"Az RMDSZ nemzeti-liberális platformja, a Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya állásfoglalásában tiltakozott az RHSZ-bizottsági jelentésben (az újabb Har-Kov Jelentésben) és az annak kapcsán megfogalmazott Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások ellen és visszautasította azt a vádat, hogy a térség ,,romántalanítása" folyna. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"A kelgyeszti pap (Kelgyeszt Roman melletti csángó falu, ahol még a középkorúak java része is beszéli a szép archaikus magyar nyelvet) egyszerűen megtiltotta a ,,parókiához tartozó fiataloknak", hogy a szentgyörgyi Csángó Napra utazzanak, itt fellépjenek (szavai szerint mehetnek Németországba, Olaszországba, de ide nem), közben az európai fórumokon elismerik, hogy a moldvai katolikus közösség a magyar kultúrához tartozik. Miközben az alternatív oktatásban segédkezőket üldözik a moldvai falvakban, közben újabb könyvadományok érkeznek. /Ferencz Csaba: Ellenpontok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"Moldvában nem probléma a csángók templomi anyanyelvhasználata, mert akik misére járnak, mind románul beszélnek - jelentette ki Karl-Joseph Rauber érsek, a Vatikán budapesti nagykövete egy közelmúltban adott interjújában. A moldvai magyar nyelvű istentiszteletek kérdése a román illetékesek hatáskörébe tartozik, a Vatikán ugyanis nem küldhet magyar papot a csángókhoz - fűzte hozzá a nuncius. A nuncius hozzátette: a követségen dolgozó, moldvai származású apácáktól szerzett személyes tapasztalatai szerint a csángók egymás között románul beszélnek, román könyveket olvasnak és románul imádkoznak. A magyar katolikus egyház vezetése eddig nem értékelte a nuncius kijelentéseit. Paskai László bíboros szerint a csángók helyzete nagy figyelmet kapott a magyar médiától, ő azonban - a nunciushoz hasonlóan - nem elég tájékozott a kérdésben. - A magam részéről nem tudok véleményt nyilvánítani, mert egyszer sem voltam ott. Nagyon jól tudom azt, hogy egy nagyon összetett kérdés, és a pozitív véleménynyilvánítás felelőtlenség volna részemről. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel a csángó testvéreknek az életkörülménye, az ő egyházi életük, de véleménynyilvánítással még segíteni nem tudunk. - A magyar püspöki kar egyébként foglalkozik ezzel a kérdéssel? - érdeklődött a riporter. - A magyar püspöki karnak a joghatósága a magyar katolikusokra terjed ki, nem más országok katolikusaira, és ilyenformán ezzel konkrétan így nem foglalkozunk. (Duna Televízió híradója, nov. 20.) /Csángók és a nuncius. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./ "

"Nov. 30-án László Csaba rendezésében az Udvarhely Néptáncműhely és a Háromszék Táncegyüttes koprodukciójaként Csíkszeredában bemutatták a Székely sorsképek című előadás. A bemutatott székely család életútja szimbolikus: az egész székelység jövőjét is előrevetíti. Van itt tanult legény, akit a tanulás révén eltávolodik szüleitől, végéül árulójukká válik: eladja földjeiket a románoknak. A magyar-román konfliktus meghatározza az egész darabot. /Zsidó Ferenc: Rendhagyó táncszínház-bemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 1./"

"A bákói tanfelügyelőség ,,behívójának" eleget téve Bilibók Jenő oktató és Hegyeli Attila programfelelős több mint háromórás tárgyalást folytatott az intézmény vezetőivel. Bilibók Jenő közölte: a főtanfelügyelő, helyettese, egész sor tanfelügyelő és az intézmény jogásza ,,támadólag kezdték intézni a kérdéseket", de hamar sikerült mérsékelni a hangulatot. A pusztinai magyarórák folytatódnak - szögezte le Bilibók -, Klézsén pedig az engedélyek beszerzése után folytatódhat a délutáni oktatás. A találkozó alkalmával átnyújtották azt a 37 klézsei szülő által aláírt folyamodványt is, amelyben a szülők kérik a délutáni oktatás áthelyezését a helyi iskolába, ha már a magánházakban ,,egészségtelen" körülmények vannak. Az illetékesek azonnal és írásban válaszoltak: ehhez minisztériumi engedély szükséges, és az iskolának kell kezdeményeznie. Bilibók szerint nagy előrelépés, hogy végre a tanfelügyelőség illetékesei hajlandóak voltak ennyi időt szánni a kérdés megtárgyalására. /(Ferencz): Csángókommandó. Pusztinán folytatódik a tanítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./ "

"Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ című folyóirat legújabb számában Miklósi-Sikes Csaba az első kolozsvári és erdélyi csoportos képkiállítás történetét elevenítette fel, Jánó Mihály a háromszéki szacsvai református templom tavaly feltárt középkori falfestményeiről írt, Szabó András a csíkzsögödi származású Nagy Imre festőművészről, Murádin Jenő pedig Teleki Bella festőnőről. December elsejétől az Erdélyi Művészet honlapján - www.erdelyimuveszet.ro - bármilyen művészeti és kulturális eseménnyel kapcsolatos hirdetést ingyen megjelenítenek. /N. I.: Ingyenes hirdetési lehetőség az Erdélyi Művészet honlapján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./"

"A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30."

"Nov. 28-án közös bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön a helybeli Háromszék Néptáncegyüttesnek és az Udvarhelyi Néptáncműhelynek a Székely sorsképek című táncjátékkal. Petre Strachinaru művelődésügyi felügyelő, a Demokrata Párt Kovászna megyei szervezetének alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az előadás sérti a románság hagyományait és érzelmeit, gúnyos felhangú üzenet az ortodox egyházra nézve. Ezért kérte a Háromszék együttest finanszírozó helyi tanácstól a produkció betiltását, illetve Deák Gyulának, az együttes igazgatójának felelősségre vonását. Albert Álmos polgármester a helyi tévéadó vitaműsorában kifejtette: nem helyénvaló művészeti témákat ilymódon értelmezni. Tendenciózus félremagyarázásról van szó. /Kultúra és aktuálpolitika ütközése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ "

"Petre Strachinaru, a háromszéki PD alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján élesen kikelt a Háromszék táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely nov. 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója ellen, mert azt románellenesnek minősítette. A közös produkciójú előadást láthatták még Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben. A Székely sorsképek rendezője és koreográfusa László Csaba, dramaturgja Zsidó Ferenc, mindketten udvarhelyiek. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója szerint Strachinaru félreértette, hogy mi történik a színpadon. Az egyik jelenetben feltűnik egy pap, ő pópának látta, akit úgymond, kicsúfolnak az előadás során, gúnyt űzve az ortodoxiából. Valójában ma is élő népszokásról van szó: a lakodalom kellős közepén halál kicsúfolásáról. A játék során felravataloznak egy álhalottat, és az egyházi liturgia tréfás utánzásával búcsúztatják. Deák Gyula szerint a Har-Kov újabb lehetséges vádpontját akarták kihozni az előadásból. Az előadás családtörténetet, pontosabban egy hétgyerekes székely család történetét mutatja be, egy táncjáték epikai elemeibe építve. Ez nem revizionizmus, hanem folklór. /(Oláh István): Az utolsó előadás után. Nem revizionizmus, hanem folklór. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Dec. 8-án megtartották a háromszéki civil szervezetek vásárral egybekötött találkozóját Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Ördögh Gyárfás Lajos elmondta, a nyilvántartások szerint Háromszéken 211 civil szervezet működik, ezek közül 170-180 folytat művelődési, ifjúsági, sport-, valamint térségfejlesztési tevékenységet. Az EMKE elindítja Fehér foltok nevű programját, melynek célja, hogy ne legyen egyetlen erdélyi, magyarok lakta település se civil szervezet nélkül. A megyei önkormányzat alelnöke, Baka Mátyás elmondta, idén összesen 400 millió lejre pályázhattak a különböző alapítványok, egyesületek. Domokos Géza kifejtette, alulról építkező, erős autonóm civil szervezet ott jön létre, ahol szükség van rá. A találkozón elhangzott, hogy jó lenne legalább havi rendszerességgel kötetlen baráti találkozókat szervezni. /Farkas Réka: Az önszerveződési képesség mértékegysége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"A határon túl élő magyarok pályázati úton kapcsolódhatnak be abba a hat hónapos, magyar nyelvű, a távoktatásra épülő szakképzési programba, amely Szegeden, Salgótarjánban és Békéscsabán zajlik majd. A program a szlovákiai, a vajdasági, és a romániai magyarok számára biztosít Magyarországon államilag elismert pedagógiai asszisztensszakképzést - nyilatkozta Körmendy Éva, a salgótarjáni J. L. Seagull Alapítványi Iskola igazgatója. A programot közösen valósítja meg három határ menti intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Főiskolai Kara, a salgótarjáni J. L. Seagull Alapítványi Iskola, és a békéscsabai ILS Idegennyelvi Szakközépiskola. A program résztvevői a szakképesítés birtokában később továbbtanulhatnak Magyarországon. Körmendy Éva elmondta, hogy a pályázat benyújtásának feltétele az internethozzáférés és -használat, mivel a tananyagok többsége az interneten érkezik. /Távoktatás határon túli magyarok számára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./ "

