"Okt. 28-án Uzonban a Tatrangi Sándor Általános Iskola alapítóinak állítottak örök emléket: az alma mater névadója, Tatrangi Sándor(1797-1875) és Benke Julianna (1794-1875) bronz domborművét ünnepélyes keretek között helyezték el az iskola falán. Ambrus Ágnes tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő és Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke leleplezték Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész két alkotását, az uzoni iskolaalapító. Ambrus László tanár az iskolaalapítók életpályáját és munkásságát foglalta össze. Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere, Háromszék területi RMDSZ elnöke a nemrég lezajlott magyar könyvüldözésről szólva kiemelte: ,,Ezek az emléktáblák figyelmeztessenek arra, hogy soha senki ne merészeljen a magyar iskola és magyar nyelv ellen ügyködni." /(ajtai): Uzon. Örök tisztelet az iskolaalapítóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

"A torjai Apor Péter Művelődési Egyesület szervezésében okt. 27-én ökumenikus istentisztelettel kezdődött az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború, valamint az 1956-os forradalom torjai hősei emlékművének avatóünnepsége. A középtorjai Kicsi Antal Általános Iskola kertjében leleplezték Vetró András kézdivásárhelyi szobrász által tervezett emlékművet. A magyar himnusz akkordjaira felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, majd felolvasták mindazon hősi halottak nevét, akik neve az emlékműre is felkerült. A jelenlevőket Bokor Béla alpolgármester, az Apor Péter Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Prozlik László, Gádoros község polgármestere, Németh Csaba szenátor, Tamás Sándor parlamenti képviselő mondott, míg az események történelmi hátteréről Coroi Artúr, Budapesten élő egykori torjai történelemtanár értekezett. Az ünnepségen a kézdivásárhelyi tanulók klubja fúvószenekara, a kolozsmonostori egyházközség énekkara és a Kicsi Antal Általános Iskola szavalócsoportja is közreműködött. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Iochom István: Torja. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

"Millenniumi és negyvennyolcas emlékműavatóval egybekötött őszi sokadalom volt okt. 28-án Szotyorban. A Sepsiszentgyörgy elővárosaként is ismert helységben sorozatban harmadik alkalommal tartottak őszi vásárt és falunapot. Az Ugron Ernő karnagy vezette uzoni Atlantisz zenéjére a falu apraja-nagyja és a vendégek a templomkertbe vonultak. Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság feliratú, 1848/49-nek és 1956-nak egyaránt emléket állító monumentális kopjából, valamint a Magyar Millennium 2001 feliratú, a Szent István-i magyar címert ábrázoló kőtömbökből álló kettős emlékművet, melyet Berszán Sándor lelkész, Rápolti István és Korodi János tervezett, a lelkésze faragott és Rápolti Sándor épített fel, Albert Álmos leplezte le és Incze Sándor esperes áldotta meg. /(be. l.): Szotyor. Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

"A Sepsiszentgyörgyön született Moyses Márton költő lelkébe az 1956-os magyar forradalom kitörölhetetlen szabadságvágyat ültetett. Az akkor tizenöt éves baróti diák október utolsó hetében titokban útra kelt, de nem jutott át Magyarországra. Vizsgálati fogságba került, majd más iskolába, Marosvásárhelyre kényszerítették. 1960-ban a kolozsvári tudományegyetem első éves magyar irodalom szakos hallgatóját a Securitate emberei a tanteremből vitték el. Az akkor 19 éves Moysesnek kommunistaellenes, forradalmi versei miatt kellett bűnhődnie. Verseit elkobozták, őt pedig hét év börtönre ítélték. Szabadulásával a megaláztatások nem értek véget. Nagyajtára kényszerítették - istállószolgának. A költő 1970. február 13-án, egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriuma után bement Brassóba a kommunista párt székháza elé, leöntötte benzinnel, és meggyújtotta magát. Megtagadták tőle az orvosi ellátást. Rettenetes kínok között szenvedett hónapokon át, május 15-én halt meg. - November 3-án Brassóban Moyses Mártonra fognak emlékezni. Brassó, Alsó-Háromszék és a Barcaság templomaiban délelőtt 11 órától öt percig szólnak majd a harangok, utána a város főterén a magyar egyházak, a Magyarok Világszövetsége és a megyei RMDSZ tiszteleg emléke előtt. Raduch Zsolt evangélikus lelkész igehirdetését követően Tófalvi Zoltán beszél a mártír költővel kapcsolatos kutatásairól, utána az egykori osztálytárs, Kincses Előd emlékezik a mártír költőre. /Brassó (és Erdély) Moyses Mártonra emlékezik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./ November 3-án Moyses Mártonra emlékeznek Brassóban, a prefektúra előtt, ott, ahol a nagyajtai ötvenhatos a kommunista rendszer elleni tiltakozásként 1970. január 13-án az akkori pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. A székely Jan Palachra egykori osztálytársa, Kincses Előd emlékezik. Jelen lesz Tófalvi Zoltán újságíró is, akinek bemutatják a Moyses életútjáról szóló filmjét. Délután Földváron a volt fogolytábor utolsó közös sírdombjánál lesz halottak napi megemlékezés. Az 1944 ősze és 1945 ősze között itt szenvedett, illetve elhunyt erdélyi és anyaországi magyarok emlékére koszorúkat helyeznek el, majd Hídvégen megtekintik a Fogoly-emlékszobát. /(be. l.): Megemlékezés Brassóban és Földváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./"

