Május 5-én sajtótájékoztatón ismertették választási programjukat a sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért versenybe szálló magyar jelöltek. Antal Árpád, az RMDSZ polgármester-jelöltje bejelentette: „radikális változtatásokra készül: gondoskodó, ügyfélbarát, szolgáltató, vállalkozó és vállalkozóbarát, illetve kezdeményező önkormányzatot szeretne”. „Sepsiszentgyörgy Erdély legnagyobb magyar többségű városa, ahol ezt meg is kell őrizni” – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az 50-es években még Kolozsvár, a 90-es években pedig Marosvásárhely számított annak. Antal olyan intézményrendszert alakít majd ki, amelynek révén a lakosság nemzetiségi összetétele a gazdasági fejlődés ellenére sem változik meg. Csinta Samu, az MPP polgármester-jelöltje kampányában kiscsoportos beszélgetések, és nagyobb, tömegeket megmozgató rendezvények is szerepelnek. Antal levében kérte Takács Csabát, a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy a kezelésében levő közpénzek ne jussanak politikai pártokhoz. A levelet a korábbi egyeztetések ellenére az RMDSZ jelöltjei nem írták alá. Kovács István, az MPP Kovászna megyei tanácselnök-jelöltje kampánykörútra indul, amelynek első állomásai Kökös és Uzon lesznek. /Kovács Zsolt: Párhuzamos kampányrajt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Hatéves huzavona után május 6-án megkezdi sugárzását a Román Televízió marosvásárhelyi területi stúdiója. A helyhatósági választásokig a Marosvásárhelyi Televízió kizárólag választási kampányműsorokat sugároz, a napi egy-egy órás román és magyar nyelvű műsorok gyártása június elseje után kezdődik el. A román közszolgálati televízió eddig Kolozsváron, Temesváron, Craiován és Iasiban működtetett saját programmal jelentkező regionális stúdiókat. Az új marosvásárhelyi tévéadó műsorait egyelőre csak Maros megye területén lehet fogni hagyományos antennával. Az adás hamarosan a különböző kábeltévé-hálózatokon keresztül eljut a térség hat megyéjébe. A területi stúdió létrehozása egy, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között, 2002-ben kötött politikai alku eredménye. „Kissé hosszadalmasra sikeredett a várakozás, de határozottan állíthatom, hogy ha annak idején nem egyeztünk volna meg a PSD-vel, ez a tévéstúdió ma nem létezne” – értékelte a helyzetet Borbély László. Az RTV korábbi elnökei nem támogatták az újabb területi adó létrehozásának gondolatát. Mind a magyar, mind a román szerkesztőségben nyolc riporteri és szerkesztői állást hoztak létre. /Szucher Ervin: Hat év késéssel beváltott ígéret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

A romániai magyarok 76 százaléka támogatja az RMDSZ-t, 12 százaléka az MPP-t – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtóértekezletén. A közvélemény-kutatást április 2–18-a között végezték, egy 1114 fős mintán. A megkérdezettek közel 80 százaléka támogatja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ugyanakkor a válaszadók 63 százaléka megerősítette, hogy részt vesz a júniusi helyhatósági választásokon. Az RMDSZ célja, hogy megismételje, vagy akár meghaladja a 2004-es választásokon elért eredményeit. Több választási pannót helyezett el május 6-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kolozsvár határában, amely három – román, magyar és német – nyelven köszönti a városba érkezőket. /P. A. M. : Az RMDSZ-t támogatja a magyarok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Kolozsváron is megtartotta kampány-nyitó rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete, bemutatkoztak az MPP Kolozs megyei és kolozsvári tanácsos-jelöltjei, valamint röviden ismertették a párt kolozsvári választási programját. A program konzervatív, jobbközép, nemzeti és keresztény értékrendben gyökerezik. Sándor Krisztina megyei elnök elmondta: az erdélyi magyar egypártrendszer megszűnt és új lehetőség előtt áll a magyar közösség. Az RMDSZ legfontosabb stratégiai partnerünk, hangsúlyozta Gergely Balázs kolozsvári elnök. Az MPP alapvető célkitűzései közé sorolja a kolozsvári magyar épített örökség megőrzését és védelmét, Kolozsvár történelmi belvárosának védelmét, a magyar közösség érzékenységét sértő hamis tartalmú táblák eltávolítását, a magyar történelem, a művelődési és tudományos élet nyilvános megjelenítését köztéri műemlékek, szobrok, valamint utcanevek, többnyelvű táblák és feliratok formájában, a Házsongárdi temető műemlékjellegének elismertetését és értékeinek ápolását. Szorgalmazzák a kolozsvári magyar mezőgazdasági őstermelők értékesítési erőfeszítéseinek a támogatását. /MPP: az RMDSZ a legfontosabb stratégiai partnerünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

