Femina 2008 címmel nyílt március 20-án kiállítás Kolozsváron a Művészeti Múzeumban 13 izraeli képzőművésznő munkáiból. /- f – : Izraeli képzőművésznők munkái Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A 65 éves András Csabának március 22-én nyílik az első tárlata szülővárosában, Székelyudvarhelyen, holott ez a művész huszonkettedik egyéni kiállítása. András Csabának esetleg oka is lenne, hogy rossz emlékekkel gondoljon szülővárosára, származása okán már a középiskolában büntették, kicsapták, az egyetemre is csak a 10-es felvételi eredménye után, másodszori próbálkozásra vették fel. Elvégezte a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát, majd ugyancsak kitűnő eredménnyel a bukaresti Nicolae Grigorescu Festészeti Akadémiát is. A főiskola elvégzése után Máramarosszigetre került, a nagybányai művésztelep kései utódjának tartja magát. /Lőrincz György: Északi színek…= Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a kolozsvári magyarság március 15-én újra bebizonyította, hogy képes méltóságteljesen ünnepelni, annak ellenére, hogy a nemzeti ünnepet ismét megpróbálták megzavarni. Bebizonyosodott – mondta a vele készített interjúban -, hogy az ultranacionalisták szavazataira egyesek ismét számítanak, s hogy azok megszerzése végett a város fejlődését is hajlandók veszélyeztetni. A felmérések azt mutatják, hogy most már a Kolozsváron tanuló több mint tízezer magyar egyetemi hallgatónak a kétharmada itt képzeli el a jövőjét. Most viszont 60–70 fős sovén társaság akarta megzavarni az ünnepséget, városházi alkalmazottak közreműködésével. A provokáció tettlegességbe fordult, és annak áldozatává vált egy magyar diák, Lészai Lehel. A magyarellenes rendezvényre az engedélyt a polgármester adta ki. Ez felelőtlenség. A Lészai-eset tetteseit másfél óra alatt előállították. Más kérdés, hogy a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. „Nekünk, kolozsvári magyaroknak, nincs okunk tehát magunkba nézni?” – kérdezte Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója. László Attila válasza: „A mi oldalunkon is volt provokációs próbálkozás, de nem voltunk partnerek abban, hogy ezeknek publicitást adjunk. Ki kell mondanunk: nem biztos, hogy minden olyan magyarországi ’exportcikk’, amely a közösségünkön belül megosztást eredményez, hasznos is az erdélyi magyarság érdekeinek a szempontjából. ” /Tibori Szabó Zoltán: László Attila: A tolerancia mindkét oldalon kötelező. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete az Új Jobboldal szervezet működésének betiltását kéri, úgy vélve, hogy a mozgalom etnikai gyűlöletre buzdít, jelezte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke. A Kolozsváron megvert magyar diák esetére utalva Gazda kijelentette, hogy eltiporják az emberi jogokat, amikor valakit azért vernek meg, mert kifejezi identitását egy nemzeti ünnep alkalmából. /Az MPSZ az Új Jobb működésének betiltását kéri. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Alig száz ember tüntetett március 20-án Budapesten, Románia nagykövetségének székháza előtt; a magyargyűlölet elleni demonstrációt mintegy 40 rohamrendőr biztosította, a rendőrség kordonnal lezárta a külképviselet épületét és a környező utcákat. A demonstrációt annak kapcsán szervezte az úgynevezett Pannon Nemzeti Gárda, hogy március 15-én Kolozsváron román fiatalok megvertek egy magyar fiút, amiért piros-fehér-zöld zászlóval és kokárdával ment a városban rendezett ünnepségre. A demonstráció szervezői tiltakozó petíciót kívántak átadni a követségnek, de mivel ezt a szándékukat előzetesen nem jelentették be, csak postai úton juttathatják el a levelüket a nagykövetségre. /Tüntetés a budapesti román nagykövetség előtt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

