Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 6-i ülésén elemezte a helyhatósági választások első fordulóját, erről közleményt adott ki. Az RMDSZ megkapta választóitól azt a támogatást, amely az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósításához szükséges: eddig 121 megválasztott polgármestert, 2409 helyi és 133 megyei tanácsost tartanak számon. A betöltött polgármesteri helyek 13,5 %-át az RMDSZ jelöltjei foglalták el, hat megyei tanácsban a szövetségnek van a legtöbb önkormányzati képviselője. A választópolgárok jelentős számban szavaztak azokra a pártokra, amelyek programja összeegyeztethető a korszerű közigazgatás kialakításával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 798. sz., jún. 10./

Jún. 7-én Budapesten Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, valamint Viorel Marginean román kulturális miniszter aláírta az 1998-ig szóló magyar-román kulturális munkatervet. A dokumentumban a felek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a két országban élő kisebbségek kulturális igényeinek kielégítésének. A felek negyedévenként megbeszélést tartanak a konkrét ügyekről és a megoldandó problémákról, támogatják a kisebbségek történetét bemutató kiállítások kölcsönös rendezését. Magyar Bálint hangoztatta, hogy a magyar tervezet kimunkálásakor a tárca messzemenően figyelembe vette a magyarországi románság és a romániai magyarság legitim szervezeteinek javaslatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A jún. 2-i választások - egyetlen szavazókörzet kivételével teljes - adatait jún. 7-én közzétették. A kormány vezetõ pártja, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ megõrizte vezetõ helyét, de az utána következõ ellenzéki Konvenció megerõsödött, harmadik a Szociáldemokrata Unió, negyedik az RMDSZ. Funar szélsõséges pártja /RNEP/ - kolozsvári sikere ellenére - kudarcot szenvedett korábbi eredményeihez képest, megelõzte a másik szélsõséges párt, a Szocialista Munkapárt, az idegengyûlölõ Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor párta a szavazatok 3 %-át sem érte el. 2954 polgármesteri tisztség közül 893 sorsa dõlt el az elsõ fordulóban. Bukarestben is lesz második forduló, ahol a Konvenció jelöltje, Victor Ciorbea 39 %-ot kapott, a kormánypárti Ilie Nastase volt teniszbajnok 30 %-ot. A 17.737 ezer szavazóból 10.061 ezer jelent meg az urnáknál, érvénytelen volt 473 ezer szavazat. A 893 megválasztott polgármester közül az SZDP-hez tartozik 368, az RMDSZ-hez 121 fõ. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a politikai erõviszonyokat: a kormánypárt 1.506 ezer, Konvenció 1.446 ezer, Szociáldemokrata Unió 969 ezer, RMDSZ 563 ezre, függetlenek 487 ezer, Szocialista Munkapárt 445 ezer, RNEP 434 ezer, Agrárpárt 316 ezer, Nagy-Románia Párt 272 ezer, Polgári Szövetség Pártja 260 ezer, Liberális Párt'93 231 ezer szavazat, ezenkívül további 15 kis párt között osztottak meg a voksok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Az első fordulóban elért eredmények következtében az RMDSZ Bihar megyei szervezete a továbbiakban is támogatja dr. Csapó I. József jelölését, olvasható a megyei szervezet döntése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ Csapó I. Józsefet Nagyvárad polgármesteri tisztségébe jelölte az RMDSZ és az első fordulóban megkapta a szavazatok 24 %-át.

