Harag nélkül
Most lenne nyolcvanöt éves, de már huszonöt éve nincs közöttünk. Rendező volt, színész, pedagógus és értelmiségi. Öröksége képzeletbeli dobozokban várja a színház számára kedvezőbb időket.
Bihar megyében, Margittán született 1925. június 4-én. 1944-ben családjával együtt Auschwitzba deportálták. Szüleit és két öccsét veszítette el, családjából még egy fénykép sem maradt. 1945-ben visszatért Nagyváradra, és a következő esztendőben a kolozsvári Színművészeti Akadémia hallgatója lett. Az első végzős évfolyamon végzett, többek között Lohinszky Loránddal, László Gerővel. Játszott Kolozsváron, majd rendezői diplomát szerzett, mert, mint mondta, a színpadon állva is szívesebben figyelte a többiek játékát. 1953- ban egy végzős színészévfolyammal Nagybányára ment, ahol létrehozták a magyar színházat. Hét év színházigazgatás után keresőútra indult, mely Ploiesti-től Újvidékig, negyedszázadon át tartott. Rendezőként a realizmusból indult ki, és folyamatos munka, keresés, kísérletezés nyomán jutott el oda, amit ma a színháztörténet meghatározó mérföldköveként a "Harag- féle színházként" emlegetünk. Reménytelen kísérlet pár szóban elemezni, hogy mit is rejt a megnevezés. Tény, hogy kitörés volt a megfeneklett realizmusból, autonómiát biztosított a díszletnek, a zenének, a koreográfiának, a színészi játéknak. Az irodalmi szöveget a színpad szolgálójának tekintette. Ugyanakkor számos erdélyi magyar szerző művét segítette a színpadra: Páskándi, Csiki, Székely, Sütő, Nagy, Bajor… Sütő András írta egy helyen: ,,Harag a gondolat és látvány egységét keresi. Csodálatos egyensúlyérzékkel vezeti át szerzőjét a magasban kifeszített kötélen, biztonsági háló – az olcsóbb színpadi engedmények hálója – nélkül. Elindulni ezen a kötélen sosem félek vele."
1971-ben Marosvásárhelyen rendezte meg Nagy István Özönvíz előtt című drámáját. Ezzel az előadással talált rá, sok kísérlet után, arra a hangra, stílusra, színházi formanyelvre, amely immár a saját formanyelve lett. Életművét a kitűnő román rendező, Lucian Pintilie a legnagyobbak, Strehler, Brook közé sorolta. Ám a színházi művész alkotásai, a legnagyobbaké is, a függöny legördültével elmúlnak, megsemmisülnek. Európai szintű életművéről két könyv született, Nánay István Budapestről vette a fáradságot, hogy az elenyészőt mégis megpróbálja kötetbe fogni. Hogy ma, amikor diákjaink a "Harag-féle színházról" hallanak, a puszta név mögött felidéződjön a Szerelem főszereplőinek, a Szalay lányoknak a kétségbeesett keringése a Kölönte Zsolt tervezte kongóan üres szobában, vagy Firsz, amint a Harag- életművet 1985-ben kényszerűen lezáró Cseresznyéskert záróképében fogyó erővel veri a színpaddeszkát.
Immár huszonöt év telt el Harag nélkül. Emlékét ma is, és hiszem, hogy még nagyon sokáig, mélységes tisztelettel őrizzük.
Dr. Gáspárik Attila
Népújság (Marosvásárhely)

Kell-e a Jobbik Erdélyben? Irodáját nyitott Szegedi Csanád Marosvásárhelyen
„Ha úgy gondoltam volna, hogy a Jobbik marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar kapcsolatoknak, akkor nem nyitottam volna irodát Marosvásárhelyen” – jelentette ki tegnap a Krónikának Szegedi Csanád EP-képviselői irodájának megnyitóján. A Jobbik alelnökének célja a romániai magyarok anyanyelvhasználatának teljes körű biztosítása, az önrendelkezés elérése. Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar.
A Jobbik felelősséget vállal az „ideiglenesen elszakított nemzetrészekért”, a magyarországi párt számára nem létezik erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság, hanem csak egységes magyar nemzet – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője az első erdélyi irodájának megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón. „A politika a felelős azért, hogy Európa legnagyobb jogfosztott kisebbsége a Kárpát-medencei magyarság. Nemcsak a román, szlovák, hanem az eddigi magyar politikusok is” – vélekedett Szegedi, aki szerint ezért a jelenlegi politikusoknak kell visszaadniuk a határon túli magyarok önbecsülését.
Autonómiát és nyelvhasználatot kérnek
Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar. Szeretnék elérni – tette hozzá –, hogy a közigazgatásban, illetve a rendőrség kötelékeiben az etnikai arány tükröződjön, az oktatásban az óvodától az egyetemig magyar nyelven lehessen tanulni.
„Az etnikai összetétel megváltoztatása ma is zajlik egész Erdély területén” – hangoztatta Szegedi, aki szerint ezeket a törekvéseket meg kell akadályozni. Ennek érdekében – fűzte hozzá – a témát uniós szinten is fel kívánják vetni. „Az iroda létrehozásának fő üzenete az, hogy ez nem valaki ellen, hanem valakiért jött létre” – húzta alá a szélsőjobboldali alakulat alelnöke. Mint fogalmazott, a helyszín azért épp Marosvásárhely, mert itt bár a lakosság fele magyar, a város szerinte elvesztette magyar jellegét, nincsenek magyar királyokat, szenteket ábrázoló szobrok, „az utcanevek használata botrányos: Dózsa György neve Gheorghe Dojaként szerepel”.
„Az esemény másik üzenete, hogy elég volt a meghátrálásból – hangsúlyozta a képviselő. – Az szeretnénk, hogy Marosvásárhely ismét a Székelyföld fővárosa, szimbóluma legyen, ahol az emberek szolidaritást és együttműködést vállaljanak egymással.” A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban kifejtette: azon lesznek, hogy ezzel választójog is járjon, és a Jobbik a gazdasági intézkedésekben is tekintettel lenne az elszakított nemzetrészekre.
Cáfolt szélsőségesség
A Krónika kérdésére, miszerint nem gondolja-e, hogy a szélsőjobboldali alakulat marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar együttélésnek, leszögezte: ha így gondolta volna, akkor nem nyitotta volna meg az irodát. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság problémáira fel kell hívni a figyelmet. „Az erdélyi magyar EP-képviselők nem látják el azt a szerepet, amelyet el kellene látniuk a magyarság védelmében. A Jobbik nem akarja kisajátítani Erdélyt, a Székelyföldet politikai szinten, de példát kívánunk mutatni. Szeretném látni, hogy a többi magyar párt is irodát nyit Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kolozsváron, Nagyváradon” – válaszolta. Hozzáfűzte: egyaránt elégedetlen az RMDSZ – személyesen Markó Béla – és Tőkés László tevékenységével, de utóbbival el tudja képzelni az együttműködést; viszont elsősorban az RMDSZ-t tartja felelősnek amiatt, hogy az erdélyi magyarság lélekszáma 200 ezerrel apadt az elmúlt 20 évben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a Jobbik nem szélsőséges párt, csak a magyarság érdekeit képviseli, határozott, de szalonképes politikát kíván folytatni, úgy, hogy az a magyar és román nép békés együttélését ne veszélyeztesse”.
A sajtótájékoztató végén egyébként számtalan kérdéssel ostromolták meg a magyar és román újságírók az EP-képviselőt. Ezekre válaszolva elmondta: az Új Magyar Gárdával felvállalják az együttműködést. Szegedi közölte, a szervezet főkapitánya, Kiss Róbert a nyár végén Marosvásárhelyre látogat, és tájékoztatja majd célkitűzéseiről a közvéleményt. Szegedi ugyanakkor nyomatékosan leszögezte: a székelységnek politikai úton kell kivívnia önrendelkezését. Szerinte egyébként a határoknak már nincs jelentősége, tehát „eljött az önrendelkezések korszaka, amikor a közösségeknek meg kell adni azt a jogot, hogy referendum útján eldöntsék, melyik országhoz akarnak tartozni”. Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha Szegeden vagy Debrecenben nyitna irodát a nagy-románia párti Corneliu Vadim Tudor, válasza az volt: ha e városok lakosságának az 50 százaléka román lenne, akkor ez természetes lépésnek számítana. Szegedi különben a következő határon túli kirendeltségét Zentán szeretné megnyitni.
Krónika (Kolozsvár)

Szilágyságba várják a diákokat
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség idén is megszervezi a Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet.
A résztvevőket a Szilágyságba viszik, ahol Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon át a tövisháti táncokig sok élményben lehet részük. A rendezvényt szaktól függetlenül minden érdeklődő hallgatónak ajánlják.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség hagyományos Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemének helyszíne ez alkalommal a Szilágyság, időpontja 2010. július 28 – augusztus 2. lesz. 
A tábor résztvevői az évek folyamán úgy az erdélyi, mint az anyaországi, és más elszakított területekről érkező fiatalok közül is kerültek ki. Nyári egyetemünket nemcsak néprajz, illetve a társadalomtudományok valamely ágának hallgatói figyelmébe ajánljuk, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a népi kultúra, a hagyományok, az épített örökség és a földrajzi látnivalók iránt. 
A KMDSZ a hat napi szállás, étkezés, utazás és programok ellenértékeként vendégeinek 40, a diákszövetség tagjainak 30 lejes benevezési díjat számol fel. (Átszámolt értéke kb. 2700/2100 forint, illetve 10/7 euró.) A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem elmúlt kilenc éve a tartalmas pihenésről és kikapcsolódásról, az érdekes előadásokról, a tábori hangulatról és kirándulásokról, valamint a népi értékek és magyar kultúra egyhetes leltározásáról szólt. Idén sem lesz másképp, a tizedik kiadás résztvevőit1 Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon keresztül a tövisháti táncokig több élménnyel is szórakoztatjuk majd. 
A jelentkezéshez a mellékelt regisztrációs ívet, valamint egy motivációs levelet kell legkésőbb 2010. július 19-ig, a következő címek valamelyikére eljuttatni: 
– titkarsag@kmdsz. ro 
– KMDSZ iroda, 400083 Kolozsvár/Cluj- Napoca, Petőfi Sándor/Avram Iancu utca, 21. sz. Személyes leadás esetén kérjük figyelembe venni, hogy a nyitvatartás ideje 10-15 óra. A helyek száma a jelentkezők függvényében korlátozott. A KMDSZ legkésőbb július 21-ig, telefonon értesíti az pályázókat.
erdon.ro

Román-magyar felsőoktatási fórumot Kolozsváron
Román-magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsváron a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken. A tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Román–magyar oktatási fórum
Román–magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsvárott a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken, a tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek – közölték tegnap a szervezők.
Mint rámutattak, ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra.
A rendezvényen előadást tart Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Ecaterina Andronescu, a Román Rektori Konferencia elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, valamint több magyarországi és romániai egyetem vezetője.
A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. Pénteken – szintén első alkalommal a szervezet történetében – az MRK plénuma Magyarország határain túl, Kolozsvárott tartja plenáris ülését, ahol megválasztja a szervezet új vezető tisztségviselőit.
Krónika (Kolozsvár)

Tanulmányok a nemzeti kisebbségek helyzetéről
Jakab Albert Zsolt és Peti Lehel Folyamatok és léthelyzetek – kisebbségek Romániában című tanulmánykötetét, valamint a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) 2009-ben megjelent kiadványait mutatták be kedden délután a szatmárnémeti RMDSZ székházában, a Szent István Kör és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) szervezésében.
A kolozsvári intézmény és a Szatmár Megyei Múzeum együttműködésének köszönhetően a szatmáriak már két éve első kézből értesülhetnek a romániai kisebbségekről megjelent munkákról. A Folyamatok és léthelyzetek kötet tizennyolc tanulmányt tartalmaz, ugyanis tizennyolc nemzeti kisebbséget tartanak számon az országban.
Azonban ebből a kötetből kimaradtak a romániai magyarok, mivel róluk átfogóbb és szélesebb körű tanulmányok készülnek – tudtuk meg a szerkesztőktől. Ennek ellenére a kiadvány a magyar kisebbség számára is fontos, mivel megmutatja, hogy más etnikumok körében miképp szerveződik az identitás. Amint Peti Lehel, az egyik szerkesztő kifejtette, a magyarság önmegismerése számára azért fontos, mert saját közösségünk sajátosságaira döbbent rá.
Más kisebbség másképp viselkedik, mint mi, más identitáshelyzetekben él: például a nyelvhasználat, amely a magyarság számára kiemelt helyen szerepel, másoknál nem esik egybe az etnikai identitással – magyarázta. Jakab Attila Zsolt szerint ezek olyan kiadványok, amelyek egyszerre szólnak a szakmának és a nagyközönségnek. Igyekeznek a döntéshozó szervekhez, politikusokhoz eljuttatni őket, közvetett problémamegoldási javaslatokat közvetítve a véleményformáló intézmények felé.
Egyik alapvető projektjük a magyar nyelvhasználatra fókuszál a közigazgatásban, hogy mi tartja vissza a polgárokat attól, hogy magyar nyelvű kéréseket adjanak le a hivatalokban. Ennek kapcsán egy digitális adathordozót is megjelentettek, amely a közigazgatási formanyomtatványok fordítását tartalmazza. Ugyanakkor szeretnének kitűzőket osztogatni, amellyel például a bolti eladók jelezhetik, hogy magyarul is tudnak. Az intézet a 2011-es népszámlálásra is tett egy lényeges javaslatot, miszerint a kérdőíven nemcsak az etnikai hovatartozás jelenjen meg, hanem a személy jelentse ki, hogy melyik kultúrához kötődik, mert a kettő nem minden esetben egyezik meg.
Ebből kiderülhetne, hogy milyen irányba mozognak ezek az identitások. Ahogy a szatmári sváboknak is egy része közelebb áll a magyar kultúrához. A szervezők a találkozó végén meghívást intéztek a két előadóhoz, hogy az augusztusban megtartandó Partiumi Magyar Napokon szélesebb közönség előtt is mutassák be az intézet munkáját.
Gozner Gertrud
Krónika (Kolozsvár)

