Kezdődnek a 6. Hunyad Megyei Magyar Napok
Május elsején kezdődnek az idei Hunyad Megyei Magyar Napok, amelynek idei mottója 25 éve a 25 évesekért. A tíz napos rendezvény 11 településen zajlik, mintegy ötven kulturális és szabadidős programot kínálva. „Hatodik alkalommal szervezzük meg a Hunyad Megyei Magyar Napokat, amelyet idén az RMDSZ megalakulásának huszonötödik évfordulója jegyében terveztünk meg. Programjaink a kikapcsolódás mellett a magyar értékeket kívánják hangsúlyozni egy olyan multikulturális környezetben, amelynek több évszázados hagyománya van a mi vidékünkön. Megmutatjuk magunkat, kultúránkat, hagyományainkat, emlékeztetve, hogy gazdagítjuk Hunyad megye páratlan kulturális örökségét. A magyar napok szellemét megőrizve, bizalomépítő párbeszédet kezdeményezve lépünk ki a többségi társadalom elé, hogy jobban megismerjük egymást. Tiszta szívből gratulálok a szervezőknek, hiszen már hónapokkal ezelőtt megkezdték a munkát, amelynek eredményeit a nagyközönség május 1–10. között láthatja" – fogalmazott az esemény kapcsán Winkler Gyula.
Május elsején Déván közösségi majálist tartanak a Magyar Házban, ahol gulyásfőzésre, kézműves-foglalkozásokra, sporttevékenységekre, néptánc előadásokra kerül sor, míg Csernakeresztúron májusfát avatnak.
Május 3-án, vasárnap Vajdahunyadon a színház előtti téren tartják a rendezvény hivatalos nyitórendezvényét, ahol néptánc előadásokat mutatnak be, 18 órától a színház nagytermében átadják a Barcsay Ákos-díjakat, ezt követően Nagy Feró tart koncertet. A rendezvényen jelen lesz Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. A Barcsay Ákos Hunyad megyei közéleti díjat tavaly alapították, évente három, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személy kapja meg a díjat, egyet a történelmi egyházak és felekezetek képviselőjének, egyet-egyet a pedagógustársadalom és a civil szféra képviselőjének ítélnek meg. A kuratórium döntése szerint idén Szász János, Hunyad megye római katolikus főesperese, Máté Márta tanárnő, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes és Antal Amália, a lupényi magyarok fáradhatatlan közösségszervezője kapja meg a kitüntetést. A díjat odaítélő kuratórium elnöke Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója. A díjazottak Koppándi Benczédi Ildikó képzőművész alkotását vehetik át.
Május 6-án Déván, a Dávid Ferenc Unitárius Szórványközpontban Vetési László szórványkutató tart előadást A vallási és nyelvi együttélésünk érdekességei Erdélyben címmel, május 8-án a Téglás Gábor Elméleti Líceumban A felvidéki magyarság esélyei címmel szerveznek kerekasztal-beszélgetést Csáky Pál EP-képviselő részvételével.  A zárórendezvényt Déván május 9-én, az Európa-nap jegyében tartják, egész napos szabadtéri programokat és vásárt szerveznek a polgármesteri hivatal előtti téren, este pedig a Bojtorján tart koncertet. 
A Hunyad Megyei Magyar Napok mottója a 25 éve a 25 évesekért, annak tiszteletére, hogy az RMDSZ idén ünnepli megalakulásának negyedévszázados évfordulóját, hogy a Szövetség 25 éve végzi azt a munkát Hunyad megyében, amely többek között lehetővé tette a magyar iskola felépítését, magyar házak működését, a közösség fennmaradását.
A rendezvény főszervezői az RMDSZ Hunyad megyei szervezete, a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács és a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum. 
maszol.ro

Elhunyt Kovács Albert
Életének 88. évében hétfőn elhunyt Kovács Albert (sz. 1928) kritikus, esztéta, irodalomtörténész, műfordító.
Mezőcsáváson született 1928. február 29-én, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1948-ban; egy esztendeig a Bolyai Tudományegyetem irodalom szakos hallgatója volt, majd a szverdlovszki egyetemen oroszul folytatta és fejezte be tanulmányait (1949–54). A bukaresti Makszim Gorkij Intézetben tanársegédként működött (1954–56), előadótanár, tanszékvezető (1959–63), a bukaresti egyetem előadótanára (1963-tól), docens doktor 1970-től. A fővárosi egyetemen 1961–63 között, majd 1990–91-ben az orosz irodalom tanszék vezetője volt.
Különösképpen a Dosztojevszkijről írt munkái tették ismertté a világirodalom, ezen belül a klasszikus orosz irodalom kedvelőinek körében. De esztétikai, nyelvészeti és a magyar irodalom történetének tárgykörében írt tanulmányai, esszéi, kötetei is elismerést hoztak neki.
A kommunizmus alatt leánya férjével, Mircea Dinescu költővel együtt az állambiztonsági szervek megfigyelése alatt állt, számos esetben zaklatásoknak voltak kitéve rendszerellenes magatartásuk és gondolkodásuk miatt.
Kovács Albertet a marosvásárhelyi református temető ravatalozójából búcsúztatják szerdán 11 órától, majd – végakarata szerint – a mezőcsávási családi sírba helyezik örök nyugalomra ugyanaznap 13 órakor.
Bakó Zoltán 
Székelyhon.ro

Perelik a munkatábor parancsnokát
Megkezdődött tegnap a bukaresti ítélőtáblán a Ion Ficior elleni jogi eljárás. A peripravai munkatábor egykori vezetőjét emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A hatóságok szerint a peripravai munkatábor célja az volt, hogy pusztulásra ítéljék a kommunista rendszer ellenségeinek tekintett foglyokat. A Ficior által irányított munkatáborban a rabok nem részesültek megfelelő élelmezésben, embertelen körülmények között szállásolták el őket, nem volt ivóvíz, a gyógyszerek és az orvosi ellátás is teljes mértékben hiányzott.
Szigorú büntetéseket róttak ki a legapróbb kihágásokért, a foglyoknak emellett különösen nehéz munkakörülményeket kellett elviselniük, függetlenül attól, hogy egészségesek vagy betegek voltak, és rendszeresen a munka túlteljesítésére kényszerítették őket. A kegyetlen bánásmód miatt 1958 és 1963 között, amikor Ficior volt a parancsnok, 103 fogoly halt meg a munkatáborban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tisztújítás az EMNP Arad megyei szervezetében
Dr. Burián Sándor újabb elnöki mandátuma
Hétfő délután az EMNT aradi irodájában tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt Arad megyei szervezete a tisztújító közgyűlését. A gyűlésen részt vett Csomortányi István, a Partium régioért felelős szervezési igazgató.
Dr. Burián Sándor leköszönő elnök beszámolója után Csomortányi vázolta a párt helyzetét az erdélyi politikai életben, viszonyát az RMDSZ-hez és az MPP-hez. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság világosan kell, hogy lássa a  két különböző utat, amelyen e szervezetek járnak: az egyik a Bukarest központú, a hatalom érdekében tett politizálás, amit az RMDSZ követ és, ezzel szemben az Erdély központú, az autonómiát és föderalizmust célul kitűző politizálás, amit a Néppárt képvisel. Ezeket a célokat a Néppárt egyedüliként vállalta fel nyíltan a romániai politikai szervezetek között és ez az út, az autonómia és a föderalizmus, az egyetlen követhető az erdélyi román és magyar társadalom számára.
A szervezési igazgató beszéde után a küldöttek megválasztották az új elnökséget. Elnök dr. Burián Sándor, alelnök Lehoczky Ferenc, elnökségi tag Borbély Zsolt Attila lett. A megyei szabályzat-felügyelő és etikai bizottság tagjai lettek: Borgya Rozália, Miszlai Ferenc és Kelemen Gáspár.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

DNA: se a City Parking, se a Dedeman nem szerepel a Ráduly-ügyben
Nem szerepel sem a City Parking-, sem a Dedeman-ügy a csíkszeredai városvezetők terhére felrótt vádpontok között az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) csütörtöki tájékoztatása szerint – adja hírül Rostás Szabolcs a kronika.ro-n.
Sőt a bukaresti média egy nappal korábbi kiszivárogtatásával ellentétben tízezer eurós csúszópénz elfogadásával sem gyanúsítják Ráduly Róbert Kálmánt.
A nyomozó hatóság csütörtök délelőtti közleményében hozta nyilvánosságra, milyen indokok alapján rendelte el Ráduly Róbert Kálmán polgármester és Szőke Domokos alpolgármester őrizetbe vételét, és kezdeményezte harminc napos előzetes letartóztatását.
Ebben azonban nem szerepel számos, a román sajtó által szerdán ügyészségi forrásokra hivatkozva közölt állítólagos gyanú, például hogy Csíkszereda elöljárója havi tízezer eurós kenőpénzt fogadott volna el a parkolódíjak begyűjtésével megbízott City Parking végtől vagy az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Dedeman nagyáruháztól.
A DNA Rádulyt kétrendbeli hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással és összeférhetetlenséggel gyanúsítja. Szőke terhére négyrendbeli hivatali visszaélést és okirat-hamisításra való felbujtást rónak fel.
A vádhatóság szerint a polgármester tavaly szeptemberben törvénytelenül, hiányos dokumentáció alapján hagyta jóvá a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének felújítását célzó építkezési engedélyt. A DNA itt fontosnak tartja, hogy rávilágítson a Sapientián oktató Ráduly és a felsőoktatási intézmény vezetősége közötti kapcsolatra.
Felróják Rádulynak, hogy alulértékelt áron vásárolta meg a fizetésképtelenné vált, adósságot felhalmozó Szakszervezetek Művelődési Háza egyik épületét. A gyanú szerint az elöljáró az adásvétel szentesítése érdekében – az ügyészség által nem pontosított eszközzel – „meggyőzte” a csődbiztost, sőt az ingatlan állagát felmérő szakértőt állítólag arra is „rávette”, hogy rosszabbnak tüntesse fel az épület állapotát.
Rádulyt és Szőkét egyaránt azzal gyanúsítják, hogy hitelutalványozóként törvénytelenül hagyták jóvá 961 304 lej kiutalását a Topo Service földmérő cég javára, holott a megyei kataszteri hivatal többször jelezte: a csíkszeredai kataszter megvalósításával megbízott cég dokumentációja nem vehető figyelembe. Az önkormányzat egyébként az eredeti szerződésben szereplő 640 904 lejes megbízási díjat utólag emelte közel egymillió lejre.
Szőke Domokos alpolgármester terhére azt is felrója a DNA, hogy 2014 júniusában törvénytelenül módosított egy a csíkszeredai önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérléséről szóló szerződést. Ennek nyomán az ingatlant bérlő vállalkozó előtt lehetőség nyílt arra, hogy egy harmadik félnek bérbe adja a helyiség egy részét.
Azzal is gyanúsítják az alpolgármestert, hogy az önkormányzat által meghirdetett versenytárgyalásra beérkezett pályázatokat elbíráló bizottság elnökeként a bukaresti Garden Center Group Kft-t bízta meg a Rét utcai zöldövezeti munkálatok kivitelezésével, 1,3 millió lej értékben. Az ügyészek szerint azonban a fővárosi cég pályázata nem volt rendeltetésszerű, a társaságnak pedig akkora munkadíjat fizettek ki, mintha a szóban forgó terület százszorosán végzett volna munkálatokat.
Végezetül a vádhatóság amiatt gyanúsítja hivatali visszaéléssel Szőke Domokost, hogy 2014. július 18-án a polgármesteri hivatal szolgálati járművével „szigorúan magánügyben”, háromnapos szabadságra utazott Tulcea megyei rokonaihoz.
A DNA szerint az üzemanyagköltséget a városháza állta, és ez, valamint a személygépkocsi kopása „anyagi kárt okozott Csíkszereda megyei jogú városnak”. A DNA közleményében leszögezi: a gyanúsítottak ellen beindított bűnvádi eljárás dacára Ráduly és Szőke esetében egyaránt fennáll az ártatlanság vélelme – írja a kronika.ro.
Csütörtök esti sajtóhír, hogy a Bukaresti Törvényszék ítélete értelmében a két városvezető házi őrizetben tölti a következő 29 napot.
Erdély.ma

