Amennyiben a Fidesz győz, Markóék készülhetnek a gyónásra. Akkor hamar kiderül, hogy a tavaly októberi bukaresti közös kormányülésből a románok öt-nullás győzelemmel kerültek ki: nincs Bolyai Egyetem, nincs kisebbségi törvény, nincs autonómia, a Gozsdu Alapítványt az ortodox egyház nyomására nem szavazták meg, az észak-erdélyi autópálya ügye nem halad. /Irházi József: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Április 7–8-án Kolozsváron rendezte meg a VIII. Ifjú Közgazdász Találkozót a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF). A gazdasági konferencia fő előadója Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter volt. A találkozó a gazdaság–informatika–média aktuális tématrió jegyében zajlott le. Nagy Zsolt elmondta: 2005-ben a számítástechnikai és távközlési piac Romániában 15%-os növekedést ért el, ami a kontinensen a legdinamikusabb fejlődést jelentette. A külföldi befektetések 70%-a Bukarestet célozta meg, de Temesvár is olyan keresetté vált, hogy már munkaerőhiánnyal kell szembenéznie. Kolozsvár a rangsor végén kullog. /Ö. I. B.: Fiatal közgazdászok tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Elhunyt Vistai András János /Vista, 1926. ápr. 5. – Bukarest, 2006. márc./. A vistai földműves-család gyermeke, András János elvégezte a közgazdaság szakot, utána a minisztériumba került, először csak tolmács, majd az Irodalmi Kiadó, a Tanügyi Újság szerkesztője, hét esztendőn át, 1967-től 1974-ig a Művelődés folyóirat főszerkesztője, ezután leváltották. Vistai András János 1974-től a Kriterionban szerkeszthette a néprajzi, művelődéstörténeti és történelmi munkákat, közben fordított a román irodalomból. 1991-ben nyugdíjazták, ezután a bukaresti református egyházközség presbitere, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem román tanszékének a munkatársa lett. Egy hónapja szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. /Krajnik-Nagy Károly: Vistai András János (1926–2006). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A Pro Democratia Egyesület vitaestet rendezett Bukarestben. A rendezvényen Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke kijelentette: Ha új információk jelennek meg, bármikor módosítani lehet azokat a bizonyítványokat, amelyek azt igazolják, hogy valaki nem működött együtt a Szekuritátéval. Szerinte 1989. december 22-én a Szekuritáté sok olyan személy dossziéját megsemmisítette, aki később megjelent a hazai közélet első vonalában. Hozzátette: az általa vezetett intézmény továbbra is a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) függ; ez utóbbi dönt arról, mely dokumentumok hozhatók nyilvánosságra. Secasiu azt is sérelmezte, hogy a SRI soha nem közölte a birtokában levő dossziék pontos számát. A vitaesten Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke jelezte, komolyan kételkedik abban, hogy Romániában manapság ne működne a politikai rendőrség. /Gujdár Gabriella: Claudiu Secasiu: csak a besúgói múlt biztos. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Az utóbbi években valóságos sajtóbirodalmat épített ki Verestóy Attila Erdélyben, mely által könnyűszerrel manipulálhatja a romániai magyarságot – írta az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A lap szerint az országos terjesztésű Új Magyar Szó napilap vagy az Erdélyi Riport hetilap Verestóy, a leggazdagabb romániai magyar politikus tulajdonát képezi, ugyanakkor részvényes a Krónikánál is, a Hargita és Kovászna megyei médiaüzletei mögött pedig sógora, Ferenczy Károly áll, aki a térségben több kábeltévés-társaság és rádióállomás tulajdonosa. Ferenczy és felesége (Verestóy testvére) vezetik például a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-t és a Sztár Rádiót, amelyek az utóbbi években igencsak sok borsót törtek Szász Jenő polgármester orra alá. A sajtóbirodalom Sepsiszentgyörgyöt is magába foglalja, ahol a Selectronic kábeltévés társaságot az a Trinvest nevű részvénytársaság hozta létre, melyben Verestóy is érdekelt. Kelemen Hunor, a Verestóy Attilához közel álló képviselő birtokolja a Transindex internetes oldalt, amely a legfontosabb magyar nyelvű hír- és kommentár-portál Romániában. A Transindex kapcsán azt mondták, hogy Kelemen Verestóy pénzén vette meg, mert a képviselőnek a fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Az RMDSZ-képviselő ezt tagadta. A Transindex portál szerkesztősége azonnal cáfolt. /Verestóy a sajtómágnás? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 14./

