Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. augusztus 2.
Az RMDSZ múlt heti bukaresti sajtótájékoztatóján Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje magyarul és románul üdvözölte a sajtó képviselőit. Ez hangulati jelzése volt annak, amit Frunda kifejtett, hogy az autonómiaelképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla elnök jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel, a magyarellenesség. Ennek zászlóvivője a vezető kormánypárt és az államelnöki hivatal. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Hargita megyében az RMDSZ területi szervezeteinek /Csíki, Gyergyó, Udvarhelyszéki Területi Szervezet/ elnökségeiből létrejött a szenátor- és képviselőjelölések lebonyolítását koordináló megyei jelölőbizottság, amely aug. 7-én tartja alakuló ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./
1996. augusztus 2.
Megjelent a Csernátoni Füzetek 16. száma, a helyi Bod Péter Közművelődési Egyesület időszakos kiadványa. Elsősorban néprajzi és helytörténeti anyagokat közöl. Szaktanulmánnyal felérő összefoglaló ismerteti a Csernátoni Néprajzi Múzeum értékeit. Ugyancsak ebben a számban találhatók Kézdialmás múlt század végi dűlőneveiről szóló értékelés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1996. augusztus 3.
Ötödik alkalommal tartja az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos vándortáborozását, ezúttal Málnásfürdőn. A négynapos táborozáson megjelennek a társegyesületek képviselői is. Aug. 3-án a Kárpát-koszorú expedíció beszámolóját hallgatják meg. A táborozás során tartja a vezetőség a számadását, majd tisztújítás is lesz. /Málnásfürdő vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ Az EKE tisztújítást tartott, ennek eredménye: országos elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Dukrét Lajos /Sepsiszentgyörgy/, titkár Behabecz Magda /Kolozsvár/ lett. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./
1996. augusztus 3.
"Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./"
1996. augusztus 3.
"Borbély Zsolt Attila reagált Bodor Pál cikkére. Bodor Pált 1989 után a nemzeti törésvonal elválasztotta azoktól, akik mellett helye lett volna, ma is jelzi azon párt iránti tiszteletét, melynek éppen a nemzeti problematika iránt kétes az elkötelezettsége. Emellett Borbély Imrét "szektásnak, tájékozatlannak, elfogultnak, gyűlölködőnek" és "szélsőjobboldalinak" bélyegzi. Bodor azt sugallja, hogy a budapesti Demokrata és a bukaresti Romania Mare között párhuzam állna fenn. "A Demokratát pedig, mint határozott hangú, nemzetileg elkötelezett ellenzéki lapot tartják a nemzeti oldal ellenfelei". /Borbély Zsolt Attila: Comedy of Errors. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Előzmény: Bodor Pál válasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1996. augusztus 5.
Clinton elnök aug. 3-án aláírta a legnagyobb kedvezményt Romániának is állandó jelleggel biztosító törvényt. Ion Iliescu elnök aug. 4-én közzétett nyilatkozatában az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok jelentős állomásának nevezte a kedvezmény megadását. Ez annak az eredménye, fejtette ki Iliescu, hogy elismerik a román gazdasági reformot és a demokratikus folyamatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Népszabadság, aug.5./
1996. augusztus 5.
"Aug. 4-én zárta kapuit a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson az Irodalmi Tábor, résztvevői szegedi és kolozsvári diákok voltak. Szó volt a modern magyar irodalom olyan irányzatairól, mint a hermeneutikai irányzat vagy a dekonstruktivizmus. A megjelentek "meghaladva megőrizni" kívánják az irodalmat alkotó művek szellemiségét. A tábort a szegedi József Attila Tudományegyetem és a kolozsvári egyetem filológia karán működő csoportok szervezték. A két csoport között együttműködési szerződés van, adott tájékoztatót Sántha Attila, a táborozás gondolatának egyik támogatója, ennek keretében az Előretolt Helyőrség szerzői Szegeden léptek fel, ugyanakkor április elején a szegediek jöttek Kolozsvárra. Most a hermeneutikai iskola hívei voltak jelen és a "dekonosok", vagyis a dekonstruktivisták és a konstruktivista irodalomszakértők együtt, ez az Odorics iskola. Egyébként Odorics Ferenc lesz a legközelebbi meghívott. A táborban volt egy másik kapcsolódási pont, a szegedi posztmagyar irodalomírás és az erdélyi "transzközép" közötti párbeszéd. /Kisgyörgy Réka. Híd Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ aug. 5."
