Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. július 25.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt közös levelükben tiltakoztak amiatt, hogy egyes állami hatóságok ellenzik a III. Magyar Református Világtalálkozót és politikai jelleget tulajdonítanak ennek a kiemelkedő vallási eseménysorozatnak. Az ország alkotmánya biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, joga van tehát az egyháznak megtartani a világtalálkozót. Az egyházak közösséget vállalnak a református egyház szándékaival és rendezvényükön való részvétellel nyomatékot adnak együttérzésüknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 830. sz./
1996. július 25.
Ötödik alkalommal nyílt meg Korondon a Hazanéző magyar irodalmi tábor a megyei tanfelügyelőség, a helyi Firtos Művelődési Egyesület és a korondi gimnázium közös rendezésében. Az egyhetes táborozáson a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalmi tanulmányi verseny győztesei vesznek részt, továbbá irodalomkedvelő gyermekek Magyarországból és Csallóközből is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
1996. július 26.
A júl. 17-én a román külügynek továbbított magyar külügyi válasz a budapesti nyilatkozattal kapcsolatban júl. 11-én eljuttatott román kérdésekre, bár tartalmaz számos részleges választ, a román diplomácia alapvető kételyeit nem oszlatta el, jelentette ki júl. 24-i sajtótájékoztatóján Lazar Comanescu külügyminisztériumi államtitkár. Szerinte nyitva maradt kérdések: miben áll a magyar kormánynak az etnikai autonómiához nyújtott segítsége, mit jelent a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása, miként intézményesítené a magyar kormány kapcsolatait a magyar kisebbségi szervezetekkel. Az utóbbi két évben tapasztalt közeledés a magyar-román kapcsolatokban a budapesti nyilatkozattal megtorpant. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Az amerikai törvényhozás két tagja, Christopher Smith és Frank Wolf Iliescu elnökhöz és Emil Constantinescunak, az ellenzék vezetőjének írt levélben nehezményezte, hogy az amerikai kongresszus intelmei ellenére a román hatalom választási esélyeinek növelésére használta föl a legnagyobb kereskedelmi egyezmény alkalmazásának megadását. Júl. 24-én Ion Iliescu Emil Constantinescuval és Petre Romannal tárgyalt, majd megállapodtak. Iliescu elnök visszavonja az ellenzékről tett kijelentését, cserében hármasban rögzítették, hogy az amerikai kedvezmény megadása közös harc gyümölcse. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Az erdélyi magyar református, unitárius és evangélikus püspökök közös megbízólevelével - jún. 23-a és júl. 2-a között - a kolozsvári Protestáns Intézet 30 hallgatója nyári missziós munkán vett részt Havasalföldön. Giurgiutól Szörénytornyáig /Turnu Severinig/ mintegy tíz megyében családokat látogattak, házi istentiszteleteket tartottak, összeírást végeztek, valamint a gyermekekkel foglalkoztak. Az 1992-es népszámlálás szerint Havasalföldön 14 810-en vallották magukat római katolikusnak, 1884-en reformátusnak, 261-en evangélikusnak és 129-en unitáriusnak. Havasalföldön szinte teljesen feltérképezetlen a magyarság helyzete, az itt végzett munka lélekmentő misszió. A hajdani Ungro-Valachiát még nevében is őrizte a 80-as évekig a bukaresti ortodox érsekség, annak az időnek elfelejtett emlékeként, hogy amikor még magyar királyok vazallusi területe volt ez a vidék. A hallgatók telefonkönyveket, tömbházak lakóinak névsorát böngésztek, de az utcákon is érdeklődtek. Közel százötven családot sikerült így felfedezni. Román házastársak örömmel fogadták őket házaikba. Sokan megfogalmazták: későn jöttek, áttértünk. A havasalföldi misszió adatait feldolgozzák és részletes tervet készítenek a munka további megszervezésére. /Vetési László: Kolozsvári teológusok havasalföldi misszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermének mennyezete tavasszal beomlott, de az egész épület rohamosan pusztul, hull a vakolat, lassan életveszélyessé válnak egyes épületrészek. Feltétlenül cselekedni kell. Ferencz L. Imre sorra megkérdezi, mit tett a nagyhírű iskola felújításáért az RMDSZ egyik platformja, a Bethlen Gábor-frakció, a pedagógusszövetség vagy a prefektúra. /Ferencz L. István: Veszélyben a Kollégium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Aug. 2-4-e között Jászberényben hatodik alkalommal rendezik meg a csángó fesztivált és a hozzátársított európai régiók kisebbségi fesztiválját. Eljönnek a fesztiválra a moldvai és a gyimesi csángók, illetve tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
A magyar nyelvű szakirodalom nagy nyeresége Gábos Zoltán Termodinamika /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/ című könyve, melynek megjelenését a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, a Soros Alapítvány és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatása tette lehetővé. /A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./
1996. július 26.
