Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

Jún. 9-én ballagott az 1994-ben indított Református Kollégium /Kézdivásárhely/ ötödik végzős évfolyamának tizenöt diákja. Az ünnepséget Farkas Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. /Iochom István: Ballagás a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Jún. 8-án a Csiporkázó Játszóház Egyesület Alsócsernátonban második alkalommal szervezte meg a kisiskolások néptánctalálkozóját, melyen idén négy tánccsoport: a szentkatolnai Kockás Tulipán, a dálnoki Csutika, a csernátoni Pitypaláré és a Maros megyei Mezőpanit hatvantagú Lánc, lánc, eszterlánc, illetve Bokréta tánccsoportja vett részt. Minden utca sarkán megálltak, ahol nagy tömeg várta a kis táncosokat, akik műsorukból mutattak be ízelítőt. /Iochom István: Csernáton. Aprók néptánctalálkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Jún. 8-án ballagott Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola 105 végzős diákja. Dimény János iskolaigazgató után Botos Erika szaktanfelügyelő, Albert Dénes polgármester beszélt. A Baróti Szabó Dávid Alapítvány az éveken keresztül kiváló teljesítményt nyújtó Buksa Szilárdnak ítélte a nagydíjat. A hagyománynak megfelelően a ballagók idén is emlékkopjafával emlékeztek szülőföldjük egy nagy szülöttjére, ezúttal Nagybaczoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszterre. /(hecser): Erdővidéki ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt háromszéki képviselője hadat üzent Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, valamint Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács elnökének. "Albert Álmos az a személy, aki az irodájában még ott tartja a magyar zászlót. Ha más országot szeret, akkor költözzön oda. A szégyentelensége már nem ismer határokat… Itt az ideje, hogy Albert megértse, hogy Románia állampolgára " – üzente a sajtón keresztül az SzDP-s honatya. Casunean Demeter János tanácselnököt sem felejtette el megemlíteni. "Az az érzésem, hogy Demeter és Albert Álmos azt akarják, hogy ne legyen nyugalom itt. Véleménye szerint a két háromszéki politikusnak az az érdeke, hogy etnikai konfliktusokat szítson a régióban. /Kiss Edit: Itt a zászló, hol a zászló. Albert Álmos fejét követelik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ A megye román civil szervezetei tiltakozásukat fejezték ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon döntése ellen, amely a hivatal tornyán található román lobogó eltávolítására irányult. A hivatal tornyára a román zászlót 1944. szeptember 8-án tűzték ki, annak emlékére, hogy Sepsiszentgyörgy volt Erdélyben az első város, amelyet a román hadsereg felszabadított a horthysta uralom alól – áll a kilenc kulturális, valamint egyházi liga és egyesület képviselői által megfogalmazott tiltakozó levélben. A közleményben az aláírók minősíthetetlennek nevezik Albert Álmos cselekedetét, úgy vélik: a polgármester ezáltal a román nemzeti szimbólumokat gyalázta meg, és merényletet követett el a nemzeti, egységes állam szuveranitása ellen. A zászló eltávolítását provokációnak minősítve, a román szervezetek kérték Horia Grama prefektustól a polgármester leváltását. Ennek kapcsán Albert Álmos polgármester elmondta: "Jó pár hónapja egy olyan törvényes rendelkezés lépett életbe, amely előírja a nemzeti zászlók használatát középületeken, és a jogszabály pontosan meghatározza a lobogó helyét is, azaz a két zászló a hivatal bejárata fölött kell legyen." A tiltakozó levél nyilvánosságra hozatalát követően Octav Cosmanca miniszter közlemény adott ki, amelyben felszólította Albert Álmost, hogy tegye vissza a lobogót eredeti helyére. /Kiss Edit: A román civil szervezetek nemzeti lobogót akarnak a városháza csúcsára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./

