Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ valamint a Maros Megyei Tanfelügyelőség megszervezte A magyar nyelv napjai elnevezésű rendezvényt ápr. 19-20-án, ezúttal Marosvásárhelyen. A szakmai konferenciát követően Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elsőként a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő nyerteseit díjazta. A nyertes csapatok nyáron az illyefalvi Napsugár-táborban vehetnek részt. A díjkiosztó ünnepségen az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége valamennyi szervezőnek, pedagógusnak oklevelet nyújtott át fáradságos munkájáért. Ez volt az AESZ immár tizedik rendezvénye. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az AESZ elnöke hangsúlyozta: ragyogó rendezvény volt a magyar nyelv ünnepe. A marosvásárhelyi Magyar Nyelv Napjai mérce lesz az elkövetkező rendezvényeken. /(mezey): Mindannyian gazdagodtunk. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./ Két verseny zajlott. Az egyiket - a mesemondó versenyt - a kisiskolásoknak és a pedagógiai líceumi tanulóknak, leendő tanítónőknek szervezték. A másikon /KAVA, azaz Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn/ 12 csapat vett részt. A tanároknak, tanítónőknek szervezett szakmai konferencia keretében több előadás hangzott el. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem nyelvészprofesszora az AESZ elnöke elmondta: az Anyanyelvápolók Szövetsége az idén töltötte be tízedik esztendejét. 1990 előtt a háromszéki magyar szakos pedagógusok szerveztek - nem nyilvánosan - anyanyelvi tábort, ez volt az előzmény. Az AESZ minden évben egy-egy nyelvésznek odaítéli A Nyelvőrzés Díját, melyet ezúttal az idén a marosvásárhelyi 75 éves Bartha Jánosnak adományoztak. (Korábban Murádin Lászlót és Asztalos Lajost tisztelték meg a kitüntetéssel.) /Máthé Éva: A magyar nyelv napjai ? Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Puskás Bálint RMDSZ-szenátor parlamenti felszólalásában azzal vádolta a román távközlési szolgálatot, hogy etnikai kritériumok alapján hátrányba helyezi a magyar közösség tagjait. Mióta Bákóba helyezték át a tudakozót, a magyar megyék lakói ? főként anyanyelvükön ? igen nehezen jutnak információhoz. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

Ápr. 23-án bemutatták Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban A székelység története a XVII?XIX. században című tanulmánykötet. Az est házigazdája, Domokos Géza tisztelettel adózott azoknak, akik a levéltárakat bújták reggeltől estig, anélkül, hogy reménykedhettek volna: kutatásaik eredményeit valaha is könyv alakjában megjelentethetik. Így kezdett a székelység történetével foglalkozni Egyed Ákos akadémikus is. A kötetről szólva Egyed Ákos elmondta, a tanulmányok előkészítői egy átfogó székely történelem megírásának, mintegy előfutárai egy új szintézisnek. Egyed Ákos szólt az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerepéről is. Az EME közeljövőben megalakuló háromszéki fiókszervezetének kiemelkedő szerep jut majd a megírt székely történelem megvalósulásában. /A részben megírt székely történet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

Szent György-napokon felavatják a Míves Házat: Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeummal átellenben levő épületben berendezett műhelyekben a népi és kézműves mesterségek művelői találtak otthonra, de itt rendezkedett be az Etna Alapítvány is. A sepsiszentgyörgyi városháza Phare-pályázaton nyerte el a Míves Ház kivitelezéséhez szükséges pénzt. /Míves egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