Brassó megyében csak két helyen győzött az RMDSZ: Apácán Varga Mihály, Rákoson Gáspár Tamás lett a polgármester. A Szociáldemokrata Unió képviseletében magyar polgármestere lett Ürmösnek: Gáspár Julianna. Brassóban Mina Lászlóra 9370-en szavaztak, ezzel a jelöltek közül a hatodik lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Jún. 6-10-e között Markó Béla Gálfalvi Zsolttal, a romániai PEN Club elnökével részt vett a Nyelvi Jogok Világkonferenciáján Barcelonában. A számos NGO /nem kormányzati szervezet/ részvételével zajló tanácskozáson elfogadtak egy nyilatkozatot a nyelvi jogokról, amelyet az UNESCO-nak és az ENSZ-nek kívánnak beterjeszteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 801. sz./

Szerelmem, Budapest címmel D. D. Rujan, a kormány szócsövének tekintett Vocea Romaniei bukaresti lap főszerkesztője öt napon belül a harmadik vezércikkét szentelte jún. 10-én a Trianonnal kapcsolatos jún. 4-i magyarországi rendezvényeknek. A jún. 10-i számban megismételte a jún. 8-i számban közölt cikkének számos gondolatát, hangsúlyozva, hogy Magyarországon nem néhány személy revansista nyilatkozatairól van szó, hanem nyíltan fasiszta programú szervezetek tevékenykednek. Támadják a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyeket úgymond zsidó körök kaparintottak meg. A magyar diaszpóra naponta támadja Romániát. Rujan ezzel hozta közös nevezőre Markó Béla levelét, amelyben az RMDSZ elnöke a legnagyobb kedvezmény állandósításával kapcsolatban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát az amerikai kongresszusnak. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 11./

Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla helyzetértékelésében megállapította, hogy a választás első fordulójában az RMDSZ országos összesítésben jó eredményt ért el, megőrizte súlyát a politikai mezőnyben. Azonban a magyar közösség választási részvétele sok kulcsfontosságú helyen at általános részvételi arány alatt maradt. Takács Csaba szerint a visszaesés okainak elemzését, a felelősség megállapítását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./

Jún. 11-én Kolozsváron üléseztek az RMDSZ területi szervezeteinek művelődés- és egyházügyi alelnökei, az országos hatáskörű egyesületek elnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. számú kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát igazoló dokumentumok beszerzését. Kiss András, az EME főtitkára és Czédly József, az RMDSZ gazdasági szakértője ismertették az eltulajdonított javak országos katasztere összeállításának forrásait, s az összeírók megbízólevelének kiadási módját. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a helytörténészekből, jogászokból, szakértőkből a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és listázzák településenként az egykori közösségi javakat, kijelölik a biztosokat és év végéig elkészítik a területi katasztereket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 14., 802. sz./

Jún. 11-én Borbély László képviselő a képviselőházi vitában politikai nyilatkozatot tett, bírálta azt az alkotmányellenes, jogsértő gyakorlatot, hogy a helyi tanácsok, illetve a megye tulajdonában álló ingatlanok százával mentek át az Állami Protokoll Igazgatóság vagy a prefektúra tulajdonába, kormányrendeletek alapján. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./

"Mózes Edit készített interjút Adrian Nastaséval, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökével. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Funar pártjával, az RNEP-vel, Nastase kifejtette, hogy az RNEP nincs ellene az euroatlanti integrációnak. Az RMDSZ soraiban viszont "szélsőséges, egészen a rasszizmusig menő áramlatok találhatók. Nem én találtam ki Katona Ádámot és az Erdélyi Magyar Kezdeményezést." Az "RMDSZ megtűr soraiban egy románellenes platformot." Az RNEP-vel való kapcsolatot "érdekeinknek megfelelően határozzuk meg, nem pedig az RMDSZ szabályai szerint." - jelentette ki. "Nem hiszem, hogy együttműködhetnénk" az RMDSZ-szel, amikor Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Nastase szerint az RMDSZ elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat, nem mutat perspektívát. Romániában "nincs magyarellenes politika" - hangsúlyozta. Nem jöhetnek ajánlattal egy olyan párthoz, amely Románia föderalizálásáról beszél. - A kormányzásban való részvétel feltétele, hogy egyetértés legyen a kormánypolitikát illetően. /Mózes Edit: "Romániában nincs hivatalos magyarellenes politika". Beszélgetés Adrian Nastaséval, az SZDRP ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"