Sepsiszentgyörgyön a városháza tornyáról levették a román piros-sárga-kék zászlót. Adrian-Vlad Casunean Albert Álmos polgármestert tette felelőssé a zászló hiányáért, ezért követelte Sepsiszentgyörgy első emberének azonnali eltávolítását, illetve kivizsgálás elindítását. Casunean kilátásba helyezte, hogy a parlamentben interpellál az ügyben. - Az érzésem, hogy Albert Álmos és a megyei tanács elnöke, Demeter János azt akarják, hogy ne legyen nyugalom a megyében - fogalmazott Casunean SZDP-s képviselő, aki az RMDSZ helyi vezetőit hibáztatta amiatt, hogy nem sikerült aláírni a megyei szintű SZDP—RMDSZ egyezményt. Casunean leszögezte: ,,Albert Álmosnak éreznie kell, hogy Romániában él, ha pedig ez nem tetszik neki, elmehet Magyarországra." /(Benkő): Casunean Albert fejét követeli. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Jún. 16-án Berecken tartották meg az erdő-társtulajdonosok egyesületének alakuló közgyűlését. Az alakuló ülésen Tamás Sándor parlamenti képviselő is részt vett, ennek a társulási formának a jogi vetületeit ismertette. Az egyesületet jogi személyként kell bejegyeztetni, majd szerződést kell kötni az állami erdészeti hivatallal vagy egy magánerdészettel. Az egyesület elnöke Lukács Ágota lett. Távlatilag a közbirtokossággal történő társulás lehetősége is felmerült. /Iochom István: Bereck. Erdőtulajdonosi egyesület alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Néhány vezető a lakosságot egymás ellen gerjesztő, hangulatrontó, a kinevezett tisztséghez méltatlan cselekedetsorozatba kezdett, állapította meg Sylvester Lajos. Példákat hozott: Az utcanévadások évek óta tartó politikai útszéliségek elkövetésének forrásaivá váltak. Az utcanévtáblák leszaggatói nem érzékelik, hogy nemzetüknek ártanak a nemzetiségek folyamatos heccelésével. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra bejáratától száműzik a magyar cégmegnevezést, hogy ezzel borsot törjenek Albert Álmos polgármester orra alá. A prefektúra bizonyos emberei feljelentő hivatallá alacsonyították hatáskörüket. Most például a tanács tornyában nem lobogó lobogó a vita tárgya. A torony lobogóját Albert Álmos replikaként vonatta be, mert a törvény csak azt írja elő, hogy az épület bejáratához kell elhelyezni ezeket, s ha a prefektus lefeszegettette a cégjelzést a hivatal faláról, ő sem adja alább, mert a tornyok kizászlózásáról sem szól külön az írás. Sylvester Lajos szerint felesleges az állandó vitatkozás, a replikázás. /Sylvester Lajos: ,,...innen és túl összeugat..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Medgyessy Péternek, a Szigorúan Titkos múltú miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kénytelen-kelletlen el kellett ismernie, hogy öt évig, védett titkos tiszti állományba besorolva ügyködött a magyar és nemzetközi pénzügyi-gazdasági szférában. Az érintett zavartan vergődik, folt nélküli erkölcsi bizonyítványának néhány mondatát is papírról olvassa föl, amelyet parlamenti padtársai megtapsolnak. Hőst faragnak az országmentő szigorúan titkos tisztből, ő maga mondja, hogy a kémelhárítás a legősibb mesterség. Az sz. t. minősítéssel megtisztelteknek csupán fedőállásuk volt, s az ott folyósított fizetést ,,leadták", s helyette ,,felvették" a megérdemeltet az erre kijelölt helyen. Legalább a hősiesség hangoztatásától kíméljenek meg, írta Sylvester Lajos. A hősiességet ugyanis hamarabb kellett volna azzal a hárommilliónyi nem hőssel tudatni. /Sylvester Lajos: Hősök-e a kémelhárítók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Április 9-én a torjai rendőrőrs épületében Petcu Cristian altiszt brutális módon megverte Váradi Emilt. Június 19-én Scurtu Constantin ezredes, megyei rendőrfőkapitány pár soros átiratban arról értesítette Váradi Erzsébetet, Emil édesanyját, hogy az ügy megoldása nem tartozik a megyei rendőrség hatáskörébe, forduljon a brassói katonai törvényszékhez. Mindebben csupán az a szépséghiba, hogy Váradi Erzsébet nem tett semmiféle panaszt a fiát bántalmazó rendőraltiszt ellen. Elmondta: ,,Hat kerek hét telt el azóta, hogy Alexa Mihai őrsparancsnok elvitte tőlünk a törvényszéki orvos által kibocsátott orvosi igazolást és a fiamat ábrázoló három fényképet. Lehívatott engem és Emilt az őrsre, ahol megfenyegetett: nehogy megpróbáljak elmenni valahová, és nehogy valakinek valamit is mondjak a verésről. Mi sehol, de sehol nem reklamáltunk, én nem fordultam panasszal a megyei rendőrséghez, valaki az én nevemben emelt panaszt, arra válaszolt a megyei rendőrfőnök. Időközben Czell Kálmán, aki miatt a fiamat megverték az őrsön, beperelte Emilt." A kézdivásárhelyi bíróságon az első tárgyalást e hónap 28-ára tűzték ki. /(Iochom): Torjai rendőrügy. Forduljon a katonai törvényszékhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