Hivatali visszaéléssel gyanúsítják, őrizetbe vették Rádulyékat
Többrendbeli korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert és helyettesét, Szőke Domokost az ügyészség, amelynek munkatársai szerdán házkutatást folytattak a városházán, az érintettek otthonában és magáncégek székhelyén. Az RMDSZ-es elöljáró – akinek állítólagos bűnlajstromán szerepel, hogy kenőpénzt kapott a City Parking cégtől – politikai bosszúnak tartja az eljárást, leszögezve: senkitől nem vett el semmit. Ráduly Róbert Kálmánt és Szőke Domokost szerdán este őrizetbe vették.
Vesztegzár alá vonta szerdán a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a csíkszeredai polgármesteri hivatalt, valamint a székelyföldi város két vezetőjének otthonát. A csendőrség készenléti egységeinek álarcos fegyvereseivel kiszállt ügyészek több órán keresztül folytattak házkutatást a városházán, Ráduly Róbert polgármester és egyik helyettese, Szőke Domokos lakásán, továbbá magáncégek székhelyén.
Bár szűkszavú közleményében a vádhatóság csak annyit közölt, hogy 2007 és 2015 között elkövetett korrupciós és ehhez kapcsolódó feltételezett bűncselekmények ügyében vizsgálódik, a román sajtóba kiszivárogtak a nyomozati anyag részletei.
Az Agerpres és Mediafax hírügynökség értesülései szerint Rádulyt többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a csíkszeredai parkolódíjak begyűjtésével az önkormányzat által 2008-ban megbízott City Parking cég tulajdonosától.
Az is szerepel a hargitai megyeszékhely polgármesterének állítólagos bűnlajstromán, hogy engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért 200 ezer lejjel vesztegette meg az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Dedeman nagyáruház. Az RMDSZ színeiben harmadik mandátumát töltő Ráduly továbbá ötezer eurós szponzortámogatás kifizetésétől tette függővé a Vodafone mobiltársaságnál egy szolgáltatói szerződés megkötését.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért, 1,3 millió lejért ítélte oda a Rét utcai zöldövezeti munkálatra szóló megbízást a bukaresti Garden Center Group Kft-nek. Mindkét elöljárónak felróják, hogy hitelutalványozóként törvénytelenül hagyták jóvá közel egymillió lej kiutalását a Topo Service földmérő cég javára, holott a megyei kataszteri hivatal jelezte: a cég dokumentációja nem vehető figyelembe.
ár sajtóhírek szerint a másik alpolgármestert amiatt vizsgálják, hogy a csíkszeredai Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett magáncég a valós ár ötödrészéért végzett felújítási munkálatokat a szülei tulajdonában álló házon, Antal Attila cáfolta, hogy eljárás folyik ellene.
A megyeszékhelyt 2004 óta irányító Rádulyt és Szőkét szerda délután kihallgatásra Bukarestbe szállították, szerda estig azonban nem közölték, hogy őrizetbe veszik-e őket.
A polgármester csendőrök gyűrűjében közölte az újságírókkal, hogy összeférhetetlenséggel, hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják, ám politikai bosszúnak tartja az akciót.
Őrizetbe vett elöljárók
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerdán este 24 órás őrizetbe vette Ráduly Róbert Kálmán városvezetőt és Szőke Domokos alpolgármestert – közölte a román közszolgálati televízió (TVR). A Bukaresti Törvényszéken csütörtökön állítják elő őket, kérve a harminc napos előzetes letartóztatásba vételük elrendelését.
Székelyhon.ro

Házi őrizetbe helyezték a csíkszeredai elöljárókat
Nem fogadta el a Bukaresti Törvényszék a DNA Ráduly Róbert polgármester és Szőke Domokos alpolgármester előzetes letartóztatására vonatkozó kérelmét, házi őrizetben töltik a következő 29 napot a csíkszeredai városvezetők. A városházán Antal Attila alpolgármester többek közt a szerdai kiszivárogtatások és a valós vádpontok közötti éles különbségekről beszélt.
Házi őrizetbe helyezte a Bukaresti Törvényszék Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokos alpolgármestert, ezt Antal Attila alpolgármester, majd a Bukarestben az ítélethirdetést meghallgató Tánczos Barna is megerősítette telefonon szerkesztőségünknek. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által 24 órás őrizetbe vett elöljárók fogvatartása csütörtökön 21.50-kor jár le, ez után hazaindulnak Csíkszeredába – tájékoztatott a szenátor. A törvényszék határozatát még megfellebbezheti a DNA.
Korábbi, csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Attila a Ráduly Róbert Kálmán polgármester és Szőke Domokos alpolgármester ügyében a sajtó által szerdán megszellőztetett, illetve az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály által csütörtökön nyilvánosságra hozott gyanúsítások közötti különbségre hívta fel a figyelmet.
Csíkszereda másik alpolgármestere azt mondta, szeretné, ha a realitást képviselné a sajtó a két elöljáró ügyében. „ A sajtóban megjelentek olyan vádpontok, amelyeket az ügyészség nem hangoztatott. Nem tudom, ez súlyos vagy sem, de nagy visszhangot keltett. Az ügyészség által közzétett anyagban jórészt más témák szerepelnek, ez nem jelenti azt, hogy nincs gyanúsítás, és nem lehetnek következményei” – közölte Antal Attila. Az alpolgármester szerint a szerdai házkutatás a polgármesteri hivatalban 12 órát tartott, az ügyészek különböző dokumentumokat kértek, másoltak, és vittek el jegyzőkönyv alapján, mintegy 6500 oldalt. Korrektül viselkedtek, szakszerűen jártak el – értékelt.
„Amikor elmentek, a polgármester és az alpolgármester arra kértek, folytassuk a munkát, amit elkezdtünk és beütemeztünk erre az időszakra. Arra is fel voltak készülve, hogy akár pénteken sem tudják folytatni munkájukat” – közölte. Antal Attila szerint nagy erőfeszítést kíván a munkatársak részéről, és biztos benne, hogy nélkülük nem fog ugyanúgy menni a munka. Hozzátette, hivatalos értesítést vár arról, hogy mi lesz az őrizetbe vett városvezetőkkel: ha szabadlábon maradnak, elláthatják-e hivatali teendőiket. Ha nem, valószínű, hogy prefektusi rendelettel adnak át hatásköröket számomra” – vélekedett. Azt mondta, a mocskolódás mellett sok biztatást is kaptak a városvezetők, amely remélhetőleg erőt ad nekik. „Amivel szemben tehetetlennek érzem magam, és a két kollégám is, az a félműveltség, a rosszindulat, a pletyka abban a formában, ahogy ezt itt és most meg kell tapasztalnunk” – mondta az alpolgármester.
„Valószínű, hogy komoly korrupciós problémák vannak az országban vagy a városban, sőt azt sem zárom ki, hogy a városházán is, de azok a vádak, amikkel a napokkal illették a kollégáimat, képtelen dolgok, és úgy látom, hogy ez azért hullámzik. Lehet, hogy később kiderül, hogy van valami probléma körülöttük, de a megszellőztetett információkról egyértelműen látszik, hogy nem újságírók találják ki ezeket otthon” – utalt a központi sajtóban szerdán megjelent információkra. Úgy vélte, lehet, hogy a város lakossága egy részének sikerült örömet szerezni az elmúlt tizenegy év tevékenységével, másik részének pedig a szerdai nap történésével. „Mindenki boldog lehet, a kérdés hogy kik vannak többségben” – fogalmazott.
Antal Attila kitért a saját személyét érintő információkra is, amelyek szerint a Márton Áron Gimnázium felújítását végző cégnek a szülei házánál elvégzett munkálatokért húszezer lejt kifizetett ugyan, de a munkálatok valós értéke eléri a százezer lejt. Elmondta, a gimnázium felújításának licit folyamatát kétszer vizsgálta már a DNA, 2010-ben és 2014-ben, és nem találtak rendellenességet. A cég a szülei házánál végzett munkálatok után két, egyenként húszezer lejes számlát nyújtott be, de ezen kívül más cégek, csoportok is dolgoztak ott, a munkálatok összértéke meghaladja a 200 ezer lejt. „Ha ez kivizsgálás tárgya lesz, állok elébe. Nem egy újságírói invenció az abban a formában megjelent hír, biztos vagyok, hogy benne vannak a jó szomszédaim, jó csíkszeredai polgártársaim is, akik ezzel e kérdéssel foglalkoznak, aminek az a következménye, hogy a tévében így jelenik meg az információ, és meg is áll azon a szinten” – értékelte.
A taplocai borvízforrás környékének parkosításával kapcsolatban elmondta, a Környezetvédelmi Alaphoz pályázott a város, megnyerték a finanszírozást, a közbeszerzési eljárásra egy cég jelentkezett, és mégis az a vád Szőke Domokossal szemben, hogy favorizálta a pályázót. „Nem tudjuk, hogy rosszakarattal vagy sem, egy hiba történt az elszámolásnál, egy táblázatban a mértékegységnél egy esetben 100 négyzetméter volt, és eszerint számoltak százszoros összeget. A hibát a számvevőszéki ellenőrzés észlelte, a céget értesítették, amely a pénzt visszafizette, és az ügy le volt zárva. Most feltűnik” – részletezte. „A szolgálati autó használatának ügye az a banánhéj, amin Domokos el fog csúszni, és ami biztos, hogy védhetetlen” – vélekedett az ügyészség által nyilvánosságra hozott másik gyanúról. A szintén kifogásolt telekkönyvezésekkel kapcsolatban, amelyet a hivatal kifizetett, azt mondta, nem tud érdemben hozzászólni.
A szintén a sajtóban megjelent, a City Parking céggel kapcsolatos információkra is reagált. „Az önkormányzat hozott egy határozatot, kötött egy szerződést, bevezettek egy rendet, ez sok embert kellemetlenül érintett, sokaknak nem tetszett. A szerződéseket elkérték” – mondta. Hozzátette, egyelőre a sajtón keresztül vádolták valakik a polgármestert, és keltettek hangulatot, hogy ebből anyagi hasznot szerzett, nem az ügyészség. „Egy dolgot tudunk, amióta ez a rendszer van, 150 ezer lejjel több pénzből gazdálkodik a város, ebből elindítottuk és fenntartjuk a helyi közszállítást” – mondta.
Arra az újságírói felvetésre, miszerint a polgármester sms-ben azt állította, hogy ez az egész arra megy ki, hogy Csíkszeredát lefejezzék, Antal Attila azt mondta, nem csak csíkszeredai sajátosságról van szó, hanem általános romániai jelenségről. „Azt látom, ha törvénnyel nem tudták megoldani, hogy egy polgármester csak két mandátumot tölthessen le, akkor megoldják másként. Tartok tőle, hogy lezárul az a korszak, amit én reális önkormányzati demokráciának nevezek” – fejtette ki. Szerinte 2016 után nagyon kevés olyan közösség lesz Romániában, ahol a helyi közösség által kinevelt vezetők lesznek. „Sokkal inkább fogunk hasonlítani az amerikai típusú demokráciára, ahol valaki úgy lesz vezető, hogy annak nevelik, de csak látszatember. Többről van itt szó, érezzük azt is, hogy Csíkszereda sok tekintetben az utolsó vár, az RMDSZ, a székelység, a romániai magyarság szempontjából. A szerdai momentum annak a finálénak a kezdete, ami arról szól, hogy más világ lesz” – vélekedett Antal Attila.
Kiállnak Rádulyék mellett „Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, valamint Szőke Domokos, Antal Attila alpolgármestereket becsületes, Csíkszeredáért és a Székelyföldért tenni, küzdeni akaró elöljárókként ismerjük, tudjuk. Döbbenten vettük tudomásul, hogy az ellenük felmerült gyanúsításokat a központi sajtó már kész tényként kezeli, annak ellenére, hogy a jogállam törvényei kimondják, szavatolják az ártatlanság vélelmét, mindaddig, amíg jogerős és visszavonhatatlan bírósági ítélet nem születik az ügyben. Mindezek mellé társult a központi román médiából már jól ismert álarcos, lánccsörgős kíséret, a hajnali órákban elvégzett házkutatások, a »gyanúsítottak« erőfitogtatásos előállítása, elszállítása, mindezt az éberen figyelő, már a vádpontokról is igen korán és jól tájékozott központi sajtó jelenlétében” – foglal állást az őrizetbe vett eloljárók ügyében közös közleményben az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezetének önkormányzati frakciója, az RMDSZ Csíkszereda Városi Küldöttek Tanácsa,  csíkszéki polgármesterek az RMDSZ Csík Területi Szervezete, valamint Hargita Megye Tanácsának csíki RMDSZ frakciója. A dokumentumban példaként hozzák fel az egykori kézdivásárhelyi polgármester, Rácz Károly ügyét, akit csúszópénz elfogadásával vádolt a DNA. „Egy embert bűnösnek kiáltottak ki, pálcát törtek fölötte a bűnüldöző szervek és a közvélemény egyaránt, meghurcolták, derékba törték, majd évek múltán kiderült, hogy mindezt ártatlanul szenvedte el” – olvasható a közleményben. „Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete önkormányzati frakciója és az alulírottak bíznak elöljáróink, Ráduly Róbert Kálmán polgármester, Szőke Domokos és Antal Attila alpolgármester ártatlanságában, jóhiszeműségében és minden körülmények között határozottan kiállnak mellettük. Bízunk egy igazságos, Európához méltó joggyakorlatban. Együttérzésünket fejezzük ki és önzetlen segítségünket ajánljuk fel a családoknak, akik ezeken a meghurcoltatásokon át kellett menjenek” – áll a közös állásfoglalásban.
Kovács Attila, Rédai Attila 
Székelyhon.ro