Ott, ahol a szélsőséges nacionalizmus konfliktusokat szít, nincs helye az európai megoldásoknak – jelentette ki április 18-án Szerbia-Montenegróban folytatott látogatása során Traian Basescu államfő. A román államfő találkozott szerb-montenegrói kollégájával, Szvetozár Maroviccsal is. Megbeszéléseik egyik központi témája a koszovói helyzet volt, de szót ejtettek a szerbiai román ortodox egyház legalizálásának lehetőségéről és a két ország viszonyában bevezetendő ingyenes vízumok kérdéséről is. Szerbia-Montenegró elnöke megköszönte Traian Basescunak a Koszovó jövőjével kapcsolatos állásfoglalását. Marovics megígérte, hogy a készülő kultusztörvényben megpróbálják törvényesíteni a szerbiai román ortodox egyház létét, de hozzátette, hogy ez csak „impulzus lesz”, a többi pedig „a román és szerb ortodox egyházak dolga”. A román elnök ezúttal gondosan elkerülte azt, hogy Koszovó számára szó szerint „széles autonómiát” sürgessen. Ami – tekintettel arra, hogy legutóbbi ilyen kijelentését Székelyföldön ráolvasták – teljes mértékben „érthető”. Azt azonban elmondta, hogy „Koszovó esetében Románia kompromisszumos megoldást tartana helyesnek, a külpolitikai alapelvek sérülése nélkül”. Ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy Bukarest nem támogatja Koszovó önállósodását. Basescu Belgrádban kifejtette, hogy a két szerbiai oláh-román szervezetet a bukaresti vezetés továbbra is támogatja. – Próbáljuk rávenni őket arra, hogy egy szólamon beszéljenek, de továbbra is mindkettőt támogatni fogjuk – mondta. /Basescu Belgrádban elkerülte az autonómia szót. Bukarest nem támogatja Koszovó önállósodását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Traian Basescu államelnök nem tartotta be arra vonatkozó ígéretét, hogy a szekusdossziékat vizsgáló bizottságnak átadják a kartotékokat is. Ehelyett azokat a mágneses lemezeket kapták meg, melyek az iratok számítógépes nyilvántartását tartalmazzák. A kartotékok nélkül az irattárak tanulmányozása csaknem lehetetlen, írta a Cotidianul című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Az Evenimentul Zilei című bukaresti lap azt állította, hogy a Külügyminisztérium hivatalos átiratot küldött a CNCAN-hoz, amelyben – a feszült nemzetközi helyzetre hivatkozva – nem javasolta Lucian Biro kiutazását. Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Ellenőrző Országos Bizottság (CNCAN) elnöke cáfolta a vádakat, nem kapott átiratot. Zsombori vállalja a felelősséget döntéséért. /Gujdár Gabriella: Atomvitát dúsít Zsombori döntése. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

„A bihariak pénze maradjon Biharban”, „Hol van az útadó?”, „Diszkriminálnak, mert kisebbségben vagyunk” – ilyen és hasonló feliratú transzparensekkel vonultak ki április 19-én a Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő 19-es számú országútra az érmelléki gépkocsivezetők. Több helyen veszteglő autósorral hívták fel a figyelmet a Bihar megyei utak siralmas állapotára. Azt szeretnénk, hogy az illetékesek jobban figyeljenek a Bihar megyei utak állapotára, mert nálunk vannak a legrosszabb utak az országban – mondta Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor, a tiltakozó akció egyik szervezője. A mintegy 64 ezer lakosú, többségében magyarlakta kistérség polgármesterei egy hatpontos beadványt is aláírtak, melyet a prefektúrán keresztül eljuttatnak a bukaresti illetékesekhez. Az érmelléki gépkocsivezetők felháborodását az váltotta ki, hogy a 19-es országút régóta ígért korszerűsítését jövőre halasztották az illetékesek. Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök elmondta: Borbély László minisztert látogatásakor „az összes gödörbe bevitte”, mégsem kaptak pénzt útjavításra. /Pap Melinda: Érmellékiek a gödrök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A román állam hivatalos dokumentumaként fogják tekinteni azt a jelentést, amelyet a kommunista diktatúra elemzésére létrehozott elnöki bizottság ad ki, jelentette ki Traian Basescu államfő. Április 20-án ült össze először Bukarestben a kommunista rendszert vizsgáló történészekből, politológusokból álló testület. A kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottságot Basescu hozta létre azt követően, hogy azt nyilatkozta: csakis egy szakemberekből álló csoport által, tudományos igénnyel elkészült dokumentum alapján hajlandó elítélni a kommunizmust. A kutatócsoportot Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezeti. /Novemberre várható a kommunizmusról szóló jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a bizottság tagja elmondta, a testület kivizsgálja a romániai nemzetiségek, köztük a magyarság ellen elkövetett kommunista bűnöket is. Marius Oprea vezeti azt az intézményt is, amelyet korábban a kormányfő hozott lére, és amely szintén a kommunizmus bűneinek feltárását tűzte ki célul. /I. I. Cs.: Hivatalosan is elítélik a kommunizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet elnöke, a kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság tagja a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Szekuritátén belül létezett egy külön ügyosztály, amely a kisebbségek problémájával foglalkozott. Nemcsak a magyar kisebbségről van itt szó, hanem a zsidókról, de a többi nemzeti kisebbségről is. A nemzeti közösségeket igenis megfigyelték ezen minőségük alapján. – Doina Cornea asszony visszautasította a tagságot azzal, hogy ez a bizottság politikai játszmát szolgál. Vladimir Tismaneanu, a bizottság elnöke nem tekintheti meg a titkos bizonyítékokat, mert nem román állampolgár. A bizottság tagjai külön-külön, csak nagyon hosszadalmas folyamat végén tudják megszerezni a titkos dokumentumokat. /Isán István Csongor: Törvényességi problémákba ütközünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Cs. Gyimesi Éva Bukarestben és Budapesten publikált két cikkében is kiáll Dávid Ibolya mellett: a/ Szerinte a romániai magyar napilapok majdhogynem általánosan „előnytelen” tulajdonsága: a rosszul értelmezett véleményszabadság, ami nem más, mint zöld jelzés a szakmai felkészületlenségnek, erkölcsi és stílusbeli ízlésficamnak. Az ÚMSZ – az ő számára – mostanáig nem tűnt gátlástalannak, ami a kimondás színvonalát, erkölcsi minőségét illeti. Április 18-án a lap egyik belső munkatársa olyasmit követett el, ami a profizmussal összeférhetetlen. Isán István Csongor, az ÚMSZ politikai újságírója cikke nyegle „fölényeskedése” miatt már a címét is – Nő(i) praktikák – ellenérzéssel idézi Cs. Gyimesi Éva. A zárt, totalitárius társadalommal szemben a nyíltabb, plurális társadalmat az jelzi, hogy minél több szín jelenik meg a parlamentben. A cikkíró szerint ezt meg kellene tanulnia Isán István Csongor újságírónak. Cs. Gyimesi Éva elutasítja a méltatlan jelzőket, amelyekkel az újságíró Dávid Ibolyát minősítette. /Cs. Gyimesi Éva: Ez a vélemény-szabadság? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ b/ A Földön hiába képez számbeli többséget a női nem, mi „kisebbség” vagyunk a világban, ez a hímsoviniszta sztereotípia következménye, írta Cs. Gyimesi Éva. Ezután jön Dávid Ibolya dicsérete: Dávid Ibolyában megtestesül egyfajta kettős kisebbségi helyzet és egyszersmind minőségi értelemben vett különbség. Miért ne jelöltette volna magát miniszterelnökként Dávid Ibolya, aki az országos népszerűségi listán (igen gyakran) az első helyen áll? Ha a pártja bejut – és most érdektelen, hogy jobbról vagy balról képviseli – az Országgyűlésen belül a centrum megerősödését szolgálja. Jogos helyének megőrzése most azokon az MDF-beli képviselőkön, férfiakon múlik, „akiknek megvesztegetésére a Fidesz-vezetők törekszenek”, a férfigőg vevő lehet a csábításra. A pártelnök asszony önbizalma példás stb. /Cs. Gyimesi Éva: Szelíd fölény. = Népszabadság, ápr. 21./