A felek aláírták a Kovászna megyére vonatkozó protokollumot. "A legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. Ezért kezdtük el a tárgyalásokat, ezért tartottuk fontosnak a mindkét felet kötelező egyezség megszületését" – hangsúlyozta az aláírást követően Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. Megegyeztünk, hogy a két hattagú tárgyalócsoport minden hétfőn reggel összeül és elemezni fogja a megoldott, illetve a megoldásra váró kérdéseket. Demeter János megyei tanácselnök szerint a protokollum részben jó, ám nem tud orvoslást megelőlegezni az ezután következőkre. Az intézményvezetők kinevezését a fővárosban ellenőrzik, és csak az RMDSZ beleegyezése után válthatnak le vagy nevezhetnek ki valakit vezető tisztségbe. Megegyeztek az intézményvezetők cseréjéről is. A másik sokat vitatott kérdésről, Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltásáról vagy maradásáról Adrian Casunean-Vlad nyilatkozott. A tanév végéig elnapolták elmozdítását, jövőjéről a nyáron, a minden bizonnyal Bálványoson sorra kerülő találkozón döntenek majd. /Farkas Réka: Aláírták a háromszéki megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ A kormánypárt, az SZDP helyi szervezetének elnöke, Adrian Vlad-Casunean és Horia Grama prefektus minden alattomos cselekedetéhez sikerül cinkostársat találni a kormány tagjai között. E támogatással elemi jogsértéseket követtek el. Elég a prefektúráról eltűnt kétnyelvű feliratokra vagy a nemtelen eszközökkel véghezvitt vezetőcserékre utalni. Az egészségbiztosító pénztár élén az SZDP embere három hónap eltelte után sem igazodik el az intézmény dolgaiban. Mindemellett döbbenetes adat, hogy az idén érettségizők közül mindössze 57 százalék a magyar, illetve magyar iskolában végzett fiatal. /Simó Erzsébet: Az új helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Jún. 21-én ifjúsági fórummal kezdődött a Sepsiszentgyörgy határában szervezett Szent Iván-napok rendezvénysorozat. A táborban az előadók pályakezdési lehetőségeket boncolgattak. A szervező RMDSZ szándéka és az együtt gondolkodás volt, de kevesen jöttek el. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: a fiatalok elhelyezkedési kérdése azért is fontos az RMDSZ számára, mert bizonyos beosztásba sokszor nagyon nehezen találnak megfelelő embert, miközben a székelyföldi vidéki településeken nagy szükség van a vállalásra. Domokos Géza író szerint a fórum címében szereplő tömbmagyarság fogalma erősen átpolitizált, és erre nincs szükség, mert valójában befektetésről, jövedelemről, életszínvonalról van szó. /(mózes): Szent Iván-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Elhunyt Salamon Sándor tanár, írói nevén Sombori Sándor /Barátka, 1920. okt. 4. – Sepsiszentgyörgy, 2002. jún. 20./. Évtizedeken át tanított Sepsiszentgyörgyön. /Kónya Ádám: Szavával varázsolt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./ Ifjúsági, történelmi regényei jelentek meg, önéletrajzi jellegű trilógiája a Zajló esztendők /regényes krónika/ I. Köd és derengés /1995/, II. A kolozsvári diák /1996/, III. Katedra és színpad /1997- Európai Idő, Sepsiszentgyörgy/.

