Romániában a magyarok méltósággal ünnepeltek, senki sem kiáltotta ki az autonómiát. A román nacionalista szélsőjobb „bátortalanul követelte”, hogy a magyarok hagyják el az országot, amely csak az övék – a megvert kolozsvári magyar diákról is ki fogják mutatni, hogy szurkolói bosszúakció áldozata. Viszonylag csend van, de a múlt hét idézhet képletesen fekete márciusi mélypontokat. Az új választási törvény jelentősen meggyengítheti az RMDSZ súlyát, lehetőségeit. Az ÚMSZ szerint „gyengítően hat a romániai magyarság érdekképviseletére a Magyar Polgári Párt sikeres bejegyzése”. Traian Basescu államfő az MPP bejegyzésének sikerét előre megmondta. /Ágoston Hugó: Különben csend van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Rendhagyó március 15-i gálaműsor zajlott a Kolozsvári Magyar Operában: az ilyen alkalmakkor megszokott szavalatok, kórusszámok helyett csak néptánc, népzene szerepelt a programban. Az ünnepi műsor egyben a Kolozsvári Tavasz című, a Bogáncs – Zurboló Egyesület és a Szarkaláb Egyesület szervezésében március 8–15. között lezajlott rendezvénysorozat záróeseménye volt. Könczei Csongor néprajzkutató, a fesztivál egyik szervezője szerint az ünnepnapon így maradandó élményt sikerült nyújtani. Az egyhetes rendezvénysorozat más estéin a megye csaknem valamennyi néptáncegyüttese bemutatkozott. /Rostás-Péter Emese: Néptáncos, népzenés tavaszvárás Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Aradon a Szabadság-szobor előtt mintegy 300-400 ember volt jelen a két nyelven, magyarul és románul zajló ünnepségen, amelyet Matekovits Mihály tanár, minisztériumi vezérigazgató vezetett le. Horváth Levente alprefektus tolmácsolta a román kormánynak a romániai magyarokhoz intézett üzenetét, Szentpétery István, a kolozsvári főkonzulátus konzulja pedig a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Az aradi ünnepség szónoka, Király András, a megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett, választási évben vagyunk. Emlékeztetett a közelmúlt eredményeire. Eljött az ideje annak, hogy a közösség új elképzeléseket fogalmazzon meg, új terveket készítsen, új feladatokkal bízza meg azokat, akik a következő négyéves mandátum alatt a helyhatóságokban képviselik majd az RMDSZ-t. /Jámbor Gyula: A múlt iránti tisztelet, a jövőbe vetett hit jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Múlt hét végén tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt a Fiatal Műszakiak XIII. Tudományos Ülésszakát (FMTÜ). Az évente megrendezett konferencián erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok, diákok, fiatal kutatók mutatják be dolgozataikat. Dr. Bitay Enikő (EME) elmondta: idén 11 külföldi és 4 hazai egyetemről, illetve 5 neves tudományos intézetből érkeztek résztvevők. Dr. Gyenge Csaba (akadémikus, EME-alelnök) a XIII. ülésszak iránt megmutatkozott megfelelő érdeklődést (több mint 60 dolgozat) emelte ki. Dr. Dávid László (rektor, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) azt hangsúlyozta, hogy a régió fejlődéséhez tudományos háttérre van szükség, amelyhez intézménye is eredményesen járul hozzá. Dr. Csibi Vencel egyetemi tanár kettős minőségében, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnökeként üdvözölte a konferenciát. Az EME, a Budapesti Műszaki Főiskola és a Sapientia – EMTE a tudományos kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében együttműködési keretegyezményt írt alá. /Ördög I. Béla: Fiatal magyar műszakiak konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Japán professzor tartott előadást Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Hukaya Sitosi a mai Japán kultúrájáról, művészetéről, aktuális társadalmi problémáiról beszélt. Japánban nőtt a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Japánban a képzőművészet a legerősebb művészeti irányzat. Érdekességként jegyezte meg, hogy a japán nyelv nyílt szótagos, akárcsak a magyar. /Varga Melinda: Japán, ahogy még nem ismertük. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Óriási hibát követett el a kolozsvári polgármester azzal, hogy engedélyezte a Noua Dreapta /Új Jobboldal/ ellentüntetését március 15-én. Gheorghe Funar néhány hete bejelentette: tudomása van arról, hogy a magyarok március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. Ebben a hangulatban Kolozsváron a magyarok az 1848-as szabadságharcra emlékeztek, míg román szervezők az ünnep elleni tiltakozásra kaptak engedélyt. A fiatalember megverésének hírére a magyarok között bizonyára lesznek jó páran, akik igyekeznek még inkább elválasztani életüket a románoktól, ódzkodni tőlük, kerülendő a bajt. Pedig a nyugodt együttélés feltétele az egymás megismerése, a párbeszéd. Elég az iskolai tankönyvekre gondolni. Amelyekből a román diák számára a magyar ellenségként jelenik meg. Megesik, hogy a rosszalkodó román gyermeket büntetésként átküldik magyar gyermekek közé. /Kerekes Edit: Magyar–román tenyérfa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A Kolozsvárról elszármazottakat, a közeli és távoli országokban, az óceánokon is túl élő egykori kolozsváriakat hívják nyári (június 27–29.) vagy őszi (október 10–12.) hétvégére, illetve már az előtte való és utána következő hétköznapokra is, változatos programokkal. Kolozsvár reneszánsza programot hirdet meg a Kolozsvár Társaság a 2008-as magyar reneszánsz év keretében. Október 13-án és 14-én Kolozsvár – térben és időben címmel előadássorozatot szerveznek a Kolozsvár Társaság Főtér 22/8. szám alatti székhelyén. A Győzelem mozi felújított helyiségében a város múltját és jelenét, művészeit bemutató filmeket vetítenek. /Hívó szó – Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Murányi Sándor Olivér mutatta be Székelyudvarhelyen György Attila ikerkönyvét – Harcosok könyve és A boszorkányok feltámadása /Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2007/ címűek egy kötetben láttak napvilágot. Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /EMIA/ elnöke volt az est házigazdája. György Attila író a Székelyföld csíkszeredai kulturális folyóirat szerkesztője. Mindkét könyv újrakiadás, vagyis ez azt jelenti, hogy népszerű volt mindkettő. /(bb): / Két könyv egy szerzőtől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./

Kelemen Hunor RMDSZ-es politikus március 18-én a képviselőházban elmondott politikai nyilatkozatában leszögezte: Kolozsvár magyar polgárainak biztonsága veszélybe kerülhet az Emil Boc polgármester által kitalált demokrácia-játék révén. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Új Jobboldal szélső jobboldali alakulat, amely nyilvánosan gerjeszti az etnikai, faji és homofób gyűlölködést. A kolozsvári polgármesternek azt ajánlotta, hogy ezután jobban nézzen utána ezeknek a részleteknek, még mielőtt engedélyezné az ilyen jellegű megnyilvánulásokat. Kelemen ugyanakkor felrótta Bocnak, hogy semmit sem tett ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. Sőt, azzal, hogy engedélyezte a tüntetést, elősegítette azt, hogy ezek az incidensek megtörténjenek, így „értelmi társszerzőjévé” is vált március 15-i fizikai agressziónak. „Polgármester úr, ön egyetért ennek a szélsőséges mozgalomnak az üzeneteivel, hallgatólagos beleegyezését adja e fasiszta csoportosulás törekvéseihez? Igenlő válasz, vagy hallgatás esetén ön Gheorghe Funar volt polgármester szélsőséges nacionalista politikájának folytatója, az általa hátrahagyott „kincs” jogos örököse. Ezzel az örökséggel ön nem büszkélkedhet” – szögezte le Kelemen Hunor. A Kolozsvár Társaság közleményében tiltakozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Leszögezték: az eset megdöbbentette Kolozsvár lakosságát, évtizedek óta nem fordult elő a városban hasonló erőszakos etnikumközi konfliktus. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nevében Soós Sándor beadvánnyal fordult Emil Boc polgármesterhez. Úgy vélik: Boc polgármesterként felelős az állampolgárok biztonságáért, és azáltal, hogy engedélyezte az Új Jobboldal tüntetését, több európai előírást szegett meg. Szerintük az Új Jobboldal ellentüntetése a magyar közösség ellen szólt, s az engedély megadása révén Emil Boc bebizonyította: minimális tiszteletet sem tanúsít a magyar közösség nemzeti ünnepe iránt. Ezért kérik, kövesse meg a magyar közösséget nyilvános bocsánatkérés formájában. /Kelemen: Boc „értelmi társszerzője” a március 15-i agressziónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári területi bizottságának agrártudományi szakcsoportja tartotta alakuló ülését március 19-én Csíkzsögödön. A szakcsoport célja felhasználni azt a várt és vélt támogatást, amit az MTA nyújtani tud az erdélyi tudományos munka fejlesztésére – fogalmazott dr. Egyed Zsigmond Imre, a kolozsvári akadémiai bizottság egészségtudományi, élettudományi alelnöke. A szervezés alatt álló területi bizottság tagjai remélik, hogy az MTA gazdasági hátterének rendezésével egyre kiadósabb támogatást kaphatnak az akadémiától az erdélyi tudományos munka szervezésére. Azért tartották az alakuló ülést Csíkszeredában, mert a szakemberek, akik felvételüket kérték a területi bizottságba, többségben Hargita és Kovászna megyéből jelentkeztek, közölte dr. Tiboldi István, az agrár-tudományi szakbizottság megválasztott elnöke. A szakcsoport az erdélyi agrártudományi problémákat, kutatásokat fogja koordinálni, ugyanakkor fontos szerep hárul rá a szaknyelv anyanyelven való terjesztésében. /D. D. : Megalakult az MTA erdélyi agrár szakcsoportja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./