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya negyedmillió dollárral támogatja az árvíz által leginkább érintett romániai közösségeket – jelentette be Nicholas Taubman bukaresti nagykövet. /Amerikai támogatás az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Váratlan eltűnése óta április 21-én először nyilatkozott a sajtónak Dan Lazea, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt demokrata párti alelnöke. Leszögezte, hogy nem tűnt el. Bukarest és Temesvár között ingázik. Az átvilágító bizottságban történt botrányos szavazás után Lazea tiltakozásképpen benyújtotta lemondását, mivel nem Constantin Ticu Dumitrescu, hanem Corneliu Turianu lett a testület elnöke. Ezt követően a fiatalember váratlanul eltűnt, kollégái közül pedig néhányan azt állították: nyomás alatt szavazott. A Cotidianul című lap szerint az interjúkészítés során érezhető volt, hogy Lazeára még mindig nyomás nehezedik. „Elsősorban olyan személyek szükségesek a bizottságba, akik le akarják leplezni az egykori Szekuritátét. A Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ megtartották azokat az embereket, akik még Onisoru idejében kerültek a testületbe. Másfél év alatt egyszer sem fordult elő, hogy Csendessel egyet értsünk. Ő csak Vadimot mocskolta”– mondta a volt alelnök. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja nem kívánja kommentálni Lazea kijelentéseit. Szerinte kollégája saját magát buktatta meg, és amit önmagáról el akart mondani, azt tetteivel kifejezte. Lazea nem is tagadta, de nem is erősítette meg azt, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna rá. – Megfenyegették és megzsarolták, de ezt csakis a titkosszolgálatok tehették – véli Constantin Ticu Dumitrescu. /P. A. M.: Előkerült az átvilágító bizottság volt alelnöke. Csendes: Lazea saját magát buktatta meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Haladó szinten heten folytatják a tibeti nyelv tanulását Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen. A nyelvtanfolyam vezetője Kakas Beáta fiatal budapesti indológus. Elmondta, hogy egy éve kihívást jelentett idejönni, úttörő munkát végzett. Addig Romániában csak Bukarestben lehetett hindit tanulni. A tibeti nyelvtanfolyam pedig egészen új kezdeményezés volt. Játékfilmeket, ismeretterjesztő filmeket mutattak be, előadásokat tartottak távol-keleti témákban. Ilyenkor a városból sok érdeklődő eljött. /Takács Éva: Tibeti nyelvtanfolyam indul a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

A Bukarestben élő Csire József, a zenetudomány professzora április 14-én betöltötte 80. életévét. Nagyváradon született, de 56 éve Bukarestben él: volt a Román Opera karmestere is, 1961-től tanít a Zeneakadémián, ismertté vált komponistaként is, miközben megalkotott számtalan zeneelméleti és -pedagógiai művet. Kádár Ferenc József tanár diplomadolgozatát Csire József irányítása alatt írta meg a Csíkszeredai Dal- és Zeneegyletről, és 1980-ban sikerrel védte meg a konzervatóriumon. A monográfia 1890-től, a dalegylet megalakulásától követte nyomon a város zenei életét. A vegyes kar 1940-ben Budapesten vendégszerepelt. A dolgozatban feltűnnek továbbá Csíkszereda áldozatkész zenetanárai, előadóművészei, külön fejezetben Sprencz György, a Dal- és Zeneegylet első karmestere, valamint az őt követő Domokos Pál Péter, 1926–1932 között a helybeli tanítóképző tanára, aki az itt töltött évek alatt jelentette meg nagy munkáit, mint A csíkcsobotfalvi Kájoni-kézirat felfedezése (1929) és A moldvai magyarság (1931). Az együttes zászlójára a csíki asszonyok a következő jelszót hímezték: „A Hargita alján míg dalnokok élnek, csak boldog időkről daloljon az ének!” Csire József felesége Csire Gabriella írónő, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó házi szerzője. /Barabás István: Boldog zene. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A jó ideje lappangó, Monica Macovei igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti nézeteltérés tört felszínre. A miniszter asszony az egyik bukaresti központi napilapban adott interjúban kijelentette: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban tölti be a fék szerepét. Az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ellen szavazott az RMDSZ. Markó Béla RMDSZ-elnök bocsánatkérést vár a tárcavezetőtől. Sajnálja, hogy Macovei is átvette a magyarellenes magatartást. Hozzátette: a „korrupció megfékezésének nemes céljait” nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani. /B. T.: Ismét feltört a Macovei–RMDSZ konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Olli Rehn uniós biztos április 26-i kikérdezése során háttérbe szorultak a kisebbségvédelmi kérdések, ehelyett többen is kimondták, nem lenne hasznos a romániai reformok szempontjából, ha életbe léptetnék a csatlakozást egy évvel kitoló védzáradékot. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke (Európai Néppárt) hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a korrupció, a szervezett bűnözés, a jogbiztonság és a belső piac biztonsága területén, és a vállalt kötelezettségek teljes végrehajtására van szükség. Pierre Moscovici, az EP romániai raportőre (Európai Néppárt) szerint Bukarest igen gyorsan hajtja végre a reformokat az igazságügy és a korrupció elleni harc területén. Hozzátette: a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. A kisebbségek helyzetéről szólva, Gál Kinga néppárti képviselő elmondta: a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, ezért a bizottságnak ellenőriznie kell azok életbe léptetésének folyamatát. Úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar kisebbség helyzetét illetően, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsőoktatás terén sem történt előrelépés. Arra kérte a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is. Kónya-Hamar Sándor, romániai európai parlamenti képviselő elmondta: sajnos, a kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdések csak a felszólalások során kerültek szóba. A „legkeményebben” Bastiaan Belder holland képviselő szólalt fel: a koppenhágai kritériumok figyelembe vételét kérte számon, illetve az iránt érdeklődött, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben Romániában a vallási jogokat, mi a helyzet az elkobzott egyházi ingatlanok jogorvoslata terén, valamint ki vannak-e téve zaklatásoknak a nemzeti kisebbségek. /P. A. M.: Borítékolt uniós csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Oroszország kezdeményezései között szerepel egy olyan útvonalgyűrű kialakítása, amely elősegítené a kereskedelmi tevékenységet és a szállítást a Fekete-tenger térségében – fejtette ki Alekszandr Jakovenko orosz külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország átvette Romániától a Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Szervezetének /OCEMN/ soros elnökségét. A OCEMN tizenkét tagállama külügyminisztereinek tanácsa Bukarestben megtartott találkozóján részt vett Traian Basescu román államfő, beszédében rámutatott, eljött az ideje az OCEMN átszervezésének és a saját döntések meghozatalának a térség ügyeiben. /Gujdár Gabriella: Új lendületet remélnek Oroszországtól. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A magyarok gáncsolnak minket az Európai Parlamentben címmel közölt vezércikket április 27-én az egyik tekintélyes bukaresti napilap annak kapcsán, hogy Olli Rehn bővítési biztos Románia és Bulgária csatlakozási esélyeivel kapcsolatos képviselői aggályokra válaszolt a testületben. A lap sérelmezte, hogy a napokban a bővítési biztos levelet kapott 15 magyar EU-képviselő aláírásával, amelyben arra kérték Olli Rehnt, hogy jelentéskészítése közben ne hagyja szőnyeg alá söpörni az erdélyi magyar kisebbség kérdését. Románia EU-ba való felvétele nem az ország valós felkészültsége