Egy évvel ezelőtt jelent meg Sepsiszentgyörgyön a Csigalépcső folyóirat, ifjúsági lap. Ápr. 24-én tartották meg az első közönségtalálkozót. Eddig hat szám látott napvilágot. /Színeváltó Csigalépcső. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes ápr. 26-tól három napon át bemutatót tart és tanít. Ízelítőt ad a táncanyanyelv legszebb darabjaiból. /(fekete): Háromnapos séta Erdély néptánctérképén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

Az Erdélyi Magyar Könyvklub szállítja a megrendelt könyveket. Megalakulása /egy esztendeje/ óta félmillió, pazarul kiállított katalógust küldtek szét, százhúszezer könyvet adtak vagy postáztak húszezer érdeklődő magyar olvasónak, és közel hatvan rendezvényen találkoztak személyesen is az olvasókkal, s vitték el közéjük a könyveket és az írókat. Megjelent Kányádi Sándor Felemás őszi versek című könyve /Jelenkor Kiadó, Pécs/. György Attila /Csíkszereda/ prózaíró negyedik kötete a könyvhétre megjelenő regénye, a Harminchárom. /Bogdán László: Könyvek, olvasók, írók - jegyzetek az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Az Erdővidék Egyesület máj. 1-jére meghirdetett ülésén a meghívott polgármesterek többsége nem jelent meg, pedig a helyzet minél jobb megismerése fontos lett volna. Csanády András budapesti kutató előtanulmányából (A térség gazdaságának jelen állapota) kiderült, Erdővidéknek kevés az esélye, hogy gazdasági átalakulását a nemzetközi tőke és szervezetek benyomulása oldja meg. Az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk, akár a település gazdasági tevékenysége egészének átalakításától sem szabad visszarettenniük. Rendkívül fontos lenne a települési és forgalmi szerkezet újragondolása. Demeter János megyei tanácselnök felajánlotta, hogy segítenek a tudatos tőkevonzásban, a pályázatok szakszerű megírásában. /(hecser): Merre tovább, Erdővidék? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Máj. 5-én Kézdivásárhelyen a kantai Szentháromság római katolikus templomból gyertyás körmenet indult a Márton Áron püspök nevét viselő utca felé. A székely ruhás gyermekek után dr. Jakubinyi György érsek, a környék papsága és a hívek haladtak. A körmenet az eredeti formájában újjáépített kápolnához vonult, ahol Jakubinyi György érsek megszentelte Nepomuki Szent János szobrát és a kápolnát. Bodó Imre kézdiorbai-széki főesperes köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az 1740-ben emelt és 1974-ben lebontott kápolna újraépítéséhez. A szent szobrát Petrovits István képzőművész restaurálta, Kosztándi Jenő festőművész pedig újrafestette. /Iochom István: Kápolnaszentelés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

Kézdiszentkereszten első alkalommal szerveztek máj. 3-5-e között. Csavar Károly Attila polgármester díszpolgári oklevelet nyújtott át Bernt Karlsson svéd állampolgárnak, aki 1991-től önzetlenül támogatja az iskolát. A szavalatok és táncok bemutatása után mulatságot tartottak az iskola udvarán. Volt még minifoci-bajnokság, népi táncok bemutatása, sportrendezvény és bál. /Iochom István: Kézdiszentkereszti Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

Sepsiszentgyörgyön sikeresek voltak az idei Szent György-napok. Az idei városünnep egyedi lett, az előző évekhez mérve is jobb. Meghökkentő volt ez a bőség. Varázsszer a rossz napok ellen. /Demeter J. Ildikó: Tizenegyes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