A kérdőívben feltett kérdések alapján, a romániai magyarok közül szülőföldjének Erdélyt 44,2 százalék vallja, míg hazájának Romániát 46,5 százalék. A válaszolók 82 százalék szerint a határon túli magyarok egyértelműen részei a magyar nemzetnek, ezzel egy időben 65 százalék érzi magát a román nemzet részének is. Kettős integrációs folyamatról lenne szó? Március 6-án erről is beszélgettek a kolozsvári Nemzeti Kisebbségek Problémáit Kutató Intézet (ISPMN) székházában. Kolozsváron szép számban képviselteti magát mindkét nemzet, a magyar oldal többnyire az egyetemistáknak köszönhetően. A kérdőívek nem tudják valósághűen felmérni valakinek az identitástudatát, nem beszélve egy egész kisebbséget átfogó jelenségről. /Magyari Beáta: Felmérem, hogy ki vagy… = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Hat évvel a visszaszolgáltatás után még mindig vitatott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga. Az iskola 2002-ben a restitúciós törvények szerint került az erdélyi református egyházkerület birtokába, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy soha nem is volt az övé, ezért nem illeti meg. Az egyházkerület három éve perben áll, és a korrupcióellenes ügyészséghez is eljutott az ügy. Két sepsiszentgyörgyi polgár azzal vádolta az érintett vezetőket, hogy jogtalanul játszották át az iskolát államiból egyházi tulajdonba – a kolozsvári püspökség pedig azért perel, hogy a valamikori tanári lakásokat is visszaszerezze. A Mikó épületét egy 1937–38-as évkönyvre és egy 1990-es hamisított telekkönyvi kivonatra hivatkozva kapta meg a református egyház, állította idősebb Benedek Levente közgazdász. Benedek Levente elszánt, jelezte, a strasbourgi nemzetközi bíróságig elmegy. Bustya János református lelkész, a Református Kollégium volt igazgatója elmondta, az 1948/177-es Hivatalos Közlönyben megjelent állami rendelet alapján kérté a visszaszolgáltatást, mert annak mellékletében szerepelt többek között a Mikó is, mint az egyházkerület református fiúiskolája. Az eredeti telekkönyv szerint is református tulajdon a Mikó. /Demeter J. Ildikó: Kié a Székely Mikó Kollégium vagyona? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb alá, olvasható a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki „A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben” címmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A dokumentum több lehetőséget vizsgált. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 132 000, 2032-re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. Az évente elvándorló magyarok száma a 2002-es 8 000 fő körüli értékről 2032-re 4 000-re csökken. Ez a vizsgált harminc éves időszakban mindegy 181 000 magyart jelent. Az asszimilációs veszteség 20–21 ezer főre becsülhető. A tetemes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A legkedvezőtlenebbek a kilátások Brassó-Négyfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó–Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. A rossz demográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar–román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, inkább szórványnak. A tanulmány szerint Románia 2002-ben 21 680 968 fős lakossága 2022-re 19 433 700-ra, 2032-re pedig 18 136 724-re csökken. Ez húsz év alatt 11, harminc év alatt pedig 16 százalékos csökkenést jelent. /Fogyatkozó erdélyi magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A romániai Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2007 novemberében megjelent a Száz erdélyi műemlék /Utilitas Kiadó, Kolozsvár/ című könyv átfogó képet nyújt Erdély száz legismertebb, magyar vonatkozású műemlékéről, öt csoportba osztva azokat: műemléki együttesek; várak és erődök; kastélyok, paloták és kúriák; középületek és lakóházak; illetve egyházi épületek. A műemlékekről részletes művészettörténeti leírások készültek fényképes illusztrációval. Az 551 fénykép képaláírása három nyelvű fordításban (román, angol, német) szélesebb közönséget céloz meg. A kolozsvári Utilitas