Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. január 11.
"Legutóbb az államelnöki rendelettel kitüntetettek között egy korondi keramikus neve is szerepelt, az 53 éves Páll Ágoston. Ő még nem tudott a kitüntetésről, ezt most az újságírótól tudta meg. Páll Ágoston ismert keramikus, egy felépítendő székely házat az ő kerámiáival rendeznek be. Kerámiáit Washingtonban is ismerik: 1999-ben egy népművészeti fesztivál kiállításain lehetett látni munkáit. Páll Ágoston munkáit sok városban /Budapest, Burgas (Bulgária), Szeged, Nagyszeben, Brassó, Konstanca, Kolozsvár stb./ kiállították. Páll Veronka virágai díszítik Páll Ágoston edényeit, aki már több érmet, oklevelet nyert. Budapesten bokályai keresettek, Bukarestben pedig tányérjai, használati edényei. A korondi népművész édesapjától, idős Páll Lajostól tanult mesterségét immár fiai, Árpád és Domokos is továbbviszik. /Kristó Tibor: Budapestre bokály, Bukarestbe tányér... = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./"
2003. január 11.
"Vérvölgyön a megszűnés fenyegette a magyar nyelvű elemi iskolai oktatás, segítséget kért Bálint István református lelkipásztor, a vérvölgyi RMDSZ elnöke, hogy ne kelljen a tanulóknak Debren községbe, a román iskolába ingázni. Korábban volt nyolcosztályos magyar tagozatú iskola a községbeli Nagydobán, jóval régebben Vérvölgyön is, ám az egyre kevesebb iskoláskorú gyermek miatt megszűntek. A debreni iskola igazgatónője ösztöndíj ígéretével, anyagi támogatás nyújtásával csalogatta a vérvölgyi szülők gyermekeit a román tagozatra. Megoldás lenne, hogy Szilágycseh magyar tagozatán tanulhatnának a dobai, vérvölgyi, szentkirályi és a szomszédos község szilágyszegi, menyői magyar ajkú tanulói, hiszen van iskolabusz. A távolság nem nagy, de drága az üzemanyag. Csapó Károly debreni és Molnár József szilágyszegi polgármester megegyezhet az iskolabusz Szilágycsehbe ingáztatásáról. A magyar tagozaton tanulók átcsalogatása román tagozatra nem ismeretlen gyakorlat. A jelenlegi tanév elején hasonló gondok foglalkoztatták a szülőket Szilágygoroszlón és Diósadon. Szilágygoroszlón egyféle polgári engedetlenség is megnyilvánult: a szülők a tanévnyitáskor otthon marasztották gyermekeiket, végül megmenekült a megszüntetéssel fenyegetett magyar iskola. A kérdés csak az, hogy az elöregedett falvakban meddig tartható fenn ilyen-olyan megoldással az anyanyelű általános iskolai oktatás? /Fejér László: Veszélyeztetett anyanyelvű oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ "
2003. január 11.
"A múlt nyáron hunyt el Bálinth Gyula, gyászlobogót tűzött ki Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és a megyeháza, a sajtóban eddig csupán a család gyászjelentése jelent meg. Szerény, visszavonult ember volt, tisztviselőként élte le életét, kevesen tudták, hogy autodidaktaként maradandó tudományos dolgozatokat írt. A Székelyföld népesedési viszonyaira, helynévtörténetére vonatkozó kutatásaiból született tanulmányait és gazdasági statisztikai elemzéseit anyaországi és erdélyi történészek méltatták, az Erdélyi Múzeum Egyesület 1993-as pályázatán dicséretben részesült. Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című monumentális műve Háromszékre vonatkozó népszámlálási adatai részben tőle is származnak. Korábban a Korunk, a rendszerváltás után pedig a budapesti Statisztikai Szemle adta közre dolgozatait. Korábban már társszerzője volt Kovászna megye monográfiájának - megjelent 1969-ben magyarul, majd 1970-ben románul. Bálinth Gyula /sz. Sepsiszentgyörgy, 1925. szept. 