Aug. 17-én a Kolozs megyei Székelyszentistvánon tartották meg az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik jelentős, központi rendezvényét. Az ünnepi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondta az ünnepi beszédet, dr. Egyed Ákos tartott történelmi emlékezést. Székelyszentistvánon kiállítás nyílt az erdélyi egyházak, nemesi családok, települések címereiből, melyeket Aradits László rézből domborított, Sándor József fába faragott, Illyés István ex-librisekbe örökített. A kiállítást dr. Kötő József nyitotta meg, dr. Székely András heraldikus a címerek tudományos magyarázatát ismertette. A napot falutalálkozó zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

"Fey László dühödten kirohant az ellen, hogy a Temesváron élő Borbély Imre újból Hargita megye képviselő-jelöltje legyen. Szerinte Borbély Imre csak az intrikákban, a kirekesztésben mutatott aktivitást /Neptun-ügy, Nagy Benedek-ügy/. Borbély Imrének az összmagyarság stratégiájával kapcsolatos elképzelései Fey szerint"tudálékos nyelven írt zavaros, ködös" szövegek. Fey itt nem áll meg, hanem azt állítja, hogy "Külföldi kapcsolatai pedig a mieinktől idegen érdekeket szolgálnak, tevékenysége számunkra káros." Fey nem fejti ki, hogy súlyos vádjait hogyan érti. Szerinte megfelelő propagandával el lehet adni Borbély Imrét ott, "ahol katonaádámok húzogatják a szálakat, egyre csökkenő sikerrel. /Fey László: Miért nem kell "ejtőernyős"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

A magyar kormány aug. 15-i ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kormány nyilatkozatban fejezte ki meggyőződését, hogy a magyar-román viszony javítása megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, hozzájárul a térség biztonságához, előmozdítja a két ország euroatlanti integrálódását. A kormány üdvözölte, hogy a szakértői egyeztetés során a magyar érdekeknek megfelelő megállapodás született a vitatott kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt - Varga László tiszteletbeli elnök aláírásával - nyilatkozatot tett közzé aug. 15-én, melyben leszögezi. "Bízunk abban, hogy a magyar kormány a román-magyar alapszerződésben semmit nem fog feladni az erdélyi magyarság jogaiból. Jogérvényesen ezt nem is teheti, hiszen a sokoldalú nemzetközi szerződésekben 75 év alatt biztosított, szerzett - bár a gyakorlatban soha meg nem adott - jogainkból két állam megegyezése alapján szerződésileg is bármennyit megvonni csak érvénytelen jogfosztással lehetne, ezt pedig Magyarország kormányától - mely a Helsinki Záróokmány alapján a határon túli nemzetrészeknek hivatalból gyámja - semmiképpen nem tételezhetjük fel." Az alapszerződésnek csak akkor lehet haszna, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. Amennyiben ez kimarad, akkor a szerződés többet árt, mint használ mind az erdélyi magyarság helyzete, mind a két nép jövendő viszonya szempontjából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./"

A magyar ellenzéki pártok bírálták az alapszerződés elfogadott változatát. Az MDF aug. 15-én nyilvánosságra hozott közleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte az alapszerződés elfogadott szövegváltozatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és az autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levelet írt Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy végre tisztázza, hogyan értelmezi az ET 1201-es ajánlását. A Fidesz aug. 15-i sajtótájékoztatóján Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta, pártja csak akkor támogatja az alapszerződést, ha az ET 1201-es ajánlás csorbítatlanul szerepel benne, ugyanígy az egyházi ingatlanok visszaadása és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. A kormány ne írja alá azt, amit a határon túli magyar szervezetek nem támogatnak, javasolta a Fidesz képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

Vajon a külügyminisztérium figyelmen kívül hagyta Ion Iliescu elnöknek nemrég tett kijelentését, miszerint Románia nem hajlandó az 1201-es ajánlást belefoglalni az alapszerződésbe? - tette fel a kérdést az Adevarul munkatársa az államelnöknek. Iliescu elnök kijelentette: az 1201-es ajánlást nem a szerződésbe foglalják bele, hanem a függelékbe. A magyar fél ezt korábban megtagadta, most viszont beleegyezett ebbe. A függelékben leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

"Aug. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa, azzal a céllal, hogy megfogalmazza álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban. A kiadott állásfoglalás szerint az RMDSZ továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ SZKT 1994. okt. 1-jei állásfoglalását. Az RMDSZ üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, azonban szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és a nemzetközi monitorizálás kérdése egyelőre megoldatlan. Az RMDSZ felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsa fel az RMDSZ-szel való konzultációt a jelzett problémák megoldása céljából. Az RMDSZ szorgalmazza a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra hivatkozva szeptember folyamán az újabb találkozót. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást nyújt a történelmi egyházaknak, és elfogadja a Szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy az alapszerződésről aug. 19-én konzultációt tarsanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ A tanácskozás után Markó Béla nyilatkozott. Az alapszerződés tartalmaz számos pozitív kitételt, mondta, az RMDSZ viszont nem ért egyet a kollektív jogok kiiktatási kísérletével. A romániai magyarság számára fontos a közösségi és egyházi javak visszaadása, ez nem szerepel a dokumentumban. Megjegyzés: A hivatkozott júl. 5-én elfogadott zárónyilatkozat utolsó pontja szerint: "A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttműködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést, és elhatározták, hogy még az idén találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit." Ennek alapján javasolja az RMDSZ, hogy szeptemberben legyen az újabb találkozó. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./"