Egy embertelen korszak tanúja: Kelemen Csongor
Lelkésznek készült, fiatal teológus volt Kelemen Csongor, amikor az '56-os forradalom leverése utáni vészkorszakban szembesült a kommunista államhatalom megtorlásával. Megjárta a szekuritáté vallatószobáit, a börtönöket, kényszermunkatáborokat, utána is üldözték, megbélyegezték. Végül Csíkszeredában talált otthonra.
Kelemen Csongor a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és az '56-os bajtársi közösségek által szervezett megemlékező ünnepségek rendszeres résztvevőjeként, felszólalójaként igyekszik emlékeztetni a jelenlévőket a kommunizmus sötét múltjára, bűneire. 1940 áprilisában született Homoródoklándon, édesapja, Kelemen Imre az oklándi unitárius egyházközség lelkésze volt. Az 1940-44 közötti „kis magyar világ” szerinte „egy csodás korszak volt, ahol az akkori fiatalság megkapta, amire vágyott”. Mint mondta, biztosították a haladást, bevezették a szövetkezeti rendszert, Oklándon törvényszék, járásbíróság, kórház is működött. „Igaz, hogy négy év múlva vége lett, és menekülni kellett, mert az apám úgy gondolta, inkább elmenekülünk, amíg rendeződnek a dolgok. Budapest bombázását a budai hegyekben értük, nekem valami csodálatos dolognak tűnt, leszállítottak a vonatról, be egy kukoricásba, a gyermekeket letakarták egy pokróccal, de én felemeltem a pokróc szélét, és néztem a bombázást” – emlékezett a történtekre.
Németország északi részébe, egy, az amerikaiak által létrehozott menekülttáborba került végül a család. „Lipcsében ért a szövetséges repülőszázadok bombázása. Három napig, mint az eső, hullt a bomba, mi egy pincében voltunk, talán annyi Miatyánkot soha nem mondtam el, mint akkor. Két hét múlva a férfiak kiásták a pince oldalát, kimentünk. Nem maradt Lipcsében épület épen, egyedül a Tamás-templom, ami egy olyan értéket képviselt, hogy még a szőnyegbombázások is kikerülték. A bombázás előtt még hallottam ott a gyermekkórust énekelni” – mesélte. A menekülttábort átadták az oroszoknak, a férfiaknak kellett orosz igazolvány, menlevél, az orosz parancsnoktól kaptak. Senki nem tudta, mi van benne, minden állomáson mutogatták a férfiak, az oroszok pedig továbbengedték. „Ezzel a papírral jöttünk haza, volt olyan, hogy napokat, heteket álltunk a vonattal étlen, víz nélkül. Édesapám egyik állomás környékén vasárnap délelőtt meglátott egy udvaron egy fazék moslékot, amit a gazda hátra akart vinni a disznókhoz. Látta, hogy a gazda bement a házba, belépett, elhozta a fazekat, s amikor lépett át a kerítésen, megszólalt a harang. Lelkész létére megkövült, hogy ő, a pap, vasárnap az istentiszteleten kellett volna legyen, és pont akkor lopott. Nem tudom, ki milyen érzelmekkel tudná ezeket túlélni, az apámnak egy életre vezekelni valója lett az Úrral kapcsolatban ezért a dologért. De elhozta, mindenki evett belőle” – elevenítette fel. Az orosz menlevélről később, 1947-ben, amikor egy orosz fogságból hazatért ismerős elolvasta, derült ki, hogy valójában azt írta: „megbízhatatlan, egyenesen Szibériába”.
Hazatérve a család az élet nehézségeivel szembesült. „Részt vettem a mezei munkákban, kezdve a szántástól a vetésig, a kaszálásig, betakarításig. Édesapám azt mondta, sose tudom, mikor lesz szükségem rá. A kenyeret ötödikes koromtól én sütöttem, édesanyám minden étel főzésére megtanított. Megtanultam varrni, és hogy nem haltam meg később a börtönben, azt is ennek köszönhetem: össze tudtam varrni a ruháimat, a pokrócból kihúzott szálakból kesztyűket, zoknikat, vesekötőket kötöttem ételért, s így valahogy átvészeltem azt az időt” – mondta. A fiatal Kelemen Csongor Brassóban, az akkori Sztálinvárosban kezdte a középiskolát, később visszakerült Székelyudvarhelyre, majd Kolozsváron a teológiára felvételizett. Sikerrel, de mivel még túl fiatal volt, azt tanácsolták, egy évig maradjon otthon, ahol az elhalálozott kántort helyettesítette. Az első év elvégzése után nyáron egyházi szolgálatot végzett a környező falvakban.
Édesapját közben letartóztatták, a hatóságok őt is próbálkoztak ellehetetleníteni. „1958-ban egy volt osztálytársam, Orbán Laci bekerült a szekuritátéra, ezt mi nem tudtuk. Miután kiengedték, elindult egy lévita útra, mindenkit beszerveztetett egy olyan szervezetbe, amelyre a végén rámondták, hogy a román állam és a társadalmi rend ellen alakult (EMISZ – Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége). Orbán Laci a titkárával, Lay Imrével érkezett hozzánk, egyedül voltam otthon, fogadtam őket, Mikor kikísértem, a kapuban beszélgettünk arról – ez van benne az én dossziémban –, hogy létezik egy szervezet, ő a főnöke és Lay a titkára, álljak be én is, és szervezzem meg a fiatalságot, ők majd küldenek egy levelet, hogy mikor és hogy” – emlékezett vissza. Visszatért a teológiára, következő év januárjában egy szekus tiszt kereste, hogy Marosvásárhelyen a szekuritátén jelenjen meg. Akkor még azt hitte, tanúnak hívják édesapja miatt, és jelentkezett. „A bátorságom akkor szűnt meg, amikor felszólt a kapus, hogy megérkezett Kolozsvárról a csomag. Várt egy olyan periódus, amit nem kívánok senkinek, volt úgy, hogy két napot is kellett üljek egy széken, mikor addig rúgták, ütötték a vesémet, hogy összecsináltam magam, vagy deszkalapot tettek a talpamra és vasrúddal ütötték, pofonok, tarkón csapások után olyan volt a fejem, hogy amikor visszavittek, a régi cellatársak nem ismertek rám. A társadalmi rend elleni bűntény volt a vád” – elevenítette fel a történteket.
Ő is, édesapja is 15 évet kapott. Júniusban belepréselték a rabokat egy furgonba, hogy vonattal elvigyék, de nem fértek fel, aztán októberben indították el őket egy zárt vagonban, ahol levegőt csak a vécélyukon kaptak. Azt hitték, Oroszországba viszik őket. Leszakítottak egy ingdarabot, valakinek a gallérjában került egy gombostű, azzal addig szurkálták a karjukat, amíg annyi vért gyűjtöttek össze, hogy rá tudták írtni a rongydarabra, lehet, hogy Oroszországba tartanak. „Ezt a rongyot a vécélyukon  kidobtuk, és a jó Isten segítségével ez még az édesanyám kezében is volt. Úgy tudták meg, hogy valahol a Gyimeseken át vittek” – mesélte. Végül a Brăila melletti Duna-szigetre, Salciára kerültek, a sziget gátját építették, sáncokat, árkokat ástak, hogy öntözőberendezéseket lehessen működtetni. „Éjjel nem tudtunk aludni az egerek, patkányok miatt, mert bebújtak a gatyánkba-ingünkbe, meg sem lehetett ütni ezeket, mert megharaptak. Nyáron, a tél folyamán a sáncokba felgyűlt fekáliánkat ittuk, mert más víz nem volt, és olyan hastífuszjárvány tört ki, hogy alig tudták megfékezni. Az állatoktól paratífuszt kaptunk” – emlékezett. A menekülés egyetlen lehetősége volt, ha betegnek tetette magát az ember, így aztán Kelemen Csongor is visszakerült Szamosújvárra. Itt érte a szabadulás híre öt és fél év fogság után, amikor a politikai foglyok amnesztiát kaptak.
Szabadulása után nem mehetett vissza a teológiára, ezt azzal indokolták, hogy az állam nem engedi. „Végül kiderült, hogy az egyház nem engedett vissza. Elmentem Bukarestbe, elvégeztem egy hároméves elektrotechnikai képzést, és azzal kerestem a kenyeremet, amitől a legjobban féltem, mivel tizenhárom évesen magasfeszültség rázott meg Fogarason, és senki nem hitte, hogy életben maradok” – elevenítette fel. Lupényban nősült meg, ott dolgozott a hőerőműnél, de elzavarták, amikor megtudták, hogy elítélt volt, „nehogy a bányászokat berekesszem villany nélkül, és megfulladjanak”. Menekülnie kellett ugyanígy Déváról is, amikor kiderült a múltja, ott attól féltek, nehogy az erőművet felrobbantsa. 24 óra alatt el kellett hagynia a várost, egy bőrönddel jöttek el. „A feleségem Déván az egyéves lányommal, terhesen, három napig ott volt a tömbház előtt a füvön, míg megtudtam, mi történt, és utánuk mentem. Itt Szeredában egy román mérnök fogadott, és azt mondta, ha nem problémázok, kiáll mellettem. Isten adjon békét neki, ő nyúlt a hónom alá, így 1970-től itt maradtam” – emlékezett.
Kovács Attila 
Székelyhon.ro

Lecsaptak a városházára (Csíkszeredában a korrupcióellenes ügyészség)
Házkutatást tartott az Országos Korrupcióellenes Ügyészség tegnap reggel Ráduly Róbertnél, Csíkszereda polgármesterénél, Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármesternél, valamint a csíkszeredai városházán. A többórás vizsgálódást követően Ráduly Róberttel és Szőke Domokossal Bukarestbe indultak az ügyészek.
A Mediafax hírügynökség közlése szerint az ügyészek és az őket támogató álarcos rendőrök hajnalban szállták meg a városházát, az elöljárók lakását, valamint egyes olyan cégek székhelyét és a tulajdonosaik lakását, amelyek szerződéses viszonyban állnak a polgármesteri hivatallal. A Mediafax ügyészségi forrásokra hivatkozva jelentette: Ráduly Róbertet – aki 2004 óta áll a város élén – többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a parkolódíjak begyűjtésével megbízott cég – a Kézdivásárhelyen is működő City Parking Kft. – tulajdonosától. Azzal is gyanúsítják a polgármestert, hogy 200 ezer lej csúszópénzt kapott egy építőanyag-kereskedéssel foglalkozó nagyáruház építési engedélyének kiadásáért és a forgalom rendezése megvalósításáért az áruház környékén.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért ítélt oda zöldövezeti munkálatra szóló megbízást egy bukaresti cégnek. Antal Attila ellen pedig amiatt vizsgálódnak, hogy a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnázium felújítására szerződtetett cég felújítási munkálatokat végzett az alpolgármester szüleinek házán is, de ezért csak a reális ár ötödrészét számlázta.
A Székelyhon.ro portál közlése szerint a vizsgálatokat nem a korrupcióellenes ügyészség területileg illetékes marosvásárhelyi részlegének ügyészei, hanem Bukarestből érkezett ügyészek irányították. A portál ugyanakkor azt is jelezte, hogy a nap folyamán több vádlista is előkerült, és meg is jelent a sajtóban. Ráduly Róbertet a déli órákban bekísérték a városházára. A polgármester kijelentette: „Soha nem vettem el senkitől semmit!” A Székelyhon közölte, hogy nem sokkal 15 óra után az ügyészek Ráduly Róberttel és Szőke Domokossal távoztak a polgármesteri hivatalból. Az elöljáró akkor nyilatkozta, összeférhetetlenséggel, hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják. A polgármester üzenetben tájékoztatta a portált, hogy Bukarestbe tartanak, összesen kilenc témában zajlik a korrupcióellenes ügyészség kivizsgálása, ezek között több ingatlanügy is szerepel, illetve három sportklub finanszírozása, telefonszerződések, valamint a szolgálati járművek használata. Antal Attila alpolgármester megerősítette, az ügyészek még délután is vizsgálódtak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ráduly parkolópályán – Őrizetbe vették a csíki városvezetőket
Többrendbeli korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert és helyettesét, Szőke Domokost az ügyészség, amelynek munkatársai tegnap házkutatást folytattak a városházán, az érintettek otthonában és magáncégek székhelyén. Az RMDSZ-es elöljáró – akinek állítólagos bűnlajstromán szerepel, hogy kenőpénzt kapott a City Parking cégtől – politikai bosszúnak tartja az eljárást, leszögezve: senkitől nem vett el semmit. Ráduly Róbertet és Szőke Domokost szerdán este őrizetbe vették.
Vesztegzár alá vonta szerdán a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a csíkszeredai polgármesteri hivatalt, valamint a székelyföldi város két vezetőjének otthonát. A csendőrség készenléti egységeinek álarcos fegyvereseivel kiszállt ügyészek több órán keresztül folytattak házkutatást a városházán, Ráduly Róbert polgármester és egyik helyettese, Szőke Domokos lakásán, továbbá magáncégek székhelyén.
Bár szűkszavú közleményében a vádhatóság csak annyit közölt, hogy 2007 és 2015 között elkövetett korrupciós és ehhez kapcsolódó feltételezett bűncselekmények ügyében vizsgálódik, a román sajtóba kiszivárogtak a nyomozati anyag részletei.
Az Agerpres és Mediafax hírügynökség értesülései szerint Rádulyt többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a csíkszeredai parkolódíjak begyűjtésével az önkormányzat által 2008-ban megbízott City Parking cég tulajdonosától.
Az is szerepel a hargitai megyeszékhely polgármesterének állítólagos bűnlajstromán, hogy engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért 200 ezer lejjel vesztegette meg az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Dedeman nagyáruház. Az RMDSZ színeiben harmadik mandátumát töltő Ráduly továbbá ötezer eurós szponzortámogatás kifizetésétől tette függővé a Vodafone mobiltársaságnál egy szolgáltatói szerződés megkötését.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért, 1,3 millió lejért ítélte oda a Rét utcai zöldövezeti munkálatra szóló megbízást a bukaresti Garden Center Group Kft-nek. Mindkét elöljárónak felróják, hogy hitelutalványozóként törvénytelenül hagyták jóvá közel egymillió lej kiutalását a Topo Service földmérő cég javára, holott a megyei kataszteri hivatal jelezte: a cég dokumentációja nem vehető figyelembe.
Bár sajtóhírek szerint a másik alpolgármestert amiatt vizsgálják, hogy a csíkszeredai Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett magáncég a valós ár ötödrészéért végzett felújítási munkálatokat a szülei tulajdonában álló házon, Antal Attila cáfolta, hogy eljárás folyik ellene.
A megyeszékhelyt 2004 óta irányító Rádulyt és Szőkét szerda délután kihallgatásra Bukarestbe szállították, szerda koraestig azonban nem közölték, hogy őrizetbe veszik-e őket.
Késő este azonban kiderült, a korrupcióellenes ügyészség 24 órás őrizetbe vette Ráduly Róbert polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert – közölte a román közszolgálati televízió (TVR). Az ügyészek a bukaresti törvényszéken kérték a városvezetők harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezését.
A polgármester csendőrök gyűrűjében közölte az újságírókkal, hogy összeférhetetlenséggel, hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják, ám politikai bosszúnak tartja az akciót. „Soha nem vettem el senkitől semmit!" – válaszolta SMS-ben még a lakásán folytatott házkutatás idején Ráduly a Székelyhonnak.
Útban a főváros felé az elöljáró ugyancsak szöveges üzenetben közölte a hírportállal, hogy összesen kilenc ügyben zajlik a DNA kivizsgálása: a Szakszervezetek Művelődési Házának az önkormányzat általi felvásárlása, egy Kossuth utcai kereskedelmi bérlemény ügyében benyújtott feljelentés, az ingatlankataszter, a Vodafone-szerződések és a Rét utcai kis park ügye, két hivatali jármű szolgálati útja, a Csíki Sportegylet, a VSK Csíkszereda és az FK Csíkszereda támogatása, a City Parking szerződése, valamint a Sapientia-egyetem székházának felújítása számára tavaly kibocsátott építkezési engedély.
Egyébként az 1996 és 2004 között parlamenti képviselőként tevékenykedő politikus ellen tavaly testi sértés gyanúja miatt indult bűnügyi vizsgálat, miután torkon ragadta egyik képviselőtársát az RMDSZ önkormányzati frakciójának tanácskozásán. Ráduly 2013-ban azzal került a figyelem középpontjába, hogy megkergetett és elfogott egy férfit, aki régóta követte és fényképezte. Az incidens után a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elismerte, hogy a rendőrségnek átadott férfi a titkosszolgálat kötelékeiben dolgozik; a hírszerző testi sértésért feljelentést tett a polgármester ellen.
Különben nem Rádulyék az első, az ügyészség látószögébe került székelyföldi politikusok. A DNA 2013-ban közérdeket sértő hivatali visszaélés miatt vádat emelt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke és az önkormányzat több volt és jelenlegi tisztségviselője ellen, mivel a gyanú szerint útépítési ügyekben 4,88 millió lejes kárt okoztak a költségvetésnek.
Hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítják ugyanakkor Gyergyószentmiklós házi őrizetben lévő polgármesterét, Mezei Jánost egy olyan telek eladása miatt, amely a város és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének tulajdonában volt.
Nem árul el sokat a csíki elöljárók vagyonnyilatkozata
Legfrissebb, 2013-ban közzétett vagyonnyilatkozata szerint Ráduly Róbert névlegesen nem birtokol ingatlant vagy földterületet, ezek a gyermekei nevén szerepelnek. A polgármester Csíkszeredában három lakással, Madéfalván pedig egy negyven négyzetméteres magánházzal rendelkezik, a megyeszékhely közeli községben 244 négyzetméteres beltelket és egy 180 négyzetméteres mezőgazdasági területet birtokol.
Három személygépkocsi tulajdonosa (közülük a legfiatalabb 1986-os gyártmány), emellett 16 ezer euró értékben birtokol műkincseket és festményeket, 2500 kötetes könyvtára értékét 33 ezer euróra becsüli. Egy magánnyugdíjpénztárnak 213 ezer, fel nem tüntetett pénznemben (vélhetően lejben) fizetett be összeget, két banknál nyitott folyószámláján pedig két kisebb öszszeg kamatozik. Polgármesteri éves fizetése 36 644 lejre rúg, a Sapientia – EMTE oktatójaként emellett 12 108 lejt keres évente.
Antal Attila alpolgármester Csíkpálfalván 30 hektár erdőt, testvérével közösen pedig több mint három hektár mezőgazdasági területet birtokol. Csíkszeredai 55 négyzetméteres lakásán a feleségével osztozik, emellett 2001-es évjáratú személygépkocsit vezet. Folyószámláin 7300 lej és 12 ezer euró kamatozik, emellett 62 ezer lejes hitelt törleszt. Éves fizetése 37 ezer lej.
Kollégája, Szőke Domokos meglehetősen foghíjas vagyonnyilatkozatából nem derül ki, hogy 2008-ban milyen pénznemben vett fel 182 ezres bankkölcsönt ingatlanvásárlásra. Folyószámláin több mint hétezer eurót helyezett el, alpolgármesteri fizetésként pedig évi 31 ezer lejt tüntetett fel.
Rostás Szabolcs 
Krónika (Kolozsvár)

