Egyre nehezebb lett az élet, emlékezett Katona Szabó István, 1952. január 28-án bejelentették a pénzbeváltást, csak egyéneknek váltottak be pénzt személyre szólóan, egy kisebb összegig, 1000 lejig 100 lejért 1 lejt adtak, aztán emelték a beváltási arányt, de nagyobb összegnél már 400 régi lejért számítottak 1 új lejt. Az átváltást január 31-ig be kellett fejezni. Nagy tömegek pénze elúszott. A sajtó tele volt olyan híradásokkal, hogyan akarták kijátszani egyesek a pénzbeváltást. Szóba kerültek a spekuláns áru rejtegetők, élelmiszert felhalmozók. Március elején megjelent a pártvezetés hivatalos közleménye, mely a januári pénzreformot bírálta és Luka pénzügyminiszter felelősségét állapította meg. Luka mindezt önbírálattal elfogadta. Azt lehetett gondolni, hogy ezzel megússza az egészet. Felmentették Iacob Alexandru pénzügyi államtitkárt, aki nem volt más mint a Kolozsváron 1945-ben nagyhatalmú pártpotentát, Jakab Sándor. Tamás Gáspár volt a kolozsvári Magyar Színház igazgatóságának várományosa. Jeles színészek panaszolták el, milyen állapotokat teremtett opportunista túlbuzgóságával Marosi Péter, aki már harmadik éve igazgatta a színházat. Tamás Gáspár nem szerette a kiugrott református papból lett színigazgató kritikust. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Kozma Mária írói munkássága nemcsak regényeiről, elbeszéléseiről és novelláiról ismert, cikkek, tanulmányok, rövidprózák egész sorának is a szerzője. Kolozsváron végezte a bölcsészetet. Kedvelője a gyermekirodalomnak, meséket is ír. A múlt nyáron Tompa Gábor rendező fölvetette, hogy a Kozma Mária egyik írásából érdemes lenne színpadi játékot faragni. Megírta, elfogadták, idén lesz a bemutatója a kolozsvári színházban. /Papp Annamária: Erre a feladatra (hivatásra?) születtem” = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Eredménytelenül zárultak az MPP és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete között hetek óta tartó tárgyalások. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a két párt külön listával indul mind a kolozsvári, mind pedig a megyei önkormányzati választásokon. A tárgyalások befejezésének határideje április 15-e. Az MPP vezetői – Sándor Krisztina és Gergely Balázs – leszögezték: mivel az RMDSZ képviselői a megjelölt határidőig nem közölték szervezetük álláspontját, kénytelenek önállóan indulni a választásokon. László Attila megyei RMDSZ-elnök úgy véli: Kolozs megyében a magyarság sorsát nem lehet ultimátumszerű felszólításokkal rendezni. Az MPP a kolozsvári tanácsosjelöltek listáján a második és a negyedik helyre tartott volna igényt, továbbá azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy az esetleges hetedik befutó helyre közös jelöltet állítsanak Maczalik Arnold műépítész személyében. Hasonlóképpen támogatásukról biztosították Tonk Mártont is, aki egyébként a hatodik helyet foglalja el az RMDSZ városi tanácsosjelöltek listáján. /P. A. M. : Mégsem egyezik meg az MPP és az RMDSZ Kolozs megyében? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének közgyűlése rangsorolta kolozsvári tanácsosjelöltjeit: 1. Gergely Balázs régész, történész, 2. Herédi Zsolt szociológus, 3. Csép Sándor médiaszakember, 4. Lakatos Róbert filmrendező, 5. Soós Sándor informatikus, 6. Kilyén Csaba vállalkozó, 7. Somai József közgazdász, 8. Asztalos Lajos helytörténész, 9. Szász Péter vállalkozó, 10. Juhász Péter informatikus. /Az MPP Kolozs megyei tanácsosjelölt listája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A Kolozs megyei RMDSZ vezetősége telefonon egyeztetett a vissza nem térítendő városházi finanszírozástól elesett 18 kolozsvári magyar szervezet képviselőivel. Abban állapodtak meg, hogy kérik a prefektus közbelépését a törvényesség betartása érdekében, nyilatkozta László Attila, az RMDSZ-es önkormányzati képviselők frakcióvezetője. Emil Boc polgármester kijelentette: szerinte az ügy leárult. /K. O. : A prefektushoz fordulnak