"Több mint fél évszázad után ismét van saját közösségi háza a temesvári magyarságnak. Január eleje óta működik a Putna utca 7. szám alatt az RMDSZ Közösségi Központja. A romániai státusirodákat működtető Progress Alapítvány által vásárolt, eredetileg családi háznak épült ingatlanban az év eleje óta már működik a kedvezménytörvény alkalmazását elősegítő Központi Információs Iroda. Az ingatlanban, az év elejétől klubtevékenység is beindult. A nagyterem a Temesváron működő magyar civil szervezetek rendelkezésére áll. /(Pataki Zoltán): Magyar közösségi ház működik Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

"Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési főbiztosa Bukarestben kijelentette, hogy nem romlottak Románia csatlakozási esélyei. A főbiztos febr. 20-án Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel és a kormány számos tisztségviselőjével folytatott megbeszélést, emellett részt vett a kormány rendes heti ülésén. A főbiztos szerint a 2007-es dátumot azonban csak akkor sikerülhet betartani, ha a kormány képesnek mutatkozik a belső reformok keresztülvitelére. Az EU-biztos a teendők közé sorolta a gazdasági és közigazgatási reformokat, a korrupció elleni harc fokozását. /Ágoston Hugó: Günter Verheugen derűlátó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Febr. 20-án, az RMDSZ szokásos bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy febr. 21-én Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Hivatalban az RMDSZ módosított alapszabályzatának értelmében megtartják a Platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülését, másnap pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésezik. Markó részletesen ismertette az SZDP-vel aláírt együttműködési megállapodás tartalmát. Ebben jelentős helyet foglal el a magyar nemzetiségű szakemberek jelenléte az állami, területi, helyi és kulturális intézményekben. A megállapodás értelmében a kormány támogatja a felekezeti iskolák további működését, valamint új egyházi tanintézmények létrehozását is. A megállapodás mellékletei az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztésével, valamint szociális kérdésekkel foglalkoznak. /Több magyart a közintézményekbe. Markó Béla az RMDSZ-SZDP protokollumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Az Egyesült Államok Kongresszusa május végéig vagy június elejéig ratifikálja Románia NATO-hoz való csatlakozását, jelentette ki febr. 21-én Bukarestben Bruce Jackson, az USA NATO-bizottságának elnöke. A Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszélést követően Jackson leszögezte, Románia és a többi kelet-európai ország NATO-hoz történő csatlakozásának ratifikálási folyamata lezártnak tekinthető. /Júniusig ratifikálják a NATO-hoz való csatlakozást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"A román kormány tagjai most meglehetősen elégedettek lehetnek. Az ország meghívást kapott a NATO-ba, de Washington máris teljes jogú szövetségesnek tekinti Romániát. Amíg a de facto NATO-tag Magyarország és Törökország a vonakodó csatlós szerepét játssza, addig a még csak aspiráns Bukarest készségesen fölajánlotta az ország teljes infrastruktúráját az Irak elleni háborúhoz. Románia ezzel egy olyan háborúban való részvétel mellett kötelezte el magát, amelynek legitimitása kétséges, annak ellenére, hogy Szaddám, a véreskezű diktátor már régóta megérett a bukásra. Az ENSZ nem találtak bizonyítékot a vádakra. Az iraki olajkincsről van szó, amely becslések szerint a szaúd-arábiai tartalékok után a második legnagyobb a világon? Balogh Levente leszögezte: hosszú távon nem a legésszerűbb belerohanni egy olyan háborúba, amelyet még a civilizált Nyugat nagy része is hevesen ellenez. Balogh Levente: A készséges csatlós. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"

"A bukaresti apostoli nunciatúra levelet intézett a szatmári egyházmegye papjaihoz, újabb javaslatokat kérve tőlük a leendő püspök személyére vonatkozóan. A korábbi jelöltek közül senkit nem nevezett ki püspöknek a Szentszék. Az egyházmegyében visszatetszést keltett a szárnyra kapott hír, mely szerint a Szentszék román püspököt nevezne ki Szatmárra. - Elvileg elképzelhető ugyan, hogy román püspök kerüljön az egyházmegye élére, de ennek nem sok gyakorlati esélye van" - válaszolta a Krónika kérdésére Ilyés Csaba. /Még mindig nem döntött a Vatikán a szatmári püspök személyéről. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./"