Hatodszor rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A selejtezőkből 27-en jutottak az elődöntőbe és 16-án a jún. 9-i döntőbe. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, Guttman Mihály kolozsvári karmester által vezetett zsűri ítélte meg a díjakat. A találkozó zenei rendezését ezúttal is a neve szatmári zenetanár és népdalgyűjtő, Fejér Kálmán biztosította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Ünnepelni és emlékezni gyűlt össze Zetelakán, jún. 2-án a Dr. Boros Fortunát Középiskola közössége és a nagyszámú érdeklődő. Minden évben ezen a napon emlékeznek a névadó előtt. Ilyés András igazgató mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

A Román Fejlesztési Ügynökség adatai szerint hat év alatt 1 milliárd 752 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi invesztorok. Ennek a zöme Bukarestbe összpontosul, itt található a külföldi tőke 66, a vegyes vállalatok 82 százaléka. /Magyar Hírlap, jún. 13./

Jún. 8-án szentelték fel Nagyváradon a Szeretet Leányai Páli Szent Vincéről elnevezett Társulata nővérei új zárdáját, amely 40 személy számára biztosít otthont. Az építés költségeit a párizsi anyaház, valamint a rend néhány nyugati tartománya fedezte. Jelenleg a rendnek Nagyváradon 43 tagja van, köztük moldvai csángók is vannak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

"Gyergyószárhegyen jún. 13-án a Volt Politikai Foglyok Szövetsége - tisztelettel mlékezve Ambrus József egykori szárhegyi plébánosra - emlékművet avatott a kommunista diktatúra két 1949-es áldozata emlékének, Czimbalmos Lajosnak és Csergő Vilmosnak. 949. jún. 11-én fekete autó állt meg a plébánia előtt, Ambrus József plébánost keresték, akit arról faggattak, miért küldi vissza az állami fizetést, próbálták bizonygatni, hogy ezt Márton Áron püspök utasítására teszi. A plébános kitartott amellett, hogy ezt saját elhatározásából cselekedte. A lakosságot megrémítette a fekete autó megjelenése. Valaki félreverte a harangokat, a tömeg elkergette a látogatókat. Másnap éjjel fegyveresek vették körül a falut, többszáz embert elhurcoltak. A brutális "kihallgatást" jelezte, hogy Czimbalmos Lajos belehalt a verésbe. Néhány hét múlva a letartóztatottak nagy részét hazaengedték, de bebörtönözték Ambrus József plébánost és nyolc szárhegyi férfit, akik közül Csergő Vilmos a szamosújvári börtönben halt meg. Ambrus József plébánost kétszer vitték el, összesen tíz évet töltött börtönben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke "eléggé aggasztónak nevezte Kovács László külügyminiszter jún. 10-én tett kijelentését: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot, mintahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért." Markó Béla szerint nem állíthatók szembe egymással Magyarország és a határon túli magyarság érdekei, szeretné tisztázni, miben változott meg a külügyminiszter álláspontja, hiszen mostanáig egyetértés volt közöttük. - "Egyetlen nyilatkozatomban sem adhat aggodalomra okot Markó Bélának" - reagált Kovács László külügyminiszter jún. 13. Aggodalmat legfeljebb a nyilatkozat nem pontos ismerete okozhat. Elfogadta, hogy a magyarországi lakosság és a határon túli magyarság érdekei nem állíthatók szembe egymással. Kovács László szeretné személyesen tisztázni Markó Bélával az említett nyilatkozat hátterét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./"