Szőcs Géza pályája és tervei - A meglepetésember
A legfontosabb parlamenti és kormányzati kultúrpolitikusi pozícióra is szépírót delegált a Fidesz-KDNP: az Országgyűlés kulturális bizottságát L. Simon László vezeti, és Szőcs Géza lesz a kulturális államtitkár. Külön érdekesség, hogy a magyar irodalmi hagyománytudatban periferikus neoavantgárd mindkettejüket megihlette (akárcsak az Országgyűlés egy másik íróját, Kukorelly Endrét). A jelek szerint a mozgalomnak összehasonlíthatatlanul jobbak a politikai, mint az irodalomtörténeti pozíciói.
Az új kormány tisztviselői közül alighanem Szőcs Géza életpályája a legfordulatosabb, az ő személyisége a legbonyolultabb, s kinevezése, noha voltak jelei, politikai értelemben a legmeglepőbb. És minden bizonnyal ő az, akinek alkatával a legkevésbé fér össze a közhivatalnoki státusz. Fontos politikai versek írója, bátor politikai ellenálló, mi több, gyakorló politikus is volt, ez utóbbi azonban nem Magyarországon, hanem Romániában, az RMDSZ alelnökeként és szenátoraként.
Kolozsvári évek
1953-ban született Marosvásárhelyen. "Egy ideig marosvásárhelyi nagyszüleim neveltek, olyan családban, ahol rengeteg természetjáró ember volt. Én meg valahogy belenőttem ebbe. Ilyen szempontból nem számítok urbánusnak" - meséli egy interjújában. Szocializációjának és egész későbbi életének azonban Kolozsvár a meghatározó színhelye. Gyermek- és kiskamaszkorát intenzív olvasással-tájékozódással múlatta, 15 éves korában már határozott véleménye volt a prágai tavasz eltiprásáról. A Heti Válaszban megjelent visszaemlékezése szerint az erdélyi magyar közhangulat messze nem állt egyértelműen Csehszlovákia mellett: haragudtak az "utódállamokra", különösen Csehszlovákiára a Benes-dekrétumok, a deportálások és a kitelepítések miatt. Azt, hogy Ceausescu Romániája kimaradt a katonai akcióból, a félelemmel magyarázták, és abban reménykedtek, hogy Hruscsov tankjai Romániába is ellátogatnak, és Dubcek után a román főtitkár következik. A kiskamasz bizarr és gyorsan múló reménykedése annyiban feltétlenül fontos, hogy megérteti a Szőcsöt és nemzedékét felnevelő szörnyű romániai évtizedek döntési szituációit. Kolozsvárott végezte el az egyetemet magyar-orosz szakon, tanulmányai közben diáklapot szerkesztett, majd az Igazság című Kolozs megyei pártlapnál helyezkedett el, a szombatonként megjelent Fellegvár című ifjúsági melléklet szerkesztőjeként. Tagja lett annak az értelmiségi baráti körnek, amelybe Balla Zsófia, Cselényi László (a Duna Tv jelenlegi elnöke), Tamás Gáspár Miklós, Orbán György zeneszerző is tartozott; többnyire Cselényiéknél találkoztak. A fiatal magyar bölcsész-értelmiségre nagy hatást gyakorolt Bretter György filozófus, az ő jelmondata, az "itt és mást" szellemében járt el lehetőségeihez képest Szőcs Géza is szerkesztőként. "Csak a (...) kultúra maradt meg utolsó bástyának, amely a hatvanas-hetvenes években egy utolsó - hatalmas és emlékezetes - túlizgatott tevékenységgel, jelentékeny teljesítmények egész sorával zárja le az erdélyi magyarság történeti egzisztenciáját" - írja Tamás Gáspár Miklós 1988-ban a Beszélő hasábjain. A fiatal Szőcs Géza szerkesztőként és kivált költőként e nagy teljesítmények egyikét nyújtotta. Gintli Tibor és Schein Gábor világirodalmi összefoglalója az erdélyi magyar költészet megújítójaként tárgyalja: "költészetéből (...) hiányoznak (...) a nemzeteszme romantikus közhelyeihez tartozó erkölcsi világszemlélet nyomai. Ez teszi lehetővé a fantasztikum és az abszurditás betörését." A Párizsi Magyar Műhelyben és a Vajdaság legendás lapjában, az Új Symposionban megjelenő széles intellektuális horizont, a kísérletező kedv rendkívüli hatással volt rá. Utóbbi egyébként közölte is Szőcsöt, ami 1983 elején ürügyet is szolgáltatott Sziveri János főszerkesztő és társai eltávolítására, az Új Symposion szerkesztőségének szétverésére; mint ahogyan egy országgal arrébb, a Ceausescu-diktatúrában előbb-utóbb Szőcs mellékletének, a Fellegvárnak is el kellett esnie. Sütő András 1979-ben Herder-díjban részesült, és a díjjal járó lehetőségként Szőcsöt jelölte ösztöndíjasnak, aki "beutazta a világot": Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Államokban is megfordult, kapcsolatokat épített. A Fellegvár megfojtása után egy darabig az Igazságnál dolgozhatott a visszatért szerkesztő, aztán arra kényszerült, hogy tanári állást keressen. Ekkortájt döntött úgy, hogy csatlakozik az ötletgazda Ara-Kovács Attilához, és részt vett az Ellenpontok című szamizdat előállításában. A szerkesztők között volt Tóth Károly Antal és felesége, Tóth Ilona, az akkor 18 éves Keszthelyi András pedig a közreműködők között. Az Ellenpontok az egyetlen komolyabb magyar nyelvű erdélyi szamizdat kiadvány: 1981 decemberében indult, kilenc lapszámot ért meg, kisebbségi jogokkal, a magyar kisebbség brutális elnyomásával foglalkozott. A magyar demokratikus ellenzékkel Ara-Kovácson keresztül jó kapcsolatokat építettek ki, és Szőcsnek sok kapcsolata máig is fennmaradt abból az időből. Az Ellenpontok terjesztése a lebukás kockázata miatt igen nehéz volt, ezért csak kevesekhez juthatott el.
A laptól távol állt az izolacionizmus, foglalkozott a többi román nemzeti kisebbség problémáival is. Memorandumukat és a hozzá csatolt programjavaslatot, Tóth Károly Antal munkáját eljuttatták az 1982-ben Madridban rendezett Helsinki Utókonferencia résztvevőinek. "E vonatkozásban meggyőződésünk, hogy a programjavaslatunk, mely 'egyesek' számára a románok ellen irányulónak tűnhet, valójában a románság érdekeit is magában hordozza, hiszen a jogszerűség biztosítása az ő jogaikat is szükségképpen bővítené." Amennyiben elfelejtjük, milyen körülmények hívták életre a memorandumot, úgy találhatjuk, szövege billeg az univerzalista emberi jogi retorika és egyfajta szoft-nacionalizmus között. Szőcs végső soron az előbbi elképzelést választotta, a szamizdat Beszélőnek adott 1986-os nyilatkozata azzal a mondattal zárult, hogy "minden kisebbségnek, a románnak is pont azokat a jogokat szeretném, mint a magyar kisebbségnek".
Az Ellenpontok azonban nem csak a hatalom szemében lett vörös posztó, fellépett ellene a Szabad Európa Rádió román adása is. Viszont mellette foglalt állást az országot később elhagyni kényszerülő nagy tekintélyű román költő, Dorin Tudoran. Az Ellenpontok segített felhívni a külföldi közvélemény figyelmét a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság helyzetére, de a lap a nagy létszámú romániai cigányság helyzetéről is tájékoztatott. 1983 novemberében a Securitate (a román titkosrendőrség) rájött a szerkesztők kilétére, és letartóztatta őket. Szőcs, miután kijött, eltűnt egy időre, és amíg a Securitate kereste, Zalán Tibor verset írt hozzá (Táviratok Szőcs Géza ismeretlen címére), amit Magyarországon nem tudott publikálni, így az az Új Symposionban jelent meg. Ez lesz az utolsó cseppek egyike, a Szőcs melletti politikai kiállás után a rendszer lecsapott a Symposionra, Szőcsöt pedig ismét megtalálták. A tortúrák miatt embólia lépett fel szervezetében, kórházba került. Ezekben az években kritikus-művelődéstörténész édesapja tartotta el, mígnem kevéssel emigrációja előtt álláshoz jutott az Irodalomtörténeti Intézetben. 1986-ban hagyta el Romániát, Svájcba távozott, családja nem sokkal később követte.
Az Ellenpontok példásan bátor, nem pusztán egzisztenciájukat, de szabadságukat és fizikai létüket is kockára tevő munkatársainak a későbbi sorsa szinte példázatszerű. A Göteborgban élő, sértett Tóth Károly Antal, az Ellenpontok egykori motorja úgy érzi, Szőcs ki akarja sajátítani a kiadvány történetét. Néhány évvel ezelőtti levélváltásuk apropója, hogy Tóth antiszemita klisék egész sorát felvonultató cikket tett közzé a Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imréről, amit Szőcs visszautasított, és a múlttal való szembenézés szükségességét hangsúlyozta. Szőcs válaszlevele a Népszavában látott napvilágot, az újság Tóth viszontválaszát nem kívánta közölni, a Magyar Nemzet azonban teljes terjedelmében helyt adott a sértett denunciálásnak. Tóth írásai azóta is feltünedeznek, többnyire másodközlésként: a választási kampányban Bayer Zsolt ellenében állt ki a Jobbik mellett, és védelmébe vette a Raj Tamás halálát ünneplő kuruc.infót. Forrásaink szerint Tóth szerepe meghatározó volt a szamizdat kiadvány arculatának kialakításában, akkori erkölcsi integritása imponáló volt. Szőcs szereti színezni a saját szerepét, de e szerep ojektíve is igen fontos volt, mint ahogyan valódi és nagy volt a költő által vállalt kockázat is.
A bolyongás évei
Genfi tartózkodása idején Szőcs újságírásból élt, és segítette a magyar emigráció is. Sokat utazott, elsősorban az Egyesült Államokban, ahol egy alkalommal felkereste például Wass Albertet. Szőcs Géza ókonzervatív fantasztának, lényegében beszámíthatatlannak tartja Wasst, de nem elvetemültnek, íróként pedig hullámzó színvonalúnak; de első regényei némelyikét, főként A funtineli boszorkányt vállalható irodalmi teljesítménynek gondolja. Szintén az Egyesült Államokban ismerkedett meg Faludy Györggyel, akivel mély és szoros, Faludy haláláig tartó barátságot kötött. Hasonlóan rajongott a Faludynál is idősebb és hosszabb kort megért burgenlandi Takács Jenő zeneszerzőért. Mindhármójukban közös a világpolgári érzület, a klasszikus műveltségű, a humánkultúra egészét egységben látó reneszánsz ember iránti vonzalom, és a "száműzöttség" miatti rokonszenv egymás iránt. Budapestre azért tért vissza, hogy a Szabad Európa Rádió itteni irodavezetője legyen; svájci útlevelét ekkor visszaadta. Az 1989. decemberi forradalom után úgy döntött, repatriál Romániába, és kisebbségi politikusként dolgozik. Magas pártfunkciókat viselt az RMDSZ-ben, a bukaresti törvényhozás szenátora lett, ám konfliktusba került a pártbéli pragmatikus vonallal. 1993-ra marginalizálódott a párton belül, és a visszavonulás mellett döntött. Úgy érezte, hátba szúrták azok, akiket elvbarátainak hitt. Sokrétű és bonyolult sértettségei közül az "eremdéeszes" talán a legkomolyabb: ha az RMDSZ vezetését támadja, elveszíti minden humorérzékét. Elkötelezett autonomistaként Tőkés Lászlót támogatta, és úgy látta, hogy a magyar párt kormányzati részvétele öncél. Kudarca után többször megfogadta, hogy végleg szakít a politikával, mi több, még politikai publicisztikát is csak kivételes esetben ír. Mostani államtitkári megbízatását hivatalnoki munkának tekinti. Az RMDSZ lejárató kampányának tartja nehezen átlátható pénzügyeinek felszínre kerülését. A 90-es években könyv- és lapkiadással foglalkozott, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökségi tagjaként ingatlant vásárolt a Bem rakparton a kisebbségi magyarság céljaira a Magyar Hitel Bank által adományozott összegből. Saját kiadói vállalkozása, az Erdélyi Híradó budapesti képviselete működik itt. Állítása szerint szabályosan, előzetesen rögzített szerződéses feltételekkel és rövid ideig bérelte csak az ingatlan egy részét az Erdélyi Híradó, az ügyről hírt adó Népszabadság birtokába viszont olyan adatok jutottak, amelyek szerint a kiadó hosszú éveken át használta az ingatlant.
Szőcs lapjaiban állami cégek nagy összegű hirdetéseket helyeztek el, amit a példányszám korántsem indokolt volna, és a korabeli sajtóhírek szerint a költő nem számolt el megnyugtatóan a Duna Tv erdélyi tudósítói hálózatának kiépítésére felvett pénzekkel sem. A sajtóhírek ezenkívül hasonló célokra szánt, az amerikai emigrációtól származó, Szőcs Géza kezén szintén átmenő, bizonytalan sorsú pénzösszegekről is tudnak. Forrásaink egy része Szőcsöt "adminisztratív analfabétának" tartja, úgy véli, pusztán ez volt csak az oka a nyomában járó pénzügyi káosznak, mások viszont "hajmeresztő pénzügyi machinációkról" beszélnek.
Vissza a közéletbe
A felhasznált összegek látható eredménye az Erdélyi Híradó legfontosabb sorozata, az Előretolt Helyőrség könyvszéria, aminek szerkesztője Szőcs kolozsvári jobbkeze, tanítványa és barátja, Orbán János Dénes. Annak idején ő maga is ebben a sorozatban indult, ahogyan például Lövétei Lázár László, Nagy Koppány Zsolt vagy Szálinger Balázs. Az imponáló névsor ellenére is fel szokták vetni, hogy Szőcs és Orbán János Dénes intézményhálózata (a könyvkiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája) lényegében monopolizálja Kolozsvár magyar irodalmi életét. Szőcs a 2000-es években viszonylag ritkán szólalt meg, elsősorban különc és szellemes ötletekkel hívta fel magára a figyelmet alkalmi politikai publicisztikái mellett. Kétlaki életét él, gyakran megfordul Magyarországon, lassan ide helyeződik élete súlypontja, de mindvégig sűrűn visszajár Kolozsvárra. A 2002-es választások idején azt nyilatkozta, hogy nincsen szavazati joga, idén már arról tudósított, hogy román-magyar kettős állampolgár. A harmadik évezred első évében folyóiratot alapított A Dunánál címmel, ami egy ideig "a Duna Tv folyóirataként" üzemelt, aztán a tévé magára hagyta, és lassan elsorvadt. Szőcs ezért talán legközelebbi ifjúkori barátját, Cselényi Lászlót hibáztatja elsősorban, bár kapcsolatuk ezt az ügyet jóval megelőzően is kimondottan ellenséges volt már. A költő egyébként a Duna kuratóriumának fideszes delegáltja lett az évtized második felében. A 2009-es EP-választásokon szóba került képviselői jelölése, amit azzal hárított el, hogy nemsokára nagyobb feladat vár rá. Ebben az évben Orbán Viktor kulturális stratégia kidolgozására kérte fel, feltehetően ebből láttunk mutatványokat az utóbbi hetekben. Tavaly októberben a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fontosnak tartotta a kultúrpolitika kiemelt kezelését, az önálló minisztériumot, éppen az első Orbán-kormány mintájára, ahol az oktatásügytől is elválasztották a területet. A jelenlegi csúcsminisztériumi szisztéma végül a szociális rendszerrel és az egészségüggyel is összeterelte, igaz, a közben eltelt fél évben Szőcs rájött, "téves premissza" abból kiindulni, hogy az eredményes munkához, a hatékonyabb érdekérvényesítéshez önálló tárcára volna szükség. Államtitkári kinevezése ennek ellenére sem volt lefutott ügy, sokan sokféle irányból támadták párton belül, és ezek a harcok nem is maradtak meg a színfalak mögött. ' maga is utal rá, hogy személyéhez Orbán ragaszkodott eltökélten, de a kormányközeli sajtó szerint Csoóri Sándor például élesen ellenezte a jelölését. Szőcs kultúrpolitikai elképzeléseit nagyszabású zavarosság jellemzi, hol jobb, hol rosszabb ötletek meglehetősen inkoherens kavargása. Mint a Nagyítás c. hetilapban közölt programtervezetében is olvasható, elsősorban a filmművészet érdekli, egyrészt azért, mert ennek van a legnagyobb társadalmi hatása, másrészt azért, mert ez a művészeti ág igényli a legtöbb pénzt. Úgy véli, e területen idáig nem esztétikai szempontok, hanem lobbiérdekek döntöttek az állami pénzek sorsáról. Lapunk kérdésére közölte, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványnál "mostanáig elvégzett kis belső átvilágítás" komoly tanulságokat hordozott, megerősítette feltételezését a minőség szempontját felülíró csoportérdekről. Állítása szerint a Nagyításban közölt szavait félreértették, ő nem javasolta a három "F" (finanszírozandó, felejthető, felejtendő) kultúratámogatási elvét, hanem éppenséggel ezt akarja megtörni a pluralizmus nevében. Programtervezetében jelzi, hogy fontosnak tartja a kultúrateremtők anyagi biztonságának szavatolását - de koncepció helyett be kell érnünk a nehéz helyzetet illusztráló példákkal és a megütközéssel, hogy miért nincsen még Temesi Ferencnek Kossuth-díja. (Ezen L. Simon is meglepődött nemrég a Heti Válaszban; a Por szerzőjének díjazása, úgy tűnik, a Fidesz kultúrpolitikájának fundamentuma.) A kulturális termékek hozzáférhetővé tételét prioritásként kezeli Szőcs, de a kérdésre, hogy miként tervezi ezt megoldani, a Nagyításnak adott interjújában azt feleli: kulturális kohézió nélkül nincs nemzet. A további spekulációk helyett egy kutatócsoportnak "föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került" - hangzik a programtervezet következő ötlete, amely a megbékélési politikával is foglalkozik. "Azt gondolom, a jövendő miniszter, illetve államtitkár egyik első feladata az legyen, hogy kezdeményezzen... dialógusokat azzal a céllal, hogy párhuzamosan ismerhessük meg a történelemmel, a mai helyzettel és ki-ki jövőképével kapcsolatban a magunk álláspontját, s a meghatározó zsidó, cigány, román, szlovák és szerb gondolkodók, közösségi vezetők, történészek és társadalomtudósok álláspontját."
De Szőcs Géza nemcsak ezekkel keltett előzetesen figyelmet, hanem tiltakozó levelével is, amit Orbán Viktorhoz intézett a Balassi Intézet ügyében, helytelenítve azt a tervet, hogy átkerüljön a kulturális tárcától Navracsics Tibor közigazgatási minisztériumába. A levelet, amiben leendő államtitkársága hatókörének szűkítése ellen lobbizott, mint mondta, civilként írta, nem politikusként, ám akcióját a kormányzaton belüli érdekérvényesítés bevett módjának tekinti. Meglepő ötletekből valószínűleg a későbbiekben sem lesz hiány.
Vári György
Magyar Narancs (Budapest)