"Dec. 9-én ünnepelte tízéves születésnapját a sepsiszentgyörgyi székhelyű Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A háromnapos seregszemlén a Concordia-napok saját hagyományaihoz hűen a tucatnyi műkedvelő csoport között egy magyarországi és egy hazai román társulat is fellépett. Idén először bábosok is részt vettek a rendezvényen: ezalatt tanfolyamon tanulhatták a bábjáték elméletét-gyakorlatát. Sombori Sándor író, a Jádzó Társaság első tiszteletbeli elnöke kiemelte, hogy a műkedvelők ,,taps és pénz nélkül" dolgoznak, és elviszik a színházat a falvakba is, ahová a hivatásosak ma már nem jutnak el. A legjobb rendezésnek és a legjobb előadásnak járó elismerést a kolozsvári Maszkura aratta le, az idén bevezetett Reménység különdíjat a legtöbbet ígérő kezdőknek, a brassói Harag György Társulatnak ítélték oda, a legjobb csoportmunkáért járó oklevelet a szilágycsehi Tövishát kapta. Idén először egy kis Concordia hírlapot is kiadott a Jádzó. /(demeter): Tízéves a Jádzó Társulat. Sok díj a megyében maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./ "

"A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Tüdős Kinga, a bukaresti Nicolae Iorga Történeti Kutatóintézet munkatársa Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/ c. könyvében a háromszéki jobbágyokkal kötött szerződéseket vagy szegődményleveleket tartalmazza. A mű több mint háromszáz évvel ezelőtti eseményeket tár fel. A kötettel azt próbálta bizonyítani, hogy a kétirányú mozgásnak, a be- és kivándorlásnak a fejedelemség korában nem voltak nemzetiségi vonatkozásai. A román jobbágyokat Erdélyből nemhogy kiűzték volna, hanem ellenkezőleg, behívták, behozták őket, mert olcsó munkaerőnek számítottak, számban is sokan jöhettek, és mentesek voltak bizonyos kötöttségektől. Tüdős Kinga szerint a pontosan fogalmazó, pártatlanul ítélő történészből van kevés./Antal Erika: Kevés a pontosan fogalmazó történész. Tüdős Kinga új kötete háromszáz évvel ezelőtti eseményeket tár fel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

