Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. július 6-7.
Egy éve indult Kolozsváron a Sonic magánrádió, amelynek egész napos műsorából napi 4 óra magyar nyelvű. Jún. 27-én azonban bejelentették, hogy megváltozik a műsorszerkezet, megszűnik a magyar adás. A Sonic főszerkesztője, Cozmin Gusa tiltakozásul lemondott, mert nem értett egyet a magyar adás megszüntetésével. Sebesi Karen Attila, a magyar adás vezetője ezt a döntést jelentette az országos Audiovizuális Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.1./ Sebesi Karen Attila elmondta, hogy a gazdasági ok, amire hivatkoznak, nem állja meg a helyét, mert a magyar adás biztosítja a reklámbevételek 35 %-át, jóval meghaladva a ráeső arányt. A Sonic beindulását számos magyarországi közalapítvány támogatta, több mint kétmillió forinttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./
1996. július 6-7.
"A nagyváradi Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának jún. 22-i számában Tőkés László püspök Az úgynevezett Alternatív Varadinum tisztelt kezdeményezőihez, a Bihari Napló tisztelt Szerkesztőségéhez című nyílt levelében elítélően írt a Bihari Naplónak ezt az alternatív programot támogató igyekezetéről, hozzátéve, hogy "egyházellenes kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig". A Romániai Magyar Szó ezt a tényt ismertetve hozzáteszi: nem tudják, miben áll az, amivel vádolják őket, ezen "programszerűen törjük a fejünket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./"
1996. július 6-7.
Temesváron az újjáalakult Magyar Ház Rt. első fokon elvesztette a pert, hogy visszakapja tulajdonába a két világháború között a város magyar lakosságának adakozásából felépült Magyar Házat. 1952-ig itt működtek a magyar szervezetek, akkor kiköltöztették őket. A Magyar Ház Rt. fellebbezni fog az ítélet ellen. Ebben az épületben van jelenleg a Heti Új Szó szerkesztősége, az RMDSZ, a TEMISZ és az RMDSZ képviselői irodája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./
1996. július 8.
Júl. 3-án az embargó felfüggesztése óta először találkoztak Temesváron Románia és Jugoszlávia belügyminisztériumának képviselői, Nicolae Berechet dandártábornok és Drakcse Dimitrijevics, a szervezett bűnözéssel foglalkozó igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1996. július 8.
"Iliescu elnök júl. 6-án, kisinyovi látogatásának végén "irreálisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Románia egyesülését Moldovával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül a gazdasági kapcsolatokat kiszélesíteni. "Egy nyelvet beszélünk, moldovai állampolgárként önök ugyanakkor románok is" - mondta Iliescu az újságíróknak. Előzőleg a kisinyovi parlamentben támogatásáról biztosította Moldova függetlenségének megőrzését, sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli területről. Iliescu Mircea Snegur elnökkel megvitatta egy román-moldovai közös bank megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"
1996. július 8.
Tom Lantos és Philip Crane törvényjavaslata, hogy Románia állandó jelleggel kapja meg a legnagyobb kedvezményt, elbukott. Christopher Smith, a Helsinki Bizottság társelnöke 24 képviselőtársával együtt azt kérte, halasszák el a döntést a romániai választások utánra. Levelükben kitértek a magyar kisebbséget sújtó problémákra: az anyanyelvi oktatás és a magyar egyetem korlátozása, Cseresznyés Pál börtönben tartása. Az ellenzők között volt David Funderbunk volt bukaresti nagykövet is. /Népszabadság, júl. 8./ A Népszabadság nem említi, hogy az amerikai magyar lobby - Lipták Béla kezdeményezésére - hatalmas levélírási kampányba kezdett, több kongresszusi tag támogatását is megszerezték. /Új Magyarország, júl. 8./
1996. július 8.
Száz román fiatal tölt 30 napot a vasgárdisták kiképzőtáborában, jelentette be Serban Suru, a mozgalom vezetője. Vasgárdista szervezetek működnek Bukarestben, Konstancában, Brassóban, Craiovában és Chisinauban. Sudu cáfolta, hogy indulnak a választásokon. /Új Magyarország, júl. 8./
1996. július 8.
Az Országos Audiovizuális Tanács felszólította a kolozsvári Sonic Rádió tulajdonosait, hogy térjenek vissza az eredetileg jóváhagyott műsorrendre. Ennek megfelelően visszaállították a napi 4 órás magyar műsort, a kapuból eltűntek a testőrök, a kidobólegények. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Előzmény: 1100. sz. jegyzet.