"A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./"

"Az Országos Gyerekvédelmi Hatóság közleményben tagadta a vádakat, melyek a The Guardian lap okt. 31-i számában jelentek meg. A brit lap szerint Romániában szakosított kormányzati szervek körében nem ritkák az olyan jelenségek, mint a gyerekkereskedelem, a kiskorú-prostitúció és a rabszolgaság. A cikkíró azt a vádat is megfogalmazta, miszerint a törvénytelen örökbefogadásokból származó haszon terroristaszervezetekkel kapcsolatban álló bandákhoz került. A hatóságnak azonban megdöbbenve kellett tudomásul vennie: Kate Connoly cikkíró adatait Emma Nicholsontól, nem kormányzati szervektől, a belügyminisztériumtól, a rendőrségtől és magától Adrian Nastase kormányfőtől kapta, akivel a múlt hét folyamán találkozott. /Sokkolt az újságcikk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./"

"Nov. 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében megalakult a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezete. Miután az összegyűltek az 1956-os forradalom vérbe fojtása kezdetének napjára emlékezve néma főhajtással tisztelegtek az áldozatok előtt, az ülést Fábián Réka, a kollégium történelem szakos tanára nyitotta meg, elmondva: a Rákóczi Szövetségbe bekapcsolódva lehetőség nyílik valóra váltani céljaikat. Ugron Gáspár, a szervezet titkára ismertette az 1989-ben alakult szövetség céljait, tevékenységét. A szövetség közhasznú tevékenységet folytat, évente kárpát-medencei középiskolai tábort, kispaptalálkozót, történelemtanárok táborát szervezi meg, jogásztalálkozót tart, ifjúsági vezetőképző tanfolyamot szervez, legnagyobb rendezvénye pedig az idén október 21-23. között immár hatodik esztendeje szervezett Gloria Victis ifjúsági rendezvénysorozat, melynek célja, hogy az 1956-os forradalmat az egész magyarság történelmének részévé tegye. /Megalakult a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./"

"Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) keresztény-nemzeti platformja nov. 3-4-én Kovásznán tartotta országos gyűlését, melyen mintegy félszázan vettek részt Erdély különböző régióiból. A tanácskozás napirendjén a kettős állampolgárság, a státustörvény, az Agache-ügy, továbbá Székelyföld elszegényedése és elrománosítása szerepelt. Katona Ádám elnök ismertette az EMK elveit, és elmondta, hogy elsőkként kezdeményezték a kettős állampolgárság elfogadását. Az erdélyi magyarság helyzetének jogorvoslásában a státustörvényt nem tekintik végleges megoldásnak. A székely megyék elrománosítása folytatódik, javaslat hangzott el, hogy a helyzet tisztán látása érdekében felmérést kellene készíteni. Gazda István kovásznai tanár, a platform háromszéki képviselője kérte a vezetőtanácsból való felmentését, amelyet el is fogadtak. Helyébe időlegesen a kézdivásárhelyi Bakk László lépett. A közgyűlés állásfoglalásában elítélte a Tőkés László ellen irányuló ,,elvtelen és erkölcstelen támadássorozatot". /(b. j.): Erdélyi magyar kezdeményezés. A státustörvény nem végleges megoldás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./ "

