"A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron, aug. 27-én elfogadott állásfoglalása szerint az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének. Az egyházak vonatkozásában a felekezeti oktatáshoz való jog szavatolása és állami támogatása, továbbá az egyházi javak - ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak maradéktalan visszaszolgáltatása a demokratikus közélet elengedhetetlen velejárója. Az egyházak már 1990-ben elkészítették egyházi törvénytervezetüket, azonban azt a román parlament mindmáig nem tűzte napirendjére. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. "Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését. felkérésük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják fölül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy szept. 3-ra összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében, így állapodtak meg a frakciók az aug. 28-i házbizottsági ülésen. Úgy döntöttek, hogy még azon a napon szavaznak az ellenzék által beterjesztett határozati javaslatról. Az még nem dőlt el, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalhat-e az ülésen. Erről a kérdésről az ülés napján dönt a házbizottság. Németh Zsolt javasolta, hogy Markó Béla szólaljon föl. Az ellenzék indítványozta, hogy az ülésre Gáldi Zoltán hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívókat az ellenzéki pártok küldik el. A rádió és a televízió közvetíteni fogja az ülés első óráit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt legutóbbi országos választmányi ülésének határozata értelmében megpróbál eleget tenni az új párttörvény követelményeinek /összesen 10 ezer tag, de 15 megyében legkevesebb 300 tag/, ennek megfelelően Gyimesbükkön Nagy Benedek képviselő, az RMKDP vezetőségi tagja és Deáky András helyi tanár előadást tartottak. Mindkét alkalommal sokan beléptek a pártba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia, a csíkszeredai Kriterion Alapítvány, illetve a gyergyóalfalui Margaretta Kft. aug. 30-án Gyergyószentmiklóson megnyitja az Ihlető irodalmi kávéházat az Astoria Szálló épületében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Bukarest, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyszeben és Kolozsvár után Bánffyhunyadon is bemutatták Antony Gáll ausztráliai Kós Károly-kutatónak Kós Károly építészete című kiállítását. /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug./

Szept. 1-jén 200 kilogrammos bronzharangot szenteltek fel Csíkszereda Szent Ágoston plébániáján. A templom építése egyelőre még nehezen halad, dr. Vass Zoltán és Korodi Ernő nagyváradi harangöntők munkája az Ifjúsági Ház kápolnájában már 15 ezer hívőt hívhat misére. /Harang már van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Szept. 1-jén a nagybányai RMDSZ szervezésében rendezték meg a hagyományos koltói Petőfi-ünnepséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

Iliescu nyilatkozott aug. 31-én: jobb lenne az alapszerződést Budapesten vagy Bukarestben aláírni, nem harmadik helyszínen. /Magyar Nemzet, szept. 2./

Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület aug. 31-i rendkívüli közgyűlése állásfoglalást tett közzé: aggasztónak tartja, hogy az alapszerződés véglegesített szövegéből kimaradt a romániai magyar egyházaktól elkobzott javak és ingatlanok törvényes visszaszolgáltatására vonatkozó cikkely. Nyomatékosan kérik a román és magyar kormányt, hogy kössenek megállapodást az elkobzott javak visszajuttatására, illetve a méltányos kárpótlás tárgyában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A Hunyad megyei Csernakeresztúron rendezték meg az emlékünnepséget a bukovinai székelyeknek a faluban való letelepedésének 85. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a meghívottak: Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke, Balogh Ferenc, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főelőadója, továbbá a helyi ortodox lelkész méltatták az eseményt. A templom előtt emlékkeresztet állítottak föl. Az ünnepségen ott volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borbély Márton, Hunyad megyei RMDSZ elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

A Bocskai Szövetség szept. 5-én este hat órára Budapestre, a Kossuth térre nagygyűlést szervez a magyar-román alapszerződés erőltetése ellen Jajkiáltás az elszakított nemzetekért címmel, jelentette be Balázs István, a szövetség titkára a szept. 2-i sajtótájékoztatón. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy képviseltetik magukat a nagygyűlésen. Az RMDSZ vezetése közölte: amennyiben a kormánypártok nem lesznek jelen, ők sem állítanak jelöltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4., Magyar Nemzet, szept. 3./

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szept. 2-án az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök elismételte az RMDSZ ismert álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban, elmondta hogy a pártok vezetőinek és Iliescu elnöknek a találkozóján három álláspont körvonalazódott, a nacionalista pártoké, amelyek elutasítják, a fő kormánypártoké és az ellenzéki pártoké, amelyek elfogadják, valamint az RMDSZ-é, amely fenntartásokkal fogadta az alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Romániai Magyar Szó két folytatásban közölte az alapszerződés aug. 21-22-én egyeztetett szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., 4./ A román lapok már aug. 29-én hozták a szerződés szövegét.