"Júl. 24-én Bukarestben, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi választások újra heves, kisebbségellenes kirohanásokat ígérnek. Példaként a budapesti Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozásán megszületett zárónyilatkozattal kapcsolatban az RMDSZ ellen intézett durva kormánypárti támadást említette. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ választási kampányigazgatója elmondta, hogy Kolozsváron megalakult a kampánystáb, amely fiatal politikai szakértőkből áll. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje is összeállította tanácsadó politikai csapatát, köztük van Tokay György képviselő és Verestóy Attila szenátor is.Frunda György leszögezte, hogy programja az RMDSZ programján alapul, és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. Traian Chebeleu törvénytelennek nevezte Frunda György jelöltségét az elnökségre, mondván: egy "idegen állam dokumentuma" alapján akar kampányt folytatni. Ezzel kapcsolatban Frunda György kijelentette: ő a román alkotmány alapján jelölteti magát, s aki törvénytelenségről beszél, az válassza az előírt tiltakozás útját, ő áll a bírósági ítélet elébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "
1996. július 27.
Júl. 26-án Bukarestben megkezdődött a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja országos konferenciája. Adrian Nastase ügyvezető elnök beszédében bírálta az RMDSZ-t, amiért a magyar kormány támogatását kérte autonómiaügyben. Jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSZ céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében - mondotta. Adrian Nastase elmarasztalta a vallásügyi államtitkárt, amiért engedélyezte a Magyar Reformátusok Világtalálkozóját. Ez nem képviseli a kormány állásfoglalását, hangsúlyozta. Ugyanakkor Nastase arra kérte a kormányt, hogy szigorúan és világosan tiltsa be a magyar körök olyan kedvelt témáinak tárgyalását a kongresszuson, mint a honfoglalás 1100. évfordulója, a budapesti nyilatkozat vagy a magyar autonómia. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1996. július 27-28.
Fazekas-Oláh Vilmos művezető altisztet 1995. augusztusában váratlanul tartalékos állományba helyezték. Azóta a 36 éves férfi hiába fellebbezett a minisztériumnál, a katonai ügyészségen, nem sikerült megtudnia, miért bocsátották el. A katonaságnál valahányszor hazament, munkatársai mindig azzal vádolták, hogy RMDSZ-találkozókra jár. Bukarestben egy ezredes hallgatta ki. Miért találkozott rendszeresen Tőkés Lászlóval? - hangzott a kérdés. Elmondta, hogy sohasem találkozott a püspökkel, továbbá nem RMDSZ-tag. Ennek ellenére 1995. decemberében megkapta az elbocsátását indokló határozatot: megszegte azt a szabályt, hogy a katonának tilos politikai gyűlésekre járni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27-28./
1996. július 28.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-paltform júl. 28-án Fortyogófürdőn tartott ülésén elfogadta működési szabályzatát és tisztújítást is tartott. Az EMT ügyvezető testületének tagjai: dr. Bartha András, dr. Borboly István, Gazda István, katona Ádám és dr. Újvári Ferenc. Az EMT elnöke Katona Ádám lett. Az EMT pozitívan értékeli a helyhatósági választások eredményeit, elengedhetetlennek tartja a belső választásokat, illetve hogy a jelöltek életrajza a titkosszolgálatukhoz való viszonyukat érintse. Az EMT elismeréssel méltatta a budapesti magyar-magyar tanácskozás zárónyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1996. július 28.