Háromszék megyében a pedagógusok át- és kihelyezésének, illetve versenyvizsgáztatásának első szakaszában 109,5 állás megszűnése miatt került sor átszervezésre. Június első felében huszonegy kérést megoldottak, tizennyolc esetben csupán egy évre találtak megoldást, hetven pedagógus egyelőre katedra nélkül maradt. Az elemi oktatásban ötvenöt magyar tanítónak nem lesz osztálya ősztől, számukra helyettesítést vagy az V—VIII. osztályokban több tantárgyból összeállított mozaikkatedrát ajánlanak. Múlt héten 32 pedagógust az oktatás érdekében helyeztek át. A következő lépésben a címzetes állásokért tartanak versenyvizsgát a következő hónapban. /(fekete): Tanítófölösleg Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Jún. 27-én Kovászna és Hargita megyében járt jún. 27-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Csíkszeredában keményen bírálta a két megye polgármestereit a birtoklevelek kiállításának késése miatt. Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ és a PSD vezetőivel. A megyei konzultatív bizottság ülésén Demeter János tanácselnök megfogalmazta, hogy költségvetés-kiegészítésként 114 milliárdra van szüksége Háromszéknek, jövőre pedig az idei büdzsé 60 százalékos emelése lenne elegendő, illetve az útalapból 90 milliárdot kellene átutalni a szaktárcának a megkezdett munkálatok folytatására. Cozmanca tárgyalásokat ígért. A közvagyonleltár, a Lábas Ház, a sepsiszentgyörgyi atlétikapálya, a Keleti-Kárpátok Múzeumának székhelye, a baróti ipari parknak szánt területek, illetve az állami vállalatok ingatlanátadásáról szóló kormányhatározatok mielőbbi elfogadását a miniszter támogatja. Csíkszeredában az ülésen Zsombori Vilmos megemlítette, hogy az elmúlt harminc évben a megye egyetlen komoly beruházásban sem részesült. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitért arra, hogy több intézmény továbbra sem annak a településnek fizeti az alkalmazottak béradóját, ahol ezek dolgoznak. /Farkas Réka, Rédai Attila: Sárga lap az elöljáróknak. Székelyföldön járt Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

A Medgyessy-ügyből eredően a rendszerváltás utáni idők legsúlyosabb erkölcsi-politikai válsága árkolja most keresztül-kasul Magyarországot. Kilábalni belőle látszólag könnyű volna: Kis János megfogalmazása szerint Medgyessynek mennie kell! A Kádár-korszak vezető káderei hemzsegnek a párt és a kormány új apparátusában. A balliberális és szocialista Medgyessy-mentés, a szerecsenmosdatás egyenes következményeként — a Juszt-féle médiasakálok igen aktív közreműködésének eredményeként is - tömegesen állnak ki a Medgyessy kémelhárítása, titkostiszti mivolta, a választóit félrevezető sunyisága védelmében, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Gödörásás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Június 24-28-a között 38 Kovászna megyei pedagógus tanult az alsócsernátoni alkotótáborban. A megyei tanfelügyelőség immár ötödik éve szervezi meg e tábort, melyet a Pedagógusok Háza továbbképzőként ismer el. A jelentkezők közül azokat válogatta ki, akik már több alkalommal részt vettek a kézművestáborban. A résztvevők bútorfestést, nemezelést és bogozást tanultak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától megnyert támogatásnak köszönhetően a táborban tanultak összegzéseként módszertani füzetet adnak ki annak érdekében, hogy ez kincset érő mintavilág a megye minden magyar óvónőjéhez eljuthasson. /Iochom István: Csernáton. Pedagógusok a múzeumkertben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