Kézdiszentlélek volt az egyetlen Felsőháromszéken, ahol előadták a betlehemest. Kézdialmás valamiért ,,leállt", Bereck nem mozdult, megálltak Kézdikőváron is, ahol 1990 után egyszer már sikerült felújítani a játékot. Kézdiszentléleken ennek nagy múltja van, hiszen Czerey János énekeskönyve és feljegyzései címmel található feljegyzés a kézdiszentléleki betlehemesnek nevezett játék leírásáról, az 1650-es évek tájáról. - Mi lesz, ha a népi kultúra hagyományozódásának spontán formái megszűnnek? - tette fel a kérdést Kakas Zoltán. /Kakas Zoltán: Kézdiszentlélek tisztessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarországon a szocialisták és a szabaddemokraták korbácsolták fel az indulatokat, Romániában meg Adrian Nastase tudatta a prefektusokkal, hogy státus-kormánybizottságot alakítanak. Nastase utasította prefektusait, ne engedélyezzék olyan irodák létrehozását, melyek nyilvántartásba veszik a magyar igazolványért folyamodókat. Adrian Casunean-Vlad, a kormánypárt Kovászna megyei vezetője jan. 12-én a helyi rádióban már azzal fenyegetőzött, majd megmutatja ő, nem létesítenek itt sem ajánló-, sem közvetítő irodákat. Nastase szerint "a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a román—magyar egyetértési nyilatkozatot". Budapestről dec. 22-én győzelmi mámorban úszva érkezett haza. Hívei több ízben is kijelentették, sikerült akaratát rákényszerítenie Orbán Viktorra. Lehet, egyszerűen csak szószegésre készül a román fél. Rutindolog ez náluk, nyolcvan éve gyakorolják. /Simó Erzsébet: Szószegés vagy legénykedés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Jan. 14-én ötvenhatos bajtársakat ütöttek lovaggá Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság, valamint a lovagrend elöljárói, tagjai és hozzátartozók. Ilyen esemény eddig sem Sepsiszentgyörgyön, sem Háromszéken nem volt. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetségének, valamint az Erdélyi Ötvenhatosok Bajtársi Társaságának vezetői, jelenlétében Salamon László, az '56-os Vitézi Lovagrend törzskapitánya felolvasta az erdélyi bajtársak befogadásáról szóló határozatot. A lovagrend 2001 októberében avatott tagjai közé erdélyieket, a most ünnepeltek akkor egészségi okok miatt nem utazhattak Budapestre. A most lovaggá ütött két bajtársat annak idején az úgynevezett Szoboszlay-perben ítélték súlyos szabadságvesztésre: Lőrincz Károly Sándor 25 éves börtönbüntetéséből hetet, Farkas Pál a rá kirótt nyolc évből ötöt töltött román börtönökben. Az ünnep után a kommunizmus idején politikai okokból meghurcoltak emlékére a központi parkban álló kopjafához vonultak, ahol az elhunyt sorstársakra emlékeztek. /(benkő): Lovagavatás Szentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Tevékenységének második esztendejébe lépett Árkoson a Dahlström Kálmán Művelődési TársaságNos, Dahlström Kálmán valóban jövevény volt Árkoson. A svéd eredetű, félmagyarból székelymagyarrá, unitáriussá lett a ,,jövevény", aki áldozatos tevékenységet fejtett ki a faluközösségért. Dahlström Kálmán kitűnő kezű műbútorasztalos volt, korának jeles iparosa, nagylelkű és buzgó adományozója, segítője egyházának. Ő készítette az unitárius templomban levő világháborús emléktáblát keretestől, a vártemplom harangtornyának zsalugáteres ablakkereteit, a templom lámpatartóit is. Bogár- és lepkegyűjteményét a helyi iskolának adta szemléltetőeszköz gyanánt. Dahlström meséket gyűjtött a faluban, régi történeteket és adomákat jegyzett fel, önéletrajzát is megírta (1958). Alapító tagja és egy ideig karmestere volt a helybeli önkéntes tűzoltóegylet rezeszenekarának. Jeleskedett mint amatőr festő. /Kisgyörgy Zoltán: Élő közművelődés. Árkosi vitazáró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Jan. 18-ra virradólag ismeretlen tettesek bementek Kézdivásárhelyen a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarára. Bár aránylag jól ki van világítva az udvar, leszerelték a talapzatáról a névadó mellszobrát, Vetró András szobrász 2000. május 26-án leleplezett, rézből készített munkáját. A szobrot reggel a takarító személyzet a talapzat előtt találta meg. Szerencsére sem a talapzat, sem a szobor nem sérült meg. A szobrot nehezen, csak véső vagy feszítővas segítségével lehetett kimozdítani a talapzatról. Bartis Piroska könyvtáros, a Petőfi Sándor Alapítvány elnöke értesítette a rendőrséget, az iskoláért felelő altiszt reggel 8 és 11 órakor is a tanintézetben járt, de látleletfelvételre nem került sor. A mellszobor egyelőre az iskola könyvtárszobájába került, csak tavasszal szerelik vissza a talapzatra. /(Iochom): Leszerelték talapzatáról a Petőfi-szobrot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Barót művelődési házának Kelekótya együttese játékból született. Gyermeknapra fellépett a művelődési ház három hangszeres-énekes embere. Sikeres fellépésük után bejárták a vidéket. A baróti dalárda 1974-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az ekkor kiadott, László Attila szerkesztette szerény műsorfüzet egy kórusmonográfia sűrítményét is tartalmazza. Jelenleg a városban több kórus is van. A baróti művelődési házban megalakult az Erdővidék Néptáncegyüttes. Idén pályázaton nyert támogatással (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a megyei és a helyi tanács, a vállalkozók egész sora) Erdélyi körkép címen mutatták be nagy sikerű tánckölteményüket. A Háromszék Táncegyüttesnek nem konkurense, hanem testvére, társa született. /Sylvester Lajos: Baróti közművelődési sétán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