A helyhatósági választások második fordulójában újabb 15 polgármestert választottak meg jún. 16-án. Az 1992-ben megválasztott 124 polgármesterrel szemben a még nem végleges adatok szerint az RMDSZ 136 polgármesteri tisztséget szerzett. Ugyanakkor számos - különösen székelyföldi - településen függetlenként indult magyar polgármesterre esett a magyarság választása, közülük a legtöbb felvállalja az RMDSZ önkormányzati programját, így Csíkszeredában dr. Csedő Csaba függetlenként lett polgármester Kézdivásárhelyen pedig Szigeti István. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 803. sz./

Jún. 17-én Kerekes Károly RMDSZ-képviselő interpellált a gyűjtőgát építése miatt víz alá került Bözödújfalu ortodox, római katolikus és unitárius templomai újjáépítése, illetve kárpótlásának elmaradása ügyében. Ugyanezen a napon Doru Ioan Taracila belügyminiszter válaszolt Birtalan Ákos korábbi interpellációja ügyében: kijelentette, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építését megkezdik /18,5 milliárdos építkezés/, annak ellenére, hogy a városi tanács nem adott építkezési engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 804. sz./

Kovács László külügyminiszter reagált Tőkés László püspöknek a Magyarok IV. Világtalálkozóján jún. 16-án elmondott beszédére: sajnálja, hogy az MTI-tudósítás egyetlen téves mondata Tőkés Lászlónak ürügyet adott személye és a magyar külpolitika elleni megalapozatlan támadásra. Nem azt mondta, hogy 2 millió lenne a határon túli magyarság lélekszáma, ezt csak a Romániában élő magyarokra vonatkozatta. Ennél a mű viharnál - fogalmazott Kovács László - sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy Tőkés László korábbi nyilatkozata szerint tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia, ezzel a magyar állam vélt érdekeiért az egész magyar nemzetet feláldozza. Kovács László hangsúlyozta: nem vélt, hanem valós érdek az euroatlanti integráció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Dr. Csedő Csaba független jelöltet választották meg Csíkszereda polgármesterének, a második fordulóban 78 %-ot kapott, Buzás László, az RMDSZ jelöltje pedig 22 %-ot. Nem volt sikeres az RMDSZ kampány. A városban érlelődik az a gondolat, hogy az RMDSZ-t alulról, hiteles vezetőkkel kell újjáépíteni, írta Székedi Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Jún. 18-án Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor javaslatára tárgyalták az 1945 után politikai okokból üldözött, külföldre deportált, illetve hadifogságba esett személyek jogaira vonatkozó 118/1990-es törvényrendeletet. A megszavazott módosítás értelmében a jogosultak, akik még nem tudták beszerezni igazoló irataikat, további, 1997. dec. 1-jéig tartó haladékot kaptak erre. A képviselőházban már előzőleg elfogadták ezt a módosítást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18./

Nagykároly megválasztott polgármestere Kovács Jenő vállalkozó, aki az Új Demokrácia Párt képviselője, aki Reiszler János /RMDSZ / ellenében győzött. Szatmárnémetiben Horea Andreco lett a polgármester, Riedl Rudolfra 27 ezren szavaztak, 6 ezerrel többen, mint az első fordulóban. Amennyiben az első menetben szavaztak volna rá ennyien, ő lehetett volna a város polgármestere. Kézdivásárhelyen Szigethy István független jelölt /1995-ben még a város RMDSZ-elnöke volt/ lett a polgármester /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

"Romániának és Magyarországnak együtt kell belépnie a NATO-ba, jelentette ki Vacaroiu miniszterelnök, szerinte "semmi sem igazolja, hogy Magyarország előbb lépjen be". Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Brüsszelben tartott NATO-tanácskozáson kijelentette, hogy amennyiben Romániát kihagynák, az veszélyeztetné az országban folyó reformokat, sőt a regionális biztonságot is. Tinca szerint amennyiben Magyarországot előbb veszik fel, akkor feszültségek keletkeznek, amelyet "az erdélyi magyar kisebbség szélsőséges követelései válthatnának ki". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Vita Zsigmond 90 éves. Nagyenyeden született és ott élte le élete java részét. Nemzedékek nőttek fel és emlékeznek tudós tanárukra. Korán kezdett publikálni, tudományos munkásságát befolyásolta a nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtára. Tanulmányaiban felmérte Bethlen Gábor könyvtárát, nehéz lenne felsorolni munkásságának eredményeit. /Adamovits Sándor /Marosvásárhely/: "...Erdély tudós emberét köszöntik". Vita Zsigmond 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