1996. augusztus 6.
Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1996. augusztus 6.
A honfoglalás 1100. éve alkalmával Hajdúdorogon aug. 23-tól háromnapos konferenciát rendez az Erdély Művészetéért Alapítvány. A Honfoglalás' 96 Tábor elnevezésű programra vezető politikusokat, történészeket hívnak meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1996. augusztus 6.
Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./
1996. augusztus 6.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megtartották a magyar történészek konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte: a magyar történettudomány feladata az, hogy a sokszínű, egységesülő Európában megtalálja a magyarság helyét. Elmondta, hogy a történelemtudomány megjelenítése, népszerűsítése teljes egészében hiányzik a televízióból és a rádióból. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor az erdélyi magyar történetírásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak a magyar történettudomány tudja egységként kezelni a Kárpát-medence történetét, ezért különösen fontos, hogy az erdélyi és magyarországi történészek együttesen dolgozzák fel a közös forrásörökséget. A konferencián szekcióülések is voltak, az egyiken az összehasonító kisebbségtörténetet vitatták meg, a másikon a magyar történetírás és történelemoktatás határokon túli helyzetét tekintették át. Az utóbbival kapcsolatban Szász Zoltán történész elmondta, a legfontosabb feladatnak a kisebbségek politikai és történeti tudatának ápolását tekintették. Megtartották az 1989-ben alakult, elsősorban a határokon túli magyar történészeket tömörítő Magyar Történészek Világszövetségének tisztújító közgyűlését is. A szervezet vezetése változatlan maradt: tiszteletbeli elnöke Király Béla, a két társelnök Jakó Zsigmond és Deák István. A választmány tagjai közé kerültek többek között Benkő Samu, Jeszenszky Géza, Ormos Mária és a japán történésznő, Kumiko Haba. A megjelentek elfogadták a szervezet névváltoztatását, új neve: Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a Magyar Történelmi Társulattal. Jakó Zsigmond a szervezet legfontosabb feladatának a közös munkát jelölte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1996. augusztus 6.
"Magyarországnak külpolitikai téren nincsenek ellentétei sem Szlovákiával, sem Romániával, de "néha a kétoldalú viszonyban vannak feszültségek, mivel nem igazán érvényesülnek az ott élő kisebbségek, főleg a magyarok jogai" - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az interjúban, amely a Die Presse osztrák lap aug. 3-i számában jelent meg. Szlovákiával ugyan megkötötték az alapszerződést, se "nincs olyan kétoldalú találkozó Szlovákiával, amelyen ne kerülnének szóba a kisebbségek elleni lépések." Tiltakoztak a szlovák államnyelv törvénye ellen. A román oktatási törvény diszkriminálja a kisebbségeket. A vajdasági magyarságról szólva a kormányfő kedvezőnek tartja az amnesztiatörvényt, másrészt fenyegetésként értékeli a magyar kisebbség szempontjából, hogy folytatódik a betelepítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ "
1996. augusztus 7.
A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.
1996. augusztus 7.
Bukarestnek a magyar-magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a Jurnalul National aug. 6-i számában. Az alapszerződésről elmondta, hogy az nagyrészt készen áll, csupán az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok területének egyes kérdéseire kell még megoldást találni. Igyekeznek megtalálni azt a megfogalmazást, amely lehetővé teszi az alapszerződés véglegesítését augusztus folyamán, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8., Magyar Hírlap, aug. 7./
1996. augusztus 7.