„A Sapientián rengeteg visszaélés történt. Szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős részét pedig nem számolták el” – ez csupán néhány azokból a súlyos vádakból, amelyeket Tibori Szabó Zoltán fogalmazott meg egyik írásában a Sapientia vezetősége ellen, s amelyek miatt a kolozsvári újságírót a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága elé citálja az intézmény rektorátusa. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa A kíméletlen tények nyelvén /Szabadság, máj. 3./ című írásában súlyos vádakat fogalmazott meg az intézménnyel szemben. A szerző szerint az egyházak nemhogy nem járultak hozzá az általuk patronált egyetem finanszírozásához, „de a magyar állam pénzén vásárolt és/vagy felújított ingatlanaikat is busás bérek ellenében adták ki az évek folyamán az egyetemnek, azaz szintén a magyar államnak”. A cikkíró szerint az egyetem elkezdett spekulálni a Budapestről érkező pénzekkel. „A Sapientia vezetősége az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül, ötletszerűen és semmilyen pályáztatás nélkül ingatlanokat vásárolt” – állította. A Sapientia rektora, Dávid László „hamis, hazug, álnok állítások sorozatának” nevezte Tibori Szabó Zoltán cikkét. Elutasította azt a vádat, miszerint a Sapientián „kétes minőségű” oktatás zajlik. „Hogy lehet ilyesmit állítani, amikor az intézmény az akkreditáció közelében áll és diákjaink kilencven százalékban sikeresen államvizsgáznak?” – méltatlankodott a rektor. Dávid László cáfolta azt is, hogy az egyetem vezetőségét nem választják, hanem kinevezik. A rektor elutasította azt a megállapítást is, miszerint a Sapientia vezetősége „spekulál” a Magyaroszágról érkező pénzösszegekkel. A rektor szerint az újságíró célja az egyetem lejáratása volt. „Az szándék szülte ezt a cikket, hogy a diákokat elriassza a Sapientiától” – vélekedett. Tibori Szabó Zoltán nem először áll a MÚRE elé. Korábban a Reform Tömörülés emelt panaszt ellene egyik írása miatt. A MÚRE akkori etikai bizottsága első és másodfokon elmarasztalta, ügyét az egyesület közgyűlése újratárgyalásra visszaküldte, a testület pedig végül felmentette az újságírót. /Cs. P. T. : Sapientia, falhoz állítva. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Az anyanyelv hivatalos használatát biztosító húszszázalékos küszöb tíz százalékra csökkentését kéri az EMI Traian Basescu államfőtől. Az Erdélyi Magyar Ifjak levelében a kolozsvári állapotokra hívták fel az államelnök figyelmét. A város magyar lakossága 1948-ban még 58 százalékos volt, 2002-re az erőszakos kommunista betelepítésnek köszönhetően csökkent 19 százalékra. A kolozsvári hivatalokban nincs mód magyar ügyintézésre, és a román egynyelvűség még az utcanévadásban is kizárólagos. Arra kérik Basescut, hogy a parlament módosítsa a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényt, a küszöböt ne csak a településen élők aránya szerint határozzák meg, hanem Finnországhoz és Kanadához hasonlóan vezessenek be normatív küszöböt, illetve Kolozsvár számára határozzanak meg külön státust. /Basescu segítségét kéri az EMI. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja május 5-én Jancsó Noémi fiatal író- és költő volt, aki munkáiból felolvasott. Életkorához képest túlságosan is tehetséges, mondta Szilágyi István, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője. /Marton Györgyi: A női lélek mélységében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Élénk visszhangot váltott ki Erdélyben a kolozsvári Szabadság összeállítása, amelynek egyik cikke szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) az elmúlt években számos visszaélés történt. Az intézmény vezetése visszautasította a lap ezzel kapcsolatos megállapításait. A Szabadság egyik szerzője tudni véli, hogy az egyetem a romániai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott, eközben várta évente az újabb pénzeket Budapestről. A Szabadság cikke a 2004-ben és 2007-ben végzett átvilágítások eddig bizalmasan kezelt eredményeire hivatkozva megállapította, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt, szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős részét pedig nem számolták el. Közleményükben Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, valamint Dávid László, a Sapientia EMTE rektora felháborodásának adott hangot. Sérelmezték a cikk megállapításait, a Népújság szerint arra nem tértek ki arra, hogy szerintük pontosan miért is etikátlan a szöveg. /Górcső alatt a Sapientia egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./ A Népújság nem említette, hogy Tibori Szabó Zoltán A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén /Szabadság, máj. 3./ című cikkéről van szó.