"Az RMDSZ és a SZDP vezetősége megállapodott a protokollumról. A tárgyaló testület egyik tagja dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatában kitért arra, hogy idén nehezebben állt össze a megállapodás. A kormánypárt részéről állandóan a Funar-veszélyt emlegették. Kelemen ragaszkodott ahhoz, szögezzék le: érvényben maradnak azok a dolgok, melyeket már kivívtak. Az újságíró megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, valamint a kolozsvári mezőgazdasági oktatás és a zenei egyetemi képzés terén nem történt előrelépés. Még mindig csak az olvasható az egyezményben, hogy a két fél tanulmányozni fogja a magyar karok beindításának a lehetőségét. Kelemen erre úgy reagált, hogy muszáj "képben tartani" a tematikát. /Máthé Éva: A politikai egyezkedés hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának kiadványa, az Orvostudományi Értesítő ezentúl évi négy számban jelenik meg. Kapható a 2002. évi 75. kötet 2-3. összevont száma, amely a 2002. áprilisában Marosvásárhelyen lezajlott tudományos ülésszakon bemutatott dolgozatokat tartalmazza, valamint az orvostanhallgatók dolgozatait magába foglaló 4. szám. /Kapható az Orvostudományi Értesítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"A Nastase-kormány külpolitikájának támogatására is vállalkozott a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodásban az RMDSZ. Az idei megállapodás szerint: "A PSD és az RMDSZ vállalják, hogy külkapcsolataikban képviselik Románia alapvető érdekeit, a PSD-kormány külpolitikáját, és kölcsönösen előzetesen tájékoztatják egymást a felmerülő különleges problémákról." Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke valószínűnek tartotta, hogy egy figyelmetlenség folytán alakult ekképpen a megállapodás szövege, remélve, hogy a módosulásnak nem lesznek gyakorlati következményei. "Ami az aláírt szövegben áll, az azonban veszélyes, mert a kormány külpolitikájával esetenként egyet lehet érteni, de mindig egyetérteni, az olyan kötelezettség, amit, gondolom, nem szívesen vállalna az RMDSZ" - tette hozzá a szenátor. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint - ha módosult is a szöveg - nem hiszi, hogy akár az RMDSZ-nek, akár a PSD-nek változna az álláspontja a tavalyihoz képest. Szilágyi Zsolt képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja úgy vélte, az RMDSZ egyfajta biankó csekket írt alá a Nastase-kormánynak. Szerinte korábban sem szolgálta az erdélyi magyarság érdekeit, hogy a szövetség hallgatott, amikor a különböző kormányok a kisebbségi kérdés példa értékű megoldottságát hirdették külpolitikájukban. "Ha nem mutatjuk meg a nemzetközi színtereken a valós helyzetünket, és teret engedünk a megnyugtató tévhiteknek, aligha várhatjuk, hogy ez a helyzet megváltozzék" - jelentette ki Szilágyi. A képviselő úgy vélte, a kedvezménytörvény módosítása a legjobb példa arra, hogy kialakulhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarság érdekei nem egyeznek meg sem a Bukarest, sem a Budapest által képviseltekkel. /Gazda Árpád: RMDSZ-biankócsekk? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"

"Az Egyesült Államok nem veszi igénybe egy Irak elleni támadáshoz a Konstanca melletti román katonai repülőteret, ahol az amerikai katonák csak átmeneti időt töltenek el, útban Törökország felé - jelentette ki febr. 24-én Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana közölte, hogy a Mihail Kogalniceanu repülőtér használatán túl Románia további kéréseket nem kapott az Egyesült Államoktól. A külügyminiszter közölte: Bukarest jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy a NATO biztonsági garanciákat nyújtson Romániának az iraki háború kitörése esetén. A román vezetés úgy tekinti, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyértelműen Románia oldalán áll. /Romániának nincs szüksége garanciákra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./ "