" Nagyok a gondok a magyar tankönyvek körül. Az elemi és általános oktatásban, ahol a tanügyi törvény értelmében az államnak kell ingyen biztosítania a könyveket, Kovászna megye például mintegy 20%-kal kevesebbet kapott az igényelt mennyiségnél, ezért van eset, hogy 2-3 tanulónak jut egy könyv. A középiskolákban sokkal rosszabb a helyzet. A könyveket a szülőknek kellene megvásárolniuk, de sok könyv hiányzik, fizika, kémia, algebra stb. könyveket azok a IX-XI. osztályos gyermekek, kiket az új kerettanterv szerint oktatnak, még nem láttak. Minderről dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője nyilatkozott. Az állami tankönyvkiadó 1993-ig tartotta meg központosított szerepét, amely a kisebbségi tankönyvkiadás szempontjából így, utólag ítélve ,,hasznos"-nak bizonyult. 1994-ben kezdtek megjelenni az alternatív tankönyvek Romániában, világbanki támogatással. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kisebbségek alternatív tankönyveinek a gondolatával is megbarátkozzék a minisztérium vezetősége. 1997-től a Világbanktól jelentős segítséget nyújtott a kisebbségi alternatív könyvek kiadására is. 1997-2000 között az alternatív tankönyvekből két-három cím jelent meg magyar és német nyelven. - Az I-VIII. osztályos tanulók ingyenes tankönyvellátási kötelezettségének az állam a magyar és a német nyelvű iskolák esetében eleget tesz. - Azonban magyar középiskolába jelenleg kb. 25 000 tanuló jár Romániában, azaz IX-XII.-ben évfolyamonként kb. 6250. A középiskolás osztályok kb. 15 profillal működnek, ahová tankönyvet kellene juttatni. Ez ráfizetést jelent a kiadóknak, ezért nem vállalják. Egy román nyelvű tankönyv 50 000 lejbe kerül, a néhány száz példányban megjelenő magyar tankönyv ára 500 000 lej lenne. Az állam csak úgy tehetne eleget annak a kötelezettségének, hogy a középiskolákban is biztosítja az oktatáshoz szükséges tankönyveket, ha hozzáférhető árú könyvet rendelne meg, vagyis támogatná a középiskolák számára készülő, ráfizetéses magyar nyelvű tankönyveket. Az állam azonban ezt nem teszi meg. 1993 óta beadványokat adtak be ez ügyben, de eredménytelenül. Az új kormányhoz intézett első beadványban szintén ezt kérték, jelezték, hogy a magyar és a német kisebbség nem rendelkezik középiskolai tankönyvekkel. A kormány válasza: nincs pénz arra, hogy többszörös áron biztosítson nemzetiségi tankönyvet. /Simó Erzsébet: Tanulj, gyermek, na de miből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./"

"A tankönyv-ellenőrzési kampány nem eredményezte Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő leváltását, négyéves mandátumának lejártával megtörténhet, hogy a szaktárca nem adja meg a munkája folytatásához szükséges jóváhagyást. Megérkezett Sepsiszentgyörgyre az a minisztériumi ellenőrző csoport, mely a hét folyamán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség négyéves tevékenységét elemzi. Az oktatásügyi miniszter az elkészült jelentés alapján dönti el: meghosszabbítja-e az illető mandátumát, vagy pedig a szaktárca versenyvizsgát hirdet az állás betöltésére. A prefektus elmondta, hogy a tankönyvellenőrzés következtetéseiről hivatalos jelentés nem érkezett a megyébe, ő egy bizalmas dokumentumot kapott, ám ennek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra. Keresztély Irma főtanfelügyelő megerősítette, hogy bár megígérték, hozzá nem juttatták el az október közepén lefolytatott vizsgálatok eredményeit. Adrian Vlad Casunean, a PSD megyei elnöke bejelentette, pártja nem támogatja Keresztély Irma tisztségben maradását, ragaszkodnak a leváltásához. A Háromszéki Területi RMDSZ elnöke, Albert Álmos közölte, a PSD Kovászna megyei szervezetével kötött egyezség értelmében a főtanfelügyelői tisztségre a szövetség javasol személyeket. /Farkas Réka: Háromszéki kontroll. A PSD más főtanfelügyelőt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője emlékeztetett: a tankönyvellenőrzésről az írásbeli jelentés nem készült el. Az oktatási minisztérium négy kiküldöttje azzal az ígérettel távozott Kovászna megyéből, hogy írásba foglalják az ellenőrzés során tett megállapításaikat, s orvosolni is fogják a problémákat. Azóta semmi sem történt. Az újságíró közölte, elterjedt, hogy a tankönyv-kommandó azért volt, hogy Keresztély Irmát felmentsék tisztségéből. A főtanfelügyelő elmondta, az utóbbi tíz hónapban több kísérlet is volt, hogy leváltsák őt. Talán azért nem történt meg, mert az iskolaigazgatók egyöntetűen kiálltak mellette. Támadásokkal, fenyítésekkel akarták rávenni arra, hogy beadja a felmondását. Ő azonban kitart. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Keresztély Irmával, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 8./"

"Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet november 9-10-én negyedik alkalommal szervezte meg Egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőjének országos döntőjét Kolozsváron, valamint a Dávid Ferenc emlékzarándoklatot Déván. A Kolozsváron tartott történelmi vetélkedőn a nyertesek (helyezési sorrendben): a háromszék-felsőfehéri, a kolozs-tordai, illetve a székelykeresztúri egyházkör csapata. A dévai emlékzarándoklat mintegy háromszáz résztvevője Andrási Benedek lelkész által tartott istentiszteletet, amelyet köszöntő beszédek követtek, majd fáklyagyújtás közben sor került az emléktábla megkoszorúzására. /Történelmi vetélkedő. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet rendezvénye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

"Az Európa Tanácsban a csángó kultúra védelméről született állásfoglalás, közben a moldvai Klézsében több szülőt azért fenyegettek meg, mert délutáni magyar ,,iskolába" járatja gyermekeit. Hegyeli Attila oktató beszámolója szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség, a polgármesteri hivatal, az egyház és a rendőrség képviselői, valamint a helyi iskola igazgatónője együttesen lépett fel néhány ,,renitens" szülő ellen. Ősztől immár hét faluban összesen négyszáz iskolás vesz részt abban a programban, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen indított. Tizenkét szakképzett tanár iskolán kívüli oktatást folytat, Klézsén, illetve a községhez tartozó falvakban mintegy száz gyermekkel foglalkoznak. Ioan Joca polgármester, a pap és az iskola igazgatónője - tájékoztatott Hegyeli Attila - két hónapja egyre fokozottabb nyomást gyakorol a szülőkre, oktatókra. A napokban dr. Livia Liliana Sibisteanu történész, a bákói főtanfelügyelő-helyettes vezette brigád szállt ki, és a polgármester, az alpolgármester és a rendőr jelenlétében valósággal kihallgattak két, egyébként teljesen más indokkal behívott szülőt. Megfenyegették őket, hogy törvénytelenül folyik lakásukban a délutáni oktatás, ezért házkutatást is kilátásba helyeztek. A főtanfelügyelő-helyettes cáfolta, hogy a behívott szülőket megfélemlítették volna. Az eset kapcsán Sógor Csaba szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert. A tanügyminiszter asszony azért aggódott, hogy a gyermekek megbuknak, ha szabad idejükben egyébbel foglalkoznak, és azt hangsúlyozta, hogy a legjobb megoldás az iskolai fakultatív magyar oktatás lenne - közölte a megbeszélésről Sógor Csaba. A miniszter asszony megígérte, hogy a költségvetés elfogadása után személyesen is tájékozódik az ügyben. /(Ferencz): Moldvai kommandó. Megfélemlítési kísérletek Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./"

"Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester kérésére az RMDSZ városi szervezetének vezetősége és a helyi tanács RMDSZ-frakciója rendkívüli ülésen tárgyalta meg nov. 15-én, hogy, mi történjék a Petőfi Sándor utcát jelző táblákkal, ugyanis a prefektúra által kierőszakolt törvényszéki végzés értelmében az utcanévtáblákat el kell távolítani. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke közölte: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a város egyik főutcája nemzeti költőnk nevét viselje, s a helyi tanács majd ennek tiszteletben tartásával fog intézkedni. A prefektúra egyre gyakrabban talál kifogást a helyi tanács határozataiban, még azokban is, amelyeknek igazán nincs politikai töltetük. Sőt, a polgármester olyan ,,ajánlólevelet" kapott a kormánymegbízotti hivataltól, miszerint a tanácshatározatok meghozatala előtt ,,konzultáljon" a prefektúra jogászával. Az RMDSZ ezt végképp nem tűrheti szó nélkül, hisz ily módon lassan-lassan ellehetetlenül a tanács munkája. /Petőfi Sándor utca. Az RMDSZ ragaszkodik hozzá. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./"

"Puskás Bálint Zoltán szenátor és Márton Árpád képviselő nov. 15-én az 1945. márc. 6. után elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett a szenátus állandó bizottsága elé. A javaslat célja a még meglévő ingatlanok természetbeni visszajuttatása a jelenlegi használók azonnali kiköltözési kötelezettsége nélkül. A már nem létező ingatlanok esetében a jogos tulajdonos az ingatlan értékével egyenértékű pénzbeli vagy természetbeni kártérítésben részesülnek. /RMDSZ-törvénytervezet. Az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