"Cseke Gábor foglalkozik azzal, hogy felmerült a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ megszüntetésének a híre. A román kormányhű média kapva kapott az alkalmon, hogy világgá kürtölje a HTMH megszüntetését. Cseke Gábor azonban biztos abban, hogy "baljóslatú ballépéseket nem követ el a magyar baloldal". /Cseke Gábor: Kinek használna a HTMH halála? = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

A Csíkszeredában működő KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja új, az intézet eddigi gyakorlatától eltérő programot indított, amely egyetemet végzett fiatal szakemberek támogatására irányul. A munka elvégzésének idejére az intézet állandó szakmai konzultációt biztosít. Ezt időnként képzés egészíti ki. A támogatás ösztöndíj típusú fiztetés-kiegészítést is jelent. Programjavaslatokat várnak a település- és régiófejlesztés, művelődési élet szervezése, szociális munka, oktatási intézmények menedzselése és egyéb témakörben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Az RMDSZ szenátusi csoportja szept. 2-án megtartotta tisztújító közgyűlését, ennek eredménye: Verestóy Attila a frakció elnöke, Szabó Károly az alelnöke, Buchwald Péter a titkára. A frakció ismét Kozsokár Gábort javasolta a szenátus Állandó Bizottsága titkári tisztjébe. Hasonlóképpen tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja is. Változatlan maradt a vezetőség: Vida Gyula frakcióelnök, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt, az Állandó Bizottság titkárává ismét Kónya-Hamar Sándort javasolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

"Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./"

Sorin Ducaru külügyi szóvivő szept. 4-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az alapszerződés aláírása szept. 16-án lesz Temesváron, amikor Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz Romániában, Vacaroiu miniszterelnök és Ion Iliescu elnök meghívására. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 4-i közleménye szerint Horn Gyula és Iliescu abban is megegyezett, hogy a megbékélésről szóló nyilatkozatot a megállapodás véglegesítése után Magyarországon írják alá, később meghatározandó időpontban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Temesváron Ion Bunoaica csendőrtábornok - 1989 előtt a temesvári Securitate parancsnoka - mellszobrát akarták felállítani. Bunoaica 1995-ben szerencsétlenségben életét vesztette. Az 1989-es Forradalom Alapítványa tiltakozó tüntetést szervezett a szobor felállítása ellen, mert az sajtóközleményük szerint Temesvár szellemének meggyalázása. A tervezett ünnepség megkezdése előtt Constantin Radoi csendőrezredes bejelentette, hogy a szekus tábornok szobrát mégsem leplezik le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Aug. 31-én Csíkszépvízen ülésezett az RMGE Országos Elnöksége. AZ RMDSZ Mezőgazdasági Osztálya és az RMGE közötti kapcsolat körvonalazásán kívül napirendre került az RMGE gazdasági vállalkozásainak elemzése, a programtervezetek vitája és elfogadása, a Pro Professione-Transilvaniae Alapítvány kuratóriumának megválasztása, a támogatások elszámolása. A találkozó után eszmecserét tartottak Tusnádon, a Nádas magántőkével működő mezőgazdasági társaság vezetőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Románia és Magyarország szerencsésebb megoldást talált az 1201-es ajánlás kezelésére, mint annak idején Magyarország és Szlovákia, nyilatkozta Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet az Adevarul szept. 5-i számában. Szerinte a lábjegyzet jó megoldás. Elismerte, hogy az amerikai kormány mind a román, mind a magyar külügyminisztériumnak felemlegette, hogy ideje véglegesíteni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A román elnökség szóvivője nyilatkozatban üdvözölte, hogy az Országgyűlés szept. 3-i rendkívüli ülésén elutasította a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos határozati javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Aug. 24-én Gyergyószentmiklóson egy vendéglőben igazoltatták Sára Csaba 24 éves fiatalembert. Az igazolvány nem volt nála, ezért három rendőraltiszt, Arhire Sorinel, Ungureanu Daniel és Gaman Cristian verni kezdték a fiatalembert. Fölszólították a jelenlevőket, hogy hagyják el a helységet, majd tovább verték Sára Csabát, végül megbilincselve bevitték a rendőrségre, ahol a fűtőtesthez bilincselve tartották reggelig. Sára Csaba több mint egyhetes kórházi ápolásra szorult. Eltörött bal járomcsontja, enyhe agyrázkódást kapott, a hátán a gumibot nyomai maradtak. Dézsi Zoltán polgármester és Suciu Gábor tanácsos beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyen működő katonai ügyészséghez és a gyergyószentmiklósi rendőrparancsnoksághoz, kérve, hogy távolítsák el a rendőrség soraiból e három altisztet. /Gál Éva Emese: Rendőrütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Nyárádszeredában szept. 6-án megkezdődött az új tanév a budapesti Agrárgazdasági Egyetem kihelyezett kertészeti szakán. Tavaly ezen a karon 28-an kaptak diplomát, az idén 48 hallgató kezdi meg az első évet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Katonai bizalom- és biztonságerősítő megállapodást írt alá szept. 6-án Aradon Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A dokumentum többek között tájékoztatási kötelezettséget ír elő a magyar-román határ 80 kilométeres körzetében zajló csapatmozgásokról. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Keleti György elmondta, hogy szept. 8-án egy németországi hadgyakorlaton ismét találkozik román kollégájával. Megállapodtak abban, hogy az idén Bukarestben aláírják a két ország közötti titokvédelmi és a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló megállapodást. /Magyar Nemzet, szept. 7./