Erdély-szerte késleltetik az önkormányzati lakások értékesítését
Erdély nagyobb magyarlakta városaiban még egyetlen ANL-lakást sem értékesítettek, s olyan települések is vannak, ahol az önkormányzat egyelőre azt sem döntötte el, hogy áruba bocsátja-e az ingatlanokat. A Regionális Fejlesztési, Lakásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium 9000 ANL-lakást szeretne idén eladni, hogy a befolyt pénzből finanszírozza a további lakásépítéseket. A terv irreálisnak tűnik, ugyanis a települések többségében még el sem kezdődött az Állami Lakásügynökség által építtetett ingatlanok értékesítése. Emiatt Elena Udrea miniszter a közelmúltban azzal vádolta meg a polgármestereket, hogy akadályozzák az ANL-lakások értékesítését.
„Arra kértem a prefektusokat, hassanak oda, hogy a polgármesterek adják el a meglévő lakásokat, mivel szükséges, hogy új ANL-lakásokat építsünk” – nyilatkozta a politikus. A minisztériumnak és a prefektusoknak azonban semmiféle törvényes eszköz nem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy felgyorsítsák a folyamatot, az ingatlanok értékesítése ugyanis az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az ANL vezetősége az év elején azt nyilatkozta, hogy idén 20 ezer lakás építését akarják elkezdeni, melyekből 3000-t az idei év folyamán át is fognak adni.
Mi előnyösebb?
Kolozsváron egyelőre egyetlen ANL-lakást sem adtak el, sőt az önkormányzat még arról sem döntött, hogy kívánja-e értékesíteni azokat. A városatyák a testület keddi ülésén foglalkoznak majd a témával, tájékoztatta a Krónikát László Attila alpolgármester. „Bár mi adtuk hozzájuk a telket, közművesítve, a kormány kötelez minket, hogy leltári áron adjuk el őket, az eladásból származó bevételnek pedig csupán 1 százaléka folyna be a város kasszájába. Gazdasági szempontból előnyösebb volna számunkra, ha megmaradnának bérleménynek” – nyilatkozta László Attila.
Bár a közvetlen gazdasági érdek az eladás ellen szól, az alpolgármester szerint a közgyűlés valószínűleg jóvá fogja hagyni a lakások értékesítését, bízva abban, hogy a befolyt pénzt a minisztérium Kolozsváron fogja felhasználni további ANL-lakások építésére. A kincses városban jelenleg 170 ANL- lakás van, s május 31-éig 134 bérlő jelezte vásárlási szándékát. László Attila elmondása szerint további 68 ANL-lakás építése folyamatban van, s a hadseregtől megszerzett telkeket az önkormányzat szintén erre a célra akarja felhasználni.
Sem döntés, sem vásárlók
Marosvásárhely önkormányzati testületében szintén nem alakult még ki egységes álláspont az ANL-s lakások sorsát illetően. Dorin Florea polgármester többször is azt hangoztatta, hogy kár lenne azokat eladni. Helyettese, Csegzi Sándor szerint azonban a gyökeresen megváltozott gazdasági helyzet lényegesen átírhatja az elöljáró elképzeléseit. A tanács egyelőre nem döntött, még csak nem is tárgyalta a lakások sorsát.
A bizonytalanság vezetett oda, hogy eddig mindöszsze négy család kérje azok megvásárlását. „Valószínűnek tartom, hogy áruba bocsátjuk ezeket a lakásokat, ugyanis a városházának pénzforrásokra van szüksége. Igaz, a központilag megszabott ár jóval kisebb az amúgy is alacsony piaci árnál” – vélekedett Csegzi. A jelenlegi öt tömbházban található 110 lakáson kívül – Marosvásárhelyen az idén további négy ANL-s tömbházat adnak át a cserealji erdő alatt kialakított Belvedere lakóparkban. Ez újabb 120 lakást jelent fiatalok számára.
Négyzetméterenként 407 euró
Sepsiszentgyörgyön két ANL-s tömbházban vannak eladó lakások, az egyikben 39, a másikban 24 lakrész vásárolható meg. Tankó Vilmos, a városháza népjóléti igazgatóságának vezetője a Krónika kérdésére elmondta, a fejlesztési minisztérium által kidolgozott irányelveknek megfelelően hozzávetőleg 407 eurót kérnek egy négyzetméterért, de az ár a lakás paramétereinek függvényében változhat. Egy kétszobás ANL-lakás mintegy 20 ezer euróba kerül, vagyis a viszonylag új, néhány éves lakásokat piaci áron lehet megvenni.
Ennek ellenére nincs nagy érdeklődés, eddig még egyetlen lakásnak sem került új gazdája, és mindössze tizenegyen jelezték szándékukat, hogy esetleg megvásárolnák a bérleményként használt lakást. Tankó Vilmos elmondta, a fiatal házasok rendkívül kedvező feltételekkel kapták meg a lakrészeket, nagyon alacsony bért kell fizessenek. Azonban attól számítva, hogy a házastárs, akinek a nevére kiállították a szerződést, betölti a 35 évet, a kedvezmények megszűnnek. Ilyen esetben a lakás havi bére elérheti az 500 lejt.
Már többen vannak ebben a helyzetben, ők azok, akik fontolgatják, hogy megvásárolják a lakást, hiszen a havi 500 lej körülbelül egy lakáshitel törlesztőrészletével egyenértékű. Információink szerint azonban olyan bérlők is vannak, akik azt tervezik, hogy a kedvezmény megszűnte után felmondják a szerződést, és kiköltöznek az ANL-s lakásból. A közeljövőben újabb 96 ANL-lakást adnak át Sepsiszentgyörgyön, melyekre négyszeres a túljelentkezés.
Lennének vásárlók
Szatmárnémetiben nyolcvanhat ANL-lakás vár eladásra – tudtuk meg Varga Pétertől, az Országos Lakásügynökség területi megbízottjától. Ezek kivétel nélkül a Cloşca sugárút 72–74. szám alatt, 2000-ben megépített kettős tömbházban találhatók. A két épületrészben negyven garzon és negyvenhat kétszobás lakást lehet értékesíteni, magyarázta Varga. Ami a lakások árát illeti, az 13 921 euró és 22 605 euró között változik.
Egy negyven négyzetméteres garzonlakás 13 921 és 15 081 euró közötti összegekért vásárolható meg, ehhez még hozzáadódik az áfa. Akik kétszobás, hatvan négyzetméteres lakást szeretnének megvásárolni azok 20 866 és 22 605 euró közötti összegeket kell kifizessenek, plusz az áfát. A polgármesteri hivatal adatai szerint a jelenlegi bérl?k hetvenöt százaléka érdeklődik otthonuk megvásárlása iránt. Azonban, hogy ez megtehessék, meg kell felelniük néhány követelménynek.
Az első és legfontosabb, hogy legalább három éven keresztül megszakítás nélkül kellett bérelniük az illető ingatlant. Ezenkívül a lakás teljes árát kell befizetniük, a kérelmező egyik családtagjának sem lehet a nevén más saját ingatlan, s vásárló családjának egy főre eső átlagjövedelme nem haladhatja meg az országos átlagbér kétszeresét. Az új lakástulajdonosok öt éven keresztül nem adhatják el a lakásukat.
Nagyváradon két ANL-tömbház van, az egyik az Árpád vezér (Ştefan cel Mare), a másik pedig a Vitéz (Decebal) úton, tájékoztatta lapunkat a városi önkormányzat sajtóosztálya. Előbbiben 125, utóbbiban 78 lakás található, melyek közül tíz egyelőre nem eladó, mivel a bérlők kevesebb mint egy éve lakják az ingatlant. 83 lakó jelezte az önkormányzatnak vásárlási szándékát, de még egyetlen adásvételre sem került sor.
Krónika (Kolozsvár)