A Kézdivásárhelyen levő Céhtörténeti Múzeum munkaközössége idén ünnepli fennállásának 30. évét. Dimény Attila, az intézmény vezetője ismertette helyzetüket. A múzeum jelenleg hét állással rendelkezik, ebből négy muzeológus. Tavaly tízezer látogatójuk volt, 68,9 százalékuk hazai, többnyire diák, 31,1 százalék külföldről érkezett:, közülük Magyarországról 3016személy. Tavaly tizenkét képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Az előző években a céhtörténeti múzeumban átlagban évi tíz-tizenkét időszakos tárlatot rendeztek. Idénre tizenegyet terveznek. /Iochom István: Harmincéves a céhtörténeti múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Jan. 19-én Alsócsernátonban közel kétszázan vettek részt a Rádu Ibolya tanítónő által szervezett Csiporkázó Játszóház Egyesület idei évadnyitó ünnepségén. Rádu Ibolya házigazdaként és könyvszerkesztőként köszöntötte a jelenlevőket, majd felkérte Tulit Ilona magyar szakos tanárt, a könyv felelős kiadóját, hogy ismertesse a napokban megjelent Ké(s)z csodák című kiadványt. Ez a könyv a nyáron ugyancsak a T3 Kiadónál megjelent Játszóházi csipicsupi bővített kiadásaként látott napvilágot. A játszóház ifjúsági tánccsoportja egy sóvidéki és egy mezőségi táncot, a Pitypaládé csoport pedig egy gyermekjátékot mutatott be. /(Iochom): Csiporkázó évadnyitó Alsócsernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

A Magyar ATV Kereszttűz című műsorában, jan. 14-én a kisebbik ellenzéki párt elnöke, miniszterelnök-jelölt /Kuncze Gábor/ kijelentette: "a magyar nemzetiségű románok nagy része is rossznak tartja a kedvezménytörvényt és főleg a két kormányfő között létrejött egyezséget". A három kérdező nem tett erre semmi megjegyzést, udvarias mosolygás volt a reagálás. Tehát ők is természetesnek vették az elnök eme kijelentését! A nyolcvanas években Ceausescu diktátor és csapata használta a magyar nemzetiségű románok minősítést. Szomorú, írta Bara Béla, hogy az ellenzéki pártok kampányt csináltak a kedvezménytörvényből, hiába írnak nyílt levelet a háromszéki magyar értelmiségiek, hogy jó a kedvezménytörvény, ők mégis folytatják a kampányt választási sikereik érdekében. /Bara Béla, Csíkszereda: Kik is vagyunk mi? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

A mai napon Szaláncfürdőn aláírják az újabb, egy esztendőre szóló SZDP-RMDSZ-protokollumot. A tavalyi protokollum végrehajtásában nem nagyon jeleskedtek Nastase ,,szocialistái", a kormánypárt nem állta a szavát. - A korábbi protokollum megkötésének pillanatában tudhattuk, hogy a balkáni mentalitás ősi logikája fog érvényesülni: ígérj minél többet, aztán adj minél kevesebbet, állapította meg Magyari Lajos. Az RMDSZ megfeledkezett azt az elemzést elvégezni, hogy mi valósult meg, mi maradt ígérgetés szintjén. Az RMDSZ vezetése mégis azzal vigasztalja magát, hogy némi eredményecskék mégis születtek. A most elkészült protokollumban az RMDSZ elvárásai-követelései ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. A háromszéki románság ,,képviselői" szerint az itteni vezetők háromnegyedének románnak kell lennie ahhoz, hogy kézben tudja tartani a 75 százalékos renitens magyar többséget. /Magyari Lajos: Az adott szó becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./