A magyar nyelv: érték. Az erőszak lényege a szerzés, megszerzés. Kilencven év sem volt elég ahhoz, hogy elvegyék kedvünket a magyar nyelv használatától – szülőföldünkön, írta Sebestyén Mihály. Kolozsvárott azért vernek magyarokat (fiatalokat, lányokat, egyetemi hallgatókat vagy újságírókat), mert el szeretnék tőlük venni a magyart. Nagy érték ugyanis. Nem enged elveszni, elkeveredni, szétszóródni. Megbélyegez, kiválasztottá tesz. Kolozsvárott azok vernek, akik érzik, még kilencven év után sem urai rögnek, kőnek, léleknek, emléknek, múltnak és persze ebből következően a jövőnek. /Sebestyén Mihály: A nyelv értéke. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

A sportban és a politikában egyaránt hozzá kell szokni ahhoz, hogy döntéseket és eredményeket egy-két hangadó vagy központi politikus megpróbálhat befolyásolni, de eredményhez az összehangolt csapatmunka, kitartás, szorgalom és tisztességes játék vezet – fejtette ki Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő május 8-án a brüsszeli plenáris ülésen elhangzott felszólalásában. Az Európai Parlamentben az európai sportról tárgyaltak. Az RMDSZ-es EP-képviselő elmondta: ,,Reméljük, a fő gond nem az volt, hogy a kolozsvári csapatban kevés a román játékos, és magyar a tulajdonos. A rendőrök és szurkolók összecsapására abban a városban került sor, ahol az utóbbi két hónapban menetrendszerűen vertek magyarokat azért, mert anyanyelvüket használták. Mindez összefügg azzal, hogy szélsőséges politikusok folyamatosan uszítottak a kisebbségek ellen. ” /A szélsőségesség ellen szólalt fel Sógor Csaba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Markó Béla mondott beszédet az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének május 8-án tartott kampány-nyitó rendezvényén. Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje, László Attila bekonferálta a városi tanácsosjelölteket és kifejtette, hinni akarja, hogy Kolozsvár magyar-vár lesz. Ezt követően Máté András megyei tanácselnökjelölt mutatta be a megyei tanácsosjelölteket és a Kolozs megyei polgármesterjelölteket. /László Attila: „Hinni akarom, hogy Kolozsvár magyar-vár!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Több mint egy évtizedes áldozatos munka után május 4-én, vasárnap egyházi és világi elöljárók jelenlétében felszentelték a Donát úti református templomot. A Makovecz Imre világhírű építész tervezte istenháza kétségkívül Kolozsvár egyik legfigyelemreméltóbb épülete. A 2350 lelkes gyülekezetben a kilencvenes évek elején fogant meg a templomépítés gondolata, mesélte Bibza István lelkész. Makovecz Imre tervei alapján Müller Csaba kolozsvári építész rajzolta meg a templomot. A terv megvalósítására évekig várniuk kellett, ugyanis – bár 1993 óta folyamatosan kérték – csupán 1998-ban kapták meg az építési engedélyt. A templomépítésre hollandiai és németországi testvérgyülekezetek, alapítványok, illetve a helyi tanács és a kormány támogatásával szereztek pénzt. A templom jó akusztikája révén hangversenyek tartására is alkalmas, a tanácsterem kiállításoknak, egyházi rendezvényeknek adhat helyet. A 300 férőhelyes templom sajátossága a centrális tér, amelyet a négy torony fog közre, és amelynek középpontjában a szószék áll. A természetes anyagokból, főleg fenyőfából készült épület elemei élő szervezetre emlékeztetnek. Az épületbe négy egymás után következő, egyre nagyobbodó székely kapun lép be az érkező. Makovecz Imre már tervezett egyházi épületeket Erdélyben: az ő alkotása a vargyasi református templom, a sepsiszentgyörgyi református ravatalozó és a csíkszeredai milleniumi római katolikus templom. /Papp Melinda: Világ ég és föld között. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

A Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet 2005-ben hozta létre a gyulafehérvári érsekség, valamint a szatmárnémeti, a nagyváradi és a temesvári római katolikus püspökség. Ez az intézmény adja ki a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot és a Vasárnap hetilapot. Kevésbé ismeretes azonban könyvkiadási tevékenysége. A napokban első ízben szervezett könyvbemutatót az egyesület kolozsvári, Albert Einstein utca 2 sz. alatti székhelyén, Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét című kötetét ismertették. A Verbum gondnoka, Gál György Attila köszöntőjében kiemelte, több mint fél évszázadnyi „kényszerszünetet” kell pótolniuk. Oláh Dénes szentpéteri plébános, az egyesületet irányító kuratórium elnöke Szőcs Béláról elmondotta, hogy Használjátok fel Isten kegyelmét! cím alatt, négy kötetre tervezett elmélkedéseit adja közre. Eddig kettő látott napvilágot. /Fodor György: Első könyvbemutató a Verbumnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10 