Máj. 7-én a szenátus ülésén Adrian Paunescu arra kérte az RMDSZ vezetőit, nyilvánosan határolódjanak el bizonyos erdélyi magyar lapokban megjelent románellenes cikkektől. A Háromszékben, az Európai Időben és a Történelmi Magazinban megjelent cikkek többek között a román nép eredetét taglalják — állítja a Mediafax hírügynökség szerint Adrian Paunescu. A szociáldemokrata szenátor által minősíthetetlennek nevezett cikkek elítélik a Hargitai Ortodox Püspökség azon döntését, hogy a magyarlakta falvakban görög-keleti templomokat építsenek annak érdekében, hogy megerősítsék a román közösséget. Paunescu szerint az említett kiadványokban az jelent meg, miszerint a székelyek jöttek legelőször Erdélybe, miközben a románok csupán a 18. században értek ide. Ezáltal — állítja a szenátor — a dák-római kontinuitást "legendaként" tüntetik fel. Kijelentette: egy olyan párt tagja, amely túl sok lépést tesz a harmónia irányában, elfogadva az RMDSZ "túlzott követeléseit". /Paunescu magyar lapok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Henning László, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség osztályvezetője közölte: évente 200-300 gyermekkel csappan a beiskolázási szám, a tanfelügyelőség is kénytelen lépéseket tenni. Elkerülhetetlen, hogy az igen kis beiskolázási létszámmal működő tanintézményeket előbb-utóbb fel kell számolódni. A líceumokban 25-ről 28-ra emelték az osztálylétszámot, az ipari iskolákban pedig 30-ra. Az utóbbiban gond, hogy nincs meg az anyagi háttér, Kézdivásárhely kivételt képez, mivel a Gábor Áron Szakközépiskolára ez biztosított. Ösztönözni próbálják a diákokat, hogy továbbtanuljanak (Székelyföldön 2001-ben a diákok 5 százaléka (!) vizsgázott sikeresen felsőoktatási intézetbe), ezért a beiskolázási tervben az induló osztályok majdnem fele líceumi oktatásban van. Az összevonások miatt a megyében 140 pedagógust kell leépíteni szept. 1-jéig, ez a tanfelügyelőség reményei szerint nem érinti majd a szakképzett tanerőket, mivel elsősorban a megszűnő, összevont elemi iskolákban tanítókat megpróbálják más tanintézményekbe irányítani. - Ősztől 16-tal kevesebb kilencediket kezdő osztály indul a háromszéki közép- és szakiskolákban, mint tavaly. A beiskolázási terv szerint a háromszéki középiskolák nappali tagozatán 66 kilencedik osztályt indítnak, összesen 1848 diáknak biztosítva helyet. Az esti tagozaton csupán két kezdő osztályt engedélyezett a tanügyminisztérium, ami 56 helyet jelent. A szakiskolák első évfolyamán 42 osztályban összesen 1260 helyre várják a jelentkezőket. Rossz hír az "estisek" számára, hogy az ősztől nem indítanak XI. és XII. osztályokat. /Gazda – Némethi: 140 tanügyi állást kell megszüntetni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

Máj. 18-án, pünkösd szombatján volt a csíksomlyói búcsú, melyen – hasonlóan az előző évekhez közel 300 ezer ember vesz részt. Az idei, 435. csíksomlyói pünkösdi búcsú jelmondata: Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! A híveket a kegyhelyeket őrző erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Pál Leó fráter és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntötte. Jakubinyi érsek emlékeztetett arra, hogy Szent István király volt az első, aki népét és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Az érsek a búcsú céljaként azt fogalmazta meg, hogy meg kell őrizni a hitet, hűnek kell maradni a szülőföldhöz, vállalni kell a hit és az anyanyelv művelését. Csató Béla kanonok mondta a szentbeszédet. A csíksomlyói ünnepi szentmisét közvetítette a Duna Televízió, és az idén először az interneten keresztül a világ bármely pontján is élőben volt hallható. Ezt követően passiójáték volt a két hegy, a Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó alkotta nyeregben, majd csángó misét tartottak a plébániatemplomban. 