1996. július 9.
"Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/"
1996. július 10.
"Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"
1996. július 10.
"Salzburgban regionális csúcstalálkozót tartottak júl. 8-án, az Európai Unió tagságára pályázó kelet-közép-európai országok vezetőinek rézvételével. Iliescu elnök salzburgi nyilatkozatában kijelentette: élesen ellenzi, hogy különbözőképpen kezeljék az EU-tagságra törekvő országokat. A magyarok mindig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását követelik, mondta Magyarországról, de ők maguk semmit sem tesznek a nemzeti kisebbségekért. "E kisebbségeknek nincsenek képviselőik sem a parlamentben, sem a helyi közigazgatásban, s a nemzetiségieket nem tanítják anyanyelvükön. Ezzel szemben a román parlamentben 39 képviselő ül"- mondta. A júl. 7-i fogadáson Horn Gyula miniszterelnök rövid megbeszlést tartott Iliescu elnökkel. "Abban állapodtunk meg - nyilatkozta Horn Gyula -, hogy tovább folytatjuk a kontaktust a magyarsággal összefüggő kérdésekben is." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"
1996. július 10.
Néhai Antall József miniszterelnök felesége - útban Máramarosszigetre, a Hollósy Simon-ünnepségre - megállt Szatmárnémetiben. Ellátogatott Szatmárnémeti új katolikus templomába, a Szentlélek templomba, ahol Merk Mihály plébános tájékoztatta vendégét a templomhoz csatlakozó ifjúsági ház építéséről. Ezután Antall Józsefné találkozott a pontosan egy évvel ezelőtt alakult Antall József Baráti Társaság tagjaival. A két társelnök, Bor Béla és Toroczkay Sándor tanárok ismertették a társaság megalakulásának célját és tevékenységét, kifejezve annak a szellemiségnek a megőrzését, amelyet Antall József képviselt. A társaság tagjainak többsége tanár, orvos és más értelmiségi.- Antall Józsefné Szatmárnémetiből Szinárváraljára ment,. ahol a ma 98 éves édesanyja született 1898-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1996. július 10.
Júl. 10-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Milan Kucan, Szlovénia elnöke, aki Ion Iliescu államfő 1993 tavaszán tett ljubljanai látogatását viszonozta. /MTI/
1996. július 10.
Júl. 5-én a Romániai Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ szervezésében kerekasztal-beszélgetést rendeztek a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón részt vettek az Aurora, Accept, Pro Europa, Amnesty International nem kormányzati szervek képviselői, a Legfelsőbb Ügyészség képviselője lés Nicolae Gheorghe roma vezető. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Borbély László képviselő és Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselték. A találkozón jelen volt Edit Müller, az Európai Unió-Romániai Parlamenti Vegyes Bizottság tagja, aki a sajtótájékoztatón kemény szavakkal ítélte el a román kormányt, amiért nem hajlandó dialógust folytatni a nem kormányzati szervezetekkel. A tanügyi törvény elégedetlenségre ad okot a romániai magyarság körében, állapította meg. Kifejtette, hogy Romániának több hajlandóságot kellene mutatni az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. 820. sz./
1996. július 10.
Júl. 10-én tartották meg Bethlenben az RMDSZ Beszterce-Naszód megyében megválasztott tanácsosainak első találkozóját. Az ülésen megalakult a Megyei Önkormányzati Konferencia, amelynek elnökévé Köő Mártont /Árpástó/, alelnökévé Kerekes Zoltánt /Bethlen/ választották. Az SZKT-n Kerekes Zoltán képviseli a megyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./
1996. július 10.
Júl. 10-12-én tartják Isztambulban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közös szervezésében az első interparlamentáris konferenciát, amelynek témája a Fekete-tenger térségének környezetvédelme. A román delegáció tagja Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 820. sz./
1996. július 11.