László Ferenc pályáját kimagasló szellemi képességei mellett akaratereje és szilárd keresztény hite határozta meg. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett oklevele szerint fuvolaművészként kezdte a tevékenységét, és több romániai városban, illetve kelet-európai országban hangversenyezett. Néhány év múltán azonban a kamarazene-tanári hivatást választotta. Előbb Kolozsváron a Zenei Líceumban tanított, majd a Bukaresti Zeneakadémián, vállalva a heti rendszerességgel tett utazások fáradalmait, s végül, 1991-től a Kolozsvári Zeneakadémián. Az egyetemen az adjunktusi beosztástól a professzoriig ért el. Kolozsváron tanszék- és doktorátusvezető tanárrá nevezték ki. Jelenleg ugyanitt konzulens professzor. Zenetudósként főleg zenetörténeti kérdésekkel foglalkozott. Több mint húsz könyvének java részét Bartóknak szentelte. Zenetudományi művek mellett konferenciákon tartott előadásokat, de jelentős publicisztikai munkássága is. Éveken át szerkesztette A Hét című lap zenei oldalát. Románul és németül ugyanolyan tökéletességgel, gazdag szókinccsel, magas irodalmi színvonalon beszél és ír, mint magyarul. A Romániai Mozart Társaságnak tíz évig elnöke volt. /Almási István: László Ferenc laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Kolozsváron vendégszerepel március 26-án a Háromszék Táncegyüttes a Csávási ballada című előadással, mely a világhírű szászcsávási zenész-dinasztia történetét dolgozza fel. Előadásuk egyedi kísérlet arra, hogy a Küküllő-menti egymás mellett – és egymással kölcsönhatásban – élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális nagykövete a nagyvilágban. Budapesten a Nemzeti Színházban a Határon Túli Kortárs Művészeti Fesztivál nyitóelőadása volt 2007 szeptemberében. Sepsiszentgyörgyön lép fel az együttes, majd turnéra indul, amelynek állomásai: Kolozsvár, Nagyvárad, Cegléd, végül Budapest. /Csávási ballada Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Selyem és gyapjú különös házassága címmel nyílt meg Kolozsváron a Művészeti Múzeumban Major Laura győri iparművész kiállítása. Cseh Szilvia, Cseh Áron főkonzul neje köszöntötte a tárlat közönségét, és megköszönte a múzeumnak, hogy lehetőséget teremtett erre az eseményre; a munkák Bécs, Győr és Budapest után érkeztek Kolozsvárra. /F. I. : Selyem és gyapjú különös házassága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Az RMDSZ valamennyi területi szervezete megtette az önkormányzati választások előkészítéséhez szükséges lépéseket: kiértékelték képviselőik tevékenységét, majd kijelölték és rangsorolták a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben induló polgármester- és tanácsosjelölteket – közölte Markó Béla a TEKT ülését követő sajtóértekezletén. Markó emlékeztetett: korábbi határozat értelmében minden olyan megyében, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező módon jelöltet állítanak a megyei tanácselnöki tisztségre. Az érintett hét megyén (Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs) kívül több megyei szervezet is jelezte, hogy saját megyei tanácselnök-jelöltet kíván indítani. Óriási az érdeklődés az RMDSZ előválasztásai iránt, nagyon sok településen jóval több jelölt szállt versenybe, mint ahány befutó helyre a szövetség helyi szinten számíthat. Az RMDSZ egyetlen párttal sem lép szövetségre a választások előtt. /Előválasztások: óriási az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Többen is pályáznak RMDSZ-részről a Kolozs megyei tanácselnök-jelöltségre: hárman – Boros János, Máté András Levente és Mátis Jenő – nyújtották be pályázataikat. A módosított választási törvény értelmében 2008-tól a megyei tanácselnököket is egyénileg választják – a polgármesterekhez hasonlóan. A magyarság számarányát tekintve Kolozs megyében kevés az esély arra, hogy az RMDSZ vagy éppen az MPP színeiben induló megyei tanácselnök győzzön, de az önálló jelölt most is komoly húzóerőt jelenthet a kampányban – vélik a helyi RMDSZ-vezetők. Jelenleg az RMDSZ-nek Kolozsváron 6 városi, illetve 8 megyei tanácsosa van. /Sz. K. : Három Kolozs megyei RMDSZ-es tanácselnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Március 25-én Kolozsváron, a városi tanácsülésen, a PNL-ből frissiben a PD-L-be átnyergeltek közreműködésével megszavazták azt a napirendi pontot, amely mások mellett a Borháncs-telep egyik, nemrég Kossuthról elnevezett utcácskája nevének megváltoztatását célozta. Az RMDSZ-tanácsosok hiába próbálkoztak elnapolásával, s tiszta képet kialakítani Kossuth történelmi szerepéről. Somogyi Gyula a Kossuth-ellenzőket a megbékélés ellenségeinek nevezte, Pálffy Károly szerint a régi belvárosi Kossuth utcát kellene visszakeresztelni, Molnos Lajos pedig azt javasolta, hogy ha már így állunk, Romániának levélben kellene kérnie az USA kormányát, távolítsák el Kossuth szobrát a Capitoliumból. /Nem kell Kossuth Kolozsváron! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Szerb fiatalok támadtak meg március 20-án egy magyar diákot Szabadkán. A szerbek a nemzetiségéért verték meg a fiút. A támadásról a fiú édesanyja tájékoztatta a vajdaságma.info nevű internetes délvidéki hírportált, elmondva: az iskola igazgatója azt tanácsolta neki, hogy perelje be a támadókat. Az édesanya elmondta, mostanában több magyar diákot bántalmaztak szerb társaik, de az érintett szülők a megtorlástól tartva nem merik jelenteni az eseteket a rendőrségnek. Ez az eset a harmadik a közelmúltban a határon túli magyarok ellen elkövetett erőszakos cselekmény. Március 15-én Kolozsváron román fiatalok bántalmaztak egy magyar diákot, egy nappal korábban pedig ukrán szélsőségesek a kárpátaljai Nagyszőlősön egy magyar nőt vertek meg. /Nacionalista roham? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Nyílt levéllel fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, a levelet Soós Sándor elnök írt alá. Az Új Jobboldal a magyar szeparatizmus elleni tüntetés szervezőjeként, Emil Boc pedig a demonstrációt engedélyező polgármesterként korlátozta a magyar közösség szabadságát abban, hogy méltóságteljesen ünnepelhessen. Tette ezt annak ellenére, hogy polgármesterként biztosítania kell a két együtt élő népesség közötti békés hangulat megőrzését. A levélben felsorolták, hogy Emil Boc az Emberi Jogok Európai Egyezményének mely cikkelyeit sértette meg. A magyarok elleni tüntetés következtében nem csupán fizikai bántódása esett egy személynek nemzeti identitása miatt, hanem a magyar nemzeti közösséget erkölcsileg alázták meg. Erdélyi Magyar Ifjak szervezete kéri, a polgármester kövesse meg a magyar közösséget a 2008. március 15-i események miatt nyilvános bocsánatkérés formájában. Válaszát magyar nyelven várják. /Erdélyi Magyar Ifjak Soós Sándor elnök: Nyílt levél Emil Boc polgármesterhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Két éven belül közel megnégyszereződik a Kolozsvár melletti Szászfenes lakossága. Az elmúlt években több ingatlanfejlesztő vállalat is tömbházsorok, sorházak építésébe fogott a községben, így az előrejelzések szerint rövidesen annyi lakossal gyarapszik a település, amennyi ma Kézdivásárhely lélekszáma. /Lázár Lehel: Mezőből kinőtt tömbháznegyed. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Kolozsváron a Phoenix-könyvesbolt huszonegy ajándéktárgyat sorsolt ki száz leghűségesebb vásárlója között. Mindez Magyari Eszter üzletvezető ötlete volt, ő ajánlotta fel saját tulajdonú tárgyait. /Ö. I. B. : Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Március 19-én volt az Égtájak Iroda évnyitó rendezvénye Budapesten a Bourbon Rendezvényházban. A Határok nélkül a tánc nyelvén – Vendégségben Mátyás udvarában címmel meghirdetett esten a közönség a Kárpát-medence hét régiójából – természetesen Erdélyből is – érkezett táncosok, zenészek produkciójának tapsolhatott, illetve belekóstolhatott a reneszánsz lakomák ételeibe, boraiba. A Magyarország határain kívüli magyar kultúra megjelenítésének specialistája, a Goldschmied József által vezetett Égtájak Iroda idén további különleges programokat ígér. Az immár tizedik alkalommal megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat első felében a gyermekeket, a jövő színházba járóinak kegyeit keresik. Különleges produkciónak ígérkezik a szabadkai Gyermekszínház Hamlet című bábelőadása, valamint a komáromi Jókai Színház a Hófehérke és a törpék című meseoperettje. Az erdélyi társulatok közül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Liliomfit hozza Budapestre, a Csíki Játékszín La Mancha lovagjával lép fel, címszerepben a friss Jászai-díjas Fülöp Zoltánnal. A jubileumi évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház zárja, a társulat utóbbi évadjának gyakorlatilag teljes kínálatával. Június 29. és július 8. között a Határon túli magyar fiatalok találkozója következik, 16–18 ország amatőr ifjúsági művészeti csoportját, több mint 700 főt felvonultató program. Az Égtájak Művészeti Találkozók sorozata augusztusban a felvidéki Farnadon kezdődik, a vége pedig Erdélyben les: október elején Szamosújvár, december elején Kolozsvár látja vendégül a művészi csoportokat. /Csinta Samu: Magyar égtájak kultúrkavalkádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei díszvendége, Kolozsvár kamarazenei szekciója, az Arcadia Vonósnégyes, melynek egy magyar tagja van Török Zsolt, impozáns környezetben mutatkozott be a húsvéti ünnepek alatt. A Transylvania Barokk Együttes szintén megmutatkozott a fesztiválon. Március 25-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadására került sor a Thália Színházban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kolozsvári kamarasikerek a Budapesti tavaszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

