"Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Június utolsó napjaiban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással két magyarországi fesztiválon vett részt: A csoda című játékkal a Zsámbéki Szombatok XX. kiadását nyitotta meg, az Ilja próféta című csodás történettel pedig Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválján vett részt a társulat. A Magyar Nemzet néhány szép kritikát közölt a zsámbéki szereplésről: "Maga is csoda volt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégjátéka; ha ezt a Bocsárdi László rendezte produkciót egy nyugati fesztiválon bemutatják, a nagyvilágnak nem lenne kétsége afelől, hogy van diadalmas magyar kultúra." /Váry O. Péter: Turnén a Tamási-társulattal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./"

"Minden esztendőben megtartja nyári táborát a kolozsvári Napsugár című gyermeklap. Idén Illyefalván negyven olvasó, rejtvényfejtő töltött egy hetet a jutalomtáborban. Kilenc évvel ezelőtt Erdőcsinádon találkoztak első ízben a Napsugár-táborozók, majd a második tábort Sepsiillyefalván szervezték, és azóta évente visszajárnak ide. Júl. 1-jén kezdődött a tábor, a nyaraló gyermekek képviselik a Napsugár-olvasók közel húszezres táborát. Volt általános műveltségi vetélkedő, ügyességi verseny, környezetismereti foglalkozás, falu-, városnéző program Illyefalván, illetve Sepsiszentgyörgyön. A gyermekek drámajátékokban próbálhatták ki leleményességüket, népi játékokat és dalokat tanultak. Zsigmond Emese a lap főszerkesztője volt a táborvezető. /(fekete): IX. Napsugár-Tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./"

"Háromszék megyében az iskoláknak csupán 63 százaléka kap egészségügyi engedélyt. Tizenkilenc falusi iskolában nincs semmilyen víz, közülük négy olyan településen működik, ahol nincs ivóvíz. Kovászna megyében az oktatás 60-65 százaléka falun zajlik, 70 elemi és 71 általános iskolában. 70 elemi és 61 általános iskolában csempekályhát fűtenek fával, két helyen gázzal, nyolc általános iskolában saját rendszert szereltek be, melyeket fával, gázzal, illetve folyékony fűtőanyaggal üzemeltetnek. 10 elemi és 19 általános iskola a falusi vízhálózatból kapja a vizet, 41, illetve 47 tanodában a gyermekek kútvizet isznak, öt helyen más megoldást találtak. Megdöbbentő az illemhelyek helyzete falun: egyetlen iskolában van vízzel öblíthető és csatornázott vécé, 34 helyen folyó víz van ugyan, de csatornázás nincs, 83 iskolában víz nélküli, kiszippantható latrina áll rendelkezésre, 23 tanodában pedig sem víz, sem szippantás. /(fekete): Tizenkilenc iskola víz nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./"

"Történelmi eseményre került sor júl. 8-án a Bákó melletti csángómagyar faluban. Lujzikalagor hatalmas katolikus templomában először hallgathattak anyanyelvükön misét a helyi hívek. Adam Valerian, a budapesti Csángó Koordinációs Iroda vezetője elmondta, mintegy 100-150 helyi lakos vehetett részt az esztergom-budapesti érsekség frissen felszentelt papja, a lujzikalagori származású Tampo Ababei József által magyarul celebrált szentmisén, amelyen prédikációt - szintén magyar nyelven - Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. Az eseményre azután került sor, hogy egy nappal korábban az idén felszentelt, Lujzikalagorból származó hat kispap díszes ünnepség keretében, rokonai és falusfelei előtt első szentmiséjét celebrálhatta. A primíciát tartó kispapok között ott volt Tampo Ababei József is, aki a román nyelvű szertartás keretében is néhány szó erejéig magyarul szólt a hívekhez. Ismeretes, a jászvásári római katolikus püspökség ellenzi azt, hogy a moldvai templomokban magyar nyelven is misézzenek. Tampo Ababei József ugyan az esztergom-budapesti érsekség papja, aki legfeljebb szabadságra látogat majd haza szülőfalujába, ám reméli, hogy a magyar misét igénylő csángók hamarosan saját templomukban anyanyelven is rendszeresen hallgathatják Isten igéjét. /(Ferencz): Történelmi esemény Moldvában. Magyar mise Lujzikalagorban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./"