Közös gondok, közös megoldások (Kolozsvári magyar felsőoktatási fórum)
A romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek — fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki tegnap Kolozsváron román—magyar felsőoktatási fórumon vett részt. Jelent volt Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke is, és képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége.
Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. A fórum fő célja a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeinek megalapozása volt, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik.
Tőkés László európai parlamenti képviselő — egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke — előadásában kiemelte, hogy a PKE és az EMTE fejlesztésében szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Versenyképes felsőoktatás: az itthon maradás biztosítéka
Nekünk, magyar politikusoknak, magyar felsőoktatási vezetőknek, oktatóknak két fontos célt kell megfogalmaznunk, amikor a magyar nyelvű felsőoktatásról gondolkodunk: a magyar nyelvű oktatási lehetőségek bővítését és az együttműködést – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök- helyettes pénteken, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által szervezett román-magyar felsőoktatási fórumon, Kolozsváron.
Előadásában az oktatási kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a bolognai rendszer bevezetése és annak elfogadtatása azt a célt szolgálta, hogy versenyképesek és csereképesek legyünk bárhol Európában.
"Csereképes kell legyen Erdély és Románia, csereképesek, versenyképesek kell legyenek a felsőoktatási intézményeink, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban" – hangsúlyozta a szövetség elnöke, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttműködést szorgalmazzák.
Beszédében Markó Béla kitért a hazai magyar felsőoktatás dinamikájára is. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a 2006-2007-es tanévben Romániában megközelítőleg 9 ezer fiatal tanult magyarul az egyetemeken, a 2009-2010-es tanévben már közel 13 ezren indultak. "Dinamikusan fejlődünk, és ez minden bizonnyal köszönhető a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, az egyre nagyobb súllyal bíró Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, a Partiumi Egyetemnek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek. A dolgunk az, hogy ezt a számot bővítsük és stabilizáljuk, hogy a törvényben a magánegyetemeknek is esélyt adjunk a reális, valós és méltányos továbblépésre és fejlődésre" – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki prioritásként jelölte meg a Sapientia akkreditációját, az ehhez szükséges törvénytervezet kidolgozását és ennek a parlamenttel való elfogadtatását.
Az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatás bővítéséért továbbra is felelősséget kell vállalnia az RMDSZ-nek és emellett mindazoknak, akik a közéletben lehetőségekkel rendelkeznek. "Egy közösségen belül akkor van egészséges közélet, ha sikerül a munkát, a feladatot és a felelősséget megosztani" – mondta Markó, kiemelve azok szerepét, akik vállalták, hogy politikai eszközökkel próbálnak változtatni a hazai oktatás és ezen belül a felsőoktatás helyzetén. "Kulcspillanatban vagyunk, mert az elkövetkező napokban még mindig van mód az új oktatási törvény szövegén változtatni, és még mindig van mód azoknak a módosításoknak a beiktatására, amelyek valóban koherenssé tehetik azt az oktatási reformot, amelyre ennek az országnak óhatatlanul szüksége van. Természetesen, a mi esetünkben van egy sajátos megközelítése az oktatási törvénynek, éspedig a teljes körű anyanyelvű oktatás kereteinek biztosítása". Úgy vélekedett, ilyen szempontból a jogszabály jó úton halad, hiszen eddig a pillanatig, minden vita és időnként minden ellenkezés dacára, sikerült kiiktatni az előző oktatási törvényből megmaradt diszkriminatív intézkedéseket, mint például azt, hogy bizonyos tantárgyakat nem lehet anyanyelven tanítani. Markó Béla szerint jelenleg és a közeljövőben a kérdés nem csupán az, hogy lehet-e minden tantárgyat magyarul tanítani, hanem az, hogy rendelkeznek-e döntési lehetőségekkel és eszközökkel a magyar oktatók. Véleménye szerint ezt a célt szolgálja az új oktatási törvényben megfogalmazott decentralizáció, amely közösség-, gyerek-, szülő- és pedagógusközelibbé teszi az iskolát. "Tagadhatatlan, hogy ez pozitívan hat ki a felsőoktatásra is, hiszen nem mindegy, hogy milyen minőségű oktatást követően kerülnek a felsőoktatási intézményekbe a diákok. Annak, hogy egy közösségen belül hoznak meg döntéseket, van egy más jelentősége is: másképp lehet tervezni, kidolgozni a szakok, iskolák profiljával kapcsolatos helyi, regionális, megyei stratégiákat, és mindez arra fogja kötelezni az önkormányzatokat, hogy közelebb hozzák az egyetemeket a konzultációk során" – összegzett az RMDSZ elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)

Hasonló kihívásokkal küzd a román és magyar felsőoktatás
A romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek - fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki pénteken Kolozsváron román-magyar felsőoktatási fórumon vett részt.
Szabó Gábor elmondta: nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a romániai magyar felsőfokú képzés európai minőségű, s hogy Kárpát-medencei felsőoktatási térség kezd kialakulni.
Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet.
A fórum fő célja az volt, hogy megalapozzák a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A román-magyar felsőoktatási fórumon számos romániai egyetem vezetője is jelen volt, részt vett Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, de képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége is. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik.
A kolozsvári felsőoktatási fórumon felszólalt Tőkés László európai parlamenti képviselő is, aki egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke. Előadásában kiemelte, hogy a PKE és az azt integráló EMTE fejlesztése nem lehet csak a nagyváradi akadémiai közösség felelőssége, ebben szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is.
Markó Béla RMDSZ elnöke beszédében a romániai magyar felsőoktatás dinamikus fejlődését vázolta. Emlékeztetett arra, hogy a 2006-2007-es tanévben megközelítőleg 9 ezer fiatal tanult magyarul a romániai egyetemeken, az idei tanévben viszont számuk már közel 13 ezerre nőtt.
Krónika (Kolozsvár)

A Kulturális Autonómia Tanács működését pártpolitikai megfontolások fölé kell emelni
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács június 11-én, Kolozsváron tartotta elnökségi ülését, amelyen véglegesítette a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek névsorát – közölte tegnap az EMNT sajtóirodája. A küldöttek személyére korábban az EMNT területi szervezetei és szakbizottságai tettek javaslatot.
Az Elnökség értelmezésében a Kulturális Autonómia Tanács egy olyan közösségi testület, amelynek fő feladata a stratégia-alkotás az oktatás, tudomány, közművelődés, hagyományőrzés, műemlékvédelem, közszolgálati média és általában a közösségépítés területén, továbbá olyan támogatáspolitikai reform előkészítése és végrehajtásának felügyelete, amely visszaszorítja a civil társadalmi szerveződések kiszolgáltatottságát a politikummal szemben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szándéka szerint mindezt a pártpolitika fölé kell emelni, ezért küldöttei a Kulturális Autonómia Tanácsban elsősorban a civil és kulturális szervezetek képviselői, és nem politikusok. Fontos továbbá, hogy a testület a konszenzus-orientált döntéshozatal elve szerint működjön.
Az Elnökség elvárja, hogy ebben az RMDSZ is partner legyen, hiszen a testület tagjainak csak negyedét jelöli az EMNT. Amennyiben mindezen kérdésekben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén megegyezés születik, nincs akadálya annak, hogy a közel jövőben, az EMNT szándéka szerint Erdély fővárosában, Kolozsváron, végre megalakuljon a Kulturális Autonómia Tanácsa.
Az EMNT küldöttsége mandátumot kapott, hogy az mindezeket érvényesítse az RMDSZ képviselőivel való tárgyalás során.
Az elnökségi ülésen Szabó László jegyző, az EMNT segélyprogramjainak koordinátora beszámolt a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére kezdeményezett gyűjtés eredményeiről. Az első segélyszállítmány június 10-én érkezett Edelény térségébe, és több önkéntesesekből álló csoport is dolgozik az árvízkárok felszámolásán. Az EMNT elnöksége a gyűjtés folytatásáról határozott.
Gergely Balázs Kolozs megyei elnök ismertette a Kolozsvári Magyar Napok tervezett programjait. A 2010. augusztus 18–22. között zajló rendezvényt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos, kiemelt rendezvényként kezeli.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Áldás az éneklőkre
Háromszék legnagyobb városában, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király templomban zárul a Debreceni Kodály Kórus erdélyi koncertturnéja szombat este héttől.
Tiszta hangokból és tiszta lelkű emberekből nem volt hiány a székelyudvarhelyi Szent Miklós templomban a Debreceni Kodály Kórus péntek esti koncertjén. Magyar és székely lelkek ötszáz kilométert “legyőzve” fonódtak össze, hogy István királyt “hívván” együtt csorduljon ki könnyük. Megható volt az a szeretet, mely a közönségtől a kórusra és vissza áradt, belsőséges hangulatot teremtve ezzel. A híres Tamási Áron Líceum árnyékában álló templomban nemcsak a szép számú hallgatóság kapott feledhetetlen ajándékot. Állva tapsolták a debreceni kórust és vezetőkarnagyát, Pad Zoltánt, ki tisztelete jeléül a közönségtől kapott virágot a szűzanya oltárára helyezte. – Azok vannak Istenhez legközelebb, akik énekelnek – kezdte rögtönzött beszédét Kovács Péter, a plébánia segédlelkésze, a kórustagoknak munkájukhoz és életükhöz eképpen kívánva sok szerencsét: “kérem az Urat, segítse Önöket, hogy életük egy szép zenei mű legyen Isten előtt”.
 “Végállomás következik”
 Marosvásárhely, Kolozsvár és Székelyudvarhely után szombat (ma) este elérkezett a Debreceni Kodály Kórus erdélyi koncertturnéjának utolsó állomása.
erdon.ro