"Ködös magyarázatokat adtak a kormány tagjai a sajtó feltételezéseire, hogy Törökország elutasító magatartása esetén Romániából indulhat az észak-iraki offenzíva. A védelmi miniszter úgy nyilatkozott: "Az itt állomásozó amerikai katonák vagy egyenesen a hadszíntérre mennek, vagy megállnak Törökországban." Mark Wenig, az USA nagykövetségének sajtóattaséja szerint Ankara elutasító magatartása esetén "Romániát egyéb jellegű katonai együttműködésre kérik fel." Adrian Nastase az újságírói kérdésre kitérő választ adott. "Nem bocsátkozom találgatásokba arra vonatkozóan, hogy mit kérhetne tőlünk a NATO vagy az Amerikai Egyesült Államok." Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: "Nincsen semmi probléma. Az itt állomásozó amerikai katonák vagy egyenesen a hadszíntérre mennek, vagy megállnak Törökországban." Sorin Encutescu védelmi államtitkár úgy vélte, nem szükséges újabb parlamenti jóváhagyásra ahhoz, hogy Romániából Irak elleni offenzíva induljon. A bukaresti sajtónak nem sikerült megtudnia, hogy miért hívta fel telefonon febr. 24-én George W. Bush amerikai elnök Ion Iliescu román államfőt. /Gazda Árpád: Romániából indulhat Irak-elleni támadás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./"

"Továbbra is növekedett tavaly a romániai magyar konzulátusokon kiadott vízumok száma: összesen 23700 volt szemben a 2001-ben 22100 kiadott vízummal. A legtöbben munkavállalási vízumot kértek. Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja szerint tavaly Kolozsváron összesen 21300 vízumot adtak ki, ebből 20500 a harminc napot meghaladó tartózkodásra szólt. Munkavállalói vízumot 15400, tanulmányi, látogatói, illetve családegyesítési vízumot közel 5200 kérelmező kapott. Miközben a kolozsvári főkonzulátuson tavaly mintegy 15 százalékkal nőtt a kiadott vízumok száma, a bukaresti magyar konzulátuson közel harmadával, 3500- ról 2400-ra csökkent a tavaly kiadott vízumok száma 2001-hez képest. A kedvezménytörvény életbe lépése óta több mint 300 ezer magyar igazolványt adtak ki. /(Gózon István / MTI): Több vízumot adtak ki tavaly Magyarországra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ "

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 24-i ülésén névadójára, Salamon Ernő /1912-1943/költőre emlékezett. A költő életrajzát Bajna György ismertette, Patek Mária magyartanárnő költészetének egyes vonásait értékelte, majd verseiből olvastak fel a köri tagok. Febr. 28-án a Salamon Ernő Gimnázium diákjai és a Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai koszorúzási szertartással emlékeznek meg a 60 éve elhunyt költőről a gimnázium előtti mellszobránál. /(Gál Éva Emese): Irodalmi kör névadójára emlékezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ "

"Febr. 25-én a képviselőházban Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatban szólt a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetéről: a magyar diákok helyszűkében vannak, nem férnek hozzá a laboratóriumi felszerelésekhez, mindez árt az oktatás színvonalának. A brassói magyar közösség joggal kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását. Dr. Garda Dezső képviselő ugyanakkor elhangzott politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőinek magatartásával kapcsolatban, amiért a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiirtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. Ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, s amikor a parlamenti vizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások folytatását, az ügyészség megszüntette a kártevők elleni eljárást. Erdő helyett erdőt kéne visszaadni, nem csutakokat- zárta beszédét a képviselő. (Az RMDSZ-tájékoztató nyomán) /Napirend előtti felszólalások. Megint az Árpily, s megint az erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ "

"A Marosvásárhelyi Rádió hivatásának érezte adáskörzete zenei és irodalmi életének felkarolását, az értékek megőrzését és továbbadását. Kiváló írók, publicisták szólaltak meg, köztük Sütő András, Szász János, Beke György, Méhes György vagy Gálfalvi György. 1985. jan. 12-én elnémították a Marosvásárhelyi Rádiót. A szalagtárat az ország leghírhedtebb börtönébe, Jilavára szállították, nagy részük az újrainduláskor került vissza Marosvásárhelyre. 1989. dec. 22-én ismét elkezdte műsorszórását a Marosvásárhelyi Rádió. Csaknem másfél éve a rádió az interneten is hallgatható (www.radiomures.ro). A felszerelés főleg a holland kormánnyal való együttműködés eredménye. 2001. szeptembere óta a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének adásidejét ultrarövid hullámon sugárzott 2 órás (vasárnap 1 órás) műsorral bővítették. Borbély Melinda, a rádió aligazgatója közölte, hogy magyar közszolgálati műsorszórás létezik 50 órában hetente Marosvásárhelyen, heti 37 órában Kolozsváron, 6 és fél órában hetente Temesvárott és heti 6 óra 20 perc Bukarestben. Temesváron 8 nyelvű, Konstancán 6 nyelvű adás működik. A Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 16 alkalmazottja van, a heti 50 órához ez nagyon kevés, külső munkatársakat foglalkoztatnak. A kereskedelmi rádiók megjelenése ellenére a felmérés szerint a Marosvásárhelyi Rádió, 23 százalékkal a piaci részesedésből, első helyen van. /Lokodi Imre: Negyvenöt év a közösség szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./ "