"A Smarande Enache vezette Pro Europa Liga szervezésében júl. 10-én az illyefalvi KIDA-központban kezdte meg munkálatait a Transzszilvánia Nyári Egyetem. A tanácskozáson előadások hangzanak el a következő témákról: regionalizmus Európában, illetve Romániában; Erdély gazdasága, Erdély politikája, erdélyi identitás. Többek között előadást tart Máttis Jenő, Kolumbán Gábor, Ioan Avram Muresan, Csutak István, Toró Tibor, Sabin Gherman, Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, a vitavezetők között találjuk Smaranda Enachet, Sarkán-Kiss Endrét, Szokoly Eleket. /Transzszilvánia Nyári Egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"Sepsiszentgyörgy szélén van a Teracotta Star. Rt. által működtetett kőbánya, a kőkitermeléshez használatos robbanóanyagok által okozott rezgések jelentősen megrongálták a házakat. Tovább ront a helyzeten, hogy minden tiltás ellenére - a kihelyezett táblák szerint legtöbb 5 tonna szállítása engedélyezett - soktonnás kővel rakott teherautók dübörögnek végig naponta többször az utcákon. Kémények omlottak le, a mennyezetről hull a vakolat, repednek a falak, és néhány ház máris emberéletet veszélyeztető állapotba került. A Sepsireform Egyesület, melynek létrehozását a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete kezdeményezte, olyan civil szervezet kíván lenni, mely felvállalja az emberi jogok tiszteletben tartását. Felvállalták a kérdés rendezését. A polgármesteri hivatal tehetetlen, az engedély kiadásába nincs beleszólása, mert a terület nem tartozik a tulajdonába. A lakók, ha a civil fórumra nem is jöttek el, a Sepsireform Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtést támogatják. A fórumon elhangzott, hogy ha az illetékesek nem veszik figyelembe a lakók kérését, a polgári engedetlenség eszközeihez folyamodnak. /Farkas Réka: Házukat féltik. Civil összefogás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./"

"Aldoboly református lelkipásztora, Győrbíró Sándor elmondta, hogy a földterületet még nem kapta vissza a 450 lelkes gyülekezet. A gyülekezet megemlékezett a magyarság történelmi eseményeiről. Az aldobolyi emlékek, emlékkövek a templom cintermében sorakoznak. A két első emlékmű egy klasszicista kőobeliszk és egy faragott emlékkopja. Utóbbit Akácsos Pál Botond Bölönben élő pedagógus, népi faragómester készítette 1996-ban. Az emlékművek a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára, a kuruc és az 1848-as magyar szabadságharcra, a két világháborúra, és a romániai rendszerváltás esztendejére, 1989-re emlékeztetik a szemlélőt. Új emlékművel gazdagodott az aldobolyi református panteon. Ez egy csonka, andezitből faragott kőobeliszk, rajta a Trianoni Társaság lángos-tüzes jelvénye látható, alatta a felirat: Nemzetünk fájdalma. Ezt áldotta meg az emlékállító lelkész istentisztelet keretében az évfordulót, június 4-ét követő vasárnapon. A templom két nemzeti zászlóval is gazdagodott. A két zászló a műemlék templomban kapott otthont. /(kisgyörgy): Emlékállító Aldoboly. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"A Pro Europa Liga által Sepsiillyefalván szervezett Transszilvánia Nyári Egyetem második napján a gazdaság, annak fejlődése és lehetőségei volt a téma. Az előadók egyetértettek abban, hogy a decentralizáció segítheti Erdély gazdasági fejlődését. Kolumbán Gábor szerint a gazdasági verseny területi eleme nem az állam, hanem a régió kellene hogy legyen. /(Ferencz): Transszilvánia nyári egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./"