Egyetemről felső fokon
„Történelmi pillanat ez a magyar és a román felsőoktatás kapcsolatának történetében, hiszen még nem nyílt alkalom eddig ilyen léptékű és színvonalú egyeztetésre” – mondta Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett Felsőoktatási Fórumon, melynek résztvevői – hazai és magyarországi egyetemek vezetői – a romániai magyar egyetemisták tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést írtak alá.
Az értekezleten az intézményvezetők áttekintették annak lehetőségeit, hogyan kapcsolható össze, hogyan fejleszthető hatékonyabban a két ország egyetemi rendszere.
„Csereképesnek kell lennie Erdélynek és Romániának, csereképeseknek, versenyképesnek kell lenniük a felsőoktatási intézményeinknek, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban” – hangsúlyozta felszólalásában Markó Béla RMDSZ-elnök, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttműködést szorgalmazzák.
Ez a terület azért is kiemelten fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes – mert három év alatt négyezerrel nőtt a hazai felsőoktatásban továbbtanulók száma, 13 ezer egyetemistát tartottak nyilván az elmúlt tanévben.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte: a felsőoktatás fejlesztése nemzetpolitikai fontossággal bír. „Ennek a képzésnek a rendeltetése az, hogy Erdélyben és a Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy a magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen” – mondta az EP- képviselő.
Szabó Gábor rektor a közös egyeztetést és az együttműködésre való törekvést azért is nevezte stratégiai fontosságúnak, mert az egyetemek közötti verseny most nem belföldön, hanem külföldön, a nemzetközi porondon dől el. A kolozsvári fórum új lendületet kíván adni a közös képzési és kutatási programok kialakításának figyelmeztettek a résztvevők, az oktatók, hallgatók, és kutatók cseréjének, valamint különböző regionális együttműködési programok fejlesztésének – hangzott el az értekezleten.
Elballagtak a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei
Szombaton ballagtak el az idei végzős hallgatók Románia egyetlen, a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal államilag akkreditált magyar egyeteméről, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE). A hagyományos ünnepi istentisztelettel egybekötött záróeseményt a nagyvárad-újvárosi református templomban tartották.
Igehirdetésében Tőkés László püspök, EP-képviselő, a PKE alapítója a „hit fegyverzetével” való felvértezés fontosságát emelte ki. Az igehirdetést követően János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet, amelyben beszámolt az egyetem eredményeiről.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mátyás király paripája viszi üzeneteinket a jövőbe
Közeledik a rendkívüli lovasposta feladási határideje
Többször adtunk hírt arról, hogy a restaurálás alatt lévő Mátyás király szoborcsoport lóalakjának belsejébe napjaink embere a jövőhöz intézett üzenetet helyeztethet el. Amikor majd egy-két évszázad múltán Fadrusz János remekműve esetleg újabb felújításra szorul, és a szakemberek ismét rákényszerülnek a szétszedésére, manapság írott üzeneteink előkerülhetnek. Hónapokkal ezelőtt beindult az üzenetek gyűjtése. Nem csak kolozsváriak vagy erdélyiek, hanem távolabb élő magyarok is fontosnak tartották gondolataik és vágyaik közlését azokkal az emberekkel, akikről most csupán annyit lehet biztosan tudni, hogy ezen a területen fognak élni. Rájuk hárul majd a legnagyobb magyar király, a korabeli reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb támogatója emlékének-emlékművének gondozása. Belekíváncsiskodtunk az eddig beérkezett üzenetekbe, és – a teljesség igénye nélkül – ezekből idézzük a legérdekesebb gondolatokat.
Az üzenetek döntő többsége elektronikusan érkezett a gyűjtést elvállalókhoz, de sok klasszikus, különböző kiegészítő elemeket tartalmazó levél is célba talált. Az alábbiakban ezekből tallózunk.
Kedves jövő!
avagy következő generációk, kíváncsi vagyok, vajon hányban fognak ezek az üzenetek előbukkanni a ló hasából. Biztosan kiállítást rendeznek belőlük, történészek fogják nézegetni, ki tudja (ezért is írok most kézzel, sőt, tintával, hogy legyen érdekesebb!).
Ti még szoktatok kézzel írni? Én 23 éves vagyok, nemsokára végzett orvos leszek, és bizony többet írok laptopon, mint kézzel, kicsit nehezen is megy. Ti még használjátok az „emotikumokat”? Az angol rövidítéseket? Megvan-e még a Báthory István-líceum? Egyáltalán, vannak még magyar anyanyelvűek Kolozsváron? Megvan még a „Napoca” a Cluj után, vagy megszabadultatok a kommunista kor eme csodás emlékétől? Megoldottátok a génmanipulált kaja kontra bioétel problémát? Melyikük nyert? Gyógyítható-e a rák, az AIDS, az autoimmun betegségek? (Ezeken mennyit röhöghet egy 23. századi orvos, amikor a tudomány ezerszer túlhaladott rajtuk.)
Még sok kérdésem lenne, de abbahagyom, mert a válaszok úgyis néhány száz évet váratnak magukra. Vigyázzatok magatokra, örüljetek annak, ami szép, és ne ismételjétek meg a mi hibáinkat!
Mellékelem ötéves unokahúgom, Hanna, és hároméves keresztlányom, Blanka versét a jövőnek (illetve Mátyás király lovacskájának, mert a jövő fogalma még nem egészen tiszta számukra.).
Kedves utókor!
Szima Csilla vagyok, jelenleg kolozsvári lakos, őseim telepes magyarként kerültek a bánsági dombok közé, Igazfalvára, a magyar pusztáról. Szorgalmamnak és kitartó munkámnak köszönhetően kerültem Kolozsvárra. Tanulmányaimat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Francia-Román Karán végeztem 1989-ben. Itt ismertem meg szászrégeni születésű, örmény-székely származású jövendőbelimet, akivel a mai napig békés házaséletet élünk. Márton gépészmérnökit végzett, jelenleg garázsipari berendezéseket árul a Proton Auto Kft.-nél. Én 14 évig szülőfalumban, majd Kolozsváron tanítottam franciát, jelenleg Kolozs-Karán románt és fakultatív magyart tanítok. Pedagógusként úgy érzem, nagy feladat hárul ránk abban, hogy a most elinduló új és újabb nemzedék magyarul ejti-e majd a szót. A válasz erre olyan egyszerűen hangzik, mint amilyen bonyolult mégis ez az egész jövő. A gyermek csak azt nyújtja, amit kap: szeretetre szeretetet, szép szóra mosolyt, magyar szóra magyar választ.
Gyermekeink, Szabolcs és Réka a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, matematika-informatika szakon tanulnak, jó eredménnyel. Néhány éve Csaba öcsém is Kolozsvárra költözött családjával, és jelenleg a Nokia kolozsvári leányvállalatánál dolgozik. Felesége gyógyszerész, két kislánya pedig még óvodás.
Szabadidőnkben szívesen barangolunk Kolozsvár környékén, szabadságunkat európai városok felkutatásával, történelmi múlt, építészeti remekművek csodálásával töltjük. Otthon kedvelem a konyhai munkát, rendszeresen sütök-főzök, ez nálam családi hagyomány. Az utókor számára egy ízletes tészta receptjét szeretném hagyni, amit nagymamámtól tanultam, és családom is nagyon szeret.
A kőthájas alakja hasonlít a hagyományos túrósbuktára; „édes tepertő”, mondja a férjem. Hozzávalók: 750 g háj, 1 kg finomliszt, 2–3 kanál cukor (csak!), csipetnyi só, 2 diónyi friss élesztő, 2 tojássárgája, 3–4 kanál olaj, tej az összegyúráshoz, pici ecet. Töltelék: 15 kanál darált dió, 13–15 kanál cukor, citromhéj, mazsola, illetve lekvár és porcukor. A hájat ledaráljuk. A lisztet, kevés cukrot, sót, élesztőt, tojássárgáját, olajat tejjel összegyúrjuk, míg hólyagos sima tésztát kapunk. Keleszteni hagyjuk letakarva meleg helyen, egy óra múlva vékonyra nyújtjuk, a háj 1/3-át a tésztára kenjük, majd összehajtjuk: jobbról balra, fentről le. Kicsit pihenni hagyjuk a tésztát, majd ugyanezt megismételjük a második és harmadik harmad hájjal, amit egy pici ecettel meglocsolunk. Figyelni kell a 3 hajtogatásra, ettől lesz a tészta réteges, mint a rétes! Ismét vékonyra nyújtjuk a tésztát, kicsi kockákat vágjuk, és tetszés szerint diókeverékkel vagy lekvárral töltjük. Forró sütőben közepes lángon sütjük, majd ha kihűlt, porcukorba forgatjuk. Jó étvágyat!
2010. május
• Ti, kik egy új kor szülötteiként e csodálatos szobor előtt álltok, halljátok meg, hogy miképpen éltünk mi ennek az új kornak küszöbén. Átvészeltük a nacionalista kommunizmus sötét éveit, amikor intézményeinket elvették vagy felszámolták, nemzetünket az utóbbi évszázadok legnagyobb méretű elsorvasztásával fenyegették, milliószámra telepítettek nyakunkra más nemzetet, azt hangoztatva, hogy mi nem létezünk. Templomainkat, iskoláinkat, kulturális intézményeinket, temetőinket, várainkat akarták elvenni, lerombolni vagy bizonyítani, hogy nem a mienk. Nem sikerült nekik, pedig diktátorkéz is munkálkodott fölöttünk.
Új kor jött el, amikor új erőkkel, lendülettel építjük a mi kis Erdélyországunkat, ezt a szép Tündérkertet. Most, 2010 tavaszán, megújul ez a csodálatos szobor. Sok mindent nem látok, nem érzek még, leginkább azért szorongok, hogy gyermekeim gyermekei otthon érezzék magukat ezen a földön, melyet nem hagytam el, mert szeretem. Mi, e nemzedék, harcoltunk, hogy itthon érezhessük magunkat. E harc most is tart. Ti, kik most olvassátok e sorokat, tudjátok meg, hogy a mi napjainkban minden azért történik, hogy száz év múlva emberi módon, magyarként létezzetek Erdélyben.
Váta Loránd színművész
 • 2010. április 22-én a CFR labdarúgók négy ponttal vezetik a futballmezőnyt, és reméljük, hogy az évad végére újabb kupát és bajnoki címet szereznek majd. Mi mindezt megéljük, és büszkék vagyunk Pászkány bátyóra és a fiúkra. Sose felejtsétek el ezeket az éveket! A ti időtökben hogy áll a kolozsvári labdarúgás?
• 2000 szeptemberében jöttem először Kolozsvárra Szentegyházáról. Onnan nézve, egy 18 éves székelynek Kolozsvár „nagy és román város”. Amikor viszont láthattam a Mátyás szobrot, elfogott az érzés, hogy mégiscsak jó helyen járok, és nekem itt feladatom van. Édesapám úgy gondolta, hogy legnagyobb fiának legjobb, ha Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanul. Igaza lett! Azóta eltelt tíz év, és még mindig itt élek, és nagyon szeretem. Összejártam Európát és Amerikát, és úgy tűnik, Kolozsvárnál jobb hely nincs számomra.
Mátyás király több mint 500 éve elhunyt, de a szobra jelzi, hogy mi, magyarok, itt élünk, itt éltünk, és még sok dolgunk van itt. Ha ez a szobor még 500 évig hirdeti ezt, akkor a küldetését teljesítette.
Én jelenleg Kisbácsban lakom egy faházban, melynek pontos koordinátái: +460 47’ 22.77’’, +230 31’ 55.47’’. Ha majd ezt az üzenetet, ki tudja mikor, előveszik, az a kérésem, hogy juttassanak el ebből a levélből egy másolatot ebbe a házba, ahol most élünk, és ahol most írom egy Apple MacBook Pro laptopon ezt a levelet. Nem tudom, ki fog akkor itt élni, de remélem, hogy a leszármazottaim, akiket ezúton is üdvözlök.
• Amikor ezt a szobrot megrendelték, itt magyar állam és 83%-os magyar többség, valamint 13%-os román kisebbség volt. Most a magyarok aránya már csak 15%, de a románoké 83%, és a szobor nem a magyarság nagyságát, inkább kicsinységét jelképezi. Ha az olvasó egy újabb restaurálás miatt talál az üzenetre, akkor még üzlet a turizmus. Ha pedig ledöntötték a szobrot, akkor győzött a tömegdemokrácia alapvetése: az ember az embernek farkasa.
Nagy István (Pécska)
• Mivel Hunyadi Mátyásra a magyar és a román nép egyaránt büszke, szeretnénk, hogy Fadrusz János kolozsvári szoborcsoportjának felújítását a román illetékes szervek szakértő restaurátorra bízzák, hogy az még sokáig hirdethesse a magyar és a román történelem e nagy alakjának dicsőségét, és hogy sokáig díszíthesse Kolozsvár központját.
(A csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó szegedi zarándokcsoport, 31 aláírással)
• A szilágysomlyói Báthory István Általános Iskola II. B. osztályosai külön paksamétára való anyagot, írásokat és rajzokat készítettek elő a „nagy útra”. Íme, néhány idézet-részlet:
„Sziasztok gyerekek, én irigyellek benneteket, mert a jövőben jobb lesz a világ, mint amikor én éltem.” „Én azt javasolom, hogy nagykorotokban ne csaljatok a pénzért.” „Én 1999-ben születtem, Zilahon. Szeretem a repülőgépeket, és remélem, hogy ti is fogtok repülőn utazni. Szeretnék ebben az időben is élni.”
„Azt üzenem a jövőbeli gyerekeknek, hogy tanuljanak jól. Remélem, sok új találmányotok van. Azt javasolom, ne verekedjetek, főleg a barátok.” „Én azt szeretném üzenni, hogy 50–100 év múlva is az emberek nagyon vigyázzanak a természetre. A gyerekeket a legjobb tudomány szerint tanítsák.” „2000-ben születtem Zilahon, és Szilágysomlyón lakom. Pilótának készülök egy Airbus A320-as gépre. Nagyon sok tanulásba és kemény munkába kerül. Vigyázzatok magatokra, sziasztok.”
• Kedves Olvasó, az a közös bennünk, hogy Te is szokatlan helyzetben láthatod Mátyás lovát. Hogy van? Remélem, a körülményekhez képest jól. Itt most felemelték, úgyhogy láthattam a talpát, gyanítom, hogy újra is patkolták. Igazán jó patkói lehettek, ha több mint száz évig kitartottak... Kíváncsi vagyok, ezek a mostaniak meddig bírják majd. Amúgy képzeld, mi folyton a száz évvel ezelőtti időket sírjuk vissza, azt gondoljuk, hogy akkor minden nagyon jó volt. Te jó ég... Ti is???
Kedves idegen! Remélem, hogy nem is vagy annyira idegen, mint most tűnik nekem. Egyszer ez a város a tied is lesz, mint ahogy most a mienk, és a te emlékeid kötődnek majd azokhoz a helyekhez, amelyekhez mi most annyira ragaszkodunk. Ha majd olvasod ezt a cetlit, kérlek, emlékezz meg egy pillanatra az egyetemistákról, akik itt kóstolgatták az életet, és mindig itt marad lelkükből egy darab. Amúgy, holnap, 2010. május 12-én ballagok... Hiába, mi is múlandóak vagyunk...
• Kedves Jövőbeliek! Remélem, még élnek itt magyarok, létezik még a jó öreg Hargita és Nagygalambfalva (innen jövök), és létezik még a csodás magyar nyelv. Szebb ez minden más nyelvnél, sokkal több dolgot lehet vele kifejezni, mint hinnétek. Remélem, tudjátok, kik: Hooligans, Rúzsa Magdi, Republic, Máté Péter, ha mégsem, keressetek rá youtube-on. Remélem, tudjátok mi az a túrós puliszka, és ismeritek, hogyan kell gyergyói módra főzni a pityókalevest. Ha netalán lesz utódom, és rám ismer innen, folytassa az általam elkezdett családfát, és viselje büszkén a magyar nevet! Magyarok, székelyek! Tanuljatok meg továbblépni, és derűlátással gondolni a holnapra.
• Hahó, magyarok! Remélem, léteztek még, és remélem, jobb emberek vagytok, mint mi.
• Az erdélyi magyar társadalom még mindig a múltba vágyik, felvállalván annak negatívumait, és elzárkózik a jövőtől, annak esetleges pozitívumaival.
• Kedves Időutazó, ne tévesszen meg a sok búsképűség. Tudd meg, hogy 2010. április havában Kolozsváron sok a fiatal, sok a kisgyerek, vannak jókedvű emberek, tervezünk, alkotunk, álmodunk, fákat és jázminbokrokat ültetünk. Pillanatnyilag világszerte nagy a káosz, ez tény, mégis sokan vagyunk, akik bízunk abban, hogy minden jóra fordul.
• Üdvözlet a múltból. Mint egykor Trójában, amikor harcosokat rejtettek a faló belsejébe, ma magyar szavakat rejtünk a bronz ló belsejébe. Adja Isten, hogy évek múlva ne csak nyelvemlék legyen ez, hanem Kolozsvár többsége értse, beszélje, szeresse és büszke legyen erre a nyelvre. A nyelv ma is menedékünk, identitásunk. Büszkék lehetünk rá. Ti, az utókor, őrizzétek tovább, adjátok át fiaitoknak.
• Ha a fentieken kívül még valakinek közölnivalója lenne az utókorhoz, június végéig megtehet, a következő címekre küldve az üzenetet: Amaryllis Társaság, 400294 Cluj-Napoca, str. Buzău nr.15., ap.12.; Bordás Szabolcs, bordaska@gmail.com, 0722-603731; Kovács Lehel, lehelet@yahoo.com, 0757-705877; Veres Mihály, misi@3pont.ro, www.amaryllis.ro/üzenet. Névtelen üzeneteket nem fogadnak el.
Szabadság (Kolozsvár)

Mi van?!
Szőcs Géza frissen kinevezett kulturális államtitkár Magyarországon nagy interjút adott az Index című internetes újságnak. Örülünk, hogy egy kisebbségi sorba született, a diktatúra által meghurcolt szellemi ember elégtételt kap a sorstól, és a könyveivel, verseivel, műveltségével kivívott tekintélyt kamatoztathatja a magyarság javára.
Még a kinevezése előtt kavart egy kis zavart a Balassi Intézet másik minisztériumhoz kerülésével kapcsolatban, legyintettünk akkor, nehezen lesz a szellem szabad harcosából az államigazgatóság bürokratája, majd beletanul, megvan hozzá az intelligenciája. Az utóbbi vált most kérdésessé.
Ugyanis államtitkár úr el akarja indítani a „Julianus barát” programot, amelyben genetikusok felülvizsgálnák a finnugor elmélet érvényességét.
Államtitkár úr, a cikkhez csatolt életrajz szerint, magyar-orosz szakot végzett a Babeş-Bolyai Egyetemen Kolozsvárott. Bízunk abban, hogy nem felejtette még el az ott megszerzett tudást. Mert itt bizony a szezonnak a fazonnal történő összekeverése hangzott el a szájából, ami már egy érettségi vizsgán sem fér bele a tolerálható egyéni nézetek körébe.
A nyelvrokonság nyelvészeti kategória, semmi köze a genetikához. Mindkettő tudomány, saját szabályokkal, kutatási eredményekkel, elsajátítandó ismeretekkel, mielőtt e tárgykörökben megszólalásra vállalkozhatnánk, akár egy vizsgahelyzetben.
Tény, hogy a rokonság meg a történelem kérdéseiben rengeteg hagymázos meg mélymagyar megnyilatkozás olvasható, komoly piaca van a csakrákkal, sumérokkal, Jézuskirálysággal, Kárpát-medence ősbölcsővel foglalkozó elméleteknek, csak éppen ezek művelőinek semmi köze a tudományhoz. A nyelvtörténet nem tud mit kezdeni a genetika eredményeivel, és a genetikusok sem bújják az etimológiai szótárt.
A finnugor elmélet csak annyit jelent, hogy sok ezer évvel ezelőtt, a mai nyelvállapotból és a nyelvtörténeti emlékekből kikövetkeztethetően, azok, akiket a magyarok őseinek tekintünk, egy nyelvet beszéltek a mai finnek, észtek, manysik stb. őseivel. Ennyi. Hogy sok ezer év alatt még hányféle néppel kerültünk kapcsolatba mind genetikai mind nyelvi hatásokat tekintve, szinte kibogozhatatlan.
Nincs kétségem afelől, hogy államtitkár úr talál akár komoly tudományos tekintélyeket is a „Julianus barát” programban megfogalmazott fantazmagóriák kutatására. Azt is előre látom, hogy pénz is lesz, meg eredmény is. De kegyetlen röhögés is mindazon irányokból, ahol becsülete van a gondolkodásnak. Jobb lenne még idejében visszatérni a szellem és a tudomány értelemből épített bástyái közé.
Krebsz János
Új Magyar Szó (Bukarest)