21 órakor a nyeregben tartották a Szent Kinga gyűrűje című előadást. Éjjel virrasztás volt a kegytemplomban és az ifjúság számára a plébániatemplomban. /A béke kötelékével a lelki egységért. Háromszázezren zarándokoltak az idén Csíksomlyóra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Csató Béla pápai kanonok prédikációjában a keresztény értékek fontossága mellett foglalt állást, elítélve a néha terrorizmusba torkolló szabadosság eszméit. A Buenos Aires-i magyar kolóniát három zarándok képviselte, de eljöttek Ausztráliából is. A csíksomlyói ferencesek 400 ezer szentostyát készítettek elő a szentmise utáni szentáldozásra, a mise közbeni gyóntatást ötven pap végezte. Dávid Ibolya miniszter, az MDF elnöke minden évben részt vesz a zarándoklaton. "Itt hosszú időre megkapom azt a muníciót, amely elegendő ahhoz, hogy hittel, lélekkel, alázattal dolgozzam" – fejtette ki a leköszönő miniszter asszony. Pokorni Zoltán, a FIDESZ-MPP elnöke először volt a zarándoklaton. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, református lelkész annak ellenére, hogy protestáns vallású, minden évben elmegy a búcsúra, s ezt természetesnek tartja. /Lukács János, Rédai Attila: "Lelki egységet a béke kötelékével". = Krónika (Kolozsvár), 2002. máj. 20./ Az ünnepi mise előtt tíz perccel a búcsú résztvevői csodával határos jelenségnek lehettek tanúi: a felhőtlen égbolton a napot glóriaszerű fénykoszorú vette körül. A jelenségre az oltár mikrofonjától hívták fel a figyelmet: ,,Magyarok, nézzetek az égre, Isten áldása rajtunk van" — hangzott a mikrofontól, s így több százezren láthatták a csodálatos jelenséget. ,,A nap rózsát szór reánk, mert a Boldogságos Szűzanya örvend, hogy itt vagyunk" — magyarázta mellettünk az egyik csángó asszony a kis unokájának. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, aki a híveket üdvözölve elmondta: ,,Ha nem a csodálkozás, hanem a hit hozott el benneteket a búcsúra, akkor csodálatos találkozás fog történni a lelketekben". A jelenlevők az Illyés Közalapítvány jóvoltából egy óriás videokivetítőn követhették a liturgiát. /Bodor János: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Isten áldása a magyarokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Máj. 26-án Szentivánlaborfalván hagyományos bajtársi találkozót tartanak. A 27-es Székely Zászlóalj, valamint más alakulatok hetvenedik, nyolcvanadik életévüket is túllépett frontharcosai idős Szöllősi József egykori honvéd kezdeményezésére minden esztendőben találkoznak, hogy a templombeli, valamint a második világháborús emlékmű előtt fejet hajtsanak a harctereken elesett, illetve az időközben elhunyt bajtársak emléke előtt. /(be. l.): Honvédtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Kovásznán irodalom- és versbarátok nagy számban voltak jelen az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub által rendezett, Költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberiség találkozón, ahol Nagy László költőről emlékeztek a résztvevők. Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője — aki Nagy László kultuszának ápolója volt Erdélyben — a költő népköltészethez való viszonyáról és egyetemes költészetbe illeszkedéséről tartott előadást. Ezután Nagy András grafikusművész, a költő fia beszélt édesapjáról. /(b. j.): Találkozás Nagy Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Máj. 24-én tartották az ünnepélyes iskolakeresztelőt Sepsiszentgyörgyön, a Kós Károly Iskolaközpontban. A textilipari és egykori építészeti szakközépiskola és szakmunkásképző tavaly szeptemberi összevonása meghozta gyümölcsét. Jelen volt Keresztély Irma főtanfelügyelő, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Korodi Hajnalka, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke is Vargha Mihály képzőművész az iskolának adományozta Kós Károly bronz mellszobrát. A felavatott Kós Károly-emlékszobában másolatban megtekinthetőek az író szellemi hagyatékának legszebb gyöngyszemei. Máj. 27-én a Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ tudományos értekezletet tartanak Kós Károlyról, a megyei könyvtárban a Szakközépiskolások Országos Anyanyelvi Vetélkedője zajlik. /Fekete Réka: Az összefogás meghozta gyümölcsét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Kovásznán a helyi Tanulók Klubja tánc- és balettkörének szervezésében második alkalommal rendezték meg a Kovásznai források elnevezésű folklórfesztivált, amelyen román és magyar folklórcsoportok vettek részt Háromszék iskoláiból és tanulóklubjaiból. Összesen mintegy 274-en sereglettek össze a fesztiválra. /(b. j.): Kovásznai források. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A Bákó megyei tanfelügyelőség fél évvel ezelőtt indított pert a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen. Arra hivatkozva kérte a szövetség betiltását, hogy oktatási tevékenységet folytat, és ez nem szerepel alapszabályzatában. Máj. 30-án felperes egy földrajzi, nyelvi és irodalmi ismereteket tartalmazó magyar füzettel akarta bizonyítani az engedély nélkül oktatási tevékenységet a sepsiszentgyörgyi bíróságon tartott tárgyaláson. A bákói tanfelügyelőség jogtanácsosa időt kért, hogy tanulmányozhassa a csángószervezet válaszait az általa a per során korábban feltett kérdésekre. A bizonyítási tárgynak szánt füzetről a következő tárgyaláson, jún. 13-án lesz szó. Hegyeli Attila, a gyermekek délutáni foglalkozásának programvezetője a Háromszéknek elmondta, a szóban forgó füzet nem bizonyít semmit, csupán azt, hogy a tanfelügyelőség újból a megfélemlítés eszközéhez folyamodott. /(fekete): Magyar betűvel a csángószövetség ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Demeter János a Romániát képviselő öt küldött egyike lett volna a Helyhatóságok Európai Kongresszusán, amely az EU égisze alatt jún. 3—5-e között ülésezik az ismert francia városban. Az ülésszak napirendjén a romániai közigazgatási reform helyzetéről szóló jelentés megvitatása is szerepel. Tekintve, hogy Háromszéken a központi hatalmat képviselők sorozatosan keresztbe tesznek az önkormányzatnak, úton-útfélen fékezik a regionális politika megvalósulását, gáncsoskodásaikkkal akadályozzák a helyhatósági döntések alkalmazását, Demeter János úgy véli: ő maga nem szavazhatja meg tiszta szívvel a Strasbourgban előterjesztendő jelentést. Ezért úgy döntött, nem utazik el, részletes feljegyzést küld az államvezetésnek, a törvényhozás két háza elnökeinek, a kormányfőnek, amelyben kifejti álláspontját a prefektúra, illetve a megyei tanács, a közigazgatás és a kormányszervek kapcsolatáról. Amennyiben beterjesztésére sem kap érdemi választ s tovább folytatódik a regionális törekvések elleni politika, akkor a dokumentumot eljuttatja az Európai Régiók Közgyűlése vezetőtestületéhez. /(Flóra Gábor): Nem utazott Strasbourgba Demeter János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Gazdag műsora volt a Barót Napok ünnepségsorozatnak. Kiss István tanította az erdélyi táncokat a fiataloknak. A sepsiszentgyörgyi Fabatka csángó muzsikát adott elő, majd Ségercz Ferenc tanított moldvai táncokat. Örömet szerzett a megzenésített gyermekverseket játszó Kelekótya együttes. A színházkedvelők a Csíki Játékszín Csipike mesejátékát tekinthették meg, majd a Kelemen Antal karnagy vezette rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenélt. /(hecser-benkő): Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada jún. 1-2-án ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Felidézték a kovásznai diákszínjátszás múltját 1972-től napjaikig. Voltak előadások is, felléptek az Orbán Balázs Általános Iskola tanulói, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákszínpada, a kovásznai diákszínpad, majd a brassói Áprily Lajos Gimnázium Grimasz diákszínpada zárta az előadások sorát. /(bodor): Kovásznai Diákszínpad. A harmincadik