A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó magyarországi Fejér testvérmegye közgyűlésének szinte teljes létszámú testülete május 9-én közös ülést tartott a Kolozs Megyei Tanáccsal. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a két ország és megye gazdasági kapcsolatainak erősítéséért végzett munkája elismeréseként, átnyújtotta Kerekes Sándornak, a Kolozs Megyei Tanács alelnökének a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legmagasabb kitüntetését, az intézmény aranyérmét. Megtartották a II. Román–Magyar Gazdasági Fórumot. Ezen Radeczky Jenő felelevenítette a 2001. évet, amikor első ízben írták alá a két intézmény közötti együttműködési megállapodást. Ma Kolozs megyében több, mint 5000 magyarországi cég van jelen, közös vállalat vagy saját képviselet formájában. /Ördög I. Béla: Határon átívelő együttműködés Kolozs és Fejér megyék között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampány-nyitó rendezvényén Markó Béla hangsúlyozta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Kolozsváron, ahol közel 80 ezer magyar ember él, ne biztosítsák az anyanyelvhasználatot a helyi közigazgatásban. Markó kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ a megfelelő pillanatban újra napirendre tűzi a 215/2001-es közigazgatási törvény módosítását, és követelni fogja a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog 20 százalékos küszöbének 10 százalékra való csökkentését. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nyilatkozatában üdvözölte Markó Béla reagálását, és kifejezték reményüket, hogy az RMDSZ elnöke nem csak a kampányban gondolja komolyan szavait. Az elmúlt napokban az EMI levélben kérte Traian Basescu államfőt, hogy a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20-ról 10 százalékra csökkentse, a nyelvhasználati küszöböt ne csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kössék, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik. Erdély fővárosa pedig a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezzen. Soós Sándor rámutatott: a Magyar Polgári Párt (MPP) programjában szerepel ez a törekvés, az RMDSZ-ben viszont nem, azonban reméli, a fiatalok kezdeményezése a két magyar politikai szervezet közös célját képezheti. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsosjelölt nyilatkozatában szintén üdvözölte Markó Béla kijelentését. „Ismét bebizonyosodott, hogy a politikai versenyhelyzet serkentő hatású, hiszen Markó Béla elnök úr az MPP kolozsvári programját és egyben az EMI indítványát vállalta fel, mert az általa vezetett szervezet ezt évek óta nem tartotta megvalósíthatónak. ” /Tíz százalékos anyanyelvhasználati küszöböt javasolnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Fel kell emelnünk Kolozsvárt, Kolozs megyét, fel kell emelnünk egész Erdélyt, és ehhez felkészült, elkötelezett emberek mellett hitre és összefogásra van szükség a jövőben is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampányindító rendezvényén. Május 8-án Sarmaságon, az RMDSZ Szilágysági Önkormányzati Konferenciáján azt hangsúlyozta Markó, hogy a következő évek döntőek a közigazgatási rendszer átszervezése, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása tekintetében. Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a politikai szövetség az MPP-vel azért nem valósulhatott meg, mert az RMDSZ ellenzéke nem az együttműködést, hanem a politikai konfrontációt választotta. /Markó Béla: A magyarságnak van esélye győzni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Tibori Szabó Zoltán cikkét /A Sapientia-EMTE-ről – a kíméletlen tények nyelvén, Szabadság, máj. 3./ a Partiumi Keresztény Egyetem egész közössége mély felháborodással olvasta. Az egyetemet fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezető testülete kifejezték tiltakozásukat a teljes körű erdélyi-partiumi magyar nyelvű felsőoktatási rendszert ért hitelrontás miatt. Az egyetem véleménye megegyezik mindazzal, amit Kire öltik a nyelvüket a kíméletlen tények? című válaszcikkben /Szabadság, máj. 8./ a Sapientia-EMTE vezetősége megfogalmazott. Tibori Szabó Zoltán cikkében a Partiumi Keresztény Egyetemet ért alaptalan vádaskodásokra külön kitértek. Sértő a szerzőnek a cikken végigvonuló egyházellenes magatartását. Nem tudja (?), hogy a rendszerváltás után elsőként a református egyház alapított magyar tanintézményt 1991-ben Nagyváradon, és azt a tanintézményt saját erejéből és költségvetéséből 1999-ig fenntartotta. 