"Nov. 17-én Kézdivásárhelyen tartották az új egyetemi év ünnepélyes megnyitását, melyen kétszáz első- és másodéves hallgató vett részt. A másfél hónappal megkésett egyetemi évnyitón a nagyszebeni Lucian Blaga Állami Egyetem képviseletében jelen volt dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, a szebeni egyetem prorektora, dr. Gligor Ciortea egyetemi tanár, a távoktatást működtető Alma Mater Alapítvány ügyvezető igazgatója. A szebeni tanárokat, az egyetemistákat és a meghívottakat Gábor Rezső tanár, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a távoktatásnak helyet biztosító iskola vezetője román és magyar nyelven köszöntötte. A tavalyi évét megkezdő 750 hallgató közül csupán 290-en fejezték be az első évet. Első éven pénzügyi biztosítás, kereskedelem, pszichológia, gazdasági informatika, jogtudományi és textilmérnöki szak indul. /(Iochom): Kézdivásárhelyen. Tanévnyitó a távoktatási egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

"Nov. 18-án Szabó Árpád unitárius püspök felszentelte Sepsiszentgyörgyön a tíz éve épülő unitárius templomot, majd megszentelte az 1956-ban öntetett s mostanra hazakerült harangot. A műsor keretében zászlókat szalagoztak fel. Elsőként a magyar kormány által az unitárius egyházkerületnek adományozott millenniumi zászlót, majd a Szakács Ilona által az egyházközségnek ajándékozott, évtizedeken keresztül padláson dugdosott piros-fehér-zöld lobogót, aztán a Varga Erzsébet által a dalárdának és külön az egyházközségnek készített zászlókat, majd az amerikai és angol nemzeti zászlókat - az ottani testvéregyházak támogatásának köszönete jeléül. Kovács István ismertette a sepsiszentgyörgyi unitáriusok történetét. Az üdvözlőbeszédek hosszú sora következett, köztük voltak a helybeli egyházak képviselői, a magyarországi támogatók részéről Balogh Zoltán, a miniszterelnöki hivatal egyházügyi tanácsosa, Csallóközi Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője, Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, végül Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki területi RMDSZ elnöke osztotta meg jókívánságait. /Szekeres Attila: Unitárius templomszentelés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

"Idén a Kárpát-medencében több városban is másodszor szervezik meg a Csángó Napot. Az egy évvel ezelőtt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Via Spei Ifjúsági Szervezet, a Szeret-Klézse Alapítvány képviselői és más csángóbarát alapítványok megbízottai, valamint néprajzkutatók, magyar tanárok kezdeményezésére több helyen tartottak csángó kulturális napot. Sepsiszentgyörgyön november utolsó hétvégéjén idén is a Háromszéki Rádió-TV Alapítvány a házigazdája a rendezvénynek. ,,Legyen egy nap, amikor kimondjuk: fontos nekünk a csángó kultúra. Egy nap, amikor segítünk hátrányos helyzetben levő testvéreinken. Egy nap, mikor nem számon kérünk, hanem elfogadjuk őket. Amikor nem nevetjük ki, ha olyan különösen beszélnek magyarul. Amikor azt nézzük, milyen jót tehetünk értük. Amikor nem a politika dominál, hanem a szeretet." Ezzel a felhívással indult útjára a kezdeményezés, amelyre a Kárpát-medence különböző szegleteiben reagáltak civil szervezetek és nem utolsósorban nagyszámú érdeklődő. Háromszék idén a pusztinai csángók egy csoportját látja vendégül, de az északi csángóság köréből, Frumószáról és Kelgyesztből is várnak látogatókat. Nov. 24-én lesz csángó témájú filmvetítés (Sylvester Lajos Vagyunk münk es... című dokumentumfilmje a film készítőjének jelenlétében), Csángósors címmel rövid beszélgetésre kerül sor, amelynek meghívottja Szilágyi Zsolt, a moldvai csángómagyarok ügyét felvállaló képviselő. /(Ferencz): Csángó nap. Ápolni a kapcsolatokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