„Lefejezték” Csíkszeredát
Beültették a nagy fekete kocsiba, és vitték... 
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség ügyészei „lefejezték” Csíkszereda vezetését: házkutatást tartottak Ráduly Róbert Kálmán polgármesternél, majd a polgármesteri hivatalban is vizsgálódtak. Rádulyt és Szőke Domokos alpolgármestert délután beültették a fekete kocsiba, és Bukarestbe vitték.
Nehéz helyzetben van az újságíró, mikor beszámol a tegnapi eseményekről. Ugyanis eddig úgy tűnt, Csíkszereda városa és vezetősége üdítő kivétel a szinte általános székely lepusztulásban: a városban volt élet, volt fejlődés, csíki polgári és székely nemzeti öntudat. Ugyan sok esetben eléggé erőszakos fickónak tűnt, de bizonyára Ráduly Róbert polgármester keze is benne volt a város fellendülésében. Emiatt a tegnapi DNA-akciót ugyan regisztráljuk, ám fenntartjuk magunknak a jogot, hogy véleményünket később alakítsuk ki.
Az események
A nap eseményeit a helyi napilap, a Csíki Hírlap és a Székelyhon.ro nyomán közöljük. Csíkszereda polgármesterénél reggel fél hétkor tartottak házkutatást a DNA ügyészei, akik a polgármesteri hivatalnál is vizsgálódnak. Ráduly az egyik alpolgármestert, Antal Attilát bízta meg, hogy kommunikáljon a sajtóval, ő azt mondta, tanácsi határozatokat és szerződéseket néznek át a korrupcióellenes ügyészek. Szőke Domokos alpolgármester 10.30-kor érkezett csendőri kísérettel a városházára, 11-kor Ráduly Róbertnél még mindig folyt a házkutatás.
12-kor Ráduly a városházára érkezett, ahol annyit mondott, „nem vettem el soha senkitől semmit”. 14.30-kor SMS Rádulytól: „Az irodámból 69 oldalt foglaltak le, ebből 7 a 2012 és ’13 év végi sajtós beszélgetésen írt feljegyzéseim, az utolsó kettő meg üres. Azt mondták, magyarul lévén írva, nem értik, viszik”. 15.15-kor Ráduly Róbert polgármestert és Szőke Domokos alpolgármestert az ügyészség autójába ültették, és elszállították. A polgármester SMS-ben jelezte: elindultak Bukarestbe. Antal Attilát nem vitték, ám az ügyészek megtiltották neki, hogy nyilatkozzon.
A bűnlajstrom
11.30-tól az Agerpres és az Evenimentul Zilei közölni kezdte a DNA nyomozati anyagát. Eszerint Ráduly Róbert havi tízezer euróban részesült a parkolóhelyek kiaknázásával foglalkozó City Parkingtól (őket hajtották el szerencsésen Kézdivásárhelyről);
200 ezer lej kenőpénzt kapott a csíkszeredai Dedeman nagyáruház építkezési engedélyeinek kibocsátásáért;
hivatali visszaélést követett el, amikor egy ANL-s lakást egy megyei tanácsosnak ítéltek oda, aki másképp nem teljesítette a feltételeket;
ötezer eurós szponzorálástól tette függővé a Vodafone telefontársasággal a szolgáltatói szerződés megkötését;
jogtalanul fizetett ki a városháza a Topo Service számára Ráduly Róbert Kálmán fő hitelutalványozó és Szőke Domokos megbízott hitelutalványozó utasítására több százezer lejt;
egy Rét utcai zöldövezeti munkálat odaítélésénél Szőke Domokos alpolgármester a bukaresti Garden Center Group Kft.-t favorizálta, a városháza a valóságban százszor nagyobb területre kivitelezett munkálatokra fogadta el több mint 1,3 millió lej kifizetését;
a Márton Áron és Segítő Mária gimnáziumok felújítása alkalmából a fővállalkozó, a Harbau Kft. munkaerőt, logisztikát, építkezési anyagokat biztosított egy olyan épületnél zajló munkálatokra, amely Antal Attila alpolgármester szüleinek tulajdona, az elvégzett munkálatokért az alpolgármester 20 ezer lejt kifizetett ugyan, de azok valós értéke eléri a százezer lejt… 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Állásfoglalás a Csíkszereda városvezetőiről megfogalmazott gyanúsításokról
Összeférhetetlenséggel, hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják a Korrupció Ellenes Ügyészség ügyészei Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármesterét, Ráduly Róbert Kálmánt és Szőke Domokos alpolgármestert. Szerdán reggel, délelőtt több órán át tartó házkutatást folytattak a Városházán, az érintettek otthonában és magáncégek székhelyén, de a Sapientia – EMTE csíkszeredai székhelyén is kutakodtak. Ráduly Róbert Kálmánt és Szőke Domokost szerdán este 24 órás őrizetbe vették Bukarestben.
Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, valamint Szőke Domokos, Antal Attila alpolgármestereket becsületes, Csíkszeredáért és a Székelyföldért tenni, küzdeni akaró elöljárókként ismerjük, tudjuk. Döbbenten vettük tudomásul, hogy az ellenük felmerült gyanúsításokat a központi sajtó már kész tényként kezeli, annak ellenére, hogy a jogállam törvényei kimondják, szavatolják az ártatlanság vélelmét, mindaddig, amíg jogerős és visszavonhatatlan bírósági ítélet nem születik az ügyben. Mindezek mellé társult a központi román médiából már jól ismert álarcos, lánccsörgős kíséret, a hajnali órákban elvégzett házkutatások, a „gyanúsítottak” erőfitogtatásos előállítása, elszállítása, mindezt az éberen figyelő, már a vádpontokról is igen korán és jól tájékozott központi sajtó jelenlétében. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, példának hozzuk fel Rácz Károly kézdivásárhelyi volt polgármester esetét, kit 2011. március 11-én a DNA ügyészei „tetten” értek csúszópénz elfogadásával, őrizetbe vették, előzetes letartóztatásba helyezték, majd 2013. december 9-én a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék Jogerős ítéletben mentette fel. Egy embert bűnösnek kiáltottak ki, pálcát törtek fölötte a bűnüldöző szervek és a közvélemény egyaránt, meghurcolták, derékba törték, majd évek múltán kiderült, hogy mindezt ártatlanul szenvedte el.
Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete önkormányzati frakciója és az alulírottak bíznak elöljáróink, Ráduly Róbert Kálmán polgármester, Szőke Domokos és Antal Attila alpolgármester ártatlanságában, jóhiszeműségében és minden körülmények között határozottan kiállnak mellettük.
Bízunk benne, hogy elöljáróink ártatlansága, az igazságszolgáltatási eljárások során is egyértelmű bizonyítást fog nyerni. De ugyanakkor bízunk városunk jóhiszemű polgárainak bölcsességében, bátor vezetőink mellett való határozott kiállásában, a megbonthatatlan székely összefogásban. Bízunk egy igazságos, Európához méltó joggyakorlatban. Együttérzésünket fejezzük ki és önzetlen segítségünket ajánljuk fel a családoknak, akik ezeken a meghurcoltatásokon át kellett menjenek.
Csíkszereda, 2015. április 30.
Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete önkormányzati frakciója Az RMDSZ Csíkszereda Városi Küldöttek Tanácsa A csíkszéki polgármesterek Az RMDSZ Csík Területi Szervezete Hargita Megye Tanácsának csíki RMDSZ frakciója Erdély.ma

Románia készül a NATO nehézfegyverzetének befogadására
Hamarosan elkezdődik az aranyosgyéresi légitámaszpont leszállópályájának kiszélesítése és meghosszabbítása. A művelet célja, hogy a NATO katonai gépei (elsősorban az F16-osok) gond nélkül leszállhassanak.
A Digi24 beszámolója szerint a NATO hamarosan nehézfegyverzetet (páncélosokat, tankokat) is szállít Romániába. Ezért már elkezdték az Otopeni melletti 90-es számú légitámaszpont leszállópályájának átalakítását. A támaszpont parancsnoka a hírtelevíziónak elmondta, hogy Hercules és CJ 27 Spartan típusú katonai gépek befogadására készülnek.
A két légitámaszpont átalakítási munkálatai 15 millió dollárba kerülnek, az összeg nagy részét a NATO fizeti. Mint ismert, a katonai szervezet és Románia korábban tárgyalásokat folytatott arról, hogy Bukarest is állomásoztathassa az észak-atlanti szövetség nehézfegyverzetének egyes elemeit.
maszol.ro

A Néppárt is állást foglalt a DNA-vizsgálat ügyében
Állásfoglalást tett közzé a Csíkszereda polgármesterét és egyik alpolgármesterét érintő DNA-s kivizsgálás ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai frakciója.
Ebben leszögezik: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara épületének felújításában nem látják, hogy miként történhetett korrupciós visszaélés, csak eljárásbeli félreértések lehetnek az említett kérdésben. Továbbá kifejtik: a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának megvásárlását ők is támogatták, és úgy gondolják, hogy a jelenlegi lepusztult állapotában nem is vehették azt át drágábban. „A City Parkinggal kapcsolatosan nem a mi tisztünk megállapítani, hogy történt-e visszaélés ebben a kérdésben, hanem a nyomozók, ügyészek és bírók dolga. Azonban továbbra is törvénytelennek tartjuk az autók lebilincselését és elszállítását, amint azt már több bírósági ítélet ki is mondott. Ezen kívül helytelennek tartjuk, hogy közterületen, közpénzen létrehozott parkolókból egy magáncég seperje be az ellenőrizhetetlen profitot, amint azt is számos éve hangoztatjuk. Továbbra is fenntartjuk, hogy a parkolók működtetését vissza kell vegye a város és az ebből befolyó teljes jövedelem a közérdeket kell szolgálja” – áll a közleményben, amelyet Soós Szabó Klára és Tőke Ervin, az EMNP két önkormányzati képviselője ír alá.
Emlékeztetünk, hogy a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos csíkszeredai elöljárók ügyében a DNA által a nyomozati anyagról nyilvánosságra hozott közleményben a City Parkinggal és a város parkolási rendszerével kapcsolatos téma nem szerepel, erről csak a szerdán a központi sajtónak kiszivárogtatott információk között esett szó. Miután a DNA Bukarestbe szállította és 24 órára őrizetbe vette őket, csütörtök este Ráduly és Szőke hazatérhetett Csíkszeredába, ahol házi őrzetben várják a vizsgálatok folytatását.
Székelyhon.ro