A Duna Tv a Kolozsvári Magyar Operával és a Román Televízióval közösen reprezentatív sorozatban mutatja be napjaink legjelentősebb zeneszerzőit. Az egyes portréfilmek középpontjában egy-egy szerző jelentős alkotása teljes egészében elhangzik – a műveket a szerző jelenlétében nyilvános hangversenyen mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera. Az első hangversenyen, március 26-án Csíki Boldizsár Gulág című kompozícióját, Csemiczky Miklós Vonósszonátáját és Orbán György Második szerenádját hallhatja a közönség. /Papp Attila Zsolt: Kortárs mesterek a kolozsvári operában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Március 27-én tartja alakuló ülését Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete. Eddig három településen hozták létre a megyében a szervezetet. A Tőkés László püspök, EP-képviselő európai parlamenti kampányát Kolozs megyében szervező csapat február 14-én megalakította az MPP megyei kezdeményező csoportját. Március 25-én jött létre az MPP Kolozs megyei helyi szervezete Magyarszovát községben. Március 19-én alakult meg az MPP a három magyar falut is magába foglaló Tordaszentlászló községi szervezete. Szék községben március 9-én hozták létre az MPP helyi szervezetét Győri Sándor elnökletével. /P. A. M. : Ma megalakul az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

„Itt bujkáltok szabadkőművesek”, „Halál”, „A gárda figyel titeket” feliratokat, továbbá horogkeresztet és Dávid csillagot festettek vandálok március 26-ra virradó éjszaka a kolozsvári Zsidó Hitközség székhelyének a falára. Rózsa Imre, a kolozsvári Zsidó Közösség elnöke elmondta: értesítették a rendőrséget. „Teljes mértékben elítéljük az ilyen antiszemita megnyilvánulásokat. Úgy vélem, hogy ez is a március 15-i események következménye” – vélte az elnök, utalva a március 15-én Kolozsváron megvert 17 éves magyar fiú esetére. /(D. I.): Antiszemita feliratok a Zsidó Hitközség épületén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Erőszakkal levágták egyik iskolatársnőjük haját, cigarettával égették meg az arcát Bukarestben az egyik iskola diáklányai. Az oktatási-nevelési intézményekben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás egyre elterjedtebb jelenség, mondta el Wolf Rudolf, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatója. Egyfelől a családi fészek elhidegülése felelős az ügyben, a szülők elfoglaltsága vagy külföldi munkavállalása, másfelől a média negatív hatása a fiatalokra. Az iskolai erőszak reális probléma. „Nem gyakoribb a jelenség, mint eddig, csak a megnyilvánulása extrémebb” – mondta el Róth Szamosközi Mária gyermekpszichológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociális Munkás Tanszékének vezetője. /(T. A.): Dzsungeltörvény uralkodik az iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Percekig tartó vastapssal jutalmazta a budapesti Thália Színház közönsége a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadását. Kolozsvár a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei vendégvárosaként több más produkcióval együtt ezzel az előadással képviseli az erdélyi művészetet Budapesten. /Kiss Judit: Vastaps a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az idei esztendő „legnagyobb romániai magyar kulturális eseményeként” reklámozza a Szomszédnéni négy előadásból álló sorozatát az azonos nevű produkciós iroda és a Mosaic Communications. 2008-ban az évszakoknak megfelelően négy rendezvényt szerveznek, három különböző helyszínen. A kolozsvári januári Szomszédnéni XL sikerén felbuzdulva ezt az előadást Marosvásárhelyre is elhozzák. A második, csíkszeredai rendezvény a „komolyabb” humor kedvelőinek szól, ez a Szomszédnéni XXL. A harmadik, nyári előadással újra Marosvásárhelyen lesz, ez a Szomszédnéni XXXL, míg a Pimasz Szomszédnéni XXX-tabuk nélkül záróelőadásra Kolozsváron kerül sor – ismertette a terveket Bálint Ferenc. /Király K. László: „Szomszédnénis” est. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Miután március 26-án zsidóellenes feliratok jelentek meg a kolozsvári Zsidó Hitközség bejáratánál, március 27-én magyarellenes feliratokra figyelhettek fel a járókelők a belvárosban: ismeretlen tettesek két épület falára is felírták fekete festékkel: „Moarte ungurilor” (Halált a magyarokra). Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője elmondta, senki sem jelentette az ügyet a rendőrségen, viszont hivatalból kivizsgálást indítottak. Az unitárius templom falát is összefirkálták, oda fekete festékkel egy rács-szerűséget festett valaki. /Újabb falfirkák: Halált a magyarokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ „Fel vagyok háborodva, és meg vagyok lepődve azon, hogy Kolozsváron ilyen feliratok jelennek meg” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Ugyanakkor több gépkocsi szélvédőjére is Nagy-Románia térképeket ragasztottak. /Halálos fenyegetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

Kolozsváron Emil Boc polgármester március 27-én Besszarábia Romániával való egyesítésére emlékezve megkoszorúzta Onisifor Ghibu egykori kolozsvári egyetemi tanár szobrát. Ghibu az 1920-as években folyamatosan támadta az erdélyi katolikus státust, majd annak a bizottságnak az elnöke volt, amely a Státus ügyeinek kivizsgálására alakult, és amely a szervezet megszüntetését és vagyonának elkobzását javasolta. Az Új Jobboldal, a március 15-i magyarellenes tüntetés szervezői Nagy Románia térképét ábrázoló szórólapokat tettek a parkoló autók ablaktörlői alá. Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Gyergyószentmiklóson hívta fel a románok figyelmét, hogy a magyarok ördögien, Budapestről irányítva 90 éve dolgoznak Románia területi feldarabolásán. /Nagy Romániát ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Március 27-én megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete. A Kolozs megyei kezdeményező csoport javaslatára Gergely Balázs régészt választották meg a kolozsvári szervezet elnökévé, alelnök Kosztin Ildikó teológiai tanár, elnökségi tag Szász Csaba egyetemi tanár, míg megyei küldött Juhász Péter lett. Elhatározták, hogy indítanak jelölteket Kolozsvár a helyhatósági választásokon, de nem az RMDSZ listáján. Az eseménynek eredetileg a Szent Mihály Római Katolikus Egyházközség Nőszövetségének tanácstermében kellett volna sorra kerülnie, azonban Kovács Sándor kanonok főesperes visszavonta az engedélyét, ezért a gyűlést az unitárius egyházközség gyülekezeti termében tartották. – Egyelőre nem voltak konkrét tárgyalások Kolozs megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, csupán tapogatózások – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szász Alpár Zoltán politológus szerint amennyiben a két szervezet nem ismeri fel egymásrautaltságát, megcsappanhat az erdélyi magyarság képviselete. Az olyan régiókban, mint például Kolozs megyében Aranyosszék, vagy Kőrösfő magyar többségű vidéke, nem jelentene különösebb veszélyt az MPP-RMDSZ versengés. /Sz. K. : Megalakult az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Bartha József holtmarosi református lelkész március 29-én forrást készül elnevezni Wass Albertről. Előzőleg segítőivel egy Szalárd-völgyi csorgóhoz gördítette azt a hatalmas szikladarabot, amelyre zöldgránit plakettet rögzítenek. Wass Albert-forrás – fogja hirdetni a kőbe vésett felirat azt a helyet, ahova az író számtalanszor elzarándokolt. Az ünnepségre a szervezők több száz környékbeli, marosvásárhelyi és anyaországi vendéget várnak, ott lesz az író legkisebb fia, a Hamburgban élő Wass Endre is. Arra is felkészültek, hogy esetleg széttörik a gránitlapot; ez esetben Wass Albert nevét a kőbe vésetik, közölte Bartha József. A holtmarosi lelkész ugyanakkor reméli, hogy – a Wass-per fejleményeitől függetlenül – hamarosan az író szobra is visszakerülhet a templom előtti talapzatra. Az Ausztráliában élő, kolozsvári származású dr. Kolozsy Sándor alkotását Vasile T. Suciu marosvásárhelyi tartalékos rendőrezredes, a magyarellenességéről elhíresült Hősök és Mártírok Kultusza Országos Egyesület elnökének kezdeményezésére öt évvel ezelőtt távolították el. Bár az amerikai migrációs hivatal és a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Wiesenthal Alapítvány nem tartja bűnösnek Wass Albertet, a román hatóságok még mindig a kolozsvári népbíróság 1946-ban kimondott döntése alapján ítélkeznek személyéről. /Szucher Ervin: Emlék Wass Albertnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./