évforduló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Bukarest utcáin, köztereinek hirdetőtábláin nemrégen plakát jelent meg, a Vasgárda hivatalos címe és telefonszáma, itt jelentkezhetnek a jövendőbeli tagok. A legionárius mozgalom tehát törvényesen működik, tagokat toborozhat, megszervezheti saját tevékenységét. Mindez éles ellentétben áll ama nemrégiben megjelent törvénnyel, amely kifejezetten tiltja a fasiszta, faj- és idegengyűlöletet szító alakulat működését. Most kénytelen-kelletlen leszedik az Antonescu-szobrokat, Corneliu Vadim Tudor nagyromán pártelnök azonnal jelentkezett, felajánlva, hogy befogadja a ledöntött Antonescu-szobrokat magánterületeire. Nemrégen jelent meg egy baloldali francia történész vaskos monográfiája a román értelmiségi elit két csillagáról: Mircea Eliadéről és Emil Cioranról, s kettejüknek a Vasgárda mozgalmához, eszméihez való kapcsolatáról. Alexandra Laignel-Layatine monográfiájában /Cioran, Eliade, Ionescu. A fasizmus elfelejtése/ azzal vádolta Eliadét és Ciorant, hogy a harmincas években, lázadó ifjúkorukban mindent megtettek Vasárda népszerűsítéséért. /Bogdán László: A Vasgárda alakuló fészkei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Jún. 7-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Plugor Sándor korai alkotásait bemutató kiállítás. /Rejtett kincsek közszemlén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Czegő Zoltán költő, szerkesztő, esszé- és újságíró, az erdélyi második Forrás-nemzedék tagja 1966-tól publikál verseket. Első verskötete a Pogány liturgia (1970). Ezt követte a Titkos délután (1973), Ezen a parton (1978). Publicisztikai írásgyűjteménye: Ember a Kénostetőn (1981). Lírai vallomáskötet a Nyár, köd alatt (1983). Az 1988-tól Magyarországon élő költő Lelkek világzuhatagba (1996) című verskötete után jelent meg a Muskátlis Európában című lírai publicisztikai és esszégyűjteménye (2000). Legújabb könyve a Hetednap után című verskötet. Költői világképére jellemző bizonyosság: a kegyelem hite az emberi történelemben, az emberiség üdvösségtörténetében. /Cs. Varga István: ,,A lélek nem oxidálódhat". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Vox Humana, a híres sepsiszentgyörgyi kórus. A jún. 8-i jubileumi ünnepségen a Vox Humana útjára bocsátja első, Laudate Dominum című CD-jét, és zászlót is avat. Szilágyi Zsolt karnagy, a Vox Humana ,,lelke" alapító tagja a kórusnak, az indulástól kezdve irányítja a ,,csapatot". A Megéneklünk, Románia fesztiválsorozaton a legelsőtől egészen addig, ameddig tartott, tehát 1977-től 1989-ig, mindig első díjat nyert a Vox Humana. Emellé aztán jöttek a csíkszeredai régizene-fesztiválok, majd a kiszállások, énekeltek Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Déván, Temesvárt, Bukarestben, Brassóban, a megyében sokszor. Voltak rádió- és tévéfelvételek. A vidéken az egyedüli együttes volt, amely 1989 előtt el tudott jutni kétszer is Olaszországba, ahonnan a két versenyről három díjat hoztak haza. 1982-ben egy arezzói verseny után Rómába is eljutottak, ahol fogadta őket II. János Pál pápa — és magyarul szólt hozzájuk. Emiatt a belügyi szervek kihallgatták, zaklatták őket. /Váry O. Péter: 30 éves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./ A Vox Humana kamarakórus fennállásának harmincadik évfordulóján rendkívüli hangversenyre került sor a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Fellépett a Csiky Csaba vezette marosvásárhelyi Musica Humana kamarakórus, valamint a sepsiszentgyörgyi Pro Musica és a Cantus Firmus vegyes kar. Az ünnepi hangverseny keretében megszentelték a kórus zászlóját és bemutatták az együttes első önálló CD-jét. /(Ferencz): Harmincéves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./