A Magyarok Székelyföldi Társasága, a Julianus Alapítvány idén is Háromszékről indította az erdélyi Lármafa-találkozósorozatot. Kökös, Sepsikilyén és Sepsiszentgyörgy vendégei voltak a Magyarországról, Felvidékről és a Pancsova melletti Székelykevéről érkező csapatok, valamint erdélyi vendéglátóik és utastársaik. A Lármafa-találkozók Szent László kötődésűek, a jelképes zarándokút vállalói Szent László nyomdokait keresve jutottak el a legendát élő hagyományban és templomi falfestményekben őrző településekre. Beder Tibor mondhatni egyszemélyes rendezvénye, az évenként ismétlődő erdélyi Lármafa-találkozó, amelynek szelíd hangja már a tengeren túli tájakra is elhangzik, Dávid Ibolya MDF-elnök és Luer Edit, az Amerikai Magyar Szervezetek és Szövetségeinek elnöke is vendégük. /Sylvester Lajos: Háromszéki Lármafa-találkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

A bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem (ASE) októberben területi távoktatási központot indít Kovásznán kereskedelmi (turisztikai szakosításban), könyvelési és könyvvitel—informatika, valamint gazdasági menedzsment karral. A távoktatási karokon a tanterv ugyanaz, mint a nappali tagozaton. A tanárok a bukaresti egyetemről járnak ki hétvégeken. /(bodor): Egyetemi távoktatás indul Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./ Székelyföldön a román egyetemek kihelyezett tagozatokat indítanak, hogy csökkentsék a magyar magánegyetem vonzását.

A hetvenkét éves, Kézdivásárhelyen élő Kosztándi Jenő festőművésznek ítélték oda a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-napok alkalmával Az év művésze címet. Kosztándi Budapesten, az Ernst Múzeumban egy munkájával jelen lesz a július 14-én nyíló Felezőidő - a romániai magyar művészet identitáskeresése, 1965—75 című kiállításon. Sepsiszentgyörgy feleségével, Kosztándi B. Katalinnal és Katalin lányával együtt állított ki. /Iochom István: Az év festőművésze: Kosztándi Jenő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

Jakab Gábor, a Keresztény Szó és a Vasárnap főszerkesztője elemző kötetet írt Mindannyiunk Tízparancsolata címen (Glória Kiadó, Kolozsvár, 2001). A könyv alcíme: Alapvető kötelességeink és jogaink alapokmánya. /Kudelász Ildikó: Rendhagyó könyv a Tízparancsolatról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