"Nov. 19-én a Bákó megyei tanfelügyelőség felszólítása ellenére Hegyeli Attila klézsei oktató és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselője nem jelent meg Livia Liliana Sibisteanu főtanfelügyelő-helyettesnél, Bartha András, az MCSSZ elnöke pedig nem fogadta a szervezet bákói székházában Liviu Bogdant, a Bákó megyei prefektúra kabinetfőnökét. Érintettek a múlt heti ellenőrzés-sorozatot jogtalannak tartják, az ügy tisztázása végett politikai védelmet kérnek az RMDSZ-től. Hegyeli Attila elmondta: nov. 18-án Pusztinán tartottak megbeszélést az iskolán kívüli moldvai magyar oktatás ellen indított ellenőrzési akcióról, és a csángószövetség képviselői, valamint érintett oktatók úgy döntöttek, azért nem válaszolnak a hatóságok kihívására, mert szerintük a gyermekek szabad idejében folytatott oktatás ellenőrzése nem egyéb politikai manővernél. Az oktatómunkát a csángószövetség és a pedagógusszövetség közös megbízásából végzik, nem tartoznak elszámolással a tanfelügyelőségnek - véli Hegyeli Attila. Az MCSSZ pusztinai döntése nyomán a szervezet háromtagú küldöttsége Kolozsvárra utazott, hogy Takács Csabától, az RMDSZ ügyvezető elnökétől politikai védelmet kérjen, valamint azt, hogy állítsák le a zaklatási kampányt, ami ellentmond az Európa Tanácsnak a csángók kultúrája és vallása megőrzése érdekében hozott ajánlásának, ugyanakkor a zaklatás, a megfélemlítés sérti a szülők emberi jogait. /(fekete): A csángószövetség védelmet kér. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ "

"A nevelési és kutatásügyi miniszter az RMDSZ-szel kötött egyezség ellenére a 2002. évi állami költségvetés megszavazása másnapján elégtelennek minősítette Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő négyéves tevékenységét, ezáltal kilátásba helyezve a főtanfelügyelő menesztését. Erről a döntésről a tárcavezető sem az RMDSZ országos vezetőségét, sem a Kovászna megyei RMDSZ-szervezeteket nem tájékoztatta. Az RMDSZ Háromszék Területi szervezete tiltakozó állásfoglalást tett közzé, követelve Keresztély Irma főtanfelügyelői mandátumának további négy évre szóló megerősítését. Ellenkező esetben a Kovászna megyei RMDSZ-szervezetek a polgári engedetlenség különböző formáihoz folyamodnak. /Menesztik a főtanfelügyelőt? Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ "

"Viorel Hrebenciuc PSD-alelnökkel tárgyalt nov. 20-án Bukarestben a háromszéki RMDSZ-küldöttség Kerestély Irma főtanfelügyelő menesztésének ügyében. Nov. 19-én kiderült, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elmarasztalta Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelőt. Így Kerestély nem tarthatja meg eddigi beosztását, sőt a tanfelügyelőségen sem tölthet be többé versenyvizsgával elfoglalható állást. Az RMDSZ területi szervezetei és a helyi platformok képviselői arról döntöttek, hogy a háromszéki magyarság november 22-én utcai tüntetésen tiltakozik, ha Andronescu nem változtat döntésén. Hrebenciuc utasította a minisztériumot, minden eljárást állítsanak le, és konkrét ígéret született, hogy három hónapig nem mozdítják el Kerestélyt, - tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. /Farkas Réka: Hrebenciuc halaszt. Még három hónapig maradhat Kerestély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Paskai László bíboros a Duna Televízió érdeklődő riporterének kijelentette, hogy a moldvai csángómagyarok ügyét nem ismeri, nem is tartozik az a régió a fennhatósága alá, ezért nem óhajt beleszólni a magyar nyelvű misézés és az anyanyelvű oktatás dolgába, s magyar papokat sincs módjában odaküldeni. A budapesti pápai nuncius is ilyen értelemben és ebben a hangnemben beszélt. II. János Pál pápa és a Vatikán is nyilatkozott, állást foglalt ebben az ügyben, s az Európa Tanács miniszteri bizottsága szorgalmazza a moldvai anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtését, valamint az anyanyelvű misék bevezetését. Az ET üdvözölte a Szentszéknek az archaikus magyar nyelvet beszélő moldvai csángómagyarság anyanyelvű hitoktatásának visszaállítását és a nyelvüket ismerő papok Moldvába irányítását. Úgy tűnik, Paskai László bíboros figyelmét elkerülte az évszázadok óta évenként ismétlődő, százezreket, köztük a moldvai magyarokat Csíksomlyóra szólító búcsú, az ezer moldvai magyar millenniumi szereplése Budapesten, Márton Áron püspök úr a mártíriumság határát megközelítő ténykedése az erdélyi és moldvai magyarságért, Domokos Pál Péter és társainak életműve és ennek tanulságai, arról nem is szólva, hogy a moldvai római katolikus püspökség a XVI. századig éppen a hercegprímási székvároshoz, az esztergomi érsekséghez tartozott, s a milkói püspököt is az esztergomi érsek nevezte ki. /(csernátoni): Őszentségét hiányosan tájékoztatták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"A magyar ATV sajtóklubjának médianagyságai, Juszt úr és körülülőinek mostanában visszatérő motívuma a magyar státustörvény. Mivel a magyarság jelentős többségének törekvéseit következetesen behelyettesítik egy balliberális pesti csoport véleményével, támadják a törvényt, érveket, ötleteket tálalnak a gátlástalanul magyarellenes, nem magyar szélsőséges nacionalista propaganda számára. Szánalmasan primitív érvekről van szó, ezekkel Aczél úrék agresszivitással előhozakodnak: eddig az erdélyi román szomszéd a magyarral egyetértésben jól megvoltak egymással, ezután ellenségekké válnak, mert a magyarelőjogokat élvez a jó szomszéddal szemben. Arról nem beszélnek, hogy a Romániában élő szlovákok, horvátok, németek, mondhatni a magyaron kívül mindenik nemzetiség tagjai milyen előjogokat élveznek az anyaországban, nem óhajtják észrevenni, hogy a Magyarországot körülvevő minden utódállam a határokon kívüli saját nemzetrészei számára milyen módon és milyen mértékben nyújt segítséget. Úgy tesznek, mintha nem tudnának arról, hogy a moldáviai románságnak Románia miként biztosít, legutóbbi intézkedése alapján még útlevélpénzt is; hogy hány tízezren tanulnak román állami ösztöndíjjal - a romániai magyar adófizető pénzén is - Romániában, hogy a moldáviai kifizethetetlen energiaszámlák mekkora összegeit vállalja a román állam magára. Továbbá a románra, magyarra mindenkire egyaránt vonatkozó nyolcezres munkavállalási keretegyezményt mindössze ezerkétszázan vették igénybe. A másik szakállas téma az '56-os ünnepségek valóban nem a temetőkbe és az ünnepségek magasztosságához illő füttye és bekiabálásai. Ez a csőcselék történetesen az '56-os bebörtönzöttek és kiátkozottak köréből, illetve ezek szimpatizánsaiból került ki. Az említett urak már megelégelték a sok ötvenhatos cécót. Azt mondják, hogy azóta már eltelt egy fél évszázad, nem az az érdekes, hogy akkor ki mit cselekedett, hogy viselkedett, a barikád melyik oldalán állt. /Sylvester Lajos: A hamis könny becse. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"Bakk Pálnak helytörténész /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ nyugdíjazásáig szülőfalujában tanított. Írásai jelentek meg Barabás Miklósról, Bálint Gáborról, Szentkatolna helyneveiről (1990), Háromszék (Imecsfalva, Hatolyka, Martonfalva, Márkosfalva) helyneveiről (1992), s november 8-án bemutatták Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Szentkatolnai krónika /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvét. Bakk Pál a helyi Bálint Gábor Közművelődési Egyesület alapítója. 1996-ban, az 1000 éves a Magyar Iskola millenniumi évben munkásságáért az RMPSZ országos díjával tüntették ki. Bakk Pál szívéhez legközelebb Bálint Gábor, a 31 nyelvet beszélő nyelvész áll. /Kocsis Cecília: Emberközelben Bakk Pál. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címmel november 22. és 25. között konferenciát szervez Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Közművelődési Egyesület, s annak háromszéki fiókszervezete, valamint a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. A konferencia előadásait neves személyiségek tartják a következő témakörökben: Háromszék-régió földrajzi, történelmi, turisztikai adottságai; a történelmi egyházak szerepe a szórvány magyarság életében; a cigány- pasztoráció akut problémái; a mitikus világkép szerepe a kisebbségek szellemi életében; az egyházak és a kisebbségek gazdasági élete; a történelmi egyházak képviselői szerepvállalása; egy demográfiai- szociológiai kutatási program tapasztalatai. A rendezvényt tanulmányi kirándulás zárja, melynek során a csomakőrösi emlékházat, a gelencei Árpád-kori templomot, Kézdivásárhely történelmi városközpontját és a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumot tekinthetik meg a résztvevők. /(kisgyörgy): Történelmi egyházak és kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Első ízben rendezik meg a Háromszéki Magyar Kórustalálkozót Sepsiszentgyörgyön, nov. 23-25-én, amikor 17 kórus műsorában gyönyörködhetnek a hallgatók. A háromszékiek mellett csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi és határon túli kórusok is fellépnek. Többek között: a sepsiszentgyörgyi Evangélikus Egyházközösség Kórusa, a Magyar Férfidalárda, a Kriza János Unitárius Vegyes Kar, a Cantus Firmus vegyes kar, a Vox Humana kamarakórus, a zágoni Mikes Kelemen Kórus, a Szemerjai Református Dalárda, a Sepsibodoki Református Egyházközösség Vegyes Kara, az uzoni Szivárvány női kar, a kézdivásárhelyi Cantus, a baróti Rozmaring kórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate és a Pro Musica kamarakórus, a csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a marosvásárhelyi Nagy István ifjúsági vegyes kar, a kolozsvári Vox Culturis kamarakórus és a miskolci Bartók Kórus, amely vasárnap az új római katolikus templom szentelése alkalmából lép színre. /Háromszéki Magyar Kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Botka László színművész 56 éve van a pályán. Nov. 15-én köszöntötte őt a közönség és a társulat nevében Nemes Levente igazgató. Botka László először az Erdélyi Magyar Színháznál, a Kollektív Színháznál, Jódy Károly magyar társulatánál, s a nagyváradi Szigligeti Színháznál volt, majd ötven éve színész Sepsiszentgyörgyön. Nyugdíjasként elmondta a színházról, hogy "mostanában inkább modernkedünk, mint színházat csinálunk." A hagyományos magyar színjátszást kiűzték ebből a színházból. /Gazda Zoltán: Fél évszázad a háromszéki színpadokon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben", Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez". Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. - A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek. /Köllő Katalin: Változó világban megújuló egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 24-én a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdőn megalakult a Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya. Az alakuló ülésen részt vettek Maros-, Udvarhely- Csík-, Háromszék és Felsőháromszék, valamint Gyergyó és Brassó küldöttei, jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. A Székelyföldi Választmány az első olyan regionális testület, amely a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében alakult meg. A választmány elkészítette és elfogadta saját működési szabályzatát. Eszerint a Székelyföldi Választmány 25 tagból áll, amelybe Maros megye 6, Udvarhely-, Csík- és Háromszék egyenként 4, Felsőháromszék, Gyergyó, Brassó és környéke egyenként 2, Csángóföld pedig 1 tagot küld. Az operatív feladatok megoldása érdekében a választmány egy 8 tagú Ügyvivő Testületet hozott létre, amelybe a tagokat a régiót alkotó területek delegálták. Az Ügyvivő Testület és egyben a Székelyföldi Választmány elnöki tisztségébe Pethő Istvánt, a Háromszéki Reform Tömörülés elnökét, Sepsiszentgyörgy alpolgármesterét választották. /Sajtóközlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./ "

