesapjával, Haáz Rezső festőművész-tanárral – a székelyudvarhelyi múzeum alapítójával – már kisdiák korában együtt járták a Székelyudvarhely környéki falvakat, felkutatták a népművészeti értékeket, népdalokat tanultak. Szobrásznak készült, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Érdeklődni kezdett a néptánc iránt, Kolozsváron bekapcsolódott az erdélyi fiatalok falukutató mozgalmába. Mint szobrász és rajztanár helyezkedett el Székelyudvarhelyen Agyag- és Faipari Iskolában (1940–42), majd a tanonciskola igazgatója (1942–45), 1945-től rajztanár a Református Kollégiumban és Tanítóképzőben, 1948-tól Korondon, 1949–54 között a Székelykeresztúri Tanítóképzőben rajztanár. Rajztanári munkája mellett tánccsoportokat szervezett, népszerűsítő előadásokat tartott. 1964-től nyugdíjazásáig újból rajztanár Marosvásárhelyen. Nyugdíjazása után teljesedett ki az erdélyi népviseleteket, varrottasokat leíró, bemutató, rendszerező munkássága. A Gazda Klárával együtt jegyzett Székelyek ünneplőben. Színek és formák a Székelyföld népviseletében (Budapest, 1998) című kötet jelentette munkássága betetőzését, ez a könyv nyújtotta mindeddig a legteljesebb képet a székely népviseletről. Fontos könyve az Udvarhelyi varrottasok (1976), ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. Id. Haáz Sándort 24-én helyezik örök nyugalomra a székelyudvarhelyi református temetőben. /In memoriam id. Haáz Sándor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Pünkösdi fazekasvásárt szervezett Korondon az Életfa Korondi Fazekasok Szövetsége. Az érdeklődők nemcsak hagyományos székelyföldi termékeket vásárolhattak, de betekinthettek a korongozás kulisszatitkaiba, illetve néprajzkutatók értékelését hallgathatták a kiállított portékákról. Ez volt a fazekasszövetség első hivatalos bemutatkozója. /Kerámiavásár Korondon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

A székelyudvarhelyi főesperesi kerület három templomában tartottak búcsút Jézus Szíve ünnepén. A búcsúalkalmak sora a Jézus-kápolna évenkénti ünnepével kezdődött. Szentkeresztbányán a búcsú napjára minden irányból megérkeztek a családtagok és sokan vendégek is. Nyírfaligetek, búcsúágasok napernyőztek a szabadtéri szentmise alatt. Incze Benjamin zetelaki plébános szentbeszédében a megfogyatkozott önbecsülés helyreállításában láttatta a kisközösségi boldogulás kútfejét. Kivételes élményt nyújtott a zarándokoknak az egyházi kórus éneke. Korond, a sóvidéki búcsújáró hagyományokat követően, június 17-án, vasárnap vendégül látta Szováta, Parajd, Pálpataka és Atyha keresztaljait, akik templomi zászlókkal, hagyományosan vonultak be a Jézus Szíve-templomba. Egymás búcsúünnepére szerre elzarándokolnak az említett településekről. Ülkében Szent Antal ünnepére jöttek össze. Csíkszenttamás leányegyházközségének templombúcsúja a Bosnyák-völgye nyári zarándokünnepe. Tíz évvel ezelőtt szentelték fel faburkolatos templomát. Idén a Székelyudvarhelyen élő ferences atyák szolgáltak az ünnepi szentmisén, amelynek főcelebránsa Vass Ince székelyszentkirályi plébános volt. /Molnár Melinda: Templombúcsúk – közösségépítő ünnepnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./