pénzkiutalás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Marosvásárhelyen a napokban bemutatják a középiskolás diákoknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció és szociálpedagógia, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színháztudományi szakjait. Április 16-án a Bernády Házban a Sapientia tanárai ismertették az egyetemen működő két humán szakot, ugyanakkor ismertették azt a két kiadványt, amely az intézményben oktatók tudományos munkájának eredményeképpen született. A találkozón dr. Murvai Olga dékán-helyettes elmagyarázta, mit is jelent a bolognai oktatási rendszer. Jacsó Ágota és Zoltáni Eszter kommunikáció szakos hallgatók részképzésen vettek részt Magyarországon, az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be jövendőbeli társaiknak. Bemutatták azt a két kiadványt, amelyek a marosvásárhelyi Sapientián 2003-ban és 2004-ben tartott szakmai konferencia anyagát tartalmazzák. A Hagyományos és modern kommunikáció című kötetet Sántha Ágnes, az egyetem tanára ismertette. Az Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében című kötetet dr. Ármeán Ottília ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(menyhárt): Diáktoborzó bemutatkozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A látogató című mozgásszínházi előadásával vendégszerepel Kolozsváron a Tranzit Házban a sepsiszentgyörgyi M Stúdió április 20-án. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért – A csodálatos Mandarin című klasszikus műve ihlette. Gyöngyösi Tamás rendező a történetet kiindulópontként használja saját színházi világa megjelenítésére. /Az M Stúdió vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapító közgyűlése 1885. április 12-én Kolozsváron zajlott, a szervezet megalakulásának ötlete azonban a szórványvidéken alakult ki, nevezetesen Hunyad megyében, ahol gróf Kún Kocsárd, Szathmáry György, Sólyom Fekete Ferenc, felismerve a szórványmagyarság körében az asszimiláció veszélyét, erős művelődési, történelmi egyesület létesítését szorgalmazta. Ennek eredménye volt, hogy 1882-ben megalakult a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság, amely több évtizeden át fejtett ki jelentős tevékenységet. Az ötletből nőtt ki a Kolozsváron megalakuló EMKE, melynek tiszteletbeli elnöke lett gróf Kún Kocsárd, pár évvel később pedig a szintén Hunyad megyében tevékenykedő gróf Kuún Géza lett az egyesület országos alelnöke. Trianon az EMKE és általában a közművelődés halálát jelentette. 1989 után szembesültek azzal, hogy a XX. század traumái, de különösképpen a második világháború utáni időszak kiölte a cselekvőképességet, a kezdeményezőkészséget az erdélyi magyarságból. Az újraalakuló EMKE többek közt ezt próbálta feléleszteni. 1989 után korán felismerték a decentralizáció fontosságát. Az EMKE mindenütt, de a szórványban különösen arra törekedett, hogy bátorítsa az önálló kulturális civilszervezeteket. Például a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület a helyi EMKE-szervezetből nőtt ki, de számtalan példa van erre a nagyobb városokban Déván, Vajdahunyadon, a Zsil völgyében is. Kezdeményezői voltak a magyarház-láncolat kialakításának. Komoly gond a kisközösségek kérdése. Hunyad megyében ilyen például Brád és Hátszeg környéke, Piskitelep, Haró, ahol annak a maroknyi magyarnak nem sikerül közösséggé szerveződnie. Nincs ember, aki a közösségi életet megszervezné. /Gáspár-Barra Réka: Cselekvő közösségekre van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

A Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok olvasói körében ismerős Unipán Helga neve. Ott láthatták sok gyermekvers és -novella illusztrációja alatt. Művészi pályája során megannyi gyermekvers és -elbeszéléskötet képi megelevenítőjeként is találkozhattak vele. Tizenöt éve formálja a kolozsvári Polis Könyvkiadó arculatát címlapjaival, őt köszöntik születésnapján. /Dávid Gyula: Manók táncoltatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Désen megnyílt a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia tanárának, Dobriban Emil festőművésznek a kiállítása. /Lukács Éva: Kiállítás Désen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A dévai Téglás Gábor Iskolába látogatott a kolozsvári Sigismund Toduta Zenelíceum magyar tagozatának diákkórusa Kállai Tünde aligazgató vezetésével. Először a dévai Téglásban adták elő műsorukat, majd a vajdahunyadi kastélyba látogatva, a város magyar közösségének is énekeltek. /Gáspár-Barra Réka: Diákkórusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

Április 18-án bemutatkoztak az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári önkormányzati képviselőjelöltjei. „Büszkék vagyunk az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári tanácsosi jelöltlistájára” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje. Közölte: rendhagyó kampányt terveznek, a „kampányközpont” ezúttal nem egy épületben, hanem az utcán lesz, illetve minden hétfőn sajtóreggelire várják majd a média képviselőit. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje közölte: a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete nem indít saját megyei tanácselnök-jelöltet, ez azt jelenti, hogy elfogadták, és támogatják őt. László Attila bemutatta az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári tanácsos-jelöltjeit. /Bemutatkoztak az RMDSZ tanácsosjelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, az EMKE, a Bogáncs-Zurboló Egyesület, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb Néptáncegyüttes, a Kallós Alapítvány és a Kriza János Néprajzi Társaság márciusban szervezte meg Kolozsváron a „Tavaszi népzene és néptánc fesztivált”, amelyre meghívták a Kolozs megyei magyar tannyelvű és magyar tagozatos iskolákat. Az idei rendezvény témája az 1848-as forradalom és szabadságharc volt. Ennek keretében került sor a Ki mit tud? történelmi vetélkedőre. A Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium csapata lett a győztes. /Rácz Tímea, Horea Iskola: Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Huszonnyolc évvel ezelőtt halt meg tragikus hirtelenséggel dr. Borbáth Károly történelemprofesszor /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 20./ Borbáth Károly rendkívüli adottságaira a székelykeresztúri Unitárius Kollégiumban figyeltek fel. Miután kolozsvári egyetemi tanszékétől megfosztották, a nagyenyedi Bethlen Dokumentációs Könyvtárba helyezték át, ahol 1968-tól 1977-ig dolgozott. Szállása a sokszor teljesen fűtetlen olvasóterem egyik, tárlókkal elkülönített szeglete volt. Éjszakákon át olvasott, kutatott, barátai kéziratait az Enyeden fellelhető adatokkal kiegészítette. Életművének papírra vetett töredéke a mai napig kiadatlan. Ő másokért élt! Kezdetben még hetente feljárt Kolozsvárra, forrásmunkákkal látta el a magyar tudományos élet jeles személyiségeit, melyeket hátizsákjában hozott. A könyvtárba látogatóknak tudományos „kiselőadásokat” tartott. A kollégium tanárai és diákjai mindig bizalommal fordulhattak hozzá. Az üldözés következtében mind nagyobb nyomás nehezedett rá. Jött a következő száműzetés, áthelyezték a torockói általános iskolába a volt egyetemi tanárt. Erdély egyik legnagyobb tudósától naptári munkaterveket, lecketerveket kértek. A faluban nem kapott lakást, naponta több mint negyven kilométert kellett ingáznia fűtetlen buszon Nagyenyedre. Barátai segítségével sikerült hazakerülnie szülőfalujába, Vargyasra. Többezer kötetes könyvtárát, amelyet hátizsákban hordott le Nagyenyedre, tisztelői elrejtették a kollégiumban, majd szülőfalujába vitték utána. /Józsa Miklós: Borbáth Károly száműzetései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Hagyományteremtővé váltak a kolozsvári Horea Iskola magyar tagozatos diákjainak kirándulásai, amelyet a tavalyi tanévtől szerveznek. Céljuk: megismerni Erdély történelmi, kulturális, épített örökségét, valamint földrajzi-biológiai ritkaságait. /Honismeret élőben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Meghalt Tornay Endre szobrászművész /Zetelaka, 1949. júl. 21. – Kőszeg, 2008. ápr. 7./ Zetelakán a család tizenharmadik gyermekeként született meg, a legkisebb gyermek vált a leghíresebbé. 