Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint a 2000-es és 2004-es kampány pesszimizmusából, önbizalomhiányából fakadó gyenge teljesítmények, alkuk levét „issza meg” mind a mai napig a Kolozs megyei magyarság. Szerinte eredményes kampányok voltak, még akkor is, ha 2004-ben kevesebb tisztséget sikerült megszerezni, mint négy évvel korábban. 2000-ben először lett RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester és egy megyei alelnök, 2004–2008 között két RMDSZ-es alelnök volt a megyei tanácsban, ugyanakkor a román politikai pártokkal kötött alkuk következtében azt is elérték, hogy a megye minden városában RMDSZ-es alpolgármester legyen. Ami jelenleg a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetben zajlik, nem jogosít fel derűlátásra. Ifj. Deák Ferenc szervezési alelnök közvetlenül a kampány előtt lemondott. Gazdasági alelnök sincs, Makkai Zsolt már régen lemondott. Megjelent az MPP, egy közösségtől nem lehet elvitatni a politikai pluralizmushoz való jogot. Kónya-Hamar Sándor vissza akar térni a civil életbe. 2009-ig biztosított a szerepvállalása az európai politikában, ugyanis az EP-elnökség politikai tanácsadó testülete szakvéleményező csoportjának egyik tagja. Kónya elmondta, hogy brüsszeli megfigyelői, illetve képviselői mandátuma alatt az RMDSZ részéről semmilyen megbízatást nem adtak neki, a legelemibb információkkal sem látták el. /SZ. K. : Fordított történelmi kristályba néztünk, amely szétszór, ahelyett hogy összehúzna... ” Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 2-án tartotta éves közgyűlését a Kolozsvár Társaság. Áttekintették a 2003-as indulás óta történteket, elhangzott a 2007-es év szakmai és pénzügyi beszámolója, a 2008. évi munkaprogram. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta: szükség van annak közös újragondolására, hogy az induláskor elképzelt tervekből mit lehetett teljesíteni. A cél továbbra is Kolozsvár rehabilitálása, a város múltjának mentéséhez, illetve jelenéhez való hozzájárulás. Nem valósult meg a magyar–román párbeszéd elősegítése, továbbá az az elképzelés, hogy a hátrányos helyzetben levő kolozsváriaknak segítséget nyújtson a Kolozsvár Társaság. Sikeres volt az egyházakkal való kapcsolat, illetve az egyházak egymással való kapcsolatának építése. Kevéssé valósult meg a vállalkozói réteg bevonása a Kolozsvár Társaság munkájába. Tibád Zoltán ismertette a Kolozsvár Társaság talán legnagyobb projektjének, az 1956-os emlékszobor állításának helyzetét. A szobor elkészült, már csak a felállítás van hátra. / F. I. : Működésének elmúlt öt évét értékelte a Kolozsvár Társaság képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 3-án átadták Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem múzeumának új szárnyát, amely az egyetem fennállásnak 1959–1989 közötti időszakát mutatja be, korabeli fotók és egyéb dokumentumok alapján. Külön portrésorozat ábrázolja az egyetem kiemelkedő tudományos személyiségeit. Az egyetemi múzeum régebben berendezett termeiben régi írógépek és fotómasinák mellett külön pannók ábrázolják az 1872–1918-as időszak között működő Ferenc József Tudományegyetem történetét, az 1919–1948-as I. Ferdinánd Király Egyetemet, az 1945–1959-es időszakot felölelő Bolyai Egyetemet és a román egyetem Nagyszebenben töltött öt évét is. /S. B. Á. : Átadták az egyetemi múzeumot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Egyetért a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének vezetősége Eckstein-Kovács Péter szenátorral, aki a két párt közti megegyezést sürgette. Örülnek a szenátor ígéretének, mely szerint az RMDSZ nem folytat majd agresszív kampányt. Sajnálattal vették tudomásul, hogy László Attila megyei RMDSZ-elnök Eckstein szenátorral ellenkező magatartásról tett tanúbizonyságot a román sajtóban, mondta Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke. Kolozs megyében és Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya 18 százalék körüli, nem lehet gond a koalícióval járó megemelt 8 százalékos választási küszöb átlépése. Azokon a településeken viszont, ahol a magyarság számaránya lényegesen alacsonyabb, az MPP nem ragaszkodik saját jelölt indításához. /Sz. K. : RMDSZ–MPP koalíció? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Emil Boc kolozsvári polgármester bejelentette, indul a választáson, mivel az elmúlt négy évben elért eredményei feljogosítják a választópolgárok további bizalmára. Kolozsvár Románia gazdasági fővárosává válhat, jelentette ki. /Nagy-Hintós Diana: Emil Boc bejelentette indulását a polgármesteri tisztségért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Avató rendezvényt tartott április 3-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének régi magyar irodalommal foglalkozó munkacsoportja, kabinetszobája korszerűsítésének befejezése és névcseréje alkalmából. A terem ezentúl Dézsi Lajos /1868-1932/ nevét viseli, aki egykor az egyetem régi magyar irodalomtörténeti professzoraként alkotott maradandót. Balázs Mihály (Szegedi Tudományegyetem) főleg a hagyatékából ránk maradt Próbaelőadás című alkotása révén méltatta Dézsi Lajos, 1921–1932 között Szegeden is dolgozó professzor munkásságát. Dézsi Lajos fáradhatatlanul kutatott régi irodalmi emlékek után, forráskutatása világirodalmi értékeket is érintett. Munkái során mai ésszel elképzelhetetlenül sokat másolt. Az előadás után négy szakkiadványt mutattak be. Pozsony Ferenc az Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban című kötetet (szerkesztette Balázs Mihály és Gábor Csilla) ismertette, amely a Kolozsvár 2006 konferencián elhangzott előadások bemutatása. A további bemutatott könyvek: Gábor Csilla Szöveghagyomány és íráskultúra a korai újkorban című munkája, Gábor Csilla: Doctrine – Virtue – Memory. Seventheenth-century Hungarian című kötete az erdélyi és anyaországi magyar tudományosságról (meditáció, fogalomtörténet, esettanulmányok, prédikáció) szól angolul Európához. Tóth Zsombor 12 tanulmányának ad helyet A történelmem terhe című antropológiai szemléletű könyve, amely szövegtörténet-írást, híres emberekről szóló történeteket és viszonylag kevésbé ismert írókról szóló munkákat tartalmaz. /Ö. I. B. : Teremavatás bölcsész módra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Április 2-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán tanszéki szeminárium keretében bemutatták Ágoston Vilmos A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvét. Gyimesi Éva professzorasszony közreműködésével maga a szerző, az Erdélyből az anyaországba elszármazott író, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány nacionalizmussal és médiapolitikával foglalkozó kutatója nyújtott részletes ismertetést. /Ö. I. B. : Igazságkeresés mítoszrombolással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum és az iskola szülői bizottsága közösen szervezi meg a Germán Péter Hegedűs Versenyt a Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei művészeti líceumok végzős diákjai számára. A verseny május 30-án lesz. A verseny névadója, Germán Péter a líceum diákja volt. A kolozsvári konzervatórium elvégzése után a szatmárnémeti filharmónia együttesének tagja lett. Később a Baden Baden-i Filharmónia koncertmestere, ahol egy segélyalapítványt hozott létre. Szatmárnémetibe nagy tételben küldött partitúrákat, hegedűt, brácsákat és csellókat. Halála után a szatmárnémeti Művészeti Líceum nagyobb összeget örökölt, amiből a jövőben szeretnének emléket állítani a hegedűművésznek, s a nevével fémjelzett versenyeket megszervezni. /Első alkalommal rendezik meg a Germán Péter Hegedűs Versenyt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