A Magyar-Román Baráti Társaság júl. 5-7-e között kerekasztal-beszélgetést szervezett Budapesten Jövőképek civilnézetben címmel, amelyre a két országban működő szervezetek voltak hivatalosak. Fodor István, a Magyar Békeszövetség titkára békeéremmel tüntette ki Tóth Jánost, a társaság budapesti elnökét, a találkozó főszervezőjét és Stoi Dimitrie nyugdíjas aradi történészt. Több felszólaló volt, így Gyurics László, a Hunyadi János Baráti Társaság elnöke és dr. Nádai Csaba, aki gazdasági szempontból közelítette meg a magyar-román viszonyt. A gazdasági kapcsolatokat nehezítik a rossz utak, a korszerűtlen telefonhálózat, a sorban állás a vámnál és a korrupció. Ezt elsősorban a nyugati tőkebefektetők nehezményezik, ezért nem sietnek Romániába. Nádai szerint legalább 150 ezer román állampolgár dolgozik Magyarországon, azonban a két ország között semmiféle egyezmény nincs a vendégmunkásokat illetően. A magyar állam sem igazán támogatja a törvényes munkavállalást, amikor a munkavállalási vízumot 12 dollárról 56 dollárra emelte. A beszélgetésen a résztvevők hangoztatták, hogy a társaság civil jellegét meg kell őrizni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1996. július 11.
"Az államelnökség mindaddig nem tesz közzé hivatalos reagálást a "Magyarország és a határon túli magyarság" találkozón elfogadott nyilatkozattal kapcsolatban, amíg diplomáciai úton, a külügyminisztérium révén kért felvilágosításokat meg nem kapja - jelentette ki Traian Chelebeu elnök júl. 11-én, a heti sajtóértekezletén. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a nyilatkozatot aggodalommal vettek tudomást a nyilatkozatról. A román vezetés szerint az etnikai alapú autonómia összeegyeztethetetlen a demokráciával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./ "
1996. július 11.
Székelyudvarhelyen hatezer unitárius él, ebből a Bethlen-negyedben közel háromezer. Ezért elhatározták, hogy a negyedben megszervezik a második unitárius gyülekezetet, számukra új templomot is építenek. Rüsz Domokos lelkész elmondta, hogy szegény a gyülekezet, lassan épül a templom, külföldről kaptak segítséget, az Illyés Közalapítvány segítségével ajtókat-ablakokat vettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1996. július 11.
Júl. 11-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete, dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./
1996. július 12.
Fodor Sándor írót Csíkszereda díszpolgárává választották július 7-én, miközben népszerű gyermekkönyvéről elnevezett Csipike-találkozót tartottak a városban, a magyar nyelvterület sok pontjáról érkezett gyermekekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1996. július 12.
Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1996. július 12.
"A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./"
1996. július 12.
Számos egyesület, társulat és intézmény támogatásával júl. 13-án Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén domborműves emléktáblát avatnak Szentkatolnai dr. Bálint Gábor nyelvésznek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orientalista tanszékének tanárává való kinevezésének 99. évfordulóján. A keletkutató Bálint Gábor munkásságát Bodor András történész és Péntek János tanszékvezető méltatja. A dombormű Vetró András /Kézdivásárhely/ alkotása,az emléktábla Zattler István /Kolozsvár/ kőfaragómester munkája, a térképgrafika pedig Turánicz Péteré /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3., Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Szentkatolnai Bálint Gábor /Szentkatolna, 1844. márc. 4. - Temesvár, 1913. máj. 26./ 1897-ben lett Kolozsváron az ural-altáji nyelvek összehasonlító nyelvészet tanára.
1996. július 13.
"Az Adevarul júl. 13-i számában a régi kommunista központi pártlapból, a Scanteiából ismert Dumitru Tinu vezércikkében támadta a budapesti tanácsozáson /Magyarország és a határon túli magyarság/ elfogadott közös nyilatkozatot úgy, hogy megcsonkítva idézte az autonómiára vonatkozó mondatát, számot sem vetve azzal, hogy abban a "szülőföldön való megmaradásról" van szó. Dumitru Tinu puskaportól szagló dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely Jugoszlávia feldarabolására emlékeztet, figyelmeztette a román diplomáciát, amely "szinte bedőlt Budapest szirénhangjainak". A cikk így zárul: "Nekünk pedig nincs jogunk úgy tenni, mintha nem látnók a dolog súlyosságát és nem szabad lekicsinyelnünk azokat. A NATO-val vagy nélküle, a nemzeti érdek, az egységes nemzetállam megvédése fölötte van a konjukturális meggondolásoknak." - Tehát NATO-n kívül... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"
1996. július 13-14.
Radó János 1991-94 között a Temes megyei RMDSZ ügyvezető titkára volt, majd 1995-96-ban a Polgári Szövetség megyei szervezetének alelnöke, jún. 2-a óta a Temes megyei önkormányzat tagja, konvenciós tanácsosként. Úgy látta, hogy az RMDSZ-nek nincs szüksége rá. Radó János a Nemzeti Liberális Párt tagjaként került be a tanácsba. Magyarként továbbra is kötelességének érzi a magyarság ügyét képviselni, együttműködik az RMDSZ-tanácsosokkal, de nem politikai kérdésekben, kizárólag érdekvédelmi szinten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./
1996. július 13-14.
