Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Korond (ROU)
394 tétel
2001. augusztus 15.
"Az Árcsói Fazekasvásár 24. alkalommal nyitotta meg kapuit aug. 11-én, 24 korondi-, 3 Horezu-i és egy nagybányai mesterember állította ki termékeit. Ebben az évben csökkent az érdeklődés, soha nem volt ilyen alacsony az érdeklődés, mint az idén. /Csökken az érdeklődés az Árcsói Fazekasvásár iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"
2001. augusztus 21.
"Júniusban a parajdi római katolikus templomba törtek be ismeretlen tettesek, Korondon aug. 13-án éjszaka valószínűleg megzavarták őket, mert semmit nem vittek el az istenházából, 14-én éjjel viszont Székelyszentléleken és Malomfalván lopták el a fából készült szobrokat. Benedek Sándor szentléleki plébános és Kiss Margit sekrestyés aug. 15-én reggel vették észre azt, hogy betörtek a templomba, elvitték a feszületről a Jézus-szobrot (a corpust) és a Szent Antalt, Szent Lászlót, és Szent Istvánt ábrázoló szobrokat, a feltámadást jelképező, illetve egy karácsonykor használatos angyalszobrot, az oltárszentséget és két ezüstözött kelyhet. A tolvajok hátulról, a sekrestye ajtaját felfeszítve hatoltak be, és gyertyafény mellett pakolták össze a szobrokat, amiket egy szőnyegbe csomagoltak. A padlót sok helyütt viaszpecsétek borítják, szerencsére a szétszórt gyufaszálak nem okoztak tüzet. A sekrestyében lévő szekrény fiókjait kiforgatták a tettesek, a gipszből készült szobrokat viszont nem vitték el. A plébános szerint előre kitervelt lopás történt, hiszen Parajdon és Malomfalván is a fából készült régi szobrokat lopták el, amelyeket valószínűleg régiségkereskedőknek adtak el. A malomfavi templomba ugyancsak aug. 14-én éjszaka törtek be. Simon József plébános elmondta, hogy a falról hiányzik a kereszt, a Jézus-szíve szobor és Szűz Mária, a feltámadási szobor is eltűnt, valamint a keresztről Jézus teste. Egy négy négyzetméteres szőnyeget is elvitték. /F. D. D.: Kirabolták a szentléleki és a malomfalvi templomot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./"
2001. augusztus 27.
"A falunapok keretében aug. 26-án, vasárnap a fúvószenekarok találkozója jelentette a nap fénypontját Parajdon. A parádés felvonulás élén a parajdi Sóbánya zenekara haladt, utánuk a gyergyóalfalviak következtek, majd a székelykeresztúriak és korondiak, a sort a parajdi Ifjúsági Zenekar zárta. Az előző napon a parajdi 50 évesek tartottak kortárstalálkozót, a művelődési otthonban pedig az érdeklődők Nemes Margit népművészeti kiállítását tekinthették meg. /Kristó Tibor: Falunapok Parajdon. Fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"
2001. szeptember 6.
"Bányai Dániel mezőbándi műkedvelő képzőművész az asztalos szakmát tanulta. Farag, fest, rajzol, a kisplasztika is foglalkoztatja. Mintegy 60-70 portrét készített: Rákóczi, Mikes, Petőfi, Arany, Ady, aztán Szilágyi Domokos, Bartók Béla arcmása többek között. Nem dolgozik rendelésre. Szerinte ahol a pénz, mint érdek, megjelenik, ott az alkotókedv szenved csorbát. Ezért is aggódik amiatt, amit pl. Korondon tapasztal. - Több mint 70 citerát készített, szinte valamennyit elajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Portrék, citera, fehér búboskmence. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"
2001. szeptember 8.
"Megjelent a Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány közös Műterem-sorozatának ötödik kötete - Botár László, Gaál András, Kusztos Endre, Márton Árpád után - a korondi költő-festőművész Páll Lajos albuma. Alkotásainak - képeinek, verseinek - tematikájában egyetlen percre sem szakad el szülőföldjének vonzáskörétől. /Páll Lajos Műterem 5. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"
2001. szeptember 10.
"Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke nyitotta meg szept. 9-én Korondon, a harmadik alkalommal megrendezett fúvószenekarok találkozóját. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő kifejtette, hogy a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy megteremtse azt a jogi keretet, amely által a civil társadalom magára találhat, és önszerveződése által képes hagyományt teremteni, alkotni. A rétyi, fehéregyházi és parajdi fúvósok mellett a korondi kis fúvósok bizonyították, hogy méltó utódai a több mint egy évszázada alakult, egykori korondi Rezesbandának. /Bágyi Bencze Jakab: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"
2001. szeptember 17.
"Szept. 14-15-én nyolcadik alkalommal szerveztek őszi sokadalmat Kézdivásárhely főterén. Negyven helybeli, sepsiszentgyörgyi, brassói, szovátai, hétfalusi, bukaresti, ploiesti-i és korondi alkalmi árus sorakozott fel a főtéren. A rendezvényre a céhes város önkormányzata az anyaországi hét testvérvárost is meghívta. Török Sándor polgármester megnyitotta az idei sokadalmat, majd Léstyán Ferenc gyulafehérvári ny. püspöki helynök 507 templomi fotóját bemutató Megszentelt kövek c. kiállítására került sor. Fellépett a mezőhegyesi táncegyüttes, a Vigadó gyermektánccsoportja, a kovásznai tanulók moderntánc-csoportja, a kézdivásárhelyi Galaxis tánccsoport és a magyarországi sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. Másnap a helybeli, uzoni és rétyi fúvószenekarok mutatkoztak be, Puki bácsi és a Mesekaláka előadása sem maradt el. /(Iochom): Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./"
2001. szeptember 17.
"Napvilágot látott Veress Dániel "Benned róvom erdélyi adómat". Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959-1975. /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001/ című kötet. Kordokumentum ez a levélváltás, annál is inkább, mert Erdélyből Veress Dániel volt az egyetlen olyan író, akivel Németh László - 1959-ben történt megismerkedésük óta - folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Veress Dániel két kisesszében is megemlékezik a személyes találkozásokról és Németh László erdélyi útjáról, amelyen Marosvásárhelytől Korondig, Sepsiszentgyörgyig és Váradig ő is elkísérte. /Veress Dániel: "Benned róvom erdélyi adómat". Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959-1975. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./"
2001. szeptember 18.
"Korondon szept. 9-én, vasárnap volt a fúvószenekarok harmadik találkozója. A mostani találkozóra Réty, Segesvár, Parajd és Nagyvárad csoportjai voltak hivatalosak. /Korondi és más rezesbandák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"
2001. október 6.
"Okt. 5-én megnyitották Székelyudvarhelyen a X. Nemzetközi Kiállítást és Vásárt, ahol 22 magyar és 14 belföldi főleg udvarhelyi cég állította fel standját, részt vett Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára és Mircea Dusa Hargita megye prefektusa. Az üzletembertalálkozót Szász Jenő polgármester nyitotta meg. Okt. 6-ra kirándulást szerveznek a Farkaslaka-Korond-Parajd-Szováta vonalon, délelőtt kegyeleti gesztusra hívták meg a vendégeket: az aradi vértanúkra emlékezve koszorúznak a Márton Áron téren, a Vasszékelynél. /(Oláh István): EXPO 2001, Székelyudvarhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"
2001. október 18.
"Székelyudvarhelyen okt. 16-18. között Szejkefürdő és borvíz címmel konferenciát rendeztek. Hazai és magyarországi szakemberek tanácskoztak a Haáz Rezső Múzeumban. A tanácskozás előadói a Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Szejkefürdő és Székelyudvarhely vonalon található térség műemlékeiről, fürdő- és borvíztörténetéről, néprajzáról és turisztikai lehetőségeiről értekeztek. Központi helyen szerepelt a Szejkefürdőn létrehozandó székelyföldi fürdő- és borvízmúzeum. /Bágyi Bencze Jakab: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"
2001. november 16.