"Az 1989-es események után Nagyszalonta városának megszületett az első helyi újsága, a Szalontai Lapok, amely alig haladta meg az egy tucatnyi számot, majd megszűnt. 1994-ben új lap követte Szalontai Újság címmel, amely néhány hónapos pályafutása után szintén megszűnt. Még ugyanazon év végén indult a ma is élő Szalontai Napló. A közelmúltban felbukkant még egy, a Bihari Esemény-Szalontai Kiadás című hetilap, magyar és román nyelvű cikkekkel. /Sára Péter, Nagyszalonta: Gyökeret ereszt-e? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ "

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Az Illyés Gyula Közalapítvány jelenleg nem működik. Február végén az Illyés Közalapítvány idei pályázatait nem hirdette meg, a támogatott művelődési intézmények, folyóiratok, civil szervezetek az eddigieknél is szorongatóbb gondokkal küszködnek. Gálfalvi Zsolt A Hét hasábjain mindezért a magyarországi ellenzéket, az előző kormányt tette felelőssé. Szerinte a mai magyarországi ellenzék jó néhány képviselője a határokon túl élő magyar nemzeti közösségek helyzetét a hatalmi érdekeknek akarja alárendelni. Gálfalvi következtetése: "A minél rosszabb, annál jobb" elvének jegyében romboló politikai garázdálkodás nemcsak egy közalapítványt - hanem az egész nemzet életerejét, a megtartó értelmes cselekvést béníthatja meg. /Gálfalvi Zsolt: Garázdaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28. - átvéve A Hét február 27-i számából/"

"Jogerős ítélet született Bitay Izabella újságírónő ügyében. A csalás és befolyással való üzérkedés vádjával elítélt sepsiszentgyörgyi újságíró, a bukaresti National napilap, majd az Europa FM rádió háromszéki tudósítója hamarosan megkezdheti két év börtönbüntetésének letöltését. A sepsiszentgyörgyi hírlapírót tavaly ítélte két év szabadságvesztésre a megyei törvényszék, és a döntést febr. 25-én jogerőre emelte a bukaresti Legfelsőbb Bíróság. Aznap a sepsiszentgyörgyi rendőrség letartóztatta, és őrizetbe vette az újságírót. A vádirat szerint 2000 májusa és júniusa között Bitay 11 személynek ígért ausztriai idénymunkát egyik ismerőse tiroli moteljénél. Elkérte az érdekeltek útlevelét, hitelesített egészségügyi igazolását és fejenként félmillió lejt. Az újságíró előbb halogatta az ügyintézést, majd kerülte a károsultakkal való találkozást, akik augusztusban feljelentést tettek ellene. A nyomozás alatt Bitay hat panaszosnak visszaadta útlevelét és pénzét, a lakásán folytatott házkutatás során azonban a rendőrség több útlevelet talált nála. Az ellene felhozott vádakra Bitay azzal védekezett, hogy csak az iratok fénymásolatait vette át, a kenőpénzt azonban nem. A védelem a vádlott büntetlen előéletére, fiatalkorára és kiskorú gyermekére való tekintettel kérte Bitay felmentését, ám a törvényszék csalás és befolyással való üzérkedés miatt két év börtönbüntetéssel sújtotta az újságírót. Bitayt egy polgári perben a bíróság tavaly 17 millió lej visszafizetésére kötelezték, az összeget tömbházbeli szomszédaitól gyűjtötte össze egyéni vízóra felszerelése céljából. A pórul járt lakók nem kapták vissza pénzüket. /Domokos Péter: Bitay rács mögött. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28."