Kolozsváron a lutheránus templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg az önálló Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület megalakulásának 75. évfordulójáról, ez alkalomból emléktáblát is elhelyeztek. A külföldi evangélikus testvéregyházak képviselői is megjelentek a kétnapos ünnepségen. Trianon után püspökök és vezetők nélkül maradtak az erdélyi evangélikusok, ezért 1921. júl. 7-9-e között ugyanebben a templomban összeült zsinatuk kimondta az önálló egyházkerület megalakulását. Az erdélyi magyar történelmi egyházak közül az evangélikus a legkisebb, negyvenezer hívőt számlál. Sok megpróbáltatást kellett elviselniük. 1944-ben Kolozsvárról Kirchnoph Gusztáv püspököt és Járosi Andor esperest szovjet lágerba hurcolták, mindketten odavesztek, 1956 után a jelenlegi püspököt, Mózes Árpádot, Kiss Béla püspök-helyettest, a később emigrációba kényszerült Dani Péter és a nemrég meghalt Antal László lelkészeket bebörtönözték, csak az 1964-es amnesztiával szabadulhattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./
1996. július 15.
Szeretném meggyőzni amerikai partnereimet arról, hogy mindaz, amit a román hadsereg átalakításáért tettünk, alapos munka - nyilatkozta Dumitru Cioflina hadseregtábornok, vezérkari főnök, aki júl. 13-án hivatalos látogatásra indult Washingtonba. Cioflina megkíséri elősegíteni Románia euroatlanti integrációját, továbbá meggyőzni vendéglátóit arról, hogy a román haderő kompatibilis a korszerű NATO-haditechnikával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1996. július 15.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ júl. 13-14-én ülésezett Kolozsváron. Az Ügyvezető Elnökség tevékenységével kapcsolatban a képviselők kérdéseket intéztek az illetékes vezetőkhöz. A következő SZKT-ülésen a képviselők írásban további kérdéseket terjeszthetnek elő. Az SZKT elfogadta a falupolitikai és népjóléti RMDSZ-programot. Az SZKT arról döntött, hogy önálló jelöltet állít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Tőkés László, Borbély Imre nem vállalták a jelölést, a végső döntést Frunda György és Smaranda Enache között kellett meghozni. Többségi szavazással megszületett a döntés: az RMDSZ jelöltje Frunda György lesz. A parlamenti választások jelöltállítását külön szabályozta az SZKT, ennek értelmében a végső listát a megyék vezető testületei döntik el, más megyében lakó jelölt nem indítható, jelölteket indíthatnak helyi szervezetek, lehetséges egyéni pályázat is megfelelő számú támogató aláírás összegyűjtésével. - Az SZKT úgy döntött, hogy az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSZ nem véglegesítette autonómia-statútumait. - Megalakult az RMDSZ Európai Integrációs Bizottsága. Az SZKT határozatában rögzítette, hogy egyetért Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozás keretében elfogadott közös nyilatkozattal, ennek alapelveit és célkitűzéseit az RMDSZ államelnök-jelöltje tételesen foglalja programjába. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 822. sz./ Az SZKT nyilatkozatot adott ki Románia Európai Unióhoz csatlakozása tárgyában, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ aktív szerepet kíván betölteni az integrációs folyamatban, és támogatja Románia felvételét az EU-ba. A parlament integrációs bizottsága nem kaphatta kézhez és nem tárgyalhatta meg a kérdőívet és az arra adott válaszokat. Az RMDSZ igényli az integrációs folyamatban a kormánynak a parlamenti erőkkel való állandó konzultációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Funar polgármester, az RNEP elnöke nyilatkozatban javasolta az SZKT-tagok letartóztatását és azok kiutasítását az országból, akik a Budapesten tartott tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatot aláírták. Funar további követelései között szerepelt az, hogy a kormány függessze fel az alapszerződés tárgyalását és a parlamenti pártok közösen vizsgálják meg az RMDSZ ellenséges akcióit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, hogy a kormánypárt nem vállalta ezzel a szélsőséges párttal való szakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1996. július 15.
Dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a kézdivásárhelyi RMDSZ. A tehetséges fiatal jogász, a Magyar Kisebbség szerkesztője elmondta, hogy a parlamenti választáson jelölteti magát, amennyiben a szervezet támogatását elnyeri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./