25./ tisztviselő, majd a rajoni statisztikai felügyelőséget, illetve az ipari osztályt vezette. Tagja volt a Mikó Véndiák Társaságnak, a Mikó Imre-szoborbizottságnak. Júliusban halt meg rákban. Utolsó éveiben is intenzív levéltári kutatómunkát folytatott, külső munkatársa volt a Székely Nemzeti Múzeumnak, az ún. Délkeleti Intézetnek. Fiatalon hozzáfogott a történelmi Székelyföld helységei összeírásához, 462 falut írt össze. Feldolgozta az 1857-es népszámlálás adatait. A II. József-féle 1784-es összeírás dokumentációja megvan Sepsiszentgyörgyön, a levéltárban, azonban a határőrséghez tartozó katonákat és családtagjaikat külön űrlapokra vezették fel, s azokat Bécsben tárolják. Márpedig a becslés szerint a katonanépesség a székely nép 55-65 százalékát képezte. A kép teljessé tételéhez bécsi kutatásokra lenne szükség. A múlt századi népesedési viszonyokról megbízhatóbb adatokkal rendelkezik a levéltár, mint az 1956-os, 1966-os vagy az 1977-es népszámlálásokról. Nem elég, hogy az újabb statisztikai adatok nagyobb részét Bukarestben őrzik, ráadásul bizonyítható, hogy a nemzetiségi-vallási hovatartozás számait meghamisították. Bálinth Gyula az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek alapján felbecsülte, hány lelket számlálhatott akkor a székelység és hányat korábban: ,A tizedjegyzékek korában tehát Háromszéknek 13 000 lakosa lehetett. Véleménye szerint Székelyföld egésze népessége az 1330-as években 27-30 000 fő körül lehetett. Egyes történészek vitába szálltak dolgozatával, mondván, hogy ez kevés. A Bach-korszakban az összlakosság a Székelyföldön már 407 00 főre rúgott Aranyosszékkel együtt, felekezetek szerint római katolikus 168 000, református 131 000, örmény katolikus 1730, görög katolikus 37 300, lutheránus 612, görögkeleti 30 937, unitárius pedig 36 000 volt, 2121 más vallású." A budapesti Statisztikai Szemle 1995. októberi száma közölte Bálinth Gyula Kovászna megye népessége a XVI. század közepén című dolgozatát. Ebben a szerző az 1562-es székely lázadás után adókivetés céljából készült kapuösszeírásból próbált meg következtetni a lélekszámra. A történelmi Háromszék, valamint Bardoc fiúszék adózó kapuinak száma 1567-ben 2687 volt. Az említett terület összesen 105 települést foglalt magában. A megyében azonban még tíz olyan helység van, amelyek kiestek az adózás alól, mivel közigazgatásilag nem a Székhez, hanem Felsőfehér vármegyéhez tartoztak. Minden adózó kapu átlagosan két háztartást foglalt magában. Ez esetben a 2687 adózó kapu 5374 háztartást jelent. A hiányzó tíz helység háztartásainak a számát becsülhetjük egy más időszakban végrehajtott számbavétel eredményével. Szerinte 21 496 lélekszámról lehet beszélni, a tíz helység további 2220-2280 főt jelent. A tárgyalt időszakban a tárgyalt területen körülbelül 130-150 főember és nemes volt (háztartás), akik adót nem fizettek, és körülbelül 50-60 olyan lófőcsalád, amely 2-3 jobbággyal rendelkezett, valamint 55-60 pap, főtisztviselő szintén kimaradt az adólistáról. Összesítve számításainak eredményeit, Háromszék megye lakossága az 1567. évben 28 400 fő volt. /B. Kovács András: Aki számba vette a Székelyföldet. Bálinth Gyula 1925-2002. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ "
2003. január 13.