1999-ben, amikor a Partiumi Keresztény Egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítvány megalakult, már 650 hallgatója volt a Sulyok István Református Főiskolának, az egyetem jogelődjének. Nem tudja, hogy a Sulyok István Református Főiskolát a nehezen visszaszerzett székházan működtették, időnként hatósági támadásoknak kitéve? Sértőek és rágalmazó jellegűek a vezércikkben az „eredendő bűn”, „nem járt rosszul az egyház” és más hasonló kitételek. Tibori szelektív eljárása alapján egyfelől elmarasztalja az egyházat amiért – egyébként minimális – bért kap a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ használatába adott két épületéért, de azt nem említi, hogy az egyetem a saját vagyonát az egyház által adományozott nagy értékű épületekkel alapozta meg. Fontos adalék az is, hogy az Arany János Kollégium épületét 100%-ban, az egyházkerületi székházat pedig 78%-ban a Partiumi Keresztény Egyetem használja. Mindezek tudatában azt állítani, hogy az alapító egyházak nem segítették és nem segítik az intézményépítést – Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron –, tudatos ferdítés. A PKE 1999-es alapítása óta 19 alkalommal esett át akkreditációs értékelésen, mindannyiszor sikeresen! Így került sor a PKE és 12 egyetemi szak működési engedélyének megszerzésére, majd 2004-ben három szak (református didaktikai teológia, német nyelv és irodalom, szociális munka) és az egyetem akkreditálására. Sajnálatos, hogy immár több mint három éve hiányzik a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy az elsőként akkreditált magyar egyetem létrehozását szentesítő törvényt, a szenátus jóváhagyása után, a képviselőház is elfogadja. A PKE-n sikeres diplomavizsgák aránya egyetemi szinten megközelíti a 90%-ot, és minden szakon messze fölülmúlja az akkreditációs elvárásokat. A diplomavizsga utáni öt évben a végzősök 78%-a az oklevelének megfelelő munkakörben dolgozik. A Sulyok István Református Főiskolán, és a PKE-n 1996 és 2005 között végzett hallgatók 82%-a itthon, Erdélyben él és dolgozik. Kinek használ Tibori Szabó Zoltán irománya, két bő hónappal a felvételi vizsgaidőszak előtt? /Dr. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, Partiumi Keresztény Egyetem Vezetőtanácsának mb. elnöke: A jó pap is holtig tanul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Néhány nappal ezelőtt ismeretlen tettesek megrongálták a restaurálás előtt álló Mátyás-szoborcsoportot körülvevő védőpalánkot, így a kolozsvári Utilitas Kft. által végzett, a restaurálási előtanulmányok elkészítéséhez szükséges munkálatokhoz, illetve a szoborhoz bárki hozzáférhet. A hajléktalanok fiziológiai szükségleteiket a szobor talapzatánál végzik. /K. O. : Hajléktalanoké a Mátyás-szoborcsoport. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Tíz-tízezer euróval jutalmazott Europa Nostra műemlékvédelmi díjakat ítélt oda az Európai Bizottság értékes építészeti alkotások megőrzésében, erre irányuló kutatásban vagy oktatásban végzett kimagasló tevékenység elismeréseként hat programnak. A díjazottak között van a bonchidai Bánffy-kastély megőrzésére vonatkozó romániai projekt. A Kolozsvár környéki program az oktatás kategóriában kapott kitüntetést, elsősorban azért, mert összesen tucatnyi ország egyetemi hallgatóit és restaurátorait vonták be a munkálatokba. Összesen 21 második díjat is kiosztottak, köztük a somlóvári Erdődy-kastélypark megőrzését célzó magyar erőfeszítésekért. /Europa Nostra-díjak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Szováta önkormányzatát kiemelten foglalkoztatja a művészi értékek sorsa. Nemrég volt a Márton Áron-mellszobor, Bocskay Vince alkotásának felavatása, most pedig a város nemzetközi hírű grafikus és festőművészének, Kusztos Endrének gazdag életműve került napirendre. Kusztos Endre egyezséget köt Szováta polgármesterével, Péter Ferenccel, ingó és ingatlan vagyonát illetve művei összességét Szováta városra hagyja, amely ennek fejében négy éven belül felépíti a Kusztos Endre Galériát, ahol az alkotónak állandó kiállítása lesz, a kiállításra nem került műveit pedig megfelelő körülmények között őrzik majd. Nagyszámú kollekcióról van szó, hiszen Csokfalváról, Szovátáról, Kolozsvárról és Bánffyhunyadról sok száz festmény és grafika kerül majd egy fedél alá. /(nk): Kusztos Endre Galéria születhet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