"Kísértet járja be a magyarországi közéletet: az ügynökmúlt kísértete, állapította meg Sylvester Lajos. Eörsi Mátyás államtitkár bevallotta, hogy apja is ügynök volt, egyetemi tanár-, majd rektorként, de senkinek sem ártott, szemben Pokorni apjával, aki feljelentéseket írt. Ez gusztustalan csúsztatás, egyféleképpen viselkedik valaki tizenkét év politikai börtönbüntetéssel a nyakában, három évtizeden át zsarolva, és másféleképpen, ha mondjuk, egyetemi tanár. Ugyancsak Eörsire jellemző, hogy Pokorni lemondását álságosnak találja, szerinte csak azért tette, hogy piedesztált építsen belőle a maga és pártja számára, amelyről Medgyessyt elmarasztalhatja. Világos: Eörsi nem álságos, ő nem mond le. Eörsi Mátyás ügyvédi irodát nyitott azzal a Bauer Miklóssal, akit "körmös" Bauerként emlegetnek. Fia, Tamás az előző ciklusban országgyűlési képviselő volt. A legtöbbet beszélő. A kormánypárt, hogy a restauráció számára kedvező feltételeket teremtsen, politikai tisztogatást végez, leleplez, ellenőriz, feltár... Így tették ezt ötven évvel ezelőtt is. Egy apró mozzanat, cseppben a tenger: az oktatásügyi minisztériumban is nagy hibákra bukkannak. Egy hölgy tüsténkedő új ügynökként betelefonál a tévéhez: az Országimázs Központ március 20-án postáztatott igényes kivitelezésű, igen drága, a magyar millenniummal kapcsolatos anyagokat. CD-t, kottát, kazettát, könyvet. Március 15. már "lejárt". Világos: meg kell büntetni. Magyarországon a rendőrök már az olasz turistákat vagy sportolókat is megrégulázzák a zöld-fehér-piros zászlóért. /Sylvester Lajos: Közélet: bűzlő posvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./"

"A romániai magyar nyelvű helyi és regionális napilapok vezetői júl. 12-i kolozsvári találkozójukon elhatározták a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének a bejegyzését. Az alapító tagok: az Inform Média Kft. (a nagyváradi Bihari Napló kiadója), a Hargita Népe Lapkiadó (csíkszeredai Hargita Népe), az Impress Kft. (marosvásárhelyi Népújság), a Concord Media Rt. (aradi Nyugati Jelen), a Szabadság Kft. (kolozsvári Szabadság), a Zotmar Press Kft. (szatmárnémeti Szatmári Friss Újság) és a H-Press Kft. (sepsiszentgyörgyi Háromszék). Az egyesület nyitott minden további romániai magyar lapkiadó előtt, amely a véglegesítendő alapszabályzatot elfogadja. Az új szervezet célja a romániai magyar nyelvű írott sajtó kiadói érdekeinek képviselete és védelme. Az egyesület támogat minden olyan kezdeményezést, amely a romániai magyarság érdekeit képviseli, illetve az anyanyelvű sajtó fejlesztésére irányul. /Bejegyzés előtt a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban a Sepsiszentgyörgyön kirobbant zászlóbotrányról elmondta: a magyar nemzeti szimbólumok zavartalan és jogszerű használata ma már tény Romániában, törvény által biztosított. Az állam nemzeti szimbólumainak használatát szintén törvények szabályozzák. Takács szerint az egyre súlyosodó gazdasági, szociális helyzetekkel megbirkózni nem tudó román politikai elit etnikai jellegű csetepatékra akarja helyezni a hangsúlyt. Szerinte aki csak zászlókról beszél Háromszéken, az megfeledkezik a magyarokról, legyen az piros-fehér-zöld vagy a román zászló, megfeledkezik a románokról, akik a megyében élnek. "Mi Háromszéken tisztességes nyugalmat akarunk" - szögezte le. Szerinte a helyi önkormányzatnak alapvetően a megye gazdasági tényezőire kell helyezniük a hangsúlyt. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"Kádár Gyula Sepsiszentgyörgyön élő történész, a Történelmünk szerkesztője kifejtette véleményét a népszámlás eredményéről. A kilencvenes évek elején - amikor a hivatalos román statisztikai adatok mintegy 1,7 millió erdélyi magyarról beszéltek -, Kádár Gyula makacsul kitartott azon álláspontja mellett, hogy létszámunk több mint 2,5 millió. A Regio kisebbségi szemle 1992/3-as számában szembeszállt azzal az érveléssel, miszerint nincs különösebb jelentősége a lélekszám pontos ismeretének, mert úgymond mi akkor is létezni fogunk, ha a román statisztikák megszokott módszereivel százezrekkel kevesebbet fognak nyilvántartani. Kádár Gyula tíz évvel ezelőtt az 1910-es népszámlálási adatokat véve alapul jutott arra a következtetésre, hogy a romániai magyarság összlétszáma 2 millió 530 ezer fő. A román külügyminisztérium tíz évvel ezelőtti nyilatkozata is ezt támasztotta alá: "a romániai magyar kisebbség számszerűleg állandóan gyarapodott, az ország lakosságának demográfiai rátájával megegyező ütemben". A valóságban azonban nagyobb lehetett az asszimiláció. Van ugyanis etnikai beolvasztási kísérlet a többségi nemzet részéről. A nemzetiségek eltüntetése nyugat-kelet irányú. A határ menti magyar vármegyéket elrománosították, mondhatni a Partium elveszett, a magyar többségű megyéket felszámolták néhány évtized leforgása alatt. Egyedül a 800 ezres tömb, a Székelyföld maradt meg. És ennek felszámolása a következő cél. Ijesztő, hogy 2002-ben a székely főváros, Marosvásárhely magyar ajkú lakosságának aránya 50% alá esett... Szomorú, hogy a Maros megyei, magyar anyanyelvű iskolások 70%-a nem magyarul tanul! Háromszéken a rendőrség létszámát növelik, Sepsiszentgyörgyön csendőrkaszárnya épül. A vezető funkciók 70%-a román kézbe került: rendőrség, titkosszolgálat, vasút, törvényszék, a volt állami vállalatok élén ma már román nemzetiségűek állnak. Félelmet gerjeszt az ún. "jó munkahelyek" román kézbe kerülése. Az erdélyi magyarság létszáma Kádár szerint jelenleg is megközelíti a két milliót, de 1992-höz viszonyítva nagy számú, egyébként magyar anyanyelvű cigány vallja magát romának. "Ugyanakkor a Magyarországról érkező nemzetellenes gondolkodásmód Erdély-szerte negatívan befolyásolja a fiatal nemzedéket." A kétmilliós tömegből több százezren lehetnek azok, akik az asszimiláció útján vannak, nem vállalják magyarságukat. Tény és való, hogy a kilencvenes évek elején számolt népesség egyötöde elhagyta az országot, illetve feladta nemzetiségét. Egyetlen megoldás lehet: a megmaradt, 800 ezres tömb területi autonómiájának, átmenetileg pedig kulturális autonómia biztosítása. Magyar főtanfelügyelőségeket, teljesen önálló magyar iskolarendszert kell teremteni. Ha ez tíz-tizenöt éven belül nem valósul meg, akkor az erdélyi magyarság kiüríti egykori életterét, és belátható időn belül elvándorol - vallotta Kádár Gyula. /Kocsis Cecília: Az elnemzettelenítés következő célpontja: a Székelyföld - interjú Kádár Gyula volt történelem szakos tanfelügyelővel. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"Petrovits István szobrászművész első nagy köztéri szobrát Orsován állították fel. A környék és a nemzet nagyjait megörökítő szobor- és domborműportréi ismertek. Az utóbbi időkben színes grafikákat készített, ezek egy részét láthatta a nagyközönség Sepsiszentgyörgyön. /Bogdán László: Bepillantás a folyamatba. Petrovits István világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./"