A kolozsvári Helikon folyóirat ötszázadik számához érkezett. A Helikon az új irodalmi törekvéseknek úgy szándékozott teret biztosítani, hogy eközben a mindenkori magyar irodalom és kultúra értékei ugyancsak szem előtt tartassanak, írta Szilágyi István főszerkesztő. A Helikonnak mára sikerült a határok nélküli magyar irodalom kolozsvári műhelyévé válnia. (Szilágyi István: 500 bizony, Helikon, XIX. évfolyam, 2008. 6. (500.) szám – március 25.) /Lapozó. Ötszázadik számához ért a kolozsvári Helikon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Új kiadvánnyal gazdagodott a magyar kulturális sajtó. A budapesti Alexandra Kiadó gondozásában negyedévenként megjelenő Hungaricum célja a határon túli magyar irodalmi, művészeti, tudományos értékek és alkotóik bemutatása. A 196 oldalas, nagyformátumú, színes kulturális magazin első száma a múlt évben látott napvilágot és melléklete az olasz–magyar kulturális kapcsolatok történetét, az Olaszországban élő magyar alkotókat mutatja be. A 2008/1-es szám Erdély-központú, melléklete az Erdélyi szőttes címet viseli. „Az erdélyi magyarság szellemi – kulturális, irodalmi, művészeti, tudományos – értékeit hiánytalanul bemutatni egyetlen mellékletben nem lehet. Csak hozzákezdtünk, remélve, hogy lesz erőnk és lehetőségünk e fantasztikusan gazdag forráshoz még sokszor visszatérni” – olvasható a bevezetőben. Képet ad a folyóirat az erdélyi magyar irodalomról, az irodalmi műhelyekről, a kolozsvári Helikonról és Szilágyi Istvánról, a marosvásárhelyi Látóról és Kovács András Ferencről, az aradi Irodalmi Jelenről és Böszörményi Zoltánról, a kolozsvári Korunkról és Kántor Lajosról, a csíkszeredai Székelyföldről és Ferenczes Istvánról. A Hungaricum bemutatja a kolozsvári színházat is, a képzőművészet képviselőjeként Kós András szobrászművészt, de szó esik a marosvásárhelyi Teleki Téka kincseiről is. /Németh Júlia: Hungaricumként Erdélyi szőttes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Pócs Éva Herder-díjas néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem professzora tartott Boszorkányság és a boszorkányüldözés kora az újkori Európában címmel többnapos, az Értékek Akadémiája részét képező előadás-sorozatot Kolozsváron. /B. É., V. M. : Strigák természetrajza. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Gozner Gertrud, a Krónika munkatársa portréiból és Sütő Zsolt fényképeiből nyílt fotókiállítás a kolozsvári Tranzit Házban. /Fotóművész és alanya. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tiltakozik Tőkés László európai parlamenti képviselő szándékos és alaptalan lejáratása ellen. Egy román demokrata-liberális párti EP-képviselő Tőkés Lászlót a kolozsvári magyarverés áldozata melletti kiállása miatt támadta meg. Két bűnvádi eljárást a sikkasztással vádolt gencsi pap elbocsátása miatt indítottak ellene. Tőkés László levélben kérte a román államelnököt, a miniszterelnököt és az igazságügyi minisztert, vessenek véget a kirakatpereknek. (Duna TV) /Tőkés László tiltakozik a lejárató kampány ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatokról / Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Alkalmazás és monitorizálás Romániában címmel április 10-én az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben, a Charta titkárságának és szakértői bizottságának, a különféle romániai minisztériumok, az Európai Bizottság, a Diszkriminációellenes Tanács és más intézmények képviselőinek részvételével. Románia 1995-ben írta alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd 2007 novemberében ratifikálta, idén pedig be kell számolni a Charta előírásainak alkalmazásáról. A találkozó célja megállapítani a közintézmények és a civil szféra szerepét és feladatait a Charta alkalmazásában, tájékoztatott Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. A bukaresti megbeszélésen ismertetik a Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és (kisebbségi) nyelvhasználati gyakorlatok: az erdélyi magyarok helyzete című többrészes tanulmányt is. A tanulmányról Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a 2006 utolsó negyedében végzett több kutatásra támaszkodó tanulmány célja minősíteni a romániai nyelvi demokrácia jellegét, összegzés arról, hogy milyen a romániai nyelvi demokrácia. Ami a joganyagot, a nemzetközi