Pályázatokról gyakorlatiasan
A kolozsvári Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tegnap a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál tartottak kis- és középvállalkozók számára elérhető pályázati lehetőségekről konferenciát. A szintén kolozsvári Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég szakértőinek előadásaira szép számmal volt érdeklődő a helyi kamaraszékház tanácstermében, a kis- és középvállalati szektor európai hetének keretében szervezett rendezvénnyel június folyamán nyolc romániai várost keresnek fel.
A több marosvásárhelyi céget is partnereik soraiban tudó pályázati szakértők gyakorlatias megközelítésből ismertették az érdeklődőkkel a vissza nem térítendő pályázati alapok világát, ezek forrásától – kormányzati, európai uniós vagy egyéb nemzetközi – függetlenül. Először arra rávilágítva, hogy a vállalkozását pályázati forrásból fejleszteni készülő érdeklődőnek milyen lépéseket kell megtennie, kezdve a pályázati pénzen megvalósítandó beruházás megtervezésétől egészen a projekt gyakorlati megvalósítása során jelentkezhető nehézségekig, majd a rendelkezésre álló pályázati kiírásokat is ismertették a jelenlevőkkel.
A szakértők szerint az anyagiakban és humán erőben egyaránt reális költségbecslés a sikeres pályázás egyik kulcspontja, kezdve a vállalkozás fejlesztési szükségleteinek és anyagi teherbírásának valós felmérésétől a járulékos költségek jelentette terhek pontos feltérképezéséig. Mint hangsúlyozták, nem olcsó és nem könnyű útja a cég fejlesztésének a pályázati források alapjainak megszerzése, mert egy támogatást elnyerhető projekt komoly tervezést, pontos munkát igényel, ráadásul a folyamat különböző szakaszai időigényesek is lehetnek. Mindez költségekkel jár a vállalkozó számára, a pályázaton dolgozó saját munkaerő bérében, adott esetben a külső tanácsadó és szolgáltatók díjában, és nem utolsósorban banki hitelköltségekben, hiszen a pályázati alapokból utólagosan elszámolható pénzt lehet megszerezni, így a megcélzott beruházás gyakorlati lefolytatása a gyakorlatban legtöbbször hitelből történik, még a pályázótól önrészt nem feltételező projekteknél is.
Költséges és bürokratikus módja a pályázás a vállalkozás fejlesztésének, ennek ellenére a szakértők szerint mégis érdemes ezt az utat választani, főleg a már tervezett, de még halasztható, vagy saját erőből egyelőre megoldhatatlan beruházások kivitelezéséhez, mert egyéb lehetőségekkel összevetve a pályázás a vállalkozás fejlesztésének legolcsóbb módozata.
(benedek)
Népújság (Marosvásárhely)

Szőcs Géza, a fekete bárány
Mint ismeretes, az új magyar kormánystruktúra nyolc csúcsminisztériumot foglal magába, ezek között az egyik a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI), élén Réthelyi Miklós tárcavezetővel, amely minisztérium alá öt ágazat tartozik, mindeniket államtitkári rangú szakpolitikus irányítja. A tárca parlamenti államtitkára Halász János, közigazgatási államtitkára pedig Jávor András lett. A sportért Czene Attila, az oktatásért Hoffmann Rózsa, a szociálpolitikáért Soltész Miklós, az egészségügyért Szócska Miklós, míg a kultúráért Szőcs Géza felel államtitkárként.
Utóbbit már június 2-i kinevezése előtt számos támadás érte a választásokat csúfosan elbukott balliberális oldalról, de övön aluli ütéseket kapott származási helyéről, Erdélyből is. Szőcs Géza Marosvásárhelyen született 1953-ban, költő, író, szerkesztő, Szőcs István újságíró, kritikus fia. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981–82-ben szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság többször is letartóztatta és bántalmazta, ezután elhagyta Romániát. A rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. Az RMDSZ-ből lassan kiszorították a bukaresti hatalom iránt lojális klikkek, a kilencvenes évek közepétől inkább csak íróként, könyvkiadóként, kultúrpolitikusként tevékenykedett, Magyarországon előbb a Duna Tv, később az első Orbán-kormány háttérembereként vállalt feladatokat.
Szőcs Géza mostani kinevezését a Fideszen belül is kísérte elutasítás, ám Orbán Viktor kitartott mellette. Tette ezt annak ellenére, hogy már idén áprilisban, amikor rögvest a választások után felröppent Szőcs esetleges „kultuszminiszteri” megbízatása, Erdélyből megindult az ellen való áskálódás. Az RMDSZ mai vezetői nem mertek ugyan nyíltan fellépni a szövetség egykori főtitkára ellen, ezért a pártsajtót használták fel a lejáratására. A nagyváradi Bihari Napló például még az új Orbán-kormány körvonalazódása előtt rávetette magát a költőre, s jól értesültségét mímelve próbálta meg politikai spekulációkra bírni és ezzel csőbe húzni a költőt, majd Máris lecserélhetik Szőcs Gézát! címmel valósággal beleszuggerálta volna a Fidesz-vezetésbe annak alkalmatlanságát. Ugyanezt tette a múlt héten az Index című budapesti balliberális portál, amely kötekedő-gunyoros nagyinterjúban próbálta Szőcs kultúr- és nemzetpolitikai koncepcióit dehonesztáló szövegkörnyezetben tálalni.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a Szőcs Gézát fúró RMDSZ ismét egy gyékényen árul a magyar nemzetre folyton rárontó magyarországi baloldallal.
*
Az új magyar kulturális államtitkár a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján Kecskeméten, az Országzászló emlékmű avatásán azt mondta, hogy kétféle nézet ütközik a magyar nemzet számára tragikus trianoni döntés kapcsán: az egyik szemlélet önmagunk feladásához és a trianoni döntés elfogadásához, röviden magához Trianonhoz vezet, a másik tagadja Trianon igazságosságát, és mindent meg kíván tenni azért, hogy a nemzet épségét visszaállítsa. Az első világháborút lezáró trianoni szerződés következtében kilencven éve kialakult határok megváltoztatására nincs lehetőség, de az Európai Unió esély a nemzet újraegyesítésére – mondta Szőcs Géza, hozzáfűzve: a mi feladatunk ennek a megvalósítása.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kós András szobrászművész életművének megőrzéséről
Kolozsvár – Június 15-én a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra Kós Andrást. Jakobovits Miklós festőművész fogalmazott meg néhány gondolatot a szobrász életművének megőrzéséről
Életének 96-ik esztendejében, 2010. június 11-én elhunyt Kós András szobrászművész, ny. főiskolai tanszékvezető tanár. Végső búcsúztatására június 15-én, kedden délelőtt került sor a kolozsvári Házsongárdi temető nagykápolnájában, a református egyház szertartása szerint. Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke néhány gondolatot fogalmazott meg a neves szobrászművész életművének megőrzése érdekében. Úgy vélte: jó volna, ha megjelenne a Németh Júlia által írt kitünő Kós András albumnak egy sokkal nagyobb méretű, bővített kiadása. Egy életmű monográfia igényes, nagyvonalú grafikai szerkesztésben, esetleg kibővítve más szobrászok, illetve képzőművészek által írt szövegekkel. “Én a pályázat megindoklását vállalom, csak közösen tudjuk meg, hova lehet elküldeni”, hangsúlyozta. Megítélésében ugyanakkor katalógust lehetne kiadni a múzeumi anyagról, esetleg több nyelven, plusz egy plakátot kitenni a templomban lévő gyűjteményről. A református egyház részére valamilyen állami segítséget szerezni a gyűjtemény folyamatos üzemeltetésére, illetve a felvigyázó vagy gondnok díjazására.
Múzeum-műterem
Valamilyen formában meg kellene őrizni a Mester műtermét a család tulajdonában és felügyelete alatt, mint múzeum-műtermet, és ezt olyanszerűen megszervezni, mint a Szabédi vagy a Györkös Mányi házat. Egy televízió is helyet kaphatna itt, a művész munkásságát és nagyszerű egyéniségét bemutató vetítések céljából. Ugyanakkor a kolozsvári Pavlov utcát nem volna túlzás Kós Andrásról elnevezni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben egy másik utcát feltétlenül el kéne neveztetni a Mesterről. Ma létező képzőművészeti kör vagy iskola, szobrászati tábor is viselhetné az elhunyt nevét, fejtette ki Jakobovits Miklós.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Magyar-román regionális egészségügyi társulás hét kórház részvételével
Medipod néven hozott létre egészségügyi társulást két magyar és két román egészségügyi szervezet; a Zilahon csütörtökön megkötött társulással potenciálisan mintegy másfélmillió ember ellátása javulhat a határ két oldalán.
Nagy Ernő, a Medipod elnöke az egész napos szakmai konferenciával egybekötött alapító ünnepségen elmondta: a debreceni Kenézy Kórház, a zilahi Szilágy Megyei Kórház, a Nagykárolyi Városi Kórház és a négy intézményt működtető Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding együttműködésének középpontjában a közös fejlesztési pályázatok, továbbá a betegek és az orvosok mobilitásának a biztosítása áll.
A társulás alapját a Kenézy Kórház és a Szilágy Megyei Kórház három éve folyó együttműködése alapozta meg: a két intézmény többször szervezett közös képzéseket és szakmai látogatásokat az orvosok számára egymás intézményeiben - ismertette.
Az elnök a Medipod megalapításáról szólva azt emelte ki, hogy a régió intézményi és egészségügyi problémái országhatároktól függetlenül azonosak: a kórházak általában alulfinanszírozottak, a lakosság egészségi állapota rossz, azonosak a leggyakoribb betegségek és egyre inkább érződik az orvoshiány. „A közös problémák közös cselekvést is igényelnek, mondhatni együttműködésre vagyunk ítélve” - fogalmazott Nagy Ernő.
Az alulfinanszírozottságon segíteni leghatékonyabban uniós pályázati források elnyerésével lehet, bizonyos források határon átnyúló regionális együttműködés nélkül pedig elérhetetlenek - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ehhez komoly szakmai munka szükséges.
A betegek ellátásának javítására példaként Nagykároly esetét hozta, amelynek ellátási centruma jelenleg Kolozsvár, azonban a betegeket a jóval közelebb fekvő és ugyanolyan színvonalú ellátást nyújtó Debrecenbe is lehetne szállítani sürgős esetekben. A távolságok ilyen jellegű csökkentése szerinte jelentősen javíthatná az ellátás színvonalát.
Nagy Ernő felhívta a figyelmet az informatikai fejlesztésben rejlő lehetőségekre is: az internet segítségével például könnyebbé válhat az orvos-beteg közti kapcsolattartás, de akár várólistákra is fel lehetne kerülni ilyen módon. A társulás a térségi egészségipart is fellendítheti - tette hozzá.
A Medipod nem egy zárt közösségként kíván működni, nyitott más szervezetek csatlakozására is - mondta zárszóként az elnök, rámutatva, hogy már a csütörtöki szakmai napon is részt vett további három romániai megye képviselője, érdeklődőként
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvárra is ellátogat Semjén Zsolt
Hivatalos látogatást tesz Romániában péntektől vasárnapig Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a két országot érintő kérdésekről tárgyal a román politikai és egyházi élet vezetőivel Bukarestben, majd az RMDSZ politikusaival, illetve a helyi egyházak püspökeivel találkozik – közölte a Miniszterelnök Sajtóstábja csütörtökön az MTI-vel.
A magyar kormány képviselőjét pénteken Bukarestben a Cotroceni-palotában fogadja Traian Băsescu államfő, ezt követően Semjén Zsolt megbeszélést folytat Emil Boc miniszterelnökkel.
A magyar miniszterelnök-helyettest hivatalában fogadja Daniel pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Semjén Zsolt a nap folyamán megbeszélést folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével és Elena Gabriela Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel – olvasható a közleményben.
A hivatalos látogatás szombaton Erdélyben folytatódik, ahol Semjén Zsolt Sepsiszentgyörgyön polgármesterekkel és megyei közigazgatási vezetőkkel találkozik. Ezt követen a kereszténydemokrata politikus Kolozsváron látogatást tesz a Sapientia Egyetemen és tárgyalásokat folytat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tagjaival, többek között Tőkés Lászlóval, az Európai parlament közelmúltban megválasztott alelnökével. Ezt követően megkoszorúzza Márton Áron erdélyi püspök Szent Mihály-templom mellett lévő szobrát és találkozik a református, az unitárius és az evangélikus egyház püspökeivel.
Vasárnap Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel folytat megbeszélést.
Szabadság (Kolozsvár)