A magyarok bekaphatják
Mintha Hannibal Lecter professzor tartana szemináriumot a vegán életmódról – ez az analógia jutott eszembe arról, hogy a román külügyminisztérium a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel közösen a kisebbségvédelemről tartott konferenciát Kolozsváron.
Nem is akármilyen témában: a kisebbségvédelem romániai modelljéről. Az alkalom: 20 éve fogadták el a kisebbségvédelmi keretegyezményt.
A konferenciának megadták a módját, még Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke is a meghívottak között volt, emelendő a nagyszerű rendezvény fényét. És legitimálandó mindazt, ami ott elhangzott. Ha mással nem, hát a jelenlétével.
És ha már a román külügy szervezte, akkor a román külügyminiszter meg is mondta, mi is az a kisebbségvédelem. Vagyis jött a román modell.
Nem akarok gonosz lenni, de azok alapján, amiket Bogdan Aurescu főkülügyér elmondott, ha a hús-vér román modellek is így néznének ki egy divatbemutató kifutóján, akkor még örülhetnének, ha csak kifütyülnék őket, és nem hívnák ki rájuk a sintéreket.
Ez a román modell ugyanis ordas módon ocsmányul néz ki
abban a formában, ahogy Aurescu tálalta. Megtudhattuk például, hogy a kisebbségi ügyek belügynek minősülnek. Most hagyjuk, hogy az Európai Bizottság is tagállami hatáskörnek tekinti őket, mert ez meglehetősen ellentmond annak, hogy a kisebbségi jogokat nemzetközi egyezmények szavatolják, amelyek elsőbbséget élveznek az egyes államok belső törvényeivel szemben. Arról nem is beszélve, hogy a világ diplomáciája a védhatalmi státus intézményét is elismeri, ami enyhén szólva sem abba az irányba mutat, hogy a kisebbségi ügyek kizárólag egy állam belügyének tekinthetők, és nem kérhető számon, hogyan bánnak a területükön élő őshonos nemzeti közösségekkel.
Aurescu kijelentése mindemellett főleg azért érdekes, mert – a román-moldáv testvériség romantikus terminológiájából vett panellel élve – virágból épített hídként ível a kisebbségek brutális elnyomásán alapuló ceaușescui soviniszta fasiszta kommunizmus és a jelenlegi román állam doktrínája között. Hiszen akkor volt divat azzal lepattintani a magyar iskolák megszüntetése és a magyar falvak lerombolása ellen tiltakozó nemzetközi közvéleményt, hogy
a Romániában élő magyar közösség ügye Románia belügye.
Aurescu aztán felmondta mindazokat a paneleket, amelyek ebbe a paradigmába illeszkednek, és első hallásra, pláne egy külföldi számára jól hangzanak.
A kisebbségeket integrálni kell, a szegregáció pedig csúnya rossz dolog – mondta.
Ami elvileg így van. Gyakorlatban azonban az illető kisebbséget sem árt megkérdezni, hogy hogyan és milyen mértékben óhajt integrálódni.
A romániai magyar közösség például meglehetősen nagymértékben integrálódott a romániai társadalomba. Tagjai dolgoznak, adót fizetnek a román államnak, szociális helyzetük nem rosszabb az országos átlagnál.
Persze az aurescui értelmezés szerint a kisebbségek integrációja ennél mélyebb kell hogy legyen. Bár igyekezett jófej lenni, és megjegyezte: az integráció nem egyenlő az asszimilációval, engedtessék meg ebben kételkednünk. Az elmúlt hetek, hónapok, sőt évek magyarellenes lépései alapján tartunk tőle, hogy valójában a román elvárás szerint a kisebbségek igazi integrációja
olyan mély, hogy gyakorlatilag fel is számolódnak,
hiszen a magyar (esetleg német vagy roma) iskolákban nem minden esetben a hivatalos doktrína szerint oktatnak, és ami a legnagyobb baj, nem az állam nyelvén.
Hát hogyan integrálódjon a társadalomba egy olyan polgár, aki nem az állam egyetlenként elismert, hivatalos nyelvén tanul?
Mi itt jegyezzük meg: köszönjük, tökéletesen. De a bukaresti megközelítés meglehetősen kirekesztő. Abban ugyanis az integráció egyetlen irányba mutat: az identitás feladása, a román nemzetbe való beolvadás felé. Minden egyéb – magyar iskola, magyar egyetem, magyar média, magyar könyvkiadás – a szegregáció fertője.
Ja, és ha már szegregáció: a kiváló diplomata természetesen szemrebbenés nélkül hazudik, amikor a mélyen tisztelt hallgatóság előtt egybemossa az autonómiát a szegregációval, valami olyasmiként állítva be az őshonos nemzeti közösség természetes önrendelkezési jogát, amihez kultúrember még bottal sem nyúl. Pedig ebben a témában baromi érdekes beszélgetéseket folytathatna az olasz vagy a svéd illetékesekkel például a dél-tiroli németek vagy a finnországi svédek helyzetéről. Hiszen tudomásunk szerint olyan, a klasszikus értelemben vett nyugat-európai országokról van szó, amelyeket Bukarest általában követendő példának és az európai civilizáció fáklyavivőjének tekint.
De hát ne legyünk naivak: Aurescu tisztában van azzal, hogy az önrendelkezés nem egyenértékű a szegregációval, csak hát Bukarestben még mindig az a doktrína, hogy
csak az asszimilálódott – vagy kivándorló – magyar a jó magyar.
Hiszen minél többen vannak, és minél több jogot élveznek a romániai magyar közösség tagjai, annál nagyobb a veszélye, hogy alkalomadtán, változó geopolitikai helyzetben Románia búcsút mondhat a Trianonban oly könnyen megszerzett Erdélynek.
Ez persze úgy marhaság, ahogy van, nagyon nem úgy néz ki, hogy a geopolitikai helyzet ilyen irányba változna. De hát Bukarestben úgy gondolják: jobb félni, mint megijedni.
Hogy mennyire kirakatkonferenciáról van szó, és hogy mennyire cinikusan viszonyul Bukarest az egész kisebbségvédelmi kérdéshez, az is illusztrálja, hogy előadóként a Román Filatéliai Társaság vezetőjét is meghívták, aki – mint kiderült – egyébként kiérdemesült szekus.
A hölgy azért utazott el Kolozsvárra, hogy elmondhassa: az elmúlt években több ízben is adtak ki kisebbségi témájú bélyegeket, tehát szó sincs róla, hogy Romániában diszkriminálnák a kisebbségeket. Ami olyan, mintha az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály főügyészét hívták volna meg, hogy elmondja: szó sincs arról, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a magyarok, hiszen lám, magyar polgármestereket is őrizetbe vesznek korrupció gyanúja miatt.
A legszebb, hogy a híres román kisebbségvédelmi modellt épp akkor tartották fontosnak körbenyalni Erdély fővárosában, amikor több erdélyi, illetve partiumi település önkormányzata is hadjáratot indított a magyar jelképek, illetve a magyar nyelv ellen.
Úgyhogy ez a konferencia ebben a formában tök fölösleges volt, pláne ilyen válságos időkben. Nem kellett volna kidobni az ablakon egy taligányi pénzt a terembérlésre, meg a meghívottak elszállásolására, illetve etetésére és itatására. Elég lett volna, ha Aurescu egyszerűen kiad egy nyilatkozatot, miszerint
a magyarok bekaphatják.
Lehet, hogy nem lett volna elegáns, de legalább olcsóbb és őszintébb.
Hiszen lényegében a nagyszerű kolozsvári konferenciának is ez volt az egyetlen mondanivalója.
Balogh Lervente
foter.ro

Bukarest az Interpollal körözteti Markó Attilát
Nemzetközi körözést adtak ki hétfőn a Budapesten tartózkodó Markó Attila volt RMDSZ-es képviselő ellen, akit illegális restitúciós ügyek kapcsán vádol hivatali visszaéléssel és korrupcióban való bűnrészességgel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Markó ellen az Interpolon keresztül adtak ki európai elfogatóparancsot. Markó hétfőn első helyen szerepelt a román rendőrség által leginkább keresett bűnözők listáján.
Mindez annak nyomán vált lehetővé, hogy a legfelsőbb bíróság múlt héten alapfokon jóváhagyta a DNA kérését, amelyben Markó előzetes letartóztatását kérte.
Mindeközben Markó interjút adott a Mandiner.hu portálnak. „A nagy korrupcióellenes harcot kihasználva a román állam egy füst alatt a magyar politikai elitet is le akarja fejezni. Javítanak az arányon. Túl kevés volt a magyar a lefogottak között. Az ingatlanok újraállamosításával pedig visszafordíthatják az erdélyi magyar – egyházi és civil – terjeszkedést” – nyilatkozta Markó.
A tisztségéről lemondott volt RMDSZ-es képviselő, a román országos restitúciós bizottság korábbi tagja elmondta: semmi jogelleneset nem tett, semmilyen bűnt nem követett el, így tiszta lelkiismerettel állna bármely jogállami bíróság elé, akár Magyarországon is. „A román bíróság velem szemben többszörösen bizonyította, hogy nem az” – tette hozzá.
„Nem tudom, mi a neve ennek pontosan. Azt tudom, hogy nagyon rossz. De nem valódi bujkálás ez. Ahhoz, hogy ne némítsanak el és az igazat kimondva védekezhessek, meg kell, hogy legyen a kellő szabadságom. Itt megvan. Romániában nincs. Se szabadság, se igazság” – ecsetelte helyzetét a volt kisebbségügyi államtitkár.
Mint ismeretes, Markót három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt. Ezt követően meggyanúsították abban az ügyben, amelyet Alina Bica, a szervezett bűnözés elleni ügyészség volt főügyésze ellen indítottak, mivel azzal vádolják, hogy csúszópénzért háromszoros áron túlértékeltetett egy visszaigényelt bukaresti telket, és ennek alapján döntött kárpótlás kifizetéséről.
Ebben az ügyben végül ejtették a vádat Markó ellen, aki szintén tagja volt akkoriban a restitúciós bizottságnak, de megvádolták egy másik restitúciós ügyben, hasonló alapon. A DNA szerint kilenc akkori restitúciós bizottsági taggal összesen 84 millió euróval károsították meg az államkasszát, amikor három esetben is túlértékelt ingatlanok után fizettek kárpótlást. Markó ártatlannak vallja magát, mint korábban közölte: ő nem fogadott el csúszópénzt, arról pedig nem volt tudomása, hogy mások igen.
A Mikó-ügy kapcsán a Mandinernek elmondta: a másodfokú döntésből kiderült, nem is fontos, kié az ingatlan. „Lehet akár az egyházé is. De rosszul jártunk el. Ezért a börtön. Mert egy bizonyos iratot nem kértünk ki a minisztériumtól. Csakhogy olyan dokumentumot kér számon a bíróság, amelyre az ítéletben három oldallal korábban maga is hivatkozik! Annyira nem kértük ki, hogy ott van a dossziéban! Elképesztő. S amikor éppen vége van ennek a rémálomnak, újabb ügy és előzetes. Pont akkor. Ez kinyírt. Kinyírt” – fogalmazott.
Markó közölte: pillanatnyilag nincs ügyvéde. „Nincs pénzem ügyvédre. Próbálok forrást keresni. Persze az ügyvédnek édeskevés szerepe van egy ilyen történetben. Végigcsináltam a Mikó-pert. Bíztam a román igazságszolgáltatásban, mint az anyaszentegyházban. Mentem, mint a birka. Hogy csak van igazság ezen a földön. 2007-ben indult a nyomozás. Hét év. De ráfáztam. Még öt év egy másik sztoriban? Az 12 év az életemből. Hagyjanak békén!”
A Mikó-üggyel elmennek Strasbourgig, mert ott nem kell jelen lennie. A politikus reméli, hogy ha lesz is ellene európai elfogatóparancs, „a magyar állam az igazság oldalán marad, nem áll a jogtipráséra”. Arra, hogy menedékjogot kapjon, ahogy a Jobbik követelte rögtön, semmi esély: egy EU-tagállamból érkező személy nem kaphat menedékjogot.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

Markó Béla: Romániában országos tendencia a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása
Országos tendencia Romániában a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása, de a román társadalomnak és a világnak is tudnia kell, hogy az 1,3 milliós közösséget nem lehet elhallgattatni, jogaitól ismét megfosztani – hangoztatta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) szenátusi frakcióvezetője.
A politikus, aki csaknem két évtizedig vezette az RMDSZ-t, az idén 200 éves bukaresti magyar oktatásnak szentelt ünnepségsorozat, a 13. Bukaresti Magyar Napok nyitórendezvényén beszélt az anyanyelvű oktatás identitásmegőrző szerepéről.
Kifejtette: az európai szemlélet és az amerikai is most „meglehetősen ostoba" az etnikai közösségek kérdésében, hiszen olyan körülmények között nézik el Bukarestnek a magyarság jogainak visszaszorítására tett kísérleteit, amikor a világban számos intő jel figyelmezet arra, hova vezetnek a megoldatlan etnikai feszültségek.
Markó Béla szerint a mostani román kormánynak nincs lehetősége ismét a nyílt állampolitika rangjára emelni a negyedszázada megbukott „nacionál-kommunista" Ceausescu rendszer homogenizáló – az etnikai és regionális identitások eltörlését célzó – politikáját, de egy rossz közigazgatási felosztással vagy a nyelvhasználati és oktatási törvények be nem tartásával sokat árthat a magyarságnak.
A volt RMDSZ-elnök rámutatott: mivel a nemzeti identitás záloga az anyanyelvű oktatás, az elmúlt negyed évszázad erdélyi érdekvédelmi politikájában a legfőbb prioritásnak számított a diktatúra által szétvert magyar oktatási hálózat helyreállítása.
Mire azonban sikerült elérni, hogy a kerettörvény minden területen lehetővé tegye az anyanyelvű oktatást és garantálja az intézményi önállóságot, az erdélyi magyarság azzal szembesült, hogy az oktatási törvényt vagy az anyanyelv-használati jogszabályt nem tudja érvényesíteni, mert betartásukat sem a kormány, sem a bíróság nem kéri számon – mutatott rá a szónok.
Kétszáz évvel ezelőtt Sükei Imre református lelkész alapította az első magyar iskolát Bukarestben. Az Ady Endre nevét viselő mai önálló magyar bukaresti középiskolában 300 gyermek tanul, kétharmaduk (román-magyar) vegyes házasságból származik – mondta az MTI-nek Bencze Mihály iskolaigazgató. Az egyhetes rendezvénysorozatot szervező bukaresti Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, Buday Richárd elmondta: a román főváros lakossága mintegy tíz százalékának vannak ma magyar felmenői, de a XX. század elején még több tízezer fősre tehető bukaresti magyar közösséget többször is kisemmizték, és a legutóbbi népszámláláson alig több mint háromezren vallották magukat magyarnak.
MTI
Erdély.ma