"Hargita megye katolikus templomai ellen indítottak valakik sorozattámadást, a rendőrségnek nem sikerült azonosítani a tetteseket. Úgy tűnik, hogy szervezett rablótámadások sorozatáról van szó. Szeptemberben Gyergyóalfalu templomából emeltek el kisszobrokat, előtte a székelyszentléleki és a parajdi templomokat vették célba a rablók, ahonnan nagyobb méretű kegyszobrokkal távoztak. Próbálkoztak a korondi templomban is, ezúttal sikertelenül. A legnagyobb méretű templomfosztogatás a közép- és felcsíki katolikus templomokat érte. Egyetlen éjszaka, október 26-án több község templomába törtek be a rablók. Feltörték a csíkpálfalvi templom kórusának bejárati ajtaját. Csíkdelnén felfeszítették az Úr kápolnájának ajtaját, s elemeltek egy gipszből készült, 1,70 magas Mária-szobrot és egy, a feltámadt Krisztust jelképező értékes faszobrocskát, s elvittek egy hangszórót is. A csíkszentmiklósi plébános tájékoztatása szerint, ugyanazon éjszaka felfeszítették a borzsovai templom vaskos, vasazott tölgyfaajtaját, s magukkal vittek két szőnyeget meg egy régi gyertyatartót. A csíkszépvízi Havas Boldogasszony kápolna sekrestye ablakát betörték, azonban nem vittek semmit magukkal. Csíkmadaras templomában a legnagyobb a kár: 6 értékes faszobrot emeltek el, egy másik, gipszből készült szobor festékrétegét megkaparva, nem tartották érdemesnek elvinni. Ugyanakkor két olajfestményt is leszereltek a falakról. Október 31-re virradólag Csíkcsicsó templomának ajtaját felfeszítve, elvittek egy 160 éve készült Krisztus-faszobrot. Csíktaplocán is betörtek a templomba. /Kristó Tibor: Templomrablás sorozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./"
2002. február 21.
Ráduly János néprajzos, meseíró 1998. szeptembere óta nyugdíjas, de tovább dolgozik könyvein. Húsz könyve látott napvilágot, ebből tizenegy népköltési gyűjtemény, a többi verskönyv, fordítások románból. A rovásírás témájában eddig három könyve jelent meg: Rovásíró őseink (1995, Korond), Rovásírás vonzásában (1998, Korond), és Nemzeti kincsünk: a rovásírás (1998, Székelyudvarhely). A Szitakötőtánc gyermekverskötete Székelyudvarhelyen jelent meg az Erdélyi Gondolatnál. /Oláh István: Kibédi mesefa ágán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2002. március 15.
A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2002. április 9.
A korondi Páll Gusztávot cserepeit bemutatta már Amerikában is, az életfát Washingtonba is elvitte, és elmagyarázta a jelentését. Korondon boltjából a magyar külügyminiszter sem megy el üres kézzel. Két fia lépdel a nyomában, Domokos a kolozsvári képzőművészeti főiskolán a kerámia szakra jár, Árpád fia pedig mindig mellette van. Nemcsak én járom a világot, hanem a világ is eljön hozzám, jegyezte meg Pál Gusztáv. A kendi Nagy Margit háncsból font virágokat kínál eladásra. A virágok is eljutottak az Újvilágba. Washingtonban csodájára jártak. /Román Győző: Életfa a palotában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. május 20.
Kolozsváron idén is sok érdeklődőt vonzott az erdélyi folklór seregszemléje. Több korondi mester is jelen volt. A román és több kisebbség képviseletében érkezett, népviseletbe öltözött népdalénekesek, táncosok mellett az érdeklődők a kolozsvári Bogáncs együttest is viszontláthatták. /Németh Júlia: Az erdélyi folklór seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2002. június 1.
Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2002. július 6.
"Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"
2002. július 9.
"Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"
2002. július 10.
"Megállíthatatlannak tűnik az Orbán László és Biró György által elindított "buszos lavina", amely számos marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, korondi és farkaslaki személyszállító céget érint. Orbán és Biró, a Transilvania Szállítási Egyesület elnöke és alelnöke súlyos vádakkal illetett néhány konkurens vállalatot. Megneveztek néhány korondi, farkaslaki és székelyudvarhelyi céget, mely kalózkodásával rontja a csíkszeredaiak és a marosvásárhelyiek piacát. A vásárhelyi Intertours, Ballótrans, Transervice, Royal, Transexpres és Lavinia vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, melyben tiltakoztak a Biróék által felhozott vádak ellen. Biró kijelentéseire reagáltak az érintett székelyföldi szállítási vállalkozások is, amelyek tulajdonosai felkérték Orbán Lászlót, az egyesület nevében sajtótájékoztatón vonja vissza az alelnök által felsorolt vádakat. Orbán kijelentette, tudomása van róla, hogy egyes cégek valóban indítanak törvénytelen járatokat, azonban rámutatott, Biró részben a maga nevében beszélt, és az Transilvania Szállítási Egyesületet nem terhelik az alelnök állításai. Orbán László elmondta, nincs arról tudomása, hogy Biró milyen bizonyítékokra támaszkodva vádolta meg a székelyföldi cégeket. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Orbán László visszakozik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"
2002. július 19.
"Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2002. augusztus 8.
"Józsa András szovátai tanár szorgos történésze szűkebb hazájának. Legújabb munkája A Sóvidék és fürdői - Korond, Parajd, Szováta /Hazanéző Könyvek, 2002/ című kötet, amely tankönyvként is használható a vidék iskoláiban. A könyv minden fontos tudnivalót tartalmaz a Sóvidékről. /b.d.: Újabb könyv a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./"
2002. augusztus 12.
"Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. Szekeres Lajos, a fazekasvásár egyik szervezője megerősítette: szemtanúja volt mindennek. Roman Ioan ezredes, Hargita megyei csendőrparancsnok úgy tudta, a Csíkszeredából kiküldött csendőrkülönítmény egyik tagja Szekeres Lajost igazoltatta. Jére és Dézsy esetéről még nem értesült, azonban ígéretet tett arra, hogy haladéktalanul vizsgálatot indít. Dézsy orvosnál járt, az orvos megvizsgálta a nyakán látható, fojtogatásra utaló kék foltokat. Dézsynek szándékában áll feljelentést tenni, ezzel szemben Jére nem kíván élni ezzel a jogával, de határozottan kijelentette: "megengedhetetlen, hogy magyar embereket még mindig veréssel próbálnak megfélemlíteni a hatalom emberei." /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"
2002. augusztus 13.
"A csíkszeredai csendőrök egy csoportja aug. 10-én éjjel a 25. Korondi Fazekasvásáron megrendezett szabadtéri táncos mulatságon különös kegyetlenséggel megverte a hangosító cég tulajdonosát és Dézsy Károly lemezlovast. A megvert Dézsy Károly törvényszéki orvoshoz fordul. - Hivatalos formában kérek magyarázatot a megyei csendőrparancsnokságtól - jelentette ki Katona Mihály korondi polgármester. Katona Mihály szerint a Korond főutcáján vasárnap újból megjelent fekete ruhás csendőröket senki sem hívta a fazekasvásárra. A polgármester megengedhetetlennek tartja, hogy a csendőrség nem tájékoztatta semmiről, ezért írásban kér magyarázatot Roman Ioan Hargita megyei csendőrparancsnoktól. Aug. 11-én Korondon tájékozódott az ügyről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Asztalos azt nyilatkozta, hogy ha a megyei csendőrparancsnok nem szolgál magyarázattal a korondi incidensről, a belügyminiszterhez fordul az ügyben. A csendőrparancsnokság aug. 12-én folytatta a nyomozást a korondi incidensek ügyében, s ezek összegzéséig Ioan Roman ezredes nem nyilatkozott. /Rédai Attila, Zilahi Imre: Dézsy Károly nem hagyja annyiban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"
2002. augusztus 19.