Júl. 28-án Fehéregyházán Petőfi-emléknapot tartottak, dr. Csiha István református püspök igehirdetése után Szabó T. Attila emléktáblát helyeztek el a református templomban. A Petőfi múzeumkertben Gábos Dezső, a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke mondott beszédet. A Petőfi emlékműnél beszédet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benyovszky Lajos, Székelykeresztúr polgármestere mondott beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 30., 833. sz./
1996. július 29.
Júl. 26-a, a gyergyói Szent Anna-búcsú napja a Gyergyói Ifjúság Napja is, amikor a főesperesi kerület plébániáinak ifjúsága találkozik egymással. A búcsús körmenet reggel 9-kor indult a plébániatemplomból a csobothegyi Szent Anna-kápolnához. A szentmisét kulturális műsor követte, a résztvevő ifjúsági csoportok mutatkoztak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
1996. július 29.
Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
"Ne hajszoljátok a főszerkesztőt! címmel tudósít a Romániai Magyar Szó arról, hogy a "Nyilvánosság Klub /nem tudjuk, mi és kik rejlenek e cégtábla mögött/ budapesti keltezésű tiltakozást tett közzé" júl. 26-án azzal kapcsolatban, hogy egy hónapja vita folyik a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán tollából megjelent, a Magyarok Világszövetségét élesen bíráló cikke körül. A Nyilvánosság Klub szerint a disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "megbélyegezte" a főszerkesztőt. "Tibori Szabó Zoltánt nemcsak hogy minden eszközzel igyekeznek Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapjának éléről eltávolítani, de a főszerkesztő több halálos fenyegetést tartalmazó névtelen telefont is rögzített." A Nyilvánosság Klub a sajtó és véleményszabadság nevében tiltakozik a hajsza ellen. A Romániai Magyar Szó ezzel a zárójeles megjegyzéssel fejezi be az ismertetést: "/Remélem, legalább ő tudja, kik tűrték föl védelmében - a nyilvánosság nevében - az ingük ujját.../" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1996. július 29.
"A Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ munkaközössége tiltakozott az RTV múlt heti esti tévéhíradója miatt. A tévében azt állították, hogy a múzeumban nem kap jelentőségéhez méltó helyet a román vonatkozású anyag és kifogásolták a múzeum megnevezését is. A muzeológusok a megnevezés történelmi jellegével érveltek, véleményüket így összegezték: "A múzeumunkat lejáratni óhajtó adás részét képezi annak az összehangolt magyarellenes tevékenységnek, amely jól átgondolt forgatókönyv szerint folyik." Nagy Benedek RMDSZ-képviselő felkérte az Audiovizuális Tanácsot, hogy a jövőben vegye elejét az etnikai feszültséget keltő adásoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"
1996. július 30.
Júl. 27-én, életének 84. évében Kolozsváron elhunyt dr. Erdő János unitárius püspök. Temetése júl. 31-én lesz. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29. / Dr. Erdő János lelkészként Oxfordban folytatta tanulmányait, 1946-tól az unitárius teológia tanszékének tanára volt. 1959-ben hamis vádak alapján letartóztatták, hat évi börtönre ítélték. Szabadulása után újra tanított, az unitárius egyháztörténet rendes tanára volt. 1972-ben főjegyzővé, 1994-ben püspökké választották. Tanulmánykötete jelent meg, hazai és angol nyelvű folyóiratok közölték teológiai munkáit, a Keresztény Magvető új sorozatának szerkesztője volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1996. július 30.