"Január 7-én ismét feltűnt a képernyőn a 93 éves Raoul Sorban. Mint mindig, most is Erdély elvesztéséről beszélt, és hogy ő zsidók ezreit mentette meg a horthysta hatóságok karmaiból. Sorban a Kossuth Rádióból megtudta, hogy Orbán Viktor kijelentette: Erdély hetven százaléka Magyarországé, továbbá egy negyvenezer résztvevővel lezajlott budapesti népgyűlés szónokai megfogadták, hogy Trianont hatályon kívül helyezik, végül: Magyarország évi egy milliárd dollárt költ a revizionista propagandára. Alighogy Romániában is beköszöntött a szabadság, Raoul Sorban 1990 derekán máris előrukkolt egy, a hungarista revizionizmus veszélyeit taglaló brosúrával. Zagyvaságai egy olvasója, a kolozsvári Nicolae Ersovan jóérzését annyira bántották, hogy a Catavencu 1990/46-as számában hat kérdést intézett Sorbanhoz. Hogy például, ha 1938-1940 között Gyulafehérváron Tataru királyi helytartó kabinetfőnöke volt, a Horthy-uralom alatt miért tért vissza Kolozsvárra? Igaz-e, hogy a Horthy-korszakban a kolozsvári egyetemen Takács Zoltán professzor tanársegédje volt? Igaz-e, hogy erre Kós Károlytól és Szolnay Sándor festőművésztől kapott ajánlást? Miért nem adta ki brosúráját, amíg élt a két pártfogója? Igaz-e, hogy családjában magyarul beszéltek? Igaz-e, hogy a felesége, Sütő Éva is magyar? Raoul Sorban nem válaszolt a kérdésekre. Meg kell jegyezni: 1983. novemberében a román pártvezetőség az ő közbenjárására adta parancsba, hogy többé Kós Károly nevét nem szabad leírni, és erre a cenzúra 1989. decemberének végéig szigorúan ügyelt. Raoul Sorban többször beszélt arról, hogy észak-erdélyi zsidók tömegeit mentette meg. A zsidó témáról értékes forrásanyag Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságírónak a Szabadságban nemrég sorozatban közölt dokumentumriportja: A Weinberger-Sorban legenda. Kiderült, hogy Sorban a menyasszonyán kívül egyetlen zsidót sem mentett meg, egész meséjének egyetlen tanúja és igazolója Weinberger Mózes alias Moses Carmilly, és a korabeli zsidó dokumentumok is cáfolják kettejük állításait. Tibori írott források alapján pontról pontra szedte ízeire a Weinberger-Sorban legendát. /Barabás István: Román cowboy magyar puliszkája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"
2003. január 13.
"Gyergyóalfaluban 2000-ben alapították meg a Helikon Egyesületet, tájékoztatott Erdős András, az egyesület elnöke. A Helikon fúvószenekara egyre többet hallat magáról. Fölléptek Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson, Magyarországon a IV. Móri Fúvóstalálkozón ezüstéremmel tüntették ki a zenekart. /Gál Éva Emese: Az alfalvi Helikon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ "
2003. január 13.
"Nívós, értékes folyóirat a Székelyföld, minden lapszámban közli az előfizető személyek és intézmények névsorát. Sajnos, ezt könnyedén megtehetik, hiszen alig van előfizetője a rangos lapnak. Döbbenetes, hogy szerte Erdélyországban mindössze 117 magánszemély fizet elő a Székelyföldre. Marosvásárhelyen az újságíróval, Máthé Évával együtt három előfizetője van a folyóiratnak. Az anyaországi előfizetők között vannak az áttelepültek, a "táplánszentkereszti" Láng Gusztáv, a "budapesti" Csáky Zoltán, a szintén "budapesti" Bartis Ferenc egykori marosvásárhelyi költő, a "szolnoki" Molnár H. Lajost, egykori marosvásárhelyi regényírót... és így tovább. /Máthé Éva: Könyv - tízezerért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ "
2003. január 14.
"Hovatovább nem lesz olyan határon túli magyar politikus, aki az anyaországi kiszivárogtatások, félinformációk, cáfolatok és pártcsatározások zuhatagában tisztán látná, hogy valójában mi is a helyzet a kedvezménytörvény módosításának ügyében - írta Szilvássy József a pozsonyi Új Szó jan. 13-i számában, Státuskomédia című kommentárjában. Bukarest látszólag a megegyezés híve, ám közben a strasbourgi parlamenti közgyűlésen szeretné megleckéztetni Magyarországot, s elérni a törvény hatálytalanítását. Pozsony hajthatatlan. Budapest pedig egyre bizonytalanabb. A kilátásba helyezett módosító hét elvről a szlovák és a román külügyminisztérium értesült, a határon túli magyar pártok viszont állítólag még nem, "holott ez a jogszabály leginkább bennünket, kisebbségben élő magyarokat érint." "Ha a magyar diplomácia nem akar a szomszédos országokban vesszőfutásra kényszerülni, akkor végre egyértelművé kell tennie odahaza és külföldön: elvben a kedvezménytörvény összeegyeztethető az európai jogrenddel, ám végérvényesen tisztázni kell, mely rendelkezései eurokonformok és melyek nem" - így a szlovákiai magyar lap, amely szerint ennél is fontosabb tisztázni, vajon milyen törvényes eszközökkel lehet most és majd, az európai uniós keretek között is segíteni a határon túli magyar közösségek anyanyelvi oktatását, művelődését, szülőföldön maradását. "A halogató taktika és a szomszédok kegyeinek keresése ezúttal sem kiutat, hanem zsákutcát, vagyis kudarcot jelent. Főleg a párt- és államközi vitákban újra csak kiszolgáltatott határon túli magyarok számára" - zárja cikkét az Új Szó. /Pozsonyi Új Szó: "Státuskomédia". = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"
2003. január 14.