Aug. 7-én tartotta alakuló ülését Gyergyószentmiklóson a szenátor- és képviselőjelöltek lebonyolítását koordináló Hargita megyei jelölőbizottság, melynek tagjai a három Hargita megyei területi szervezet képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 840. sz./
1996. augusztus 8.
A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./
1996. augusztus 8.
"Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"
1996. augusztus 8.
A Romániai Magyar Diákújságíró Egyesület 1993-ban alakult meg, célja az országban működő diáklapok /jelenleg 25-ről tudnak/ tevékenységének összehangolása és a szakmai képzés. Van egy információs diáklapjuk, a Tücske, általában havi rendszerességgel jelenik meg. A DUMA évharmadonként átlagban két diákújságíró-találkozót szervez. A DUMA nonprofit szervezet. Nyári szaktábort is szerveznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1996. augusztus 8.
A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./
1996. augusztus 9.
A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóját ért támadásokkal kapcsolatban Markó Béla elnök és az Ügyvezető Elnökség közleményben fogalmazta meg az RMDSZ álláspontját, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ az egész romániai magyarság számára kiemelkedő eseményként értékeli a találkozót és felkérte tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményekben. Ugyanakkor alaptalannak tartják azokat a nyilatkozatokat, amelyek ellentmondanak a jogállamiságnak, a gyülekezési szabadságnak és a békés együttélés eszméjének. Az RMDSZ elvárja, hogy biztosítsák a világtalálkozó zavartalan lefolyását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./
1996. augusztus 9.
Aug. 7-én és 8-án Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatódtak a református világtalálkozó rendezvényei. Marosvásárhelyen a Vártemplomban Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét. A román ortodox egyház üzenetét Gheorghe Sincan marosvásárhelyi esperes tolmácsolta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében köszöntötte a megjelenteket. Ezután tartották a Vártemplomban a református értelmiségiek világtalálkozóját. Kolozsváron a Farkas utcai református templomban az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán kolozsvári és Markos Mihály magyarországi püspök hirdetett igét. Jelen voltak az RMDSZ Kolozs megyei szenátorai és képviselői, városi és megyei RMDSZ-vezetői. A rendezvényen képviseltette magát a megyei prefektúra és a vallásügyi államtitkárság is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 840. sz./ Kolozsváron a város minden református templomában tartottak ünnepi istentiszteletet. Incidens zavarta meg a Farkas utcai templomban rendezett ünnepséget, három férfi magyar zászlót próbált kitűzni a templomban. Ketten elfutottak, a harmadikat a rendezők elfogták és az azonnal megérkező rendőröknek átadták. A rendőrségen közölték, hogy az illető Kiss Csaba, vegyes házasságban él. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 9.
Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./
1996. augusztus 9.
cn aug. 9-én ünnepélyesen felavatták az új református templomot, melyen részt vettek: Tőkés László püspök, továbbá a történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ és a román egyházak képviselői. Ugyanaznap nyílt meg a helyi galériában Trella Várhelyi Imola festőművész, a millecentenárium jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 842. sz./
1996. augusztus 9.
"Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./ "
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 10.
"Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./"
1996. augusztus 10.
Aug. 8-án tartotta negyedik diákolvasótáborának ünnepélyes megnyitóját a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány. A negyven hazai és külföldi részvevő Kalotaszegen, Torockón és Budapesten fog táborozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1996. augusztus 10-11.
A marosvásárhelyi református találkozóval egyidőben aug. 7-én Sáromberkén, az egykori Teleki grófok fészkében felavatták gróf Teleki Sámuel kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotását. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről írt tudományos dolgozatát Ferenczy István színművész olvasta fel. /Keresztény kultúra, Erdély öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11./
1996. augusztus 10-11.
Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./