Kiadó és Transsylvania Nostra Alapítvány 200 példányt ajándékoz az erdélyi magyar iskoláknak. Az iskolák megbízottai forduljanak a kiadóhoz, egy román nyelvű, pecsétes felhatalmazással. /Erdélyi magyar iskolák figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Március 17-én fiatal filmrendezők voltak a kolozsvári Bretter-kör vendégei. Jakab-Benke Nándor Thrilla és Hústorta, illetve Oláh-Badi Levente Kalap és Kukorica Jancsi című rövidfilmjeit tekinthette meg közönség. A fiatal filmrendezőkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett. /Varga Melinda: Egy kalap alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A Krónika napilap munkatársa, Könczey Elemér karikaturista Fehéren-feketén című kiállításával folytatódott Budapesten a Tavaszi Fesztivál. A Millenáris Színházban nyílt, mintegy száz karikatúrát bemutató tárlat Kolozsvár – a fesztivál idei vendégvárosa – első fellépése a rendezvény keretében. /Száz poén feketén-fehéren. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A kolozsvári törvényszék március 19-én elhalasztotta az ügyészség által benyújtott fellebbezés megtárgyalását a Kolozsváron március 15-én megvert magyar diák ügyében. Az ügyészség a bíróság azon ítélete ellen nyújtott be óvást, amely szerint a magyar diák megverésében gyanúsított személyeket szabadlábon vizsgálják. Petru Urs, a kolozsvári törvényszék szóvivője kijelentette: a két gyanúsított nem jelent meg a törvényszéken, ezért a bíróság elhalasztotta az ügy tárgyalását március 26-ra. /Továbbra is szabadlábon Lészai Lehel bántalmazói. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Egy hónappal ezelőtt meggyalázták Marosvásárhelyen a Vár körüli Rákóczi Ferenc- és a Borsos Tamás-mellszobrokat. Március 20-a körül újabb magyarellenes falfirkák jelentek meg a város különböző pontjain. A Moarte bozgorilor! felirat a város szívében, az egykori Egressy Gábor utcából a volt Baross Gábor (ma Horea) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori a Ballada utca egyik házfalán. A jelenség a Marosvásárhely fekete márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek. Kincses Előd, aki egyike azoknak, akik akkor is kiálltak a magyarok ügyéért, a mostani falfirkákról elmondta: az ifjúság egy részének ez az ultranacionalista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz. A nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak. Emlékeztetett: 1990. március 19-én vasvillával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a padlásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára megtámadta őket, és kiverte az azóta végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét. „Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen” – hangsúlyozta a fekete március egyik főszereplője. – Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs semmiféle kézzelfogható eredménye. /Bögözi Attila: A magyarellenes falfirkákban a fekete március szelleme kísért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

Amint az árusok felállították sátraikat március 19-én Kolozsváron a Mátyás király szülőháza előtti téren, megjelentek a kíváncsiskodók a kézművesvásáron. 20-án táncházzal zárul a kétnapos rendezvény. A gyerekek Kovács Pali Ferenc népművésztől tanulhatnak tojásfestést. Az Erdélyi Kézmíves Céh az Alternatíva Egyesülettel szervezett vásár immár a második. A kürtőskalácstól mézespogácsáig mindenféle vásárfia megtalálható, nagygalambfalvi szőttestől hímes tojásig, festett kerámiáig számos kézműves termék kapható. A megnyitót az Excalibur Bábtheátrum Tóbiás és Kelemen című bábelőadása követte, majd Péntek Zsuzsa énekelt népdalokat. /F. I. : Húsvétváró kézművesvásár Mátyás király szülőháza előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Könczey Elemér grafikus Fehéren-feketén és Bartha C. Ernő szobrász Arkhai című kiállításának megnyitójával kezdődött Kolozsvár bemutatkozása a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, március 18-án. Hatalmas szénaszobrok ütöttek tanyát a budapesti Millenáris Park különböző szegleteiben. A park tavából kiemelkedő monumentális Willendorfi Vénusz és a többi, esetenként hanghatásokkal kísért óriásalkotás /Bartha C. Ernő munkái/ egészen a hónap végéig megnézhető. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Széna, humor, Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az egykori brassói Római Katolikus Főgimnázium neves tanárainak sora megfogyatkozott. A közelmúltban Line Zoltán, Papp József és Reiff István is követték idősebb kollégáikat az örökkévalóságba. Valamennyien hivatásként élték meg tanári mesterségüket. Születésének 100., halálának 10. évfordulóján dr. Fejér Pálra, a Római Katolikus Főgimnázium tanárára emlékezett a hetilap. Dr. Fejér Pál /Brád, 1908. aug. 15. – Brassó, 1998. ápr. 19./ egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen kezdte 1928-ban. Fő szaknak a fizika–kémiát, mellékszaknak a matematikát választotta. Tanulmányait Iasiban fejezte be 1935-ben. Ugyanabban az évben letette a záróvizsgát a kolozsvári Egyetemi Pedagógiai Szemináriumban és megszerezte a fizika–kémia fő és matematika mellékszakos tanári oklevelet is. 1948-ban sikeresen letette a vegyészdoktori vizsgát is Kolozsváron. Brassóban a Római Katolikus Főgimnázium tanára lett. Az iskola államosítása után ugyanabban, a 4-es számú Magyar Vegyes Líceumnak átkeresztelt iskolában tanított 1960-ig. Ebben az évben megalakították az 5-ös számú Unirea Líceumot, román és magyar tagozattal. 1960-tól nyugdíjazásáig, 1970-ig, az Unirea Líceum magyar tagozatán tanított. 1946-ban főtanfelügyelő lett, 1947-től a brassói magyar tartományi tanfelügyelőségi főigazgatóvá nevezték ki. A Matematika és Fizika Társaság tagjaként tudománynépszerűsítő írásokat közölt folyóiratokban. /Tartsd meg a jövőnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 20./

Bemutatták Kolozsvár új, hivatalos térképét. Az osztrák cég által kivitelezett térképet 50 ezer példányban nyomtatták ki, és a turisták által ingyen vehető igénybe a szállodákban, forgalmasabb vendéglőkben vagy a hamarosan megnyíló Turisztikai Információs Irodában. Az osztrák cég Romániában eddig 40 város térképét készítették el. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapján (www.primariaclujnapoca.ro) interaktív, digitális térkép áll a felhasználók rendelkezésére. Ennek segítségével néhány kattintás után pontosan látható, hol található a felhasználó által keresett intézmény, szobor vagy akár utca. Az adatokat tavaly ősszel juttatták el a cégnek, így az új magyar utcanevek (mint például Kossuth Lajos) nem szerepelnek a térképen. /K. O. : Várostérkép nyomtatva és interneten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A 3 Baász ideológiai dokumentuma – e furcsa címmel nyílt meg a képzőművész Baász család tárlata március 18-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A néhai Baász Imre, illetve Baász Szigeti Pálma és Baász Orsolya munkái láthatók. A Baász-dinasztia művészetében számos kötődés felfedezhető, mégis bővelkednek az egyedi vonásokban. Baász Imre grafikai iskolát teremtett, amely Kolozsváron ma is folytatódik. Baász Szigeti Pálma azon kevés művészek egyike, akik a humort is felhasználják munkáikban. Baász Orsolya művészete visszahozza a groteszket. /(n. b.): A villendorfi mellékvénusz átvizelése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezete elégedetlen Boros János alpolgármester tevékenységével. Remus Lapusan, a városi szervezet elnöke elmondta: szerintük Boros, aki földosztó bizottság elnöke, nem végezte megfelelően tevékenységét. A kolozsvári és a megyeszékhely közelében levő településeken lakó gazdák nem vehették át földjüket annak ellenére, hogy végleges bírósági ítéletekkel rendelkeznek. Boros kifejtette: szerinte a szociáldemokraták kampány ízű támadást intéztek ellene, nem tudják pontosan, miért nem helyezték birtokba az erdőfeleki gazdákat. /K. O. : Boros lemondását kérik a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Új helyzetet teremt a mesterképzésben az, hogy idén nyáron a bolognai folyamathoz csatlakozó kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) egyszerre két évfolyam fejezi be alaptanulmányait. Emiatt a mesterképzőn a korábbiakhoz képest háromszor annyi tandíjmentes helyet hirdetnek meg, de az átállás jogharmonizációt is igényel. A rektor sérelmezte, hogy a romániai jogrendszer még nem alkalmazkodott a bolognai típusú képzéshez. A 2007/2008-as egyetemi évben a BBTE 21 kara 156 szakán biztosít mesterfokú képzést. Az egyetem honlapján közzétett adatok szerint a korábban is létező 118, egyéves mesterképzés mellett hét szakon indult másfél éves és 31 szakon kétéves képzés. Míg a korábbi, 2006/2007-es tanévben közel 1000 tandíjmentes hely állt a mesteriző hallgatók rendelkezésére, a most zajló egyetemi évben 1570 tandíjmentes helyen tanulhatnak. „A tandíjmentes helyek ugrásszerű, szinte háromszoros növekedése annak is köszönhető, hogy idén egyszerre végez egy-egy három-, illetve négyéves alapképzésben részesülő nemzedék” – magyarázta Magyari Tivadar rektor-helyettes. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar tagozaton is a korábbiaknál jelentősen többen mesterizhessenek. A BBTE történelem–filozófia karának dékán-helyettese, Rüsz-Fogarasi Enikő professzor jelezte: a magyar tagozatnak leosztott 27 hely túl kevés, hiszen a jogszabályok szerint a tandíjmentes helyek száma a végzősök számának akár felét is elérheti. „Tekintve, hogy a BBTE adatai szerint a történelem–filozófia kar magyar tagozatán összesen 162 végzős van, akár 70–80 tandíjmentes helyet is kaphatnánk” – mondta. /Benkő Levente: BBTE: döcögős átmenet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök édesapját sohasem látta. Apja ugyanis 1964 márciusában halt meg súlyos betegen, úgy jött ki a börtönből, miután az 1956-os magyar forradalom leverését követő megtorlásban őt is elítélték. A püspök 1964 áprilisában született. Nevelőapja is lelkész volt. A romániai evangélikus egyház mindössze 33 ezer tagot számlál, ebből 23–24 ezer között van az egyházfenntartók száma, a többiek gyermekek és nagyon idősek. A hívek eddig is fenn tudták tartani egyházat és annak intézményeit, de jól gazdálkodó egyházvezetésre továbbra is szükség lesz. Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. április. 8./ a bukaresti Ady Endre Gimnázium elvégzését követően a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója 1982 és 1988 között. Lelkészi pályáját Bukarestben kezdte, 1989–90-ben segédlelkészi, majd lelkészi állást töltött be. 1998-ban brassói esperesnek választották. 2000-től a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház püspök-helyettese, majd 2004 októberétől püspöke. 1997 óta a romániai Bibliatársulat elnöke. /Benkő Levente: A lezáratlan Krisztus-esemény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Magas állami díjakat adott át március 20-án Kolozsváron a magyar főkonzulátuson Cseh Áron főkonzul: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta négy személy március 15-e alkalmából. Gergely István szobrászművész, dr. László Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár, Csíky András és Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművészek különböző művészeti ágak kimagasló és kiváló képviselői, alkotásuk az összmagyar kultúra és művészet számára is maradandó értéket teremt – hangsúlyozta a főkonzul. Gergely István nem érhette meg a kitüntetés átadását. Az oklevélen ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke Gergely István szobrászművésznek, az erdélyi magyar történelem és művelődéstörténet jeles személyiségeinek szobrászati alkotásokban és plakettekben való, magas művészeti színvonalú megjelenítéséért, a magyar történelmi kulturális érték, és a népi művészeti hagyományok ötvözésével sajátos formavilágot teremtő életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. László Ferenc oklevelén ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke dr. László Ferenc zenetörténésznek, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanárának, a magyar, a román, és az egyetemes zeneművészet és zenetudomány szolgálatában végzett munkássága, művészi és tudományos életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Csíky András következett: „Csíky András Jászai Mari-díjas színművésznek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának, a magyar és az egyetemes színházművészetben egyaránt maradandót alkotó, öt évtizedes művészi pályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Végül Bogdán Zsolt: „Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművésznek, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom. ” /Köllő Katalin: Magyar állami díjakat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programját a reneszánsz jegyében állították össze, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából. A király szülővárosa, Kolozsvár vendégeskedik idén a fesztiválon, a Vendégünk egy város – Kolozsvár köszönti Budapestet program keretében. A BTF március 14-én rajtolt. Március 15-én az erőteljes rendőri jelenlét „uralta” a helyzetet. A külföldi turisták értetlenül figyelték a történéseket, nem szokványos nemzeti ünnepnapon rendőrkocsikkal és mentőautókkal teletűzdelt utcákon sétálni, este pedig köröző helikopter és rendőrautók szirénája közepette menni a szálláshelyre. A tavaszi fesztivál javában tart, rendkívüli hangversenyekkel, híresebbnél híresebb sztárokkal, számos izgalmas programmal, március 30-ig. /Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./