A sepsiszentgyörgyi születésű, nagyajtai nevelkedésű Moyses Márton mindössze 29 éves életének történetét legfőképpen a mellette mindvégig kitartó húga, Moyses Éva ismerte. 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt. 1969 telén a prágai egyetemi hallgató, Jan Palach, majd néhány napra rá Budapesten a Nemzeti Múzeum lépcsőin a középiskolás Bauer Sándor, egy év múlva pedig Moyses Márton felgyújtotta magát. Ezt tette a brassói Liviu Babes is 1989-ben, Brassó-Pojánán. - Moyses Márton egyetemi hallgatót 1960-ban tartóztatta le a Securitate. A kiváló képességű fiatalembert a matematikatudományok, az irodalom, a folklórkutatás, a társadalomfilozófia, az atomfizika mellett különféle találmányok is foglalkoztatták. Az 1956-os magyar forradalom idején a baróti gimnáziumból megszökve nekivágott negyedmagával a román—magyar határnak, hogy a szabadságharc oldalára szegődjön. Moyzes 1962-ben kiszabadult a börtönből, nem folytathatta tanulmányait, sőt, állami munkahelyet sem kaphatott, hanem a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak. A lap két részletet közölt a Moyses Márton kálváriáját összeállítani igyekvő, Bűn volt a szó című kötetből. 1960. decemberében Moyzes a marosvásárhelyi Securitate egyik kihallgatója előtt elismerte, hogy ő írta a Holnap forradalom című verset, továbbá a Szomorú beszéd magamról (Barátomnak) és az Igaz emberséggel ölni címűt. Moyzes a börtönben levágta a nyelvét, mert olyasmire kényszerítették, hogy mondja azt, amit nem csinált. Erre a kegyetlenül, érzéstelenítés nélkül visszavarrták a nyelvét. Az öncsonkítás 1962. szeptember 28-án történt. - Moyses Mártont a Szovjet Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez Moszkvába írt levelében /1969-ben/ az erdélyi magyarság kérdését is felvetette: Erdély 1944 utáni kérdése olyan problémát jelenthet, amely ,,a kommunista tábor egységét veszélyeztető tényezővé válhat". ,,Az 1944 után kialakult helyzet marxista elemzését sem a romániai, sem a magyarországi kommunisták nem végezték el (Ezért a felelősség kölcsönös.)". Mindkét állam kommunista vezetőségének oda kell hatnia, hogy megkülönböztetett barátság alakuljon ki Románia és Magyarország között, hogy a két állam között levő határ váljon adminisztratív határrá, ne legyen politikai határ, javasolta. - Moyses Márton folklórgyűjtéssel is foglalkozott. ,,A válogatásnál arra törekedtem, hogy olyan termékeket mutassak be, amelyeket a Konsza-gyűjtemény nem közöl (sok esetben a Vadrózsák sem)" — írta. /Benkő Levente: Bűn volt a szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28., jún. 29./

"Gelencén négynapos falunapot és nagyvásárt tartottak. A helybeli Jancsó Benedek Általános Iskola tanulói nép- és modern táncokat mutattak be, illetve népdalokat énekeltek. A sportrendezvényekrek több százan gyűltek össze. A Bodor György Művelődési Otthon előcsarnokában könyv- és népművészeti tárgyakat, elsősorban fafaragásokat állítottak ki. /Falunapok Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./"

"Idén kivételesen felvételi nélkül lehet bejutni a Bukaresti Tudományegyetem magyar szakán a 15 tandíjmentes helyre, 50 százalékban a líceumi évek tanulmányi átlaga, 50 százalékban pedig az érettségi vizsga átlaga alapján. A fővárosi hungarológiai tanszék diákjainak lehetőségük van magyarországi részképzésen, valamint magiszteri és doktori képzésen részt venni. Tanári alapképesítésük birtokában kutatói, újságírói, fordítói, levéltárosi stb. pályára is léphetnek. /Magyar főszak Bukarestben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Beder Imre, Papolc református lelkésze megmozgatta a falut. A faluban nincs se '48-as, se világháborús emlékmű, s a kommunizmus áldozatairól is csak a Bede Erika tanárnő, a Papolc-monográfia szerzője tudósít. Papolcon nincs RMDSZ sem, a magyar államalapítás ezeresztendős évfordulóján itt nem volt emlékező ünnepség. Most pótolni óhajtják a mulasztásokat. Májusban volt könyvtáravatás, elkészült a falumonográfia, a kis kultúrházat rendberakták. A Duna Televízió, Bede Erika és társai közbenjárására, a Papolcról elszármazott Földes István révén egész könyvtárra való könyvadománnyal lepte meg a helyieket. /Sylvester Lajos: Papolc - papharc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Júl. 1-2-án a Nemzeti örökség nyilvántartása és kezelése címmel nemzetközi részvétellel zajló konferenciát rendeztek Árkoson. Az értekezletet a kultuszminisztérium szervezte a prefektúra és a művelődési, egyházügyi és nemzeti kulturális örökség Kovászna megyei igazgatósága támogatásával. /Műemlékvédelmi konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./"

"Június 28-án nyílt meg a tizedik alkalommal megrendezett Incitato művésztábor Fortyogófürdőn. Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász, a tábor vezetője tájékoztatott: idei témájuk a lófő székely. A táborozók lótartó gazdákat látogatnak meg. /Iochom István: Fortyogófürdő. Incitato művésztábor - tízedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./"