1973-ban a kolozsvári egyetem szobrászati karán kitűnő eredménnyel államvizsgázott. Rövid ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd 1976-ban Balassagyarmatra költözött, később családjával Kőszegen telepedett le. A kilencvenes években Munkácsy-díjjal tüntették ki. /Bocskay Vince: A szobrászt Tornay Endrének hívták. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./ Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás őrzi, emberi tartása sokak számára példakép marad. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Ambrus István, a Paprika Rádió munkatársa két barátjával április 19-én éjjel Kolozsváron ment haza, magyarul beszélgettek, három román fiatal váratlanul hátulról rájuk támadt. „Megpróbáltuk védeni magunkat, ahogyan tudtuk, de nem volt sikeres, az elkövetők elrohantak, miközben lebozgoroztak bennünket” – idézte fel a történteket Ambrus István. Egyik társukat a földre teperték, és rugdosni kezdték. „Szerintem olyan emberekről van szó, akik nem először követtek el ilyesmit, az egész kitervelt dolog volt” – mondta Ambrus István. A helyszínre érkezett rendőrök arról tájékoztatták őket, előbb törvényszéki látlelet szükséges ahhoz, hogy nyomozást indítsanak az ügyben. A megvert fiatalok az éjszakát a kórházban töltötték, Ambrus Istvánnak fél arca teljesen elkékült, míg egyik társának kis híján eltörték az orrsövényét. Kolozsváron az elmúlt időszakban nem ez az első eset, hogy magyar fiatalokat bántalmaztak: legutóbb március 15-én vertek össze fényes nappal egy magyar fiatalembert. „Jellemző, hogy négyévenként a választásokat megelőzően gyakoriak Kolozsváron az ilyen aljas, sunyi, aszfalt-huligán megnyilvánulások” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Ismét magyar fiatalokat bántalmaztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Újból megvertek és bozgornak tituláltak magyar fiatalokat Kolozsváron. A törvényszéki orvos az ortodox virágvasárnap ünnepére hivatkozva csak két nappal később, április 21-én állítja ki a látleletet. Az utóbbi időben megsokasodott magyarverések miatt az RMDSZ a hallgatás megtörésére és egységes fellépésre szólítja fel a magyar lakosságot. /Magyarverés kampány előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Április 18–19-én rendezte meg Kolozsváron a Szomszédnéni Produkciós Iroda az V. Erdélyi Humorfesztivált. A rendezvény nagy közönségsikert aratott. Viccmondó verseny is volt, fellépett többek között a magyarországi L’art pour l’art társulat. A humorfesztiválra 16 humorista nevezett be, hárman jutottak a döntőbe. /Ö. I. B.: Erdélyi humorfesztivál, ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Lőrincz Róbert miskolci képzőművész munkáiból nyílt kiállítás április 18-án Kolozsváron a Reményik Sándor Galériájában. Az Útkereső címet viselő tárlatot Székely Géza képzőművész méltatta. /(köllő): Útkeresés a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Kolozs megyében RMDSZ és az MPP tárgyalásai eredménytelenül záródtak. Eckstein-Kovács Péter szenátor tárgyalt az RMDSZ megbízásából, elmondta, hogy az MPP-t későn jegyezték be, és mire megegyezés jöhetett volna létre a felek között, az RMDSZ-nél már kialakultak a listák. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem városi, sem megyei szinten nem jött létre közös lista. Kiemelte, hogy az RMDSZ és az MPP Kolozs megyében állt legközelebb a megegyezéshez. Az MPP Kolozs megyében eddig kilenc helyen alakított szervezet. Eckstein-Kovács Péter mindkét szervezet nevében felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén újabb magyar fiatalokat bántalmaztak Kolozsváron. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több ilyen eset is volt, de az érintettek féltek feljelentést tenni. Szatmár és Bihar megyében zajlanak még tárgyalások az RMDSZ és az MPP helyi szervezetei között. Maros megyében megállapodtak: Marosvásárhelyen az MPP nem indít saját jelöltet, így Borbély László fejlesztési miniszter egyedüli magyarként indulhat Dorin Florea jelenlegi polgármester ellen. A Maros Megyei Tanács elnöki tisztsége kapcsán a feleknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke ellen várhatóan Tőkés András is versenybe száll jelöltként az MPP részéről. Bihar megyében kudarccal végződtek a tárgyalások. /P. A. M. : Kevésen múlott a megegyezés Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Elítélte április 21-én az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a hét végi kolozsvári magyarellenes megnyilvánulást Tőkés László. Egyperces felszólalásában ismertette: a kincses városban három román elkövető amiatt támadt rá egy magyar fiatalokból álló csoportra, mert anyanyelvükön beszéltek. „Sürgős feladatunk, hogy román testvéreinkkel összefogjunk az erőszakos nacionalizmus visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor a román hatóságoktól joggal várjuk el, hogy azonosítsák és példásan megbüntessék a tetteseket. Kérem önöket, figyeljenek oda a kisebbségben élő Kárpát-medencei magyarok helyzetére” – szólt EP-képviselőtársaihoz Tőkés. Emlékeztetett: március 15-én az Új Jobboldal elnevezésű román szervezet magyarellenes tüntetést rendezett Kolozsváron, ahol aznap szintén véresre vertek egy magyar fiatalt. Az elkövetők bozgornak (hazátlan) nevezték őket, majd „Ki a magyarokkal az országból!” felkiáltással rohantak el. /Rostás Szabolcs: Elítélendő magyarverés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Négy várost érintő turnéra indult a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, amelynek első állomása Kolozsvár volt, majd a következőkben Marosvásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós. Kolozsváron stúdiójellegű előadást, A látogatót láthatták az érdeklődők. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért A csodálatos mandarin című klasszikus műve ihlette. Mozgásszínházi játékról van szó. /Darvas Beáta: Kolozsváron járt A látogató. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Április 21-én kezdődött az első, középiskolások számára kiírt országos szintű koreográfia és színművészeti tantárgyverseny Kolozsváron. A négynapos rendezvény újdonságnak számít, mivel a minisztérium programjában idén szerepel először a diákok színészi képességeit is felmérő verseny. A színművészet kategóriába kizárólag dráma tagozatos középiskolások jelentkezhettek. Romániában jelenleg mintegy tíz olyan középiskola van, ahol biztosítanak ilyen típusú oktatást. Az egyetlen magyar középiskolai dráma tagozat a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik, ahonnan két tanuló vesz részt az országos megmérettetésen. Az igazgató szerint a magyar diákok is egyenlő esélyekkel indulnak. /Bonczidai Éva: Zsűrizett improvizációk. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Április 19-én a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban szervezték meg a nyolcadik országos bibliaismereti vetélkedőt, melyen Marosvásárhely, Nagyenyed, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Zilah, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely kilenc református kollégiuma mérte össze bibliaismereti tudását. /Iochom István: Országos bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Sapientia EMTE együttműködött a rádiós képzésben az Agnus Rádióval és az Unitárius Webrádióval. A program keretében mintegy 30 egyetemistának biztosítottak lehetőséget, hogy betekintsenek a szakmába, megismerkedjenek a rádiózással. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Az elméleti előadások sorát Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának főtitkára, az Agnus Média Alapítvány volt igazgatója kezdte. Nagy István, a marosvásárhelyi Gaga Rádió igazgatója beszélt a kereskedelmi rádiózás jellegzetességeiről. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora szerint a jövő rádiójában a közszolgálatiság a közösség felé kereskedelmi szinten valósul majd meg. /S. B. Á. : Rádiósokat képeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Fergeteges taps jutalmazta Huszka Jenő Bob hercegét április 20-án, vasárnap a kolozsvári Magyar Operában. A népszerű operettet három éve láthatta utoljára a város operakedvelő közönsége. Simon Gábor igazgató elmondta, az elkövetkezendőkben a Bob herceg lesz az egyik leggyakrabban műsorra tűzött operett. /Újra színpadon a Bob herceg. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a kolozsvári rendőrkapitányságon az a két magyar fiatal, akit etnikai hovatartozásuk miatt megvertek Kolozsvár belvárosában. A két fiatalember azután fordult a nyomozó szervekhez, hogy sikerült megszerezniük a törvényszéki orvosi látleletet, amit a verés napján nem kaphattak meg, az ortodox virágvasárnap miatt. A lelet szerint az egyik fiatal négy-öt, míg a másik, orrsövényrepedést szenvedett fiú nyolc-kilenc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. László Attila Kolozs megyei RMDSZ elnök felhívta a lakosság figyelmét, ne hallgassák el a hasonló eseteket, hogy együttesen léphessenek fel. /Feljelentették ütlegelőiket a magyarverés áldozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Nincs olyan, hogy román vagy magyar. Csak rossz és jó ember létezik” – mondogatták nagyszüleink, mikor legelőször kicsúfoltak minket azért, mert más nyelven beszéltünk- olvasható a lapban. A napokban magyar fiatalokat vertek meg Kolozsváron. A három román fiatal az „Afara cu ungurii din tara!” – mondatot kiabálta /Ki magyarokkal az országból!/. A támadók később nem kerültek elő. „Azt hiszem, valahol mindannyian felelősnek érezhetjük magunkat. Nagy a szánk. ” – állapította meg a két cikkíró, az „állandó hőzöngés” nem használ. Március 15-én megvertek egy 17 éves magyar fiút, Kolozsváron. Nemrég magyarellenes feliratok jelentek meg a városban, többek között: ,,Halál a magyarokra!” Kárpátalján és a Vajdaságban számos esetben magyar fiatalokat. Világméretű jelenségről van szó. A cikkírók szerint a „lehetséges megoldás az lenne, ha megpróbálnánk csendben maradni” – legyünk méltók az európai polgár megnevezésre – ajánlják. /Osváth Diána, Románszki Zsuzsa: Konfliktus. Kezelés? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Az Európai Bizottsághoz fordult április 22-én Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő a kolozsvári magyarverések ügyében. Az RMDSZ-es politikusok levelükben a nacionalizmus újabb romániai térhódítására hívták fel a figyelmet. „Fennáll a veszély, hogy újból előretör a Kárpát-medencében az ultranacionalizmus. Az uszító és bántalmazó magatartás provokációt jelent a kisebbségek és mindazok számára, akik a békés együttélés folytatásában érdekeltek” – olvasható levelükben. A nacionalizmus felerősödése miatti aggodalmát fejezte ki Markó Béla RMDSZ-elnök is. /Az EB-hez fordultak a magyarverések ügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

A felvételizőknek segítséget nyújt az OMDSZ (Országos Magyar Diákszövetség) Egyetemi kalauz kiadványa, amit minden évben frissített változatban megjelentetnek. Ebben a könyvecskében a magyar magán-, egyházi- és alapítványi intézményekről, a magyar tannyelvet is használó állami egyetemekről, valamint a nagyobb egyetemi központokban lévő román állami egyetemekről van információt, tartalmazz a 2007–2008-as tanév felvételi adatait, a 2008–2009-es év beiskolázási adatait, a felvételikkel kapcsolatos információkat, valamint az egyetem által biztosított ösztöndíjakat és bentlakás-lehetőségeket is. Ennek a tájékoztató könyvnek a népszerűsítéséért az OMDSZ körutat is szervezett, április 16–25-e között. A körút Kolozsváron kezdődött a Sapientia EMTE épületében. /Tötszegi Orsolya: Országos úton az Egyetemi Kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./