" Sikeres volt a nov. 24-25-én tartott Csángó Nap Sepsiszentgyörgyön, amelyre közel ötven moldvai magyar vendég érkezett. A fórumon elhangzott: az erdélyi magyarság addig maradhat meg, amíg képes odafigyelni a szórványsorsban élo nemzettársakra. Sylvester Lajos Vagyunk münk es... című filmje után a szerző kifejtette, fontosak ezek a találkozók, hogy a képsorokon megjelenő emberek emléke megmaradjon. Fekete Réka újságíró emlékeztetett, hogy a tavaly óta évente egy-egy csángó napot szerveznek az erdélyi városokban. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor volt a meghívottja a Ferencz Csaba újságíró által vezetett, csángósorsot elemző vitának. Többször szó esett Paskai László bíboros múlt heti ,,szerencsétlen nyilatkozatáról": Sylvester Lajos ennek kapcsán úgy fogalmazott, a bíboros szavai felháborítóak, csángó- és magyarellenesek. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Pusztinai Szent István Egyesület képviselője rögzítette, hogy az Európa Tanács harmadik állásfoglalása kimondja: a csángó népcsoport a magyar kultúrához tartozik, ez pedig új kiindulópontot jelent. Szerinte a csángó szervezetek az elmúlt évtizedben sikerélmény nélkül dolgoztak, továbbá az is nehezíti helyzetüket, hogy még az RMDSZ-nek sincs a csángókra vonatkozó stratégia, koncepció. Tíz év után nagy eredmény - folytatta -, hogy Pusztinán az emberek nyíltan mernek arról beszélni: a pap hazudik, nem mindig minket képvisel. /Mózes László: Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A becslések szerint még hatvanezren beszélik a csángómagyar nyelvet, az anyanyelvu egyházi liturgia után számuk szaporodna... Pusztinán 232 aláírást gyűjtöttek össze, hogy hetente legalább egyszer magyar misét tartsanak. A plébános egyenként hívatta be a kérelmezőket, és közülük többen visszavonták az aláírásukat. A papok a magyarországi vendégmunka ellen is kampányolnak. Az egyik településen a 150 Magyarországon munkát vállaló férfit bizonyos összeg lefizetése után az olaszok felé irányították. A Sepsiszentgyörgyre érkezett csángó vendégek figyelmeztettek: Vigyázzanak, nehogy magik es arra a sorsra jussanak, mint mü! /Sylvester Lajos: Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"