Jún. 14-én volt a bukaresti Ady Endre Líceumban a tanévzáró ünnepség, Pufulete Rudolf igazgató tartotta a beszámolót, majd Kövér György, a szülői bizottság elnöke beszélt. Több jutalmat adtak át a tanulóknak, így az RMDSZ és a Pallas-Akadémia Kiadó különdíját, a Times Világtörténelem Atlaszt, jutalmat kaptak a Lyceum Consort régizene-együttes iskolás tagjai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

"Jún. 19-én kolozsvári otthonában elhunyt a 90. évében járó Balogh Edgár közíró, nyugalmazott egyetemi tanár, a Korunk volt szerkesztője. Dávid Gyula nekrológjának a címe is összefoglalja, ki is volt az elhunyt: az örök újrakezdő. "Volt regőscserkész, néprajzkutató, a sarlós mozgalom aktivistája, szerkesztő, újságíró, karpaszományos közlegény, falusi tanító, népi-szövetségi aktivista, egyetemi tanár /rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem rektora is/, politikai elítélt, azután újra szerkesztő, az 1957-ben újraindított Korunk főszerkesztő-helyettese, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik megteremtője és lelke - mindhaláig." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Sokat vitatkozott, sokan vitatkoztak vele. "Egyszerre volt rajongó, angyalian naiv, kiscserkész, próféta, elpusztíthatatlan optimista, álmodozó, fellegjáró, aprómunkás, légvárépítő, rögeszmés megszállott, naprakész szövegíró, debattőr, szabadságvallású, szervező, kisebbségideológus, nemzetben és emberiségben gondolkodó, és még sorolhatnám napestig." - írja róla Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Balogh Edgár /Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19./ Pozsonyban élt, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1934-ben kiutasították Csehszlovákiából, visszatért szülőföldjére, Erdélybe. 1944-től a kezdeményezésére megjelent kolozsvári napilapnak, a Világosságnak a főszerkesztője 1948-ig. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd rektora. 1949-ben más magyar vezetőkkel együtt bebörtönözték, kiszabadult, majd másodszor is börtönbe került. 1957-től 1971-ig az újrainduló kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese. Több publicisztikai kötete jelent meg, önéletírása /Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944/ 1978-ban látott napvilágot."

A Bihari Napló (Nagyvárad) beszámolt arról, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség aug. 1-jei hatállyal felmentette tisztségéből Kapalay Józsefet és Nagy Zoltánt, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatóját és aligazgatóját. A tanfelügyelőség mondvacsinált okokra hivatkozott, ezek között szerepelt az, hogy a tanfelügyelőség engedélyezése nélkül kirándulást szerveztek Magyarországra. Az ügynek politikai háttere van: az iskolában tanító Csáky házaspár. Egyikük, Viorica diákokat fizikailag bántalmazott, ezért az iskolatanács megrovásban részesítette őket, ezt a megrovást a tanfelügyelőség megsemmisítette, Csáky Francisc pedig a Román Nemzeti Egységpárt színeiben indult, ezért beszélgetésekben utalt is rá, hogy ő lesz az igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A második fordulóban eldőlt, hogy Mihai Sturza, a Demokratikus Konvenció /DK/ jelöltje lesz Nagyvárad polgármestere, aki a szavazatok 69,5 %-át nyerte el, Csapó I. Józsefre, az RMDSZ szenátorára a választók 30,5 %-a voksolt /30 256 fő/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./