"Aug. 17-én sajtókonferenciát tartott Roman Ioan ezredes, a Hargita Megyei Csendőrparancsnokság parancsnoka. Korondon, a zenét biztosító székelyudvarhelyi cég tulajdonosát és lemezlovasát állítólag csendőri túlkapás érte, ezért a nyilvánossághoz fordultak. Az ezredes közölte: nem történt csendőri agresszió, túlkapás, a helyszínen tartózkodó csendőrök jogszerűen jártak el. 20 millió lejes bírságot róttak ki Jére Ágoston cégtulajdonosra. Az ezredes azt állította, hogy a lemezlovast nem is bántalmazták. /Hecser Zoltán: Nem meghívásos alapon, hanem hivatalból... = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./ Korondon. Dézsy Károly(DJ Golyó) lemezlovast és Jére Ágoston hangosítót a Krónika lap szerint az éjfél után megjelenő csendőrök tettlegesen bántalmazták. Jére Ágoston nem tagadta az incidenst, de a procedúra lezárulásáig nem kívánt nyilatkozni. Dézsy Károly orvoshoz ment, amikor még látszottak a fojtogatásra utaló nyomok. Katona Mihály, Korond polgármestere tiltakozott az agresszív csendőri fellépés ellen. Roman Ioan ezredes, a Megyei Csendőrség parancsnoka kijelentette, hogy a csendőralakulat tagjai jogszerűen jártak el a rutinellenőrzés során, szerinte tettlegesség nem történt. /K. Z.: Két szempont arról, ami Korondon történt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./"
2002. augusztus 20.
"Tagadja, hogy ismerné a múlt héten Hargita megyében történt csendőrincidenst Ioan Rus belügyminiszter. A miniszter Kolozsváron kifejtette: nem képezheti a Kolozs megyei PSD-RMDSZ megállapodás tárgyát bármilyen ingatlan-visszaszolgáltatási kérdés. Vákár Gábor parajdi polgármester a megyei csendőrparancsnoksághoz fordult, és írásban fejtette ki, a falunapok alkalmával nem tart igényt a csendőrség jelenlétére. A belügyminiszter nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni a korondi csendőrincidensről. Rus belügyminiszter közölte, naponta három-négy levelet vagy felhívást kap Funartól, és kormányzati szinten akadályozza a munkát. /Zilahi Imre, Lázár Lehel: Kezeit mossa a belügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"
2002. augusztus 28.
"Korondon a XXV. Fazekasvásáron mutatták be a szovátai Józsa András Sóvidék és fürdői című könyvét. A szerző visszatekintett: első munkája, Szovátafürdő története még 1989 előtt megjelenhetett. 89 után Szovátaváros története következett, majd a tavaly jelent meg a Korond története, amely bekerült Korond helytörténeti olvasókönyvébe. Idén Parajdfürdővel foglalkozott, így jelenhetett meg egységesen Korond, Parajd és Szovátafürdő története. /Dávid László: Sóvidék és fürdői. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"
2002. szeptember 24.
"A nyár végén két olyan eset volt, ahol a rendőrök békés polgárokat bántalmaztak. Az említett két eset egyike a korondi kerámiavásáron történt. A csendőrök megverték a vásár báljának zenéjét szolgáltató két udvarhelyi személyt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a belügyminiszterhez írt levelet. Ebben vázolta a Korondon történteket. Levelében több konkrét kérdést fogalmazott meg: Mi a belügyminisztérium álláspontja a csendőrök brutális, törvénytelen magatartását illetően? Kitől kaptak felhatalmazást erre az akcióra? Milyen büntetésben részesültek az érintettek? /Bágyi Bencze Jakab: Válaszra várva. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"
2002. szeptember 30.
"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "
2002. október 15.
"Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"