standardokat illeti, azt lehet mondani, hogy Románia viszonylag jól teljesít. Egyértelmű, hogy a hivatalos nyelvet kiemelten támogatja a román nyelvi törvénykezés, az elfogadott jogok szintjén pedig jelentős lehetőségeket biztosít a kisebbségi nyelvhasználat számára azon szektorokban, ahol a nyelvhasználat szabályozva van: oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás. Ami az alkalmazást illeti, a helyzet vegyes: míg a főként kisebbségiek lakta közigazgatási egységekben többnyire biztosított, addig a törvényben előírt 20 százalékot éppen csak meghaladó lakosságarányú községekben-városokban a helyzet nem ilyen rózsás. Azon közigazgatási egységek 50 százalékában, ahol ezt törvény előírja, átfogó nyelvi jogokat biztosítanak. A közigazgatási egységek 15 százalékában viszont semmilyen nyelvi jog nem biztosított. A nagy probléma az, hogy ezek többnyire olyan közigazgatási egységek, ahol a kisebbségek számaránya 20 százalék körül van, tehát nagyon kis közösség, ezek nyelvi jogainak az érvényesülése sokkal fontosabb, mint egy olyan közösségben, ahol száz százalékban kisebbségiek, vagy pontosan magyarok élnek. A nyelvi pluralizmus nem igazán elfogadott. A tanulmányban példaként szerepel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok kihelyezésének a kérése. A többségi nyelvet magától értetődően domináns nyilvánossági nyelvként tételezték. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ma mintegy 13–15 millió cigány él világszerte, közülük legalább 8,5 millió Európában. Romániában hivatalos adatok szerint mintegy 600 ezer roma él, nem hivatalos becslések alapján számuk 2 millió körül mozog. Romániában a romák továbbra is a diszkrimináció célpontjai és az intolerancia alanyai – jelentette ki Traian Basescu elnök a romák napja kapcsán megfogalmazott üzenetében. Kolozsváron több roma civil szervezet közösen emlékezett a cigány holokausztra, ezt a rendezvényt a jövőben hagyománnyá kívánják tenni. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára elmondta: két törekvés létezik a roma kisebbséget érintő gondok felszámolására, ezek egyike az országos roma stratégia, a másik pedig az Európai Roma Évtized 2005–2015, amelynek tíz ország részese, többek között Románia is, ez saját akciótervvel rendelkezik. – Több helyen is jártam, ahol jelentős roma közösség él, és a legtöbb panasz a nem roma közösség irányából a közbiztonságra vonatkozott. Falopások, terménylopások – hangsúlyozta az államtitkár. A tradicionális életmód mentalitás kérdése, amit nagyon nehéz megváltoztatni – összegzett Markó Attila. /F. I. : Továbbra is szegénység és diszkrimináció sújtja a romákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Nagyobb erdélyi városok RMDSZ-es polgármesterjelöltjei: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A bukaresti táblabíróság visszautasította az ügyészség fellebbezését, ezáltal jogerőre emelte az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését a romániai politikai pártok lajstromába. Az MPP elnökének sokan szívesen látták volna magát Tőkés László püspököt. Tibori Szabó Zoltán, a lap kolozsvári tudósítója szerint ezt sugallja az, hogy például Marosvásárhelyen a pártot a püspök testvére, Tőkés András, Kolozsváron pedig unokaöccse, Gergely Balázs vezeti. Ha olyan településeken, ahol a magyarság kisebbségben él, az MPP-nek és az RMDSZ-nek nem sikerül egyezségre jutnia, a magyar jelöltek egymást üthetik ki az önkormányzati tisztségekből. /Tibori Szabó Zoltán: Erdélyben kiütheti egymás a két magyar párt. = Népszabadság, ápr. 9./