Színlelt integráció
Európai szinten sajátos nevelésben, foglalkozásban a teljes diákság hét százaléka részesül, azaz minden száz gyerekből heten. Ez a szám romániai viszonylatban 0,65 százalék, a magyar gyerekeknek pedig csupán a 0,39 százaléka kap gyógypedagógiai ellátást – hangzott el az erdélyi magyar gyógypedagógusok szerdán és csütörtökön tartott tanácskozásán, amelynek helyszíne a gernyeszegi Grand Lion szálloda volt.
Pollacsek Tamás, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Szövetségének elnöke, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének tanára kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt évben szervezték az első tanácskozást, azzal a szándékkal, hogy feltérképezzék az erdélyi magyar gyógypedagógiai ellátás helyzetét, amiről korábban nem volt átfogó kép. Az állami rendszerben folyó kezdeményezések mellett senki sem látta át, hogy mi történik a magánszférában, ezért a tanácskozásra minden ismert intézmény, alapítvány képviselőit meghívták. Az egyesület a Babes-Bolyai Tudományegyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének Gyógypedagógiai Szakcsoportjával valamint a Szülőföld Alap támogatásával az idén másodszor tartott tanácskozást, amelyen romániai és magyarországi szakemberek adtak elő a gyógypedagógiában alkalmazott újszerű megközelítésekről, kreatív módszerekről. A főelőadók (Ráduly Zörgő Éva, Síkné dr. Lányi Cecília) és Bartók Éva negyven percet kaptak, a többi előadó húsz perc alatt mutatta be mondanivalóját a kollégáknak. A dolgozatok a nyelvi készségek fejlesztésétől a pszichodrámán át a hátrányos helyzetű gyermekek szociális kompetenciájának a fejlesztéséig változatos tematikát fogtak át, s főhelyen a diszlexiás gyermekek nevelése, tanítása szerepelt. Megható, szép, a gyerekek őszinteségét feltáró előadások hangzottak el, a zárónapon pedig az erdélyi magyar gyógypedagógiai ellátás jelenét vitatták meg, s hogy mit lehet tenni a bevezetőben felvázolt helyzet változtatása érdekében.
Pollacsek Tamás szerint vannak vidékek, mint például Marosvásárhely vagy Kolozsvár, ahol jobb a speciális ellátás, a szórványban viszont nagyon hiányzik. Kérdésünkre az egyesület vezetője kifejtette, hogy az inkluzív oktatás – amelynek során a korábban kisegítő iskolába járó hátrányos helyzetű gyerekeket többi társaik közé sorolták be, s a gyógypedagógusoknak heti egy-két óra jut egy gyerekre – valójában csak színlelt integrációt jelent.
– Bár ahhoz kicsik vagyunk, hogy az országos helyzetbe beleszóljunk, legalább az átlaghoz kellene felzárkózni a romániai magyar oktatásban is – nyilatkozta az egyesület elnöke.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Semjén: román mintára készült a magyar állampolgársági törvény – Romániai látogatáson a magyar miniszterelnök-helyettes
A magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvény alapvetően a román állampolgársági törvény mintájára készült – mondta pénteken Bukarestben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki romániai látogatásának első programjaként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel ült közös asztalhoz, majd Traian Băsescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel találkozott.
A találkozó után tartott közös sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: partnerével egyebek között a két ország további együttműködéséről, a stratégiai partnerségről folytattak eszmecserét, s e partnerségnek mindkét fél különleges jelentőséget tulajdonított a térség egészének a fejlődése szempontjából. Markó Béla tájékoztatta vendégét a román kormány takarékossági intézkedéseiről, az intézményi reformelképzelésekről és a romániai decentralizációs folyamatról. Nagy fontosságot tulajdonítottak a két ország együttműködésének, például az energiaellátás és az infrastruktúra fejlesztése terén.
Semjén Zsolt a román és magyar sajtó képviselői előtt köszönetet mondott a romániai magyarságnak, hogy anyagi támogatással is segítségére sietett az árvíz sújtotta magyarországi településeknek. Ugyancsak megköszönte a román államnak, hogy homokzsákokat küldött Magyarországra a gátak megerősítésére érdekében.
„A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatosan is köszönettel tartozunk román barátainknak, hiszen a magyar törvény alapvetően a román állampolgársági törvény mintájára készült” – mondta Semjén Zsolt. Mint ahogy a világon bárhol élő román is megkaphatja a román állampolgárságot, ugyanígy természetesnek tartjuk, hogy a világ bármely táján élő magyar ember is megkaphassa a magyar állampolgárságot – szögezte le a magyar politikus.
A felek áttekintették azokat a gazdasági lépéseket is, amelyeket a két országban az egyensúly helyreállítása érdekében tettek. Mint ismeretes, hazánkban a napokban lépett érvénybe az a rendelkezés, amely a közalkalmazotti béreket 25, a nyugdíjakat pedig 15 százalékkal csökkenti. Ezzel kapcsolatosan Semjén Zsolt emlékeztetett: Magyarország nem a béreket, hanem az államigazgatás bértömegét csökkentette. Ezzel arra ösztönözte a minisztériumokat, hogy például ne a tanárok vagy az ápolónők fizetését szorítsák le, hanem a fölösleges állami bürokráciát építsék le. Hiszen mindkét országban bőségesen vannak fölösleges hivatalok – tette hozzá.
Utalt a közteherviselés elve alapján hozott másik döntésre, amelynek értelmében a bankokat keményen megadóztatják. Ezzel kapcsolatosan Semjén úgy fogalmazott: nem bankellenes intézkedésről van szó, hanem arról, hogy az elmúlt idők nyertesei is vállaljanak magukra a terhekből. Minkét országnak fontos, hogy a gazdasági helyzet kezelését illetően hasznosítsák egymás tapasztalatait – mondta a magyar miniszterelnök-helyettes.
Hivatalos látogatása keretében Semjén Zsolt a nap folyamán Traian Băsescu államfővel is tárgyalt, hivatalában fogadta őt Emil Boc miniszterelnök, Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, valamint Daniel patriárka, a román ortodox egyház vezetője.
Semjén Zsolt ma az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tagjaival találkozik Kolozsváron. A magas rangú vendéget a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ küldöttség, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Tonk Márton, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának dékánja fogadja. Ezt követően sajtótájékoztatóra kerül sor, amelyen részt vesz Semjén Zsolt, Markó Béla és Tőkés László. A magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese délután megkoszorúzza Márton Áron erdélyi római-katolikus püspök szobrát a Szent Mihály-templom előtt.
Szabadság (Kolozsvár)

A cenzúra mint ideológia
Zsúfolásig telt kedd délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előcsarnoka, ahol az intézmény vendégtanár-programjának keretében ezúttal Dan Culcer, erdélyi származású, jelenleg Franciaországban élő író tartott igen nívós és érdekes előadást. Olyan értekezést, amely hidat képezett a két, párhuzamos Marosvásárhely között, magyar és román értelmiségiek egyaránt ültek a rögtönzött nézőtéren.
A vendégtanár értekezésének címe A cenzúra mint ideológia, de ennél jóval többről szólt a majd' kétórás, önéletrajzi elemekkel gazdagított előadás. A diktatúra korabeli visszásságait, jelenre kiható következményeit is vizsgálta az előadó, úgy az irodalmi és művészi alkotómunka, illetve annak ellehetetlenítése, mint a mindennapi élet terén.
– Paradox módon, azok közül, akik a cenzúra gépezetében dolgoztak, még sokan életben vannak. Hasznos lenne, ha véleményüket saját tevékenységükről meghallgatnánk, megvitatnánk. Hiszen a cenzúra volt a mindenható eszköz, lángszóró, amely tabula rasává tett minden addigit, hogy helye legyen a proletkultnak. A romániai cenzúra már a XVIII. századtól létezik, XX. századbeli formáját a kommunista diktatúra a szovjetektől vette át. Erről igen sok tanulmány értekezik. Én személyes okok miatt foglalkozom ezzel a témával. Nem emlékiratokat írok róla, hanem az általa keltett atmoszférára igyekszem rávilágítani. Könyves családban születtem, amelyben az irodalom mindenhatónak számított. Rengeteget olvastunk, és bármit olvashattunk, a cenzúrázott könyveket is, amelyek borítóját a szüleim papírral fedték le. De '48 után a hazai tiltott könyvek listáján már nyolcezer cím szerepelt. Először az '50-es évek elején láttam szétvert könyvtárat. Kolozsvári gyermekéveim alatt, 1953-ban a hatalom emberei a mai zeneiskola, egykori Ferenc-rendi kolostor ablakából hajigálták az utcára a rend könyvtárának könyveit. Régi, több száz éves, pergamenbe vagy bőrbe kötött könyveket. Édesapám igen bátor volt, odalopakodott és kiemelt belőlük pár darabot. Köztük egy 1690-ben, Amszterdamban nyomtatott kötetet. Ez a borzalom egy életre elkísért. Tanúja voltam az egyházi iskolák bezárásának, a tiltott könyveket a kolozsvári egyetemi könyvtár pincéjében tárolták. '55 után ezek birtoklása házkutatást, letartóztatásokat vont maga után. Erről is fennmaradtak dokumentumok.
Az állami könyvtárak állománya ugyanakkor nagyon kibővült. A hatalom a klasszikus orosz irodalmat importálta, Szolzsenyicint és társait viszont nem, pedig őt Magyarországon fordították is. '63-ban a kolozsvári könyvtárakat régi francia irodalommal töltötték fel. Azért, mert a romániai nyomdák Franciaországnak nyomtattak és cserébe az ország nem pénzt, hanem könyveket kapott. Így még a könyvnyomtatás területén is létrejöhetett az ideológiai kontroll. A régi könyvek jó részét tiltották, újabbakat pedig nem adtak ki. Mindent felülről ellenőriztek, a rádióhallgatást is. '76-ban egy fiatal mérnök levelet írt a BBC-nek, amelyben az angol nyelvleckék szövegét igényelte. Megkereste a Szeku, és állandó, 50 százalékos fizetéscsökkentéssel sújtották. A cenzúra autonóm intézményként funkcionált, a hálózat nagyon sűrű és kiterjedt volt. És az a rengeteg ember, aki ebben a hálózatban dolgozott, hova tűnt '89 után? Mit tudtunk akkoriban? Hogy vannak börtönök, amelyekben a román, a magyar, a szász és a zsidó értelmiség sínylődik. És ezenkívül mit tehettünk? Nagy konfliktusaim voltak a szüleimmel, akik azt akarták, hogy hallgassak, holott tiniként megvolt a véleményem a dolgokról. Gyávának tartottam őket. Számomra politikailag 1956 volt a fordulópont. Akkor Magyarországon egy valódi forradalom zajlott le, nem előre megtervezett államcsíny. Spontán, és komoly áldozatokkal járó. És amikor hallgattam a rádióban a lövéseket, sírtam. Mert senki sem segített rajtuk. Számomra ekkor vált világossá a politikai helyzet. Anyám szocialista volt, kommunista azonban nem. '56 után azt hitte, "lehet valamit csinálni". Leveleket írt, kritizálta a pártot és a Szekun kötött ki – mondta előadásában Dan Culcer, aki megemlékezett a szerkesztőségekben zajló munkáról, a nyomorúságos életkörülmények között élő arisztokrácia tagjairól, közöttük Bánffy báróról, kolozsvári gyermekéveiről, a diktatúra fullasztó, hétköznapokat is uraló "hangulatáról".
Előadása után az író legutóbbi, kétnyelvű verseskötetét mutatták be a közönségnek. Az Ardealul Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet verseit magyarra Cseke Gábor költő fordította le. A könyvbemutató során a szerző megjegyezte: a diktatúra idején ezek a versek teljesen másképpen jelenhettek volna meg, oly sokat száműzött volna belőlük a cenzúra gépezete, végül A siralom völgye című versének felolvasásával búcsúzott telt házas közönségétől.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Wesselényi Miklós és Makfalva
Makfalva Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllő folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. A tatárjárás kori Maka várának az őrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevéből egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve: Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a makk szóról kapta volna a nevét. Területe ősidők óta lakott. Környékén népvándorlás kori sáncnyomok kerültek elő. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka vára romja. A vár kisebb erőd vagy őrtorony lehetett, melynek őrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tűz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllő partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye nyárádszeredai járásához tartozott. 1950-ben épült a lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott e munkahelyre. A lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele, az egykori fazekascsaládok leszármazottai ott találtak munkahelyet. Létesült építőcsoport, szűcsszekció, asztalosrészleg, cipészműhely, állami malom, működött a vasútállomás, posta, egészségügyi rendelő, állatorvosi rendelő, művelődési otthon és a községi könyvtár.
Makfalvának 1992-ben az 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt. Református 4391, római katolikus 258, unitárius 152, adventista 129, ortodox 29, görög katolikus 13, pünkösdista 12, baptista 7, evangéliumi 7, evangélikus/lutheránus 1, más vallású 68, felekezeten kívüli 8. Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az előző kettő földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett. Tornya a legmagasabb a Kis-Küküllő völgyében, félszáz méter. A helyiek Makfalvát tartják a lázadó székely parasztvezér, Dózsa György szülőhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van. A Wesselényi-iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós, és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta. * Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30 – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken. 1821-1822-ben Széchenyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában. Visszatértük után az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei lettek. Birtokát képező falvaiban, példát mutatva elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. Kolozsváron, a Híd utcában nyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját. 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát. 1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36- os erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját. 1848 szeptemberében családjával a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult. Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. 1850-ben onnan hazatérőben halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én az igazgatótanács tagjává és 1831. február 15-én vidéki tiszteletbeli taggá választotta; a zilahi gimnázium főgondviselője és több vármegye táblabírája volt. Érdemei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemhernyó- tenyésztés meghonosítása és a földművelés, állattenyésztés körül. * Fülöp Irén tanárnőt idézzük a Népújság 2010. április 20-i, keddi számából: Makfalván 400 éve, 1610-ben vette kezdetét az oktatás. Báró Wesselényi Miklós 1835-ben alapította Makfalván a Wesselényi Népiskolát, kollégiumot, Erdély egyetlen alapítványi iskoláját. Suba Dani egykori wesselényis tanuló, makfalvi versfaragó így ír A makfalvi kollégium c. versében: "Büszke rája, aki küszöbét koptatta, / Bárhol jár, el nem tagadja, / Hogy ő hol járt réges régen, / Hogy a Himnuszt hol tanulta, / Hol dalolta. / S hogyha útja arra viszi, / Meg nem állja, sorra járja, / Az híres vén iskolát. / Boldog, édes kegyelettel, / Betelik a szíve, lelke, / Úgy tűnik fel ő előtte, / Mint a szent evangélium, / Az a híres vén iskola, / A makfalvi kollégium!" * Makfalva évszázadokon át példamutatóan teremtett oktatási intézményeket, felismerve, hogy a tudás a biztos jövőteremtés egyetlen járható útja. 1845- ben az Erdélyi Hiradó arról tudósít, hogy Makfalván négyféle iskola működik, és 1844-ben kisdedóvót, óvodát létesítettek. Az óvodába 74, iskolába 290 gyermek járt. Illő tehát, hogy ezen a jeles kettős évfordulón emlékezzünk iskolateremtő eleinkre. Ez alkalomból ünnepi megemlékezésre, műsorra került sor 2010 június 12-én.
Makfalva fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászművésze Vas Áron, munkái főleg állatábrázolásokat, illetve népi motívumokat tartalmaznak. A falu szülötte az 1821-ben született Dósa Dániel királyi aljegyző, történész, publicista. (Forrás: Wikipédia)
Összeállította: B. D.
Népújság (Marosvásárhely)