Kiszolgáltatottság jellemzi a román sajtót
Politikai és titkosszolgálati befolyás nehezedik a romániai sajtóra, amelyet a tulajdonosi szféra érdekeinek való kiszolgáltatottság is jellemez – állapította meg egyebek mellett az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet, amely kedden tette közzé a romániai sajtószabadságról készült 2014. évi jelentését. A Mediafax hírügynökség által idézett beszámoló rámutat: a 2014-es választási év során a korábbi éveknél látványosabban ütköztek ki Romániában a sajtó szabadságát korlátozó problémák, amelyeket a lakosság is érzékelt.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok alig 20 százaléka vélte úgy, hogy országában szabad a sajtó, több mint ötven százalékuk állította ennek ellenkezőjét, míg a megkérdezettek egynegyede nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben – emlékeztet a jelentés.
„Tavaly minden eddiginél jobban látszott, hogy a sajtó propagandaeszközzé vált: a hírtévék nyílt pártosságához sokszor manipuláló, rágalmazó, a nemzeti és vallási érzékenységet sértő üzenetek társultak" – állapította meg az ActiveWatch.
A sajtófigyelő szervezet felidézte, hogy „futószalagon" kerültek rács mögé 2014-ben olyan médiamágnások, akik a közvélemény és az igazságszolgáltatás befolyásolására, korrupt üzelmeik fedezésére használták a tulajdonukban lévő médiavállalkozásokat.
Egy ismert publicista bevallotta, hogy egy titkosszolgálat fedett ügynöke volt, és George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatója is megerősítette, hogy fedett ügynökök épültek be több szerkesztőségbe – mutatott rá az ActiveWatch jelentése.
A dokumentum olyan esetet is leír, amelyben a karhatalmi túlkapásokat dokumentálni próbáló újságírót rendőrök bántalmaztak, és azt is a bukaresti kormány szemére veti, hogy „egy kínai kormányküldöttség kedvéért feláldozta a sajtószabadságot", amikor megakadályozta egy kiadvány riportereinek belépését a kormánypalotába.
A 130 oldalas jelentés külön, ötoldalas fejezetet szentel a magyar közösség szólásszabadságának, amelynek korlátozása – megállapítása szerint – növekedett a tavalyi év során.
A dokumentum felidézi a Székely Szabadság Napján (március 10.) tervezett marosvásárhelyi felvonulás betiltását, a székely zászlók kitűzése és a magyar himnusz éneklése miatti bírságokat, a területi autonómiáról szóló közvita betiltására irányuló képviselői törvénykezdeményezést és legfelső bírói tanácsi állásfoglalást, valamint az autonómiavitát közrendvédelmi veszélyként megbélyegző belügyminisztériumi stratégiatervezetet.
Az ActiveWatch szerint egyebek mellett ezeknek a gondoknak tulajdoníthatóan csúszott vissza Románia a 45-ről az 52. helyre a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet sajtószabadság-rangsorán.
MTI
Erdély.ma

Markó-ügy: Bukarest nem értesítette Budapestet
Nem érkezett sem megkeresés, sem értesítés Markó Attila ügyében a román féltől a magyar Igazságügyi Minisztériumhoz – közölte hétfőn a Krónika megkeresésére a budapesti szaktárca.
Lapunk annak nyomán kereste meg a minisztériumot, hogy a román rendőrség nemzetközi körözést bocsátott ki az RMDSZ hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsított, Magyarországon tartózkodó volt parlamenti képviselője ellen.
A Krónika azzal a kérdéssel fordult a magyar Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy elrendeli-e Markó Attila magyarországi körözését és előállítását.
Megkérdeztük azt is: amennyiben az előállítása megtörténik, milyen álláspontot képvisel a szaktárca a magyar állampolgársággal is rendelkező politikus Romániának történő kiadatásával kapcsolatban.
Hétfőn délután honlapján közzétett válaszában a tárca közölte: az Igazságügyi Minisztériumhoz nem érkezett sem megkeresés, sem értesítés Markó Attila ügyében a román féltől. „Amennyiben Markó Attila ellen európai elfogatóparancsot adnak ki, annak teljesítéséről a döntés a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik, az Igazságügyi Minisztérium csak adminisztratív, közvetítői feladatokat lát el" – szerepel a budapesti minisztérium közleményében.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Magyarlakta vidékre kevesebb pénz jut útépítésre
Két és félszer annyi pénzt kapott Erdély útépítésre az elmúlt öt évben, mint Moldva és Havasalföld együttvéve, igaz, a magyarlakta vidékek kevéssé profitáltak az infrastruktúra fejlesztéséből. Az úthálózat állapota összefügg a régió gazdasági teljesítményével. Szoros kapcsolat van a romániai országrészek gazdasági teljesítménye, illetve ezek közúti hálózatának állapota és a fejlesztés üteme között, sugallja a Ziarul Financiar gazdasági napilap összeállítása. Ha Bukarestet nem vesszük figyelembe, akkor Erdély, a Bánságot és a Partiumot is beleértve, adja a romániai kivitel javát, tavaly 98 milliárd lejt tett ki az ebben a régióban előállított exporttermékek értéke. Havasalföldről, melybe a szerző Dobrudzsát is belevette, 77 milliárd lej értékben exportáltak. Moldva messze a leggyengébben teljesít, tavaly csupán 15 milliárd lejnyi, a régióban megtermelt árut értékesítettek külföldön, ami kb. 16 százaléka az erdélyi kivitelnek. Bukarestben tavaly 38 milliárd lej értékű exportárut állítottak elő.
2.400 lej/fő
Az export volumenének a történelmi országrészek közötti megoszlása az adott régiók úthálózatának fejlesztésére az utóbbi években elköltött pénzekkel arányos, mutat rá a cikk szerzője. Az Országos Autópálya és Út Társaság adatai szerint a 2010 és 2014 közötti időszakban Erdélyben 16 milliárd lejt költöttek a közúti infrastruktúra fejlesztésére. A másik végletet Moldva jelenti. A régió ennek alig valamivel több mint egytizedét, 1,8 milliárd lejt kapta azonos célra.
Havasalföldön 4,6 millió eurót költöttek az említett időszakban útépítésre. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ebben a régióban van az ország jelenlegi két leghosszabb, összefüggő sztrádája, a Bukarest-Konstanca és a Bukarest-Pitești autópálya. Ha az infrastruktúra-fejlesztésekre költött pénzt a lakosság számához viszonyítjuk, szintén Erdély áll magasan a legjobban, ahol az elmúlt öt évben minden egyes lakosra 2.400 lej jutott. Havasalföldön lakosonként 630, míg Moldvában 428 lejt költöttek útépítésre. Mindezek mellett tény, hogy a pénz legnagyobb része Dél-Erdélybe ment, a magyarlakta vidékeknek lényegesen kevesebb jutott.
Több befektető, több fejlesztés
Erdély és Havasalföld a külföldi befektetések értékének tekintetében is messze megelőzi Moldvát, a két előbbi történelmi régióba nyolcszor annyi idegen tőke áramlott az elmúlt negyedszázadban, mint utóbbiba. Egy adott régió gazdasági állapotát természetesen nem kizárólag az úthálózat fejlettsége határozza meg. Erdély már földrajzi helyzetéből adódóan, mivel közelebb van Nyugat-Európához, előnyben van Moldvával szemben, ugyanakkor a munkaerő minősége, a vélhetően jobb munkamorál és a Nyugattal való történelmi kapcsolatok szintén előnyt jelentenek.
Ugyanakkor megfigyelhető egy ördögi kör kialakulása, ami a hagyományosan fejlettebb régiók malmára hajtja a vizet, figyelmeztet Aurelian Dochia gazdasági elemző. “A befektetők a fejlettebb, jobb infrastruktúrával rendelkező térségekbe mennek, utána pedig nyomást gyakorolnak a hatóságokra a további fejlesztések érdekében. Ezért aztán ezek a régiók még több befektetőt fognak vonzani, az elmaradott térségekbe pedig még kevesebb pénz fog áramlani, mondván, hogy ott nincs értelme fejleszteni, mert nincsenek befektetések” – véli a szakember.
Pengő Zoltán
maszol.ro

Források és szivárogtatások
Furcsa történet lett a Csíkszereda polgármestere és egyik alpolgármestere ügyében elindult korrupcióellenes vizsgálatból. Mondatja ezt az az egyszerű tény, hogy az „ügy” viharként száguldott végig a román médiában, hogy aztán félbeszakadva elüljön.
A Ráduly Róbert Kálmán állítólagos bűnlajstromát elsőként nyilvánosságra hozó bukaresti újság, az Evenimentul zilei internetes portálja, az Evz.ro oldalán keresgélve sem találtam rá a folytatásra, mint például a korrupcióellenes ügyészség közleményére, illetve az ügy későbbi fejleményeire.
Vegyük sorba a történéseket. A csíkszeredai újságírók április 29-én reggel mindössze annyit tudtak, hogy a polgármester és az alpolgármester otthonában, valamint a polgármesteri hivatalban házkutatás zajlik. Munkába álltak – álltunk –, és szerda reggel nyolckor (a jól értesült román kollégák után egy órával) a helyszínre siettünk. És szimatoltunk.
Közben az Evz.ro ügyészségi forrásokra hivatkozva terjedelmes anyagot közölt a nyomozati anyagból: Ráduly Róbert Kálmán havi tízezer euró kenőpénzt kapott a parkolással megbízott csíkszeredai cégtől, illetve kétszázezer lejt egy barkácsáruháztól. A hír pillantok alatt bejárta az egész országot: hírtévék tudósítottak Csíkszereda Polgármesteri Hivatala elől, és minden orgánum az Evz.ro anyagából idézett. Portálunkon idéztük a bukaresti hírt, hozzátéve a következő megjegyzést: „A román sajtó által szellőztetett bűnlajstrom igen hosszú, s könnyen lehet, hogy valótlan”. Kétkedésünknek több oka is volt, ezek egyike a tapasztalat, miszerint a megbízható források gyakorta megbízhatatlanok, másrészt pedig furcsának tartottuk, hogy valakik a bukaresti sajtóval hamarabb közölték a vizsgálatok tárgyát, mint magukkal az érintettekkel.
Közben szerda délben megérkezett Ráduly Róbert Kálmántól az első rövid szöveges üzenet, amelyben azt írta, hogy nála sportügyekben keresgélnek. Okosan tette a polgármester, hogy tájékoztatta a csíkszeredai újságírókat, mert így kaphattak egyfajta képet arról, hogy tulajdonképpen mi is történik.
Másnap a korrupcióellenes ügyészég kiadta az első és ez idáig egyetlen közleményét az ügyben, amelyben nem szerepelt sem a tízezer eurós, sem a kétszázezer lejes lefizetés a csíkszeredai városvezetők terhére felrótt pontok között. Ez az egyszerű fordulat nyilván már nem érdekelte a román médiát, hiszen volt már egy szenzációsabb ügy múlt csütörtökön: a jászvásári polgármester szerelmi afférja.
Mi viszont itt maradtunk a mi csíkszeredai ügyünkkel és a kérdőjelekkel. A kérdőjelekkel, amiket azóta próbálunk kiegyenesíteni.
Kozán István
Székelyhon.ro

Az erdélyi főúri élet múzeumát alakítják ki a miklósvári Kálnoky-kastélyban
Az erdélyi főúri élet múzeumát kívánja kialakítani a Kálnoky Alapítvány a székelyföldi Miklósváron álló Kálnoky-kastélyban – közölte kedden közleményben az alapítvány.
Az alapítvány 1,12 millió eurós beruházással készül az épület és az azt körülvevő park felújítására. A pénz nagyobb részét, egymillió eurót a Norvég Alap biztosítja.
Magyarósi Imola, az alapítvány ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a munkálatok májusban indulnak, és 2016 áprilisáig befejeződnek. Amint az ügyvezető hozzátette, a Norvég Alap támogatási programját Romániában a kulturális tárca felügyeli, így a miklósvári kastélyfelújítást is Bukarestből kinevezett projektmenedzser irányítja.
A kastélyt az alapítvány élő múzeumként szeretné működtetni. Egy év alatt korabeli erdélyi bútorokat próbálnak beszerezni, amelyek nem csupán kiállítási tárgyak lesznek. „Azt szeretnénk, hogy be is lehessen lakni, használni is lehessen őket. Azt szeretnék, ha az épület Erdővidék kultúrájának a fontos helyszínévé válna” – magyarázta Magyarósi Imola.
A miklósvári Kálnoky-vadászkastélyt a 17. században reneszánsz stílusban építették. A 18. század végén, 19. század elején klasszicista stílusban átépített épület a 20. század elején nyerte el mai formáját. Az ingatlan a 19. és a 20. században többször gazdát cserélt, mielőtt államosították volna. Az államosítás előtti utolsó tulajdonos – egy bukaresti pénzügyminiszter – leszármazottai nem igényelték vissza.
Az ingatlan Barót város önkormányzata tulajdonában maradt, mely 2004-ben 49 évre haszonbérbe adta a Kálnoky Alapítványnak. Az alapítványt az ősei szülőföldjére visszatérő Kálnoky Tibor gróf hozta létre. A gróf a kastély közelében lévő vendégházában látja évről-évre vendégül az erdélyi felmenőkkel is rendelkező Károly herceg brit trónörököst.
MTI
Székelyhon.ro