Az ellenzéki pártoknak az alapszerződéssel kapcsolatos fenntartásait nem szabad azonosítani a közvélemény álláspontjával. A szomszédos országokkal nem lehet minden igényt kielégítő megállapodásokat kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az Európai Unióba - nyilatkozta aug. 17-én Horn Gyula miniszterelnök a rádió Déli Krónika című műsorában. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy kész akár Budapesten, akár Bukarestben vagy egy harmadik helyen aláírni a dokumentumot, mert, mint hozzátette, semmiféle elvi meghátrálás egyik fél részéről sem következett be. Hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok nincsenek deklarálva nemzetközi dokumentumokban. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./

Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

Aug. 18-án az ótordai unitárius templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára. A templom cintermében leleplezték Kisgyörgy Imre székelyudvarhelyi fafaragó által készített, a honfoglalásra emlékező kopjafát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Az újtordai dalárda műsora következett, majd a megjelentek megtekinthették a helyi RMDSZ által kiállított reprodukciót Feszty Árpád körképéről, a magyarok bejöveteléről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, valamint Pataky József, Torda és környéke RMDSZ-szervezetének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aug. 8-11-e között tartotta meg Homoródalmáson a XX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát, amelyen hatvan egyházközségből 310 ifjú vett részt több aktív ifjúsági egylet képviseletében. A konferencia témája az élő vallásosság volt. A megjelentek az egyik nap megnézhették a helyi fiatalok színjátszó csoportjának az előadását, akik Tamási Áron Vitéz lélek című művét vitték színre./Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Kovács László külügyminiszter aug. 16-án tájékoztatta a Bukarestben létrejött szakértői szintű megállapodásról a magyar parlamenti frakciók képviselőit, átadta a szakértők által véglegesített szövegjavaslat egy-egy példányát. Álmodni lehet egy ennél jobb szerződést, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. A kormány felelőssége, hogy aláír egy szerződést, vagy elhárítja azt - mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország semmilyen engedményt nem tett. Nyitott kérdésként említette az elkobzott egyházi javak visszaadásának kérdését. Somogyi Ferenc államtitkár tájékoztatta az alapszerződésről az RMDSZ vezetőit. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólította a kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést. A szerződés ügyét nem lehet azzal elintézni, hogy a külügyminiszter utólag tájékoztatja az ellenzéki pártok frakcióvezetőit. A KDNP szerint elfogadhatatlan a parlament megkerülése. Kovács László külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány nem kívánja az alapszerződést a parlament elé vinni. Az ellenzéknek lesz lehetősége az aláírt megállapodásról állást foglalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 19-én emléktábla-avatás volt Gyergyóremetén: dr. Balás Gábor jogtörténész, székelységkutató, író /1909-1995/ tiszteletére a Budapesti Székely Kör, és a helyi Cseres Tibor Közművelődési Egyesület ünnepélyes keretek között emléktáblát helyezett el a művelődési ház falára. Dr. Balás Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyémántdiplomás tanára, a Budapesti Székely Kör megalapítója, több jogtörténeti munka szerzője, jelentős könyvek szerzője és szerkesztője /A székelyek nyomában, A székely művelődés évszázadai, Utazások Erdélyben/. Bővül a helyi könyvtár állománya is, dr. Balás Gábor könyvtára egy részét Gyergyóremetének adományozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Balás Gábor jogtörténeti munkája: Erdély jókora jogtörténete.

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1990-ben alakult meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség, még ebben az évben korlátozni akarták tevékenységüket. Gaál Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy együttműködnek a Román Cserkészszövetséggel. A kapcsolatok külföldi cserkészekkel a csapatok szintjén történnek. A Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborokat szervez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Nagybánya legjelentősebb középkori műemléke a Szent István templom tornya, az István torony. A templom leégett, de a torony megmaradt. A torony a turistáknak kiadott füzet szerint Nagy István /Stefan cel Mare/ moldvai fejedelem emlékét őrzi. Ez történelemhamisítás. Az 1387-es oklevél már Szent István király templomáról beszél. Stefan cel Mare ezzel szemben 1457-1504 között uralkodott. Továbbá a tornyot Hunyadi János építtette, ezért is nevezték a tornyot Hunyadi-toronynak a múlt században. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

"A magyar irodalmi élet helyzetét és tennivalóit elemezte az aug. 18-án zárult Tokaji Írótábor. A rendezvényen 210 hazai és külföldi magyar író, költő, irodalomtörténész, újságíró vett részt. A háromnapos tanácskozás témája volt: "Szerepváltozások - anyanyelv, irodalom, nemzet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