"Elutasította az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága a román küldöttség ama javaslatát, hogy a közgyűlés még ebben a hónapban, sürgősségi eljárással tárgyaljon a kedvezménytörvényről. A jogszabályról készült jelentést a testület áprilisban vitatja meg.Frunda György szenátor, az ET emberjogi bizottságának alelnöke a kérdésről nyilatkozva fontosnak és eredményesnek tartotta, hogy a jelentéstevő Erik Jürgens bukaresti látogatása során találkozott az RMDSZ vezetőivel, és figyelembe vette a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos észrevételeiket. Markó Béla. az RMDSZ elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a státustörvénynek a szomszédos országok uniós csatlakozása után is vonatkoznia kell az ott élő magyarokra. /Rostás Szabolcs: Ghiorghi Prisacarut leszavazták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"
2003. január 14.
"Bukaresten a bírósága febr. 10-re halasztotta a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezett per fellebbezésének tárgyalását. A bíróság alapfokon elutasította Tőkés László beadványát, amelyben a tiszteltbeli elnök kérte, hogy minősítsék törvénytelenné a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) összetételét, és érvénytelenítsék az SZKT-nak a Szatmárnémetiben január 31. és február 2. között megtartandó VII. RMDSZ Kongresszus összehívására vonatkozó határozatát. Az RMDSZ sajtóközleménye szerint sem a felperes, sem az ügyvédje nem jelentek meg a fővárosi törvényszéken. A taláros testület elfogadta Frunda György - az RMDSZ ügyvédje - által írásban benyújtott védekezését, és az ügyet febr. 10-re napolta el. Ezzel kapcsolatban a felperes ügyvédje, Kincses Előd kijelentette: a tárgyaláson megjelent, ahol közölték vele, hogy az RMDSZ ügyvédje, Frunda György kérésére 13.30-ra helyezték át az ügy tárgyalását. Ezt tudomásul véve Tőkés László ügyvédje elhagyta a bíróság épületét, majd visszatért a kitűzött időpontra. Ekkor viszont az elnöklő bíró közölte Kincses Előddel, hogy időközben a bíróságon megjelent Asztalos Csaba Ferenc, az RMDSZ jogtanácsosa, és a bíró szóhasználata szerint "nyomás alá helyezve a törvényszéket", kérte, hogy ne várják meg a 13.30-as tárgyalási időpontot, így - Kincses Előd véleménye szerint - törvénytelenül döntöttek a per elhalasztásáról. A felperes ügyvédje hozzáfűzte: a kitűzött dátumra a kérdés okafogyottá válik, hiszen Tőkés László keresete a január 31-február 3. között tartandó RMDSZ kongresszus illegitimitásáról szól. /(köllő): Halasztás a Tőkés-RMDSZ perben. Kincses szerint törvénytelen a döntés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"
2003. január 14.
"Eckstein-Kovács Péter kolozsvári RMDSZ szenátor felháborodásának adott hangot, amit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Református Kollégium, valamint egy Sport Klub közötti szerződésről bizonyos lapok és bizonyos politikusok írtak és nyilatkoztak. A Református Kollégium beköltözött jogos tulajdonának egy részébe, a sajtó és a politikusok egy része hecckampányt indított, mert magyarokról van szó. Úgy állították be a dolgokat, mintha onnan iskolás gyermekeket költöztettek volna ki, holott az épületben magán oktatási intézmények működtek és a sport klub. Ezek nem az utcára kerültek, hanem elfoglalták a Méhes utcai iskolában azt a helyet, melyet a Református Kollégium használt. Mindez megegyezés alapján történt. - Funar kolozsvári polgármester nem hajlandó kitétetni a több nyelvű helységnév- táblákat, ezért 2002 augusztusában az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bűnvádi feljelentést tett a polgármester ellen. Ebben hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének elkövetésével vádolták. A polgármesternek jan. 13-án kellett a kolozsvári rendőrségen kihallgatáson megjelennie. /Csomafáy Ferenc: Hecckampány, mert a reformátusok magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ "
2003. január 14.