Az erdélyi főúri élet múzeumát alakítják ki a miklósvári Kálnoky-kastélyban
Az erdélyi főúri élet múzeumát kívánja kialakítani a Kálnoky Alapítvány a székelyföldi Miklósváron álló Kálnoky-kastélyban – közölte kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben az alapítvány.
Az alapítvány 1,12 millió eurós beruházással készül az épület és az azt körülvevő park felújítására. A pénz nagyobb részét, egymillió eurót a Norvég Alap biztosítja. Magyarósi Imola, az alapítvány ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a munkálatok májusban indulnak, és 2016 áprilisáig befejeződnek. Amint az ügyvezető hozzátette, a Norvég Alap támogatási programját Romániában a kulturális tárca felügyeli, így a miklósvári kastélyfelújítást is Bukarestből kinevezett projektmenedzser irányítja. A kastélyt az alapítvány élő múzeumként szeretné működtetni. Egy év alatt korabeli erdélyi bútorokat próbálnak beszerezni, amelyek nem csupán kiállítási tárgyak lesznek. „Azt szeretnénk, hogy be is lehessen lakni, használni is lehessen őket. Azt szeretnék, ha az épület Erdővidék kultúrájának a fontos helyszínévé válna” – magyarázta Magyarósi Imola.
A miklósvári Kálnoky vadászkastélyt a 17. században reneszánsz stílusban építették. A 18. század végén, 19. század elején klasszicista stílusban átépített épület a 20. század elején nyerte el mai formáját. Az ingatlan a 19. és a 20. században többször gazdát cserélt, mielőtt államosították volna. Az államosítás előtti utolsó tulajdonos – egy bukaresti pénzügyminiszter – leszármazottai nem igényelték vissza.
Az ingatlan Barót város önkormányzata tulajdonában maradt, mely 2004-ben 49 évre haszonbérbe adta a Kálnoky Alapítványnak. Az alapítványt az ősei szülőföldjére visszatérő Kálnoky Tibor gróf hozta létre. A gróf a kastély közelében lévő vendégházában látja évről-évre vendégül az erdélyi felmenőkkel is rendelkező Károly herceg brit trónörököst.
erdon.ro

Borboly: nem ad pénzt Bukarest a Hargita megyei utak felújítására
Előzetes eljárási beadvánnyal fordult Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterhez, mivel egyetlen megyei út felújítását sem foglalták bele a kormány 2015-ös Helyi Fejlesztési Programjába (PNDL).
A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium (MDRAP) április 29-én juttatta el a megyei tanácshoz a 841-es számú rendeletét, melynek értelmében egyetlen Hargita megyei út sem szerepel a fent említett beruházási listán. A megfogalmazott beadványban a megyei tanács elnöke kéri a lista mihamarabbi kiegészítését.
A Világbank nemrég készült felmérése szerint 166 millió euró összértékre lenne szüksége Hargita megyének ahhoz, hogy teljes mértékben felújítsa az utakat. Ehhez képest a 845 kilométernyi megyei útra 2014-ben alig 7 millió eurót kapott a megye a PNDL-ből, 2015-re pedig egyáltalán nem foglaltak be támogatást ezek felújítására.
"Valószínűleg mi vagyunk az egyetlen olyan megye az országban, ahová nem utaltak ki támogatást a megyei utak felújítására. Ilyen körülmények között az utak járhatóságát is nehezen fogjuk tudni biztosítani, ami elfogadhatatlan a megyénk lakosságával szemben. Több fontos megyei út állapota miatt tartottak már tiltakozó akciót a helyiek, forrás hiányában azonban nem tudunk lépni. Azon dolgozunk, hogy fiataljaink elvándorlását megállítsuk, de ha az alapvető infrastruktúrát sem tudjuk biztosítani számukra, hogyan tudjuk meggyőzni őket az itthon maradásról?" – fejezte ki tiltakozását Borboly Csaba megyeelnök.
Az előzetes eljárási beadványt a megyei tanácselnök április 30-án juttatta el a szakminisztériumhoz. Az átiratot tájékoztatásul a Hargita megyei prefektus, illetve a képviselők és szenátorok is megkapták, hogy segítsenek számon kérni, illetve módosítani a kormány hibás döntését.
maszol.ro

Elfogadta a választási reformcsomag egy részét a román képviselőház
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, szerda - Elfogadta a választási reformcsomag egy részét - a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt - szerdai ülésén a román képviselőház.
Az új önkormányzati választási törvény szerint a megyei tanácsok elnökeit már nem közvetlenül választják, hanem a képviselőtestület utólag választ elnököt saját tagjai közül.
A polgármestereket továbbra is egy fordulóban, egyszerű többséggel választják.
A bukaresti képviselőház nem fogadta el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon javaslatát, hogy a választási küszöböt szállítsák le három százalékra, így továbbra is azok a szervezetek juthatnak képviselethez az önkormányzatokban, amelyek megkapják a voksok legalább öt százalékát.
A szerdán elfogadott új párttörvény megkönnyíti a politikai alakulatok bírósági bejegyzését. Eddig legalább 25 ezer támogató aláírására volt szükség - az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból - egy új párt bejegyzéséhez.
Az államfő által néhány hete megfontolásra visszaküldött, szerdán kiigazított pártfinanszírozási törvény értelmében a választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik Romániában. A jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolnák el, de csak akkor, ha elértek egy bizonyos támogatottságot.
A képviselők - az elnök kifogásának helyt adva - előírták, hogy a pártoknak vissza kell fizetniük a felvett kölcsönöket, hogy megelőzzék a tisztségviselők "megvásárlását" a - lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő - szponzorok által.
Klaus Iohannis államfő idén kétszer is konzultációra hívta a parlamenti pártokat, hogy új közképviseleti jogszabályok elfogadását sürgesse. Romániában látszólag konszenzus alakult ki a politikai erők között arról, hogy a parlamentet karcsúsítani, a pártbejegyzést pedig könnyíteni kell, ugyanakkor a korrupció megfékezése érdekében átláthatóbbá kell tenni a pártfinanszírozást.
Jövőre helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. A törvénycsomag elfogadása azért sürgős, mert a román alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a választási szabályok már nem változhatnak a voksolást megelőző egy évben. (MTI)

A külügyminiszter a magyarországi románok kulturális identitásáért aggódik
A magyarországi románok kulturális identitása miatt aggódik a Budapestre készülő román külügyminiszter, aki csütörtökön tárgyal magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel. Bogdan Aurescu szerint Budapest hátráltatja a román-magyar vegyesbizottság munkáját, emellett nem finanszírozza megfelelőképp a román nemzetiség oktatási intézményeit és kulturális életét.
A Budapestre készülő Bogdan Aurescu román külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok szerinte veszélyeztetett kulturális identitásáért, és erre hivatkozva a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodás elfogadását nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatandó csütörtöki tárgyalásai egyik legfontosabb napirendi pontjaként. A román diplomácia vezetőjével szerdán közölt interjút a román Agerpres hírügynökség. Aurescu ebben kifejtette: a román kisebbségvédelem az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének filozófiáját, vagyis az interkulturalitást tartja szem előtt, a kultúrák összefonódását támogatja, és ellenzi az elkülönülést, így az etnikai alapú autonómiát is.
Auresco felidézte, hogy múlt héten Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság (az ET jogi szakértői testülete) elnöke méltatta a román kisebbségvédelem „pozitív és építő jellegű megközelítését” egy kolozsvári konferencián, abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A konferenciára egyébként, amelyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erősen bírált, nem hívták meg az RMDSZ-t.
A román diplomácia vezetője szerint a magyar-román kisebbségi vegyes-bizottság tevékenységének „hátráltatása” súlyos hátrányt jelenthet a magyarországi románoknak. Számukra Bukarest a román nyelvű oktatás minden szinten való biztosítását, sajtójuk megfelelő finanszírozását, nyelvi, etnikai, kulturális identitásuk bátorítását szorgalmazza, és azt várja Budapesttől, hogy határozottan lépjen fel az úgynevezett etnobiznisszel szemben.
A román külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte a tárgyalások gazdasági napirendjét, amelyen egyebek mellett az autópálya-összeköttetés megteremtése, a 2014-2020-as időszak határon átnyúló együttműködési programja, az energiabiztonság szerepel.
Az Arad és Szeged közötti interkonnektorról szóló kérdésre Aurescu kifejtette: egyelőre korlátozott kapacitású a kétirányú gázállítás a magyar és román hálózat közötti műszaki különbségek miatt. A két ország azon dolgozik, hogy nyáron közös pályázatot nyújtson be a bolgár-román-magyar-osztrák összeköttetés megvalósítását célzó európai forrásokra, és így megteremtse a pénzügyi feltételeit annak, hogy 2019-re teljes kapacitással működjön mindkét irányban a magyar-román interkonnektor.
A román külügyminiszter rámutatott: húsz határátkelő nélküli közúti összeköttetés vár arra, hogy Románia csatlakozhasson a schengeni övezethez és megindulhasson a kistérségeket összekötő áru- és személyforgalom, de addig is várhatóan még a nyár folyamán felavatják Nagylakánál a két ország közötti autópályát.
MTI
Erdély.ma

A magyarba rúgni napiparancs
Aki egyszer a magyarba rúgott, mintha kedvet kapna... Ez Ady Endre.
Nos, kevés olyan ország van Európában, amelyik nem rúgott bele a magyarba. Újabb időkben Ausztria mintha újabb és újabb kedvet kapna – vagy globális parancsot – a rugdalózásra. Egészen kezdő történészek és mai gyorstalpaló politológusok figyelmét esetleg fel tudjuk hívni, hogy a mai lappangó, fű alatti parancsolatok éppen abból a nyugati forrásból jönnek, amelyek egyszerűen letörölték a történelem színpadáról 1914 és 1920 között a szépecskén fejlődgető Osztrák-Magyar Monarchiát.
Nemrég a bécsi Wiener Burgtheater a Magyar Nemzeti Színházban, Budapesten vendégszerepelt. A házigazda és a vendég közötti egyezséget az előadás utáni közönségtalálkozóra a bécsi társulat felrúgta, és igazgatói parancsra fölolvasott egy politikai jegyzéket, mely pocskondiázta a mostani magyar nemzeti kormány politikáját, kulturális eszmeiségét; hiányolta a demokráciát, a szabadságot. El tudjuk képzelni, mennyire elhűlt közönség hallgatta mindezt egy színművész szájából. Aki nem is mellesleg vendég volt amott.
Dr. (jogász) Eva Maria Barki Karin Bergmann igazgatóasszonynak küldött levelét most olvashattam, kiragadok abból. „Az Ön elődje, Matthias Hermann által megkezdett magyarellenes akciók (...) az Ön vezetése alatt nyilvánvalóan folytatódnak... A kormányellenes pamflet felolvasásakor a megdöbbent közönség nem tudott szóhoz jutni...”
Most innen, Székelyföldről szalad a képzeletünk Pestre, a Nemzeti Színházba: miért nem állt fel azonnal a megdöbbent közönség, és ment volna ki a szabadba? Azért, mert jól nevelt volt. Mert gyáva volt. Mert a bécsi Habsburgok, majd Moszkva, majd az SZDSZ máig úgy nevelte, hogy…
Így nevelte, hogy maradjon ülve ám, s a köpdöső vendéget, az idegent ne vágja ki a házából, ne álljon föl sosem a maga lábára, akkor sem, ha egy megtapsolt és keményen megfizetett színész a képébe vágja megalázott voltát. Nem feledjük talán, hogy Ausztria teljes mellbedobással hurrázott Hitlernek 1938-ban, mellé állt önként, begyűjtötte a zsidóit, és kiküldte őket valahová. És mégis, mégis ama lappangó parancsolatosztogatók Magyarországot, az Orbán-kormányt fasisztázzák máig, az Európai Unióban, a bizottságokban, és íme, a színházaikban is, otthon! Mert egyszer mindenki rúgni akar a magyarba Bukaresttől Strasbourgig.
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely),