Iliescu elnök aug. 29-re meghívta a Cotroceni palotába a román politikai pártokat, hogy kifejtsék véleményüket a magyar-román alapszerződésről.A szélsőséges nacionalista pártok képviselői felhasználták az alkalmat az RMDSZ elleni újabb kirohanásra, bírálták az alapszerződés szövegét, amely szerintük túl nagy engedményt tesz a magyar kisebbségnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette azt, ami az RMDSZ Operatív Tanácsának állásfoglalásából ismert: az RMDSZ az alapszerződést nem tartja kielégítőnek, mert nem nyújt megfelelő megoldást a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az RMDSZ képviselői személyesen átnyújtották Iliescunak az RMDSZ Operatív Tanácsának. A fő kormánypárt és az ellenzéki pártok megfelelőnek tartják az alapszerződést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 856. sz./ A hatórás vita után Iliescu megállapította, hogy a román pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. A vezető kormánypárt mellett főleg az ellenzék vezetői nyilatkoztak a dokumentum mellett. /Magyar Nemzet, aug. 30./ RMDSZ Operatív Tanácsának ülése: aug. 16. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

A határon túli magyar politikai vezetők aug. 19-én megbeszélést tartottak Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Göncz Árpád szavai nem oszlatták el a határon túliak aggodalmait, kételyeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

"Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

Funar, a kisebbik kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke aug. 21-én Bukarestben háromórás megbeszélést folytatott Marcel Dinuval, a román tárgyalóküldöttség vezetőjével. Funar szerint a román tárgyalófél túllépte mandátumát az 1201-es ajánlás elfogadásával. Funar leszögezte, pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. /Magyar Hírlap, aug. 22./

"A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./"

"Váratlanul érte, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel az elmúlt években volt néhány találkozó az alapszerződéssel kapcsolatban, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak és minden esetben az RMDSZ kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az Európa Tanács tisztázta az 1201-es ajánlást a Velencei Bizottság értelmezésével. AZ RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból. "Szerintünk kollektív jognak az számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek által igazgatja a saját a saját intézményeit." A "kollektív jogok kizárására vonatkozó kitételt veszélyesnek tartjuk." Hiányzik az alapszerződésből a nemzetközi ellenőrzés garanciája. Nem véletlen, hogy Iliescu máris magyarázgatja: az 1201-es nincs is benne a szerződésben. Nagyon fontos, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete rendeződjön /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

A kereszténydemokraták /KDNP/ azon javaslatára, hogy az alapszerződés ügyében hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülésszakot, Gál Zoltán, az Országgyűlés házelnöke kifejtette: ezt meg lehet tenni, de káros és felesleges. Nem kellene túlfűtött hangulatot gerjeszteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1993 májusában alakult meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, mely a Magyarországon kívül élő művészek első önszervező csoportosulása. A társaság a magyarországi művészeti életbe is be akarja vonni a külföldön tevékenykedőket, továbbá feladatának tekinti az elhunyt művészek elhelyezését a 20. századi magyar művészet történetében. - Szeptemberben a Magyarok Világszövetsége székházában megnyitják a kárpát-medencei művészek tárlatát, erre a seregszemlére Erdélyből mintegy 130 művészt hívtak meg. Az erdélyiek tárlatát szept. 3-án nyitja meg Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. A kiállítás erdélyi részének szervezői Zolcsák Sándor és Simon Endre marosvásárhelyi képzőművészek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

"Kovács László külügyminiszter aug. 21-i sajtótájékoztatóján kijelentette: a magyar kormány szeptemberben kész aláírni az alapszerződést. Erről a kormányban teljes az egyetértés, a szerződés megkötésével az SZDSZ-kormánytagok is egyetértenek. Közölte, hogy semmi okot nem lát a magyar-magyar csúcs összehívására. Az alapszerződés nem zárja ki "a kollektív alapjogok gyakorlását vagy autonómiák létrehozását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., Magyar Hírlap, aug. 22./ "

"Mindkét fél sikerének és jelentős politikai nyereségének minősítette az alapszerződés véglegesítését Marcel Dinu államtitkár, aki a román küldöttséget vezette a múlt heti bukaresti tárgyaláson. Elhangzott kritikaként, vetette fel Blága Sándor, hogy az alapszerződés hatékony alkalmazása nem lehetséges, mert ehhez Romániában szűk a helyi közigazgatás jogköre. Marcel Dinu ezt visszautasította, szerinte ez a "a román törvénykezéssel kapcsolatos gyakorlati ismeretek hiányáról árulkodik. Az ország alkotmánya határozza meg az elvet, melynek alapján a helyi közigazgatási egységekben a közigazgatás a helyi autonómia elvén és a közszolgáltatások decentralizációján alapul." /Blága Sándor: Az alapszerződés politikai nyereség - nyilatkozta lapunknak Marcel Dinu államtitkár. = Népszabadság, aug. 22./ "