Kolozsváron egy „Corvinus Legenda” címet viselő történelmi versenyt láthattak az érdeklődők. A versenyt a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KOMATE) szervezte, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és az Amarillys Társaság megbízásából. A rendezvény a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel együttműködésben zajlott, a verseny zsűrije: Dr. Vekov Károly, a középkortörténeti tanszék docense a zsűri elnöke, Lupescu Makó Mária tanársegéd és Mátyus István végzős hallgató a zsűri tagjai. Lupescu Makó Mária beszélt a Mátyás Napok hagyományairól és László Bakk Anikóról, aki Kolozsváron mindenkinél többet tett Mátyás király emlékének megőrzéséért. A rendezvényt Rüsz-Fogarasi Enikő a BBTE Történelem-Filozófia karának dékán-helyettese nyitotta meg. A versenyt a Báthory István Líceum csapata nyerte. /Bolyai Csaba Zoltán: Keresztes sereg a Studházban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Kolozsváron a Puck Bábszínház magyar társulata április 10-én bemutatja Fodor Sándor Csipike című meseregényét, a szerző színpadi változata alapján, Varga Ibolya rendezésében, Venczel Péter zenéjével. A bábszínház műsoron tartja Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című darabját, valamint Orbán János Dénes Búbocskáját. /Csipike a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában Németh Júlia műkritikus megnyitotta Soó Zöld Margit festőművész kiállítása. A neves képzőművész a hét végén átveheti az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díját. /Köllő Katalin: Ünnepi tárlat a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Miért nem kell erényt kovácsolni a kisebbségi helyzethez tapadó szomorúságból, bánatból, „a szinte tüntetésbe fulladó zokogásból” – erre próbál választ adni az április 9-én kezdődött kétnapos konferencia, melynek címe Humor, irónia, paródia a közép-kelet-európai irodalmakban. A Romániai Hungarológiai Társaság szervezte nemzetközi konferencián, mely a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben kapott helyet, magyarországi, szlovákiai, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a csíkszeredai Sapientia Egyetemen tanító irodalomtörténészek, irodalmárok, néprajzkutatók tartanak előadásokat. A rendezvényt a Szülőföld Alapítvány támogatta egymillió forinttal, ebből, valamint a Communitas Alapítvány finanszírozásával szeretnék nagy példányszámban megjelentetni az előadásokból összeállított kötetet. Több előadó, köztük Szonda Szabolcs, Krebsz János, Demény Péter és Bíró Béla az ÚMSZ főmunkatársa. /Oborocea Mónika: Még több humort! = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Két részletben összesen hétszázezer lejjel – több mint kétszázezer eurós összeggel – támogatja a helyi tanács az Európai Színházi Unió (UTE) fesztiváljának kolozsvári szakaszát – jelentette be Emil Boc polgármester. Az összeg felét a jövő hét elején, a fennmaradó részt pedig a júniusi költségvetés-kiigazításkor utalják át a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, amelynek igazgató-rendezőjével, Tompa Gáborral Boc aláírta az együttműködési megállapodást. „A hétszázezer lej a színházi fesztivál költségeinek mintegy 50-60 százalékát fedezi, de megfelel annak a minimumnak, amellyel munkához lehet látni” – tette hozzá Emil Boc. Korábban kétségek merültek fel a magyar színház és a bukaresti Bulandra Színház által közösen szervezett nemzetközi színházi fesztivál kolozsvári szakaszával kapcsolatban. Tompa Gábor elmondta, 715 ezer euróba kerül a kolozsvári szakasz, de a megítélt támogatással megtehetik az első lépéseket Szívesen venné a magyarországi közalapítványok és szervezetek felajánlásait. /Mégis lesz UTE-fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Daniel Barbu bukaresti politológus a romániai demokráciafejlődés két legfontosabb mozgatórugójaként említette a társadalmi egyetértést, illetve tiltakozást. 1989-ben az Románia több városában valóságos mozgalom keretében elutasították a kommunista rendszert. Ez az egyik pillanat, amely kihasználatlanul maradt. Barbu úgy látja, ha 800 ezer tömbben élő székely önrendelkezést kér, akkor tiszteletben kell tartani a kérésüket. Ha Barbu magyarnak született volna, mindennél fontosabbnak tartaná etnikai identitását, a saját egyetem biztosítását. Szerinte a magyarság nem kisebbség ebben az országban, hanem jelentős, alapító államalkotó tényező. A nemzetközi közvélemény azért fogadja értetlenkedve a romániai magyar kérdést, mert nem létezik a romániai magyarság helyzetével analóg példa Európában. Meg kell győzni a román közösséget igényeik jogosságáról. Daniel Barbu /sz. Bukarest, 1957. máj. 21./ művészettörténeti egyetemi oklevelet szerzett, 1991-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen doktorált történettudományból. 