"Verespatakon a környezetszennyezés kerül előtérbe. Verespatakkal kapcsolatosan a meggazdagodás vágya a környezetkárosítás motorja, tizenegy év alatt 400 tonna aranyat és 1700 tonna ezüstöt óhajtanak kitermelni, ebből a már megkötött szerződések alapján az Eurogold Corporation - Gabriel Resources Ltd-nek 80 százalékos részesedés dukál, s kevésbé érdekli őket tizenegy éven át évi húszmillió tonna kőzet kibányászása és feldolgozása, továbbá az, hogy a felhasználandó 203 000 tonna ciánvegyület tönkreteszi a vidéket. A bányászat miatt 780 gazdaságot, 138 lakást, 8 templomot, 9 temetőt kell elköltöztetniük vagy megsemmisíteniük. Az újabb kori aranyásók azt próbálják elhitetni az itt lakókkal, hogy a cián nem mérgező. /Sylvester Lajos: Vérespatak lesz Verespatak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./"

"Alsóausztria és Háromszék kapcsolatépítését indítja útnak egy pályázat. Először fordul elő, hogy Háromszék a salzburgi székhelyű szakmai szervezettel közösen nyújtott be pályázatot Phare támogatás elnyerésére. A kapcsolatteremtési támogatást az állati eredetű élelmiszerfeldolgozás irányításában nagy tapasztalattal rendelkező osztrák szakemberek közbenjárása indult. Az együttműködés haszonélvezője nyilván Háromszék. Az osztrák szakértők támogatást ígértek néhány modellértékű állattenyésztő telep beindításához. Amikor majd Romániában beindul a SAPARD program, az EU támogatás elnyerésére közös pályázatot készítenek. Addig is él az együttműködés. E célból készítettek közös pályázatot a Phare támogatás elnyerésére, amely végső soron a megye állattenyésztőinek egészét érinti. Támogatásukkal olyan képzési programot kívánnak megvalósítani, amely az üzemág-mendezselés osztrák tapasztalataival ismertetné meg a tenyésztőket. /Flóra Gábor: Egy pályázat nemszokványos története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Szentháromság falu fogadta vendégeit. Dr. Szabó Árpádot, Erdély unitárius püspökét népviseletbe öltözött dalos fiatalok fogadták a gyülekezeti háznál. Jelenleg itt tartják az istentiszteleteket, amíg elkészül a templom. Fellépett New York város Mount Vernon kerülete unitárius univerzalista felekezetének csoportja. Ott voltak a háromszéki Csiporkázó játszóház tanítói és a Marosszéki Kulturális Egyesület képviselői. Az egykori tanácsházban néprajzi szoba várta az érdeklődőket, itt kapott helyet a székelyszentistváni Sándor János faragómester tárlata. Az előcsarnokban megnyílt Veress Elza-Emőke marosvásárhelyi tanítónő cérnagrafika-kiállítása. Megérkeztek a Veress Kálmán táncoktató kezdeményezte Vándorcsizma Találkozóra a Nyárád menti és segesvári fiatalok. /Bölöni Domokos: Szentháromság: ima és dal a szabadban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"

"Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./"

"Júl. 20-21-én rendezték meg először a Kilyéni napokat. Az árkosi Búzakalász Kulturális Egylet fúvószenekara szolgáltatott térzenét, illetve az árkosiak táncosai és a szotyori, valamint a kilyéni kultúrházak leány néptánccsoportjai mutattak be székely, román, szász táncokat. Volt lepényrágás, zsákban futás, traktorhúzás, kerékpárverseny, futóverseny, de még focibajnokság is. A testvértelepülés, Sárpilis küldöttsége népviseletben jelent meg. /Kilyéni napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./"

"Júl. 20-án a hívó szóra hazajöttek Magyarhermányra az elszármazottak. A Máté János Általános Iskola udvarán a tanoda névadójának érdemeit Balog Irma igazgatónő méltatta. A falu kis és nagy táncosai színvonalas üveges és páros táncot mutattak be. Akik elég erősnek, felkészültnek érezték magukat, fociban, kerékpározásban, futásban, kötélhúzásban, sörivásban mérhették össze erejüket. /(hecser): Magyarhermány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./"

"A kormánypárt néhány olyan jelzést adott le, mely megtörni látszik az RMDSZ és az SZDP mindeddig harmonikusnak tetsző kapcsolatát. A kormányfő a kedvezménytörvény befagyasztását kérte, a nyárádszeredai magyar ifjúsági találkozón a propagandaminiszter, Vasile Dancu a kisebbségek, köztük a romániai magyarok telhetetlenségéről, mindig újabb és újabb igényeiről értekezett. Politológusok szerint a kormánypárt lépésváltását az okozza, hogy a közvélemény-kutatások szerint a román lakosság, elsősorban az erdélyiek igen jelentős hányadában visszatetszést keltett a SZDP-RMDSZ-együttműködés. A kormánypárt is véres szájú nacionalistákkal van tele, akik ha enyhül a pártvezetés fegyelmező nyomása, bármikor az ellenkezőjét is mondják annak, amit korábban hangoztattak. Bízni tehát a nemzeti kérdés kiszámított és távlatos román kezelésében aligha lehet. Kár, hogy ennek dacára, s mindezek tudatában az RMDSZ nyakig merült a kompromisszumokkal terhes kapcsolatba. /Simó Erzsébet: Józanító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./"

"Háromszék és Sepsiszentgyörgy képviselői a Csongrád megyei Mórahalomba, illetve Szegedre látogattak. Demeter János tanácselnök és Vajda Lajos alelnök, valamint Czimbalmos-Kozma Csaba alpolgármester Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, parlamenti képviselő meghívásának tett eleget. A tárgyaló felek három területen jelölték meg az együttműködés lehetőségeit: elsősorban a gazdasági szervezetek partnerkapcsolatát támogatják, de mind az önkormányzatok, mind az ipari parkok tekintetében közös programok megvalósítását tervezik. /Mórahalom-Sepsiszentgyörgy. Együttműködés kezdődik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./"

"Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Júl. 25-én Németh Zsolt képviselő, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke Kézdivásárhelyre látogatott. A politikus elsőként a státusirodát látogatta meg, majd lakossági fórumon vett részt. A fórum házigazdája Tamás Sándor parlamenti képviselő volt. Németh Zsolt a bálványosi szabadegyetem megszületéséről, a státustörvényről és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról tartott tájékoztatót, majd kérdésekre válaszolt. A jelenlevők kezükben egy-egy szál virággal Gábor Áron főtéri szobrához vonultak, ahol a több száz fős tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./"

"Érthetetlen, hogy a szinte korlátlan hatalmú kormánybiztosi intézmény mellett mi szükség van további, egyes megyékre külön figyelő minisztériumi alkalmazottakra. Indokolatlan a Kovászna és Brassó megyére "állított" Ioan Lacatusu kinevezése egy egész megye lakossága megalázásának számít. Lacatusu ugyanis új karrierjét is végig a magyarellenesség jegyében építgette. Ez a restaurációs kísérlet megsemmisíti a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezetei között aláírt protokollumtól remélt törékeny békét. A kinevezés a háromszéki magyar vezetők tudta és értesítése nélkül zajlott, s hogy az RMDSZ csúcsvezetésének véleményét kikérték-e, arról nincs hír. Ha a kinevezés az RMDSZ vezetésének hozzájárulásukkal történt, beleegyezésük nehezen magyarázható távlati politikai célokkal, ha viszont nem, akkor megkérdőjeleződik a két politikai formáció között élő protokollum lényege és haszna. Ilyen körülmények között érdemes-e fenntartani a PSD és az RMDSZ közötti látszatházasságot, kérdezte Csinta Samu. /Csinta Samu: Állami cinizmus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Botosani város helyi tanácsa nem szavazta azt, hogy a Ion Antonescu utca nevét Gheorghe Dojára változtassák. /Botosani "ellenáll". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./"

"Ezekben a napokban tartják Rétyen a fúvóstábort. Az immáron tizedik alkalommal tartott országos találkozón a gyermekek a hangszerek titkaival ismerkednek a szakma legjelesebb mestereinek irányításával. Romániában egyedül Rétyen tartanak ilyen fúvóstáborokat. Itthonról és Magyarországról 29 helységből 170 gyermek és 30 szakmabeli tanár jött el idén a rétyi Kováts András Fúvósegyesület táborába. A rétyi fúvószene atyja, Kelemen Antal tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke a fúvósmozgalom utánpótlása szempontjából tartja fontosnak a tábort. /(benkő): Fúvóstábor Rétyen. Készül az utánpótlás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

"Három helyen /Ószandecen a Szent Kinga által 1280-ban alapított kolostor udvarán, Tarnówban és Krakkóban a főtéren/, több mint háromezer néző előtt rendkívüli sikerrel mutatta be Lengyelországban a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum meghívott művészekkel együtt a Szent Kinga gyűrűje zenés misztériumjátékot. Az ezeréves magyar-lengyel közös történelem legbeszédesebb helyszínein a szentgyörgyiek nyolcvanfőnyi csapata érezte, hogy a mindennapokba is beépült a lengyel és a magyar nép barátsága, ami a szandeci földön a lengyel nép anyjaként is tisztelt Kinga-kultusszal társul. A turnéban segített Magyarország varsói nagykövetsége, dr. Molnár Imre kultúrattasé, valamint dr. Kovács István krakkói főkonzul. /(fekete): Szent Kinga követei Lengyelországban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

"A háromszéki földbirtokos családokat 1949-ben elhurcolták Dobrudzsába, a rizsföldekre, a sertéshizlaldákhoz. Szántaniuk kellett, priccs és barakk volt az osztályrészük. A deportáltak kényszermunkát végeztek, volt köztük diplomás tanár, orvos, jogász, mérnök, művész, férfi és nő, öreg s fiatal. Egyikük, uzoni Temesváry Jánosné Gerlóczy Mariette megrázó könyvet írt a kitelepítésről, a dobrudzsai évekről, a világ torz változásáról /Két ország közt félúton, Csíkszereda/, és aki az 1990-es évek elején a Kovászna megyei Uzonban visszakapott, kastélynak is beillő udvarházát a falunak adományozta. /Komoróczy György: Háromszék - Dobrudzsa - Székelyudvarhely. Nagybányai Bányay Sándorné emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./"

"Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"