MAGAS RANGÚ TALÁLKOZÁS – Kölcsönös udvariaskodás közepette zajlik Semjén romániai látogatása
A diplomácia mögött politikai üzenet is megbújt: Románia csak ne kössön bele a kiterjesztett állampolgársági törvénybe. Nem egyébért, de román mintára készült. Ja, és köszönik szépen a másolás lehetőségét.
Miután tegnap Bukarestben az ország vezetőivel találkozott, majd Kovászna megyébe látogatott, ma Kolozsvárra érkezett Semjén Zsolt. Magyarország miniszterelnök-helyettese Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására tett látogatást Romániában. Kihasználva az alkalmat, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum felkérte a magyarországi hivatalosságot, vegyen részt a testületnek a Sapientia EMTE kolozsvári épületében tartott mai ülésén.
Az EMEF gyűlést követően Semjénnel és Tőkés László EP-alelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Markó Béla felhívta a figyelmet az értekezlet helyszínére, mondván: a Sapientia EMTE magyarországi támogatás eredményeként jöhetett létre, és reméli, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a magyar kormány a határon túli magyarság szellemi életének, oktatásának támogatására.
Elmondta, az EMEF gyűlésén többek között oktatásügyi, vallási illetve kulturális vonatkozásban tárgyaltak a magyar-magyar viszonyokról. Szó esett a határon túli magyar felsőoktatási intézmények, a Sapientia EMTE támogatása mellett a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozásáról is. A jelenlévők elhatározták, újraindítják a kárpát-medencei magyar képviselet fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amelynek ülésére hamarosan, várhatóan már júliusban sor kerül.
Tőkés László elmondta, a Magyarországon történt kormányváltás régóta várt esemény. Emlékeztetett, a trianoni békeszerződés óta 90 év telt el, 70 éve írták alá a bécsi diktátumot. Azonban mára a határok az egyesült Európában képletessé váltak, és Trianon gyógyításában kell gondolkodni: "Tegnapelőtt született határozat az EP-ben a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő bővítésének lehetőségéről. Ez jövő év elején meg is történhet" - mondta Tőkés.
Köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság kiterjesztése érdekében hozott döntéséért, illetve Románia elnökének és kormányfőjének, amiért támogatta az intézkedést. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EP-alelnökké választását a román képviselőknek csupán egy része támogatta, a PNL és a PSD képviselői erőteljesen ellenezték.
"Ne legyünk rabjai a XX. századnak, amikor is a kommunista hatalom homogenizációs politikája révén gyökeresen átalakult Erdély, többek között Kolozsvár etnikai térképe. Az erőszakos asszimiláció tényét már a Tismăneanu-jelentés is beismeri. Eljött a sebek gyógyításának pillanata, a XXI. század elkezdődésének ideje" - hangoztatta.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak az árvíz-sújtotta magyarországi települések számára szervezett gyűjtésért, a román kormánynak, illetve a Borbély László vezette környezetvédelmi minisztériumnak, amiért homokzsákokat küldött, így több helyen sikerült megakadályozni a gátak átszakadását.
Elmondta, ma a Házsongárdi temetőbe látogat, amely nemcsak a magyarság közös kulturális öröksége: "el kell érni azt, hogy Európa kulturális örökségévé váljon" - hangoztatta.
Romániának ismét köszönetet mondott, amiért a magyar kormánynak lehetősége volt a kiterjesztett állampolgársági törvény tervezetét a Románia által elkészített jogszabály mintájára kidolgozni. Emlékeztetett, a kiterjesztett állampolgársági törvény lehetővé teszi, hogy egy magyar nyelvet valamelyest beszélő, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személy egyedi kérelem alapján gyorsított eljárással legyen honosítható, ugyanúgy, mint ahogyan a Moldovai Köztársaságban élők is könnyített eljárással igényelhetik a román állampolgárságot. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a MÁÉRT összehívásával egy új lendületet kap a magyar-magyar párbeszéd.
Ugyanakkor a magyar fél támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezet kiterjesztése kapcsán, amely várhatóan Magyarország soros elnöklése alatt fog megvalósulni. Beszámolt arról is, hogy a tegnapi, az állami hivatalosságokkal folytatott megbeszélésen energetikai problémákról és a magyar-román közös kormányülés megszervezésének részleteiről is tárgyaltak.
Közölte, messzemenően üdvözli az EMNT és az RMDSZ közötti párbeszéd megvalósulását, mivel a legszélesebb körű magyar összefogás megvalósításában bízik.
A magyarországi támogatások kapcsán feltett újságírói kérdésre Semjén nem adott egyértelmű választ: elmondta, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárt bízta meg a Magyarországról érkező nemzetpolitikai célokra fordítandó finanszírozási teendőkkel. "Igaz, hogy a két ország nehéz gazdasági helyzetben van: a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen egyetértettünk a tapasztalatcsere szükségességében" - jelentette ki Semjén. Elmondta, az ország vezetői érdeklődéssel fogadták azt a magyarországi válságkezelő intézkedést, mely a közterhek arányos elosztását teszi lehetővé. Eszerint a jelentős nyereségre szert tett bankoknak profitjuk közel felét kell befizetniük az állami kasszába.
Semjén Zsolt holnap Fehér megyébe tesz látogatást, Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel folytat megbeszélést.
Transindex.ro

Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, a Sapientia EMTE központi épületében lezajlott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülését követően.
Az RMDSZ és az EMNT közös fórumának meghívott vendége Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese volt. A politikus látogatása során több találkozóra került sor: előbb Bukarestben folytatott megbeszéléseket az RMDSZ elnökével, Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és más közméltóságokkal, majd Kovászna megyében a helyi hatóságok képviselőivel találkozott. A magyar kormány nemzetpolitikai kérdésekért felelős vezető politikusa Kolozsváron tájékoztatta az EMEF résztvevőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: kilencven évvel a trianoni döntés után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban jelképessé válnak.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Semjén egységes politikai konstrukciót sürget
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje ― állapította meg Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ünnepi ülésén.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartott ülésen Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora külön felkérte Markó Bélát, a kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen. Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban ― Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában ― működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is. Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla pedig felvetette, hogy a leendő magyar―román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be. Semjén jelezte: szükségesnek tartják az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködést. A szlovákiai példa is mutatja — mondta a magyar miniszterelnök-helyettes —, hogy az összefogás meggyengülése esetén az etnikai pártok kikerülhetnek a törvényhozásból. Meg kell találni azt a politikai konstrukciót, amely a lehető legszélesebb összefogás kifejeződése ― állapította meg Semjén. Tájékoztatta a romániai magyarság jelen lévő képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Fontosnak tartotta a magyarság összefogását. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hamarosan újból összehívják a 2004 novembere óta nem ülésező Magyar Állandó Értekezletet.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg pénteken Marosvásárhelyen végzik el a következő EMEF-ülés keretében.
Gyulafehérváron egyházpolitikai kérdésekről és a felekezeti oktatás ügyéről folytatott megbeszélést Semjén Zsolt Jakubinyi György érsekkel. A magyarországi egyházpolitika tervezett változásairól, a keresztény értékek európai képviseletéről folytatott megbeszélést követően újságírói kérdésre válaszolva a magyar politikus kifejtette: Budapest ellenzi a verespataki aranykitermelést célzó beruházás megvalósítását.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Semjén Zsolt: egységre, összefogásra van szüksége a magyarságnak
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje – jelentette ki szombaton Kolozsváron Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. Szó esett a Sapientia és a PKE támogatásáról, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) újraindításáról is. Semjén pénteken, Sepsiszentgyörgyön azt mondta: a kérelmezők három hónap alatt kaphatnak magyar állampolgárságot. Ezt megelőzően a magyar kormányfőhelyettes Bukarestben tárgyalt, vasárnap pedig Gyulafehérváron leszögezte: Magyarország nem támogatja a verespataki bányaberuházást.
Az EMEF-et a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alapította, így a két társelnök éppen e két szervezet vezetője, Markó Béla és Tőkés László. Annak idején azért hívta életre a két szervezet az EMEF-et, hogy kidolgozza és gyakorlatba ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatását jó alkalomnak találták arra, hogy a kincses városban meghívják őt a testület szombati ülésére.
Az ünnepi ülést a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartották. Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora ez alkalomból ismertette a politikai vezetőkkel a magyar állami támogatásból létrejött intézmény történetét és megvalósításait. Külön felkérte Markó Bélát, a román kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen.
Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban – Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is.
Tőkés László a magánegyetemet alapító egyházfők egyikeként, illetve a társintézmény, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnökeként „mentőövet” kért a magyar kormánytól. Rámutatott: az elmúlt nyolc szűk esztendő a létbizonytalanság szélére sodorta a magyar nyelvű egyetemeinket, már az is eredmény, hogy egyáltalán megmaradtak. Minőségi mutatóként értékelhetjük, hogy a PKE-t már akkreditálták, a Sapientia-EMTE pedig karnyújtásnyira áll ettől.
Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes pedig felvetette, hogy a leendő magyar-román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg a jövő héten pénteken, Marosvásárhelyen végzik el egy másik EMEF-ülés keretében.
Az EMEF ülése után Markó és Tőkés közös sajtóértekezlet keretében üdvözölte a magyar miniszterelnök-helyettest a magyarországi költségvetésből létrehozott Sapientia Egyetem épületében. Markó Béla elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson ennek az oktatási intézmények a támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét.
Semjén Zsolt tájékoztatta a romániai magyarság képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki. Bár a magyar kormány nem illetékes az elszakadt nemzetrészek politikai szerveződései között „igazságot tenni”, a politikai racionalitás és a józan ész azt diktálja, hogy minél szélesebb körű összefogással képviseljék az adott közösségeket – mondta. „Mi a lehető legszélesebb társadalmi bázisú összefogásban vagyunk érdekeltek, és aki ezzel szembemegy, az a magyar üggyel megy szembe” – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt és Markó Béla egyaránt gratulált Tőkés Lászlónak, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez nem csupán a magyarság, hanem Románia egésze számára nagy jelentőségű esemény. „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál” – állapította meg újságírók előtt Semjén Zsolt.
„Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök.
A politikus romániai megbeszélésein központi helyet kapott a Magyarország és Románia közötti együttműködés kérdése. A szombati ülés résztvevői a sajtóértekezleten kedvezően értékelték, hogy Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök pozitívan viszonyult a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez. Tőkés László a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát történelmi visszatekintéssel is hangsúlyozta. Emlékeztetett: kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, hetven évvel ezelőtt pedig Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, majd ismét változott a helyzet. „Milyen jó, hogy most, hetven év után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban – a schengeni rendszerben – képletessé válnak” – mondta. Szerinte most inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet begyógyítani a Trianon okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket később a kommunista diktatúra okozott a romániai magyarságnak, gyökeresen átalakítva például Erdély etnikai térképét. Az európai parlamenti alelnök szerint e sebek begyógyítására alkalmas lehet a Magyarország és Románia közötti közeledés.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon.
Tőkés László, az EMNT elnöke az EMNT megalapításának szükségességéről és az azóta eltelt hét esztendő eredményeiről tájékoztatta vendégét. 2003-ban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) vállalta annak ódiumát, hogy egy bővített közgyűlésen legitimitást biztosítson az autonómia iránt elkötelezett alternatíva kiépítéséhez. E közgyűlésen elhatározottak következtében született az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az ebből alakult Magyar Polgári Párt (MPP). Az EMNT részben be is töltötte feladatát, sikerült megakadályozni az autonómia-program szőnyeg alá söprését, mi több, a mozgalmi múlttól és közképviseleti munkával elvégzett kodifikációtól eljutottunk az erdélyi Magyar Összefogásig. Viszont az összefogás nem lehet öncélú, fogalmazott az EP alelnöke, nagyon világos célok és értékek mentén kell, hogy szerveződjön, és hozzátette: csakis úgy lehetséges nemzetpolitikai rendszerváltozás, ha nem helyzetkövető, hanem helyzetteremtő magatartást tanúsítunk. A püspök kijelentette: jelenleg is elsőrendű céljaink közé tartozik a többszintű autonómia megteremtése, és megköszönte, hogy az állampolgárság kiterjesztése mellett a Nemzeti Összetartozás törvényében az autonómia-rendszerek tételes támogatását is vállalta a magyar országgyűlés.
Tőkés László külön is köszöntötte Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, mert – mint fogalmazott az EMNT elnöke – az államtitkár-helyettes „lélekben már húsz éve felelős érettünk”, és eddigi munkájával bizonyította, hogy legméltóbb e tisztség viselésére.
Semjén Zsolt szombaton koszorúkat helyezett el a Házsongárdi temetőben, a magyar kultúra több eszmélyiségének sírjánál, valamint a Bánffy-család kriptájánál.
Magyarország ellenzi a verespataki bányaprojektet
A környezeti kockázatok miatt Magyarország elleni a verespataki bányaprojektet – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap, Gyulafehérváron. A magyar kormányfőhelyettes szerint nem román-magyar problémáról van szó, ám egy esetleges környezeti katasztrófa mindkét országot érintene. További tárgyalásokat kell folytatni a bányaprojektről – hangoztatta Semjén, aki szerint a román törvényeknek van döntő szerepük Verespatak ügyében, de figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi szabályozásokat is.
Semjén Zsoltot elkísérte Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki mintegy két hónappal korábban szintén leszögezte, hogy az alkalmazni kícánt ciántechnológia miatt Budapest nem támogatja a verespataki bányanyitást.
A magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap szentmisén vett részt a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyházban, és találkozott Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel.
Három pilléren nyugszik a magyar nemzet
Semjén Zsolt pénteken Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol elmondta: a magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja.
A miniszterelnök-helyettes a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását. Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. „Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” – hangsúlyozta a politikus. Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. „Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” – mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. „Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra” – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. Az RMDSZ tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
Semjén az energetikai és az egyházi együttműködésről is tárgyalt Bukarestben
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Băsescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Băsescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Băsescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is. A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. „Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra” – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Băsescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. „Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon” – mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar felsőoktatás kiemelt támogatására van szükség
Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum abból az alkalomból, hogy Romániában járt Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A jelek szerint az EMEF csupán afféle protokolláris, ünnepi ülést tartott ez alkalomból, egyetlen napirendi pont a magas rangú vendéggel való találkozás volt. Semjén előbb Bukarestben folytatott megbeszéléseket az RMDSZ elnökével, Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és más közméltóságokkal, majd Kovászna megyében a helyi hatóságok képviselőivel találkozott. Az RMDSZ fontosnak tartotta többször is kiemelni sajtóközleményeiben, hogy Orbán Viktor helyettese Markó Béla román miniszterelnök-helyettes meghívására érkezett Romániába. Kolozsvárra már mint az RMDSZ és az EMNT közös fórumának, az EMEF-nek a meghívott vendégeként érkezett, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székhelyén találkozott a két szervezet vezetőivel. Nem véletlenül, ugyanis az egyik téma épp ez volt: az erdélyi politikusok az új budapesti kormány további, sőt hathatósabb támogatását kérték a két magyar magánegyetem, az EMTE és a PKE működtetéséhez, ha már a román hatalom erre szinte semmit sem áldoz.
A magyar kormány nemzetpolitikai kérdésekért felelős vezető politikusa Kolozsváron tájékoztatta az EMEF résztvevőit az Orbán-kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Reggeli Újság (Nagyvárad)