2004-től Bukaresti Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője. /Csinta Samu: A magyar kérdés román ügy. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Vállalkozzunk a modernizációra! alcímmel rendez háromnapos konferenciát a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén, Kolozsváron a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, a Fundamentum Egyesülettel közösen. Az április 10-i kezdőnapon Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter, jelenlegi üzletember az információs-kommunikációs technológiának (IKT) a modernizációban betöltött szerepét támasztotta alá. 2007-ben Romániában először haladta meg a laptopok eladása az asztali számítógépekét, az internethozzáférés pedig az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 78 %-os növekedést regisztrált. A háztartások internethozzáférése tekintetében Románia 64%-os, az élen járó Hollandia 83%-os mutatóval dicsekedhet. /Ö. I. B. : Haladjunk a korral! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 10-én zárult Romániai Hungarológiai Társaság Humor, irónia, paródia a közép-kelet-európai irodalmakban című nemzetközi konferenciája Bukarestben. Molnár Szabolcs irodalomtudóst köszöntötték 65. születésnapja alkalmából. Selyem Zsuzsa kolozsvári irodalomtörténész az irónia, a humor, a balgaság és „az éntől való megszabadulás” összefüggéseit taglalta. A Budapesten és Kolozsváron is doktoráló Dánél Móna felhívta a figyelmet: noha a magyar szövegértelmezők a nyelvi játékosságot Esterházy nevéhez kötik, az felfedezhető a kevésbé emlegetett Kemenes Géfin László, Vitéz György vagy Thinsz Géza műveiben is. /Gergely Edit: Humorbújócska – komolyan. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Pár hete megnyílt Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, az ERMACISZA turkáló boltja. A TexStil nevet viselő bolt központi helyen, a Jókai (Napoca) utca 4. szám alatti udvarban található meg, bevétele teljes mértékben az ERMACISZA fenntartását szolgálja. /- f –: Tedd le a garast a civil szervezetek mellett! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Download Paradise Now címmel nyílt meg Kőmíves Andor képzőművészeti kiállítása Kolozsváron, a Klausen Kávézóban. /Musca Szabolcs: Pop art-ra hangolva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Kolozsváron egyetemet végzett magyar fiatalok többsége a városban telepedne le. Kolozsvár az utóbbi években az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városának számít, ahol minimálisra csökkent a munkanélküliség. Az emelkedő lakásárak okoznak problémát, a lakásárak magasabbak, mint más erdélyi városban. Kiss Tamás szociológus szerint amennyiben valamiféle „letelepedési támogatást” kaphatnának, az nagy segítséget jelentene. Állást lehetne biztosítani számukra. Veres Valér szerint a városban a magyarok aránya 19 százalék körüli, de a fiatalkorúak körében ez a szám változó, 13–15%. Székelyföldről nagy arányban vándorolnak el a fiatalok. /Vonzó a fiatalok számára a dinamikusan fejlődő Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 4-én tartották meg Aranyosegerbegyen a Tordai Egyházmegye nőszövetség konferenciáját. Nyolc helység nőszövetségi küldöttsége gyűlt össze, a Bibliáról szóló előadást hallgattak meg. Boros Melinda elmondta, augusztus 22-én ünnepli fennállásának 80. évfordulóját az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége. Ebből az alkalomból Kolozsváron találkozót tartanak a Kárpát-medencei testvérszervezetek részvételével. /Schmidt Jenő: A Tordai Egyházmegyei Nőszövetség konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./