"Az etnikai tisztogatás" kifejezést Tőkés László használta először, akkor óriási volt a felháborodás a román kormánykörök és a román sajtó részéről. Az erre emlékeztető Fey László megjegyzi, hogy akkor ő sem tartotta helyesnek ezt a szóhasználatot. Később Tőkés László helyesbített, békés eszközökkel való tisztogatásról beszélt. Nemrégiben Iliescu elnök használta ezt a kifejezést: etnikai tisztogatásról beszélt azzal kapcsolatban, hogy Sepsiszentgyörgy román lakossága nincs számarányának megfelelően képviselve. Milyen erkölcsi alapon beszél etnikai tisztogatásról, teszi fel a kérdést Fey László. A Sepsiszentgyörgyön létesítendő csendőrlaktanyának milyen lesz a nemzetiségi összetétele? És mi a helyzet más városokban? Hol van a lakosság 23 %-át képviselő magyar alpolgármester Kolozsváron? /Fey László: Etnikai tisztogatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
1996. július 30.
A csíkszeredai Pallas-Akadémiai Kiadó és Könyvkereskedés a nagyszalontai Zalanta Press Kft-vel közösen könyvesboltot nyit aug. 10-én Nagyszalontán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1996. július 31.
A brit védelmi miniszter Bukarestben három dokumentumot írt alá júl. 30-án. Michel Portillo és Gheoghe Tinca többek között megállapodott a katonai együttműködés bővítéséről. Porillót vendéglátói annak szükségességéről igyekeztek meggyőzni, hogy Románia az első országok csoportjával kerüljön be a NATO-ba. /Magyar Hírlap, júl. 31./
1996. július 31.
"Melescanu külügyminiszter júl. 31-én egynapos látogatásra Párizsba látogatott, Alain Juppé miniszterelnök fogadta. A találkozó után Melescanu kijelentette: francia tárgyalópartnerei támogatják Románia felvételét a NATO-ba és az EU-ba, "Párizs ellenez mindenfajt diszkriminációt az integrációs folyamatban". Kollégája, Hervé de Charette is erről biztosította Melescanut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ "
1996. július 31.
Júl. 31-én összeült az RMDSZ országos kampányelnöksége. Személyi javaslatokat fogalmaztak meg a körzeti kampánystábok szakértőire és testületeire vonatkozóan. /Sokszínű stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1996. július 31.
Júl. 31-én több százan kísérték el dr. Erdő János unitárius püspököt utolsó útjára, a templomtól a Házsongárdi temetőig. A búcsúztatók között volt dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. A temetésen, Kolozsváron jelen volt, többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, a többi egyházak püspökei, képviselői, köztük Emilian Bistriteanu ortodox érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
1996. augusztus 1.
Az elkövetkezendő hónapokban a román diplomáciának az euroatlanti integráció sikerére kell irányulnia - így összegezte Melescanu külügyminiszter a román diplomáciai testület kétnapos /júl. 30, 31./ bukaresti elemző értekezletét. Melescanu bejelentette, hogy a külügyi apparátust felfrissítését tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1996. augusztus 1.
Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Művelődési Egyesület negyedik román nyelvű kiadványa: Fizionomia etnica si confesionala fluctuanta a regiunii carpato-balcanice si a Transilvaniei, Odorheiu Secuiesc, 1996 /A Kárpát-Balkán térség és Erdély ingadozó felekezeti és etnikai jellege, Székelyudvarhely, 1996/. Három tanulmányt tartalmaz: dr. Kocsis Károly A Kárpát-Balkán térség etnikai és felekezeti képe, továbbá Varga E. Árpád két tanulmányát az egyiknek a címe: Az erdélyi magyarok számáról, a másik pedig Anyanyelv, nemzetiség, felekezet. Erdélyi statisztikai adatok az 1880-1992-es időszakból című. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1996. augusztus 1.
Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./