"Tíz hónapon keresztül - havonta egyszer - az RMSZ-ben külön mellékeltként jelentkezett a PONT.lap pályázati figyelő. Az új esztendőben önállósult a kiadvány. A PONT.lap általános információkat is közöl a pályázatok világából. A kiadványnak több rovata van. Legfontosabb az Eurovat, amely az Európai Unióról szóló információkat tartalmaz. A Gazdaság főként a magánvállalkozókat megcélzó hitel- és pályázati programokra fekteti a hangsúlyt, a Civil világ a nonprofit szervezetek programjaiba nyújt betekintést. Az első szám bemutatja a DKMT (Duna-Maros- Körös-Tisza) Eurorégiót. /Önállósult a PONT.lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ "
2003. január 15.
"Jan. 11-én Bukarestben közgyűlést tartott az Emberjogvédelmi Liga (LADO). Ezen fővárosi, Szatmár, Kolozs, Temes, Brassó, Kovászna stb. megyei küldöttek vettek részt. Új igazgatótanácsot választottak meg: Nicolae Stefanescu-Draganesti elnököt és Maria Bugeanu, Andrei Damian, Olimpia Neagu, Sava Marculescu tagokat. A LADO fiókszervezetei a 2000/26-os kormányrendelet értelmében jogi személyiségi státust kapjanak. /Magyarosy János: LADO-közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"
2003. január 15.
"Gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök féltett könyvgyűjteményét a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, s az őt követő püspökök a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat 1949-ben a román állam elkobozta az egyháztól. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. 1998-ban kormányrendelettel visszaadták a Batthyanaeum könyvtárat és épületét a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet azonban nem hajtották végre. 1993-ban Hermann Schefers német állampolgár valamivel több mint ezer márkáért, egy számítógépért és egy lézernyomtatóért cserébe engedélyt szerzett a Batthyanaeum egyik legnagyobb kincsének, a 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureusnak a lefényképezésére. 1998-ban lorschi múzeum azt tervezte, hogy a Nagy Károly frank uralkodó megbízásából készült, szétszedett aranybetűs könyv három különböző helyen (Batthyanaeum, Vatikáni Könyvtár, Victoria&Albert londoni múzeum) őrzött részét ideiglenesen együtt állítja ki. A kódexet a német fél és a biztosító kérésére lapolvasóval (szkennerrel) lemásolták, s az értékes evangéliumot 1999-ben Németországban kiállították. A botrány akkor tört ki, amikor nemsokára a luzerni (Svájc) Faksimile Kiadó 333 példányban megjelentette a mindhárom részt magába foglaló Codex Aureus hasonmás kiadását. Kiderült, hogy a kódex gyulafehérvári része Németországban súlyosan megrongálódott. A szakértők úgy vélték, a román államnak azonnal követelnie kell a kódexet biztosító társaságtól a 25 millió dolláros biztosítás (legalább egy részének) kifizetését. Németország bukaresti nagykövetsége közleményben tiltakozott a németeket ért vádak ellen. A követség szerint a Codex Aureus kölcsönvétele körül minden a legnagyobb rendben volt, a hasonmás kiadás világviszonylatban bevett eljárás. A németek arra is hivatkoznak, hogy a tárca kiküldött képviselője jegyzőkönyvben ismerte el, hogy a kódexet eredeti állapotában kapta vissza. /Tibori Szabó Zoltán: A lekoppintott Aranykódex hányattatása. Politikai leszámolások eszközévé vált a Batthyanaeum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"
2003. január 16.
"Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követelte a Román Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Országos Szövetség, közölte az Adevaul című bukaresti román lap jan. 15-i száma. A lap szerint Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot annak a Wass Albertnek, akit felelősség terhel a Kolozs megyei Vasasszentgotthárd és Omboztelke községben, 1940 szeptemberében, Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása után kegyetlenül lemészárolt román lakosok haláláért, és akit tetteiért 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélt. Wass Albert, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma számára készített önéletrajzában így vallott: "Az életem mindig is nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem. Íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok". Az ún. Wass-ügy tisztázása érdekében jelentette meg a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó is azt a mintegy harmincnégy oldalas könyvet, amely először hozza nyilvánosságra az 1946-ban, a kolozsvári népbíróságon zajló koncepciós per dokumentumait. A vádirat alapján Wass Endre és Wass Albert biztatta fel a község katonai parancsnokát, négy vasasszentgotthárdi román meggyilkolására, ugyanakkor Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is, a népbiróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy a gróf utasítására lövetett le románokat. A kommunista hatalomnak a koncepciós perekkel a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. A Wass Albertre kirótt halálos ítélet elsősorban az erdélyi magyar arisztokrata írónak szólt. Egyetlen szemtanú sem tartózkodott a tetthelyen, a vádlottak pedig nem voltak jelen a tárgyaláson. Maga Wass Albert öneletrajzában így emlékezett vissza: vadászatról hazatérve szerzett tudomást arról, hogy távollétében a határőrök elfogtak négy személyt. Az író értesülései szerint a foglyok szökni próbáltak, mire a katonák agyonlőtték őket. /Papp Annamária: Wass Albert vitatott utóélete. Romániában nem rehabilitálták az erdélyi írót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre való hivatkozással kérte az Erdélyben felállított Wass Albert-szobrok eltávolítását a Vasile T. Suciu tartalékos ezredes, a Hősök és Mártírok Kultuszának Országos Egyesületének elnöke. Kérése nyomán Ioan Hidegcuti, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkipásztort és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyház telkén felállított szobor "ügyének megoldására". Bartha Józsefet a Maros Megyei Ügyészség jan. 15-én kihallgatta a szoborállítás ügyében, ahol céloztak arra, hogy Wass Albert mellszobrának el kellene távolítani. Az ügyész szerint a népbíróság által háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert nevét nem viselheti utca, és nem szabad szobrot állítani neki. A következő kihallgatás jan. 17-én lesz. Bartha József az RMDSZ segítségére számít, valamint arra, hogy hamarosan megtörténik Wass Albert rehabilitálása. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot a polgármester felkérte a plébánia udvarán álló szobor eltávolítására. Pakó közölte, hogy erre nem hajlandó. Őt jan. 16-án hallgatják ki az ügyészségen. "Az ügyésznek azt fogom válaszolni, hogy egy sovén-nacionalista politikai perbe az egyház nem hajlandó beavatkozni, de személyesen még Pakó Benedek sem. Ez nem a mi perünk, ez a Wass Albert pere, amelyről nagyon jól tudjuk, hogy koncepciós per volt." Pakó Benedek azt is hozzátette, hogy Wass Albert egyik fia, Wass Huba NATO-tábornok, aki annak idején visszautasította magyarországi NATO-s kinevezését, de nem kizárt, hogy a romániai kiküldetést már vállalná. "Wass grófnak elküldtük a román nyelvű újságokban megjelent gyalázkodó cikkeket, hisz egy NATO-tábornokot nem gyalázhatnak ily módon." "Az RMDSZ felvállalta az ügyet, és úgy néz ki, hogy Frunda György lesz az ügyvédünk" - jelentette ki a kanonok. Szászrégenben 2001 augusztusában leplezték le a római katolikus plébánia udvarán Wass Albert mellszobrát. Ugyanabban a hónapban Holtmaroson a református templom udvarán, egy hónappal később pedig Vicén avatták fel az író szobrát. /Antal Erika, Gazda Árpád: Hadüzenet a Wass Albert-szobroknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"A gelencei után Erdély második legteljesebb középkori freskótöredékei kerültek elő a Bihar megyei szalárdi református templomban. A kincsre 1991-ben, az istenháza tatarozásakor bukkantak. A falképek restaurálására múlt nyáron került sor, a legjelesebb magyarországi szakemberek segítségével. Borzási Gyula lelkipásztor és Emődi Tamás régész kis füzetben foglalták össze a műemléktemplomról és a Szalárdon levő Adorjánvárról fellelhetőket. A freskó a XV. század második feléből való. A három nagyméretű képmező csaknem teljes nagyságában megmaradt. Az egyiken a trónoló Mária látható, ölében kis Jézussal. Baljukon két szent királyunk egyike tűnik fel, István vagy László, egyik kezében országalmával, a másikban jogarral vagy bárddal, mellette Imre herceg karddal és liliommal. A Madonna-kép melletti freskó töredékesebb. Az északi fal képe Mária halálát ábrázolja. - Szalárdi János emléktáblája a külső templomfalon van. A bevehetetlenségéről híres Adorjánvár rommaradéka Szalárd múltjának része. /Balla Tünde: Középkori freskótöredékeket restauráltak Szalárdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "
2003. január 16.
"Szatmárnémetiben ősszel több olyan tanuló ment vissza magyar osztályba, aki korábban pár évig románul tanult. Ugyanakkor többek között Hiripen, Nagymajtényban és Érendréden immár csak román V-VIII. osztály működik. Amennyiben a szülők kérik, s a minimális létszám is összejön, úgy indulhat magyar osztály. /Még javulhatna az anyanyelvi oktatás pozíciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "
2003. január 16.