"Molnár Gusztáv terjedelmes tanulmányában pozitívan értékelte az alapszerződést, fölsorolva az előremutató részeit, hozzátéve, hogy az RMDSZ vezető politikusai közül egyedül Frunda György vette észre, hogy az 1201-es ajánlás beemelése az alapszerződésbe az RMDSZ sikere. "Markó Béla és Tőkés László, akik megfelelően betöltötték hivatásukat", "amíg mondani kellett rendületlenül az RMDSZ-monológot, az első igazi politikai döntést igénylő helyzetben csődöt mondtak. Az RMDSZ programja átalakításra, és számos ponton kiegészítésre szorul." Azóta, hogy az RMDSZ elfogadta a belső önrendelkezésről szóló "forradalmi jelentőségű nyilatkozatot, eltelt négy esztendő, s az RMDSZ-nek illett volna észrevenni, hogy az abban megfogalmazott igények és követelések csak egy többnemzetiségű és föderális államberendezkedésű Romániában érvényesíthetőek." Az ilyesmit kívülről nem lehet egy országra rákényszeríteni. "Ennek ellenére az RMDSZ még mindig azt hiszi, hogy érdemes" az autonómia-statútum kidolgozásával bajlódnia. "Ezt a játszadozást a szavakkal sürgősen abba kell hagyni." "Az etnikai és hatalmi viszonyok miatt a kisebbségi közösség önerejére támaszkodni nem elég." Egyetlen olyan erő van, amelyik a térség iránt "érdeklődést mutat, és saját helyzete is fogékonnyá teszi a kisebbségek sérelmei és törekvései iránt. Ez az erő Oroszország." " Az RMDSZ-nek sürgősen döntenie kell." Vagy halad tovább az 1992 óta kitaposott úton, vagy változtat politikai stratégiáján. A Markó-Tőkés-Takács-féle vezetés az eddigi vonal folytatása mellett áll ki. Ezért valószínű, hogy a "kitűnő politikusi képességekkel rendelkező" Frunda György elnökválasztási kampányában kénytelen lesz új programot és új politikai stratégiát kipróbálni. Amennyiben a parlamenti választások nyomán az ellenzék alakít kormányt - az RMDSZ részvételével vagy támogatásával, Románia az 1989-esnél is jelentősebb fordulathoz érkezik: akkor fog kiderülni, hogy a demokratikus nemzeti állam továbbfejleszthető-e, vagy átadja helyét az autoritárius nemzetállam egyik formájának. /Molnár Gusztáv: Válaszúton az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6., a cikket újraközölte, nem jelölve, hogy másodközlés: Magyar Hírlap, szept. 7./"