Korodi: a Velencei Bizottság elnöke nem naiv
A Velencei Bizottság elnöke nem naiv, tisztában van a kisebbségi helyzettel – véli Korodi Attila. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-es küldöttét arról kérdeztük, mit gondol a Kolozsváron szervezett kisebbségvédelmi nemzetközi konferencián felszólaló Gianni Buquicchió kijelentéseiről. Gianni Buquicchio szavai felháborodást keltettek a magyar közösség soraiban. A Velencei Bizottság elnöke tényleg nincs tisztában a romániai kisebbségek problémáival? Azt gondolom, hogy egy Velencei Bizottság vezetője nincs, ahogy ne tudjon részleteket azokról a közvitákról, gondokról, amelyek főleg a magyar, de általában a kisebbségi közösségekben zajlanak. Már csak azért is lehetetlen ez, mert korábban az alkotmányozási folyamatban, amikor megfogalmazódtak a regionalizációval kapcsolatos aggályok, jelen volt a Bizottság delegáltja, akivel mi is találkoztunk. Az elnök nem lehet naiv tehát, legfennebb egy olyan helyzetben, amikor díszdoktori címet is kapott, tudatosan vállalta fel, hogy így fog nyilatkozni a kisebbségi helyzetről. A kolozsvári konferencián Gianni Buquicchio arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Az ET konzultatív szervét vezető jogász előadásában kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez. Beszélt arról is, hogy Románia 2005-ben véleményeztette kisebbségi törvénytervezetét a Velencei Bizottsággal. A bizottság úgy ítélte meg, a kulturális autonómia fogalmát is bevezető tervezet csak elméletben nyújt kielégítő keretet a kisebbségi jogok biztosítására. Korlátozásokat és tisztázatlan elemeket is tartalmaz a dokumentum, ezért kiegészítéseket javasoltak.
Próbálta-e megérdeklődni az RMDSZ, hogy miért nem hívták meg a konferenciára? A szövetségi elnök ebben a kérdésben egyeztetni fog a külügyminisztériummal és a külügyminiszterrel. Véleménye szerint árthat a kisebbségek ügyének, hogy a Velencei Bizottság elnöke így nyilatkozott? Persze. Egyértelműen, hiszen ez hivatkozási alap lehet majd olyan politikai vitákra, ahol el akarják kerülni az észérveket. A Velencei Bizottság elnökének, valamint a román külügyminiszternek az értékelése a román kisebbségvédelmi rendszerről már csak azért sem lehet helytálló, mert még a meglévő jogszabályok betartása terén is súlyos gondok merülnek fel – állapította meg tanulmányában a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet. E szerint az Európa Tanács keretében két, a kisebbségek védelmével foglalkozó egyezmény is született, a Keretegyezmény mellett a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartáját is ratifikálta Románia. Bukarest már több mint egy éve késlekedik a Keretegyezmény végrehajtásáról szóló jelentésének leadásával és a legutóbbi monitoring során megfogalmazott számos ajánlást is figyelmen kívül hagyta. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartájának alkalmazása terén a helyzet még ennél is súlyosabb: az ország már több mint három éve késik a jelentés leadásával, miközben az ezzel kapcsolatos monitoring is háromévente lenne esedékes. Járható útnak tartja-e, hogy az Európai Unió belefoglalja a jogrendjébe az Európai Tanács kisebbségekre vonatkozó ajánlásait és egyezményeit? Ez az EP részéről egy idő után megkerülhetetlen lesz. Januárban nekem is volt egy egyértelmű állásfoglalásom az Európai Tanácson belül a két szerv közti vita során, és kollégák foglalkoznak ezzel a kérdéssel az EP-ben. Lehet húzni ezt a kérdést, lehet hivatkozni a lisszaboni szerződésre, hogy más a jogalapja az európai uniós államközti rendszernek, viszont azt gondolom, hogy az idő úgyis nekünk dolgozik.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Látó: lapszámbemutató a falu jegyében
Legújabb, májusi lapszámát mutatta be a marosvásárhelyi G-kávézóban a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége. A szerzők ez alkalommal, szerkesztői felkérésre a falu témáját járták körbe, saját falusi élményeikről, a faluhoz kötődő kapcsolataikról, emlékeikről írtak.
Az összegyűlteket Kovács András Ferenc főszerkesztő köszöntötte, aki elmondta, a jól sikerült lapszámokat ezentúl bemutatják a közönségnek, beszélgetést szerveznek, olyan kötetlen irodalmi esteket, ahol a szerzők felolvasnak írásaikból, ahol az olvasók is elmondhatják észrevételeiket. A most megjelent tematikus Látót Vida Gábor szerkesztette, a téma ötlete is tőle származik, igaz, már vagy öt éve érlelődik, hogy a Berlin-, Velence-, Bukarest-Látók után jó lenne egy falu-Látót is készíteni. Az ötlet tetszett a szerzőknek, annyira, hogy helyszűke miatt több írás is kimaradt a lapból, azok a következő, a júniusi, júliusi számokban jelennek majd meg.
Szabó Róbert Csaba saját gyerekkori élményéről beszélve elmondta, olyan helyszín volt a falu, ahonnan jött, amit nem hogy nem akar kitörölni az emlékeiből, de folyamatosan abból táplálkozik. Láng Zsolt azt mesélte el, hogy 23 évesen találkozott először a faluval, és azóta is otthona. „Hogy mi a falu, azt nem tudom megmondani. Az, ahol mindenki köszön mindenkinek? Vagy ahol mindenki ismer mindenkit? Ahol mindenki mezőgazdaságból él?” – sorolta a kérdéseket, majd arra a következtetésre jutott, hogy jó ott lenni a közösségben, hogy a közösség élményét egy faluban lehet megélni a legjobban. László Noémi versét Kovács András Ferenc olvasta fel, majd vallott saját falu-élményeiről. Több falu is van, amely meghatározó volt az életében: Marossárpatak, ahonnan az édesapja származott. Aztán a Szászrégennel egybenőtt Abafája vagy Bözöd, Szentábrahám, Siménfalva, Szatmár környékéről Kiskolcs, Daróc. Más-más valamennyi, különféle hangulattal, szokásrenddel, ízekkel, tájakkal, emberekkel. Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője a faluról, mint „világ széléről” beszélt, ahol állandóan kapaszkodni kell, nehogy „beleessünk a semmibe”.
A Látó májusi tematikus számában Varga László Edgár, Bánki Éva, Vajda Noémi Anna, László Noémi, Markó Béla, György Péter, Tóth Krisztina, Halász Margit, Lövétei Lázár László, Varga Illés, Hajdú Farkas-Zoltán, Fekete Vince, Magyary Ágnes, Márton Evelin, Szabó Róbert Csaba, Váradi Nagy Pál, Selyem Zsuzsa, Felleg József, Láng Zsolt, Virginás Andrea, Vermesser Levente írása olvasható.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Filmkockák az RMDSZ huszonöt éves megdicsőüléséről
Aki gondolkodásra, önálló ítélethozatalra képes felnőttként megélte a Ceauşescu-korszakot, az valószínűleg egy életre immunitást biztosító eszmei oltást kapott a kommunizmus ellen. A propaganda és a valóság közötti éles szakadék, a privát életbe belevilágító állam, az értelmiség fájó dilemmája a kényszerű megalkuvás és az egzisztenciális bizonytalanság között, az előírt világnézettől való eltérés brutális megtorlása, az egyéni kezdeményezések visszametszése, a közösségi önszerveződés megakadályozása, az ízléstelen személyi kultusz mind olyan mozzanatok, melyek tragikus emlékként egy életen át végigkísérik azokat, akik mindezeket megélték.
Beépített vagy hithű kommunisták
Amikor a nemzeti autonomista tábor az RMDSZ utódkommunista mivoltáról értekezik, nem árt a distinkció. A minősítés csak egyes elemeiben áll meg. A beszervezés az egyik meghatározó mozzanat. Aligha tagadható, hogy megalakuláskor az RMDSZ soraiban felülreprezentáltak voltak a korábbi „hivatalos” magyarok, akik csak úgy kerülhettek jó pozíciókba, ha megkötötték a maguk kompromisszumát a kommunista rendszerrel vagy egyenesen kollaboránsai, netán őszinte hívei voltak annak. S mint tudjuk Kövér Lászlótól, a kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. Az exkommunisták nem tudták levetkőzni bolsevik reflexeiket. Elég, ha arra utalunk, miként került szervezeten kívülre minden olyan RMDSZ-es politikus, aki a kommunista rendszerrel való nyílt szembeszegülést választotta, Király Károlytól Szőcs Gézán, Borbély Ernőn, Búzás Lászlón át Tőkés Lászlóig. De nemcsak a kiszorítás ilyen ősbolsevik reflex, hanem a történelemhamisításra való hajlam is. Az RMDSZ tízéves fennállása alkalmából kiadott 1999-es CD kronológiája megannyi példáját hozta a történelemhamisító igyekezetnek: az RMDSZ minden addigi válságát a Hargita megyei listahamisítástól a Neptun-ügyön át a Nagy Benedek-ügyig. Mi más juthat az ember eszébe, miután végignézi azt az egyórás hőseposzt, amelyet a 25 éves jubileumát ünneplő RMDSZ készíttetett a szövetségnek nevezett párt első negyed évszázadáról?
Az szinte természetes, hogy a megszólalók majdnem egytől egyig az RMDSZ Markó–Takács-féle fősodrából kerülnek ki, mely tandem közel két évtizeden keresztül meghatározta az RMDSZ politika tartalmát és formáját. Készítettem egy pontosnak szánt statisztikát is a filmben megkérdezettek megszólalásairól. A listát Markó vezeti húsz megszólalással, őt követi Takács Csaba tizeneggyel, majd Kelemen Hunor következik hattal, Varga Attila öttel, Tokay György, Varga Gábor és Csiha Tamás hárommal, Márton Árpád, Hajdú Gábor és Kántor Lajos kettővel, végül Béres András, Nagy Benedek, Borbély László és Bíró Rozália eggyel. Érdekes módon kimaradt Verestóy Attila, Frunda György, a főtitkár Kovács Péter. A „másik oldalon” inkább érthető Tamás Sándor, Antal Árpád és Ráduly Róbert mellőzése. Kincses Elődnek, aki közel negyven százalékot ért el 1999-ben Markóval szemben az elnökválasztás alkalmával, a neve sem hangzik el.
Vitatható hitelesség
A korabeli bejátszásokon feltűnik Domokos Géza, Sütő András, Verestóy Attila és Toró T. Tibor, valamint többen a felsorolt megszólaltatottak közül. Az RMDSZ egykori főtitkára majd alelnöke, Szőcs Géza, volt szenátora, Király Károly csak említés szinten van jelen, a tiszteletbeli elnök Tőkés Lászlót idézik többször, de vitatható hitelességgel. Csiha Tamás úgy emlékszik, hogy Tőkés László mondta volna, hogy „a brassói kongresszust elvesztettük”, ami nem kizárt, de a volt tiszteletbeli elnök harcostársainak emlékezetében ez a mozzanat nem maradt meg. Egyébként furcsa is lett volna, hogy ilyet mondjon Tőkés László, hiszen ő maga lépett vissza az elnökjelöltségtől, miután a másik tábor – legalábbis a kongresszuson – betartotta a belső egyezséget és megszavazta az autonómiaelvű alapszabályzat- és programmódosításokat. Később, pozícióba kerülve azonban sorra rúgták fel a korábbi egyezségeket. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy az autonómiaelvű, magyar érdekekre alapozott magyar egység a szentség, amit bizonyára Tőkés László is így gondolt, a román nemzetstratégia szándékainak elvtelen egységes kiszolgálását azonban aligha tekinthetjük szentségnek.
A film lényegében az utóbbi két évtized RMDSZ-propagandájának foglalata. Ismét elhangzik, hogy az egyik út a marosvásárhelyi véres események konfliktusos útja, a másik a parlamenti tárgyalásos, a kormányzati szerepvállalást is megcélzó út. Tokay érvelése –miszerint aki nem látja, hogy a politika a kormányzati szerepvállalásról szól, az ne politizáljon – még a többségi társadalomra sem igaz, hát még egy kisebbségi érdekképviseletre. Ezzel a megközelítéssel ismét horizonton kívülre kerül a törvényes és békés eszközöket igénybe vevő, de politikai konfliktusokat is vállaló stratégia, amely a nyomáskifejtés útján kíván eredményeket elérni. Többen is azt állítják, hogy a magát radikálisnak, kurucnak, autonomistának, nemzetinek nevező tábor nem jelöli meg az utat, amivel az autonómiához kíván elérni. Az sem zavarja a megnyilatkozókat, hogy erről az útról több kötetnyi irodalmat lehetne összeállítani az autonomista szerzők tollából.
Hol van a Frunda-féle autonómia?
A film demagóg összevetésekben bővelkedik: míg 1990-ben egy kétnyelvű feliratból véres összecsapás robbant ki Marosvásárhelyen, addig 2005-ben maga a román kormány nyújtotta be a kulturális autonómiatervezetet. Többszörös csúsztatás ez, hiszen nem a kétnyelvű gyógyszertárfeliratból lett a halálos áldozatokkal is járó konfliktus, hanem román titkosszolgálati manipulációból, amihez az emlékezetes felirat csak ürügy volt. 2005-ben a kisebbségi törvénytervezet a kulturális autonómiának csak a címszavát tartalmazta, hiszen a Kulturális Autonómiatanács közjogi jogosítványokkal való felruházását kitolta beláthatatlan távolba.
A film vége az egységről és az autonómiáról szól. Markó Béla ugyanazt mondja, mint Frunda György sztárszenátor kollegája 2001-ben: az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját sikerült megvalósítani. Markó egy tetszetős felvezetéssel próbálja eladni a politikai sikerpropagandát. Az önálló közösség gondolatával egyetérthetünk, és azzal is, hogy ehhez önálló iskolarendszerre, önálló kulturális életre, a nyelvi és identitásmegőrzési jogok teljes körére van szükség. Azzal viszont már nem, hogy mindezeket az RMDSZ „nagyjából kialakította”. Az önálló iskolarendszer megteremtésétől igen távol vagyunk: még azt is Bukarestben döntik el, hogy kiről lehet magyar iskolát elnevezni... Gyermekeink az átideologizált, meghamisított román történelmet kénytelenek tanulni, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriáját ne is említsük.
Szép teória az, amit Varga Attila és Varga Gábor kifejtenek a film végén, miszerint az autonómiát csinálni kell. A székely termék védjegye kétségkívül fontos, a létező jogi keretek autonóm cselekvéssel való kitöltése szintén, de az autonómia nem ebből áll, hanem elsősorban önrendelkezés-elvű intézményrendszer, a saját magyar sors alakításának a román állam által elismert jogi kerete, melynek megvalósításához nemhogy közelebb lennénk ma, hanem Románia európai uniós csatlakozása után inkább távolabb kerültünk.
De bármennyire is rosszabb a starthelyzet ma, mint volt negyed évszázada, nincs más utunk, mint amit egykoron, huszonkét esztendeje Brassóban megrajzoltunk: államon belüli állam, saját közösségi akaratunkat becsatornázó intézményrendszer és nyomásgyakorló autonómiaelvű politika. Minden más út közösségünk megsemmisüléséhez vezet.
Borbély Zsolt Attila |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)