miatt születik meg, hanem politikai okokból. /Kilin Sándor: Esély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése – fejtette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Úgy látja, a nemzetpolitika is fontos, de az erdélyi magyarság számára az elsőrendű kérdések az egzisztenciához kapcsolódnak. Az RMDSZ most láthatóan a kormányzati munkára koncentrál, az ügyvezető elnökség több tagja, a szövetség szakértői gárdájának nagy része Bukarestben vállalt aktív szerepet. Ugyanakkor újak jöttek. Kovács Péternek több lett a feladata, Veress Emőd átvette az önkormányzatokért felelős főosztály vezetését, Lakatos András az oktatási főosztály vezetője. Karcsúsodott az ügyvezető elnökség, főosztályokat vontak össze. A volt alelnökök most államtitkárok, miniszterek Bukarestben, de hasonló területen végeznek munkát. Az RMDSZ szakmai, politikai döntéshozatalát az Ügyvezető Elnökség koordinálja. A gazdasági szférát illetően az ügyvezető elnök személyében helye van a koalíciós egyeztető tanácsban. Folytatják az „EU házhoz jön” felkészítő sorozatot gazdák, kisvállalkozók számára. Takács Csaba úgy látja, a kettős állampolgárság elutasítása frusztráltságot okoz a magyar-magyar kapcsolatokban. /Debreczeni Hajnal: Nemzet, politika, egzisztencia. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

– A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdéseket még nyíltabban és még bátrabban kell felvetni, hiszen ettől már nem függ Románia európai uniós felvétele – mondta április 28-án Bukarestben az MTI-nek Gál Kinga az Európai Parlament képviselője. A fideszes képviselőasszony a néppárti képviselőcsoport tagjaként tartózkodott Bukarestben, ahol több magas rangú politikus mellett fogadta őt Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Elmondta: Basescu elnök kijelentette: ellenzi a kisebbségi törvénytervezetet, kifogása éppen a kulturális autonómia lényegével szemben van. Az államfő elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, s ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt a román elnök szerint megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte. A képviselőnő jelezte: eltérés van az erdélyi magyarok által megfogalmazott elképzelések és a román politika hozzáállása között. Hozzátette: nem biztos, hogy a megoldás részét képezi önmagában az a tény, hogy az RMDSZ kormányon van. /A bukaresti valósággal szembesült Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Tempfli József nagyváradi püspök betöltötte 75. életévét. Munkavállalásáról, munkabírásáról legendák keringenek papi körökben. Tempfli József a bukaresti Maxim Gorkij Intézetben nyelvvizsgázott, ennek alapján taníthatott orosz nyelvet. Pappá szentelése után Tenkefürdőn, Tasnádon és Váradolasziban volt a plébánián, immár 16 éve a váradi egyházmegye püspöke. Örömmel emlékezik a templomépítésekre és a templomok rendbetételére: a vártemplomra, a Szent László menedékházra, a Váradhegyalján felépített első erdélyi ökumenikus templomra. A hosszantartó pereskedés után visszakapott püspöki palotában még sok a tennivaló, a felújítás rengeteg időbe telik. Más ügyekben még 44 perük van a román állammal. A nagyváradi Mária Rádió székházának avatóján Tempfli József felajánlotta lemondását. /Tüzes Bálint: Hetvenöt év tanúságtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdések nyíltabb és bátrabb felvetésére biztatott Gál Kinga europarlamenti képviselő. A fideszes politikus egy néppárti delegációval tartózkodott Bukarestben a hét végén. Találkozott Traian Basescu államfővel, és – többek között – Emil Boc demokrata párti elnökkel is. Mindkét politikusnak felvetette a kisebbségi törvény kérdését, de mindkettőtől elutasító választ kapott. Basescu nem ért egyet a tervezet jelenlegi formájával, Boc pedig nem szeretné, ha Románia a kisebbségi jogok kísérleti terepévé válna. Gál Kinga Bukarestben világossá akarta tenni, hogy az erdélyi magyarság által felvetett problémákat komolyan kell venni. Basescu elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt szerinte megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte – mondta Gál Kinga. /I. I. Cs.: Gál Kinga-Basescu-Boc vita a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Háromszáz éves működése után főegyházmegyei rangra emelte XVI. Benedek pápa a balázsfalvi görög katolikus érsekséget. Lucian Muresan fogarasi és gyulafehérvári görög katolikus mitropolita-érseket Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius szentelte fel „archiepiscopus major”-rá. Ezzel Balázsfalva ugyanazt a rangot kapta meg, amelyet az ukrajnai görög katolikus egyház, s amely gyakorlatilag önálló egyházi státust biztosít, saját zsinattal és autonóm jogkörökkel. Bullájával a pápa a kommunista időszak görög katolikus papjai, püspökei mártíromságának is emléket kívánt állítani. A hazai görög katolikusok úgy vélik, hogy a főegyházmegyei rang megszerzése ugyanolyan fontos esemény egyházuk életében, mint amikor azt 1853-ban mitropolitai provinciai rangra emelték. /Főegyházmegyei rang Balázsfalvának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A Harag György Emléknapok tíznapos rendezvénye zsúfolt, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári színházigazgató. Május 4. és 13. között tizenegy előadást tekinthet meg a közönség. A kolozsvári társulat előadásai mellett (Az elveszett levél, Tanítványok, Oidipusz király, Woyzeck) itt lesz a bukaresti Odeon Színház Dorian Gray arcképével, az Újvidéki Színház két előadással, Euripidész nyomán a Médeia-körökkel és a Pogánytánccal. Becket Godot-ra várva című darabját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház előadásában is meg lehet tekinteni. Vetítések is lesznek, Harag György három legendás rendezését idézik fel majd a felvételek. Könyvbemutatók, beszélgetések, kiállítások szerepelnek még az emléknapok műsorában. /Debreczeni Hajnal: Maraton két Godot-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Traian Basescu államfő május 2-án Bukarestben találkozott Heinz Fischer osztrák elnökkel, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, Románia és Bulgária EU- csatlakozásáról tárgyalt. Ausztria nemrég 8 milliárd eurót fektetett be Romániába, emlékeztetett Fischer. /Romániának és az EU-nak szüksége van egymásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Romániával szemben ugyanazokat a követeléseket kell támasztani a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően, mint a többi európai ország esetében, jelentette ki Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártja elnöke május 2-án Bukarestben. Azonban a vitatott kisebbségi törvénytervezetről nem volt hajlandó beszélni, illetve azokról a törekvésekről sem, miszerint a jogszabály elfogadását az EU-csatlakozás feltételeként szabják meg. /Európai szintű kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Markó Béla jobban keres költőként, mint politikusként, a szövetségi elnök ugyanis tavaly 900 millió régi lejt kapott szerzői jogdíjként, írt a Cotidianul című bukaresti lap. Az RMDSZ elnöke a lapnak azt nyilatkozta: ez az összeg azért ekkora, mert nem csak a már megírt könyveiért járó szerzői díjról van szó, hanem a még meg nem írt versei öt évre eladott kiadási jogdíjáról is. Hogy melyik kiadóval kötötte ezt az előnyös szerződést, azt Markó nem akarta megnevezni. A lap szerint a tavalyelőtti verseskötete és a tavalyi interjúkötete szerzői jogdíja azonban alig haladhatja meg a 30 millió régi lejt. Eszerint tehát a 900 millió lejes szerzői jogdíj csak akkor igazolható, ha Markó könyvei 45 000-es példányszámban kelnének el, ami kizárt. Markó tagadta, hogy az általa meg nem nevezett kiadó a Mentor vagy a Pallas-Akadémia lenne, amely az elmúlt 15 évben a költő-politikus köteteit gondozta. A szerződést tavaly ősszel írták alá, és erre azért került sor, mert Markónak – saját bevallása szerint – „pénzre volt szüksége” – írta a bukaresti lap. /Közel egymilliárd Markónak szerzői jogdíjakra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./