A Korunk folyóirat meghívására érkezett Kolozsvárra a József Attila Kör (JAK) három fiatal alkotója. A Bulgakov Kávéházban megtartott beszélgetésen a meghívottak legújabb kötetükből olvastak fel prózát és verset. /Musca Szabolcs: ”Provokál az, hogy élünk” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Zabolán mutatták be a helyi Csángó Néprajzi Múzeum első kiadványát Orbaiszék változó társadalma és kultúrája címmel, amely nemrég jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság, a Pro Museum Egyesület és a Kovászna Megyei Kulturális Központ kiadásában, a megyei tanács támogatásával. A kötetet dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora és Kinda István muzeológus szerkesztette, ők is mutatták be. A kötet azoknak a tanulmányoknak a szerkesztett változatát tartalmazza, amelyek a tavalyi Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján hangzottak el a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban tartott tudományos konferencián. /Tanulmánykötet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

„Több mint hatvan éve járt utoljára magyar címeres vonat Székelyföldön, hívás nélkül is tudom, mi a kötelességem” – jelentette ki Szilágyi Lőrinc gyergyókilyénfalvi plébános, aki híveivel érkezett a Csíksomlyóra igyekvő magyarországi zarándokok fogadására a gyergyószárhegyi vasútállomásra. A Budapestről indult, Magyarország címerével ékesített mozdony vontatta szerelvénynek ugyanis Székelyföldön Gyergyószárhegyen volt az első megállója május 9-én este. Itt csatlakozott a magyarországi zarándokok népes csoportjához Tánczos Barna szállításügyi államtitkár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A Budapest–Csíkmadéfalva nosztalgiajárat Budapestről indult, Székelyföldre érkezése előtt több Nagyváradon és Kolozsváron is megállt. Székely ruhás lányok és fiúk felszállnak a vonatra, valamennyi utast megkínálták. Gábor László gyergyószárhegyi polgármester szíverősítő szilvapálinkával kínálta az utasokat, akiket Csíkszentdomokoson fúvószenekar fogadott. A szerelvényen lévők a vágányok mellett állókkal közösen énekelték a közismert Kossuth-nótákat. Csíkrákosra sötétben robogott be a vonat, a korábbiakhoz hasonló szívélyességgel fogadták az utasokat. „Tartsunk össze! Összetartozunk” – kiáltották többen. Csíkmadéfalváig minden állomáson magyar zászlót lobogtató, integető vendégvárók köszöntötték a zarándokokat. A nosztalgiavonat utasai a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, Gyimesbükkig is eljuthattak, ahol az egykori MÁV-őrházban vasúttörténeti kiállítás nyílt. Két és fél millió forint gyűlt össze magánadakozásból az őrház javára. Kezdeményezésüket támogatta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, illetve a Román Vasúttársaság is. „Csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik” – fejtette ki Tánczos Barna. Hozzátette, hogy a magyar felségjelet viselő mozdony áthaladását Románián az Európai Unió azon törekvése tette lehetővé, amely a határok átjárhatóságát célozza. /Jánossy Alíz: „Tartsunk össze! Összetartozunk!” = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Május 10-re virradó éjszaka Marosvásárhelyen, Sütő András házán elhelyezett bronz plakettet ismeretlenek megrongálták, felfeszítették, de nem sikerült eltávolítaniuk azt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozatában rendkívül aggasztónak nevezte az esetet: „életében is támadták, 1990 márciusában fél szemét kiütötték, és íme, most halálában is bántják, próbálják újból megcsúfolni az arcát” – állapította meg. Az eset a marosvásárhelyi magyarságot közvetlenül érinti – mondta, aggasztónak nevezve, hogy manapság Kolozsváron magyarellenes atrocitásokról lehet időről időre hallani, és most Marosvásárhelyen is ilyen próbálkozások történnek. Markó ezt komoly figyelmeztetésnek tartja, leszögezve, hogy az erdélyi magyarságnak óvatosnak kell lennie, hiszen a jelek szerint Romániában a dolgok továbbra sem visszafordíthatatlanok. A Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész által készített plakettet 2006-ban, Sütő András születésének 80. évfordulóján helyezték el. /Megrongálták Sütő András bronzplakettjét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ 1990. március 19-én a felbőszült görgényvölgyi román parasztok a város egykori vezetője, Ioan Judea ezredes szeme láttára verték meg az RMDSZ székháza előtt Sütő Andrást. Az incidens következtében a számos sérülést szenvedett író egyik szemét elveszítette. Az utóbbi időben nem ez az első ilyen jellegű eset Marosvásárhelyen, a múlt hétvégén a várépítő városbíró, Borsos Tamás mellszobrát emelték el a helyéről. A hatóság azonban hiába vette őrizetbe a két férfit, akiket tetten ért, amint a vár előtti kapubástya előli talapzatról ellopta a mellszobrot. A tetteseket, akik ellen mindössze minősített lopás gyanújával indított eljárást az ügyészség, huszonnégy óra elteltével szabadlábra helyezték. A két visszaeső bűnöző, a 33 éves P. E. és a 27 éves O. L. azzal mentegetőzött, hogy „nem magyarellenes tettet akart elkövetni, csupán a mázsányi ércszobrot akarta a színesfémbegyűjtőknél értékesíteni”. Kiss Levente alkotása