"Szatmár megye sok szállal kötődik a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, melynek 300. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségek lesznek. Legutóbb a Scheffler János Lelkipásztori Központban /Szatmárnémeti/ a helyi katolikus és református nőszövetség ünnepelte együtt Rákóczit. Febr. 26-án a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőszövetség a Calvineumban farsangi vacsorán viszonozta a vendégséget. /(Sike Lajos): Rákóczi-nótákat énekeltek az asszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Az Amerikai Egyesült Államok márc. 10-től működő piacgazdasággá nyilvánítja Romániát - jelentette be bukaresti látogatása során febr. 27-én Donald Evans amerikai kereskedelmi miniszter. Evans üdvözölte a gazdasági reform terén Románia által elért eredményeket, és megígérte: az Egyesült Államok támogatja a romániai közvetlen beruházások fejlesztését. /Működő piacgazdaság Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Románia támogatja az Egyesült Államok Irak ellen készülő háborúját, és ENSZ- felhatalmazás nélküli támadás esetén is kész részt venni az arab ország elleni katonai akcióban, mert úgy ítéli meg, hogy ez növelné az ország nemzetközi tekintélyét - erősítette meg Ion Iliescu elnök a Realitatea TV magántelevíziónak adott nyilatkozatában. A parlament febr. 12-én jóváhagyta mintegy 300 román katona részvételét az Egyesült Államok vezette koalíció esetleges háborújában, és engedélyezte a román légtér és a román katonai repülőterek használatát az amerikai légierőnek. Harcoló alakulatokat nem küld Románia az egyre valószínűbbnek látszó iraki háborúba; vegyvédelmi alakulatokkal, aknamentesítésre kiképzett műszaki csapatokkal, katonai rendészeti osztagokkal és egészségügyi katonákkal szándékozik támogatni az amerikai vezetésű katonai erők iraki hadműveletét - írta bukaresti jelentésében az AP. A múlt héten mintegy ezer amerikai katona érkezett Constantai katonai repülőterére, hogy ott készüljön egy esetleges iraki bevetésre. /Az elnök szerint az ENSZ-felhatalmazás hiánya se akadály. Románia kész részt venni iraki katonai akcióban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./"

"A Hargita és Kovászna megyében működő román civil szervezetek: a parlamenti politikai pártokhoz címzett felhívásukban hevesen szót emeltek a kisebbségek anyanyelvének bírósági használata ellen; károsnak tekintvén minden olyan korábbi döntést is, amely az anyanyelv közigazgatási használatát biztosítja. Ugyanakkor néhány héttel ezelőtt a kormánypárt vezetőinél tett látogatásukon épp az EU 1201-es ajánlására hivatkozva, alanyi jogon parlamenti helyet igényeltek a Hargita-Kovászna megyében "kisebbségben" élő románság számára. /(Flóra Gábor): Anyanyelven egy szót sem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Febr. 20-án a Bukaresti Egyetem Történelem Kara adott otthont A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között címet viselő konferenciának, amelyet két egyesület szervezett (Societatea de Studii Istorice "Erasmus" és Institutul Roman de Istorie Recenta). A rendezvénysorozat célja: megismertetni az érdeklődőkkel a romániai kisebbségek történelmét. Vekov Károly történész a magyar nép történelmének honfoglalás kori szakaszáról beszélt. Szerinte a magyarok kapcsolata a hunokkal annyi, hogy a magyar nép is részét képezte egykor a nagy hun birodalomnak. Ugyanakkor kapcsolata volt a türk népekkel, az onogurokkal, s nem véletlenül használatos az "ungur" kifejezés, amellyel az idegen nyelvek nevezik meg e népet. A magyar a lovasnépek közül való, amelyek a maguk során országalapító népek voltak és civilizációkat teremtettek. "A meghajtott fő le nem vágatik" alapon a magyar nép bárkit befogadott nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Demény Lajos történész a székelyekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Solcan Sarolta egyetemi előadó a XVII. századi Erdélyről tartott előadást. Lukács Antal egyetemi tanár a román és magyar nép vallási kapcsolatairól szólt. Marius Diaconescu egyetemi tanár a moldvai magyarok elrománosításáról értekezett mondván, hogy nagyon sok történelmi forrás igazolja: a moldvai katolikusok magyarok voltak (1550 körüli források). Ezt kezdetben senki sem tagadta, de az olasz szerzetesek Moldvába való érkezése elindított egy románosítási folyamatot. A későbbi időkben már rendelettel betiltották a katolikus magyar lapok terjesztését, valamint a harangok megszólaltatását. Egyes történészek a kommunista diktatúra alatt a moldvai katolikusok román eredete mellett kardoskodtak. Csortán Ferenc minisztériumi főtisztviselő elmondta: 1925-ben már az ország 95%-ában csak román nyelvű oktatás folyt. Az egyházi javak, földek és erdők államosításával megszűnt a még magyarul működő egyházi iskolák jövedelemforrása. Anton Niculescu politológus az 1989 utáni magyar állapotokkal foglalkozott. A forradalom utáni (talán túlzott) várakozásokról, majd a lelkesedés "lelohadásáról" szólt, amely nem csak a magyarokra, hanem az egész román társadalomra jellemző. 1997 után egyfajta megpezsdülés következett ismét az RMDSZ kormányra való kerülésével. /Gáspár Hajnal: "A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./ "

"Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Nagyváradon megváltoztathatják az Antonescu utcát, mivel a Városi Tanács nemrég pert nyert Ioan Husasan nagy-romániás városatya ellenében, aki bíróságon megtámadta az Antonescu marsall nevét viselő utca nevének megváltoztatásáról szóló tanácsi határozatot. /(Balla Tünde): Antonescu nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Kovászna megyében, de máshol is, elszabadultak az indulatok a kongresszuson megválasztott Markó Béla elnök és csapata, de általában az RMDSZ ellen. Puskás Attila szerint ez a következőkre vezethetők vissza: az egész romániai táradalom elégedetlensége az elszegényedés miatt, ez hatványozottan sújtja a kisebbségi magyarságot. Fontos Székelyföld felemelése Erre a kongresszus hozott határozatot, de elkésett vele, szögezet le a cikkíró. Az RMDSZ tagság tehát joggal követel határozottabb és akár az egyezség felbontásával járó kiállást. Az autonómia a román társadalom visszautasítása miatt nem valósítható meg. Viszont megvalósítható szívós törekvések révén, az önkormányzatiság ténylegessé válásával. A kongresszuson az indulatok Tőkés László eltávolítására összpontosultak. Tőkés László hibát hibára halmozott, írta Puskás. Hozzátette: Szász Jenő mindenütt ott van, ahol gyalázni lehet az RMDSZ-t. /Puskás Attila: Elszabadult indulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Lupu mérnök a rendszerváltás előtt egy jelentős állami vállalat igazgatója volt, és semmi pénzért nem szólalt volna meg magyarul, most újra magyar lett és elmondta: immár egy éve Magyarországról kapja a nyugdíjat. Az itteni 3,5 millió lej helyett ott 93 ezer forintot kap. Vagyis négyszer többet. Aránylag könnyen elintézte. Egyik lánya pesti fiúhoz ment férjhez. Gyömrőn van egy kis nyaralótelkük, ahová bejelentették a romániai szülőket. Amint megkapták a letelepedési engedélyt (lakást és megélhetési forrást, esetünkben a nyugdíjat igazolva), kérték a nyugdíj ottani folyósítását. Persze, eszük ágában sincs átköltözni. A magyar nyugdíjat az ott nyitott bankszámlára utalják, s mikor átmegy néha, vesz ki belőle, amennyi kell. Egyre többen élnek az adott lehetőséggel, köztük immár volt szekusok is. Az utóbbi időben olyanok is mind nagyobb számban igénylik ezt, akiknek senkijük sincs odaát. Vesznek egy éppen még lakható, rozoga házacskát, lehetőleg valamelyik határ közeli magyarországi faluban, aztán bejelentik, hogy ott laknak. Két-három hónap múlva megkapják a letelepedési engedélyt, majd átrendezik a nyugdíjat, aminek folyósítása nincs kötve a magyar állampolgársághoz. Mondjuk a házat megvették 600-800 ezer forintért, amit alig egy-két esztendő plusz magyarországi nyugdíjából kifizetnek. A többi már nyereség, s ráadásul az utódok örökölnek egy telket odaát. A határ menti megyékben (Temesvártól Szatmárnémetiig) havonta 70-100 személy kéri ki magyarországi "áttelepedés" indokával nyugdíjazási ügycsomóját. Durván számítva ez évi ezer nyugdíjváltást jelent. Három-négyezer eset már biztosan előfordult, de lehet több. A magyar nyugdíj élvezőinek mintegy 70 százaléka valójában továbbra is Romániában él. /Sike Lajos: Magyar nyugdíj- biznisz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"