"A Szilágy megyei Egrespatakon ismét bemázolták vörös festékkel a kétnyelvű helységnévtáblát. A Zilah melletti településen az elmúlt évben történt hasonló eset, s a faluból kivezető úton vissza sem állították a névtáblát. /Táblamázolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "
2003. január 17.
"A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára, Hidegcuti Ioan, levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkészt és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyházaik területén felállított Wass Albert-szobrok "ügyének" a megoldására. Markó Béla RMDSZ-elnök felkérésére Kelemen Atilla megyei elnököt kihallgatáson fogadta Hidegcuti államtitkár, a jogi védelmet Frunda György szenátor vállalta fel. Bartha Józsefet névtelen telefonálók háborgatják. Kelemen Atilla elmondta Hidegcuti Ioan művelődési államtitkárbak, hogy ki volt Wass Albert, akiről az államtitkár az ügy kirobbanásáig nem is hallott. Az államtitkár szakértők által készített történelmi tanulmányt kér, amelyet a minisztérium fog finanszírozni. Megígérte, hogy a tanulmány elkészültéig az ügyet leállítja. /(lokodi-mózes): Boszorkányüldözés A funtineli boszorkány szerzője ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Jan. 16-án Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot is kihallgatta a Marosvásárhelyi Ügyészség a templomkertben felállított Wass Albert-szobor ügyében. Ismertették vele a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, illetve a római katolikus templomkertben álló szoborra vonatkozó felszólítást. Jan. 17-én Bartha Józsefet, Holtmaros református lelkipásztorát hallgatják ki a falu református templomkertjében állított Wass Albert-mellszobor ügyében. Bartha elmondta, megkezdődött az Amerikában elhunyt író politikai rehabilitációja, és remélhetőleg már februárban Bukarestbe érkeznek az ártatlanságát bizonyító iratok. Frunda György ügyvéd-szenátor elvállalta a védelmüket. Frunda hangsúlyozta, hogy nem indult bűnügyi eljárás a lelkipásztorok ellen, ráadásul az egyház telkén, tehát magánterületen állították fel az író szobrait. /Gazda Árpád, Antal Erika: Nem emeltek vádat a kanonok ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Külföldi tanulmányúton tartózkodó erdélyi magyar egyetemista kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem adott hírt Erdő Péter jan. 11-én történt érseki beiktatásáról. "Tisztában kell lenniük azzal, mekkora jelentősége van ennek az eseménynek az "összmagyar kereszténység" számára is." - írta. /Érseki beiktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Várják az erdélyi települések a határon túli testvérvárosok küldöttségét, akik hoznak valamit, mert annyi mindenre lenne szükség. Oláh István újságíró megütközve írta, hogy van olyan település, ahol a kapcsolattartásnak felelősei vannak , szerinte fel kell nőni "örökös kistestvéri állapotunkból". /Oláh István: Erdélyi testvérvárók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Megjelent Halász Péter csángókutató három évtizednyi gyűjtőmunkájának összegző tanulmánykötete: Bokrétába kötögetem vala - A moldvai magyarok néprajzához /Európai Folklór Intézet, Budapest, Örökség sorozat/. A tanulmánykötet négy nagyobb fejezetre tagolódik: Történelem, Társadalom, Gazdálkodás és Népszokások. A magyarországi szerző nemcsak a megőrzött hagyományokra, szellemi és tárgyi örökségre figyelt, hanem a társadalmi összefüggésekre is. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1966 nyarán járt először Moldvában. Megdöbbenve hallotta, hogy ott az emberek magyarul beszélnek. Elkezdte tanulmányozni az idevágó szakirodalmat, így ismerte meg a moldvai csángókat. A csángók legnagyobb kutatója, Domokos Pál Péter segítette őt az indulásnál. Halász Péter a Magyar Néprajzi Atlasz készítésénél elvállalta a csángóknál történő gyűjtést. Kötete földrajzilag lefedi egész Moldva csángó népességét. Halász Péter közreadta hét település helynévanyagát is. /Guther M. Ilona: "Bokrétába kötögetem vala". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Kuszálik Péter felújította Morfondír rovatát. Írásaiban bátran kiáll az RMDSZ vezetése mellett és kigúnyolja a vezetés ellenzékét, elsősorban a Reform Tömörülést. /Kuszálik Péter: Morfondír. Levélbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 18.
"Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./ "
2003. január 18.
"A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) lépéseket tett annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg a kedvezménytörvényben biztosított oktatási-nevelési támogatással kapcsolatos problémák - közölte Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke jan. 17-én az MTI-vel, hozzátéve, tájékoztatást kért az Illyés Közalapítvány (IKA) ügyvezetőjétől, hogyan történhetett, hogy az általa vezetett hivatal ellenjegyzése nélkül utaltak ki támogatást. /A HTMH is intézkedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "
2003. január 18.
"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára elrendelte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vizsgálja ki Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetőjének eljárását. Az Illyés Közalapítvány távozó vezetője hétfőn több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Mint ismeretes, Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője a sajtó útján adott tájékoztatást arról, hogy 2003. január 13-án Esztergomban, a Balassi Bálint Múzeumban kilenc nagysallói szülőnek átadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben foglalt oktatási- nevelési támogatás, illetve tanszervásárlási támogatás elnyerésére általuk benyújtott pályázat odaítéléséről szóló levelet és a pénzbeli támogatás felvételére jogosító csekket. /Sajtóközlemény (az Illyés Közalapítványnál eszközlendő vizsgálatról). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "
2003. január 18.
"Vekov Károly az újságíró kérdésére, miért nem sikerült az RMDSZ ellenzéki erőinek kinevelniük egy elfogadható ellenjelöltet, kifejtette: érdekes, hogy ezt nem Markó Bélától és csapatától kérdezik. Az elmúlt években az RMDSZ-ben fokozatosan egyesek új pozícióba, sőt kizárólagos pozícióba juttatását segítették elő. Azonban a belső ellenzéknek is megvan a felelőssége, nem termelődött ki egy vezető egyéniség. /(Csomafáy Ferenc): Miért nincs ellenjelöltje a belső ellenzéknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "
2003. január 18.
"A gyergyószentmiklósi Dr. Csíki János Egyesület közösen a Hegyesi János Egyesülettel egész évre szóló előadássorozatot szervez Gyergyószentmiklóson a nyugdíjasok önsegélyző pénztára klubtermében havi egy összejövetellel, amelyen orvosok, írók, közéleti személyiségek tartanak előadásokat egy-egy szakterületről. Az előadássorozat fő szervezője dr. Kercsó Attila, a Dr.Csíki János Egyesület elnöke. /Gál Éva Emese: Előadássorozat a nyugdíjasok klubtermében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "
2003. január 20.
"Máréfalván a művelődési otthon homlokzati falát húsz, az is lehet, harminc éve székelykapu-elemek díszítik. A Jövő Kapui elnevezésű pályázatot megnyerte a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Egyesület, ennek keretében a jövőben külön képezik majd a fiatalokat a kapufaragásra. /Oláh István: A Jövő Kapui. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ "
2003. január 21.
"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti egyezményt felügyelő bizottság jan. 20-án Bukarestben találkozott, ahol a múlt évből megvalósítatlanul maradt kérdések megoldásáról tárgyaltak. A testület következő találkozóján, amikor a 2003-as protokollum elvi kérdéseit érintik, Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz. A PSD ismételten ígéretet tett a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása ellen a Fehér megyei szervezet által benyújtott fellebbezés visszavonására. A könyvtárat három évvel ezelőtt az akkori kormány sürgősségi kormányrendelettel visszaadta a katolikus egyháznak. A rendelet végrehajtása helyett azóta csak pereskedés folyik. A PSD képviselői a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének visszaszolgáltatása, illetve a nagyváradi római katolikus püspöki palota ügyében májusra halasztott tárgyalás előrehozására is ígéretet tettek az RMDSZ-nek. "Ezek az témák a tavalyi protokollumban is szerepeltek, a PSD pedig már többször megfogadta, hogy intézkedik, azonban ezek mindmáig elmaradtak" - jegyezte meg Borbély László. Az RMDSZ ezen a héten több miniszterrel is találkozik, hogy a szövetség korábbi kéréseit tisztázzák. Kérni fogják a kormánypártot, hogy a sürgősségi kormányrendeleteket még elfogadásuk előtt ismertessék az RMDSZ-szel. Mind az RMDSZ, mind pedig a PSD szeretné, ha február első felében véglegesítenék és aláírnák a 2003-ra szóló protokollumot. /Incze Ferenc: Megoldatlan kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"