másnap a helyére került. A két emlékmű megcsúfolásán kívül az utóbbi időben a Maros megyei Gernyeszegen ellopták Bethlen István egykori magyar miniszterelnök mellszobrát, Marosvásárhely házfalain pedig számos magyarellenes felirat jelent meg. /Szucher Ervin: Holtában is bántják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A Nagy-Románia Párt (NRP) feljelentést tett a Kolozs megyei és a kolozsvári választási irodánál, kérve az RMDSZ választási plakátjainak eltávolítását, azzal érvelve, hogy a falragaszok Magyarország zászlójának színeit tartalmazzák, és nem a város törvényes elnevezése jelenik meg rajtuk – jelentette ki Gheorghe Funar NRP-szenátor. A feljelentés szerint a plakátokon a piros, fehér, zöld színek szerepelnek, illetve a Kolozsvár szó, amelyet a horthysta megszállás alatt használtak. Az NRP kérte a választási irodát, adjon parancsot azok megbüntetésére, akik a törvény áthágását tolerálták.,,Semmi nincs románul írva az illető plakátokon. Romániában vagyunk, Erdély szívében, Kolozsváron. A román állampolgárok nem tudják elolvasni, mit ír a plakátokon” – mondta Funar. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a plakátok betartják a törvényes előírásokat, és Funar kijelentései ,,aberrációk”. /Az NRP az RMDSZ plakátjai ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Romániának nincs népességszaporulatot támogató politikája – fogalmazott Tonk Gabriella helyettes államtitkár, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság alelnöke az Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett találkozón Kolozsváron. Május 9-én Szabó Kinga az Életfa képviseletében átnyújtotta Tonk Gabriellának, valamint az MPP-t képviselő Sándor Krisztina megyei elnöknek és Herédi Zsolt városi tanácsosjelöltnek azt az iratot, amelyben megfogalmazták észrevételeiket a jelenleg érvényben lévő törvények kapcsán, valamint javaslataikat az törvénytervezetekre vonatkozóan. /S. B. Á. : Új törvény készül a gyermekgondozásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatják olyan előadók, mint Bakk Miklós kolozsvári politológus, Bárdi Nándor budapesti történész, Balázs Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Szekernyés János temesvári művelődéstörténész, Kaczián János nyugalmazott szekszárdi levéltáros és Udvardy László lugosi zenetörténész. Megkoszorúzzák Willer József sírját a római katolikus temetőben, majd koncertet tartanak a római katolikus templomban Willer József műveiből. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Változatos programot kínált az RMDSZ a kolozsvári magyar családok számára május 10-én a Mátyás-ház előtti terecskén: kora délutántól kicsik és nagyok egyaránt jól szórakozhattak. A gyermekek számára többféle kézműves-foglalkozást is kínáltak. Nagy sikert aratott a Puck Bábszínház előadása, majd a színpadot birtokukba vették a legnépszerűbb kolozsvári néptáncegyüttesek: a Bogáncs és a Zurboló, valamint a Szarkaláb és a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport. A rendezvényt jövő hétvégén Bácsban családi majális követi majd. /(sbá): Családi nap a Mátyás-ház előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Nogyon, nogyon szép vót” – súgja oda egy népviseletes pusztinai öregasszony társának a május 9-én tartott magyar miséről kijövet. A pusztinai templomban most először celebráltak magyar misét. Ezt is csak úgy engedélyezte az egyház, hogy azt a veszélyeztetett kultúrákról Bákóban és Pusztinában szervezett nemzetközi konferencia részének tekintették. Elvileg azt a célt szolgálta, hogy a csángókról hangsúlyosan szóló konferencia külföldi vendégei imádkozhassanak, a gyakorlatban viszont a pusztinai magyar érzelműeknek is egyedi lehetőséget teremtett vágyaik beteljesülésére. E település csángómagyar közössége tett ugyanis eddig a legtöbbet a magyar misék engedélyezéséért. A Nyisztor Tinka helyi néprajzkutató vezette Szent István Társaság tagjai megannyi alkalommal gyűjtöttek aláírásokat, írtak leveleket, kértek személyes meghallgatásokat a római katolikus egyház vezetőinél. Bákóban, Iasi-ban, Bukarestben és a Vatikánban is hallatták a szavukat. Kérésük azonban mindeddig nem talált megértésre. Petru Gherghel iasi-i püspök többször is kijelentette, csak akkor engedélyezi, hogy magyar misét is tartsanak, ha meggyőződik róla, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. A sors fintora, hogy a mostani magyar mise engedélyezésének feltétele volt, hogy Nyisztor Tinka ne legyen ott a templomban. „Ezt nagyon nehéz volt elfogadni, de azt hiszem, mégis szükség volt a kompromisszumra” – nyilatkozta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke. „Nyisztor Tinka azzal vigasztalódhat, hogy mindannyian tudjuk: nagymértékben az ő érdeme, hogy eljutottunk ide” – tette hozzá Solomon Adrián. Elmondta, a mise előtt a Magyarországon és Olaszországban tanult Pogár Róbert csángó származású pappal kereste fel a pusztinai plébániát. „Azt éreztem, a pusztinai papok is kockázatot vállaltak azzal, hogy engedélyezték a misét. Paptársaik rosszallására számíthatnak emiatt” – magyarázta Solomon. Hozzátette, a moldvai klérus hozzáállását talán inkább jellemzi a klézsei történet, ahol nemrég azzal fenyegette a pap a gyermekeket, hogy nem engedi őket bérmálni, ha magyarórákra járnak. A misét a népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok torkából felcsendülő magyar egyházi énekek tették ünnepélyessé. Noha a papok a magyar mise előtti harangozást sem engedélyezték, a mise végéig több mint kétszázan gyűltek össze a templomban, és a vendégek maradtak kisebbségben. Afféle kultúrdemonstráció várt a konferencia vendégeire a pusztinai magyar közösségi ház udvarán is, ahol a felcsendülő zenére táncra perdültek a népviseletbe öltözött helybeliek. A pusztinai bemutató egyébként a bákói Iulian Antonescu Múzeum tanácstermében megtartott tudományos előadásokat kapcsolta a helyszíni valósághoz. A jelenlévők ugyanis azokat a néphagyományokat tanulmányozhatták, amelyeket például az 1906–1907-ben a Csángóföldön járt finn nyelvész Yrjö Wichman írt le. Wichman csángóföldi látogatásairól Ildikó Lehtinen, a finn nemzeti múzeum kutatója tartott előadást. Meinolf Arens történész, a Müncheni Egyetem kutatója természetesnek tartotta az európai nemzetépítési folyamatok létét. Chris Davis, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy látta, a magyar állam rossz szolgálatot tett a csángóknak azzal, hogy a második világháború idején megpróbálta magyar területre telepíteni őket. Cornel Boritz, az Oslói Egyetem tanára úgy vélte, a romániai csángókérdés kezelésében példaként lehetne felhasználni azt a tapasztalatot, amely a norvég nemzetállam és a norvégiai számi kisebbség közötti konfliktus megoldásában felhalmozódott. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője szerint az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángók jogküzdelmében, a kritikus pillanatban azonban fontos segítséget nyújtott ahhoz, hogy a moldvai iskolákban elkezdődhessen a magyar nyelv tanítása. Hatos Pál budapesti történész arra figyelmeztetett, hogy a magyar politika akkor talált partnereket a csángógondok orvoslásához, hogyha azt nem magyar nemzeti, hanem demokráciakérdésként közelítette meg. Agnieszka Barszczewska, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója szerint a 19. század végén a csángó falvakra jellemző analfabetizmus segítette a magyar nyelv fennmaradását. Úgy vélte, a csángók azért őrizhették meg hosszú ideig identitásukat, mert zárt társadalmat alkottak. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató egy, ez év elején végzett Tatros menti kutatás alapján állapította meg: a csángók nyelvi asszimilációja megállíthatatlan. A konferencián Tőkés László európai parlamenti képviselő azok iránti elismerését hangsúlyozta, akik nemcsak szakmai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik a csángókérdést. Arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportja javaslatára döntött arról februárban, hogy megfigyelők csoportját küldi a Csángóföldre. Immár a sokadik csángókonferenciát szervezi a Diószegi László által vezetett Teleki László Alapítvány. Szerinte a pusztinai magyar mise volt a legjelentősebb újdonság. Az is figyelemre méltó, hogy Bákó központjában, a Iulian Antonescu Múzeum termében tanácskozhattak, és a moldvai középkori emlékeket számba vevő kiállítás tablói távozásuk után is a falakon maradtak. Elszomorító, hogy a román kollégák nem jötte el. Helsinkiből, Münchenből, Varsóból, Oslóból jöttek előadók Bákóba, a helyi román értelmiség mégsem érezte, hogy itt a helye. /Nogyon, nogyon szép vót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Május 13-án hivatalosan megnyitotta Tőkés László európai parlamenti képviselő kolozsvári irodáját. Csép Sándor MPP-s városi tanácsosjelölt szerint az esemény helyi és európai szinten egyaránt fontos pillanat. Kifejtette, az Áldás Népesség Mozgalom irodáját Tőkés László rendelkezésére bocsátották, hiszen ő a szervezet védnöke. Csetri Elek akadémikus elmondta, hogy Tőkés lélekben eddig is a kolozsváriakkal volt, s ez a jövőben is így lesz. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, novemberben arról álmodoztak, hogy Tőkés László bejut az Európai Parlamentbe. Sikerült, az álom valóra vált. /K. O. : EP-képviselői irodát nyitott Tőkés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./